Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

Szombat, 1960. október 1. SOMOGYI NÉPLAP Újjáalakult a Somogy megyei Forradalmi Nyomolvaső Parancsnokság Megyénk úttörői az elmúlt tanévben hazánk felszabadulá­sának 15. évfordulója tisztele­tére lelkes munkával össze­gyűjtötték falujuk forradalmi hagyományait. A nyomolvasói munka az új tanévben folyta­tódik. A cél most az, hogy a pajtások csapatuk történeté­nek felkutatásával adatokat gyűjtsenek az úttörőmozgalom 15 éves múltjáról. Ezért olyan módon szervezték újjá a nyom­olvasói parancsnokságot, hogy benne helyet kapnak azok az elvtársak, akik kezdettől fog­va ott álltak az úttörőmozga­lom mellett, és azóta is tevé­kenykednek. A parancsnokság kiadta el­ső parancsát. Ebben felhívja a csapatok figyelmét, hogy dol­gozzák fel alakulásuk idősza­kának körülményeit, gyűjtsék ’ össze az első dokumentációkat .(úttörőigazolványok, dobok, zászlók), kövessék nyomon az első úttörők életét. A nyomolvasói mozgalom munkatervében egy olyan pa­rancs kiadása is szerepel, mely a csapatoknál történt különle­ges események feldolgozását tartja szükségesnek. így pél­dául a zákányi pajtások felidé­zik azt az időszakot, amikor három úttörő segítségével si­került a határőrségnek néhány diverzánst elfogni. A nyomolvasói munkához tar­tozik, hogy decemberben meg­rendezik a régi úttörővezetők és a mai úttörők baráti talál­kozóját. A pajtások kutatják fel a mozgalom »veteránjait«. Az összegyűjtött dokumentá­ciós anyagokból csapatkiállí­tást rendeznek, 1961 májusában pedig a megyei úttörőtalálko­zóval egy időben összesített kiállítás nyílik. „Kútba esett" vízműépítési terv Somogyszilben az idén is igen szép községfejlesztési ter­vet készítettek a végrehajtó bizottság tagjai. A faluban mindössze öt jó vizű közkút van, a többinek a vize csak mosásra használható. Elhatá­rozták tehát, hogy törpevízmű építésére fordítják a község­fejlesztési alapot. A terv nagy tetszésnek ör­vendett a lakosság körében is. A szükséges hozzájárulást és társadalmi munkát mindenki megszavazta. A falu vezetői neki is láttak a terv megvaló­sításának. De eredménytelenül. Ugyanis — ahogy ők mondják — megjárták a kálváriát, de csak ígéreteket kaptak. Elő­ször megtekintették Kapospu- lán a már működő törpevíz- művet. Ez csak még jobban megerősítette őket abban a hitükben, hogy jóra fordítják pénzüket A járási tanács mű­szaki csoportja is okos dolog­nak tartotta a tervet Jóvá­hagyta a megyei tanács építé­si osztálya is, és az illetékes vállalathoz küldte a községi tanács vezetőit A Kaposvári Hídépítő Válla­lat azoban csak akkor vállal­ta volna el a törpevízmű épí­tését ha a faluban már lett volna artézi kút. Kellett hát keresni egy olyan vállalatot amely elkészíti az artézi ku­tat is. A végrehajtó bizottság újra megtárgyalta az ügyet és elhatározta, hogy átadják az egész munkát a Budapesti Hídépítő Vállalatnak. A pes­tiek el is vállalták, azonban csak á jövő évben tudják el­készíteni a törpevízművet A szép terv tehát — egyelő­re —»kútba esett«. Miért fizet kocsiállásért a somogyszentpáli Béke Tsz? Szeptember 25-én a héthelyi állomásra érkezett a somogy­szentpáli Béke Tsz részére egy kocsi műtrágya. Mivel a szö­vetkezet elnöke Böhönyén la­kik, így csak Hosszú Jenő könyvelőt tudtuk értesíteni er­ről. ö aláírta az értesítést, de megjegyezte, hogy nem érdek­li a műtrágya elszállítása. Mi, a vasút dolgozói arra tö­rekszünk, hogy a kopsifordüló gyorsuljon, hogy az őszi csúcs- forgalmat minél jobban lebo­nyolíthassuk. Ebben számí­tunk a szállíttatok és a címzet­tek segítségére is. A külföldi kocsik után deviza jár, s egy nemtörődöm ’ tsz-könyvelő miatt még többet kell fizetni. Ügy tudom, hogy Somogy- szentpálon most készítik elő a földeket vetés alá, és a műtrá­gyát erre a célra rendelték. Ha a műtrágya nem kerül a földbe, hogyan növekszik a jövő évi termésátlag? Hosszúi Jenő hanyagsága egyéb anyagi kárt is okoz a közös gazdaság­nak, mert meg kell fizetniük a kocsiállást. Javaslom a Béke Tsz veze­tőségének, hogy válasszon egy szállítási felelőst, aki minden ilyen ügyben gyorsan intézked­het Hollós! Béla ábrgalml szolgálattevő. A táblásitoti földek jóval nagyobb teeniest adtak, mint a kisparcellák Beszédes összehasonlító adatok a nagyatádi járásból Amikor az első éves tsz-ek elnökeit, mezőgazdászait, bri­gádvezetőit megkérdezzük, mit tartanak gazdaságukban a leg­fontosabb feladatnak, tíz közül nyolcán a táblák kialakítását jelölik meg. Cipóth József vagy Fiilöp László Háromfán, Drá- vecz elvtárs Taranyban vagy Szálai elvtárs Segesden napon­ta legyalogolta a maga 15—20 kilométerét a 800—1500 darab­ból álló brigádterületen. És még így is megesett, hogy egy­két darab árpát vagy rozsot elfeledtek az egyik eldugott parcellán learatni. Ember le­gyen a talpán, aki ilyen kö­rülmények között ellenőrizni és irányítani tudja a gépek, a fogatok és gyalogosok munká­ját. A gépállomás traktorosai gyakran bejárták a segesdi, a taranyi, a somogyszobi vagy a háromfai határt. Bőségesen fogyott az üzemanyag, de a kí­vánt teljesítmény elmaradt. Most a cséplési eredmények pontos ismeretében és a kapá­sok várható terméseredményei­nek alapján már egy év után is szembetűnő a nagytáblák fö­lénye a szétszórt parcellákkal szemben. Az alábbi számok vi­lágosan tükrözik ezt. A kenyérgabona holdan­ként! átlagtermése a járás 14 második éves tsz-ében 8,40 mázsa, a 8 első éves tsz-ben pedig 7,85 mázsa. Még kirívóbb az ellentét, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a második éves tsz-ek nagy ré­sze a gyenge homoktalajú köz­ségekben működik. Mike, Bá­bod, Nagyállás, Csököly, Bol­hás és Nagykorpád talaja messze elmarad Segesd, öt- vöskónyi és Somogyszob tala­jának minőségétől, de Három­fa vagy Tarany földje is jobb, mint Nagyállásé vagy Korpádé. got ért el. Segesd, Somogy­szob és ötvöskónyi együt­tesen 8,35 mázsa gabonát takarított be a vetésterület egy-egy holdjáról. Érdemes megemlíteni, hogy a háromfai Üj Barázda 969 hold kenyérgabona-területéből 100 holdat a feloszlott állami gazdaságtól vett át Az átlagtermés ezen 12,8 mázsa, a 869 hold szétszórt területen pedig 6,5 mázsa. Csupán Háromfán 54 vagon a terméskiesés, ami 1 millió 180 ezer forint értéket jelent. A takarmánygabona átlag­termésében még nagyobb a különbség a táblás területen gazdálkodó szövetkezetek ja­vára. A régi tsz-ek átlaga 11,6 mázsa, az első éveseké pe­dig 9,54 mázsa. A kiesés 2629 mázsa, ez mintegy 750 ezer forint értéket képvisel. Hasonló eltérések várhatók a burgonyánál is. Csökölyben, Lábodon és Mikében 100 má­zsa felett lesz az átlag, Tarany­ban, Segesden és Háromfán, a szétszórt területen jó, ha el­érik a 80 mázsát. Ismét Háromfa adja a legbeszé­desebb példát. Az állami gazdaságtól átvett táblás területről holdanként át­lagban 160—170 mázsa bur­gonyát takarítanak be. A kukoricánál még csak becslésre lehet támaszkodni, de így is bizonyosra vehető, hogy az eltérés 1 és fél—2 má­zsa lesz májusi morzsoltban számítva a táblás tsz-ek javá­ra. Az elért eredményekkel még egyáltalán nem lehetünk meg­elégedve a táblásán gazdálko­dó termelőszövetkezeteknél sem. Hiszen a 11,6 mázsás ta­karmánygabona-átlag magában foglalja a szabási Győzelem 15,2 mázsás, a belegi Petőfi 13,5 mázsás eredménye mellett a nagyatádi Szorgalom 8,3 vagy a bolhási Szabadság ugyancsak 8,3 mázsás igen alacsony átla­gát is. Egy azonban máris tény: a nagytáblák kialakítása — a vele járó agrotechnikai, üzem- és munkaszervezési előnyök eredményeként — már az első évben is lehe­tővé tette a kisparcellás tsz-eknek, mér inkább az egyéni gazdaságok termés­átlagainak jelentős túlszár­nyalását. Ezért szükséges minél gyor­sabban táblásítani a fiatal kö­zös gazdaságok földjét. Torma István, a Nagyatádi Járási Pártbizottság titkára. DE HOGYAN? A MARCALI SÜTŐIPARI VÁLLALAT egyik szobácská­jábán vagyunk néhányan. Be­szélgetésünk tárgya, a tanulás most valahogy másként került _______ ___________________ szóba, mint ahogy általában H a pedig a fenti három jó ta- | emlegetni szokták ezt a lajú községet a hasonló talajjal Bognár Gyula, az Iharosberényi Gépállomás szerelője a nagyjavítást végzi az egyik traktoron. rendelkező Szabással és Beleg gel állítjuk párhuzamba, ak­kor még nagyobb az eltérés a táblásán gazdálkodó két utób­bi község javára. A kenyérgabona átlagter­mése a szabási Győzelem­ben 9,9, a szabási Zöldme­zőben 9,5, a belegi Szabad­ságban 9,5, a belegi Pető­fiben 9,5 mázsa. A két köz­ség együtt 9,5 mázsás átla­SEJ NY IN A SIRIUS AKCIÓ személy megállt a Fabergé-cég kirakata előtt, majd bement az üzletbe, s a cég üzletveze­tőjéhez, Zotov úrhoz fordult ázzál a kívánsággal, hogy mu­tasson neki egy brilliáns nyak­ékel Zotov három nyakéket /oon mutatott a hölgynek, tízezer- együtt belépett Behtyerev la-Jnösebb probléma, v““/ től-huszonötezer rubel érték- kására, ott a várószobábanRuárhat/í nehézségei től-huszonötezer rubel érték­ben, de a »vevő« sértett han­gon kijelentette, hogy neki ezek túl olcsó »csecsebecsék«, ® s hogy »valami megfelelőbbet« szeretne látni. Zotov üzletve- szükségesnek tartotta, Matilda még aznap este a tilda fülig beleszeretett Mojka-rakpart felé vette útját, csakhamar övé lett. A férfi ahol a hirdetett sanszonett is- egy idő után faképnél hagyta ____________ __ k ola működött. Monsieur Ser- és ekkor Matilda elhatározta, hogy jelentse a dolgot a cég bábán megjelent a rendelőben; ge személyesen fogadta. Rend- hogy »többé nem lesz bolond«, tulajdonosának, Paul Fabergé tartózkodó beteg, akit a hölgy: kívül tekintélyes külsejű, java- hanem kizárólag a karrierjével úrnak, aki orosz állampolgár, megkért, hogy várakozzék né' korabeli férfin volt. szmokíne- fő*? förfkini THőközben az »ok- ^ gjgo kereskedő céh tagja és hány percig. Majd a hölgy: korabeli férfiú volt, szmoking- fog törődni. Időközben az »ok­ban, lakkcipőben állt látogató- tatás« szokatlanul elhúzódott, ja előtt. Mély tisztelettel be- a garasoskodó mama azonban szélt Matildával, mert csodála- alig adott leánykájának zseb- tos lehetőségeket látott a leány pénzt, s öltöztetni is igen sze- külső adottságaiban és szíve- fényen öltöztette. Valamit te- sen felvette őt iskolájába. A hát ki kellett találnia. S Ma­tandíj összegét ugyan csillagé- tildának dús képzelőtehetsége szati számban jelölte meg, de volt. amint észrevette Matilda za- A pétervári fővárosi rendőr­varát, kijelentette, hogy kivé- ség nyomozó osztályán az első télképpen hajlandó egyelőre a világháború kitörése előtt két megjelölt összeg egyharma- hónappal egészen rendkívüli dáért oktatni, azzal a külön ki- esetet vettek jegyzőkönyvbe, kötéssel, hogy az első adandó Az eset részleteit az alábbi alkalommal elszámolják a tel- rendőri jelentés tartalmazta: jes összeget. A tizenhéteszten­dős leány alá is írta az elébe tett papírt és látogatni kezdte a sanszonett tudományok tan­intézetét. Monsieur Serge iskolája rendkívül sokoldalú intézmény­nek bizonyult. A sanszonett osztályon kívül, mint kiderült, egy másik osztályt is fenntar­tott! Itt fiatalembereket része­sített kiképzésben, az akkori­ban divatos »gentleman tán­városi tanácsnok. csakhamar kijött a rendelőből Fabergé úr belső szobájába és az ott várakozó Zotovval invitálta a vevőt és személye- közölte, hogy férje hajlandó: sen mutatta meg neki legdrá- megvásárolni a nyakéket si gább nyakékét, amely akkor mindjárt át is adja a csekket,: éppen nála volt és hetvenöt- amelynek átvételéért Zotov fá ezer rubelt ért. Közben azt is radjon be a professzorhoz. Zo-i közölte az ifjú hölggyel, hogy tov be is ment Behtyerev szó- a szóban forgó nyakéket kü- bájába, a professzor rendkívül lön Amsterdamból rendelte az barátságosan fogadta, leültette: uralkodóház egyik hölgytagja és Zotov legnagyobb csodálko-: részére, aki azonban bizonyos zására az egészségi állapota: okoknál fogva, de nem a nyak- iránt érdeklődött. Zotov udva-: ék minősége miatt, nem vette riasságból azt felelte a profesz-: át. szór kérdésére, hogy egészségi-: A hölgy megtekintette a leg teljesen rendben van, majd: Főnök Ür Önagyméltóságának! nyakéket és elmondotta Faber- megkérte, hogy adja át a nyak-! A szentpétervári rendőrség gé úrnak, hogy ő Behtyerev ék vételáráról szóló csekket, nyomozó osztálya vezetőjének akadémikus, az ismert főváro- — Tudom, tudom — felelte! jelentése. si orvosprofesszor, ideggyó- Behtyerev professzor. — Ha, Alázatos tisztelettel jelen- gyász, pszichiáter neje, a nyak- nem tévedek, pontosan hetvena fejemben — tem Nagyméltóságodnak az ék tetszik neki, de mielőtt ötezret óhajt kapni ezért a-- alábbi esetet, amely június hó- megvenné, szeretné megmutat- nyakékért? •>A szentpétervári kerületi na­gyon időszerű témát. Már nemigen kell meggyőzni sen­kit arról, hogy tanulni milyen rendkívül fontos munkásnak, mérnöknek, igazgatónak, párt- titkárnak és hivatalnoknak egyaránt, ha lépést akar tarta­ni a rohamosan fejlődő világ­gal, ha ki-ki meg akarja állni a helyét ott, ahová a párt, a nép állította. Beszélgető partnereim kife­jezték afölötti örömüket, hogy Bognár Ferenc sütőmunkás „.aki az általános iskola utolsó $ vizsgáját most teszi le, Csuha % Józseffel, Jeles Gyulával és ugyancsak fent nevezett Zotovs Grübli Lászlóval . együtt be- kíséretében beült kocsijába és5 iratkozott a gimnáziumba. Az elhajtatott Behtyerev profesz-s igazgató, a főkönyvelő techni- szor úr lakásához a Nagyezs-í kuniba jár, és az adminisztra- gyinszkaja utca 1-es számiig yv dolgozók közül is akadnak házhoz. ^tanulásra vállalkozók. Az el­Amikor Zotov a hölggyel* határozással tehát nincs külö- -irtit* Rohtvor»,, ,a-*nösebb probléma, inkább a várható nehézségek aggasztják egyiküket, másikukat. Megta­nulja pl. az ember az anyagot, s mire vizsgára kerül, elfelejti. Alig hajol a könyv fölé, mar megzavarják. Az asszonyt ott­hon a gyerek, a férj, a vacso­rafőzés várja — sorolják problémákat. Az egyik felsó- \ hajt, hogy »jaj, nekimentem, de bizony ezt négy évig esi nálni nehéz lesz.« NEHA-NÉHA RÁTÖR a kedvetlenség a könyv fölé ha- j olókra. Ebből a hangulatból általában gyorsan kilábol az ember, ha hatására nem lesz elhamarkodott, s nem csapja sarokba a könyvet. Ha nem veszti el mindjárt önbizalmát, ha az akadályokat megpróbál­ja leküzdeni. Akadályokat le­küzdeni? Tanulni, de hogyan? Mit csináljak? — kérdi az egyik asszonyka. — Amikor vizsgázom, azt sem tudom, ho­gyan kezdjem el, szinte alig jut eszembe valami. — Elolvasom az anyagot öt mégis alig marad meg kására, ott a várószobában] több férfit és nőt látott, akik! a professzorra vártak. A hölgy] közölte a várakozó páciensek-) kel, hogy ő a professzor feleség ge, majd be is ment a rende-j lőbe. Rögtön ezután a várószo-j nap 2-án történt Szentpétervár fővárosban. A fent jelzett na­pon helyi idő szerint déli ti­zenkét órakor a Nyevszkij- Proszpekten levő Fabergé-féle coskomikus« szakmára, konfe- ékszerüzlet előtt megállt egy rálásra és orosz táncra képez- fényűző kétfogatú kocsi, és egy te ki őket. fiatal, előttünk egyelőre isme­A leendő gentleman táncko- rétién nőszemély szállt ki be- mikusok egyikébe ezután Ma- lőle. Az illető lefátyolozott nő- kor fent nevezett hölgy az ni a férjének. Fabergé úr fel­ajánlotta, hogy elküldi a hölggyel üzletvezetőjét, a fent nevezett Zotov urat, s aki ab­ban az esetben, ha a nyakék a professzor úrnak is elnyeri tet­szését, megkapja érte a vétel­árról szóló csekket. Tizenkét óra harminc perc­J toldja meg a másik, Pontosan ennyit, profesz-^ ~ A tenulás után nyomban szór úr — szólt Zotov. — Bo-yszóró! szóra elmondom csásson meg, de sietek, mert* anyagot, de tíz nap múlva már most van üzletünkben a le§'5semmire sem emlékszem — nagyobb forgalom. iá ,, i* így a harmadik. — Persze, persze — mondta?] Behtyerev. — Nem is fogom* Amikor azt mondom, hog> sokáig tartóztatni. fezektől a jelenségektől ne JSkell megijedni, hiszen ezek al- — Folytatjuk — ^talános emberi tulajdonságok, és semmiképpen se vonja le valaki azt. a következtetést, hogy az ő feje alkalmatlan a tudományok befogadására, kis­sé felvidulnak. A vizsgán — folytatom — nem szabad húsz percig azon töprengeni, ho­gyan kezdődik a tétel. Nyom­ban papírra kell vetni azt, ami az anyagból eszébe jut az em­bernek. S egyszer csak azt ve­szi észre, hogy szinte pontról pontra mindenre emlékszik. Hogy ötszöri elolvasás után sem tudja valaki az anyagot? Pedig a harmadik után is meg­jegyezheti, ha azzal a tudattal áll a tanulásnak, hogy az nem szórakozás, hanem komoly munka: ha — amikor a könyv fölé hajol — környezetéről el­vonja a figyelmét; ha előbb át­olvassa az egész fejezetet, az­tán megkeresi benne a leglé­nyegesebb pontokat, s azok kö­ré csoportosítja gondolatait. Vagy: nem kell tíz nap múl­va szinte előtörői kezdeni a ta­nulást, mert elfelejtette az anyagot, ha a tanuló nagyon megjegyzi, hogy ismétlés nél­kül nem lehet tartósan emlé­kezetbe vésni a tanultakat, még ha közvetlenül utána szó szerint mondta is el a szöveget Ismételni kell, mert öt-hat nap után, egy hónap után jelentke­zik a feledés... IGEN, CSUPA »HOGYAN­BÓL áll ez a beszélgetés. De ha valaki okosan tanul, nem lehet eredménytelen a munká­ja. Gondolni kell a »hogyan­ra, mert a kapkodás kedvét szegheti az embernek. Az az asszony, aki arra pa­naszkodott, hogy otthoni mun­ka gátolja a tanulásban, ismét megkérdi, hogyan tanuljon otthon, amikor vacsorát kell főznie. Férje szombaton is megígérte, hogy idejében fel­kel, segít az állatok etetésében és egyéb munkában. Ígéret maradt. Sőt azt várta, hogy kiszolgálja őt is. — Arra, hogy a férj segítse tanuló feleségét, nem dolgozott ki szabályt senki sem — mon­dom. — De a tanulás társadal­mi ügy. Ezrek és ezrek járnak őszülő fejjel iskolába. Köteles­sége támogatni őket az üzem­nek, az iskolának, a munka­társaknak, mindenkinek, aki csak tehet valamit az ered­ményes tanulás érdekében. Vajon becsületes dolog, ha éppen a férj hagyja cserben a tanulásban elfáradt feleségét? Szegedi Nándor i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents