Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

Vasárnap, 1960. október 2. 7 SOMOGYI NÉPLAP "0- O 9. BÖLCSEK MOSOLYA Világirodalmi anekdoták ISMERŐS VERSEK Fonyódon történt Muzikális lélek — Borzasztó, drágám... Ebben az áruház­ban semmit sem lehet kapni. — Meddig várjak még? — Nézd, papa, a mama túlteljesítette a re­kordodat. Meglepő tábla. Firenze utcáin' sétálgatva Dante egy kovácsműhely előtt ment el, és bosszánkodva hal­lotta, hogy a kovácsmester mű­helye ajtajában az ő verseit énekli, de úgy, hogy a sorokat összevissza keverte. A költő bement a műhelybe, és — s« szó, se beszéd — a kovácsmes­ter szerszámait, melyek szép rendben voltak a műhely asz­talára helyezve, egymás után kezdte kihajigálni az utcára. — Megbolondult, uram? — kérdezte felháborodva a ko­vács. —• Dehogy, uram! — felelte Dante nyugalommal, miközben tovább folytatta a szerszámok hajigálását. A kovácsmester méltatlan­kodva kiáltotta: — De hisz ezek az én szer­számaim! Dante tovább működött: — Éppen azért hajítom ki az utcára. — De miért teszi ezt, uram? A költő megtörölte kezét, majd igy válaszolt, befejezve a szerszámok kidobálását. ■— Mert ön is utcára dobja az én költeményeimet. Amikor önt énekelni hallottam, ugyan­azt éreztem, amit ön érez most. Ezzel otthagyta a csodálkozó kovácsmestert. TÜZESET Guillaume Búdé francia filológus, L Ferenc király udvari nyomdá­jának intendánsa roppant szóra­kozott ember volt. Egyszer tűz ke­letkezett házában, s az egyik szol­gája rémülten rohant be a tudós dolgozószobájába ezt kiáltva: — Tűz! Tűz van a házban! Búdé egy érdekes kéziratot ol­vasott éppen, és szemrebbenés nélkül, fel sem nézve a kézirat­ból, nyugodtan így felelt: — Forduljon a feleségemhez! Jól tudja, hogy a házidolgok öreá tar­toznak! Az Irodalomról Vízszintes: 1. Az a művé­szeti irány, mely a XVI. sz. reneszánsz művészetéből fej­lődött ki egyes vonalak elvál- toztatása és egyes hatások túl­zása révén. 5. A magyar líra leghatalmasabb erejű megszó- laltatója Petőfi óta. 8. Elő- szál. ll. ... -kódex, a legrégibb magyar bibliafordítás egy ré­szét tartalmazza. 15. Angol fi­lozófus. 16. A magyar iroda­lom kiváló alakja. írt epikai és lírai műveket. Balladaépítő művészetével kimagaslik a vi­lágirodalomban is. 17. A rejt­vénymegfejtéshez kell! 19. Nő­nemű ő oroszul. 21. Eszköze. 22. Vissza: névéi ős szerszám. 24. Tímár Máté. 25. N. E. L. 26. Két szó: rajta és névelő. 28. Innivaló. 30. Kiejtett más­salhangzó. 31. Űttörőköszönés. 32. Ízeltlábú rovar. 34. Név- elős' szelet. 36. Formai. 37. Rá­ma. 38. Régi orosz parlament neve névelővel. 39. Kevert el­lepő! 41. Raktároz. 43. ... -Ba­tor. 44. Mirigyváladék. 46. Mű­fordító. Lefordította többek között az Odisszeiát és az Iliászt. 49. Lírai költemény. Erős érzést ünnepi nyelven fe­jez ki benne a költő. 50. K. É. Y. 51. Délszláv lakos magyar területen. 53. Hosszmértékegy­ség. 55. Határokon régiesen. 57. Írásban elkészítek. 60. Visz- sza: megértő társ. 61. Kevert: ellen! 62. A rágcsálók rendjé­be tartozó emlős. Prémje érté­kes. 64. Végtag. 66. Melléfo­gás. 68. Régi tornyáról híres helység az Eufrátesz balpart­ján. (É.-hiány.) 70. Fundamen­tum. 72. Növényrész. 73. Észak­amerikai állam. 74. Könyvet forgat. 76. Szín. 77. Orosz lo­vas nép. 78. Esemény-tark!tó. 80. Ezüst közepe. 81. Feldolgo­zó művelet. 82. Tiltószó. 83. Tennivaló. 85. Hiányos katonai öltözék. 86. ... -kódex, kézira­tos magyar nyelvemlék a XVI. sz. elejéről. 87. Műveltető kép­ző. 89. Mosdótál. 90. Felszed­te! 91. Luther Márton felesé­ge. 92. Papírmérték. 93/a. Ke­reskedelem rövidítése. 94. Ke­leti főváros. 95. Kocsiülésen. 96. ... pasá. Az ozmán biro­dalom legrégibb török költője. 97. Ellenőrzés. (Ék.-hiány.) 98. Francia regény- és drámaíró. Függőleges: 1. A falusi éle­tet festő amerikai író a XIX. ez.-ban. 2. Edzett vas. 3. Tán­cot jár. 4. Fém. 5. Francia re­gényíró és színpadi szerző a XIX. sz.-ban. 6. őrlemény. 7. Vissza: kiejtett mássalhangzó. 8. F. Y. 9. Szénafajta. 10. Harc. 12. Olasz folyó. 13. Áraszt. 14. A Ráma nemzeti hős tet­teit tárgyaló ind eposz. 15. Ma­gyar népmesék összegyűjtője. 16. Szigetcsoport az Atlanti- óceánban. 18. Becézett Erzsé­bet. 21. Hajszín. 23. K-val az elején papagájfaj. 26. Szlo- venszkói magyar író, főleg Ko­márom vármegyével foglalko­zott írásaiban. 27. Égési ter­mék. 29. Titkot elmondó. 31. Fórját. 32. Péksütemény. 33. Nyelvész, irodalomtörténész a XIX. sz.-ban. 35. Magyar dal­költő a XVIII. sz.-ban. 36. Fe­dőnév. (Ék.-hiány.) 37. Vízinö­vényen. 40. Taszít. 42. Egy vegyértékű hidrogén gyök. 45. Vissza: bepucol. 47. Emberfaj. 48. Nyári ital. 51. Ólomarzén öntvényből készült gömböcs- kék, vadásztöltényekhez hasz­nálják. 52. Nevére ír. '54. Sie­tés. 56. Árvízvédelmi berende­zés. 57. Tündén. 58. Fej. 59. Fejrevaló. 61. Az ebéd része. (Ék.-fölösleg.) 63. Kisgyermek röviden. 64. A finnek nemzeti eposza. 65. Mosószer-márka. 67. Vidám. 68. Apróságokat árusító bódé. 69. Francia író a XIX. sz.-ban. A dialogizált novella és színmű egyik mes­tere. 71. Affektál. 73. Disznó­csapat. 75. Vissza: tengeri ban­dita. 77. Számla. 79. Angol ki­kötő. 81. Egyesülés. 82. Sorra kerülő. 84. Ékezethibás ter­ményraktár. 85. Becézett fér­finév. 86. Lábrész. 88. A hét vezér egyike. 90. Ide cipel. 91. Haranghang. 93. A Ludolff- féle szám. 94. Személyes név­más. 95. Bánat. Várkonyi Imréné Üjjj: 1 2 3 4 Hill! 5 6 7 8 9 10 iiíiii 11 12 13 14 15 ül 16 :::::: 17 18 Üüii 19 20 21 liiiil 22 23 :::::: 24 25 :::::: 26 iliiil 27 "•Sm 28 29 *::r! 30 ijjhj 31 ííiiii 32 33 :::::: 34 35 j 1 36 37 :::::: 38 39 40 :::::: 41 :::::: üiii: 42 :::::: 43 44 Üiii: 45 sissis 46 47 48 11 49 50 nun 51 52 :::x: S3 54 iiÜii 55 56 r:::: 57 58 üüii jjijll 59 llljli 60 BBS Hub 61 62 63 iiiiü 64 65 Üüii 66 67 min ü 68 69 70 71 :::::: :::::: 72 jjjjjj 73 74 75 :::::: 76 :::::: 77 :::::: 78 79 ülni 80 jjl 81 üüii 82 ::KH 88 83 84 Ili üiii! 85 ül 86 87 !::::: 89 90 :::::: üüii 91 92 93 iHiii 93/« ül 94 95 96 :::::: ff:::; 97 iiiiü 98 iliiil Tabi László: KETTEN BESZÉLNEK — Mert tudja, uram, ami nekem a szívemen, az a szá­mon. Én már csak ilyen em­ber vagyok. — Értem. Sztretem az ilyen embert. — Azt meghiszem. Mert sok ám a köntörfalazó, a hímző- hámzó, aki csak kerülgeti a kását, de bele nem harapna az istennek sem. — Ronda az olyan. — Az. Én azonban nem rej­tem Véka alá, amit gondolok. Ami a begyemben, az a nyel­vemen — ahogy mifelénk mondják. — Merrefelé, ahogy mond­ják. — A Tompa utcában. Mert az emberek sokfélék. A leg­többje alamuszi meg képmu­tató. A jó magyar ember szó­kimondó. Én is úgy vagyok ve­le, hogy azt tartom: szóbul ért az ember. — Csakis. — Ugye. — Tehát? — Mert nekem, uram, egye­nesen megfekszi a gyomromat az igazság, ha lenyelem. Ki­mondom én a szót uram, aztán kész. Biz énbennem az öreg­apám sem némítja el az igaz­ságot. — Jói teszi. — Ugye. — Tehát ? — Azért nem is vittem sem­mire. Kiadom én a magáét ki­nek ifinek. Ki én. — Nagyon helyes. — Ugye. — Tehát? — Tiszta szívű, embernek nem lehet titkolnivalója. Ha én egyszer azt gondolom, hogy ez meg az úgy van, akkor nem mondom, hogy így van. Én ké­rem, kimondom, amii gondo­lok, ha felnégyelnek is érte. — Becsülöm érte. — Ugye. — Tehát? — Csak azért mondtam ezt, hogy az én szavaim mögött senki se keressen valami hátsó értelmet vagy szimbolikát. Amikor hallom, hogy egyesek milyen képletesen beszélnek, azt mondom: pfuj. Mert ugye: vagy akar az ember mondani valamit, és akkor mondja ki nyíltan, vagy pedig nem akart akkor pedig hallgasson. De ha aztán én valamit mondok, ar­ra mérget vehet uram, hogy az őszinte beszéd. Ami a szíve­men, az a számon. — Ér.tem. Tehát? — Miért kérdi folyton ezt « tehátot? — Mert kíváncsi vagyokj hogy mit akar mondani. — Én? Semmit. — De hát azt mondta, ami a szívén, az a száján! — Így is van. De most nincs a szívemen semmi. Vasziljev: A BÖKKENŐ A művészeti dolgozók lakó­épületében megüresedett egy lakás. Ketten nyújtottak be igénylést a lakásra: Grecsiskin festőművész és Zagomij, a köl­tő. A költőnek nagyobb esélye volt- Leginkább arra a be­szélgetésre számított, amelyet a napokban folytatott a tanács végrehajtó bizottsági ülésén az elnökkel, Iván Szemjonovics Makszimovval. A tanácselnök jóakaratúan, mosolyogva mondta a költő­nek:- Ne félj semmitől, amíg en­gem látsz! Tiéd lesz a lakás. Én magam veszem kezembe az ügyet. Csak formaságból tűz­tük napirendre a kérelmedet. Hát mondd, lehet széllel szem­ben fütyülni? Ugye, hogy nem lehet... Az értekezlet előtt mindkét igénylő az előszobában ült. Gre­csiskin a titkárnő mellett ke­gyeskedett, sugdosott neki, s közben mérgezett nyilakat lö­völdözött tekintetével a vetélv- társára. A boldog költőnek még a mája is röhögött, átszellemült arcán habkönnyű mosoly ját­ÚJABB SEGÍTSÉG A TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK! A Terményforgalmi Vállalatnál és kirendeltségeinél értékesítési szerződést lehet kötni kenyérgabonára — búzára és rozsra — előnyős feltételek mellett. Ä szerződésre értékesített kenyérgabona után megkapja a magas vételárat, azonos az ideivel, a szerződéses felárat: mázsánként 10,— Ft, a nagyüzemi felárat: mázsánként 20,— Ft, a minőségi felárat: a minőség szerint, a rővidlejáratú hitelt, amelyből kamatmentes előleg mázsánként 60,— Ft, a műtrágyát holdanként 3 g-t a külföldi bázafajták után és a vetőmagot. A tagság javát akarja? Nem akar elesni a vagononként 3— 4000 Ft többletjövedelemtől és egyéb előnytől? Késedelem nélkül kössön szerződést! 31135 szadozott. Amikor behívták őket a ülésterembe, az elnök így szólt: — Hallgassuk meg először a költőt. Zagornij elöljáróban minden tehetségét latbavetve csepülte jelenlegi lakását. Iván Szemjo­novics bólogatott, sőt még köz­be is szólt, hogy a költő olda­lára billentse a mérleg nyel­vét: — Szűk odúban lakik, kérem* nem embernek való ... Rátérve hivatása ecsetelésére* a költő kijelentette: — A versírás nem csizmatal- palás. Különleges lelki alkat, tehetség kell hozzá, valamint megfelelő környezet. Iván Szemjonovics nem adta meg a szót Grecsiskinnek, ha= nem rögtön bejelentette a dön­tést: — Ügy gondolom, a festőmű­vésznek kell kiutalnunk a la­kást. A poéta elvtárs még vár­hat. Így is határoztak. A bökkenő az volt, hogy Iván Szemjonovics Makszimov fiatal korában csizmadia volt.

Next

/
Thumbnails
Contents