Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

Vasárnap, 1960. október 2. 3 SOMOGYI NÉPLAP NEMES HIVATÁS ELNÉZTEM ŐKET ITT, a balatonboglári üdülőben. Hány napszítta, ráncos arc! A kezük kérges, de a szívük, igen, a szí­vük az meleg és fiatalos. Kö­zülük nem egy már »nem mai gyerek". Itt van például Éder Pál elvtárs Nagyszakácsiból. Élete — akárcsak sok hozzá hasonló harcostársáé — re­génybe kívánkozna. Az első pillanatban talpra állt, amikor elérkezett a pillanat a kommu­nisták számára a legális mun­kára. Ott volt az első nagy- szakácsi pártszervezet meg­születésénél negyvenötben, s ki tudná számon tartani, hány csatában, hány felelősségteljes munkában vett részt. Nem fá­radt el, és nem is akar pihenni, mert nem tudna pihenni — a vére, lelkiismerete nem enged­né ezt meg neki. Párttitkár ma is, és még van néhány funk­ciója. Arról beszél, mennyivel nőttek a feladatok a legutóbbi egy esztendő alatt is. Emelke­dett népünk politikai művelt­sége, öntudata, változtak a gazdasági viszonyok, s megnőt­tek a követelmények a kom­munistákkal, a vezetéssel szemben. A többi között ezek­ben segít eligazodni a párttit­károknak a bogiári kéthetes tanfolyama is. Ez a tanfolyam azt jelképezi, milyen szép hivatást teljesíte­nek a falusi párttitkárok. S felvázolja felelősségüket is. Ma már a megye majd minden falvában kirajzolódik a jövő képe — ha csak vázlatosan is — az emberek fejében. Min­denki tudja, merre tartunk, és mit akarunk. Bizonytalanko­dás még van s tapasztalatlan­ság is, és kisebb-nagyobh. bot­lásoknak is tanúi vagyunk. Nemcsak a kommunistáknál, a párton kívüli tsz-parasztoknál is tapasztalunk bizonyos tü­relmetlenséget. Azt szeretnék sokan, hogy minél előbb hi­daljunk át bizonyos termé­szetszerű nehézségeket. És amikor látják, hogy nem lehet ugorni, mert csak lépésre van erő, akkor elkeserednek, s bi­zonytalanság üti fel a fejét közöttük. JÖ, HA VAN TÜRELMET­LENSÉG a hibákkal szemben, s az sem baj, ha gyorsabb elő­rehaladásra törekszenek az em­berek, de csak úgy, ha azt is látják és megértik, hogy nem nyújtózkodhatunk tovább, mint ameddig a takarónk ér. Énnek megmagyarázásához a forra­dalmi fellángoláson kívül más is kell a párttagoknak: előrelá­tás, gazdasági ismeret, higgadt­ság és még sok egyéb. Meg­magyarázni: mit miért nem le­het megvalósítani, ehhez is a tények, a lehetőségek alapos ismerete szükséges. Formálni az emberek tuda­tát, megváltoztatni őket — eh­hez sem elegendő csupán a forradalmi tettrekészség. Tü­relem, segítő szándék is szük­séges. A kommunistáknak mindig a valóság talaján kell állniuk. Nem abból kell kiin­dulni, mit szeretnének, hanem abból, ami van. Például abból, hogy a szövetkezeti emberek jó része ma még nem mentes a magántulajdonosi érzéstől. Szocialista gazdasági talajon állnak, de a fejükben, érzelem­világukban még a régi világ egy darabkáját hordozzák. Nem is egyhamar tűnik el az onnan. Nagy hatalma van a szokásnak. Megváltoztatásuk ugyancsak időt, türelmet igé­nyel. Sokszor nehéz csatát kell vívni a közösségi gondolattal merőben szemben álló önzés­nek is. Ellene a harc azért ne­héz, mert sokféle megnyilvá­nulási formája van, és világ­életében mást sem hallott a parasztember, mint azt, hogy mindenki úgy érvényesüljön, ahogy tud. Másokéhoz nyúlni azelőtt is megvetendő cseleke­det volt, némelyek azonban ezt az erkölcsi szabályt nem tartják érvényesnek a szövet­kezeti vagyonra nézve. S majd minden szövetkezet­ben akadnak, akik mit sem tö­rődnek a holnappal, azt sze­retnék, ha az előállított java­kat az