Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-04 / 234. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1960. október 4, Hruscsov elvtárs az ENSZ vezető szerveinek felépítéséről beszélt a közgyűlés plenáris ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) holland gyarmat, Burma, az Egyesült Arab Köztársaság, Afrika és Ázsia fiatal államai. Ezek most független országokká váltak és lakosságuk száma meghaladja az egymilliárdot. De ezeknek az országoknak az erdekeit szintén nem veszik tekintetbe sem a Biztonsági Tanácsban, sem az ENSZ titkárságában. Valamennyien egy bolygón élünk, és ezért kutatnunk kell az összes államok kapcsolatainak normalizálásához, az egyenjogú együttműködés megvalósításához vezető utakat. Legyen az Egyesült Nemzetek Szervezete az a fórum az a hely, ahol ennek az együttműködésnek a béke megőrzése végett a legátfogóbb és a legigazságosabb módon meg kell valósulnia. A szovjet kormány most felveti a főtitkárság átszervezésének kérdését; ebben csupán az az őszinte óhajunk nyilvánul meg, hogy szükségesnek tartjuk az ENSZ helyes működését. Ezen túlmenően: nem egyetlen országcsoport vagy nem bizonyos körök ? érdeket bői indulunk ki, hanem valamennyi nép érdekeit tartjuk szem előtt. Az imperialista országok buzgón védelmezik Hammarskjöld pozícióját Jelenleg a közgyűlés és a Biztonsági Tanács összes hatá- .rozatáinak értelmezője és végrehajtója: egyetlen ember. De régóta ismert az a közmondás: »minden szentnek maga felé hajlik a keze.« Aki azt tartja, hogy ez nem így van, maradjon meg a véleményénél, de mi nem hiszünk a mesében. Nos {iát, ennek az egyetlen embernek, az adott esetben Hammarskjöld úrnak kell értelmeznie és végrehajtania a közgyűlés és a Biztonsági Tanács határozatait, tekintetbe véve mind a monopoltőke országainak, mind a szocialista országoknak, mind pedig a semleges országoknak az érdekeit. Ez azonban lehetetlen. Mindnyájan hallották, hogy az imperialista országok milyen buzgón védelmezik Hammarskjöld úr pozícióját. Nem világos-e, hogy milyen érdekek értelmezője és végrehajtója, kinek a »szent embere« ő. Hammarskjöld űr mindig is elfogult volt a szocialista országokkal szemben, mindig az Amerikai Egyesült Államok és más monopol- tőkés országok érdekeit védelmezte. A kongói események, amelyekben egyenesen gyászos szerepet játszott, megadták azt. - az utolsó cseppet, amelytől kicsordult a türelem pohara, Tulajdonképpen, ha más lett volna a titkárság és a Biztonsági Tanács összetétele, nem is alakulhatott volna ki Kongóban éles helyzet. A gyarmatosítók nem merészkedtek volna visszaszerezni a hatalmat, de ha ezt meg is teszik, az Egyesült Nemzetek Szervezetének csapatai nemcsak kiebru- dalták volna őket, hanem megteremtik a kongói nép által törvényesen megválasztott parlament és kormány szabályszerű működésének feltételeit. A gyarmatosítók függetlenséget adtak ugyan Kongónak, de arra számítottak, hogy ez a függetlenség csak látszólagos lesz. A kongói kormány azonban komolyan elhatározta, hogy megvédi, a maga politikai és gazdasági jogait. Ez feldühítette a gyarmatosítókat. Katonai kalandba fogtak és a látszólagos függetlenség leple alatt elhatározták, hogy Kongó népét a régi gyarmati rend útjára kényszerítik. Ismétlem, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében a kongói nép — sajnos — nem találta meg érdekeinek védelmezőjét, Milyen megvalósítás sa ez az Egyesült Nemzetek Szervezete céljainak és feladatainak milyen végrehajtása! Hammarskjöld úr az Egyesült Nemzetek fegyveres erőit nem Kongó törvényes parlamentjének és kormányának támogatására használta fel, pedig ezeknek a kérésére küldte oda csapatait, hanem a gyarmatosítók erőinek támogatására, amelyek Kongó törvényes parlamentje és kormánya ellen harcoltak és harcolnak, hogy Kongóra újabb igát kényszerítsenek rá. Az ENSZ csapatait arra használta fel, hogy beavatkozzék a fiatal állam bel- ügyeibe. Senki sem tűrheti tovább az ilyen önkényt és a töryénytelenséget, azt, hogy az ENSZ-et nem a kongói nép megsegítésére, hanem éppen ellene használják fel, és hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a gyarmatosító körök érdekeiért lép közbe. Helyesen szólották erről Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Ghana, az Egyesült Arab Köztársaság, Kuba; Indonézia és más országok küldöttségének vezetői. Nemcsak a jog és az igazság, de az erő is a békeszerető államok oldalán van Hogy ne fecséreljük a szót, megismétlem: mi nem bízunk és nem bízhatunk Hammarskjöld úrban. Ha neki magának nincs bátorsága hozzá, hogy lemondjon, ami hogy ügy mondjam a lovagias eljárás lenne, mi majd levonjuk a szükséges következtetéseket a kialakult helyzetről. Nincs helye egy olyan embernek, aki semmibe vette az elemi igazságosságot egy olyan fontos poszton, mint a főtitkár tiszte. Mások azt mondják, hogy Hammarskjöld urat mással, méltóbb emberrel kellene felcserélni. De mentesítjük-e ezzel az ENSZ-et, hogy ilyen hibák meg ne ismétlődhessenek a jövőben? Azt hiszem, nem. Egyetlen főtitkár sem lehet három különböző államcsoport akaratának objektív képviselője. Most, sajnos, egyoldalú irányzat nyilvánul meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a közgyűlésnek, a Biztonsági Tanácsnak és a főtitkárnak a munkájában. Itt egyelőre az Egyesült Államok vezetésével egyetlen államcsoport uralkodik, méghozzá ma már nem is az erősebb jogán. Ezek az államok már elvesztették az erősebb úgynevezett jogát, mert az egykori erőbői, amelyre azért támaszkodtak a gyarmattartók, hogy engedelmességre kényszerítsék a gyarmati népeket, a gyarmattartóknak már csak az erő fétise maradt. Ma az a reális helyzet, hogy a két legnagyobb hatalom — a Szovjetunió és az Egyesült Államok — ereje legalább is egyenlő. Ha pedig figyelembe vesszük a többi szocialista országot, valamint az egykori gyarmati országúkat, világos, hogy nemcsak a jog és igazság, de az erő is a békeszerető államok oldalán van. Persze, ha ezt nem veszik számításba, akkor az Egyesült Nemzetek Szervezete nem működhet. Igen, akkor az ENSZ tulajdonképpen teljesen elveszíti jelentőségét, mert nem oldhatja meg fő feladatát, a népek békéjének megőrzését. De miért beszéljek a jövőről! Hiszen már ma is látjuk, mire vezetett az egyoldalúság az Egyesült Nemzetek Szervezetére váró kérdések megoldásában. Mivel az ENSZ-ben az imperialista államok erői uralkodnak, azért a főtitkári tisztet a nyugati hatalmak képviselője tölti be. A közgyűlés elnöki székébe 15 esztendő alatt egyszer sem engedték a szocialista országok képviselőit. Ez olyan helyzet, amely nem 'kíván semmiféle magyarázatot. Az imperialista országoknak a közgyűlésre gyakorolt nyomása igen szemléltetően megmutatkozik Kína ENSZ-beli törvényes jogai visszaállításának kérdésében. Értse meg mindenki, hogy végül is jóvá kell tenni ezt az igazságtalanságot. Kína nélkül nem lehet leszerelés, Kína nélkül az Egyesült Nemzetek Szer-. vezete nem végezheti rendesen munkáját. Az ENSZ-nek figyelembe kell renni mindhárom államcsoport érdekeit Pedig fontos, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete idejében és bárhol elfojthassa a háborús tűzfészket, ha ilyen támad. Hogyan teheti meg ezt? Csak úgy, ha figyelembe veszi mindhárom államcsoport érdekeit, ' figyelembe veszi a gyarmati népek érdekeit is. Éppen ezért lehet-e a jelenlegi helyzetből kiindulva egyetlen embert kiemelni az ENSZ főtitkárának tisztségére, aki tekintettel lenne mindhárom államcsoport érdekeire? Úgy véljük, hogy ez lehetetlenség. Természetesen, ha a béke eszméi, az emberszeretet eszméi iránt érzett odaadásról van szó, betölthetne a főtitkári tisztséget a szocialista államok képviselője, Ö az emberi társadalom leghaladóbb eszméit, a béke biztosításának eszméit testesítené meg. De jóelőre megmondhatjuk, hogy a nyugati hatalmak bizalmatlanságot tanúsítanának ezzel, az emberrel szemben, s ez a bizalmatlanság érthető a részükről. De ha mi magunk beismerjük, hogy a szocialista országok képviselőjének kinevezése az ENSZ főtitkárává nem teremt normális feltételeket e szerv munkájához, hogyan követelhetik meg. tőlünk a nyugati hatalmak, hogy bízzunk jelöltjük, az adott esetben Hammarskjöld úr tárgyilagosságában. Az egyetlen helyes megoldás egy olyan végrehajtószerv létrehozása lesz, amelyben a három államcsoportot három személy képviseli, mégpedig úgy, hogy ezek áz emberek végre is hajtsák a Biztonsági Tanács és a közgyűlés határozatait. A béke legjobb biztosítéka a leszerelés Küldött urak! Szent minden embernek az a törekvése, hogy biztosítva legyen a béke a földön. A béke legjobb biztosítéka pedig a leszerelés. Minden békeszerető nép hőn óhajtja a leszerelést. Nem lehet szó azonban róla, hogy a leszerelés iiolyéhe: a fegyverzetek ellenőrzését tegyük. Ha elfogadják a mi leszerelési javaslatainkat, a magunk részéről készek vagyunk elfogadni a nemzetközi ellenőrzésre vonatkozó bármilyen nyugati javaslatot. Mit jelent a fegyverzetek ellenőrzése, amelyet Eisenhower úr, az Egyesült Államok elnöke javasolt és amelyről Macmillan úr, Nagy-Britannia miniszterelnöke is szólott? A fegyverzetek ellenőrzése tulajdonképpen annak elismerése, hogy a jövőben is^szükség van a fegyverkezésre. Mindenki számára világos azonban, hogy ha megmaradnak a fegyverzetek, akkor akarva- akaratlanul mindazok, akiknek fegyverük van, a Válságos pillanatban a pisztolyukhoz kapnak, fegyvert fognak. A válságos pillanatban azok, akiknek fegyverük van és »erőpolitikát« folytatnak, nem fogják megkérdezni a Biztonsági Tanácsot, s nem fogják összehívni a közgyűlést annak a kérdésnek a megvitatására, hogy érdemes-e fegyvert fogniuk, hanem ezt minden további nélkül megteszik. A béke legjobb biztosítása tehát az emberpusztító eszközök, vagyis a fegyverzetek megsemmisítése. A szovjet nép ezt őszintén akarja. Mi már régen Leninnek, a szovjet állam megalapítójának ajkával megmondottuk, hogy akarjuk a leszerelést. Ezen a közgyűlésen a szovjet kormány ismételten kifejtette a maga álláspontját és megvizsgálás végett önök elé terjesztette saját konkrét javaslatait. Ezért állhatatos felhívással fordulok önökhöz: lássák be, hogy a leszerelés problémája rendkívül fonti» a világ mindéi népe számára, kortársaink és a jövendő nemzedék számára. Szükség van minden ország és minden nép erőfeszítéseire, hogy az általános és teljes leszerelés gyakorlati megvalósítására késztessük azokat az országikat, amelyektől a megegyezés függ. Azt mondják, hogy mihelyt megegyezünk a leszerelésben, meg kell alakítani a nemzetközi fegyveres erőket. Elvben mi egyetértünk ezzel, de felvetődik a kérdés, hogy ki fogja irányítani ezeket az erőket? Az ENSZ főtitkára? De ebben az esetben az ENSZ főtitkárának erkölcsi meggyőződésétől, lelkiismeretétől függ majd, hogy egyénileg milyen határozatot hoz .egyik vagy másik cselekedetet illetően. Tűrhető-e, hogy milliók sorsát e tisztséget betöltő egyetlen ember cselekedeteitől tegyük függővé? Mi nem építhetünk a főtitkár lelkiismeretére, .mert minden ember sajátosan értel- fnezi a lelkiismeretet, mindenkinek megvan a saját erkölcsi felfogása. A kapitalista világnak is, a kommunista világnak is megvan a maga erkölcse és a semleges országoknak is megvan a sajátja. Nem lehet megvalósítani a leszerelést, nem lehet létrehozni a nemzetközi fegyveres erőket, ha nem lesz biztosíték mindhárom csoport számára abban a tekintetben, hogy nem élnek vissza ezekkel a fegyveres erőkkel. Hogyan lehet ezt biztosítani? Nem akarunk előjogokat magunknak, de azt sem akarjuk, hogy másoknak előjogai legyenek velünk szemben. Mi egyenlő helyzetet akarunk mindenki számára. Ezért, ha önök, uraim, valóban leszerelést akarnak, ha azt akarják, hogy a nemzetközi szervek valóban békés célokért, ebben az irányban dolgozzanak, akkor az Egyesült Nemzetek Szervezetének apparátusát úgy kell átépítem, hogy az ENSZ titkársága és a Biztonsági Tanács egész munkájában tükrözze a három alapvető államcsoport érdekeit,, hogy védelemre találjanak az Egyesült Nemzetek közé -tartozó . .összeg . államok' érdekei. A Szovjetunió javaslatai az Egyesült Nemzetek erősítését célozzák Egyesek kemény szavakat és éles vádakat hangoztatnak, azt mondják, hogy Hruscsov szétrombolja az ENSZ-et. Mi elutasítjuk ezeket a vádakat és határozottan kijelentjük, hogy a Szovjetunió javaslatai az Egyesült Nemzetek erősítését célozzák. Azt akarjuk, hogy az ENSZ valóban olyan szervvé váljék, amelyben a tagálllamok valamennyi csoportjának érdekeit azonos módon számításba veszik és megvédelmezik. Az ENSZ egész tevékenységének az egyetemes béke biztosítására kell épülnie. Ha a legfontosabb nemzetközi kérdéseknek valamennyi állam érdekeit számításba vevő megoldására hivatott apparátus, tehát az Egyesült Nemzeteknek ez az apparátusa — a Biztonsági Tanács és a titkárság — e kérdéseket a szocialista és a semleges államok rovására fogja megoldani, akkor ezek az államok természetesen nem ismerik el a határozatokat és saját erőikre fognak támaszkodni, hogy így védjék meg államaik érdekeit, a békét. Az Egyesült Nemzetek Szervezetére most a következő választás vár: vagy valóban egyesítjük erőfeszítéseinket és mindent megteszünk, hogy megszilárdítsuk az Egyesült Nemzeteket és ezzel biztosítjuk valamennyi államnak a béke megőrzését célzó együttműködését: vagy pedig az ENSZ-ben, annak apparátusában továbbra is ama erők fognak uralkodni, amelyek az imperialista államok, csoportjainak érdekeit tükrözik és ezeknek előnyeit nézik, ami persze roppant sokat árt a békének és a nemzetközi együttműködésnek. Szeretném nyíltan megmondani az ülésszak küldötteinek, ne higgyenek azoknak a hangzatos frázisoknak, amelyek Hammarskjöld úr és a gyarmati hatalmak képviselői szájából hangzottak el, hogy megpróbálják igazolni a gyarmatosítók és cinkosaik Kongó népe ellen elkövetett véres gaztetteit. Azt kell mondanom, hogy az Egyesült Államok képviselője, aki itt felszólalt, a régit, a korhadót védelmezi, azt, ami máris ösz- szeomlással fenyeget. Ezt azonban nem tudja fenntartani sem az Egyesült Államok itt felszólaló képviselője, sem más. Ami már meghalt, abba nem lehet életet verni. A gyarmati rendszernek már befellegzett. A mi dolgunk, hogy a lehető leghamarabb eltakarítsuk ezt a büziő dögöt, megtisztítsuk a légkört és békés jobb életet teremtsünk mindenki