Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-04 / 234. szám

Kedd, 1960. október 1. 3 SOMOGYI NÉPLAP Az alábbiakban részlete­ket közlünk a szovjet kor­mányfő szombati felszólalá­sának szövegéből. A Szovjetunió küldöttsége szükségesnek ítéli — kezdte felszólalását N. Sz. Hruscsov —, hogy a közgyűlés megvi­tassa a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak visszaállí­tását az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Egyáltalán nem kétséges, hogy a Kínai Nép- köztársaság mesterséges kire­kesztése az ENSZ munkájából Adjunk helyet az ENSZ-ben a Kínai Népköztársaságnak! Hruscsov elvtárs szombati felszólalása igen sokat árt ennek szervezetnek, lényegesen leszűkíti tevékeny­ségének körét, megnehezíti ama nemzetközi kérdések megvizsgálását, amelyek meg­oldásához valamennyi állam közös erőfeszítése szükséges, s lényegében lehetetlenné teszi a legfontosabb problémák eredményes megvitatását. Külön szeretném kiemelni, hogy olyan nagyhatalom jogai­nak visszaállításáról van szó, amely az ENSZ alap­okmányának megfelelően, alapítója és tagja az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének, állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, de mind ez ideig nincs rá le­hetősége, hogy elfoglalja az őt törvényesen megillető helyét, hogy részt vegyen az ENSZ szerveinek munkájában és hozzájáruljon annak tevékeny­ségéhez. Teljesen rendellenes az a helyzet, hogy az emberiség negyed részének, a nagy kínai népnek nincsenek képviselői abban a szervezetben, amely­nek az a hivatása, hogy a leg­szélesebb nemzetközi fórum legyen, s amely valamennyi ország egyetemes képviseleté­nek elvén nyugszik. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében képviselve vannak a legkülönbözőbb társadalmi rendszerű és kormányformájú államok. Az ENSZ-nek tükröz­nie kell a mai világ reális ar­culatát. Ám a jelenlegi hely­zetben, amidőn itt, az Egye­sült Nemzetek Szervezetében Kína képviselői nincsenek je­len, a mai világ igazi képe nem tükröződik az ENSZ-ben, ez a kép hamis. • Hruscsov elvtárs ezután meg­emlékezett a kínai nép ország­építő munkájáról, a Kínai Népköztársaság békés politiká­járól, arról, hogy a kínai kor­mány szilárdan követi a békés egymás mellett élés öt alapel­vét, és konkrét cselekedettel támogatja az ENSZ fő céljait és alapelveit. Majd ezeket mondotta a szovjet kormányfő: Nem kételkedünk benne, hogy eljön az idő, midőn az Egyesült Államok politikusai józanabb belátásra térnek a népi Kína iránt, és a jelenleg minden lépésükben megmutat­kozó ellenségeskedés helyett tisztelni fogják ezt a nagy or­szágot. Mindaddig, amíg a Kínai Népköztársaság nem» fog­lalja el jogos helyét az ENSZ-ben, nem lehet meg­teremteni az eredményes tárgyalások és a leszere­lési kérdés megoldásának feltételeit. Vajon lenne-e ereje a lesze­relésről kötendő megállapodás­nak Kína nélkül? Hiszen az Egyesült Államok még a le­szerelési egyezmény megkötése esetén is kijelentené, hogy azt nem lehet végrehajtani, mivel Kína nem vesz benne részt, a Kínai Népköztársaság ENSZ- be való felvételét viszont tűz- zel-vassal megakadályozzák. Nyomatékosan felhívjuk önöket, tisztelt küldött urak. törjenek ki ebből a bűvös kör­ből. Hiszen Kína nélkül