Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-13 / 242. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEG YEI BIZOTTSÁGA ÉS/ V MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIL évfolyam, 242. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1960. október 13. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Több gondot a dolgozók munkavédelmére! (3. O.) jjjjj: Műhelylátogatáson három faragóművésznél (5. O.) :Íj!j! Lelkiismeretlen pénztárosok és csaposok (6. o.) ilijil Hizlaljanak több sertést közfogyasztásra a háztáji gazdaságok is A felvásárlás helyzetét vitatta meg a Fonyódi Járási Tanács VB A Fonyódi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap dr. Bagó Gyula v. b.-elnök elnökletével ülést tartott. Megvitatták az érdekelt szervek vezetőinek jelenlétében a felvásárlás helyzetét Bagó László járási felvásárlási kirendeltségvezető előterjesztése alapján. Részt vett és felszólalt az ülésen Nemes János, a járási pártbizottság titkára és Skiba Miklós, a megyei felvásárlási kirendeltség vezetője is. Az előterjesztés és a vita megállapította, hogy korántsem megnyugtató a járásban a felvásárlás helyzete. Az értékesítésre előirányzott termények és termékek közül csupán a kenyérgabona és a zöldségfélék tervét teljesítették. Búzából és rozsból pl. a tervezettnél 14 vagonnal többet adtak el a termelőszövetkezetek. Baromfiból az előirányzott 5000 kg helyett mintegy 4200 kilogrammot, tojásból a tervezett 450 ezer helyett 393 ezer darabot vásároltak fel szeptember 30-ig. A legnagyobb lemaradás a vágóállat-felvásárlásban van. Hízott marhából a tsz-ek eddig 384 mázsával kevesebbet adtak át, mint amennyit időarányos tervük előírt. Sertésből — ugyancsak a háromnegyed év alatt — 231 mázsa a hiány. A negyedik negyedévben 5390 hízót kell felvásárolnia a vállalatnak, a felmérés szerint azonban a tsz-ektől csak mintegy 2000 darabot várhatnak. Elenyészően keveset tett sertéshizlalási terve megvalósításáért Balatonújlak, Somogy- vár, Somogyvámos és Táska község termelőszövetkezete. A somogyvári Szabadság Tsz pl. mindössze 50 hízott sertést tud értékesíteni, éves előirányzata viszont 809 darab. Az adott helyzet sürgős intézkedéseket követel. A közös állatállomány elsődleges fejlesztése mellett a lehetőségekhez mérten elő kell segíteni a háztáji állomány gyarapítását. Süldő is, félig hízott sertés is van csaknem kellő mennyiségben a tsz-tagoknál. Ezért lehetséges, hogy a termelőszövetkezetek megszervezzék a háztáji gazdaságokban a sertéshizlalást. A járás termelőszövetkezetei közül 18 közös gazdaságnak mintegy 90 vagon abraktakarmánya termett terven felül. Ebből a mennyiségből juttathatnak a sertéshizlalás elősegítésére a tagoknak, ha ők vállalják, hogy lehetőleg még az idén adnak át hízót az államnak. A járási végrehajtó bizottság határozatban hívta fel a községi és termelőszövetkezeti vezetők figyelmét: tekintsék legfontosabb feladatuknak a sertéshizlalás minden lehetőségének kihasználását, a fel- vásárlási tervek teljesítését TV'S? ■ÉS tmWm . m § I § v - i láÉsjSfMl I A jutái Szabadság Tsz 100 holdas területéről egybe gyűjtik a cukorrépát, hogy gépkocsival szállíthassák a Kaposvári Cukorgyárba. Átlagtermésük a 140—150 mázsát is meghaladja holdanként Üjabb brigád nevezett be a szocialista címért folyó versenybe a Húsüzemben Október 10-én a Húsüzem feldolgozó részlegének nyolctagú töltőbrigádja megkezdte a versenyt a szocialista címért. A célkitűzések megállapításakor figyelembe vették a már régebben alakult vágóhídi brigád vállalásait, eredményeit. Ferenci Albert, Darabos Ferenc, Karsai Endre, Tóth György, Hetesi Ferenc, Bogdán József, Szűcs István és Heiser Attila felajánlották, hogy termelésük állandóan eléri a 105 százalékot, s munkájukkal kapcsolatban nem lesz minőségi kifogás. Egyenletesen töltött, légzsák nélküli árut adnak a kereskedelemnek. Ezenkívül egy százalékkal csökkentik a felhasználandó bél mennyiségét. A különböző oktatásokon a brigád közösen vesz részt, s a beteg brigádtagokat rendszeresen meglátogatják. ; A Húsüzem másik, már régebben alakult szocialista címért küzdő brigádjában most egy ifjúsági brigád létesült a KISZ kongresszus tiszteletére. A fiatalok vállalták, hogy eddigi felajánlásukon kívül még további öt dekával csökkentik a sertésbőrön maradó zsiradékot. Az október 1-től 10-ig terjedő időszakban levágott 243 sertésnél összesen 100 kg zsiradékot takarítottak meg. Magyarországra érkezett az Egyesült Arab Köztársaság gazdasági minisztere Hosszan Abbasz Zaki, ae Egyesült Arab Köztársaság egyiptomi tartományának gazdaságügyi minisztere és családja Incze Jenő külkereskedelmi miniszter meghívására szerdán Magyarországra érkezett. (MTI) GOOOGOOOGGGOOOGGOOO G0CXDGGGGOOGOOGCXiXDGXZ)OOOO©G)QOOGGGOGGOGGGOöOO Tizvagonos vasszerkezetű kukoricagórét építenek a szulóki Rákóczi Tsz-ben 100 ezer forint; költséggel. A góré október 15-r* készül el. Hruscsov: „Nem csökkentjük erőfeszítésünket a békéért vívott küzdelemben“ Az imperialisták meghiúsították a leszerelési problémának az ENSZ teljes ülésén való megvitatását New York (MTI). Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Az ENSZ-közgyűlés kedden este tartotta a 15. ülésszak megnyitása óta legdrámaibb ülését. Napirenden az a kérdés szerepelt, hogy a közgyűlés vagy a politikai bizottság táx- gyalja-e a leszerelés kérdését. Hruscsov nagyhatású beszéde után megnyílt a vita, melyben felszólalt az összes szocialista ország küldötte, a csehszlovák, albán, ukrán, lengyel, bolgár, belorusz, magyar és román delegátus. Magyar részről Sík Endre külügyminiszter mondott beszédet. Kifejtette a magyar delegációnak azt a véleményét, hogy a leszerelés kérdését a közgyűlés plenáris ülésén kell megvitatni. — A legcsekélyebb kétség sem áll fenn a tekintetben — hangoztatta a többi között —, hogy ez napjainkban az emberiség legfontosabb problémája. Százmilliók figyelme irányul ma New Yorkra és ezen belül erre az épületre azzal a várakozással, tesznek-e végre határozott lépést a közel száz ország itt egybegyűlt képvise- ői az emberiség döntő kérdésének megoldása felé. Az egyszerű ember nem fogja se megérteni, se megbocsátani nekünk, há ebben az ügyben legalább valami előrevivő elhatározásra nem jutunk. Számos állam vezetői mindenekelőtt ebből a célból jöttek ide, nem pedig azért, hogy valamely bizottságban részlet- kérdéseket vitassanak meg. Azzal a sürgető kívánsággal jöttek, hogy elvi megegyezésre jussunk. A világ olyan kérdésben vár tőlünk döntést, amelytől az emberiség jövője, civilizációnk sorsa függ. Szervezetünk jelenlegi ülésszaka — folytatta Sík Endre — valóban történelmi jelentőségű. Történelmi jelentősége abban van — és megvan rá a lehetősége is —, hogy megoldja a világtörténelem legdöntőbb kérdését: Fennmarad-e békében és boldogságban az emberiség, és több ezer év munkájával megteremtett csodálatos civilizációja továbbhalad-e a mind teljesebb tökéletesedés felé, vagy úgy fejezi be földi . létét, mint az őrült, aki öngyilkosságot követ el. E kérdés megvitatása — hangoztatta Sík Endre — a lehető legnagyobb nyilvánosságot követeli, mert az emberiség százmilliói ismerni akarják és joguk is van megismerni minden egyes részletben minden delegáció álláspontját ebben a fontos kérdésben. Ezt pedig csak plenáris ülésen lehet biztosítani. Sík Endre ezután arról beszélt, hogy az általános ügyrendi bizottság javaslata szerint a plenáris ülésen ennél sokkal jelentéktelenebb, sőt olyan provokációs kérdéseket kell megvitatni, mint például az úgynevezett tibeti és a magyar kérdés. Befejezésül kijelentette: A magyar delegáció úgy véli, hogy az általános és teljes leszerelés kérdésének plenáris megvitatására vonatkozó javaslat elvetésével az ENSZ súlyos csapást mérne saját tekintélyére a világ szemében. Azok a százmilliók, akik tárgyalásainkat figyelik, csak úgy értékelhetik, hogy az ilyen döntés szégyenletes és nevetséges lenne, ezért a magyar küldöttség a leszerelés kérdésének plenáris ülésen való megvitatása mellett fog szavazni — fejezte be felszólalását Sík Endre külügyminiszter. A nyugati államok részéről a kanadai külügyminiszter, az amerikai delegáció vezetője és az angol küldöttség egyik vezető tagja szólalt fel. Mindhárman elismerték, hogy a leszerelés kérdése a Miután a vita befejeződött, az elnök bejelentette, hogy N. Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnök a válasz jogán ismét szót kér. Erre a bejelentésre a terem, amely közben már félig kiürült, ismét teljesen megtelt. A szónoki emelvényre lépő HruScsovot óriási taps fogadta. A szovjet miniszterelnök jegyzeteiből beszélt, nem használt előre elkészített szöveget. Kijelentette, figyelemmel kísérte azokat, akik ellenzik, hogy a kérdést a közgyűlésen tárgyalják meg. Azt mondják, hogy a Szovjetunió propagandát akar csinálni ebből az ügyből. Nézzük meg, hogy hol tárgyaljuk a leszerelés kérdését, a közgyűlésen vagy a politikai bizottságban. A Szovjetunió azt javasolja, hogy ott, ahol a legjobban lehet ezt a kérdést megoldani. Miért nem akarják a nyugati küldöttek a problémát a közgyűlésen megvitatni? Egyszerű a dolog. Mi már részt vettünk különböző bizottságokban, tárgyaltunk az ötös bizottságban, ahol nagyhatalmak voltak jelen, és abba is beleegyeztünk, hogy a tárgyalások eredményét tartsuk titokban. Az Egyesült Államok legjobb képviselőjét, Stassent küldte el tárgyalni. Stassennek azonban végül is el kellett hagyma a tárgyalótermet, mert olyan álláspontot foglalt el, amely ellentétes volt Dulles külügyminiszter álláspontjával. Ennek a bizottságnak a munkája csak füst volt, amely arra szolgált, hogy elkábítsa a nemzetközi közvéleményt. Itt ül például ebben a tejemben — folytatta a szovjet kormányfő — a francia Jules Moch, akit szocialistának mondanak, és aki szakértő a leszerelés kérdésében. Találkoztam tavasszal De Gaulle-lel, a Francia Köztársaság elnökével, és megbeszéltük, hogy a leszerelés kérdését meg kell oldani, elsősorban meg kell semmisíteni a rakétahordozó fegyvereket. Jules Moch egy sajtóértekezleten megismételte, hogy Franciaország helyesli ezeket az elgondolásokat. Mi el voltunk ragadtatva, végre egy partner — mondottuk. — De tévedtünk. A genfi tízhatalmi leszerelési bizottságban egy egészen más Jules Moch jelent meg. Hruscsov ezután arról beszélt, az ENSZ-közgyűlés talán elősegíti azt, hogy az emberiség megoldja a legfontosabb kérdést, és megszabaduljon a háborútól. Egy űj háború rettenetes lenne. Mi győznénk — mondotta Hruscsov felemelt hangon —, de az emberiség veszteségei rettenetesek lennének. legfontosabb kérdés, mégis amellett voltak, hogy a kérdést a politikai bizottságban és nem a közgyűlésen kell megvitatni. Azt hangoztatták* hogy a Szovjetunió propagandát akar az ügyből csinálni, ez pedig nem lenne helyes, tehát szerintük jobb, ha a kérdést egy olyan bizottságban tárgyalják, ahol biztosítva vannak a tanácskozás feltételei. Ismétlem: a közgyűlésen kell tárgyalni ezt az ügyet Kanada és az Egyesült Államok képviselői azt mondják, Hruscsov haza akar utazni, és már ezért sincs értelme annak, hogy a közgyűlésen tárgyaljuk a leszerelést. Ez igaz, és bejelentettem, hogy csütörtökön haza akarok utazni Moszkvába, de ha arról van szó, hogy ezen a közgyűlésen előrehaladhatunk a leszerelés kérdésében, hajlandó vagyok itt ülni New Yorkban, míg csak meg nem születik az egyezmény. Lehet, hogy hiányoznék otthon, de nélkülem is előre fog haladni a Szovjetunió, virágozni és boldogulni fog. Ha önök azt mondják — folytatta Hruscsov —, hogy a leszerelésért folytatott harc propaganda, ám mondják azt. Önök szerint az úgynevezett tibeti és a magyar kérdés tárgyalása talán nem az? Nekünk, kommunistáknak erős idegeink vannak. Ha akarják tárgyalni a tibeti kérdést, tárgyalják, de ragaszkodunk ahhoz, hogy a leszerelés kérdésének elsőbbséget biztosítsunk. El fog jönni az idő, amikor a népek megkérdezik, miért adták a pénzt azoknak a delegátusoknak, akik itt ülnek a közgyűlésben. Eljöhet az idő, amikor a népek felelősségre vonják azokat, akik nem akarják a leszerelést. Önök talán fegyverkezési versenyt akarnak? Mi állunk elébe. A mi rakétáink úgy jönnek ki a gépből, akár a virsli. Harcot akarnak talán? Összetörjük ellenségeinket ugyanúgy, ahogy 1918-ban összetörtük. Bennünket nem lehet megijeszteni. De akik itt ülnek, azok megértik, hogy mi nem háborút, hanem békét akarunk. Önök megszavazhatják, hogy a politikai bizottság tárgyalja a leszerelés kérdését — mondotta ezután Hruscsov. — Minekünk nincs ellenvetésünk, de előre kijelenthetem, hogy ebből semmi jó nem fog származni. Mi ezért akartuk, hogy a közgyűlés tárgyalja a problémát, és hozzáfűzhetem, mi vagy részt veszünk a politikai bizottság határozatainak meghozatalában, vagy nem. Ha észrevesszük, hogy a dolog csak az emberiség félrevezetésére megy, kivonulunk, mert nem akarunk részt venni az emberek becsapásában. (Folytatás a 2. oldalon*) Hruscsov válaszbeszéde