számára. Rokonszenvünk kíséri — ismétlem — azokat, akik a szabadságért és a függetlenségért harcolnak! Kezet nyújtunk a gyarmati rabszolgaság láncaiban vergődőknek Azt mondják, Hruscsov felkelésre szólít. Én nem szólítok felkelésre, mivel a nem megfelelő rend elleni felkelésről maga a nép dönt az egyes országokban. Én csak azt mondottam, ha a gyarmatosítók nem hajlandók megadni a függetlenséget és a szabadságot a gyarmati népeknek, akkor a gyarmati országok népei nem tehetnek egyebet, mint azt, hogy felkelnek a szégyenletes elnyomás ell§n, s minden becsületes ember* nek segítő kezet kell nyúj- atniok azoknak, akik emberi méltóságukért küzdenek a rablás, a gyarmatosítók ellen. Kezet nyújtunk mindazoknak, akik még a gyarmati rabszolgaság láncaiban vergődnek. Ha önök szerint ez felkelésre való szólítás, büszke vagyok erre és kijelentem: a Szovjetunió szabadságszerető népei segítő kezet nyújtanak mindazoknak a népeknek, amelyek szabadságukért és függetlenségükért felkelnek a gyarmattartók ellen! Tisztelt küldött urak! Most az egész világót az a kérdés foglalkoztatja, . hogy megoldódik-e a leszerelés problémája, döntésre jutunk-e ebben a létfontosságú kérdésben? Mi a magunk részéről szilárdan kijelentjük, hogy a leg- őszintébb szándékokkal érkeztünk ide és készek vagyunk minden tőlünk telhetőt' megtenni, hogy béke légyen a földön. És nemcsak béke, hanem barátság is a népek között. A szovjet kormány -továbbra is becsületesen fog munkálkodni ebben áz irányban, mint ahogy munkálkodik a magvető, aki. el veti a magvakat, hogy jó termés' legyen. Kiválasztja a legjobb magvakat és. a. termőtalajba szórja azokat. Nem biztos még benne, hogy kedvező tavasz és nyár jön a vetésre. Nem tudja, hogy jön-e a sarjadó vetésre aszály, vihar, orkán. Megtörténik, hogy néhány mag köves földre hull. De a magvető néni hágyhat- ja abba a munkát. Nem csüggedhet, ha a természet erői keresztezik is munkáját. Nem töpreng, hogy kell-e dolgozni* kell-e vetni? Az ember él és élni akar! Ezért szüntelen dolgozik* hogy életet biztosítson az élőknek, jobb életet teremtsen az embereknek* Nos, hát népünk akaratából eljöttünk ide és szorgalmasan hintjük á béke’“ magvait. Lehet, hogy ezek a magvak nem mindenütt hullnak jó talajba. Sőt mi több, meggyőződésem, hogy egy részük köves talajba kerül. De talán önök is, valamennyien látták, uraim, hogy a legterméketlenebb talajon, a köves sziklán is nő hatalmas fenyő. Nehéz lenne megmondani, honnan szívja magába a tápláló nedveket, de növekszik! Hisszük, hogy ha az általunk elhintett béke-magvak közül néhány köves talajba hull is, nem pusztul el valamennyi, hiszen egészséges magvak ezek, az emberi igazság magvai, s az igazság, az emberi élet védelmében vetjük őket. Meggyőződésünk, hogy ezek a magvak kicsíráznak, átfúrják magukat a sziklákon, de eljutnak a táptalajig és az élet erős, hatalmas fájává fejlődnek. Mi hiszünk az életben és harcolunk érte, harcolunk, hogy a béke diadalmaskodjék a földön. Meggyőződésünk, hogy az igazság magvai eljutnak azoknak az embereknek az értelméig, akikhez szólunk. Biztosak vagyunk benne, hogy a jó magvak, az igazság, az élet magvetői megtalálják munkájuk jutalmát, mert az igazság diadalmaskodik, s az értelem és a béke erői legyőzik a háborút. Ezért hát szüntelenül hintsük az igazság magvait, hívjuk harcba az embereket az igazságért, küzdjünk a gonosz aszályok és viharok ellen. S ha nemcsak az államok egyik csoportja, hanem minden, kivétel nélkül minden állam harcolni fog, akkor ez az igazság diadalmaskodik és béke uralkodik majd a földön. (MTI)