nincs leszerelés, Kína nélkül az Egyesült Nemzetek Szervezete nem dolgozhat normálisan. Az ENSZ-nek szüksége van rá, hogy olyan nagy nemzet, olyan hatalmas ország, mint amilyen a Kínai Népköztársa­ság, képviselve legyen az ENSZ-ben és cselekvőleg részt vegyen a szervezet munkájá­ban. Ezért javasolja a szovjet kül­döttség, hogy a közgyűlés ülésszaka fon­tos és sürgős kérdésként munkájának kezdetén vizsgálja meg és oldja meg Kína törvényes jo­gainak visszaállítását. Engedjék meg, küldött urak, hogy most válaszoljak az Egyesült Államok képviselőjé­nek felszólalására. Az Egyesült Államok kép­viselője Peng Csen elvtársnak, Peking polgármesterének be­szédére hivatkozott. Jól isme­rem Peng Csen elvtársat, s ha önök találkoznának vele, meg­értenék, hogy egyáltalán nem olyan, mint amilyennek itt feltüntették. Peng Csen derék, köztiszteletben álló ember. Az Egyesült Államok képviselője arra hivatkozott, hogy Peng Csen elvtárs az Egyesült Ál­lamokat imperialista hatalom­nak nevezte. Uraim, hát ez is felfedezés? (Taps.) Hiszen az egész világ tud­ja, hogy a legnagyobb im­perialista hatalom, amely támogatja a gyarmati rendszereket — az Egye­sült Államok. Még a verebek is ezt csiripe­lik a háztetőn. (Taps.) S lám, az Egyesült Államok képvise­lőjét felháborította Peng Csen elvtársnak ez a kijelentése. Mi­csoda szemérmetesség! Mintha egy asszony lánynak mondaná magát, jóllehet, tucatnyi gye­reke van. (Derültség, taps.) Az Egyesült Államok kép­viselője kijelentette továbbá, Peng Csen elvtárs Ham­marskjöld úrról azt mondta, hogy Kongóban az amerikai imperializmus érdekében, a gyarmatosítók érdekében poli­tizált. Hát ez is újdonság? Maga Hammarskjöld úr Peng Csennél is jobban tudja, mi­ként politizált Kongóban, tud­ja, hogy a monopoltőke hűsé­ges kiszolgálója, és a rabló, imperialista, gyarmati politi­kát folytató államok érdekeit képviseli az ENSZ-ben. (Taps.) Az Egyesült Államok kép­viselője kijelentette: A Kínai Népköztársaság erőfeszítéseket tesz a csendes-óceáni szige­tek elfoglalására. Miféle szi­getek ezek, kérdezem én az Egyesült Államok imperializ­musának képviselőjétől? A Kí­nai Népköztársaság Tajvant és a többi szigetet akarja felsza­badítani. Kihez tartoznak ezek a szigetek? » Nézzék meg az errevonatko- zó nemzetközi egyezményeket, amelyeken az amerikai képvi­selő aláírása is ott szerepel, s meglátják, ott az áll, hogy Tajvan és a kínai part mentén fekvő többi sziget a kínai nép tulajdona. (Taps.) E szigetek felszaba­dítása a Kínai Népköiné'r- saság törvényes joga, s mi a kínai nép törvényes jo­gait mindig támogattuk, támogatjuk és támogatni is fogjuk. (Taps.) igen nagy önuralmat tanúsít e szigetek felszabadítását ille­tően. Ez az ő belügye. S ebbe senkinek nincs joga beleavat­kozni, de ha a Szovjetunióval kap­csolatban hasonló helyzet alakulna ki, bizonyosak le­hetnek benne, mi nem tűrnénk területünk idegen megszállását és már régen a pokolba küldtünk volna minden áruló ördögfajza- tot, hogy még hírmondója se ma­radjon, s visszaadtuk volna e szigeteket jogos tulajdonosá­nak, a népnek. (Taps.) Az Egyesült Államok kül­dötte kitért a népi Kínában uralkodó rendszerre. Hetet- havat, sok mindenféle kohol­mányt összehordott a Kíná­ban végbemenő állítólagos megtorlásokról. Mindez a né­pi Kínára szórt rágalom, és semmi új nincs benne. Hány­szor rágalmazták a Szovjet­uniót, s hányszor károgtak pusztulásáról! A Szovjetunió azonban él és virágzik. Nincs demokratikusabb rendszer a szocialista államok rendszeré­nél. Önöknek beszéljünk arról, amerikai urak, hogy mi az a demokrácia! Előbb-utóbb meg kell tanulniuk, hogyan szer­vezzék meg azt a rendszert, amelyben valóban tiszteletben tartják minden ember jogait. Igazi demokrácia csakis a szocializmusban, a kommuniz­musban lehetséges. Azt tanácsolnám az ame­rikai képviselőnek, néz­zen előbb tükörbe, hogy meglássa, milyen rend­szer van az Egyesült Ál­lamokban, s csak azután beszéljen a szocialista or­szágokban uralkodó rend­szerről. Az Egyesült Államok kép­viselője az afrikai országok­hoz apellált, s kijelentette, mennyire szereti az Egyesült Államok azokat az országo­kat, s mennyire törődik velük. Igen ám, kedves uram, de va­jon ezen országok képviselői az önök demokratikus országá­ban meghálhatnak-e olyan szállodában, kaphatnák-e ebé­det, vagy reggelit olyan ven­Sőt, mi több, azt mondanám, hogy a Kínai Népköztársaság iXSiSSSiSgNStNStSSiNNNXNNSiJCSNNNNSCNNSPiNNSiNNNNNNNNNJCSSSNNNNSiNJSNSSÖCNXNNSSJgSSJÖSJttiSiSCXJiXJCSÖiSöiSöiJgSiSCXSÖöötXX kodni fog spanyol földön £(Taps.) $ (Az elnök ekkor sodszor: az állandó kockázat- sége, hogy egy-kettőre déglőben, ahol fehérek laknak, vagy étkeznek, ha nincs a zse­bükben az Egyesült Nemzetek Szervezetének igazolványa? Bizony, hogy nem. Ez pedig minden ember méltóságát sér­ti és megalázza. Jöjjenek el a négerek, s más ázsiai és afrikai népek képviselői hozzánk, a Szovjet­unióba, a Kínai Népköztársa­ságba, bármely szocialista or­szágba, s igazi emberségben, szeretetben és barátságban ré­szesülnek. Nem azért, mert fe­keték, hanem azért, mert népeink rokonszenveznek és mélyen együttéreznek azokkal, akik szabadsá­gukért harcolnak, akik hosszú évszázadokon át szenvedtek, s tűrték a gyarmattartók megalázó, elnyomó bánásmódját. Amerikában négereket akasz­tanák csupán azért, mert fe­keték. Ezt is tudja az egész világ. Erről könyveket írnak, beszámol róla a sajtó is. Az Egyesült Államok képviselője pillantson csak vissza hazája történetébe! Mi meghajtunk Lincoln Ábrahám, a nagy amerikai előtt, aki magasba emelte a négerek felszabadí­tásáért vívott harc zászlaját. Amerikai volt, s amerikaiak ellen harcolt a népek egyen­lőségéért, az igazságért. De az Egyesült Államokban még most is dívik a faji megkü­lönböztetés. A négerek gyer­mekei számos helyen még mindig nem tanulhatnak egy iskolában a fehérekkel. Vajon ez nem a civilizált társadalom szégyene? Az Egyesült Államok képvise­lője azonban bátorságot vesz a szocializmust építő Kínai Népköztársaság valóban de­mokratikus rendszerének rá­galmazására. Nálunk ilyenkor ezt mondják: »az kiabál, aki­nek a háza ég-«. (Derültség, taps.) Önök legjobb barátjuknak tartják Francót, a spanyol nép hóhérját, aki Spanyolország­ban megszüntette az összes demokratikus szabadságjogo­kat, véres diktatúrát terem­tett és fejét véteti Spanyolor­szág legjobb fiainak. A spa­nyol nép azonban harcra kél, s leszámol majd a hóhérok­kal és az igazság diadalmas­is. SEJ NY IN A SIRIUS AKCIÓ (24) kiis-J tál járó kettős élet kellemesen merte az emberek lelkének tit-j bizsergette az idegeit, tetszett kait. neki a rengeteg, sűrűn válta- Üj foglalkozása szerény, de£ kozó ismeretség, és kapcsolat, biztos jövedelmet jelentett,; szerette az éjszakai mulatozá- mindazonáltal Matilda Kazimi- sokat, az autón és trojkán tett rovna mégis unatkozott, kirándulásokat, a fényűző bá- Az élet pedig múlt> a lókat es éttermeket, a színházi haladt és Matilda Sztrizsev-5 bemutatókat és a drága ruha- szkaja évről évre jobban meg-f félbeszakí­totta Hruscsov szavait, s kérte a szónokot, ne intézzen szemé­lyi támadásokat az ENSZ-hez tartozó állam vezetője ellen. Kijelentette, hogy a szónok szavait kihagyják az ülés hi­vatalos jegyzőkönyvéből.) Hruscsov: Nem tartom he­lyénvalónak az elnök észrevé­telét. Miért nem szakította fél kát, mindez megfelelt ízlésé- gyűlölte mindazt az újat, am.iybe tzz Egyesült Államok kép­v\ rrÁr Ac? tormócootónolr - ... . ..... Tá ...... fr i Zz. __: j á.__ _ „-----. ... tt- ■ , ' z K ét hónappal később kitört az első világháború. A Treff- dáma nemcsak, hogy megfelelt minden várakozásnak, de még többet is tett. Leánykori áb­rándjáról azonban nem mon­dott le: sanzonénekesnő lett belőle, amit egyébként a leg­jegyzésekből is fontos értesülé­seket tudott kihalászni. Jelentései mindig szabato­sak voltak, pontosan elemezte a körülményeket, találóan jel­nek és természetének. Persze, az effajta élet nyo­szinte naponta nőtt és erősbö- dött szeme láttára, kint az ut­mot hagyott külsején és egész- a városban, az országban ségén is. A kezdetben észrevét­len első ráncokkal megjelent a reggeli fejfájás, a csömör, lemezte azokat a személyeket, gyomorégés. A Treff-dáma sok­akik egy vagy más okból ma­gukra vonták a német hírszer­nagyobb mértékben helyeselt zők figyelmét. Korához képest »■keresztapja« — ahogy érzel­mesen nevezte magát a norvég nevű idős német úr. A sanzonénekesnői pálya óriá­si lehetőségeket nyitott meg Matilda előtt. Az énekes kávé­bámulatos gyorsan megtanul-1 ta, hogyan kell kifürkészni az emberi gyengeségeket, a tit­kolt bűnöket. Az énekes kávé­házak fülledt légköre, az a környezet, amelyben forgoló- házakban ismeretségekre tett dott és működött, csak elősegí- szert magas állású vezérkari tette sikereit. Azok az embe- tisztek körében, összebarátko- rek, akik érdeklődését felkel- zott a vasútigazgatóság nagy- tették, ott legtöbbször részé- kutyáival, dúsgazdag hadbizto- gén mutatkoztak meg előtte, sokkal is, akik milliókat ke- megmámorosodva a csinos és restek a hadiszállításokon; fő- könnyű hölgyikétől, s a vér­városi újságírókkal, akik min- pezsdítő zene hangulatában, dig jól ismerték a katonai és A Treff-dáma ügynöki repu politikai élet híreit, csendőr- tációja azonban különösen ak- ezredesekkel és kapitányokkal. ]^or erősödött meg, amikor si- Az éles megfigyelőtehetség- került viszonyt kezdenie egy gél rendelkező, okos, leiemé- magasrangú vezérkari tiszttel el elvette tőle mindazt, , ... , .............. es fontos stratégiai iratokat ______„„ n yes, kitűnő memonaju es va- lopott el tóle lóban kalandor hajlamú Treff- . . , Az evek folyamán egyre m viselőjét, midőn a nagy Kínát rágalmazta? Az Egyesült Nem­zetek