Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-02 / 233. szám
Vasárnap, 1960. október 2. 7 SOMOGYI NÉPLAP "0- O 9. BÖLCSEK MOSOLYA Világirodalmi anekdoták ISMERŐS VERSEK Fonyódon történt Muzikális lélek — Borzasztó, drágám... Ebben az áruházban semmit sem lehet kapni. — Meddig várjak még? — Nézd, papa, a mama túlteljesítette a rekordodat. Meglepő tábla. Firenze utcáin' sétálgatva Dante egy kovácsműhely előtt ment el, és bosszánkodva hallotta, hogy a kovácsmester műhelye ajtajában az ő verseit énekli, de úgy, hogy a sorokat összevissza keverte. A költő bement a műhelybe, és — s« szó, se beszéd — a kovácsmester szerszámait, melyek szép rendben voltak a műhely asztalára helyezve, egymás után kezdte kihajigálni az utcára. — Megbolondult, uram? — kérdezte felháborodva a kovács. —• Dehogy, uram! — felelte Dante nyugalommal, miközben tovább folytatta a szerszámok hajigálását. A kovácsmester méltatlankodva kiáltotta: — De hisz ezek az én szerszámaim! Dante tovább működött: — Éppen azért hajítom ki az utcára. — De miért teszi ezt, uram? A költő megtörölte kezét, majd igy válaszolt, befejezve a szerszámok kidobálását. ■— Mert ön is utcára dobja az én költeményeimet. Amikor önt énekelni hallottam, ugyanazt éreztem, amit ön érez most. Ezzel otthagyta a csodálkozó kovácsmestert. TÜZESET Guillaume Búdé francia filológus, L Ferenc király udvari nyomdájának intendánsa roppant szórakozott ember volt. Egyszer tűz keletkezett házában, s az egyik szolgája rémülten rohant be a tudós dolgozószobájába ezt kiáltva: — Tűz! Tűz van a házban! Búdé egy érdekes kéziratot olvasott éppen, és szemrebbenés nélkül, fel sem nézve a kéziratból, nyugodtan így felelt: — Forduljon a feleségemhez! Jól tudja, hogy a házidolgok öreá tartoznak! Az Irodalomról Vízszintes: 1. Az a művészeti irány, mely a XVI. sz. reneszánsz művészetéből fejlődött ki egyes vonalak elvál- toztatása és egyes hatások túlzása révén. 5. A magyar líra leghatalmasabb erejű megszó- laltatója Petőfi óta. 8. Elő- szál. ll. ... -kódex, a legrégibb magyar bibliafordítás egy részét tartalmazza. 15. Angol filozófus. 16. A magyar irodalom kiváló alakja. írt epikai és lírai műveket. Balladaépítő művészetével kimagaslik a világirodalomban is. 17. A rejtvénymegfejtéshez kell! 19. Nőnemű ő oroszul. 21. Eszköze. 22. Vissza: névéi ős szerszám. 24. Tímár Máté. 25. N. E. L. 26. Két szó: rajta és névelő. 28. Innivaló. 30. Kiejtett mássalhangzó. 31. Űttörőköszönés. 32. Ízeltlábú rovar. 34. Név- elős' szelet. 36. Formai. 37. Ráma. 38. Régi orosz parlament neve névelővel. 39. Kevert ellepő! 41. Raktároz. 43. ... -Bator. 44. Mirigyváladék. 46. Műfordító. Lefordította többek között az Odisszeiát és az Iliászt. 49. Lírai költemény. Erős érzést ünnepi nyelven fejez ki benne a költő. 50. K. É. Y. 51. Délszláv lakos magyar területen. 53. Hosszmértékegység. 55. Határokon régiesen. 57. Írásban elkészítek. 60. Visz- sza: megértő társ. 61. Kevert: ellen! 62. A rágcsálók rendjébe tartozó emlős. Prémje értékes. 64. Végtag. 66. Melléfogás. 68. Régi tornyáról híres helység az Eufrátesz balpartján. (É.-hiány.) 70. Fundamentum. 72. Növényrész. 73. Északamerikai állam. 74. Könyvet forgat. 76. Szín. 77. Orosz lovas nép. 78. Esemény-tark!tó. 80. Ezüst közepe. 81. Feldolgozó művelet. 82. Tiltószó. 83. Tennivaló. 85. Hiányos katonai öltözék. 86. ... -kódex, kéziratos magyar nyelvemlék a XVI. sz. elejéről. 87. Műveltető képző. 89. Mosdótál. 90. Felszedte! 91. Luther Márton felesége. 92. Papírmérték. 93/a. Kereskedelem rövidítése. 94. Keleti főváros. 95. Kocsiülésen. 96. ... pasá. Az ozmán birodalom legrégibb török költője. 97. Ellenőrzés. (Ék.-hiány.) 98. Francia regény- és drámaíró. Függőleges: 1. A falusi életet festő amerikai író a XIX. ez.-ban. 2. Edzett vas. 3. Táncot jár. 4. Fém. 5. Francia regényíró és színpadi szerző a XIX. sz.-ban. 6. őrlemény. 7. Vissza: kiejtett mássalhangzó. 8. F. Y. 9. Szénafajta. 10. Harc. 12. Olasz folyó. 13. Áraszt. 14. A Ráma nemzeti hős tetteit tárgyaló ind eposz. 15. Magyar népmesék összegyűjtője. 16. Szigetcsoport az Atlanti- óceánban. 18. Becézett Erzsébet. 21. Hajszín. 23. K-val az elején papagájfaj. 26. Szlo- venszkói magyar író, főleg Komárom vármegyével foglalkozott írásaiban. 27. Égési termék. 29. Titkot elmondó. 31. Fórját. 32. Péksütemény. 33. Nyelvész, irodalomtörténész a XIX. sz.-ban. 35. Magyar dalköltő a XVIII. sz.-ban. 36. Fedőnév. (Ék.-hiány.) 37. Vízinövényen. 40. Taszít. 42. Egy vegyértékű hidrogén gyök. 45. Vissza: bepucol. 47. Emberfaj. 48. Nyári ital. 51. Ólomarzén öntvényből készült gömböcs- kék, vadásztöltényekhez használják. 52. Nevére ír. '54. Sietés. 56. Árvízvédelmi berendezés. 57. Tündén. 58. Fej. 59. Fejrevaló. 61. Az ebéd része. (Ék.-fölösleg.) 63. Kisgyermek röviden. 64. A finnek nemzeti eposza. 65. Mosószer-márka. 67. Vidám. 68. Apróságokat árusító bódé. 69. Francia író a XIX. sz.-ban. A dialogizált novella és színmű egyik mestere. 71. Affektál. 73. Disznócsapat. 75. Vissza: tengeri bandita. 77. Számla. 79. Angol kikötő. 81. Egyesülés. 82. Sorra kerülő. 84. Ékezethibás terményraktár. 85. Becézett férfinév. 86. Lábrész. 88. A hét vezér egyike. 90. Ide cipel. 91. Haranghang. 93. A Ludolff- féle szám. 94. Személyes névmás. 95. Bánat. Várkonyi Imréné Üjjj: 1 2 3 4 Hill! 5 6 7 8 9 10 iiíiii 11 12 13 14 15 ül 16 :::::: 17 18 Üüii 19 20 21 liiiil 22 23 :::::: 24 25 :::::: 26 iliiil 27 "•Sm 28 29 *::r! 30 ijjhj 31 ííiiii 32 33 :::::: 34 35 j 1 36 37 :::::: 38 39 40 :::::: 41 :::::: üiii: 42 :::::: 43 44 Üiii: 45 sissis 46 47 48 11 49 50 nun 51 52 :::x: S3 54 iiÜii 55 56 r:::: 57 58 üüii jjijll 59 llljli 60 BBS Hub 61 62 63 iiiiü 64 65 Üüii 66 67 min ü 68 69 70 71 :::::: :::::: 72 jjjjjj 73 74 75 :::::: 76 :::::: 77 :::::: 78 79 ülni 80 jjl 81 üüii 82 ::KH 88 83 84 Ili üiii! 85 ül 86 87 !::::: 89 90 :::::: üüii 91 92 93 iHiii 93/« ül 94 95 96 :::::: ff:::; 97 iiiiü 98 iliiil Tabi László: KETTEN BESZÉLNEK — Mert tudja, uram, ami nekem a szívemen, az a számon. Én már csak ilyen ember vagyok. — Értem. Sztretem az ilyen embert. — Azt meghiszem. Mert sok ám a köntörfalazó, a hímző- hámzó, aki csak kerülgeti a kását, de bele nem harapna az istennek sem. — Ronda az olyan. — Az. Én azonban nem rejtem Véka alá, amit gondolok. Ami a begyemben, az a nyelvemen — ahogy mifelénk mondják. — Merrefelé, ahogy mondják. — A Tompa utcában. Mert az emberek sokfélék. A legtöbbje alamuszi meg képmutató. A jó magyar ember szókimondó. Én is úgy vagyok vele, hogy azt tartom: szóbul ért az ember. — Csakis. — Ugye. — Tehát? — Mert nekem, uram, egyenesen megfekszi a gyomromat az igazság, ha lenyelem. Kimondom én a szót uram, aztán kész. Biz énbennem az öregapám sem némítja el az igazságot. — Jói teszi. — Ugye. — Tehát ? — Azért nem is vittem semmire. Kiadom én a magáét kinek ifinek. Ki én. — Nagyon helyes. — Ugye. — Tehát? — Tiszta szívű, embernek nem lehet titkolnivalója. Ha én egyszer azt gondolom, hogy ez meg az úgy van, akkor nem mondom, hogy így van. Én kérem, kimondom, amii gondolok, ha felnégyelnek is érte. — Becsülöm érte. — Ugye. — Tehát? — Csak azért mondtam ezt, hogy az én szavaim mögött senki se keressen valami hátsó értelmet vagy szimbolikát. Amikor hallom, hogy egyesek milyen képletesen beszélnek, azt mondom: pfuj. Mert ugye: vagy akar az ember mondani valamit, és akkor mondja ki nyíltan, vagy pedig nem akart akkor pedig hallgasson. De ha aztán én valamit mondok, arra mérget vehet uram, hogy az őszinte beszéd. Ami a szívemen, az a számon. — Ér.tem. Tehát? — Miért kérdi folyton ezt « tehátot? — Mert kíváncsi vagyokj hogy mit akar mondani. — Én? Semmit. — De hát azt mondta, ami a szívén, az a száján! — Így is van. De most nincs a szívemen semmi. Vasziljev: A BÖKKENŐ A művészeti dolgozók lakóépületében megüresedett egy lakás. Ketten nyújtottak be igénylést a lakásra: Grecsiskin festőművész és Zagomij, a költő. A költőnek nagyobb esélye volt- Leginkább arra a beszélgetésre számított, amelyet a napokban folytatott a tanács végrehajtó bizottsági ülésén az elnökkel, Iván Szemjonovics Makszimovval. A tanácselnök jóakaratúan, mosolyogva mondta a költőnek:- Ne félj semmitől, amíg engem látsz! Tiéd lesz a lakás. Én magam veszem kezembe az ügyet. Csak formaságból tűztük napirendre a kérelmedet. Hát mondd, lehet széllel szemben fütyülni? Ugye, hogy nem lehet... Az értekezlet előtt mindkét igénylő az előszobában ült. Grecsiskin a titkárnő mellett kegyeskedett, sugdosott neki, s közben mérgezett nyilakat lövöldözött tekintetével a vetélv- társára. A boldog költőnek még a mája is röhögött, átszellemült arcán habkönnyű mosoly játÚJABB SEGÍTSÉG A TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK! A Terményforgalmi Vállalatnál és kirendeltségeinél értékesítési szerződést lehet kötni kenyérgabonára — búzára és rozsra — előnyős feltételek mellett. Ä szerződésre értékesített kenyérgabona után megkapja a magas vételárat, azonos az ideivel, a szerződéses felárat: mázsánként 10,— Ft, a nagyüzemi felárat: mázsánként 20,— Ft, a minőségi felárat: a minőség szerint, a rővidlejáratú hitelt, amelyből kamatmentes előleg mázsánként 60,— Ft, a műtrágyát holdanként 3 g-t a külföldi bázafajták után és a vetőmagot. A tagság javát akarja? Nem akar elesni a vagononként 3— 4000 Ft többletjövedelemtől és egyéb előnytől? Késedelem nélkül kössön szerződést! 31135 szadozott. Amikor behívták őket a ülésterembe, az elnök így szólt: — Hallgassuk meg először a költőt. Zagornij elöljáróban minden tehetségét latbavetve csepülte jelenlegi lakását. Iván Szemjonovics bólogatott, sőt még közbe is szólt, hogy a költő oldalára billentse a mérleg nyelvét: — Szűk odúban lakik, kérem* nem embernek való ... Rátérve hivatása ecsetelésére* a költő kijelentette: — A versírás nem csizmatal- palás. Különleges lelki alkat, tehetség kell hozzá, valamint megfelelő környezet. Iván Szemjonovics nem adta meg a szót Grecsiskinnek, ha= nem rögtön bejelentette a döntést: — Ügy gondolom, a festőművésznek kell kiutalnunk a lakást. A poéta elvtárs még várhat. Így is határoztak. A bökkenő az volt, hogy Iván Szemjonovics Makszimov fiatal korában csizmadia volt.
