Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-22 / 250. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 250. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1960. október 22. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL.: V.X. :::::} Utat tőrt már Hűli :x:n #3. o.) :::::: Jövő heti rádióműsor a. o.) „Népszerű" kultúra (6. o.) .............................. Négy év alatt 43 millió forintot költöttek község fejlesztésre a kaposvári járásban Több mint kétmillió forint a társadalmi munka és a helyi anyag értéke 1957 óta évről évre több pénzt áldoztak lakóhelyük épí­tésére, szépítésére a kaposvári járás lakói. 1957-ben még csak 3 millió 678 ezer forint volt a községiéi lesztési alapok ősz- szege, ebben az esztendőben viszont már csaknem ötször ennyit, mintegy 17 millió fo­rintot fordítanak a falvak fej­lesztésére. Az ideivel együtt négy év alatt több mint 45 millió forintot költöttek új létesítményekre és más, eddig nélkülözött kommunális célok­ra. A 43 millióból épült a nagy­bajomi művelődési ház, a so- mogyszili háromtantermes is­kola, a somodori óvoda, a so- mogysárdi állatorvosi lakás. Ebből jutott pénz Kercseliget és más falvak villamosítására. Bodrog, Fonó, Hencse, Kapos­fő, Kaposmérő, Mosdós, Topo- nár községekben új tantermek létesültek. Négy év alatt 51 119 négyzet- méter területű beton-, illetve salakjárda készült a községek­ben, s csupán az idén 52 hidat építenek újjá, és 70 kilométer hosszúságú dűlőutat javítanak meg. Törpevízműv-t hoznak létre Kapospulón cs Somogy- szilben. Göllében új óvodát építenek, Magyara tádon a meglévő bővítését vették terv­be. Csupán ebben az esztendő­ben 1 823 672 forint értékű tár­sadalmi munkát vállalt a la­kosság, a felhasználásra ke­rülő saját anyagok értéke pe­dig 600 ezer forintra rúg. Cementben és más építő­anyagokban a népgazdaság nem tudja kielégíteni a szük­ségleteket, ezért a Hazafias Népfront járási bizottsága fel­hívással fordult a községi bi­zottságokhoz és a lakossághoz, kutassanak fel minél több anyagot. Felhívta a tanácsokat: tö­rekedjenek a közsógf ej lesztési tervek valóra váltására. Nagy szükség van a felelős­ségérzetre annál is inkább, mert több község — pl. Őrei, Ecseny, Hencse, Simonfa, So- mogyszil, Taszár, Várda, So­mogy aszaló — vezetői a ter­vek elkészítésén kívül egyebet alig tettek. Márpedig minden terv annyit ér, amennyit meg­valósítanak belőle, s a vezetők szavára is akkor adnak majd az emberek, ha azt tapasztal­ják, hogy nemcsak a tervkészí­téshez értenek. fl tavalyinál 714-jyel tölili hízót ad közfogyasztásra Terven (alul 462 &J Összesen 2316 Golle Ap ország húsellátásának ja­vítása céljából a kormány át­meneti intézkedésed szellemé­ben a tsz-ek közvetítésével keretszerződést lehet kötni sertéshizlalásra a háztáji gaz­daságokban. Megyénkben ed­dig összesen 1712 — ebből a kaposvári járásban 1451 — szerződést, kötöttek meg. A legszámottevőbb eredményt Göllében érték el. Gölle községben tavaly 1602 hízót vett át az Állatforgalmi Vállalat. Az idei előirányzat szerint ugyanitt 1854 hízott ser­tést kell felvásárolnia. A köz­séghez tartozó puszták terme­lőszövetkezetei megvalósítják üzemtervüket, a Béke Tsz vi­szont kevesebbet tud meghíz- lalni, mint amennyire az év elején számított. A helyi veze­tők kellő időben felfigyeltek a nehézségekre, s nagyobb arányban megszervezték a ház­táji gazdaságokban a szerző­déses sertéshízlalást. A Béke Tsz tagjai a közfogyasztásra hizlalt 1255 sertésből 602 dara­bot a keretszerződés alapján értékesítenek. A, szerződések szerint ebben az évben a tava­lyinál 714-gyel, az idei terve­zettnél 462-vel több, összesen 2316 hízót ad közfogyasztásra Gölle termelőszövetkezeti köz­ség. Hatvanmillió forint értékű bútor terven felül A Könnyűipari Minisztérium­hoz tartozó bútorgyárak az idén 53—54 százalékkal több bútort készítenek, mint két év­vel ezelőtt. A bútorgyárak dol­gozóinak eredményes munka­versenyével előreláthatólag tíz százalékkal túlteljesítik az 1960-as tervet. Kombinált- szakrényeket, konyhagamitúrá- kat, hajlított székeket, kárpito­zott bútorokat és egyéb lakbe­rendezési tárgyakat hatvan­millió forint értékben gyárta­nak ez évi tervükön felül. En­nek csaknem a fele a belkeres­kedelem számára készült. Évenként rendezik ezután a felszabadulási kulturális szemlét Az illetékesek értékelték a hazánk felszabadulása 15. év­Űj üzletek Csurgón (Tudósitónktól.) A földművesszövetkezet a napokban több új üzletet nyi­tott Csurgón. Elsősorban a vi­rágüzlet m%tó említésre. Ez teljesen új a járási székhelyen. Az üzlet számára az élővirá­gokat Nagykanizsáról hozat­ják. Rövidesen megkezdik a művirág készítését. A Széchenyi téren kultúr- cikk-bolttá alakították át a bú­torüzletet. Az üzlet fémbetétes, fémvázas berendezését a Tol­na megyei Fémipari KTSz ké­szítette. A boltban 300 ezer fo­rint értékű játék-, foto- és sport-, hangszer-, bizsuáruban és ékszerben válogathatnak a vevők. A papírüzlet helyén új kon- fekciós üzlet nyílt, az átalakí­tás húszezer forintba került. Az új boltban egymillió forint értékű árukészlet várja a vá­sárlókat. fordulójának tiszteletére indí­tott ifjúsági kulturális szemlét. Megállapították, hogy az együt­tesen végzett munka jelentősen segítette az ifjúság kulturális nevelését. A különböző művé­szeti ágakban országszerte mintegy ötszázezren vettek részt. A kedvező tapasztalatok alapján a KISZ Központi Bi­zottságának kezdeményezésére a KISZ, a Művelődésügyi Mi­nisztérium, a SZOT,. a SZÖ- VOSZ és a Hazafias Népfront az ötéves terv időszakára az ifjúság részére évenként meg­hirdeti a felszabadulási kultu­rális szemlét. Legelésző gulya Kaposhomok határába«. Kádár János nyilatkozata a l’Humanité számára Párizs (MTI). A l’Humanité pénteki számában közli Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt , Központi Bi­zottsága első titkárának New Yorkból elutazása előtt tett nyilatkozatát, amelyben Pierre Courtade-nak, a l’Humanité ENSZ-beli különtudósítójának kérdéseire válaszolt. A csak­nem egy teljes oldal terjedel­mű interjúban az ismert fran­cia publicista olyan kérdésekre kért feleletet, amelyek a fran­cia reakció korábbi rágalom- hadjárata után még ma is fel­vetődhetnek a közvélemény megtévesztett rétegeiben. Az első kérdés így hangzott: az Egyesült Államok kormá­nya dühödten támadja Magyar- ország népi rendszerét a »sza­badság« és a »demokrácia« nevében. Ugyanilyen szigorú volt Horthy fasiszta diktatú­rájával szemben? Kádár János válaszában hangsúlyozta: Magyarország és az Egyesült Államok kapcsola­tai azóta romlottak meg, ami­óta Magyarországon népi hata­lom van. 1919-ben Horthy Szegeden szervezte meg ellenforra­dalmi puccsát, ezt a várost ak­kor francia erők tartották megszállva. Horthy innen vo­nult Budapest ellen a Francáét d’Espéray parancsnoksága alatt állt francia expedíciós hadtest védelme alatt. Az intervenciós erőket amerikai fegyverekkel szerelték fel, az expedíciót az Egyesült Államok finanszírozta. Egészen termé­szetes tehát, hogy az Egyesült Államok szimpatizált Horthy ellenforradalmi rendszerével, amely vérbefojtóttá a Magyar Tanácsköztársaságot. Jellemző, hogy az Egyesült Államok és Bethlen István gróf, Magyar- ország akkori miniszterelnöke között 1924-ben megkötött együttműködési egyezményt 1949-ben a Magyar Népköztár­saság kormányának felmond­ták. Ezzel szemben 1956 őszén az Egyesült Államok elhatároz­ta, hogy 20 millió dolláros hi­telt nyújt az élleniomadalmá- roknak. Érthető, hogy a reakciós nemzetközi burzsoázia meg­döbbenve látta: a magyar munkásosztály egy nehéz hely­zetben testvéreitől, a Szovjet­uniótól kér segítséget. De ugyanez a reakció természe­tesnek találta, hogy a magyar burzsoázia osztályuralmának megvédésére és a Tanácsköz­társaság megbuktatására ide­gen erőkhöz folyamodott. Courtade Kádár Jánosnak az ENSZ-közgyűlésben elhangzott beszédére utalva megkérdezte: miért említette felszólalásában az 1956-os ellenforradalmat és annak okait? Ügy véli-e, hogy ez a kérdés még időszerű? Kádár János válaszában rá­mutatott, hogy nem félünk hozzányúlni ehhez a kérdés­hez. A magyar közvélemény száméra a dolog világos. A ma­gyar munkásosztály közelről látta és ítélte meg az esemé­nyek során az embereket és azokat a politikai erőket, ame­lyek felszínre kerültek. Ha az ENSZ-közgyűlésen elhangzott beszédemben felvetettem eze­ket a kérdéseket, nem a ma­gyar közvélemény miatt tettem, hanem azért, mert külföldön vannak még becsületes embe­rek, akiket rosszul tájékoztat­tok. Kádár János válaszában ez­után az ellenforradalmi felke­lés alapvető okairól szólt: két­ségtelen, hogy a szocializmus építése közben hibák történtek, a revizionisták ezt kihasznál­va támadták a pártot, a belső reakció pedig felkelt a népi ha­talom ellen. A döntő tényező azonban a nemzetközi reakció' aknamunkája volt Az ameri­kai imperializmus és az Egye­sült Államok kormánya az egész világon a csendőr szere­pét akarja játszani. Mindenütt a reakciós erőkre támaszkod­nak. Manapság a politikai élet­ben teljességgel ismeretlen személyeik tűmnek fel, akikről először nem tudni, mit, kit kép­viselnek és mit akarnak. Ki hallott például Mobutu «ezre­desről«? De az a segítség, amit az amerikai külügyminiszté­riumtól kap, nyomban világos­sá teszi, miről van szó. Világo­san látni, hogy népének ellen­sége. Ugyanígy volt Magyarorszá­gon is, ahol az ellenforradal­mat a nemzetközi reakció, el­sősorban az amerikai impe­rializmus ösztönözte, robban­totta ki, és támogatta. Nem téveszthet meg senkit az a tény, hogy az eOtenforradairná- rok szocialista és nemzeti jel­szavakat hangoztattak. Horthy portugáliai emigrációjában írott memoárjaiban az ellen­forradalomról szóló fejezetnek az «ellenforradalom« címet adja. Horthy azonban idejét­múlt politikus volt, aki még nevén nevezte az ellenforradal­mat. Napjainkban akkora a szocializmus eszméinek ereje, hogy az ellenforradalmárok, a nemzeti függetlenség ellenségei, kénytelenek álarcot ölteni. El kell ismernünk, hogy az 1956- os ellenforradalmi puccs ki­robbantóinak rövid ideig sike­rült megtéveszteniük a népet. Feladatukat megkönnyítette az a tény, hogy az előző években hibák történtek a szocializmus építésében. Osztályellenségeink ki tudták aknázni e hibákat, hogy a népi demokrácia rend­szerét támadhassák. E hibákat az elmúlt években gyökeresen kijavítottük és pártunk, kor­mányunk ma élvezi a dolgozók óriási többségének bizalmát. Courtade felvetette: mutat­kozna !i-e változások az 1956-os események után emigráltak magatartásában. Kádár János így válaszolt: sok jel bizonyítja, hogy gyöke­res változások mentek végbe az 1956-os magyar menekültek gondolkodásában. 1957 eleje óta mintegy 40 000-ren vissza­tértek hazájukba. Többségük röviddel azután, hogy elhagy­ta otthonát. Példa nélkül áll ez. Sohasem volt még politikai emigráció, amelynek tagjai ilyen tömegesen tértek volna vissza hazájukba mélységes ki­ábrándultsággal röviddel az­után, hogy a hazát elhagyták. Küldöttségünk New Yorkban igen nagyszámú levelet kapott. Ezek is azt bizonyítják, hogy tízezrével vannak menekültek, akik minden lehetőt elkövetnek azért, hogy visszatérhessenek Magyarországra.’ Engedjen meg egy megjegy­zést arról az állítólagos belső emigrációról, amelyet oly gyakran emlegetnek egyes nyugati körökben — folytatta Kádár János. — Magyar írók­ról beszélnek, akik — szerin­tük — szembehelyezkednek a rendszerrel. Csalódniuk kell. Semmiféle belső emigráció nem létezik. Minden magyar író — köztük például Veres Péter, Szabó Pál, Németh László és Tamási Áron — dolgozik. Műveiket kiadják. Talán ismeri Illyés Gyula ne­vét. ö néhány hónappal ez­előtt egy magyar hetilapban fejtette ki, hogy segíteni kí­vánja a szocializmusnak á kormány vezetése alatt folyó építését. Történetesen isme­rem Déry Tibor véleményét is, aki újra elfoglalta helyét a mindennapi életben. Tudom^ elítéli, hogy nyugaton hami­san tálalták mindazt, ami ve­le történt, s hogy annyi hű­hót csaptak személye körül. Mint író, dolgozni akar a szo­cializmusért. Pierre Courtade: Milyen ál­láspontot foglal el a szovjet csapatok magyarországi tar­tózkodásával kapcsolatban? Kádár János utalt az ENSZ közgyűlésén elhangzott beszé­dére. A NATO hatalmainak agressziós politikája, katonai támaszpontjainak a szocialista tábor ellen irányuló hálózata, ezenkívül a Nyugat-Németor- szágban újjáélesztett milita- rizmus veszélye teszi szüksé­gessé Magyarországon a szov­jet csapatok jelenlétét. A Szovjetunió és a szocialista országok — fűzte hozzá Ká­dár János — több ízben java­solták már minden külföldi fegyveres erők visszavonását saját határai mögé. Ha a Nyu­gat elfogadná ezt a javasla­tot, és ha minden külföldi te­rületen állomásozó csapatot visszavonnának saját országá­nak határai mögé, a szovjet csapatok is elhagynák Ma­gyarországot. Mi vezette önt arra, hogy megalakítsa a forradalmi munkás-paraszt kormányt és hogy az ellenforradalom elle­ni harc első soraiba álljon? — kérdezte ezután Pierre Cour­tade. Kádár János hangsúlyozta; nem hisz a született vezetők mítoszában. — Mit mondhatnék magam­ról, a magam cselekedeteiről? Horthy idejében ifjúmunkás voltam. Kommunista lettem és vállvetve * harcoltam elv­társaimmal. Amikor maga a dolgozók rendszere, a nép hatalma került veszélybe, a népi haza minden hű fiának kötelessége volt, hogy még élete árán is mindent elkö­vessen a munkásosztály ügyé­nek védelmében. Kommunis­ta voltam és miniszter. Esküt tettem a Magyar Népköztársa­ság alkotmányára. Kötelessé­gem volt szakítani az árulók­kal és elvtársaimmal olyan kormányt szervezni, amely képes a harc irányítására. De azt is megmondhatom, hogy ha mi, elvtársaim és én nem lettünk volna ott, mások áll­tak volna ki helyettünk. Csak annak a magyar munkásosz­tálynak képviselői voltunk, amely oly sokszor tett tanúsá­got forradalmi elszántságáról. Mi a véleménye — kérdezte ezután Pierre Courtade — a magyar ENSZ-delegáció ellen szervezett tüntetésekről? Vol­tak-e rokonszenv-tüntetések is? Kádár János válaszában em­lékeztetett rá, hogy az Egye­sült Államok kormánya a Manhattan-szigetre korlátozta mozgási szabadságát. Valósá­gos vasfüggönnyel vette kö­rül a magyar ENSZ-küldött- séget. Ennek ellenére az Egye­sült Államokban élő magya­rok többsége el tudta juttatni rokonszenvének megnyilvánu­lásait. Jelentős mennyiségben kaptunk jóindulatról tanúsko­dó leveleket, fogadtunk szá­mos baráti látogatást. New Yorkban és más nyugati or­szágok egyes városaiban is előfordul, hogy magyar mene­kültek tüntetnek a Magyar Népköztársaság ellen. Nincse­(Foiytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents