Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-13 / 242. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1960. október Ä Kádár János elvtárs nyilatkozott a New York Times munkatársának » Nem csökkentjük erőfeszítésünket a békéért vívott küzdelemben“ (Folytatás az 1. oldalról.) Igen, mi kivonultunk a tízes genfi bizottságból a friss le­vegőre, és ezután is figyelni fogunk. Figyelni fogjuk, hogy milyen határozatokat akarnak hozni. Ha a közgyűlés úgy hatá­roz, hogy minden nemzet megsemmisíti az összes fegyvereit, akkor mi min­denfajta ellenőrzésbe be­lemegyünk. Ismétlem: mindenfajta ellen­őrzésbe. Minél szélesebb az el­lenőrzés, annál biztosabb, hogy senki sem kezd titkos fegy­verkezésbe. De csak akkor le­het az ellenőrzésről tárgyalni, ha leszereltünk, vagy pedig ha egyezmény jött létre a leszere­lésről. Beszéltem erről Mac­millan miniszterelnökkel, ö ezt mondta: Hruscsov úr, ön miért siet annyira? Alakítsunk bizottságot, kezdjünk tárgyal­ni. Én megmondtam neki, ha várni kell öt évig, akkor nagy bajok lehetnek. Ma még csak két-három államnak vannak nukleáris fegyverei, de később másoknak is lehetnek. Kijelenthetem — folytatta a szovjet miniszterelnök —,hogy mi kozmikus űrrakétákat is küldhetünk bárhova a világra De mi és az emberiség több­sége békét akarunk. Emeljék fel önök a hang­jukat, emeljék fel a béke érdekében. Kövessék a mil­liókat, akik békét akarnak, . és ne hagyják, hogy az emberiség csalódjon ben­nünk — fejezte be beszédét Hrus­csov tapsvihar közepette. Ezután Jules Moch francia és Wadsworth amerikai dele­gátus beszélt a válasz jogán. Mindketten hangoztatták: kor­mányuk őszintén gondolja azt, hogy a politikai bizottságban is meg lehet tárgyalni a lesze­relés kérdését. A szavazás Ezután az elnök el akarta rendelni a szavazást, de vita kezdődött arról, vajon hogyan szavazzanak — először a szov­jet javaslatot bocsássák-e sza­vazás alá, vagy pedig az álta­lános ügyrendi bizottság ja­vaslatát. Ebben a vitában Gro- miko szovjet külügyminiszter is felszólalt, és támogatta azt a javaslatot, hogy először a Szovjetunió indítványa fölött szavazzanak. Végül is azonban az elnök úgy döntött, hogy elő­ször az általános ügyrendi bi­zottság javaslatát bocsátja sza­vazásra, mert azt előbb terjesz­tették be. Ezt a javaslatot a közgyűlés 61:12 arányban, 25 tartózkodással elfogadta. Ez­után a szovjet javaslatról sza­vaztak, s azt 12:55 arányban — 31 tartózkodással — elvetet­ték. Hruscsov válaszai az újságírók kérdéseire Kedden este a szovjet kül­döttség vezetőjének szálláshe­lye körül állandóan tartózkodó újságírók csoportja különösen nagy volt. Mindenki Hruscsov Visszaérkezését várta az ENSZ épületéből. Alighogy kilépett gépkocsijából, nyomban kérdé­sekkel ostromolták. EGY ÚJSÁGÍRÓ: Az imént hallgattuk az ön közgyűlési be­szédét. HRUSCSOV: Igen, üdvözöl­hetik az imperialista államo­kat, ezek »győzelmet-« ülhet­nek. Meghiúsították a leszere­lési problémának a közgyűlés teljes ülésén való megvitatá­sát, és közelebb vitték a vilá­got a katasztrófához. Ez a há­ború, nem pedig a béke erői­nek győzelme. Ez a döntés minden be­csületes embert elkesere­déssel tölt cl. Az Egyesült Államok, Anglia, Francia- ország és Kanada úgy lát­szik, nem akarja a lesze­relést, sok ország pedig még nem ismeri fel c kér­dés megoldásának szüksé­gességét. Mi azonban erőnket nem kí­mélve tovább harcolunk a bé­kéért, és leleplezzük a háború gyújtogatóit. Az emberek majd felébrednek, csak ne legyen akkor már késő. EGY ÚJSÁGÍRÓ: Ön ko­mor képet festett, lát-e mégis valamilyen reménysugárt? HRUSCSOV: Ezen a köz­gyűlési ülésszakon — nem. EGY ÚJSÁGÍRÓ: Hát a jö­vőben? HRUSCSOV: Ha a népek felemelik hangjukat, és arra késztetik a kormányokat, hogy ne szavakkal, hanem tettekkel térjenek a leszerelés útjára, akkor nem lesz háború. A népek nyomása nélkül a nyugati kormányok nem mennek bele a leszere­lésbe. Az imperialista országok győztek a szavazásnál azzal, hogy csökkentették a leszere­lési probléma közgyűlési meg­vitatásának jelentőségét. Mi azonban nem csökkentjük erő­feszítéseinket a leszerelésért vívott küzdelemben. Olyan or­szágot képviselünk, amely va­lóban a leszerelés és a tartós béke mellett foglal állást, és erről az álláspontunkról senki sem tántorít el bennünket. Cyrus Eaton nyílt levele Fulbright szenátorhoz a Hruscsov mozgási szabadságát korlátozó rendszabályokról London (MTI). Cyrus Eaton ismert nagyiparos nyílt levelet intézett Fulbright szenátorhoz, a szenátus külügyi bizottságá­nak elnökéhez, aki bírálta a Hruscsov New York-i mozgási szabadságát korlátozó intézke­déseket. Eaton nyílt levélben hangoz­tatja, hogy Fulbright bírálata a legiiagyobb dicséretet érdem- fi. Vajon ki adja a pénzt az ilyen hivatásos zavargók . fel- béreléséhez, akik nagykövetsé­geket vesznek körül és idegen vendégeket hangos szitkozódá- sokkal követnek nyomon? — kérdi Cyrus Eaton. — Alig hihetem, de úgy értesülök, hogv jelentékeny összegek jönnek ilyen nem kívánatos célra szövetségi költségvetési .előirányzatokból,. leplezett el­nevezések alatt. Mikojan szov­Nixon és a csangkajsekisták Kennedy ellen San Diego (MTI). Nixon amerikai alelnök, a köztársa­sági párt elnökjelöltje szerdán San Diegóban választási beszé­det mondott. Hevesen bírálta Kennedy külpolitikáját, külö­nösen pedig azt a megjegyzé­sét, hogy az Egyesült Álla­moknak nem szabad védelmez­nie a kínai szárazföld mellett fekvő Kimoj és Macu szigete­ket. Nixon szemére vetette a de­mokrata párti elnökjelöltnek, hogy »meghátrál a kommu­nizmus elől« és Amerikát a pusztulásba sodorja. Tajpej. Élesen reagált a csangkajsekista hadügyminisz­ter is. Visszautasította Ken­nedy kijelentéseit. Azzal ér­velt, hogy az Egyesült Álla­mok is őket ismeri el Kína képviselőjeként és visszauta­sította Kennedynek azt a vé­leményét, hogy »stratégiailag hiba lenne védelmezni a Taj­vantól távol eső partmenti szi­geteket«. jet miniszterelnökhelyettes ná­lam tett látogatása után vizs­gálatot folytattam magyar cso­portok körében, akik zaklatni igyekeztek Mikojant Cleve- land-ben, Detroit-ban és Chi­cagóban. Kiderült, hogy ugyanazok az emberek utaztak autón mind a három városba és kétségtelenül felbérelte és pénzelte őket va­laki, akinek bőséges pénzforrá­sai vannak, hír szerint Uncle Sam. Cleveland-ben az amerikai külügyminisztérium minden lehetséges bizonyítékát adta annak, hogy támogatja a ma­gyar zavargásokat olymódon, hogy megismerteti őket az út­iránnyal és helyekkel, melyek a legelőnyösebbek voltak ellen­Bwenos Aires (MTI). Az ar­gentin hadsereg tábornokai kedden az éjszakai órákba nyúló ülést tartottak. Az ülé­sen részvevő Larcher tábornok, hadügyminiszter bejelentette, lemond tárcájáról. Frondizi elnök az éjféli óráikban haladéktalanul tár­gyalásokat kezdett Argentína vezető politikusaival. Az esti buenos-airesi lapok hírmagyarázata szerint a Frandizá-kormánnyal elége­detlen tábornokok. távolról