Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-22 / 275. szám

SOMOGYI NÉPLAP e Kedd, 1960. november SS. Újságolvasás közben ... Mindig szívesen olvasom a Somogyi Néplapban a fejlődő társadalmunk egyes hiányos­ságait bíráló cikkeket, mert ezek legtöbbször hatásos segít­séget nyújtanak a hibák kija­vításához. Most is csak .azért veszek tollat a kezembe, hogy néhány megjegyzésemmel la­punknak ezt a munkáját meg­próbáljam még eredményeseb­bé tenni. Novemberben több olyan írás jelent meg a Somogyi Néplap hasábjain, amely a pedagógu­sokkal foglalkozik. Ezek az írá­sok fontos kérdéseket érinte­nek, és végkövetkeztetéseikben elmarasztalóak. Egyetlen szem­pontból szeretnék észrevétele­ket tenni elsősorban a »Csa­ládlátogatáson«, ihásodsorban . pedig az »Érdeklődés a mérle­gen« c. cikkhez. Elérték-e jó szándékkal kitűzött céljukat e cikkek írói? Egyszerűsítve a kérdést: mennyiben segítették elő a hibák kijavítását és ez­zel együtt a pedagógus párt- szervezetek munkáját? Az a tény, hogy ezek a cikkek gyors egymásutánban követték egy­mást, azt a látszatot kelti, hogy szándékosan rossz véle­ményt igyekeznek kialakítani a pedagógusokról. Ezért hang­zottak el ilyen kérdések és vé­lemények a cikkek megjelené­se után: »Mi lehet a célja a Somogyi Néplapnak azzal, hogy a pedagógusokkal szem­ben hangulatot kelt?«, vagy csak egyszerűen: »Hát ehhez mit szólsz?« Elhangzott a kö­vetkező vélemény is: »Ezt is csak velünk, pedagógusokkal teszik meg!« Szerencsére so­kan voltak olyapok is, akik ezeket hallva azt kérdezték egymástól: »Most mit csinál­junk?« Elsősorban mire reagáltak vérmérsékletük és gondolko­dásmódjuk szerint ezek a kar­társak? Időrendi sorrendben nézve talán a következőkre: Az »Érdeklődés a mérlegen« c. cikk írója véleményét hiá­nyos ismeretek alapján alkot­ta. Erről részletesen írt Kell­ner Béla elvtárs »A tények kedvéért« c. helyesbítő cikké­ben. Ez is azt igazolja, hogy László Ibolya megállapításai támadhatók. Kellner Béla cik­kéhez hozzáfűzni talán csak annyit kívánok, hogy »egyes rétegek olvasottsági mértékét a könyvtári olvasottsággal mé­rik«. De van könyvtára min­den iskolának is! Pl. a Tán­csics Gimnáziumnak kb. 12 000 kötetes, a leánygimnáziumnak 6500 kötetes könyvtára van, hogy csak a legjelentősebbe­ket említsem. Nem sokkal szerényebb a többi nagy isko­la könyvtára sem. Ezeknek az iskoláknak évi 6—8000 forint áll rendelkezésükre könyvtár­fejlesztés címén. Az iskolai. könyvtárak for­galmának ismerete nélkül bá­torság és bizonyos nagyvona­lúság kell áhhoz, hogy nyilvá­nosságra hozzon valaki olyan véleményt, mely szerint a »105 könyvtári tag közül mindösz- sze hét azoknak a száma, akik gondolnak az önképzés fon­tosságára«, vagy »pedagógus- körökben kicsi az olvasókedv«, és innen hatalmasat lépve to­vább így folytatni: »... jólle­het pedagógusainkra az ország legdrágább kincsét bízza.« Igaz, ezután megnyugtat min­denkit a cikk írója, hogy »nem vonok le a statisztikai adatok kínálta tényekből súlyos kö­vetkeztetéseket«. Nem hallottam, hogy valaki is vitatta volna a cikknek azt a megállapítását — és ezzel én is egyetértek, bár inkább Kell­ner elvtárs megfogalmazásá­Mit tesz a Patyolat a mosás, tisztítás meggyorsításáért? Egyre több azoknak a száma, akik a Patyolatnál mosatnak, tisztítatnak. A mosás, tisztítás idejének csökkentésére ország­szerte új eljárásokkal kísérle­teznek. Budapesten például a férfiingek mosását, vasalását 24 órára vállalják, s rövidesen a helyszínen megvárható lesz egyes felsőruházati cikkek tisz­títása. Mi a helyzet Kaposvá­rott? Az Ady Endre utcai Pa­tyolat-fiók vezetője, Kárpáti Pálné így tájékoztat: — Piaci napokon, amikor sok vidéki ' ügyfelünk is van, 80—100 ember hoz be ruhane­műt. Tavaly szeptemberben 48 ezer forint, &f. év szeptemberé­ben 66 ezer "orint volt a bevé­telünk. Mindenki azt szeretné — mondja az üzlet vezetője —, ha ruhaneműjét hamar vissza­kapná. Ezért egyre többen ké­rik a gyorsmosást és az expressz-tisztítást. Nyáron, amikor az üdülők igen sok munkát adnak, sajnos nem mindig tudjuk a határidőt megtartani. Kanalas László elvtársat, a vállalat igazgatóját megkér­deztük, van-e mód a mosás, tisztítás meggyorsítására. — A Budapesten és az or­szág más helyein bevezetett új módszereket mi is figyelemmel kísérjük — mondotta. — Saj­nos, mi nem vállalhatjuk, hogy 24 óra alatt elvégezzük a mo­sást, vasalást. Az expressz- tisztítás, amit háromnegyed éve vezettünk be, megnyerte a közönség tetszését: kilenc hó­nap alatt mintegy 3000 ruhane­műt tisztítottunk így ki két- három nap alatt. Kértük fölöt- tes szerveinket, hogy engedé­lyezzék egy NDK gyártmányú iker-gőzbábu gép megvásárlá­sát. Az jelentősen meggyorsíta­ná a felsőruhák vasalását, csökkentené a tisztítás határ­idejét. A gyorsmosást sokan kedvelik — mondotta Kanalas elvtárs —, de zsákok hiányá­ban nem tudjuk az igényeket kielégíteni. Ezen úgy segítünk, hogy egyik gépünket a jövő év elején korszerűsítjük, ezzel sok zsák válik majd szabad­dá. így minden mennyiségű gyorsmosást el tudunk végez­na­mi A Patyolat dolgozói a pókban tárgyaltak arról, okozza, hogy a kilós ruhacso­magok mosása a megengedett határidőnél tovább tart. Meg­állapították, hogy azért, mert »fontosabbnak« vélt munkák miatt az ilyen ruhaneműeket félreteszik. Határozat született arra, hogy ilyennek a jövőben nem szabad előfordulni, s a mosásra beadott kilós ruha­csomagokat — még nyáron is — legkésőbb tíz napon belül mosva, szárítva vissza kell juttatni az átvevőhelyre. ban —, hogy a mai magyar irodalom népszerűsítése és megbecsülése terén komoly feladataink vannak. A »Családlátogatáson« című »kroki« ügyesen összeállított, figyelmet megragadó írás. El­olvasása után őszinte csodál­kozással gondoltam arra, ho­gyan tudott írója alig néhány sorban annyi negatív vonást belesűríteni az általa elkép­zelt pedagógusba. Ügy gondo­lom — és rajtam kívül sajnos sokan mások is így gondolják —, hogy a megye pedagógu­sait akarja — ha kissé karika­túra formájában is — jelle­mezni az író. Megdöbbentő ez az általánosítás. Ha az elkép­zelt »kar társ« »eredményeit« egyenként szétosztanánk, alig maradna a megyében olyan pedagógus, akinek ne jutna az elbocsátásához szükséges adag. Az említetteken kívül meg­jelent még egy cikk Jávori Bé­la elvtárs tollából. Rosszul esett ez is, nem volnék őszin­te, ha elhallgatnám, de egé­szen másként. Ebben is peda­gógusról volt szó, sőt hozzánk nagyon közel állóról, párttag­ról. Olyanról, aki súlyosan hi­bázott. Hibájától a cikk által elkülönítve éreztük magunkat, és ezáltal erősödtünk. Segített ez a cikk az önmagáról és osz­tályhelyzetéről megfeledkezett elvtárson is. Kin segített vi­szont az előbb említett két írás? Elsősorban azokon, akik­nek ez jó lehetőség és hálás téma arra, hogy vitatkozzanak velünk, párttagokkal, lekötve erőnket, és hangulatot keltse­nek mások körében a Somogyi Néplappal, mint az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a