Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-30 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 257. szám. Ara 60 FILLÉR Vasárnap, 1960. ok'óber 30. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: "iiiüh \\\!Z :::::: Mai bánat :::::: (3. o.) jijlj: Kinek a nevében, kinek az érdekében? (4. o.) ill A bosszú :|:||| (5. o.) :|!jj| llÜ:ÍI llllll közsé^fejleiixÉé§t! A nevében Is benne van: bizonylati fegyelmet, nem veközségfejlesztési alap. Azért fizetik a falvak lakói, hogy hozzájáruljanak községük fejlődéséhez. Azért, hogy ahol az állam nem tud elég támogatást adni, ott napközit, orvoslakást, művelődési otthont, járdát, utat stb. építsenek. Ebből az következik, hogy a község érdekében a lehető legésszerűbben kell felhasználni a lakosságtól összegyűjtött pénzt. A községfejlesztési alap fel- használásáról a falu népét időközönként tájékoztatni kelL A megyei tanács végrehajtó bizottságának javaslatára a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a Magyar Nemzeti Bank és a tanácsok pénzügyi szervei vizsgálatot folytattak e téren, s találtak nem megnyugtató jelenségeket is. A legtöbb helyen ugyan általában a falu fejlődését szolgálta a községfejlesztési alap, s azt a lakókkal történt megbeszélés alapján használták fel, akadtak azonban ellenkező példák is. Elsősorban az a hiba, hogy ahol anyaghiány vagy más ok miatt nem tudták teljesíteni az eredeti tervet, a tanácsülés nem hozott határozatot a terv módosításáról. Gyakran előfordult és előfordul, hogy ebből a pénzből különböző kiadások — iskola-, útavatás stb. — költségeit fedezik. Pedig ez a pénz nem erre való. Több tanács az OTP megkerülésével, utalványozás nélkül, szabálytalanul fizet ki pénzt, ad el anyagot magánosoknak, vagy ad kölcsön elismervény nélkül. Szülök tanácsa egy budapesti kisiparosnak 15 ezer forint értékű anyagot adott át elismervény nélkül, s kifizettek neki tízezer forint előleget is — szabálytalanul. Másutt a Nemzeti Bank feladatát látták el. Szöllősgyö- rökön 8 ezer forint kölcsönt adtak a helyi tsz-nek, Csurgón viszont a tanács kért 10 ezer forint kölcsönt a termelőszövetkezettől. Megsértik a zetik a községfejlesztési naplót, a meglévő anyagok nyilvántartását — mint Siófokon —; elmulasztják a létesítmények műszaki átvételét, a számlákat felettes szerveikkel nem hagyatják jóvá; a magánfuvarosoktól a 30 százalék jövedelmi adót nem vonják le; a községfejlesztési munkában foglalkoztatottakat késve vagy egyáltalán nem jelentik be az SZTK-ba, nem vonják le a 3 százalékos nyugdíjjárulékot; egyes építkezéseknél a megengedettnél jóval többet fizetnek. Somogybabodon például 1646 forint, Csökölyben 2374 forint büntetést fizetett a tanács, mert késedelmesen jelentett be dolgozókat az SZTK-nak. Szulokon az építkezést végző kisiparosnak a költségvetésben jóváhagyott 7690 forint helyett 12 ezer forintot fizettek ki. Mindez azt bizonyítja, hogy jó néhány tanácselnök és -titkár nem tekinti lelkiismereti kérdésnek a községfejlesztési alap rendeltetésszerű felhasználását. Mert ha így lenne, akkor nem vásároltak volna ebből a pénzből kerékpárt a hivatalsegéd részére, s nem fizettek volna ki Karódon több személynek egyszeri nyugták ellenében különböző költségeket. A községi tanácsok több függetlenített dolgozóját vonták felelősségre hasonló szabálytalanságok miatt. Vajon azok, akik szabálytalanságot követnek el, vagy nem ellenőrzik a pénzek felhasználását, hogyan állnak oda választóik elé beszámolásra? Megyénk községeiben a jövőben is sok feladatot kell elvégezni közös erővel. Jó lenne, ha az eddigi tapasztalatokból tanácsaink vezetői levonnák a megfelelő tanulságokat. Községfejlesztésböl községfejlesztést! S ha ez így lesz, akkor tanácsi vezetőink bátran, nyugodt lelkiismerettel állhatnak a falu népe elé számadástételre. Nagyobb gondot a sertéshizlalási szerződésit ötésre Az év első felében 37 100 hízott sertést vásárolt fel az Állatforgalmi Vállalat. 1961 hasonló időszakában — az előzetes tervek szerint — ennél másíélszerte több, kereken 55 ezer hízót vár megyénktől a Már csak 110 hold búza vetetlen Felsőmocsoládon A felsőmocsoládi Ady Tsz tagsága ezekben a napokban minden eddiginél nagyobb szorgalommal dolgozik. Reggelenként már 7 órakor kivonulnak a földekre, hogy mielőbb végezzenek az időszerű munkákkal. A szövetkezet őszi vetésterve 720 hold. A bíbort, a takarmánykeveréket, a rozsot és az őszi árpát elvetették összesen 310 holdon, s a búza előirányzott 410 holdjából tegnap estig 300 holdon került a földbe a mag. E legfontosabb kenyér- gabonát még 110 holdon kell elvetniük. A gépállomás és a tsz 8 traktora éjjel-nappal, s ha az idő engedi, ma is szántvet. A vetésforgó szerint a hiányzó 110 hold búzát cukorrépa és kukorica után kellene elvetniük. Ha újabb esőzés akadályozná e termények betakarítását és a talajelőkészítést, akkor eltérnek a vetésforgótól: a tavasziak alá mélyszántott földbe vetik el a búzát. Rendelkezés lakbérpótlék-ívek benyújtásáról Az Építésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium hivatalosan közölte, hogy a lakbérpótlék fizetési kötelezettség bevallásához szükséges íveket nyomtatványellátási nehézségek miatt — minden hátrányos jogkövetkezmény nélkül — első ízben legkésőbb 1960. november 30-ig lehet a bérbeadóhoz benyújtani. E határidőmegállapítás nem érinti a bérbeadónak (házkezelési szervnek, tulajdonosnak) azt a kötelezettségét, hogy a bérlő bevallása alapján 1960. december 31-ig bezárólag köteles az érdekelt bérlővel közölni a lakbérpótlék fizetési kötelezettséget. népgazdaság. Júliusban megkezdődött a szerződtetés a jövő év első felére. A legutóbbi értékelésig 20 200 sertést kötöttek le a közös, háztáji és egyéni gazdaságok. A megyei párt-végrehajtó bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága vezetői megállapították: nagy aránytalanság van a szerződések szektoronkénti megoszlásában. A háztáji gazdaságokban ugyanis 1870, az egyéni gazdaságokban pedig 630 sertésre szerződtek. A sertésállomány zöme még nem a termelőszövetkezetekben van. A barcsi járásban például a mintegy 30 ezer sertésből 11 ezer a közös gazdaságoké, ugyanakkor a tsz- tagokkal és egyéni állattartókkal mindössze 100 hízlalási szerződést kötöttek. Az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségei közül a csurgói mintegy 40, a marcali 87, a nagyatádi pedig 140 sertés hizlalására állapodott meg a háztáji és egyéni gazdaságokkal. Ezek az adatok mutatják: a vállalat dolgozói nem szorgalmazták kellően a háztáji gazdaságok árutermelési lehetőségeinek kihasználását, és ehhez nem kapták meg a szükséges támogatást a járási, községi párt- és tanácsi vezetőktől. A megyei vezetők ugyanakkor arra is felfigy&tek, hogy számos termelőszövetkezet — mint például a csurgói Zrínyi Tsz — nem szerződött annyi sertésre, amennyit módja volna meghizlalni. Egyes közös gazdaságok az idei zárszámadási eredmények javítása céljából süldőt és takarmányt akarnak eladni ahelyett, hogy a meglevő alapanyag hízóba állításával biztosítanák a jövő esztendő jobb gazdálkodásának sikerét. A rendellenes jelenségek felszámolásáért, a népgazdasági tervekből adódó feladatok végrehajtásának érdekében a megyei szervek a termelőszövetkezetek sertéshizlalási előirányzatának teljesítéséért a járási tanácselnököket tették felelőssé. A háztáji és egyéni gazdaságok sertéshizlalási készségének növelését pedig — az Állatforgalmi Vállalat dolgozói elsődleges felelősségének hangsúlyozásával — a községi tanácselnökökre bízták. Jövőre 5.7 milliárd forint értékű közszükségleti cikket gyárt a lakosságnak a kohó- és gépipar A vasipar és a belkereskedelem szakemberei szombaton a Kohó- és Gépipari Minisztériumban megvitatták az ipar és a kereskedelem együttműködésének időszerű kérdéseit. A tanácskozáson Készéi András, a minisztérium kereskedelmi főosztályának helyettes vezetője elmondotta, hogy a kohó- és gépipar 1958-ban 3—7. tavaly 4,5, az idén 5,1, jövőre pedig már 5,7 milliárd forint értékű különféle cikket gyárt a belkereskedelem részére. A jövő évben például harmincezer porszívót, tizenkétezer parkettkefót, tizenhatezer elektoromos tűzhelyet, tizenegyezer 250 köbcentiméteres motorkerékpárt és nyolcvanezer televíziót bocsátanak a belkereskedelem rendelkezésére. Televízióból négy és félszer, porszívóból csaknem hatszor annyi készül, mint két évvel ezelőtt. A vitában számos hiányosságra, visszásságra hívták fel a figyelmet a jelenlévők. Szikra János marcali festőművész tárlata Budapesten (Budapesti tudósítónktól.) Somogy látogatta meg a fővárost. Szerencsés találkozása egy szinte minden képében a pannóniai tájat lehelő tárlatnak; éppen Budapest legforgalmasabb részén, a Rákóczi úti Fényes Adolf-teremben találkozott egymással a vidéken élő művész: Szikra János és a nagyvárosi közönség. A marcali pedagógus-festő pályáját bizonyára figyelemmel kísérték azok, akik ismerték főiskolai megnyilatkozásait, de a többséget kellemesen lepte meg, hogy lényegében a vidéki névtelenségből egy művész ennyi jó képpel tud a nagy- közönség elé állni. Mert hiszen lényegében erről van szó. Ezt tükrözte a péntek esti megnyitó is, hivatásos művészek, bírálók és látogatók véleménye. Dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának megnyitó szavaiban is ez fejeződött ki. — Vidéken élő, de nem vidéki művész kiállítása ez — mondotta —, aki terjeszti és műveli a mi kultúránkat. És ez jó érzés. A kiállítás létrejötte és sikere azt tanúsítja, hogy a tárlatok szervezésében egészséges szemlélet érvényesül. Mert az egyes iskolák a művészettörténetben mindig egy vidéken élő, tájjellegű művészetről tanúskodtak — de a művészeti központ Budapest volt. Tudtuk, hogy van pannóniai iskola — s ennek nem Szikra az első somogyi képviselője. Volt alföldi, nagybányai iskola — de hogy mi történjék a művészet világában, az itt határoztatott el Budapesten. — Remélem, hogy Szikrának ez a bemutatkozása jó jel arra, hogy megváltozik ez a POLITECHNIKÁSOK A NAGYATÁDI FONALGYÁRBAN A Nagyatádi Fonalgyárba járnak politechnikai oktatásra a gimnázium lányai. Gimesi Anna Mária másodikos tanuló érdet lődve hallgatja Németh Józsefnét, aki a szalagozó gép kezelésére oktatja. Mészáros Éva már második éve jár a Fonalgyárba, s az elő- orsózó után most a kereszt- orsózóval ismerkedik. Néhány gimnazista fiú is jár a Fonalgyárba politechnikai gyakorlatra, ök főleg a karbantartó résziig műhe’yében ismerkednek a munkával. Képünkön: Karaffa László esztergályos Jankovics Pétert oktatja a mesterség fogásaira módszer a művészeti élet alakulásában. Valóban a képzőművészeti kultúra tehetségei veszik át a szót, függetlenül attól, hogy hol élnek. — Ez a kollekció igen kulturált és hagyományhű művészre vall. A magyar művészetben ezt a fajta ízlést lehet észlelni végig a művészettörténet folyamán. Ezt a színvilágot, ezt a lírai hangot. Szikra Jánost bizonyára máskor is üdvözölhetjük a fővárosi kiállítótermekben — mondta befejezésül Pogány ö. Gábor. Valóban, Szikra János sikerének az a legfőbb alapja, hogy témáit abból a környezetből merítette, amit nagyon ismer, amiben otthonosan mozog. Az 1949 óta Somogybán élő művészember legutóbbi hároméves munkájának legjobb alkotásai tanúsítják: lehet újat találni a sokszorosan csapázott úton, s főleg újat mondani távol a művészbarátok segítő szándékú bírálatától. Képei túlnyomó többségében a hozzá oly közel álló Balatont és Marcali környékét ábrázolja. Az előbbi örök témája a magyar piktúrának, de Szikra Egry József és Bernéth Aurél után is fel tudja fedezni azt. Néhány képen ugyan érződik a Balaton nagy szerelmesének, Egrynek a hatása, de nem ez a jellemző. (Horgász, Vitorlás.) Kertalja Marcaliban, de főleg a Mesz- tegnyő tavasszal című képein tükröződik igazi tehetségeL Dráva-parti részlet című ak- varellje és Virág csendélet a Balatonnál című olajfestménye magában is elegendő volna, hogy felfigyeljen rá a képzőművészeti kritika. ♦ A megnyitón feltűnően I nagyszámú közönség vett részt, I hivatalosan meghívottak és t művészbarátok. Az elsők kö- j zött jött el dr. László István is, ♦ a megyei tanács elnöke, és | részt vettek a megnyitón a } Marcali Járási Tanács képvi- I selői is. Valamint nagyszámú ♦ somogyi vagy Somogyból ki- { szakadt lélek, akik összejöttek, i és örömmel látták, hogy újbői ♦ van fővárosi rangú festő kép- I viselője Rippl-Rónai és Va- I szary János földjének. *»