sem képviselik az egész argen­tin fegyveres erőt. Értesüléseik szerint csak a hadesereg tábor­nokai állnak készen, hogy a végsőkig kitartsanak követe­léseik mellett, a haditengeré­szet vezetői azonban tisztelet­ben kívánják tartani az alkot­mányt és a törvényes kor­mányt. A hatalomra törők Mantero tábornokot tekintik vezetőjüknek, aki »a kemény kéz politikájának« híve: Á séges tüntetésekhez Mikojan ellen. Gondosan megvizsgáltam az úgynevezett magyar sza­badságharcosok múltját és összeköttetéseit. Kiderült, hogy közülük nagyon sokan a náci hadsereg tisztjei voltak, amely elözönlöfcte Magyarországot Hitler veresége után. Termé­szetesen kénytelenek voltak, az országból menekülni. E fel­bérelt zavargók tevékenységé­nek olyan megnyilvánulásai vannak, amelyek mulatságosak lennének, ha mindezzel nem ártanának annyira az Egye­sült Államok tekintélyének a világ szemében — írja levelé­ben Cyrus Eaton. Mantero köré csoportosult ma­gasrangú katonatisztek ugyan­is azzal vádolják Frondizit, hogy »kommunista befolyás« érvényesül kormányában. A Reuter értesülése szerint a tábornokok , kén yszerí tették Larcher hadügyminisztert a le­mondásra, mert állítólag »nem képviselte eléggé erőtel­jesen« az ő álláspontjukat. Buenos Árrésből érkezett hí­rek szerint az éjszaka folya­mán megerősítették az őrséget Frondizi elnök lakhelye, to­vábbá a kormány központja körű?.. Megerősített rendőri készültség helyezkedett el az argentin rádió és televíziós adó körül is. Éjfél után a kormány rövidhullámú adója felkérte a Buenos Aires-i kikötő felé ha­ladó tengerjáró hajókat, hogy halasszák el befutásukat a ki­kötőbe. Az AP értesülése szerint a hadsereg és a haditengerészet egységeinél elrendelték a ké­szültségét. New York (MTI). A New York Times szerdai száma nyi­latkozatot közöl, amelyet Ká­dár János államminiszter, a magyar ENSZ-küldöttség ve­zetője adott Sam Pope Bre- ivernek, a New York Times munkatársának. Kádár János — írja beveze­tőben a New York Times — kifejtette, hogy a magyar és a kínai kérdésben megejtett szavazás bebizonyította: az Egyesült Államok befolyása csokiként az ENSZ-ben. Igaz, hogy nem sikerült megakadá­lyozni az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzését, s nem sikerült elérni azt sem, hogy az ENSZ napirendre tűz­ze a Kínai Népköztársaság tag­ságának rendezését, de az Egyesült Államok álláspontját most kevesebb ország támogat­ta ezekben a kérdésekben, mint a korábbi években. Kádár János — folytatja a lap — azt gondolja, hogy va­lami jó minden esetre szárma­zik az ENSZ jelenlegi üléssza­kából, amelyet bizonyos érte­lemben csúcsértekezletnek le­het nevezni. Az interjú során Kádár Já­nos hangoztatta: Azt hiszi, hogy a közgyűlésen folytatott vita növelte egy reális meg­egyezés reményeit. Az a tény, hogy a nézetek élesen összeüt­köztek, egyáltalában nem je­lent szerencsétlenséget, hi­szen a reális tárgyalások elő­feltétele az. hogy mindenki őszintén fejtse ki álláspontját. A New York Times meg­jegyzi, hogy Kádár János fesz­telenül és őszintén beszélgetett az újságíróval. A lap munka­társa ugyan előre eljuttatta hozzá főbb kérdéseit, a ma­gyar államférfiú válaszai azon­ban rögtönzöttek voltak. Ak­kor is habozás nélkül vála­szolt, amikor az újságíró előre nem jelzett kérdést intézett hozzá. A lap megmagyarázza olva­sóinak, milyen funkciót tölt be Kádár János, s aláhúzza, hogy ő ■ »Magyarország első embere'^. Azután idézi Kádár Jánosnak azt a