megyei tanács lapjával szem­ben. Nem jó nevelési módszer az, ha bírálatunk hiányos ismere­teken alapszik, vagy megjegy­zés és fenntartás nélkül álta­lánosítunk, ha mondanivalónk nem a többségre jellemző. Visszalöki az igaz úton bátor­talanul hozzánk közeledőt, ha úgy érzi, azon a. területen bí­ráljuk, ahol ő előre lépett, mint pl. ez a pedagógusok többségénél a tanév eleji ha­tározott céllal végrehajtott családlátogatások terén történt. Bizalmat kell előlegeznünk azoknak, akiktől segítséget és bizalmat várunk. Halász Tibor, a középiskolák pártszervezetének titkára. * * * Halász elvtárs cikkének nem min­den részletével értünk egyet, ezért a problémakörre még visszatérünk. (Szerk.) HAJÓK A MŰHELYBEN • Néhány léc, lemez, ragasztó, egy-két szerszám, némi türe­lem és hozzáértés — ennyi kell a hajómodellek készítéséhez Persze ez csak a hajótesthez elég. Mert vitorlavászon, kor­mány és lakk is szükséges hoz­zá, ha vitorlás; elem, villany- motor és propellerek, ha moto­ros a hajó. Mindkét fajtából ta­lálható néhány készen és fél­készen itt, a Vízvári Általános Iskola műhelyében. Délutánon­ként ebben a helyiségben gyü­lekeznek a modellezők, és Sánta Mihály tanár vezetésé­vel újabb meg újabb műhely­fogásokat sajátítanak el. 1958 őszén mint elektrotech­nikai szakkör kezdte el műkö­dését a mai hajómodellező kör. 1959 tavaszán tértek át a hajó­modellek építésére. S ez év nyarán a lelkes szakköri ta­gok már parádés bemutatót tartottak az iskola alatti tavon. Legalább 150 felnőtt és fiatal verődött egybe, hogy megnézze az »apró masinákat«. S a vitor­lások és villanymotoros hajók nem hoztak szégyent gazdájuk­ra. A szakkör a VIII. osztály ta­nulóiból alakult. Sokan az is­kola elvégzése után se lettek hűtlenek a körhöz, továbbra is eljártak modellezni. Nádai Ist­ván, Virovecz István Pesten dolgoznak. Ha hazautaznak, első dolguk, hogy megjelennek a műhelyben, s tovább építik a félbehagyott modelleket A VII. és VIII. osztályból most Ilyen hisz az én hajóm is! — mutatja Princz Jancsi pajtásainak az egyik régebben elkészült modellt, kilencen 'ismerkednek a hajó­modellezés csínjával-b ínjával. Egyik-másik gyerek még ott­hon is mindig a hajójával fog­lalatoskodik, ha ideje engedi. Farkas József sokszor még es­te 8 óra után is hol orrtőkét farag, hol ágyút fabrikál a hajó tatjára. Készül a modellezők büszke­sége, az egy méter hosszú mo­toroshajó. A hatalmas test már elkészült, következik lemez2el való bevonása és felszerelése. Az utóbbi már nem olyan könnyű, meri: a hajtómű még hiányzik. Olyan motorra lenne szükség, ami a gépkocsikon az ablaktörlőt működteti. A hajót rádióval szeretnék irányítani. Az adó már elkészült, csak az engedély hiányzik még. Ha si­kerül megszerezni, a tavasszal vízre bocsátják a kör büszke­ségét. Az MHS-től eddig na­gyon kevés anyagi segítséget kaptak a vízvári modellezők, de legutóbb, amikor Santa ta­nár úr Kaposvárott járt az MHS-nél, anyaggal megrakod­va tért haza. Ha az MHS rend­szeresen támogatja a vízvária­kat, a hajómodellezésen kívül a repülőmodellezést is sikerül meghonosítani. L. G. Ha a művelődési ház mindig nyitva tartana.. Teremtsenek kedvezőbb feltételeket Taranyban a kulturált szórakozáshoz Izek — utánrendelésre Halászlevet ren- dés: ez nem igazi háltam meg, ellen- deltem a Béke Ft- halászlé, legfeljebb ben szeretném pá­teremben. ízlelő- annak valami gyen- vasolni a Béke Ét­szerveim fokozot- gére sikerült után- terem vezetőinek a tabb működéssel zata. „ következő újítást: várták a nagyszerű Odaintek egy pin- Ha valaki halász- és általam oly ked- cért, elmondom az levet kér, vigyék veit csemegét, és iz- észrevételemet. Elő- oda az asztalához az gatott vágyakozásom szőr csodálkozik — előre elkészített hal­csúcspontra hágott, hivatalból köteles- szeleteket, vizet, sót, amikar megpillan- sége —, kérésemre paprikát készítse- tottam a fényes tál- aztán megkóstolja, . , ,.,. . ,. és halkan megszó­lal felem tartó pin- ^ _ H&t bt20ny> ettem már jobbat is, magunk között le­nek a keze ügyébe, rezsót bocsássanak a rendelkezésére, és hagyják magára. Ol­csóbb is ez a meg­áért. A halászlét letet te. Rátekintettem, gyen mondva. De oldás, és ha a ven- Aztán a pincérre mindjárt hozok pap- dég elrontja kissé néztem volna, de ő rikát — ejnye, nem az ételt, saját ma- addigra már a ható- adtak hozzá? —, az gát szidja. Idővel iik asztalnál fogla- majd megjavítja. aztán tovább is le- latohkodott. Tudni- Elment hozott hét fejleszteni e illik már a színe, beleszeltem. Erősebb módszert: előbb a sem tetszett. (Már- lett. Az édeskés íz haj, pikkelyektől va- mint a halászlének.) azonban megma- megfosztását, ké- Fakó volt, amolyan radt -■*>->- ’ -T— tégla színű, hiány­sőbb a kábelezését is rá lehet bízni a Elmegy^. Visszajön, közli velem az ész­zott belőle a tűz. Megkóstoltam: az utóbbit hiába ke­restem az ízében is. Ellenben találtam benn valami édes- kés a sárgarépára ételeit: emlékeztető zama­tot, ami gyermek­korom eléggé meg­utált főzelékét jut­tatta eszembe. Akárhogy ■ ízlelget­tem, egyre jobban Meglátva tanako- , J ., M ** .. u. ^ ... kedves vendegre. De dasuntcat, jón az a y pincér, aki az ételt ha már az önkiszol­gálás korában élünk, dóm a panaszomat. ZZoldás^len^ha felszolgálta. Mon­— Megkóstoltam, nincs különösebb baja. Csak só kell bele, mindjárt vezhetöbb lesz. a tisztelt halkedve­lők a paprikát és a hagymát közvetle­nül az őstermelők­től szereznék be. Tovább azonban ne él- folytassuk, mert a sóbányába igazán el­Mivel az utolsó nincs kedvem kialakult bennem a kanálnál tartottam, menni, szomorú meggyőző- ezt már nem pró- — sk ­Mindenből van itt egy kevés. Folyik a felnőtték oktatása, sorra követik egymást az is­meretterjesztő előadások, a ki- szeis színjátszók Nyíri Meny- asszonytánc című színművét tanulják,- alkalomszerűen fel­felkészül szereplésre a népi ténccsoport is. A faranyiak nem panaszolhatják, hogy pe­dagógusaik csigabiga-emberek, akik elzárkóznak a falu kultu­rális éleiének irányítása elől. Pedagógus a községi könyvtár vezetője, pedagógus a művelő­dési ház igazgatója. Gombai Klára KISZ vezetőségi tag, ő a színjátszás helybeli mentora, ő rendezi az előadásra kivá­lasztott darabokat. A tánccso­port, az énekkar vezetője is pedagógus. Nem is itt a hiba. A hiba ab­ban van, hogy a művelődési ház nyitvatartási ideje egy napra, a vasárnapra korlátozó­dik, aihi azt jelenti, hogy ekkor lehet ide betérni sakkozni vagy a rexszel időt tölteni, rádiót hallgatni. Más napokon csak akkor van nyitva az ajtó, ha kölcsönöz a könyvtár. No meg szombaton, amikor mozielő­adást tartanak. Igaz, vasárnap is van filmvetítés; ha akad al­kalmas matiné-film, akkor dél­előtt a gyerekek veszik birto­kukba a nagytermet. Este a felnőtteké a moziműsor. A két' filmelőadás közötti 'időszakban szabad a bejárás a művelődési házba. Miért nincs állandóan nyitva a művelődési ház? Azt mond­ták: nem igényli azt senki. A Csurgói Faipari Vállalat asztalos szakmunkásokat vesz fel. Munkásszállást a vállalat nem tud adni. (3284) Érettségizett, (3290) gyakorlott GÉPÍRÜHÖT azonnal felveszünk. Orszátjos Takarékpénztár. Hát itt a baj! A művelődési ház látogatását igényelni kel­lene akkor is, ha nincs film, színházi vagy egyéb előadás. Ügy gondolom, igényelnék is, ha a falu kulturális életének irányításával, bonyolításával fáradozni kész pedagógusok kedvezőbb feltételeket teremte­nének a kulturált szórakozás­hoz. Mi az akadálya például a klubélet megalapozásának? Nem is kellene hozzá sok, csu­pán az, hogy elhatároztassák: a művelődési ház pedig nyitva tart a hét mindem napján. Az elhatározáson kívül még mi kellene? Nem ártana pél­dául egy televíziós készülék, társasjátékok, újságok, folyó­iratok, és a könyvtár olvasó­szobájában máris alkalom te­remtődne ahhoz, hogy a korán lefeküdni nem szerető ember munka után ide járjon. Kö­zülük is elsősorban a fia'talok, akik jobb híján bizony csak be- benyítnak a kocsmába, ahol nemcsak beszélgetni lehet egy pohár sör vagy fröccs mellett, hanem rexezni is. Ez pedig igen népszerű játék. Ha már ezt kimondtam, mondom tovább ... Időszerű volna népművelési szakembe­reinknek és illetékeseinknek meggondolni, hogy nem len­ne-e hasznot hajtó, ha falusi italboltjainkból a régebben vendégcsalogató funkcióval el­látott rexasztalokat átköltöztet­nék a művelődési házakba. Jól tudom, földművesszövetkezeti italboltjaink nem köszöntenék kirobbanó lelkesedéssel ezt az intézkedést. Mégis szükség len­ne rá, haszna lenne, nem is Kérjük a közületeket és a vállalatokat, hogy a IV. negyedévi építő- és faanyag kötbéres utalványokat december 1-ig telepeinken adják le, kp lön ben az anyagot nem tudjuk biztosítani. Kaposvári TÜZÉP V. ___________________ (2r,..s7i a nnyira anyagi természetű, mint inkább erkölcsi. Egy bi­zonyos: többen találnának kul­turált időtöltésre lehetőséget így, s az is betalálna a kultúra házába, aki csak akkor látogat ide, amikor mozielőadás vám Nincs igény? Ezt a falun ta­nító pedagógusok — akik szem­es fül tanúi annak, hogyan vál­tozik az élet: akik számon tarthatják a tanításukra bízott gyermekek révén, hogy hol és hány mosógép segít az asszo­nyoknak a sok időt?, energiát elrabló mosásban; akik tudják, hogy hány rádiókészülék van a faluban, s hogy milyen az ér­deklődés a mozi, a könyvtár, a színház, az ismeretterjesztő elő­adások iránt — nem mondhat­ják komolyan. Igény máskép­pen élni, dolgozni, mint a haj­dani elődök, tartalmasabban el­tölteni azt a szabadidőt, amit pihenésre, kikapcsolódásra kí­nálnak a hétköznapok, igény van, tegyék próbára. A próbatételhez az kell hogy a művelődési ház tartalmi munkája szétágazóbb legyen. Ha másért nem, a fiatalokért, akik szép számban vannak itt. Tarany kiesett pz elvándorlás lázából. Akik bejárnak a járá­si székhelyre dolgozni a fiata­lok közül, azok is megmaradtak szülőfalujuk lakosának. A »meddig« kérdése előbb vagy utóbb felmerülhet. Előzzük ■meg, nem kell hozzá sok fárad­ság, csupán egy kis összefogás, megértés, és máris sikerül meg­teremteni Taranyban is a kul­túrált szórakozás kedvezőbb feltételeit! László Ibolya Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-U. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka s. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti; a Magyar Pos a E1Ő- fizethető a helyi posta’ ivM - oknál és postás kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11,- FI

Next

/
Thumbnails
Contents