Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-08 / 238. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1960. október & Vonatindulás előtt a kultűrváróteremben A kaposvári állomás kultúr- várótermében a déli s esti órák­ban van a »csúcsforgalom«. A déli és még a délutáni órák­ban is a bejáró diákok töltik meg a termet, este meg a mun­kából, moziból, színházból ha­zafelé tartók. Persze tele van a váró máskor is, mindig akad­nak olvasni, játszani vágyó uta­sok. Százan, százötvenen is megfordulnak itt naponta. S hogy mi áül az utasok rendel­kezésére? Száznyolcvan kötetes könyvtár, napilapok, folyóira­tok, sakk, dominó, rádió. A ......... ........ ,. _ . ,,. A tanulok itt írjak meg a fel­kolcsonzesi napló bizonyítja: Ez a kislány sok könyv és újság megfordul nemsokára már be is fejezi a az emberek kezében. háza feladatot. ,f +í*■ ' •',\Í . XpgSá;.'J<"■ "Ä :< v 1 • . ... - , I igém. Amíg apuka elmerül a képes újság tanulmányozásában, kislánya a leckét tanulja* A „varázsló" Arany János A baiusz A tehát még csak élte magát az egészbe, hogy című költeményének az embe- óvó! álmában szemét kiváj ni akaró mindjárt elkezdhette a leim macskákkal, röpködő békákkal ri balgaságot kifigurázó vers­sorai jutottak eszembe a mi­nap Kálmáncsán járva. Az eset, amit elbeszélni akarok, nem éppen friss keletű, egy év is elmúlt azóta, ám a falube­liek nem egykönnyen boríta­nak fátylat az ilyenre. A főszereplője — úgy is mondhatnánk, áldozata — az esetnek — nevét elhallgatom, mert már ő is csuda módra szégyelli a dolgot — nem va­lami tudatlan öreganyóka. Fia­tal, gömbölyded, barna asz­masszázst. Először a »tudomá- és egyebekkel virgódta át az nyáról« győzte meg a szenvedő éjszakát. Napközben többször asszonyt.. Elvitt hozzá megmu- is összeesett, s magatehetetle- tatni egy csirkét, amelynek ő nül vergődött. »varázsolt« harmadik szárnyat. Azóta már az orvosok meg- Aztán csodatévő erejéről, jós- gyógyították, s a házban ismét lásainak megvalósulásáról kéz- a béke az úr. A zsaroló, szél- dett példálózni. Így találta meg hámoskodó »varázsló« börtön- az asszonynak nemcsak a lel- ben űzheti »tudományát«. Ju- kéhez, hanem az erszényéhez liska arcán szégyenlős pír fut vezető utat is. S a »jósnő« szin- keresztül, ha erről a dologról te mindennapos vendég lett szó esik. Nem tudja, hogyan Juliskánál — így hívták a eshetett meg vele ilyen szé- gazdasszonyt. Juliska eleinte gyen. nem akart hinni az efféle cso­esztendőn. S talán ha az és okozatok összefüggései szonyka, innen a harminc dákban> de azután, hogy a Elgondolkozhatnak ° »jósnő« elkezdte megfejteni mások is. S sajat nevetséges kpnirffálnnk f-r a fiatalsás bánatának okat — célzásokat történetükön tanulják meg, n/4 wiorMrovÓTo+At Vwmi órfro^ téve egy bizonyos »szőke nőre«, hogy kutyaszőrrel, ronggyal, »varázslattal« nem lehet bol­dogságot teremteni., Varga József ad magyarázatot a »miértre«. ^^Aányk^k ^lene s aki Korán került férjhez, de’ a fa­megfojtaná őt egy kanál víz­in csak a tisztelet hangián em» ^ aW el^bitotta az urát, legeti, annjnra gondját viselte gyerekeinek apját akko^ szive választottjának a frigy- Juljska szentül ^ volt kötés után. Hogyan hogyan őződve; ennek a cigá£yasz_ sem - megesik az ilyen f a- nak nagy hatalmSa yvan> ^asszonnyal - az a gondola- belelát ^ ö lelkébe> gondola. ta tamadt egyszer, hogy meg- taiba Hát mé amikor el5ho_ csaija ot a kedves^ fajúra. zakodott> hogy azt is meg tud. ja fejteni: kicsoda a-vetélytárs, az ármánykodó! Lovak helyett gépet A jálcói Aranykalásznak 144 lova van az 1240 hold földhöz: A vezetőség azonban nem haj­landó hozzájárulni, hogy a fö­lösleges lovakat eladják. Va­jon miért? Németh György ál­lattenyésztési brigádvezető tisztában van ezzel, s legin­kább a törzskönyvezett lovak értékesítését sürgeti. »Ha jön az olasz, el kell adni őket, hi­szen a télen mennyi takar-* mányt felélnek! Szövetkeze­tünknek elég lenne feleannyi ló is« — mondja. Molnár Lajos elnök viszont ragaszkodik a törzskönyvezettekhez, s a ve­zetőségre hivatkozik mondván, ők úgy sem egyeznek bele. A szövetkezetnek nem szol­gál javára a fölösleges lovak tartása. Elhangzott a tsz-ben az a javaslat, hogy Szuper-Zetort kell venni az árukon! Helyes ez az elgondolás, hiszen nem a ló, hanem a gép dolgozik gazdaságosabban a tsz-ben. Szólni nem mert neki, inkább emésztette magát miatta, míg végül bizonyossá nem vált ben­ne, amiről azelőtt csak feltéte­les módban gondolkodott. »Nem zörög a haxaszt, ha nem fújja a szél«, hát bizo­Több sem kellett Juliskának. Most már nem saj­nálva pénzt, ruhát és élelmet a cigányasszonytól, mint utol­só mentsvárba kapaszkodott a Gyorsabban telik az idő, ha sakk kerül az asztalra. Mire bejön a vonat, addig valaki mattot kap. nyosan volt az ő hiedelmének »jósnő« segítségébe, is valami alapja. S ha netán H°sy Juliskában a bizalmat- ... , ,, , ... lanságnak még a nywna se eddig nem lett volna, hat nem maradjon> a „jósn6„ ismét bi_ azért van a sok öregasszony, zonyításhoz folyamodott. Egy hogy ne találjon okot, alapot ártatlan kis békát avatott be a annak magyarázására, miért dologba. Juliskával közösen el­borítja bánat a fiatalasszony vittek egy békát ama bizonyos arcát. S már nem kellett más, ház elé, amelyről Juliska an- mint hogy az egyik, odavalósi na^ előtte is úgy hitte, ott la- és a házhoz bejáratos cigány- hik a vetélytárs. S csodák cso- asszony egyszer egy »jósnővel« dájára, a kis leveli béka az ud- állítson be hozzá, hogy az majd varon álló bokrokhoz menekült segít a bajon. Asszonyunknál örülve a szabadulásnak. Meg fölöttébb könnyű dolga volt a volt fejtve tehát a rejtély, kez- »jősnőnek«, hiszen a testvére dődhetett a »varázslat«. Hogy nagyon jól tájékoztatta: miért ez miből állt, arról már nem háborog a bensője — tudta, szól a krónika. Csak az bizo- hol van az a bizonyos kutya eí- nyos, hogy Juliska ezután még temetve. jobban sorvadt. Annyira bele­KÉT ADÓPAN un Címzett: a Fonyódi Községi Tanács Adócsoportja Három éve kezdődött Horváth János nyugdíjas kálvá­riája a Fonyódi Községi Tanács Adócsoportjával, és csatája a bürokrácia hétfejű sárkányával. Horváth Jánosnak egy kis villája van Fonyódon a Hunyadi János utcában. Az Ady Endre utca 6, szám alatt is van egy villa, ennek tulajdonosa egy hasonnevű kaposvári ember. Csakhogy a két név foglal­kozásra és lakcímre nézve is két különböző embert takar. Ámde ezt sehogy sem akarja tudomásul venni az a cso­port. 1957-ben összekeverték a két adóalany adókivetését és befizetését, s noha azóta egyszer már nagy utánjárásra ren­dezték, ám azóta ismét összekuszálták a dolgot. A szerkesztőségünkhöz forduló Horváth János (Damja­nich utca 29.) magával hozta az összes adóívet és a befizetése­ket igazoló csekkszelvényeket, amelyekből kiderül, hogy nincs tartozása. Megmutatta a megyei tanács pénzügyi osz­tályától kapott levelet is, amelyben a megyei szerv a közsé­gi illetékesekre hárítja a felelősséget. Fonyód azonban nem enged, sőt a panaszos augusztus 22-én postára adott ajánlott levelére még csak nem is válaszolt. (Pedig a törvény által előirt harminc napos válaszolási idő már régen lejárt.) Panaszosunk szeretne már az ügy végére járni. Egyetér­tünk vele, hogy akik elkövették a hibát, legyen bennük any- nyi erkölcsi bátorság, hogy hozzák is helyre azt, s ne molesz­tálják az öreg nyugdíjast. igen tisztéit olvasó, én, a A start jól indult, rejtekhelye- csiba lév