kijelentését, hogy az ENSZ közgyűlésének 15. ülésszaka különösen jelen­tős, mert napirendjén két olyan életbevágóan fontos kér­dés szerepel, mint az általános és teljes leszerelés és a gyar­mati rendszer felszámolása. »Nem kétséges — fűzte hoz­zá Kádár János —, hogy az ülésszak jelentőségét nagyban növelte számos vezető állam­férfi jelenléte. A párizsi csúcs- értekezlet meghiúsulása óta a nemzetközi helyzet némileg megromlott. Ez abban is kife­jezésre jutott, hogy a nagyha­talmak között szüneteltek a közvetlen tárgyalások. Mi hi­szünk abban, hogy az ilyen tárgyalások hasznosak. Az ENSZ közgyűlése bizonyos ér­telemben csúcsértekezletnek Tokió (MTI). Fasiszta su- hancok gyilkos merényletet követtek el szerdán reggel Aszanuma, a Japán Szocialista Párt elnöke ellen. Aszanuma felszólalt azon a tokiói ülésen, amelyet az igaz­ságos választások megtartá­sáért küzdő liga szervezett. A teremben helyet foglaló fa­siszta elemek csoportja több íz­ben félbeszakította a szocialis­ta párt elnökének beszédét, amelyben élesen bírálta a li­berális demokrata pártot és a kormányt, különösen az Egye­sült Államokkal kötött kato­nai szövetségért, a Japánban levő idegen katonai támasz­pontokért és a Kínai Népköz- társasággal szemben tanúsított magatartásáért. A beszéd alatt az egyik suhanc előretört a szónoki emelvényhez és kés­sel mellbeszúrta Aszanumát. A szocialista párt elnökét súlyos állapotban kórházba szállítot­ták, ahol hamarosan meghalt. * * A hírügynökségek közük, hogy a merénylőt a rendőrség őrizetbe vette. tekinthető, minthogy sok ál­lam vezetője gyűlt össze ta­nácskozásra.« Kádár János — folytatja a New York Times — azzal vá­dolta az Egyesült Államokat, hogy népszerűtlen intézkedé­sek támogatására Igyekszik rá­bírni más országokat. Ez a kí­sérlet azonban sikertelen ma­rad. Az úgynevezett magyar kér­dés napirendre tűzésével kap­csolatban Kádár János ezt mondta: ■ — Minden évben szerepel egy ilyen javaslat, amelynek nincs sem célja, sem értelme. Első alkalommal tíz vagy még több ország nyújtott be hatá­rozati javaslatot a magyar ügyben. Most az Egyesült Ál­lamok egyedül maradt ebben a kérdésben. A magyaroknak van erre egy közmondásuk: »Ma­gad uram, ha szolgád nincs.« Ami az 1956-os eseményeket illeti — írja a továbbiakban az amerikai lap —, a magyar kommunista párt vezetője azt mondta, hogy az teljes mér­tékben Magyarország belső ügye. A magyarok nem enged­hetnek meg semmiféle ENSZ- fun'kcionárius által folytatandó^ »Augusztus 12-én közlemény jelent meg arról, hogy a Koreai Munkapárt Központi Bizottsá­ga és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormánya meghívására N. Sz. Hruscsov elvtárs október elején a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságba látogat. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a szovjet kormány, valamint a Koreai Munkapárt Központi lsztanbul (MTI), Gara György, az MTI kiküldött tudó­sítója jelenti: mint ismeretes, október 14-én kezdődik Isztan- bulban a Bayar—Menderes- klilkk főkolomposainak tárgya­lása. Elkészült a terjedelmes vádirat, amelyben a hazaáru­lástól kezdve az alkotmány megsértésén át a gyermekgyil­kosságig a főbenjáró bűnök garmadát olvassák a demokra­tapárti kormányzat vezető tisztsógviselőiJiek fejére. Ha­lálbüntetés kiszabását kérik 71 vádlottra — köztük Bayar- ra és Menderesre. Aszanuma a japán—ameri­kai katonai szerződés meg­szüntetéséért indított népi mozgalom egyik kimagasló ve­zetője volt. Ö irányította azt Tokió (MTI). Két óra sem telt el Aszanuma, a Japán Szocialista Párt elnökének meggyilkolása után, és csak­nem hatezren gyűltek össze Tokió egyik hatalmas parkjá­ban, hogy tüntessenek a gyil­kos merénylet miatt. A tün­tetők száma csakhamar 15 000- re növekedett, és a felháboro­dott tömeg a rendőrparancs­nokság, majd Ikeda miniszter- elnök háza elé vonult. A fel­vonulók táblákat vittek, és kö­vetelték a miniszterelnök, va­lamint a rendőrfőnök azonnali lemondását. A szocialista párt vezetői kö­zölték, hogy csütörtökön, pén­teken és szombaton újabb tün­tetéseket szerveznek. A Japán Szakszervezeti Fő­tanács rendkívüli ülést tar­vizsgálatot, ahogyan azt több ENSZ-határozat ajánlja, mert ez azt jelentené, hogy hajlan­dók valamiféle gyámságot el­fogadni. Viszont — fűzte hoz­zá Kádár János — bárki ellá­togathat Magyarországra. El­jöhet, ha kívánják, akár Al­len Dulles, a központi hírszer­ző hivatal vezetője, akár Ham­marskjöld ENSZ-főtitkár —, bárki, aki magánemberként kíván jönni. Ezek az urak sem mondhatnának mást magyar- országi látogatásukról vissza­térve, mint azt, hogy »ezek a gyalázatos magyarok visszaál­lították a törvényes rendet, és mi semmit sem tehetünk«. Az amerikai népről szólva Kádár János ezt mondta: Ke­vés alkalmam volt, hogy egy­szerű emberekkel találkozzam. Már idejövetelem előtt tisztá­ban voltam azzal, hogy becsü­letesek és rendes emberek. Ez a meggyőződésem csak meg­erősödött. Lehet velük szaba­don és őszintén véleményt cserélni. Békében és barátság­ban élhetnénk együtt velük ugyanazon a planétán. A New York Times közli Kádár János fényképét is. Bizottsága és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya kölcsönös megegye­zése alapján célszerűnek ta­lálták, hogy elhalasszák N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságban teendő látogatását. A látogatás új időpontját hama­rosan közzéteszik.«. (MTI) Megalakították az üggyel foglalkozó külön bíróságot is. A tárgyalásokat Yassi szigetén tartják és azok nyilvánosak lesznek. Az ítéletek ellen fellebbezés­nek nincs helye, azok rögtön jogerőre emelkednek, kivéve a halálos ítéleteket, mert. ezeket a nemzeti egységbizottságnak jóvá kell hagyma. A közvélemény nagy érdek­lődést tanúsít a per iránt, s 200 török, illetve külföldi új­ságíró lehet jelen a tárgyaláso­kon . az országos mozgalmat is, mely Eisenhower amerikai elnököt annak idején tervezett tokiói látogatásának lemondására kényszerítette. tott, ezen elhatározták, hogy október 15-re országos tiltako­zó sztrájkot hirdetnek meg. A szakszervezetek is tüntetések­re szólítják fel a lakosságot. A főtanács nyilatkozata megálla­pítja, a valódi gyilkos »az Ike- da-kormány és a liberális de­mokrata párt«. Közben folyik a gyilkos fa­siszta merénylő kihallgatása. A rendőrség közölte, hogy a 17 éves suhanc a szélsőjobbol­dali nagy Japánért küzdő ha­zafiak pártjának tagja, és a legutóbbi hónapokban számos jobboldali tüntetésben vett részt. Az AP megjegyzi, hogy ez a párt volt az, amely ho- roglieresztes zászlókkal üdvö­zölte Adenauer kancellárt Ja­pánban Argentin tábornokok a hatalomra törnek Egy fasiszta suhane meggyilkolta a Japán Szocialista Párt elnökét Pénteken állnak bíráik elé a bukott török diktátorok Közleményt adtak ki N. Sz. Hruscsov koreai látogatásának elhalasztásáról A valódi gyilkos az Ikeda-kormány — A japán nép felháborodoitan tiltakozik Aszanuma meggyilkolása miatt

Next

/
Thumbnails
Contents