Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1960, október % Tizenöt éves a Szakszervezeti Világszövetség idrogénfegyverek betiltásáért. Mozgósítja 8 8 Hal „termeit“ a bonnyai réten tizedes mérleg, A világ proletariátusának összefogásaként 1945. október 3-án Párizsban megszületett a Szakszervezeti Világszövetség. Az alakuló kongresszus világos kifejezése volt a bekövet­kezett változásoknak, és felszínre hozta azo­kat az égető problémákat, amelyek megoldást igényeltek. Az SZVSZ tizenöt esztendős munkája elsza kíthatatlan kapcsolatban van azokkal a nagy küzdelmekkel, amelyeket a dolgozó milliók helyzetük javításáért, jogaik megvédéséért, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a társadalmi haladásért, a béke védelméért vív­tak. E területeken jelentős eredményt értek el. Ilyen pl. az elnyomott népek felszabadít lásl mozgalma, melynek • nyomán Afrikában eddig tizennyolc volt gyarmati ország vált, függetlenné vagy fél függetlenné. Ez a folya­mat egész addig tart, amíg az utolsó nép is fel nem szabadul a gyarmati rabságból. Az SZVSZ nevéhez fűződnek azok a hatal­mas megmozdulások, amelyeket a kapitálist .< országok szakszervezetei és dolgozói indítót tak a jogaik és vívmányaik ellen irányuló re­akciós támadások visszaveréséért. Franciaor­szágban a dolgozók meghiúsították a társada­lombiztosítási rendszer megnyirbálására tett kísérleteket. Egy sor latin-amerikai ország szakszervezete az SZVSZ által kidolgozott alapokmány segítségével vívta ki a munkás­szervezkedés jogának elismerését. Az SZVSZ által Budapesten megrendezett nemzetközi nökonferencia határozott követelésére iktat­ták törvénybe az »egyenlő munkáért egyenlő bért férfiaknak és nőknek« elvét sok ország­ban. A Világszövetség nagy erőt képvisel a bé­kéért folyó harcban. Az általa szervezett sok világméretű tömegakció tiltakozás volt az im­perialisták vietnami és indonéziai háborúja ellen. Napjainkban pedig a francia gyarmato­sítók gyilkos algériai háborújának megszün­tetéséért emeli fel szavát az SZVSZ. Küzd az általános és teljes leszerelésért, az atom- és ® Játszik a »{vergődnek rajta a pontyok. a* Akad olyan szép példány, világ valamennyi szervezett dolgozóját, hal- {jla-iTielyik; két kiló nyolcvan de- latja szavát a nyugati kormányoknál és az&^át nyom. A szövetkezet ta- ENSZ-ben is. Minden nemzetközi fórumot lgkarmányosa megáll a rét szé- felhasznaJ, hogy kifejezésre juttassa a nemzet-k*;'®;0’. választ néhány halat, meg- közi munkásosztály véleményét, gazdasági, po-lt várja, míg felírjak nevét a litikai, szociális követeléseit! * 'istára, aztán indul a kocsival Az elmúlt tizenöt év azt mutatja, hogy a *. hazafelé, világ munkásosztályának nagyobb súlya van í A helyszínen adják-?veszik a a nemzetközi életben, mint azelőtt bármikor, pontyot. Kísérlet volt az idei A proletárok serege megnőtt, osztályon tudata-, hal tenyésztés. Azt kérte a tag- fhindjobban szilárdul, és egyre magabiztosai)-«ság, hogy siker esetén hadd ián lép fel a kapitalisták törekvései ellen.$lakjék jól ponttyal. Íme, telje- Gyakorlatilag ma már alig van olyan ország, jjisül ez a kívánság. Itt az elnök, ahol ne volna szakszervezet, illetve szervezett"’"' munkás. Az SZVSZ megnövekedett tekintélye érezhető a világ politikai eseményeiben, a vi­lág munkásosztályának harcában. Az SZVSZ alapító tagjai a magyar szak- szervezetek is. Kezdettől fogva magunkévá ‘ettük az SZVSZ célkitűzéseit és politikáját. Képviselőink részt vesznek az SZVSZ által szervezett rendezvényeken, konferenciákon, tanácskozásokon. A magyar szervezett mun­kások nevében a mi képviselőink is részt vál­lalnak a különböző akciókból. Nemzetközi«népet gondoltam t kapcsolataink állandóan szélesednek, s mélyül{ízvu„n ,.nlt ■ a magyar munkások kapcsolata más országok proletariátusával. Nekünk, magyar dolgozóknak sokat jelent az SZVSZ, mert megalakulása óta követke­zetes támogatást nyújt. Az elsők között állt mellénk 1956-ban, az ellenforradalom idején is, amikor az egész világ színe előtt egyértel­műen feltárta a nálunk lezajló események el-í^sniberhez: »Nézzétek, ez az lenforradalmi jellegét. Az erkölcsi támogatás'A‘.nc'ria-berek kap elég friss mellett anyagi segítséget is adott, s «mek£emeljünk rögtönzött gátat> & eredményeként szakszervezeti mozga lmunk »fárasszuk el a rét laposabb fek- aránylag gyorsan kiheverte az ellenforrada-lpvésű részét. Kevés munka, lom nehéz időszakát. {Jjoagy haszon« - fejezte be a „ «tervismertetést. Am a vezető­az SZMT vezető’titkára.”erp dönthetett, a közgyű- mlés hozta meg a határozatot. j*j Vég Vendel elmagyarázza tö- ^jviröl hegyire az érdekes dol­jjgot.- Már a régebbi tsz idejé- {ben is javasoltam, hogy pró­bálkozzunk haltenyésztéssel a íréten. Nem tartotta jónak az | ötletet a vezetőség. Tavaly, az j alakuláskor én lettem az el­unok. No, most majd módom {lesz a tervem mellé állítani a A kezdő időnk a |halakkal foglalkozni, az idén {azonban ... Igen, tavaly még egyénileg »termelt« halat Vendi bácsi: fél hóldnyi tó volt a háztáji [{gazdasága. A múlt ősszel az­tán így szólt néhány vezető _ a Községfejlesztés Bélaváron Már tavaly kitermelték Béla­váron a villanvpómáknak való fát, megvásárolták a beton­gyámokat, később pedig a dró­tot is. Az ez évi községfejlesz­tési alapból aztán sor kerülhet a falu újtelepi részén csaknem 1 km hosszúságban a villany- hálózat bővítésére. Másutt már mindenütt van villany a falu­ban. A Babócsai Vegyesipari KTsz elvállalta, hogy év végéig fel­építik az orvosi rendelőt és vá­rót. Vele egy épületben lesznek a posta új helyiségei is: a pos­tamesteri szoba, egy iroda és egy nyilvános telefonfülke. A falu középpontjában, a tanács­házzal szemben felépülő új lé­tesítmény 130 ezer forintba ke­rül. A termelőszövetkezet vagyonát dézsmálták Több kéthelyi t&z-tag lopási ügyét tárgyalta nemrég a Mar­cali Járási Tanács szabálysér­tési előadója. A közösből szé­nát vittek haza engedély nél­kül — az előzetes figyelmezte­tés ellenére — háztáji állataik etetésére. A tett elkövetői —- Szili István, Szabó Mihály, Horváth László, Móricz Imre — három-háromszáz, Illetve négyszáz és ötszáz forintos pénzbírságban részesültek. Hu­szár Géza ügyét, mivel az ki­meríti a bűncselekmény fogal­mát, további