utolsó szemig szétosz­tanák. Ezek az emberek a leg­szívesebben leszavaznának minden, a szövetkezet meg­szilárdítását célzó tervet, csak a mát nézik, azonban a számba jöhető következményeken nem gondolkoznak. Á kommunis­táknak azonban már sok jó szövetségesük, segítőtársuk van a szövetkezet párton kí­vüli tagjai között, s rájuk biz­ton számíthatnak. SOK NEHÉZSÉGGEL talál­ják még szembe magukat a falun dolgozó elvtársak, de ta­lán éppen az á szép hivatásuk­ban: tudják, hogy a cél, amiért szóval és tettel kiállnak, kár­pótolja majd őket a nép előtt minden áldozatért, pillanatnyi csalódásért. Ez pedig többet ér mindennél. Varga József KISZ-szervezet alakult a berzencei Búzakalász Tsz-ben — Egyre több fiatal találja meg számítását a termelőszö­vetkezetben — mondja Jelu- sics Teréz, a berzencei Búza­kalász Tsz újonnan alakult KISZ-szervezetének titkára. — Eddig én is vidéken dolgoztam sok fiatallal együtt A lányok a nyár elején gyakran hívtak haza. — Hát érdemes az ott­hontól olyan távol dolgozni? — kérdezgették. — Egy hónapban egyszer, esetleg kétszer tudsz hazajönni. Amennyivel ott töb­bet keresel, annyival több el­megy a kosztra, utazgatásra. S Teri gondolkozni kezdett. Hol jobb dolgozni: távol az otthontól, vagy a szülőfaluban, ahol mindenki ismerős. Nem kis tépelődés után döntött: ha­zajön. Másnap már munkára jelent­kezett Simon László elnöknél. A vezetők és a tagok szeretet­tel fogadták. Látták, hogy nagy lelkesedés, ambíció van benne. És nem tévedtek. Dobri István kezdeményezésére el­határozták, hogy KlSZ-szerve- zetet alapítanak. Jelusics Te­réz élen járt a szervezésben. Augusztus végén 12 fiatallal sikerült megalakítani a KISZ- szervezetet. Rögtön létrehoztak egy KISZ-brigádot is. Burgonya- szedési versenyt hirdettek. Eddigi ötholdas teljesítmé­nyükkel ők vannak az első helyen a versenyben. Segíte­nek a kukorica betakarításá­ban és a vetési munkálatok­ban is. A kulturális és a sportmun­káról sem feledkeznek meg. A múlt vasárnapon például a ha­tárőrséggel együtt szervezett műsorral mutatkoztak be a fa­lunak. Karácsonyra háromfel- vonásos színdarabbal készül­nek. Decemberre elkészül a tsz kultúrterme, avatására mű­sorral készülnek a KISZ-fia- talok. K. Gy. Szebbé, rendezettebbé vált Csurgó (Tudósítónktól.) A községfejlesztési alap, a társadalmi munka helyes fel- használásával az idén szebbé, rendezettebbé vált járási szék­helyünk. A második éve épülő vízmű és vízvezetékhálózat fejleszté­sét ebben az évben is folytat­ták. Nyolc intézmény és több mint negyven magánlakás van bekapcsolva a hálózatba. Az idén több mint 100 ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek a községben. Csaknem 1 millió forintos beruházással és társadalmi segítséggel épül a járási rendelőintézet. A há­rom körzeti rendelőn kívül he­lyet kap benne az anya- és csecsemővédő rendelő, a fogá­szat, a röntgen és a nőgyógyá­szat. A költségvetésből 13 500 négyzetméter aszfaltjárda épül a község középpontjában. A park egyik sétányán két és fél méter széles aszfaltjárda ké­szült társadalmi segítséggel. A park rendezése és a virágosí- tás egy része is társadalmi munkában történt. Az itt levő emlékművek restaurálásához csak az anyagot vette a tanács. Az iskolák fiataljai és a Szor­galom Tsz tagsága 60 ezer fo­rint értékű munkát végzett a csemeteültetés során. Az alsoki óvoda felépítésé" hez a Szorgalom és a Búzaka­lász Tsz mintegy 15 ezer fo­rint értékű segítséget adott társadalmi munka formájában. A házhelyek kiosztása folya­matban van. Így rövidesen ki­alakul az új községnegyed. Eb­ben a körzetben az ősszel mintegy 1500 négyzetméter aszfaltjárda készül el a költ­ségvetés terhére. A korszerű, másfél méter széles járda épí­tését a kerítések beljebb raká­sával segíti elő a lakosság. Mintegy 5000 négyzetméteT makadámutat korszerűsített és portalanított az Útfenntartó Vállalat. A tanács 150 ezer fo­rintot fordított 12 állami la­kás tatarozására. A központ­ban levő három közkutat fel­újították. Néhány sorban Potony életéről A falu lakói maguk vágták ki házuk előtt az útban levő fákat, s építették meg az új aszfaltjárda téglaszegélyét. Jö­vőre már a falu összes utcájá­ban szilárd burkolatú járda lesz. A községfejlesztési alapból a falu lakóinak kívánságára televíziót vásárolt a tanács. Október elején új helyiség­be költöztetik a könyvtári A művelődési ház helyiségeinek rendbehozatalához a KISZ- szervezet tagjai segítséget ígér­tek: bemeszelik és rendbeteszik a szobákat. Lesz egy kölcsönző helyiség és külön olvasóterem NÉGY V ENHÁROMSZOR AZ EGYENLÍTŐ KÖRÜL A Nagyatádi Fonalgyár lé­nyeges szerepet játszik a bél­és külföldi fonalellátásban. A legkülönbözőbb színű és mére­tű varró-, hímző- és horgoló- cémák készülnek itt. A terme­lés nagyrésze exportra kerül. A kelet-indiai szigetvilág, Dél- Amerika államai, Észak-Afri- kából Egyipto t, ezenkívül Szu­dán, Szíria, valamint több nyu­gati ország kereskedelmi cégei érdeklődnek a nagyatádi gyár termékei iránt. Egymás után indulnak a szállítmányok előbb Budapestre, ahol a MERT mi­nőségellenőrei még egyszer át­vizsgálják, vajon megfelelnek-e a kívánt követelményeknek, és ezután elhagyja az országot az áru. A részlete vizsgálatra azért van szükség, mert kömy- nyen előfordulhat egy-egy ár­nyalati színelterés vagy más hiba. Jellemző, hogy itt az egyébként egyszerűnek vélt fehér színek is tucatnyi árnya­latával találkozunk. Ezért na­gyon figyelmes munkát kell végezni a gyár festőinek és a minőségvizsgálóknak. A gyár ez évi exportja kb. 86 ezer kg áru. Ha az átlagos fonalvastagságot vesszük ala­pul, , akkor ebből 1 millió 720 ezer kilométer hosszú cérna készülhetne. Ezzel csaknem negyvenháromszor körülteker­hetnénk Földünket a Egyen­lítőnél. Ha pedig a Földet a Holddal összekötnénk, akkor kétszer oda-vissza elegendő fo­nalunk lenne (a Hold legna­gyobb távolsága esetén), és a maradékból még kétszer kö­rülfoghatnánk az Egyenlítőt; Festésre készen állnak a fonalak. Geller Gyula Festő kádba merített fonal színét figyeli* SEJ NY IN A SIRIUS AKCIÓ „ És Zotov csodálkozására el­kezdte őt vizsgálni, de nem adott csekket. Mintegy félóra múlva derült ki, hogy mind Zotov úr, mind Behtyerev professzor úr egy vakmerő szélhámosnőnek es­tek áldozatául. Kiderült, hogy az illető hölgy nemcsak hogy nem felesége a professzornak, de teljesen ismeretlen előtte, sőt amikor bement az orvosi szobába, éppen az említett Zo­tov urat j előle meg férjének, közölve, hogy az utóbbi idő­ben egy rögeszme lett úrrá rajta: hetvenötezer rubelt akar kapni valamilyen nyakékért. Az ifjú hölgy megkérte a pro­fesszort, hogy vizsgálja meg alaposan a férjét, arra is fi­gyelmeztette, hogy ne mond­jon ellent neki, amikor a nyak­ék árának kifizetéséről lesz szó, mert a beteg, ha ebben a kérdésben ellentmondanak neki, a leghevesebb idegálla­potba kerül, könnyen rohamot kap. Amikor ezt az egészen rend­kívüli esetet jelentem Nagy­méltóságodnak, bátorkodom hozzáfűzni, hogy az ügy rend­őri felderítése saját személyes irányíteom alatt folyik és hogy kinyomozásával Stalman felügyelőt bíztam meg, akit Nagyméltóságod személyesen is ismer és aki a múltban di­cséretes szolgálati buzgalmat tanúsítva, különösen tehetsé­ges nyomozónak bizonyult. A további fejleményeket is­mét jelenteni fogom Nagymél­tóságodnak.« A kerületi főnök kétszer is érdeklődött a rendőri nyomo­zás fejleményei iránt, de mindkét alkalommal azt a vá­laszt kapta, hogy »minden esz­közt igénybe vettek a tettes személyének megállapítására, egyelőre azonban nincs hatá­rozott eredmény.« Így festett ez a különleges eset a fővárosi nyomozó ható­ság aktái szerint. Jóval később azonban teljes világosság derült rá — a né­met katonai hírszerző szolsálat titkos aktáiban. Az említett Otto Stalman ugyanis, aki di­csérete szolgálati buzgalmat tanúsítva, különlegesen tehet­séges nyomozónak bizonyult«, nem csupán detektívfelügyelő volt, hanem német kém is. Amikor pedig a vakmerő szél­hámosnőnek, Fabergé, Zotov és Behtyerev professzor csalójá­nak ügyét reábízták, ezt a leg­közelebbi titkos találkozón el­mondta »kapcsolatának«, a né­met hírszerző szolgálat helybeli irányítójának. Emez először jót nevetett, aztán amikor Stalman hozzá­tette, hegy Fabergé, Zotov és Behtyerev egyhangú vallomása szerint a hölgy nemcsak fiatal, de feltűnően szép is, a főnöke gondolkozóba esett, majd így szólt: — Idefigyeljen, barátom: önnek mindenáron elő kell keríteni ezt a személyt, de nem a rendőrségnek, hanem mine­künk. Ha ilyen adatok vannak a kezünkben, elsőrendű ügy­nökire tehetünk szert..: Meg­értette? Stalman megértette. Minden erejét latba vetve, sikerült is felkutatni azt a kétfogatú ko­csit, melyet Matilda három órára kibérelt az előzetesen jól kiszámított terv végrehajtásá­ra. Ezen a nyomon végül is eljutott Matildához. Stalman a samszonett iskola bejárata előtt, »kapta el« Ma- tildát, mikor az éppen az órá­ról távozott. Megmutatta rend- őrjelvényét, de a leány nem vesztette el a fejét. Stalman egyenesen a német főügynökhöz vitte. Ezt egyetlen szempillantás meggyőzte a fia­tal lány küllemének és önural­mának előnyeiről, s elragadta­tása fokozódott, amikor meg­tudta» hogy német anya leánya áll előtte. így került Matilda Sztrizsev- szkaja dilemma elé: vagy né­met hírszerző ügynök lesz és végrehajtja ü reábízott felada­tokat, amiért megfelelő juta­lomban részesül — vagy aj rendőrség kezére adják a vak-J merő szélhámosságért és elíté-J ük, — ön az adottságainál fog-; va rendkívül tehetséges ka-ij landornő — jelentette ki előt-J te Stalman főnöke, aki norvég^ névvel és orosz útlevéllel ren­delkező, idős, száraz német em-J bér volt. — A nyakék eset ki­tervezése kiváló képességekről^ tanúskodik. Ragyogó jövőt jó­solhatok önnek, kedvesem, J persze csak akkor, ha nem ha-? barodik bele valami csirkéio-J góba, aki úgy szívná a vérét,J mint egy pióca. Minálunk iga-f zi iskolát fog kijárni és raegi fogja tanulni, mi az igaza élet.J Most pedig öné a szó. — Nincs más lehetőségem,^ mint elfogadná az önök aján­latát, uraim — válaszolta Ma­tilda jól nevelt fiatal hölgy-í höz illő hangon. — Bár távol-5 ról sem vagyok meggyőzve,J hogy olyan ragyogó jövő álla-$ na előttem, mint ahogyan önökS ígérik. Viszont szórakoztatónak^ tartom ezt a munkát... S hai£ ráadásul még tisztességesen^ meg is fizetik ... j? így történt, hogy még aznapg este írásbeli kötelezettséget^ vállalt és így lett belől» a/ »Treff-dáma«. 5t — Folytatjuk — * A MLO-ban szinte szálanként vizsgálják át az anyagot, mielőtt további feldolgozásra kerül* gyárnak saját d bozíazö gépe van. Horváth Klára, Honleány cérna dobozait készíti.

Next

/
Thumbnails
Contents