Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-21 / 249. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1360. október 21. ÍV. Sz. Hruscsov beszéde a moszkvai dolgozók október 20-i nagygyűlésén az ENSZ-kőzgyűlés 15. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség munkájáról (Folytatás az 1. oldalról.) Igaz, hogy mostanában már több burzsoá államférfi is belátja az Egyesült Államok kínaellenes politikájának tarthatatlanságát, és elítéli e politikát. Az Amerikai Egyesült Államoknak évről évre egyre nagyobb nehézséget okoz, hogy kiharcolja a népi Kína elismerésének megtagadását, a közgyűlés valamennyi, ülésszakán újra meg újra megismétlődik a gépies többség ösz- szeeszkábálása, ugyanakkor le is lepleződik e mechanikus többség kínaellenes politikája. Úgy látszik, hogy a közeljövőben ez a politika végképpen hajótörést szenved. Ha az isten nem bünteti meg az Egyesült Államok politikusait, és nem fosztja meg őket eszüktől, számukra az lesz a leghelyesebb, ha hitet tesznek Kína ENSZ-beli jogainak helyreállítása és a Csang Kaj-sek-féle báb kiűzése mellett. Tudnak-e élni isten ajándékával az ameejkai államférfiak vagy sem? Ne bocsátkozzunk találgatásokba; ezt majd eldönti az idő. De ha nem lesznek hajlandók észhez térni, a közeljövőben kénytelenek lesznek lenyelni az igen keserű pirulát a népi Kínával szemben folytatott politikájuk miatt. A népi Kína, India, Indonézia, Japán, Burma és más Az imperialista, monopolkapitalista . államok, a nyugati nagyhatalmak katonai tömbjeinek tagjai fegyveres erőre akarnak támaszkodni, hogy megszilárdítsák az ENSZ-ben elfoglalt uralkodó helyzetüket, amely az ENSZ megalapításának idején alakult ki. Ezt az uralmat mindenáron fenn akarják tartani}-bár a történelem megfosztotta őket e jogaiktól, s szerintem az a fő, hogy lehetőségeiktől is megfosztotta őket. Veszendőben van az a régi gazdasági fölény, amely lehetővé tette, hogy az imperialista országok a világ sok országára nyomást gyakorolhassanak. Az imperialista hatalmak katonai tekintetben is elvesztették azt a régebbi fölényüket, amelyre az »erőpolitika-« folytatásában támaszkodtak. Ezért természetes és törvényszerű, hogy a Szovjetunió küldöttsége a 15. közgyűlésen felvetette; az Egyesült Nemzetek Szervezetének struktúrája elavult. Ez a szerkezet megfelelt az ENSZ megalakulása idején, tehát az 1945-ben fennállt helyzetnek, az államok akkori erőviszonyának, szerepének és jelentőségének, de annál . kevésbé felel meg a mai fennálló helyzetnek. Szükségessé vált, hogy módosítsuk az ENSZ szerkezetét annak az új erőviszonynak megfelelően, amely a nemzetközi küzdőtéren a három fő államcsoport — a szocialista, az imperialista és a semleges államok — között kialakult. A kérdésnek e felvetését a mostani ülésszak sok résztvevője megértette és támogatta. Nem azért vetettük fel az ENSZ végrehajtó szervei megváltoztatásának kérdését, mert valamiféle előjogokra kívánunk szert tenni az ENSZ-ben. A mi helyzetünk, a szocialista országok helyzete jelenleg közismert, és egyetlen józanul gondolkodó ember sem tagadhatja, hogy a szocializmus országai jelentős szerepet játszanak az ENSZ-ben. A szocialista országok részvétele nélkül az ENSZ puszta léte is lehetetlen. Hogy miért? Mondhatná valaki, hogy a szocialista országok jelenleg kisebbségben vannak. De ostoba az, aki valamely államcsoport ENSZ-beli jelentőségét a csoportba tartozó államok számán ázsiai országok egyre nagyobb szerephez jutnak a nemzetközi életben és a világpolitikában. Hatalmas változások történtek a legutóbbi években Afrikában is. Afrikában az Egyesült Nemzetek Szervezete megteremtésekor gyakorlatilag mindössze három önálló állam létezett. E kontinens egész területét a gyarmatosítók osztották fel egymás között, és sok évtizeden át igában tartották az afrikai népeket. Afrika ma egészen más képet mutat. Ezen a földrészen 26 -független állam jelent meg, lakosságuk együttvéve több mint 180 millió ember. Rendkívül jellemző, hogy a legtöbb ilyen országban — 26 ország közül 16-ban — 1960 folyamán kiáltották ki a függetlenséget. Az ifjú afrikai államok küldöttei az ENSZ közgyűlésén megjegyezték, hogy az 1960-as év: Afrika éve. Egész Afrikára kiterjedt a nemzeti felszabadító mozgalom lángja. De még ma is a gyarmatosítás idejét nyögi e földrész. Ezekben az országokban mintegy 50 millió ember él. A gyarmati és függő országok népei szembeszállnak az idegen elnyomással, és nem kétséges, hogy kivívják függetlenségüket. Ezek a világ szociális és politikai térképének egyes jellemvonásai 15 évvel az Egyesült Nemzetek Szervezetének megteremtése után. kívánja lemérni. Ha a földkerekség lakosságának egy harmada, amely a világpotenciál felének birtokosa, nem lesz képviselve az ENSZ-ben, akkor az Egyesült Nemzetek Szervezete valóban megszűnik világszervezet lenni. Véleményünk szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetét tökéletesíteni keli, mint' olyan eszközt, amelyet az új világháború elhárítására teremtettek. E célból legelőször is visz- sza kell térni azokhoz az eszmékhez és elvekhez, amelyeket az ENSZ és a Biztonsági Tanács megalkotásakor kifejtettek, vagyis el kell ismerni azt az elvet, hogy minden állam egyenlő feltételeket élvez, különösen pedig azok az államok, amelyektől az új világháború léte vagy nemléte függ. Míg régebben az ENSZ létrejöttekor öt nagyhatalmat lehetett megnevezni; az Amerikai Egyesült Államokat, a Szovjetuniót, Kínát, Angliát és Franciaországot, ma a nagyhatalmak köre természetesen nagyon kibővült. Jelenleg nyilván lehetetlen Angliát és Franciaországot a nagyhatalmak listájára felvenni anélkül, hogy Indiát és Indonéziát is oda ne számítanánk, nem is szólva a népi Kína jogainak helyre- állításáról. Az önző csoportérdekeinek megfelelően cselekvő imperialista gyarmattartó hatalmaknak sikerült tönkretenniük bizonyos dolgokat abból, amit az ENSZ megalkotása idején mint elvet lefektettünk. Ezek a hatalmak az ENSZ alapokmányának kijátszására szánták el magukat. Az alapokmány ugyanis megállapította, hogy a Biztonsági Tanácsnak a legfontosabb kérdéseket az öt nagyhatalom, tehát az öt állandó tanácstag egyetértésével kell megoldania. Amikor viszont a nyugati hatalmak képviselőinek nem sikerült elfogadtatniuk javaslataikat, akkor kerülő útra léptek, és közvetlenül a közgyűlés elé vitték azokat. így hát ezek a hatalmak 'megszegik a Biztonsági Tanács Egyöntetűségének igen fontos elvét, amelyet a béke biztosítására teremtettek meg. Ezt az elvet kijátszották, és a problémákat a közgyűlésen gépies többséggel vagy kétharmados többséggel akarják megoldani, remélve, hogy a szavazógép kihúzza őket a csávából. De hiszen ez nem kiút! A nyugati hatalmak csupán egy szelepet nyitnak meg, amelyen át konfliktus törhet ki, olyan konfliktus, amely az emberiséget háborús világkatasztrófába döntheti. Ez a helyzet fokozza annak veszedelmét, hogy maga az Egyesült Nemzetek taszítja a világot a háború peremére vagy ijkár a háború örvényébe. Szigorúan tiszteletben kell tartani az ENSZ alapokmányának azt az elvét, hogy a nagyhatalmak a bonyolultabb nemzetközi kérdések biztonsági tanácsbeli megoldásánál egyhangúlag kötelesek eljárni. De ez a kérdésnek csupán egyik oldala. Azt is tekintetbe kell venni, hogy világszerte megváltoztak a feltételek, és a nemzetközi küzdőtéren új erőviszonyok alakultok ki. Már nagyon is nyilvánvaló, hogy a Biztonsági Tanácsban kevés az öt nagyhatalom, az öt állandó tag. Következésképpen az ENSZ szervezeti felépítését ma úgy kell kialakítani, hogy a három államcsoport: a szocialista, az imperialista és a semleges országok egyenlő helyzetbe jussanak a háború és a béke kérdésében döntő jelentőségű nemzetközi problémák megoldásakor. Aki a régi mellett kardoskodik, aki a régit szeretné megőrizni, és nem ismeri el az újat, az nem érti meg, hogy a régi nem szolgálja a tartós béke biztosítását. E régi mögött a háború keletkezésének nagy veszélye rejtőzik. Ezért kell módosítani az ENSZ felépítését, ezért kell összhangba hozni végrehajtó szerveit az élet követelményeivel, a mindhárom államcsoportosulás egyenjogú képviseletének elvével. Máskülönben nem az Egyesült Nemzetek Szervezetével, hanem inkább különvált nemzetekkel lesz dolgunk. Beszéltem a Biztonsági Tanács felépítésének módosításáról. Ez természetesen az Egyesült Nemzetek Szervezete végrehajtó szerveire és főtitkárára vonatkozik. Objektíve nézve a dolgot, mindhárom állam- csoport érdekeit nem fejezheti ki egyetlen egy ember, még ha még olyan bölcs is az illető. Mi sem természetesebb, mint az, hogy mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetében az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei — Anglia, Fran-, A Szovjetunió már többször kijelentette, hogy a leszerelés a jelenkor legfontosabb fennálló problémáinak legjelentősebbje — folytatta Hruscsov. Az emberiség- már sok évtizede egy helyben topog annak a problémának a megoldásában, hogyan lehetne távol tartani a világtól a pusztító háborúkat, a fegyverkezési versenyt és az emberek kiirtására szolgáló eszközök tökéletesítéséért vívott versenyt. A múltban az ilyen törekvések eleve kudarcra voltak ítélve. A szocializmus megszületéséig csupán jó szándék és álmodozás volt minden olyan kísérlet, hogy megszabaduljanak a háborútól. Ma, amikor a tudomány példátlan erejű pusztító eszközöket fedezett fel, e világháború mérhetetlen szenvedéseket zúdítana az emberiségre. Meggyőződésünk, hogy az emberiség nem pusztul el egy új háborúban, hanem csak végleg és határozottan lerázza magáról a háborúkat szülő, korhadt kapitalista rendszert. De vajon szükség van-e a győzelemre ilyen iszonyú áron? Szükség van-e rá, hogy száz- meg százmillió ember vérével fizessen a múlt romjain felépülő új ciaország és a monopol töke más országai, amelyek imperialista gyarmatosító politikát folytatnak — játsszák a főszerepet, saját jelöltjeiket javasolják az ENSZ vezető tisztségeibe. Kinek a jelöltje Hammarskjöld úr, az ENSZ jelenlegi főtitkára? Mindenki tudja, hogy az Amerikai Egyesült Államoké. A svédek azt állítják, hogy Hammarskjöld Svédország képviselője. Igaz is, születésére nézve valóban svéd, politikai nézeteit tekintve azonban az Amerikai Egyesült Államok monopol tőkéj ét képviseli és szolgálja. Ne sértődjenek meg a svédek emiatt. Nekünk is megvan a magunk Hammarskjöldünk az Egyesült Államokban Kerenszkij személyében. Ö is orosz születésű, viszont kit szolgál? Kerenszkij az amerikai imperialista tőke szolgája és az orosz nép immár jó néhány esztendeje meglehetős sikerrel boldogul nélküle. Természetes, hogy minden államcsoport szeretné a maga jelöltjét ültetni a főtitkári székbe. Ez természetes, de nem reális dolog. Minden államcsoport, amely a maga képviselőjét akarja bejuttatni az ENSZ végrehajtó szervébe, uralkodni szeretne — mi viszont azt akarjuk, hogy a végrehajtó szervben, aZ ENSZ titkárságában egyik államcsoport se lehessen hangadó. Következésképpen az ENSZ- titkárság és a Biztonsági Tanács kérdésének az lesz a leggyökeresebb és legigazságosabb megoldása, ha érvényre juttatják az egyenlő jogok, az egyenlő lehetőségek és az egyenlő képviselet elvét. Az ENSZ titkárságának három titkárból kell állnia. Ezután Hruscsov részletesen kifejtette: A tartós béke fenntartásához nélkülözhetetlen, hogy egy államcsoportnak az érdekeit se sértsék meg, hogy a nemzetközi problémákat mindhárom állam- csoport érdekeinek figyelembevételével rendezzék. A békét csak ilyen feltételekkel lehet biztosítani. Hangsúlyozta, ha az Egyesült Nemzetek Szervezetében: mind a Biztonsági Tanácsban, mind a közgyűlésben, mind pedig a végrehajtó szervben továbbra is ragaszkodnak az egyoldalú politikához, és nem veszik figyelembe az államok mindhárom csoportjának érdekeit, akkor az Egyesült Nemzetek Szervezete saját magát öli meg, harendszerért? Vajon nincs-e más út? Minden értelmes ember látja: olyan feltételeket kell teremteni, amelyek kizárnák azt a lehetőséget, hogy egyesek mások kárára való meggazdagodásuk kedvéért háborút indíthassanak. A marxisták, a leninisták látnak ilyen lehetőséget. Mi, marxista-leninisták megértjük a háború és béke kérdéseinek egész bonyolultságát. A háborúk akkor keletkeztek, amikor a társadalom osztályokra tagozódott; a háborúk veszélye és lehetősége végleg és Visszavonhatatlanul el fog tűnni, amikor megszűnik a társadalom megoszlása gazdagokra és szegényekre, vagyonosokra és vagyontalanokra, kizsákmányolókra és ki- zsákmányoltakra, tehát amikor olyan társadalmi rend jön létre, amely nem a burzsoázia ragadozó elvén, »az ember embernek farkasa« elvén épül fel. Ennek a világnak semmi köze sem lesz a kapitalizmus világához, amelyben az a törvény uralkodik, hogy az erős a gyöngét kifosztja és kiszipolyozza. Az Egyesült Államok uralkodó körei úgy emlegetik az úgynevezett amerikai életformát, mint »a szabad világ« mintaképét. De miféle szabadlározatait ilyen feltételek között nem fogja tiszteletben tartani valamennyi állam. Rendezni kell a német békeszerződés kérdését A továbbiakban Hruscsov arról beszélt, hogy a második világháború után máig is megoldatlan maradt a német kérdés. Minden ország, nagyok is, kicsik is részt vesznek az Egyesült Nemzetek Szervezetének életében, de a német nép nem vesz részt. Az ENSZ-be felvették Olaszországot, Japánt, amely á múltban militarista állam volt. Sőt a fasiszta Spanyolországot és Portugáliát is felvették. Miért nem képviseltetheti magát az ENSZ-ben a német nép? Mert nincs békeszerződés Németországgal. Ennek megkötését az imperialista államok mesterségesen elodázzák. Nem akarják, hogy ilyen módon elismerjék a Német Demokratikus Köztársaságot. De ez ostoba politika, mert a Német Demokratikus Köztársaság mór 11 éve létezik és fejlődik. Véget kell vetni ennek a helyzetnek, és meg kell kötni a békeszerződést Németországgal. Meg kell oldani ezt a kérdést, meg kell fogalmazni azokat a feltételeket és változásokat, amelyek a háború után kialakultak, hogy a német nép, mint a többivel egyenjogú nép, képviselve legyen az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A háborús állapot fenntartása mit sem jelent, csupán a légkört mérgezi, hiszen minden olyan kérdés, amelyet a béke- szerződés aláírása eldöntene, de facto máris elismerést nyert. Meg kell oldani ezeket a kérdéseket, ha egyszer léteznek, csak éppen rögzíteni kell a dolgok jelenlegi helyzetét: a két német állam létezését, továbbá azt, hogy a második világháború után megállapított határok megváitoztathatatlanok. Egyetlen normálisan gondolkodó politikus sem tételezi fel. hogy a Német Demokratikus Köztársaságban akárki is »lemondana a szocializmus vívmányairól, vagy elvetné azokat. De nem gondolhatja azt sem, hogy Nyugat-Németor- szág elveti jelenlegi politikai és társadalmi rendszerét. Ezért el kell ismerni valóságság ez? Ez a kizsákmányolás szabadsága, a fosztogatás szabadsága, az éhenhalás szabadsága a terményfeleslegek tő- szomszédságában, a munkanélküliség szabadsága a veszteglő gfepek szomszédságában. Az Egyesült Államok szabadsága nem más, mint a monopoltöke szabadsága arra, hogy elnyomja a dolgozókat, a két- pártrendszer maszlagával tömje meg fejüket, és rákényszerítse akaratát a katonai tömbökben helyet foglaló partnereire. Az ilyen társadalom teremti meg az országok közötti háborúk talaját, mert a monopoltőke, az imperializmus jellemvonása a reakcióra való törekvés az országon belül, a terjeszkedésre és az agresszióra való törekvés az országon kívül. A béke megőrzése lehetetlen lenne, ha fennmaradt volna az imperializmus osztatlan uralma. De új társadalmi rendszer jelent meg: a szocializmus, amely felváltja a kapitalizmust, s a helyzet megváltozott. A szocialista rendszer haladottabb; új törvényeket teremt az emberek viszonyában, új törvényeket hoz a népek s államok kapcsolatában. Meggyőződésünk, hogy az egész emberiség elérkezik a szocializmusba, a komnak azt, ami mostanáig már ki is alakult, és ezt alá kell írni egy megfelelő szerződésben. Ugyancsak többször javasoltuk, hogy kössünk megegyezést Nyugat-Berlin kérdésében — mondotta Hruscsov. A német kérdést jelenleg politikai célokra kezdik felhasználni, bizonyos országokban a választási kampány idején meg is lovagolják ezt a kérdést. Az agresszív körök, amelyek e háborús tűzfészek fenntartására törekednek, megkísérlik, hogy a német kérdést az »erőpolitika« számára használják fel. Pedig az ilyen erőpróba veszélyes. Hruscsov ezután kijelentette: a német békeszerződés megkötését rendezni kell. Elhanyagolása nagy háborús veszélyekkel jár. Ezt a problémát meg kell oldani, és minden bizonnyal 1961-ben kell megoldani. A józan észnek felül kell kerekednie! Alá kell írni a békeszerződést, és ezzel egy csapásra megváltozik egész Európa levegője! Azok a lépések, amelyekre Nyugat-Németország az NDK- val szemben elhatározta magát — például a kereskedelmi szerződések felbontása stb. — a helyzet kiéleződéséhez vezetnek, mivel a Német Demokratikus Köztársaság szintén tehet megfelelő lépéseket, s mindez együttvéve aligha ígér javulást az országok viszonyában. Éppen ezért — ahogy a nyugati országokkal megállapodtunk azután, hogy az Egyesült Államok megtorpedózta a párizsi tanácskozást — arra van szükség, hogy ne tegyünk olyan lépéseket, amelyek a helyzet kiéleződéséhez vezetnének. Javasoltuk, hogy az amerikai elnökválasztás után tartsunk csúcstalálkozót, hogy újabb erőfeszítéseket tegyünk a vitás kérdések rendezésére, hogy megegyezzünk a két német állammal kötendő béke- szerződés kérdésében, és ily módon oldjuk meg Nyugat-Berlinmek mint szabad városnak a problémáját. Ez a mi álláspontunk. Ha azonban más politikára kényszerítenek bennünket, ezért a felelősség a nyugati imperialista államokra hárul. munizmusba, abba a harmonikus társadalomba, amelyben nem lesznek an- tagonisztikus osztályok, amelynek alapja a legemberségesebb elv lesz: az ember az embernek barátja és testvére. A munkásosztály és a dolgor zó parasztság győzelme után egyetlen országban nem lesz sem társadalmi, sem nemzetiségi, sem más ok háború kitörésére. Ez akkor valósul meg, amikor a szocialista, a kommunista rendszer világszerte uralkodni fog Az egész emberiség egyenrangú népek igazi közössége lesz. A tőkés rendszer felszámolása a társadalom fejlődésének alapkérdése. De csak kalandorok hihetik azt, hogy a társadalmi rendszer megváltoztatását háború kirobbantásával is el lehet érni. A társadalmi forradalom nem exportcikk. Sem szuronyhegyen, sem rakéták hátán nem szállítható. Miként mi magunk sem tűrjük azt a gondolatot, hogy bárki más egy idegen életformát kényszerítsen ránk, magunk sem a karún' beavatkozni más országok b yeibe, mert az ő élctíorm jk megválasztása saját népük elidegeníthetetlen joga. A társadalmi rendszer eldöntése magától a néptől, minden ország belső Tejlődé(Folytatás a 3. oldalon.) Meg kell változtatni az ENSZ szervezeti felépítését A háború és a béke kérdésében §zo sem lehet semlegességről