Szervezetében azonos fel­tételeket kell biztosítani min­den állam számára, s ha ön megengedi a szocia­lista országok sértegetését, mi ezt nem tűrjük. Visz- szautasítom az ilyen meg­jegyzéseket. Mi itt nem kérelmezők va yank, ha­nem nagy nemzet, hatal­mas szocialista állam kép­viselői, s megvédelmezzük barátunkat, a Kínai Nép- köztársaságot, annak rend­szerét és törvényeit! De térjünk vissza a Franco- rendszerre. Az Egyesült Álla­szikár, száraz, nyugodt ember*mok szerződéses baráti vi- anyja meghalt tudogyulladas- Volt, mint azelőtt, hideg tekin-iszonyban áll ezzel a rendszer- uf tete is ugyanolyan élesen ta-*re(, katonai támaszpontjai van­padt arra, akit nézett. ínak spanyol földön, hogy erő­— Jó napot, kedves Matilda Sszakos, imperialista politikája Temérdekében használja fel azokat. kai idősebbnek látszott már a koránál. Aztán jött a forradalom, megdőlt a cári rendszer, kez­dődtek a népgyűlések, tanács­kozások, tüntetések. Az októ­beri forradalom után a Treff- dáma lába alól kicsúszott a talaj. Az énekes kávéházakat bezárták, régi hódolói eltűn­tek a láthatárról, »főnöke« pe­dig ugyancsak rejtélyes módon köddé foszlott anélkül, hogy őt előre értesítette volna. Ap­ját letartóztatták feketézésért, ahol élt. Ezekben az években? Matilda Kazimirovna külseje* nagyon megváltozott és idős,? testes nőnek látszott, senki sem* hitte volna róla, hogy mégj csak harminc esztendős múlt. 1925 júliusának egyik előes­téjén történt, hogy megszólalt^ az előszoba-csengő és egy ször­nyen. ismerős, bár szinte fele­désbe merült hang érdeklődött:? otthon van-e Matilda Kazimi-* rovna. Ügy szaladt ki a folyo-j| sóra, mint egy fiatal lány és* felsikoltott a csodálkozástól. A? »főnök« állt előtte — a főnök, aki semmit sem változott ezek-? ben az években: ugyanolyan* ki se volt. Élete szinte napról napra nehezebbé vált, de még­sem kívánt állást vállalni. Gyűlölte az új rendszert, dáma jól értett hozzá, hogy j^abb beletanult »munkájába«, beférkőzzön az emberek bizal- amely minden szempontból mába, s ha kellett: naiv lélek- megfelelt neki. Először is azért, nek tetette magát; mondatfosz- mert kitűnően megfizették, voltak az elmúlt években szer­lányokból és odavetett meg- már pedig imádta a pénzt, má- zett tapasztalatai, az a képes­hangon, mintha csak tegnap: találkoztak volna utoljára. — Igazán örülök, hogy láthatom. — Jó napot — mondta ör­amit megszokott és amihez ra­gaszkodott. Némi fontolgatás után tenyérjóslással kezdett foglalkozni és titkos »jövendő- vendezve, sőt kissé zavartan mondó szalont« nyitott. Üjfajta Matilda, és beljebb invitálta a foglalkozásában segítségére váratlan vendéget. — Folytatjuk — Az Egyesült Államok kor­mányának másik legjobb ba­rátja a csaknem »lángelmé­nek« kikiáltott Li Szin Man, a koreai nép elnyomója. Li :Szin Man odáig vitte a dol­got, hogy kiebrudalták Koreá­dból. Amerikai repülőgépen, ti­kokban oldott kereket. Vajon hol rejtőzik most? Bizonyosak lehetünk benne, hogy az Egyesült Államokban. Hol is lehetne másutt? Dél-Vietnamban is hullnak a fejek, pedig ott valójában az Egyesült Államok uralkodik. Most pedig szeretnék még egy érvet felhozni, válaszul az Egyesült Államok képviselőjé­nek kijelentésére. Ö szemére vetette Peng Csen elvtársnak, hogy Amerikát imperialista ál­lamnak, Hammarskjöld urat pedig, az ENSZ főtitkárát — úgy vélem azonban, hogy ezen még lehetne segíteni — a gyar­mattartók politikája végrehaj­tójának nevezte. Ám, ha ennek alapján az Egyesült Államok képviselője logikusnak véli követelni, hogy a Kínai Nép- köztársaságot ne vegyék fel az ENSZ-be, akkor felvetődik a kérdés, miért tűrik meg az Egyesült Államok képviselői a Szovjetunió képviselőjének je­lenlétét, akik felléptek és fel fognak lépni az Egyesült Ál­lamok imperialista politikájai Hammarskjöld úr szégyenletes kongói szereplése ellen? Mit akarnak azok az em­berek, akik Kína ENSZ-beli jo­gai ellen lépnek fel? Azt akar­ják, hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezetében csupán azo­nos társadalmi rendszerű ál­lamok legyenek képviselve? Nem tetszik nekik a Kínai Népköztársaság, nem tetszik nekik a szocialista rendszer. Nos, mi lenne, ha a szocialista országok kilépnének az Egyesült Nemzetek Szer­vezetéből, megteremtenék saját nemzetközi szerveze­tüket, s felhívnák a többi országot, támogassa a bé­keharcban kifejtett erőfe­szítéseiket? Hiszen ezzel megásnák az ENSZ sírját. Ez már nem Egyesült Nemzetek Szervezete lenne, hanem két tömb-szerve­zet, amely minduntalan szem­bekerülne egymással. Ez nem enyhítené, hanem fokozná a nemzetközi feszültséget, a fegyverkezési versenyt. Mi ezt nem akarjuk. Azt akarjuk, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete tár­sadalmi-politikai rendsze­rüktől függetlenül valóban minden államot, valóban minden nemzetet egyesít­sem Közös kötelességünk biztosítani a földön az ál­lamok háborúk, katonai konfliktusok nélküli életét. Ezt pedig csakis úgy érhetjük el, ha minden állam egy szer­vezetben, az ENSZ-ben egye­sül. Ezért támogatjuk mi az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét. Aki békét akar a földön, aki leszerelésre vágyik, annak ar­ra kell szavaznia, hogy a Kí­nai Népköztársaság foglalja el törvényes helyét az ENSZ-ben( vegyen részt az ENSZ-nek a béke megszilárdítására irá­nyuló munkájában. Az Egyesült Államok ellen­zi, hogy Kína elfoglalja törvé­nyes helyét az ENSZ-ben. Er­re pedig azért van szüksége, hogy a hidegháború, a fegyver­kezési hajsza politikáját folytathassa, hogy a lesze­relési egyezmény megkö­tését meghiúsíthassa. Ezt azért teszi, mert Dulles po­litikáját, a »háború szakadéké­nak szélén« való egyensúlyo­zás politikáját szeretné foly­tatni. Önök azonban tudják, hogy minden szakadék széle veszélyes, még a külön edzé­seket folytató legjobb akroba­ták is bármikor megcsúszhat­nak rajta. Előfordulnak olyan esetek, midőn az akrobata is lezuhan és elpusztul. Itt egy ember szerencsétlenségéről van szó. De ha a háborús po­litika »megcsúszik« e szaka­dék szélén, ez az egész világot katasztrófába dönti, mert a háború borzalmas, rakéta-nuk­leáris háború lesz. Gondolkozzanak csal? el, akik nem így képzelik! A nemzetközi feszültség további fokozásának elke­rülése végett a népi Kína jogait vissza ke:l állítani az ENSZ-ben. Ördög vigye a csangkajsekista hullát, s adjunk helyet az ENSZ-ben a valóban élő Kínai Népköztársaságnak! (Taps.) (MTI) i H SSíí-jÍ. uov /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents