Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-29 / 281. szám

Kedd, 1960. november 29. 3 SOMOGYI NÉPLAP NEMZETKÖZI Szemle A hibás játszma Az ország függetlenségének kikiáltása óta a kongói főváros hosszú politikai csatározá­sok színhelye volt. A múlt héten azonban a szavak párbaját valóságos fegyverekből le­adott sortüzek zaja váltotta fel, Leopoldville utcáin barikádok emelkedtek, és a tűzharcnak számos halálos és sebesült áldozata volt. Az már a sors iróniája, hogy a fegyveres össze­tűzés a Mobutu-féle haramiák és az Egyesült Nemzetek Szervezete csapatai között robbant ki, vagyis az amerikaiak által támogatott rezsim éppen azokra emelte kezét, akiknek létét kö­szönheti, az ENSZ katonai parancsnokságára. A játszma kezdete Az első hallásra kissé érthetetlennek tűnő események okai mélyebbre nyúlnak vissza. Amikor az idén júniusban megszületett az új független afrikai állam, már az első lépések után látható volt, hogy a választások eredmé­nye alapján megalakult új kormány semmi­képpen sem fog megfelelni a »függetlenséget jóváhagyó« belga kormány és a vele katonai szövetségben levő nyugati partnerei elkép­zeléseinek. Lumumba miniszterelnök első megnyilatkozásai már jelezték, hogy kormá­nya nem úgy képzeli el az ország független­ségét, hogy az Brüsszel és Washington he­lyeslésével találkozzék. A határozott kongói állásfoglalásokra adott nyugati válasz sem váratott sokáig magára. Első lépés gyanánt a belgák megkísérelték, hogy nyílt katonai be­avatkozással vessenek véget az »engedetlen« kormány uralmának, majd amikor ez a kísér­let nem sikerült, megindult az imperialista aknamunka, amely bőven merített a gyarma­tosítók tevékenységének tapasztalataiból. Az imperialisták legfőbb manőverezési te­rülete az ENSZ lett. A nemzetközi szervezet New York-i üvegpalotájának vastagon párná­zott főtitkári szobájában született meg az a nyugati terv, hogy a kongói kormánynak a belga agresszió elleni segítségkérését használ­ják fel az ország függetlenségének elfojtására. Az aprólékos részletességgel kidolgozott prog­ram még arra is figyelmet fordított, hogy az F.NSZ-haderő főleg néger katonákból álljon, akik könnyebben végezhetik el mindazt, amit »fehérekkel« nehéz lenne megvalósítani. S az ENSZ zászlaja alatt az egész világ szeme lát­tára megkezdődött az imperialista játszma, amely megbénította a kongói törvényes kor­mányt, megfosztotta azt minden cselekvési képességétől, majd létrehozta a Mobutu-féle rezsimet, amelynek valóban nem voltak »fenn­tartásai" Brüsszel, de főleg Washington »el­képzeléseit" illetően. A számítások hibásnak bizonyulnak A gondosan kidolgozott nyugati »direktívá­kat" pontosan végrehajtották, a kongói kér­dés mégsem rendeződött az imperialisták el­képzelései szerint. Sőt néhány hetes viszony­lagos csend után ismét • az érdeklő­dés középpontjába került. A nyugati szá­mítások ugyanis minden alaposságuk ellenére mégsem voltak egészen pontosak, több körül­ményt figyelmen kívül hagytak. Egyebek kö­zött például azt is, hogy hatalomra juttatott bábjuknak, Mobutunak nyugati megbízóin kívül Kongóban alig akad támogatója. Az imperialista tervek a közelmúltban mind súlyosabb akadályokba ütköztek. A kongói parlament minden »megdolgozás« ellenére is következetesen kitartott amellett, hogy Kon­gó egyetlen törvényes kormánya a Lumum- ba-kormány. Az indiai Dayal pedig, aki az amerikai Bunche-öt követte az ENSZ-főtitkár különmegbízottja tisztségében, a kongói hely­zetről készített jelentésében nem a »szokvá­nyos blankettát" töltötte ki, hanem feltárta, hogy a kongói válság gyökere az imperialis­ta beavatkozásban rejlik, amely az országot megfosztja függetlenségétől. Washington kilép szerepéből A kongói helyzet alakulása és a semleges országok mind határozottabb állásfoglalása pedig arra kényszerítette az imperialistákat, hogy kilépjenek eddigi szerepükből — tudni­illik hogy az eseményeket háttérből irányít­sák —, és valódi gyarmatosító imperialista hatalmakként lépjenek fel. Az ENSZ közgyű­lésén a Kaszavubu-féle mandátum körül le­zajlott vita súlyos áldozatokat követelt Wa­shingtontól. .A vita a közgyűlést két részre választotta, egyfelől imperialista hódítókra és lakájaikra, másfelől pedig semleges országok­ra és szocialista államokra. Ez a megoszlás pedig aligha keltett örömet a nyugati fővá­rosokban. Az események menete Kongóban sem úgy alakult, ahogyan azt eredetileg tervezték. Az ENSZ-csapatok nyílt felhasználása imperia­lista célokért egyre nehezebbé vált. Megne­hezítette ezt a Szovjetunió határozott fellépé­se, amely lerántotta a leplet az egész akció­ról, továbbá az ENSZ-apparátus és Hammar­skjöld főtitkár egész tevékenységéről. De a nyüt akciók nehezebbé váltak azért is, mert az ázsiai és afrikai országok egyre kevésbé voltak hajlandók eljátszani az imperialisták­tól. nekik szánt szerepet. Az ENSZ — kezdet­ben bevált — keretei kezdtek szűkek lenni Washington és kongói helytartója, Mobutu számára. A »szűk keretekből" a diplomáciai viták során még csak valahogy sikerült kitömi azzal, hogy lehetetlenné tették a közgyűléstől korábban elfogadott »békéltető bizottság" munkáját, és megakadályozták Kongóba uta­zását, de az imperialista mesterkedések ellen Leopoldville-ben fellépő ghanai diplomata Weelbeck munkáját már csak úgy sikerült le­hetetlenné tenni, hogy a Mobutu-legények fegyveres összetűzést provokáltak az ENSZ Kongóban tartózkodó csapataival. Leopoldville utcáin jelenleg Mobutu zsol­dosai garázdálkodnak. De a kongói események nagy tanulságot szolgáltattak nemcsak Afri­ka, hanem a világ összes népeinek. A fiatal afrikai állam drámai küzdelme létéért és sza­badságáért az imperialist cselszövések ellen kiváltotta a világ közvéleményének rokonszen- vét. Ezt nagyon jól fejezik ki Nehrunak, az Indiai Köztársaság miniszterelnökének szavai, aki az indiai alsóházban követelte: »Vessenek véget Kongóban a Mobutu-legények uralmá­nak." i6 Eves az albán népköztársaság cMhámai emlékeim 1911-ben az ötödik elemi is ™9Von megfogyatkoztak az elvégzése után beiratkoztam a “™za°ban> sorsolással rám biz- .. , . , . „ tak, hogy ropcedulakat helyez­Lrarmi gimnáziumba. Az első zck el az igazságügyminiszté­napokban kezembe került egy riumban. Elbúcsúztam osztály­röpcédula, amely meghívó volt társaimtól, és izgatottan in- az olasz megszállás harmadik évfordulóján rendezendő ün­nepségre. Mi, diákok ezt az al­kalmat az olasz fasizmus elle­ni tüntetésre akartuk felhasz­nálni. Már csak a felszabadu­dultam el a minisztériumba. nultak, képezték magukat, az Írástudatlanokat megtanították írni-olvasni. Unokatestvérem egy barlangban rejtőzött 18' napig, és időnként egy öreg kecskepásztor vitt neki tejet. Egy másik partizánlány, Ura­Elhelyeztem a cédulákat, de a nia Pano egy 1700 méter ma­rendőr elől csak az ablakon gas szerpentin útról lecsúszott át sikerült elmenekülnöm. Másnap egy rendőrségi isme­és szörnyethalt. A partizánok közül 28 ezren pusztultak el. A vős figyelmeztetett, hogy tűn- diákok között sok brigádveze- jek el otthonról, mert keres­nek. .. Nemcsak a reakció ál­lás után tudtuk meg, hogy azt dözésével kellett megküzde­tö volt. Például Vera Polyanin, aki a hetedik ifjúsági brigádot vezette, Korcsát szabadította a tüntetést Enver Hodzsa sze- nünk, hanem szüléink féltő fel, a 23. sz. brigád pedig Ti- mélyesen szervezte. Tanáraink- eUenk-ezésével is. Minthogy a ranát. Egész Albánia 1944. nő­kul eauiitt rnvlAkirni reakció a kommunizmust mint vember 29-én lett szabaddá. Kai együtt zászlókkal vonul- erkölcstelen, a szülőt, a csábí­tunk fel a főtérre, s »Le a fa- di életet nem tisztelő, mindent sizmussál'.« kiáltásokkal tűn- felforgató mozgalmat tudatosi- tettünk, de a rendőrség bottal totta a közvéleményben, szü­•, , , , , leink riadt ijedelemmel tar­es puskatussal szetkergetett tottak vissza minket a mozga. bennünket. Az ifjúság azonban lomban való részvételtől, tovább vonulva folytatta a Tanáraink azonban tuntetest. A sebesültek között csak a mozgalomban S az egyik gimnazista kislány, vezetőink, hanem figyelemmel Lizi Belisova a fél szemét kísérték otthoni magatartá­vesztette. A tüntetés leverése sunkat is. Az ő irányításuk ... . . nyomán szüléink is rájöttek, után kizárták ot az iskolából, hogy a reafccló hazug h(rveréL többet börtönbe zártak, Mar- sével állnak szemben. A taná- gareta Tutulanit pedig a báty- r°k szívvel-lélekkel dolgoztak, jával együtt autón elhurcolták alkalommal egyik diák- es kivégeztek. A kormány tun- tanÁrnó _ jelenlgg min4íer_ tető intézkedéseivel sem tud- helyettes — a legközelebbi temek hirdetik hazámban a ta elfojtani az ifjúság antifa- gyűlésen figyelmeztette, hogy felszabadult, új életet. A harc* siszta mozgalmát. A vidéki is- ha nem tanul, nem lehet ifjú kommunista. És hogyan fogja megállni a helyét, ha győzünk? A tanárnő azonban nemcsak szavakkal figyelmeztetett, ha­nem segített is, és tanulótár­sat adott a gyengébbek mellé. Ezek csak az én személyes diákköri élményeim, de né­A partizánok ezután Jugo­szláviába siettek, hogy a jugo­szláv népet segítsék a németek kiűzésében. A felszabadulás után az ifjú­ság lett a párt jobb keze, és nehéz munkát vállalt a terv teljesítésében. 1947-ben a fia­talok önkéntes munkával vas­útvonalat építettek Durrazó és Pegin között. Magam akkor kultúrbrigádvezető voltam, és emlékszem, hogy a 13—14 éves gyerekek is fáradhatatlanul doloozták. Ma már nagy út áll Albánia mögött. Gyárak, kór­házak, bölcsődék, iskolák, egyc­kolákban is fellángoltak a tün­tetések. 1943-ban egy napon unoka­testvérem a lakására hívott. Meglepetésemre ott találtam az egész osztályt és két tanár­nőnket. Először társasjátéko­kat játszottunk, hallgattuk a moszkvai rádiót, az egyik lány Gorkij »Az anya- című regé­nyéből olvasott fel, majd meg­beszéltük az ország helyzetét. melyet sikerrel végigküzdöt- tünk, ma már a történelemé. Érettségi után Magyarország­ra kerültem, az egyik budapes­ti egyetemre, és a sors úgy hozta, hogy magyar emberhez mentem férjhez. Fájó szívvel pünk igazi hősei a partizánok hagytam ott szép hazámat és voltak. A fasiszta kormány hozzátartozóimat, de itt is bol­1944 elején bezárta az iskolá­kat, mert féltette a hatalmát. A diákság 80 százaléka parti­Ekkor elhatároztam, hogy részt zánként harcolt tovább. Éhez- veszek a »Kommunista Ifjú- ve, fázva, hiányos ruházatban, ság" politikai mozgalmában. Kiosztottuk egymás között a feladatokat. Nekem az a fel­adat jutott, hogy Tirana leg­forgalmasabb utcáján »Le a fa­sizmussal/« feliratú plakátokat ragasszak a falakra. Szívdo­bogva és sietve dolgoztam. Az első vállalkozás után felbáto­rodva röpcédulákat osztogat­tam, s a partizánok részére ruhát és élelmet gyűjtöttem. 1944-ben, amikor már a re­akció megerősödött, és az an­tifasiszta mozgalom részvevői fáradtságot nem ismerve har­coltak Albánia jobb jövőjéért. Szabad idejükben folyton ta­dogan építem a szocializmust férjem és kislányom mellett az 6 és az egész ifjúság boldo­gabb, szebb jövőjéért. Böjti Béláné Zogulla Dhima A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN SEJNYIN A SIRIUS AKCIÓ felelte Fedotov. — Nagyon helyes — mond­Fedotov elpirult és újult ér- történt pusztulásokat, deklődéssel kezdte vizsgálni az előzőleg megöltek két ajtót meg a dugót. Most már értette, hogy mit keres Duba- szov, és ezútal is, mint már sokszor, bámulta megfigyelő­képességét. — Most pedig térjünk át a hullákra — folytatta Dubaszov. — Itt ez a koponya be van zúz­va. Hajlandó lettem volna fel­Az elmúlt év őszén alakult meg a Darányi Vegyesipari KTsz. Tagjainak száma azóta 23-ról 30-ra szaporodott. A ktsz teljes termelési értékter­ve 900 ezer forint volt a har- vvmadik negyedév végéig, ezzel ‘szemben teljesítményük már a kellett, mert gyanította, hogy A továbbjutás egyre nehe-4 az álküldöttség ezen az éjsza- zebbé vált, a gyorsan leszálló# kán próbál átjutni a frontvo- éjjel sötétbe borította a fákj nalon mégpedig minden való- közti nyílásokat is, szürke köd-£, - „ , . , , . színűség szerint repülőgéppel, be burkolta a tisztásokat Ag villanyszerelő es opesz reszle- amelyet rádióval fog odaren- fák körvonalai egybeolvadtak,« - delni a megjelölt földrajzi s időnként olybá tűnt, mintha^ pontra minden oldalról sötét áthatol-« (70) Tehát alig volt idő, a szó hatatlan fal venné körül a kisj legszorosabb értelmében min- gépkocsit. Dubaszov nem en-i den pillanat döntő lehetett, gedte bekapcsolni a fényszórót,f Ezért Dubaszov megparancsol- s a vezető szinte csak megér-| miután ta sofőrjének, hogy az erdőn zése szerint irányította a ko-J embert keresztül robogjon Pecsenyego- csiját, csodálatosképpen elta-i ^harmadik negyedév közben 1 2 millió 116 ezer forintot ért el. Kőműves, festő, ács, aszta­los, parkettázó, épületlakatos, vóba, amivel lényegesen meg- Iáivá, hol és hogyan tudnak J __ _____rövidítik útjukat _ legjobban előrejutni. t a elégedetten Dubaszov! — A gépkocsi tehát az erdő sű- végre kijutottak az erdőből,^ Pontosan ezt jelenti. De a Iá- rűjén át robogott, nagyokat s rátértek arra a dűlőútra,. tottaknak van még egy neve huppanva a gyökereken, el-el- amelynek végén már a pecse-z-.............. - ■“----- - tA'~ a nyegovói repülőtér terült el. i P etronescu is sietett. Persze* is: úgy hívják, hogy ügyetlen tűnve a sűrű iák között. A munka. Igen, ügyetlen munka... gyakorlott sofor lassita-s nel­Kétségkívül határozottan cse- kül hatolt egyre mélyebben az nem gejtette, hogy a »küldött-# l.k«d«k, <.« éneimaU,™.. «» ™ P“*Ulá‘"'k tételezni, hogy bambaszilánk hä éppen úgy akarjuk: elhirte- gyökereket, szétlapítva jókora verte szét, ez egészen valószínű lenkedve. Még a saját embe- hangyabolyokat, felszaggatva mohborította halmok zöld kiagyalt megrendezését ilyen; na eppen úgy atcarjuK: eimrte- gyökereket, szétlapítva jókora gyo“an le fogják leplezni. De lenkedve. Még a saját embe- hangyabolyokat, felszaggatva függetlenül is úgy vélte, volt. A seb jellege azonban lemészárolták, hogy a mohborította halmok zöld ...................... o lyan, mintha inkább valami ............. ’ takaróját és valósággal atugor­t ompa tárgy okozta volna. Pél- meggyőzőbb legyen a dolog, es va a kisebb vízmosásokat, pa- hTtoretó^ban”~esztelenség "és dául egy kő. A boncolásnál mégis ügyetlenek voltak. Jel- fakókat. Szinte dugóhúzóként ami & legfőbb- veszélyes, majd pontosan megállapíthat- legzetesen hitlerista hírszerző hatolt be a gépkocsi az erdő rn.-ivaHéshe hozta a —w — ~~ módszerek. Hogy azt mondják: |^^f“ágL§ S£ Ä állomását és rá­jó lesz így is, az oroszok úgy- iegörnyedni, ha egy-egy rugal- dión közölte, hogy Leontyevet sem jönnek rá, hiszen alsóbb- más ág süvítve csapódott visz- m^r eif0gták, s velük van az rendő faj!... Téves számítás, sza fölötte. Az erdőtől elhódí­tett kilométerek rohamosan eraoDen. A háziasszonyoknak segít Gulyás István: eltünteti a lyukakat a fazekakról. juk. A másik koponyán azon' ban a kép határozottabb: azon pontosan megállapítható egy golyócsaicrna bemenő nyílása. Érti ezt? Egy golyócsatoma! Mindjárt hozzák a borotvát, „^f rendszerint, akkor levágjuk a hajzatát és tisztán fogjuk látni.. _ Abból ítélve, hogy kimenő nyílás nincs, a golyó megrekedt a Eckhárd Imre épületlaka­tos az utolsó simításokat végzi egy vasajtón. Kérte Kraschkét,5ge van a ktsz-nek. A környék KI ÉS KIT? maradtak el mögöttük s a nyu- hogy még azon az éjszakán ^lakosságának végzett szolgál- galmukból felzaklatott fák küldjön értük hatszemélyes s^^yó^óváitá^zmd szállítógépet, máj, hozzátette.«tottak átf'óvodát1 építettek . . , ,d<> mán amely olyan vakmerőén ho^ az erdőtisztás, amelyenAben az évben. Most Kastélyos­várja be a tor- elhelyezkedtek, teljesen alkal-Sdombon egy istálló felújításán, , ,, . Dubaszov hátrahagyta Fedő- ágaikat a kSől adtóAe^közlíTkSf- tryszé^rvoVstS sLkér£ hatóit"bf örök"c^endjükb^. elhelyezkedtek, teljesen alkabi ő pedig egy könnyű gépkocsin — Nyomd meg, Szerjozsa! — más egy olyan repülőgép le- es a pecsenyegovói repülőtér fe- sürgette sofőrjét időről időre felszállására, amelynek nincs lé robogott. Sürgősen fel akar- Dubaszov, bár az amúgyis min- nagy leszállási sebessége, ta venni a kapcsolatot Moszk- dent megtett, ami erejétől telt. A tisztáson füzeket fognak: vával, hogy jelentse nyomo- — Igenis, ezredes elvtárs — gyújtani zásának eddigi eredményét, felelte a sofőr s feszülten né- 1 • bérű, valószínűleg kettes szá­mú pisztolyból. Nos, mit jelent­sen ez, Mister Sherlock Hol­mes? — Ez azt jelenti, ezredes elvtárs, hogy megrendezték a fcombarobbanás következtében Már közelgett az este és sietni zett előre az erdő homályába. — Folytatjuk — íPotonyban pedig egy góré épí­tésén dolgoznak. Nagy figyelmet fordítanak ?az ipari tanulók képzésére. Az íidén két tanulót szabadítottak 5fel, öten most tanulják a szak- imát. A ktsz jó hírnevet vívott tki magának a környéken. Antal József a s'iziűik ab­lakkeretet készíti.

Next

/
Thumbnails
Contents