eljárás végett át­adták a járási ügyészségnek. Ho^xii az út«,» Aktkor láttam K. Istvánt vek letelte előtt szabadon bo- Akkor éreztem, mennyire fáj utoljára, amikor a bíróság íté- csátották. hogy szidják azt a rendszert’, letet hirdetett fölötte es tarsii Amikor a napokban találkoz- amely engem vezetővé emelt fölött. Súlyos bűnt köveitek el: tani vele, munkába ment. Fi- egykor. De hallgatnom, kellett, a társadalmi tulajdont károst- zikai munkás az egyik építke- hiszen ennek a rendszernek én tották meg. A pénzt mulatozás- zésnél. A malteros ruha, a hó- is ártottam.. S egyre csak az ra, szórakozásra fordították. na alatt vitt ebéd, a lesoványo- járt az eszemben: mi lesz ve­it. István egyszerű munkás- öott ember nem sókban emlé- lem, ha kikerülök, hogyan emberből lett vezető. De csak- ^ezt^te}t.a korábbi magab z'.os, folytatom, illetve hogyan kéz­it amar olyan emberek közé ke- öltözött s a Grillben és más dem újra az életem? Amikor veredelt, akik a könnyű, léha várakozóhelyeken annyi éj- kinyílt. előttem a börtönailó, életmódot kedvelték. Betrálóz- szakát eltöltött vezetőre. Nem nem tudtam,» hova induljak, ták, és bűnre csábítottál'. O kérdezem, hogyan él — kelle- Arra gondoltam, lesz-e bator- pedig nem, tudott nekik ellen- mßtlen ilyet egy volt vezetőtől ságom az emberek szemébe állni, vonzotta az éjszakai élet. kérdezni. De ő enélkiil is be- nézni, s ha majd becsületes A vége pedig az lett. hogy rzél, látszik, hogy kikívánkozik munkámmal helyrehoztam hi- ötödmagával csalás, sikkasztás, belőle, ami a lelkét nyomja. búmat, újból felemelt fővel okirathamisítás miatt bíróság — A börtönben döbbentem járni... elé került. ra — mondja csendesen —, Meglátogattam munkahelyén. A tárgyalás szünetében, amíg milyen messzire kerültem a Néztem, milyen lázas iparko­a bíróság ítélethozatalra vonult párttól, azoktól, akik bíztak ássál kevett a maltert, vol­, galja ki a kőműveseket. — Eg vissza, néhány szót váltottam bennem, ott láttam csak iga- a keze alatt a munka, szorgos, vele. Nagyon megbánta tettét, zán, milyen mélyre süllyedtem, dolgos ember vélekednek bogy így eljátszotta a belé he- Cellatársam többszörösen bűn- munkatársai, felettesei, lyezett bizalmat. Iparkodott tetett, rovott múltú ember volt N. István tehát szorgalmas, — «—<* —- «w* —*» - «««- STSS iSÄ."* híteni tettét. —------ „ ,—mosni. T öredelmes meg- ban minisztériumi tisztviselő De addig, amíg újra olyan bánása, őszinte vallomása so- — gazdasági bűncselekményért állásba kerülhet, ahol több van kot segített a bűncselekmény került oda S néhány unitnak, rábízva, mint jelenlegi, munka- gyors /«[tárásában. Mk «Ifcär _ TOr, £££?£* Három és fél évi börtönt vedtűnk — kerültünk börtön- utat eredményesen végigjárni, kapott, s öt évre eltiltották be: hallgatni kellett ezeket, csupán rajta áll— állhatatos- egyes jogai gyakorlásától. Nem akik tudatos ellenségei a rend- tágan, kitartásán, akaratán, is annyira a. büntetés nagysá- nely, az igazságnak, a remiszer- zetf mmdLj^T^mlgTt^ifát ga, mint inkább a szégyen nek. Ha szólni mertünk, le- figyelembe véve azt mondhat- bántotta. Mivel a börtönben torkoltak: »Ti csak ne beszél- juk: a hosszú útból az első lé- példásan viselte magát, dolgo- jetek, benneteket sem jutalom- péseket mar megtette... zott, másfél évvel büntetésé- bál csuktak ide ... « Szalai László Erre javasolta az elnök: »Kös­sünk egyezséget. A szövetkezet­nek átadom háromezer fo­rintért az anyapontyaimat meg az ivadékokat. Ha sikerül a kísérlet, osztozunk a hasznon, ha elpusztulnak a halak, visz- szafizetem a pénzt.« S a bonnyai Dózsa tagsága elfogadta az ajánlatot, Az el­nök pedig azt mondta fiának, a Vendinek: »Fogd a kaszát, és vágd a nádat, hadd tisztuljon a berek.« S őszre kelve »beérett a hal- termés«. Ezekben az esős na­pokban kerítettek sort a ha- lászásra. Mezítláb járta a ber­ket az elnök két fiával együtt meg Schmidt Sebestyén és Holzapfel Imre. Tizenhatezer forint áru pontyot adott a másfél höld rét. És olcsón ad­ta. Mert a halak csupán hat­hét mázsa öcs út ettek meg, a többi táplálékot a »kukacos mocsárból« szerezték. Nagy halvacsorákat rendez­nek manapság a bonnyai tsz- családok. S egyre-másra hajto­gatják: jó volt adni a Vendi bá­csi szavára. Az elnök pedig már újabb terveket forgat agyában. Szólni akart a do­logról a tabi járás mezőgazda- sági osztályának, de még nem volt rá alkalma. Most azonban itt van Bogó László, a járási párttitkár, neki magyarázza: — A kisbári mélyárok mellett nem valami értékes fű terem. Jövőre jobb lenne azt a rétet is elárasztani. — Igaza van, szólok majd a műszakiaknak — vág közbe Bogó elvtárs. — Csak azt ne tegye, ha jót akar nekünk. Egyszer már jár­tak itt, s megállapították, hogy a halnak nem jó ez a forrásvíz. Kotrógépet akartak ide vezényelni, de nem egyez­tünk bele. Mondom, az idei ta­pasztalat birtokában megna­gyobbítjuk mi magunk ezt a halasta-at. Kis befektetéssel, nagy haszonnal. — Csinálják. Sok szerencsét kívánunk hozzá. R. J. Somogyi vonatkozású cikkek a Magyar Mezőgazdaságban A Magyar Mezőgazdaság cí­mű folyóirat legutóbbi száma két somogyi vonatkozású cik­ket közöl. Dr. Németh Sándor, a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának közgazdásza ar­ról írt, hogy milyen hatása volt a somogyi termelőszövet­kezetek megszilárdításában a 3004-es kormányhatározatnak. Írása első részében ismerteti szövetkezeti mozgalmunk nagyarányú számszerű fejlő­dését. Éppen ez a fejlődés tet­te fontossá, hogy a gazdasági megszilárdításhoz adott álla­mi támogatást helyesen hasz­nálják fel termelőszövetkeze­teink. A 3004-es határozat ked­vező hatása Somogybán ma már világosan lemérhető » ... elsősorban abban — álla­pítja meg a cikkíró —, hogy a termelőszövetkezetek — az újak is — oly mértékben fordí­tották saját anyagi erőforrásai­kat a közös gazdálkodás alap­jainak bővítésére, mint eddig még soha... Több mint 8 mil­lió forint értékű az az építke­zés — főleg sertésférőhelyek —, amihez sem anyagot, sem hitelt nem vettek igénybe a szövetkezetek«. Számottevő volt az a segít­ség. amit az új, területileg megnövekedett szövetkezetek kaptak. »Nagy eredménynek tekintjük azt — írja dr. Né­meth Sándor —, hogy a hatá­rozat alapján nyújtható álla­mi javadalmazás-kiegészítés felhasználásával jó vezetőket, szakembereket — elnököt, me­zőgazdászt, könyvelőt — tud­tunk adni a szövetkezeteknek. ... Ma 335 állami támogatást élvező szakember dolgozik a termelőszövetkezetekben.« Munkájuk elismerésére leg­szebb példa az, hogy vannak olyan szövetkezetek — a bala- tonőszödi Vörös Csillag, a csurgói Szorgalom, a felsőmo- csoládi Ady —, ahol állami se- 'gítség igénybevétele nélkül fi­zetik őket. A másik cikkben — amely­nek címe: »A talajjavítás ered­ménye a nagykorpádi Petőfi Tsz-ben« —, Simonka Sándor elnök és Vajda József köny­velő mondja el, hogy milyen kísérletet hajtottak végre a savanyú homoktalaj megjaví­tására. Az elmúlt évben 10 holdon próbálták ki a tőzeges meszezési javítást. »Holdan­ként 100 mázsa tőzeghumuszos lápimeszet munkáltunk be se­kélyen a feltalajba, majd hol­danként 70 mázsa félérett is­tállótrágyát adtunk, és ezt 25 cm mélyen leszántottuk.» Á vetőmag termelésére ültetett Merkur burgonya erőteljesen kikelt. A fejlődés kezdetén holdanként még 100 kg pétisót szórtak a burgonyára. Az ered­mény nem is maradt el, a ja­vított terület 120 mázsás, a ja- vítatlan pedig 80 mázsás ter­mést adott. »A javított terü­letről nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is kiváló burgonyát kaptunk« — írják. A tavalyi kísérlet bevált, a nagykorpádi Petőfi ez évben már 305 holdra kötött szerző­dést a Talajjavító Vállalattal. »Ügy látjuk, hogy a termő­érő fokozását legjobban azzal érhetjük el, ha a talajerőgaz­dálkodás egyik a lapját a talaj­javítással megteremtjük« —■ állapítják meg, és javasolják e módszer bevezetését azoknak a somogyi szövetkezeteknek, amelyek savanyú homoktala­jon gazdálkodnak. Zenetudományi folyóirat indult a Magyar Zeneművészek Szövet® sége és a Zeneműkiadó Vállalat közös kiadásában. Az új folyóirat évente hatszor jelenik meg. Rend­szeresen közöl kritikákat az új magyar müvekről, és zenetudomá­nyi tanulmányok mellett külföldi és hazai könyvszemlét ad, vala­mint külön rovatban számol be a magyar és a hozzánk érkező kül­földi hanglemezekről. KI jét 8 Se $ 3* $ I * $ ■« ú § 8 8 m 8 ■*. 8 1 J-V értekei és ! Október 3-tól kezdődően számos ruházati és vegyes iparcikk leértékelt áron kerül forgalomba. Ruházati cikkek vásárolhatók: Kaposvárott a 109. számú leértékelt áruk boltjában, Ady Endre utca 14. Nagyatádon az 51. számú boltban, Kossuth Lajos utca 15. Siófokon a 30. számú boltban, Sztálin utca 84. Vegyes iparcikkek vásárolhatók: Kaposvár, 137. sz. vegyi-háztartási bolt, Széchenyi tér 9, sft. Kaposvár, 129. sz. papír-játékbolt, Május 1. u. 24. Kaposvár, 123. sz. üveg-porcelánbolt, Ady E. u. 5. Kaposvár, 115. sz. műszaki áruk boltja, Ady E. o. 4. Kaposvár, 127. sz. rádió-villamossági bolt, Május 1. u. 2X Siófok, 4. sz. bolt, Fő utca 73. Siófok, 80. sz. bolt, Fő utca 80. Siófok, 41. sz. bolt, Fő utca 78. Siófok, 35. sz. bolt, Szabadságtér 12. Nagyatád, 2. sz. bolt, Széchenyi tér. Barcs, 21. sz. bolt, Bajcsy-Zs. a. 56. Tab, 39. sz. bolt, Kossuth L. n. 20. Balatonboglár, 27. sz. bolt, Dózsa Gy. n. Il i * % m M w. w. 8 * (36140)

Next

/
Thumbnails
Contents