Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-05 / 235. szám

* Szerda, 1960. október 5. SOMOGYI NÉPLAP A munka java még ezután kezdődik Pedagógusok, gazdasági vezetők az oktatási reformtervezetről Mint arról lapunk keddi számában hírt adtunk, hétfőn a megyei tanács nagytermében aktívaülésen vitatták meg az oktatási reformtervezetet. Minthogy e megmozdulás társa­dalmi jellegű volt, s az aktívaülésen nem kizárólagosan csak pedagógusaink vettek részt, hanem társadalmi és gazdasági életünk számos ágának képviselői is, szükségesnek tartjuk, hogy bővebben ismertessük olvasóinkkal mind dr. Németi László v. b.-elnökhelyettes vitaindító előadását, mind pedig az aktívaülésen elhangzott hozzászólásokat. Az előbbi és az utóbbiak is azt bizonyítják, hogy az ülés választott jelmon­data: » Váljék az ifjúság nevelése, oktatása az egész társada­lom ügyévé!« — már most is sokkal több a jelmondatnál. Születő valóság. Dr. Németi László vitaindí­tó előadásában először műve­lődés- és oktatáspolitikánk kö­zelmúlt éveinek eredményeit értékelte, majd pedig rátért, mi teszi szükségessé közoktatá­sunk reformját. A gazdasági és társadalmi életben bekövetkezett változá­sok — mondotta az előadó — az iskolával szemben is foko­zott igényeket támasztanak. A nagyüzemi termelés, az ipar, a technikai fejlődés, a tudo­mány rohamléptekkel való előrehaladása megkívánja, hogy képzett szakmunkásokat neveljünk, olyan nemzedéket, amely gyakorlati készségei mellett megfelelő elméleti is­meretekkel is rendelkezik. A tudomány és a technika fejlő­dése követeli a tanulóifjúság korszerű műveltségének kiala­kítását, az iskolai ismeret- anyag olyan értelmű módosí­tását, hogy benne ne vesszen el a lényeges. »A jövő társada­lom eszményét — írja Lenin — nem képzelhetjük el az ifjú nemzedék oktatásának és ter­melőmunkájának egybekapcso­lása nélkül, sem az oktatást és a művelődést termelőmunka nélkül.k Iskolarendszerünk megre­formálásnak élet diktálta szük­ségszerűsége nem jelenti azt, hogy a felszabadulás óta el­telt tizenöt év alatt nem szü­lettek jelentős eredmények ha­zánk közoktatásügyében. Szé­gyenkezésre nincs okunk, mi­vel a magyar közoktatásügy nemzetközi viszonylatban is magas színvonalon áll: Azt azonban világosan kell lát­nunk, hogy ha nem fogunk hozzá kellő időben iskolarend­szerünk fejlesztéséhez, közok­tatásunk elmarad a népgazda­ság, a társadalom fejlődésétől. Ügy kell tehát nevelnünk, hogy a tanulók az iskolából ki­lépve tíz-tizenöt év múlva is meg tudjanak felelni a felépült szocialista társadalom igényei­nek. Az előadó ezután azokat az eredményeket elemezte, ame­lyeket oktatásügyünk elmúlt tizenöt éve termett, majd me­gyénk iskolaügyének ismerte­tésére tért át. Megállapította, hogy eddig megvalósított is­kolareformjaink jók voltak a mának, de már nem alkalma­sak a jövőnek. Iskoláink tananyaga ugyanis egyoldalúan elméleti jeliegű. A tanulóknak sok olyan, ma már korszerűtlen ismeret- anyagot kell elsajátítaniuk, melyeknek igen kevés közük van a mai élethez. A szükséges ismeretek társadalmi haszna felismeréséig ritkán jutnak el. Sok nevelő maga sem látja sa­ját szaktantárgyának gyakor­lati jelentőségét. Továbbmen- ve: oktatásügyünk nem tartott lépést azzal a fejlődéssel, amely az utolsó évtizedben az általános műveltség fogalmá­ban bekövetkezett. A korábbi, humán műveltség mellett ma egyre inkább helyet követelnek a természettudományos, tech­nikai, marxista közgazdaságta­ni, politikai, állampolgári is­meretek, valamint a gyakorlati készségek is. A jelen és a jövő számára tehát nem nevezhető művelt embernek az, aki csak a humán műveltséget szerzi meg. Szólott, az előadó a tananyag zsúfoltságáról, mely a tanuló­kat erejükön felül megterheli. Beszélt a szakmunkásképzés hibáiról megállapítva, hogy iparitanuló-iskolóink a tovább­tanulás szempontjából zsákut­cát jelentenek. Az ipari tanu­lók szakmai tudásuk fejleszté­sére semmilyen iskolatípusban nem folytathatják tanulmá­nyaikat. Technikumaink sem valósították meg a hozzájuk fűzött reményeket. Az a célunk — folytatta az előadó —, hogy alapos viták során egész társadalmunkkal megismertessük az iskolare­form célkitűzéseit, hogy taná­csaival, javaslataival minden­ki erejétől telhetőén segítse a reform megvalósulását. Oktatási rendszerünk re- formtfervének három alapelve van: 1. Hozzuk Közelebb az is­kolát az élethez, a gyakorlat­hoz, a termeléshez. 2. Emeljük a dolgozók általános és szak­mai műveltségét. 3. Az oktató­nevelő munka egész folyamata tervszerűen szolgálja a szocia­lista erkölcs, világnézet és jel­lemvonások kialakítását. Mit kérünk tehát a megye társadalmától, a tömegszerve­zetektől, a kultúra és a hala­dás minden egyes hívétől, a dolgozók széles tömegeitől? Azt kérjük, hogy iskolarefor­munk irányelveit gondosan ta­nulmányozzák, vitassák meg. Mondják el gondolataikat, ja­vaslataikat, segítve ezzel a re­formtervezet megvalósítását. Ez a tervezet igen sok meg­fontolt, hozzáértő ember gon­dolatainak összességéből szü­letett meg. Most az a felada­tunk, hogy vitassuk meg a ki­dolgozott célkitűzéseket, ve­gyünk fontolóra minden követ­kező lépést, és álljunk teljes szívvel mellé. Üzemeinktől azt várjuk, hogy biztosítsák tanulóifjúságunk rendszeres üzemi foglalkozta­tását, adják a politechnikai képzés szolgálatába legjobb szakmunkásaikat, segítsék sa­ját dolgozóikat is az önműve­lésben. Csak együttes munka ered­ményeként válhat az ifjúság nevelése, oktatása valóban az egész trásadalom ügyévé — mondotta befejezésül dr. Né­meti László. A vitaindító előadás elhang­zása után Pilics József, a Nagyatádi Fonalgyár telepve­zetője felszólalásában elmon­dotta, hogy nemcsak mint gazdasági vezető, hanem mint családapa is érdekelt az okta­tási reformban. Hangsúlyozta: — örülünk az iskolareform­tervezetnek, és minden segítsé­get megadunk az elkövetkező években is ahhoz, hogy üze­münk falai között otthon le­gyen az iskola. A politechnikai képzés a szocialista nevelés fontos eszköze, hiszen nemcsak munkára nevelünk — munká­val nevelünk. A TERMÉNYFORGALMI VÁLLALAT felhívja azokat, akik a búzaszállításnál dolgoztak, hogy tengerisxállítás végett jelenthessenek azonnal a AOSZTRÁÍSÁL,, (3205) Csordás Istvánná, a Csurgói Napsugár KTsz szakoktatója a politechnikai oktatásban szer­zett tapasztalatait ismertette. Az egyszerű munkás,asszony már-már pedagógusként szá­molt be arról, hogy az oktatás idei tanterve jóval komolyabb az elmúlt évinél. Tavaly nem­csak tanítani kellett a gimná­zium politechnikai osztályát a munka egy-egy részletére, ha­nem meg is kellett szerettetni a munkát. A gyerekek már megszerették a gyakorlati fog­lalkozásokat, nem egy az itt szerzett tudásban látja jövő­jét. Bállá Zoltán, a siófoki gim­názium igazgatója egyebek között ezeket mondotta: — Korszerű tananyagról beszé­lünk, s ugyanakkor a tan­anyagcsökkentésről is. Látszó­lag itt ellentmondás van. Hangsúlyozom, hogy az ellent­mondás erősen látszólagos. Is­meretes, hogy iskolarendsze­rünk jelenlegi formájában sok olyan ismeretanyagot ad tanu­lóifjúságunknak, amelynek nem tudják hasznát venni a gyerekek. Igen jellemző pél­dát mondhatok erre mint nyelvszakos tanár. Idegen nyelvű oktatásunk négy esz­tendejében egy középiskolás diáknak 9—10 ezer szót kell megtanulnia. E szókészlet biz­tos ismereti átadását nem tud­juk megvalósítani. Érettségi­zett tanulóink nem tudják közhasznúan felhasználni a szerzett tudást. Mi következik ebből? Kevesebbet kell nyújta­nunk, de azt jól, alaposabban. A maximalizmussal, a tanuló- ifjúság túlterhelésével nem léphetünk előre. Túlméretezet­tek a tankönyveink, követke­zésképpen a tananyagcsökken­tések nem járhatnak teljes si­kerrel, csak akkor, ha tan­könyveink is megváltoznak. A gyakorlati oktatás problémái­ról szólva megemlítette, hogy azokban a ví3éki községekben, ahol nincsenek üzemek, az iskolák meglehetősen maguk­ra hagyva próbálnak megbir­kózni a politechnikai képzés bevezetésével. Több segítségre van szükségük. Bakos Gyula, a Petőfi utcai Általános Iskola igazgatója az iskolában folyó gyakorlati ok­tatásról szólva javasolta, hogy állami közigazgatási szerveink hívják össze egy alkalommal üzemeink vezetőit, kérdezzék meg tőlük, miben tudnak segí­teni iskoláinknak. Valahány üzemben akadnak kiselejtezett szerszámok, elfekvő, haszna- navehetetlen anyagok, ezeket a gyakorlati oktatásban nagy­szerűen lehetne hasznosítani. Elmondotta, hogy nemrég fo­galmazásban számoltak be a gyerekek arról, hogy mit je­lent számukra a műhely. Egy orvos fia, aki kitűnő tanulója az iskolának, és bizonnyal ér­telmiségi pályára megy majd, így írt a gyakorlati oktatásról: »A műhely nagyon megszeret­tem, nagyon jó itt dolgozni. Már nekem is van otthon egy valóságos kis műhelyem.« Németh Károly, a párt Köz­ponti Bizottságának küldötte a többi között ezeket mondotta felszólalásában: — Régen a munkásokat, pa­rasztokat nem kérdezték meg arról, hogy milyen legyen az iskola, milyen embereket ne­veljen. Éppen azért kell most kihasználni az alkalmat. Szé­les körben meg kell hallgatni az emberek véleményét, elgondo­lásait, javaslatait. Megújuló oktatásrendszerünk olyan lesz, amilyennek mi munkáljuk ki közösen. Említették előttem többen, hogy sokat fejlődött oktatásügyünk az elmúlt tizen­öt év alatt. Való igaz, fejlődött, s nagyjából meg is felelt a kö­vetelményeknek. Most új kor­szak kezdődik, századunk hi­hetetlenül gyors fejlődése pa­rancsolja, hogy változtassunk oktatásügyünkön. A század, a fejlődés az emberrel szemben nagyobb követelményeket tá­maszt, mint eddig. Oktatásunk csak akkor tud megfelelni a követelményeknek, ha isko­láinkat, a bennük folyó oktató- nevelő munkát az élet követel­ményeihez igazítjuk. — Úgy kell élnünk — hang­súlyozta Németh elvtárs —, ahogy a kor megköveteli, és úgy kell ifjúságunkat is felké­szíteni az életre. Nagyobb mű­veltségre, az élethez közelebbi műveltségre van szükség a mi korunk emberének. Ezért van szükség az iskolareformra, ezért van szükség több szak- középiskolára a gimnáziumok helyett! Célunk, hogy az isko­la képessé tegye a diákot ar­ra, hogy szocialista ember módjára éljen és dolgozzék, ha kilép az iskolából. , Benedek Pál, a Mezőgazda- sági Technikum igazgatója en­nek az iskolatípusnak az eré­nyeiről és fogyatékosságairól beszélt. Javasolta, hogy a me­zőgazdasági technikumok kap­ják vissza tangazdaságaikat, ahol a mezőgazdaság középká­derei megismerkedhetnek a gyakorlatban is a korszerű me­zőgazdasági technikával, a gé­pekkel. Felszólaltak még a vitában: Szirmai Jenő, az MSZMP So­mogy megyei Bizottságának el­ső titkára, Pados József és Né­meth Ernő tanárok. A kora délutáni órákba nyú­ló aktívaülés vitáját dr. Né­meti László v. b.-elnökhelyet­tes zárta be. Reméljük, hogy az elkövet­kező viták során még sok hasz­nos észrevétel, javaslat szolgál kiegészítésül oktatási reform- tervezetünkhöz. Annál is in­kább, mivel társadalmi mére­tekben még csak ezután kez­dődik a munka java! L. I. Igáiban a napközis óvodásoknak és az iskolásoknak ét­kezdét építettek 110 ezer forintos költséggel. 42 tanuló, 32 óvodás és 12 felnőtt részére főz Réti Miklósné, Tátrai Györgyné és Nagy Lajosné. A tsz-közséaekben folyó politai fömegmunkáról tárgyait a Marcali Járási Pártbizottság (Tudósítónktól.) Kibővített ülésen tárgyalt a Marcali Járási Partbizottság a termelőszövetkezeti községek­ben folyó politikai tömegmun­káról és az egységes paraszti osztály kialakításával kapcso­latos feladatokról. Az ülésen a pártbizottsági tagokon kívül részt vettek a páirtpropagan- d isták is. Szabó János, a pártbizottság agit.-prop. osztályának vezető­je beszámolójában részletesen elemző tájékoztatást nyújtott a tsz-községekben folytatott politikai tömegmunka eredmé­Tanulnak a somogyi aj sziak Pár éve a somogyfajszi pe­dagógusok sorra járták a há­zakat, és beszélgettek az em­berekkel. S az okos szót sokan megértették. Csakhamar meg­teltek az iskolapadok tanulni vágyó nőkkel, férfiakkal. Ne­héz volt a munka mellett hosz- szú évek vagy évtizedek kiesé­se után újra tanulni. De az első kezdő kis tanuló közös­ségből nem vált ki senki. Idős, kérgeskezű emberek beszélték meg egymással a me­zei munka közben a másnapi leckét. S éjszaka, amikor a család már lepihent, a füzet fölé hajoltak, számoltak, dol­gozatokat írtak. Együtt örültek tanítóikkal a vizsga után. Most, az új tanévben a tava­lyi »első fecskék« példáját még többen követték. Húszán iratkoztak be az általános is­kola nyolcadik osztályába. De nemcsak az iskolában akarnak tanulni a somogyfaj- sziak. Jó előre gondoskodtak a téli hónapok kihasználásáról is. Az ezüstkalászos tanfo­lyamra pl. a férfiakon kívül eddig több mint húsz asszony is jelentkezett. nyeiről, hibáiról, s megjelölte azokat a feladatokat, amelye­ket az egységes paraszti osz­tály kialakítása céljából első­sorban a falu kommunistáinak bátran, az eddiginél sokkal határozottabban és céltudato­sabban el kell végezni. Bojtor Ferenc, a Marcali Községi Pártbizottság titkára a helyi tsz-pártszervezet meg­erősítésének sürgető fontossá­gáról beszélt. Kovács József böhönyei tsz-elnök a helyi szervek segítőkészségét hiá­nyolta. Varga István, a járási tanács titkára a pártpropagan­disták nagy felelősségét, a hallgatók alapos megismerésé­nek szükségességét hangoztat­ta. Szigeti István, a járási párt­bizottság titkára zárószavában a kommunisták elvi állásfog­lalásában néha megnyilvánuló határozatlanságról szólt, és több fontos időszerű kérdést taglalt. Az ülés végül a járás téli tervének megvalósítását elő­segítő határozatot fogadott eb fi KISZ- kongresszus tiszteletére A Bal atonnagybereki Állami Gazdaság imremajori üzem­egységének kiszistái társadal­mi munkában felszedtek és szállításra előkészítettek 1300 négyszögöl cukorrépát. Ezt a munkát a KISZ kongresszusa tiszteletére végezte el az alap- szervezet 13 fiatalja és a párt­szervezet több idősebb elvtár­sa. A gazdaság kiszesei bene­veztek az országos sdlózó-ver- senybe. A fiatalok a közel­múltban az üzemegvség terü­letén befejezték a silóaást. Iskolát avattak Háromfán (Tudósítónktól.) Másfél millió forintos költ­séggel épült négytantermes korszerű iskolát avattak va­sárnap délelőtt Háromfán. Az ünnepségen részt vett íTorma István, a járási pártbizottság titkára és Sasvári Ferenc, a járási tanács elnöke is. Seres László járási tanácsel­nökhelyettes avatóbeszédében elmondotta, hogy a felszaba­dulás előtti három tanterem­mel szemben ma hét tanterme van a falunak. Úttörőszobát és szertárt is létesítettek. 1945 előtt két-három tanítója volt a községnek, ma pedig kilenc pedagógus oktatja, neveli a gyerekeket. Az új iskolával egyidejűleg épült egy kétszobás összkom­fortos lakás is, így minden pe­dagógusnak van megfelelő la­kása. A járási tanács képvise­lője szólt az iskolareformról, a szülők és a nevelők feladatai­ról, majd szép munkájukért, köszönetét mondott az építők­nek. Ezután átadta az iskola kulcsát Bernáth Károly igaz­gatónak. Az megígérte, hogy jó gazdái lesznek az új isko­lának. Az avatóünnepségen az iskolai énekkar és tánccsoport műsort adott. APRÓHIRDETÉSEK Ili!!! ADÁS-VÉTEL jjjjjj Eladó háztelek megkezdett épít­kezéssel és teljes épületanyaggal Marcaliban. Érdeklődni lehet: Bem u. 27. (2720) Eladó kétszobás családi ház 510 n-öles bekerített telken. Fonyód, Bástya u. 20. sz. _______________(3191) N utriakölykök továbbtenyésztés- re eladók. Cím: Torma Jenő, Tab. (2721) Fényezett gyermekrekamié el­adó. Petőfi u. 22. sz. (782) 125-ös, slusszkulcsos Danuvia prí­ma állapotban eladó. Kaposvár, Bajcsy-Zs. U. 56/A. (781) köszönetnyilvánítás Kőszönetünket fejezzük ki I mindazoknak, akik felejthe- I tetlen férjem, dr. Nagy Sán-1 dór orvos temetésén részt I vettek, és részvétükkel fáj-1 dalmunkat enyhíteni igye­keztek. Gyászoló család. (36149) Bejáratott új Panni robogó sür­gősen eladó. Érdeklődni az állo­mással szemben lévő földműves­szövetkezetben, NémethnéL _____________ (36160) J ó állapotban lévő mosógép el­adó. Irányi Dániel u. 19., emelet. Érdeklődni: este 8 után. (36150) Sötét keményfa hálószobabútor eladó esetleg részletre is. Buzsáki U. 57.__________________ (36146) C saládi ház beköltözhetőséggel eladó. Két szoba, konyha, előszo­ba, mellékhelyiségek. Egyenesi út 33.__________ (36156) T eljesen új Pannónia motorke­rékpár eladó. Kaposvár, Kassa u. 6- _________________ (36155) K ettős ajtó, redőnyös ablak la­kásleválasztás miatt, nagyméretű zománcozott kályha eladó. Sztá­lin u. 6. (36154) CSERE Elcserélném veszprémi belvárosi szoba-konyhás, kamrás, mellékhe­lyiséges lakásomat hasonló kapos­vári lakásért. Cím 36145-ös számon a Magyar Hirdetőben. (36145) Elcserélném szoba-konyhás la­kásomat hasonlóért. Cím 36152-es számon a Magyar Hirdetőben. ________________________________(36152) Belvárosi magános házban lévő lakásomat elcserélném nagyobbért. Bajcsy-Zsilinszky u. 72. (36162) Állas Az Adándi Petőfi Mg. Termelő­szövetkezet mérlegképes könyve­lőt azonnali belépésre felvesz. Bé­rezés munkaegység szerint. Üti- költséget felvétel esetén térítünk. Jelentkezés személyesen. (3203) A Lengyeltóti és Vidéke Körzeti Fmsz a lengyeltóti önkiszolgáló élelmiszerboltjába boltvezetőt fel­vesz. Fizetés: 1500 Ft+jutalék-rpré­mium. Jelentkezés az fmsz köz­ponti irodájában személyesen vagy írásban. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Ütiköltséget csak felvé­tel esetén térítünk. (3194) V E G Y F S Egyszobás vagy egyszoba-kony- hás lakásért az esetleges leválasz­tás! költségeket térítem megegye­zés szerint. Cím: Balázsné, Mik- száth u. 7/B. (36151) Egyedül álló férfi külön bejá­ratú bútorozott szobát keres für­dőszoba-használattal. Ajánlatokat 36153-as számra a Hirdetőbe. (3615*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents