Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-05 / 235. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1960. október 5. 1 „ ÉJSZAKAI ŐRJÁRAT LAKODALMI ELŐKÉSZÜLETEK Ajmáóta hűvös az időjárás, az esti órákban már meglehetősen Képtelenek az utcák. A vendéglők viszont annál zsúfoltabba > AZ ARANYBIKA VENDÉGLŐBEN (Berzsenyi utca) a bejárat melletti asztalnál ősz bajuszú bácsi lovagoltat a térdén egy kislányt. F. Editke harmadik osztályba jár. Megfogja a nagyapa kezét, és haza akarja vezetni. De a nagyapa hajthatatlan. — Ráérünk még hazamenni — mondja a kislánynak, és pénzt ad neki csokoládéra. A kislány visszatér, és boldogan majszolja a csokoládét. A nagypapa már alaposan felöntött a garatra, de azért a pincér újabb korsó sört tesz az asztalára. Még kétszer kap a kislány csokoládéra pénzt, s csak azután indul hazafelé a nagyapa és a 9 éves unoka •— este fél 10-kor. A VASÜTÄLLOMÄS” 1 ________ELŐTT_______! a kiskorú G. Mária és barátnője sétálgat már nak még nincs. A fiú kikéri magának az igazoltatást, azt hajtogatja, hogy nem csináltak ők semmi rosszat. Amikor a személyi adatok felvételére kerül sor, mindketten megijednek, és a kislány, K. J. sírva fakad. Könyörög: — Rendőr bácsi, ugye, nem mondja meg anyukámnak! A PARK VENDÉGLŐBEN éjjel 11 órakor is minden asztal foglalt. A bejáratnál egy fiatalember, Szabó Ferenc vitatkozik az üzletvezetővel, inni szeretne. De mivel jól látszik rajta, hogy nem töltötte »tétlenül« az estét, a pincér nem szolgálja ki. Nem ez az első ilyen eset vele. Majd minden este lejátszódik ez a jelenet közte és az üzletvezető között. — Maga azt mondja, azért nem szolgálnak ki, mert már sokat ittam — veszekszik az üzletvezetővel. — Ne őrizzenek maguk engem, tudok én vigyázni magamra. Egyébként is röhögni való ez az egész. Maguk belőlünk élnek, részeg emberekből. — Az üzletvezető hajthatatlan. A fiatalember egy kissé imbolyog- va elindul, de még visszaszól: — Amióta ide járok, már négy vezető volt itt. Vegye tudomásul, hogy én akkor is vendég leszek itt, amikor magát már elfelejtették... A vendéglő előtt egy KL 98—53 rendszámú motorkerékpár áll. Tulajdonosa és a társaságában lévő asszony már négy nagyfröccsöt és négyszer két decit elfogyasztottak. A férfi beismeri, hogy övé a motor, azt is, hogy ivott. Itt Iákik a szomszéd utcában. — Nem akartam bejönni, de nem lehettem udvariatlan. Vőlegény vagyok, ez a hölgy itt az anyósom. Nem szoktam én inni, de vele szemben nem tehettem meg, hogy ne jöjjek be. Tudom, előbb haza kellett volna vinnem a motort. De ígérem. többet nem fordul elő. Csendes a város. A legtöbb háznak már minden ablakszeme sötét. Pihenni tértek az emberek, csak a járőr folytatja útjáh N. S. Kiss József pogányszentpéteri lakos 150 kilós hízót vágott leánya lakodalmára. Lakocs József né és Kiss Julianna készíti a finom süteményeket, köztük a »legénytogó«-t. Megjegyzések egy szülői értekezlethez az iskola munkájáról való felületes, közvetett tájékozottságból ered — nagyrészt meg^ lehetne szüntetni a nevelőkkel^ való nem hivatalos, hanem ^ szülői minőségben való kap- ' csolat elmélyítésével Mindössze egy katonatisztet láttam az értekezleten, pedig csak az első osztályba annyi gyerek jár honvédségi alkalmazásban lévő szülőktől, hogy két párhuzamos osztály is kikerülne belőlük. Probléma is akad velük bőven, legalább annyi, mint az egyéb foglalkozású szülők gyerekeivel, sőt némely vonatkozásban több is. Miért nem áldoznak ezek az' apák legalább negyedévenként annyit szabad idejükből, hogy érdeklődjenek — akár felesé-< gükkel együtt is — gyerme-< keik fejlődéséről, neveléséről?^ E néhány gondolatot a kö-$ vetkezőkkel szeretném lezárni.^1 Üzemi párt- és szakszerveze-3 teinknek, a falvakban elsősor-^ ban a tanácsoknak és a különböző tömegszervezeteknek mindent el kell követni a nevelőkkel együtt, hogy mozgósítsák az apákat a szülői értekezle-. tekre, az iskola egyéb munká-^ jába való bekapcsolódásra. E^/ társadalmi, politikai és gazda-^ sági szervezeteit vezetői pedig^ járjanak elöl jó példával eb-^ ben is úgy, mint ahogy ezt az;y élet egyéb területein teszik. Az^ apák hatékonyabb bevonása^ nélkül ugyanis az iskola és a ^ család kapcsolata bizonyos-^ mértékig formális marad, és a^ kívánt nevelési feladatok csakű" részben valósulnak meg. < Paál László Nemzetközi konyhaművészeti kiállítás Frankfurtban Frankfurtban megnyílt a nemzetközi konyhaművészeti kiállítás. A »szakács olimpia-« keretében 12 ország — köztük Magyarország — legjobb szakácsai hazájuk konyha- művészetének válogatott ínyenc- falatait tálalják a kiállítás látoga-^S tói elé, akik valóban válogathat-A nak: a füstölt rénszarvas nyelvtől^ a paprikás csirkéig a nemzeti spe-^- cialitások gazdag választéka sze- ^ repel, az étlapokon. Két járási könyvtár az új útján... Beszéltem könyvtárosokkal és olvasókkal, kivel hosszan, kivel csak futólagosán. Az eredmény azonos: korunk emberében benne él már az újnak, a korszerűnek igénye és szereke- Tisztában vagyok vele, hogy ezzel nem mondok semmi újat, hiszen úgyszólván az élet valamennyi területére érvényes ez a megállapítás. Újdonságként legfeljebb az hat, hogy szép iramban fejlődő közművelődési könyvtáraink és az olvasók viszonylatában is jelentkezett az új igénye. Szakmai berkekben évek óta folyik a vita arról, hogy milyen legyen korunk könyvtára, a szocialista könyvtár. Ha szélesítenénk e vitát, s felvetnénk, hogy az elkövetkező évek olvasószolgálatának milyenségét a szabadpolcos rendszer bevezetése szabja meg, sokan szavaznának az olvasók közül a hagyományos, zártpolcos kölcsönzés száműzésére, a szabadpolc-rendszer bevezetésére. Igen egyszerű okokból. Valahányon jártunk már könyvtárban úgy, hogy olvasmányaink kiválasztásához vagy az olvasószolgálatot ellátó könyvtárt:!, vagy pedig a katalógus segítségét kellett kémünk. Ilyen alkalmakkor nem egy esetben tapasztalhattuk, hogy sem az egyik, sem a másik nem tud kielégítő segítséget nyújtani. Miért? A könyvtárosnak a kölcsönzési szolgálatot ellátva csak kevés ideje van az olvasóval foglalkozni, a katalógusok labirintjében viszont — mivel ezek a laikus számára nem tárják fel világosan a könyvállományt — eltévedünk. A szabadpolcos rendszer bevezetése elsősorban a fenti hibákat szünteti meg. Az olvasó maga választhatja ki olvasnivalóját, otthon lehet a könyvek között, szorosabbá válhat a kapcsolat könyvek és olvasók között. Megyénkben két könyvtár, a Nagyatádi Járási Könyvtár és a Tahi Járási Könyvtár vezette be ez ideig a szabadpolcosrendszert mintegy kísérletképpen. Nos, a kísérlet, ha az új rend által biztosított szabadságot nézzük, találkozott az olvasók rokonszenvével mindkét helyen. Máris sok olyan könyv került olvasóforgalomba, ami eddig haszontalanul hevert a polcokon, senki sem kereste őket. A kölcsönzők Tabon és Nagyatádon máris megkedvelték az új rendszert, azt, hogy szabadon válogathatnak, háborítatlanul élvezhetik az olvasószolgálat személytelenségét, hacsak nem adódik könyvkeresés közben olyan problémájuk, amit egyedül a könyvtáros tud megoldani az állomány pontos ismeretének birtokában. Egyszóval, a két említett helyen győzött az új, jóllehet a két könyvtár adottságai nem a legszerencsésebbek, ami a könyvállomány nagyságát illeti. Mégis örülünk a kezdeményezésnek, a maibb olvasószolgálat megteremtése szándékának, és várjuk, hogy az olvasómozgalomban lemérhetőkké váljanak azok az eredmények, amelyekkel a szabadpolc-rendszer bevezetése kecsegtet. Nem vitás, hogy az új rend bevezetése idővel megtenni az olvasók számbeli növekedését is. Nem titkolhatjuk azonban, hogy az örömbe vegyül némi üröm is. No meg egy kis restelkedés, hogy nem az összehasonlíthatatlanul jobb ellátottságú Megyei Könyvtárnak jutott eszébe először az olvasószolgálat — mondhatni — forradalmasítása, hogy az új útjára először két járási könyvtár lépett, méghozzá saját erőből, ügyszeretetből és nem felsőbb utasításra. A Megyei Könyvtár, igaz, nemrég változtatta meg kölcsönzési rendjét, az egész napos nyitva tartás bevezetése kétségkívül a jobb olvasószolgálat érdekében történt. De ha közvéleménykutatásra kerülne sor, száz közül ha egy ember szavazna az olvasószolgálat hagyományos rendjére. A többség, a felnőtt olvasóközönség többsége szeretne már otthon lenni a könyvtárban, kívánná itt a megyeszékhelyen is a szabadpolcos könyvtári rend bevezetését. László Ibolya Október 29 — 30: Őszi vásár Kaposvárott hosszú idő óta. Amikor a járőr megkérdezi tőlük, hogy mire várnak, egy kicsit meglepődnek, de máris válaszolnak. Igen ám, csakhogy a válaszban sántít valami. Ugyanis állításuk szerint műszakra mennek, s az autóbuszt várják. A műszak viszont tíz órakor kezdődik, és pár perc múlva tíz óra. A rendőr felírja a lányok személyi igazolványának adatait. Erre megszeppennek, és most már őszinték. Ígérik, többet nem sétálnak ilyen késő este. A SZÍNHÁZ PARK teljesen kihaltnak látszik. Pedig nem így van. Az egyik pa.- don öt ipari tanuló ül. Dombóvárról járnak be hetenként kétszer. Még kb. egy órájuk van a vonat indulásáig, és ők nem akarnak a váróteremben lenni, mert — szerintük — jobb kint üldögélni. A járőr felírja a nevüket. (Az iparita- nuló-isikolában előbb kellene» kezdeni a délutáni oktatást, mert a vidékről bejáró tanulók csak éjfél után érkeznek haza.) Beljebb a parikban egy lány és egy fiú ül a pádon. Fel sem rezzennek a léptek zajára. A járőr az ‘ igazolványokat kéri. A fiúnak már van, de a lánySokan megjelentek, alig fértek be az iskola tágas tornatermébe a Marcali Általános Iskola évnyitó szülői értekezletén. A résztvevő mintegy 650 szülő a tanulóknak csaknem hetven százaléka, és ha hozzátesszük, hogy testvérek is járnak iskolába, a megjelenést szinte teljesnek mondhatjuk. Mégis néhány olyan gondolatom támadt, amely a létszám okozta elégedettségen túl némi kételyeket támaszt az igazgató által elmondott feladatok megvalósítását illetően. Ez pedig a megjelent szülők nem szerinti megoszlása. Tudom, nem is új, nem is elszigetelt jelenség, hogy zömmel az anyák képviselik a családot a gyermekeket érintő legtöbb kérdésben annak ellenére, hogy a családfő szerepét az apa tölti be. Mégis szinte megmagyarázhatatlan az a tartózkodás, közöny — amely leg- többnyire kényelemszeretetből fakad —, ahogy az apák viseltetnek gyermekeik nevelésével, iskolai munkájával szemben. Nem kívánom a problémát részleteiben elemezni, inkább csak néhány, általam fontosnak vélt kérdés megoldására szeretném felhívni a figyelmet. Az ap tekintélye gyermeke előtt a legtöbb családban nagyobb, mint az anyáé. (Más kérdés, hogy min alapul.) Ebből következik, hogy a gyermek nevelésében rájuk kellene hárulni a nagyobb feladatnák, már társadalmi helyzetüknél, de általában több szabad idejüknél fogva is. Mégis az említett szülői értekezleten is alig tizedannyi férfi jelent meg, mint nő. Nem hallották tehát a családfők, mit kíván ebbpn az évben az iskola a gyermektől, a szülői háztól. Erről csak közvetve s lehet, hogy kissé ferdítve vagy a lényeget elhagyva értesülnek. így nem tudják megadni a gyermek neveléséhez a megfelelő elvi és gyakorlati segítséget, pedig ez feltétlenül kötelességük lenne még akkor is, ha elfoglaltságuk vagy egyszerűen csak türelmetlenségük miatt nem kívánnak vagy nem tudnak vesződni gyermekükkel. Ha a férfiak, az apák meg nem jelenéséről, közönyéről beszélünk, elsősorban két jelentős társadalmi csoport távolmaradását kell hiányolnunk. Tudvalévő, hogy művelődéspolitikánk milyen fokozott követelményeket állít a párt- és a tanács, valamint egyéb társadalmi szervek vezetői és tagjai elé. A nevelés társadalmivá tétele ugyanis nem történhet meg az iskolai munkába való bevonásuk nélkül. Mégis azt kellett megállapítanunk, hogy a jelentős társadalmi beosztásban lévő, község- és járásszerte tekintélynek örvendő apák szinte kivétel nélkül hiányoztak erről a szülői értekezletről is. Ellenvetésül mondhatnák, hogy számukra az igazgató semmi újat nem adhat, főképp nem a világnézeti nevelést illetően. Ez talán igaz, de legfeljebb csak akkor, ha tartalmi vonatkozására korlátozzuk e megállapítást. A megvalósítás módszeréről azonban mégiscsak a szakember tud felvilágosítást adni. De hiányoztak azért is, mert hozzászólásaikkal segíthették volna az iskola munkáját. Nem utolsósorban pedig a funkcionáriusok gyermekeinek sajátos problémáját — ami ugyancsak Csehszlovákiában leiemelik az éjszakai műszakban dolgozok bérét Prága (MTI). A csehszlovák kormány határozatot hozott az éjszakai műszakban dolgozó ipari és közlekedési dolgozók bérének emeléséről. Eszerint október elsejétől kezdve a teljes éjszakai műszakokat végző dolgozók órabérükhöz nyolcvan filléres pótlékot kapnak. A rendelkezés csaknem félmillió dolgozót érint, és évente 280 millió koronával növeli a béreket. A már hagyományossá vált őszi vásárt e hó 29-én, szombaton és 30-án, vasárnap ismét megrendezik Kaposvárott. A megyei tanács kereskedelmi osztályának irányításával a vásáron részt vevő vállalatok képviselőiből rendezőbizottságot alakítanak. Ez gondoskodik a vásár előkészítéséről, megszervezéséről és zavartalan lebonyolításéról. A vásárt a Kossuth téren tartják meg. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem 25—30 millió forintos árukészlettel áll majd a vásárlók rendelkezésére. A termelő- szövetkezetek, borkóstolók, pecsenyesütök sátrait ismét megtalálhatjuk a vásáron. Színes sportműsor, kézilabda- és röplabdabajnokság, cukrászati bemutató és vásár, kisgépkiállítás, ruhabemutató teszi érdekessé e napok programját. A MÁV a vásárra utazóknak 33 százalékos kedvezményt biztosít. Az autóbuszok pedig vasárnap is hétköznapi menetrend szerint közlekednek. Somogyi Mépfap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága, és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11,-? Fit Megjelent a isiagg 32 oYiaíis új képes családi hetilap + Előfizethető és példányonként is vásárolható a postás kézbesítőknél és hírlapárusoknál.