fel. Ezek szerint va- Tiz^nyolo-húsz év körüli igen, nszve*. was szerencsére messze elke- lóban Kutas és én követke- fiatal lányok, fiuk nevetgéltek szabálytálansagok es visszaele- ^ első nlegáuó Kapos- zünk. Ahogy kiszámítottam, gondtalanul. Úgy irigyeltemí sefc kíméletlen ostorozója a ^ m keuene leszállnom Próbálok ásthúzódni a kocsi őket. Nem azért, mert fiatalok,i minap érvényes menetjegy nél- tulajdonképpen. Hogyne! Fi- másik végébe azzal a hátsó hanem mert van érvényes me-S adónyilvántartás nem kM tettem meg harmincöt kilo- gyelem a jigyvizsgálókat. Az gondolattal, hogy szükség ese- netjegyuk. OdaaUtam a szűk{ Ha az adonyUvantartas nem mét^Ta MÁV aőzös vontatta első egy kocsival közelebb ke- tón csak átlépek a mögöttem folyosóra, a ta,at neztem, de fél-$ a valóságot rwwti, es a hibás metert a MÁV gozos vontaim ételen számítást végzek: futó peronjára. Közben messzi- szemmel az a,tot lestem, mikor) adatokat nem javítják ki ide­korsrmrhan ^ Kutason már ről figyelem a kalauzt a két lép be a kalauz utánam. Hiába’/ jéb ebből olyan hosszadal. nyákon csíp. Vigasztalóul szel- ablakon át. Gyorsan dolgozik, nyugtattam magam, hogy tttf bonyolult ügy kereke­it hogy társa ellenkező érti a szakmáját. Minden bi- mar kezelte a jegyeket, az ^ bonyolult úgy kereke­irányban ugyanennyit távolo- zonnyaZ tudja tehát azt is, galom egyre jobban hatalmába ] dik, mint amilyenről ezúton másodosztályú kocsijaiban. (Hogy a többes szám nem vé­letlen, arról a későbbi esemé­nyek tanúskodni fognak.) A bűnös tett élkövetése azzal indult, hogy egy barátom Ba- latonújlaikra akarván utazni — így utunk azonos irányú volt — megkért, hogy neki is váltsak jegyet. Szívesen eleget tettem kérésének, és amikor rám ke­rült á sor, így szóltam: — Egyet M.-be és egyet Üj lakra. r l Qtql.il nélkül utaztam. A kerített. Minden ajtónyílásra'i kell szólnunk. összerezzentem, és szinte tol­tam volna a vonatot, ho-gy mi nél előbb Somogyszobra érhes-', sék. No, talán még két kilomé­ter. Már csak 'másfél lehet, ahogy a tájat ismerem. — Szabad? — szól egy ud- vem lehet varias hang, és barátságosan Pintér József bábonymegye- ri lakos a múlt év elején meg­tette adóbevallását: megírta, hogy lova, lakóháza, egy hold bérelt földje után fog adót fi­... . , , , , . . zetni. Ezt követően megalakult dott tőlem. A következő álló- hogy ,egy nélkül nem lehet varias hang, es barátságosoní másnál megint fogyott a távol- utazni. No, még két fülke. Ki- megfogja a vállamat. ? ’ ság köztem és az első kalauz az ablakion. Á vonat Ku- Megrettenve néztem hátra:5 tulaJdonosa 32 eSF holdat is között. Már tisztán látom az jv , ... men- a ^áíauz! Lábam nem mozdul,', magával vitte a tsz-be, Pintér arcvonásait is. Vajon milyen 2 ^ ^ _ 'i t, __’ a hang nem jön a torkomból,)/ pedig beadta a lovát. Mégis az £ Jq, flieg Q. fÖl(I Százassal fizettem, a jegye- szándékú lehet? Fiatal ember, áll, a kalauzok lelépnek. A homlokomon izzadság cseppek a adóív előírta , néhány szót 7_ 5 két és a pénzt ellenőrzés nél- vékony bajusszal, az indító jel~ hátsó is előre jön. kid sietve gyűrtem zsebre. A ^‘nem ÍSÍTfeTm2í FÜttySZÓ’ a, vonat bent állt, barátom az a 2enat szeTeti.. ám.h/ír megmozdul. No, most! Nem ide vonat gurulnak le. Zsebembe nyúlok,' mintha a jegyet keresném, de ______________________ Ámbár, ou, „w,^ xv«=„, -e ^ ^ nem de_\ e gyik ablakból jelezte már a fene tudja. Lehat az is, csak száll fel, úgy latszik, van meg r<-fc jegyvizsgdl0: most már! hollétét. ezt gyakorolta be, a Jázmin- néhány kezeletlen jegye, ahol mozdulattal ismétli meg! Átadom a jegyet. Néz. Rám nem » ^d3a abbahagyta. De a másik, c pislog, újra a kis cetlit for- dünk Fél szemmei a másik hatso hozzam lep fel, lába gatja. Szóval kiderült, hogy kocsit tartom állandó meg fi- lépcsőn, keze a korláton. Sem- Bálatonújlah helyett Kaposúj- Qyelés alatt: hátha gyorsan vé- mi kétség, engem üldöznek, lakra szól a menetjegy. Mtt gez’. osnelyikbe beszállt, a ka- Hátam egyszerre vizes lesz. A tegyek? A vonat három perc sém< és ide siet engem masodPeTC tort részé alatt ha­múlva indul. A lékésést már lefülelhessen. távoztam, és mar mentem is Megáll a vonat. Kalauzom, a kocsi másik vége félé, majd onnan az összekötő hídon át a nem kockáztathatom meg, mert ez az utolsó vonatom ma. Mindegy. Nem én leszek az el­ső, aki jegy nélkül utazik Ma­gyarországon — nyugtattam magam, és barátomnak átadva saját jegyemet elhatároztam, hogy ez egyszer, életemben elő­ször lógni fogok a vonaton. Tudom, nem valami szép és példamutató cselekedet, ezt mindjárt be is vallottam ma­gamnak. De tíz forintot így meg tudok, takarítani, továbbá képzettebb leszek egy jegy nél­küli utazás izgalmas tapaszta­latával. Taktikámat tájékozódással kezdtem: megfigyeltem, hogy a vonat indulásakor melyik ko­csikba szállnak fel a kalauzok. ként veszek újra szemügyre, most már az előttem levő Vo- másikba. az előbbi kérést: — Szabad hérem egy kis he­lyet? És amikor Somogyszobon két' pohár szódavíz után normális­sá vált ismét a pulzusom, megfogadtam: ezt a sportot ez­után még kényszerűségből sem' űzöm többé. — sk Á CSURGÓI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET október 8*án megnyitotta VIRÁGÜZLETÉT Csurgón a Petőfi téren, és FELSŐRUHÁZATI BOLTJÁT a Széchenyi téren. Látogassa az fmsz e két új üzletét! Gazdag készruha-választék az új szaküzletben. Névnapra, születésnapra és más alkalomra vásároljon virágot a csurgói fmsz virágüzletében! ________________________________________ (2722) A BARCSI FMSZ október 10-tőI 22-ig ŐSZI VÁSÁRT rendez Barcson a Bajcsy-Zs. u. 69. sz. alatti áruházában. 5 millió forintos árukészlet! Hatalmas áruválaszték ! Őszi és téli divatújdonsógok. Vásároljon mindent egy helyen, a barcsi fmsz áraházában! SZERETETTEL VÁRJUK. (3173) Se ló, se föld — mégis kivetették az adót szólalt az adóügyi csoport. Eb­ben azonban nem volt semmi köszönet. Elutasították az adó­törlési köreimet, mert »a szük­séges igazolásokat nem mellé­kelte a panaszos« — indokolta meg a döntést Szilva Gyuláné adóügyi előadó. Pintér nemrégiben Tabra, a járási pénzügyi osztályra vet­te útját. Meg akarta tudni, hogy a nem létező egy hold földje hogyan nőtt meg másfél holdra az adókönyvben. Főleg azonban arra volt kíváncsi, hogy most miképpen fellebbez­zen. Az értesítés kiadásának dátuma ugyanis 1960. iúlius 25-e, a fellebbezés határideje pedig 15 nap. Ehhez nem tart­hatja magát, hiszen szeptember 16-án kapta kézhez a nagybe- rényi írást. Tabon megnyug­tatták: elfogadják fellebbezé­sét, csak írja meg, és küldje el Nagyberénybe. A panaszos ismét beszerezte a szükséges igazolásokat. Es most türelmesen vár. Reméli, hogy végre elhiszik neki, hogy se lova, se földje nincs másfél év óta. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-1G. Felelős kiadó: WIKTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál adóját is. Ez nem nagy hiba, hiszen a változásról még nem értesülhetett a nagyberényi ta­nácsnál székelő adóügyi cso­port. Pintér az adóívet visszaküld­te Nagyberénybe. Az esedékes adót mégis követelték tőle. Kért a helyi — bábonymegyeri — tanácstól igazolást, s ezt elküldte az adóügyieknek. Ez nem volt elég. Most a termelő- szövetkezet adta írásba, hogy átvette a földet meg a lovat. Közben kiküldték az idei adóívet: mintegy ezer forintos tételt tüntettek fel benne. Az újabb reklamációra végül meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents