Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-21 / 249. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 249. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1960. október 21. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány i|! határozata a magyar ENSZ-kiildöttség munkájáról oj ül OTTHONUNK (5. o.) A termelékenység emelésével kell növelni a termelésire- o.) Iljlli Az általános és teljes leszerelés — a tartós béke útja N. Sz. Hruscsov beszéde a moszkvai dolgozók október 204 nagygyűlésén az EISSZ-közgyűlés 15. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség munkájáról Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön Moszkvában nagygyűlésen számolt be az ENSZ közgyűlés 15. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség munkájáról. Beszédének elején hangsúlyozta: — Ha megkérdezik tőlünk, érdemes volt-e elutaznunk New Yorkba erre az ülésszakra, minden fenntartás nélkül kijelenthetjük, nemcsak érdemes, hanem szükséges is volt. Ma már az egész világon elismerik, hogy a közgyűlés mostani ülésszaka rendkívül nagy jelentőségű. A szovjet kormány szükségesnek tartotta, hogy az ülésszakon megtárgyalják a jelenkor leginkább halaszthatatlan és életfontosságú problémáit. Ügy gondoltuk, hogy az ENSZ- közgyűlés munkájában a legfontosabb beosztású államférfiaknak kell részt venniük. Az Egyesült Államok kormánya és szövetségesei megpróbálták lejáratni ezt az eszmét, de — ahogy önök is tudják — kudarcot vallottak. Álláspontunkat valamennyi szocialista ország forró támogatásban részesítette, s ez az álláspont nagy visszhangra és megértésre talált számos ország kormánya részéről. Áz Egyesült Államok elnöke, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália miniszter- elnöke és néhány más szövetségesük — attól tartva, hogy elszigetelődik — kénytelen volt, ahogy mondani szokás, menetközben átállni, és nagy sietve részt venni az ülésszakon. Mint ezt a világ közvéleménye is helyesen értékeli, a közgyűlés 15. ülésszaka a legegyetemesebb nemzetközi találkozó volt azok közül, amelyéket a modern történelem valaha is ismert. Ezen az ülésszakon több mint harminc ország államfője, kormányfője és vezető állami érfia vett részt. Az ülésszak elé sok nagyon fontos nemzetközi problémát terjesztettek megvitatás végett. A Szovjetunió küldöttsége javasolta, hogy tái-gyalják meg az olyan halaszthatatlan kérdéseket, mint az általános és teljes leszerelés; a gyarmati rendszer jelszámolása és valamennyi nép és ország függetlenségének biztosítása; az Egyesült Államoknak más államok rovására elkövetett agresszív cselekményei; valamint azt, hogy meg kell változtatnunk az ENSZ végrehajtó szerveinek felépítését. Az ülésszak napirendjére felvették ezenkívül azt a kérdést, hogy helyre kell állítani a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli törvényes jogait, továbbá az algériai kérdést és sok más problémát is. Az a tény, hogy a szocialista országok küldöttségei részt vettek az ülésszak munkájában, mégpedig úgy, hogy e küldöttségek élén az illető országok vezetői álltak, valamint, hogy sok más ENSZ-tagország is államfői, illetve kormányfői szinten képviseltette magát, jelentős eredményekkel járt. Az ENSZ-közgyűlés hatalmas üléstermében óriási érdeklődéssel és fi- gyelemm-1 hallgatták végig a jelenkar több kimagasló államférfijának felszólalásait. Nagy hatást keltettek a szocialista tábor országaiból érkezett küldöttségek vezetőinek beszédei, így Antonin Novotny elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, Wla- dyslaw Gomulka elvtársnak, a lengyel küldöttség vezetőjének, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak, a román küldöttség vezetőjének,Todor Zsivkov elvtársnak, a bolgár küldöttség vezetőjének, Kádár János elvtársnak, a magyar küldöttség vezetőjének, Mehmet She- hu elvtársnak, az Albán Minisztertanács elnökének beszéde. Az ülésszakon felszólalt N. V. Podgomij elvtárs, az Ukrán SZSZK küldöttségének és K. T. Mazurov elvtárs, a Belorusz SZSZK küldöttségének vezetője. Ezek a felszólalások az egész földön úgy ismeretesek, mint az új, igazságos, a népek boldogságát és felvirágzását megteremtő világ hangja. E felszólalások egyúttal kérlelhetetlenül elítélték az imperialista gyarmattartó világot, amely belekapaszkodik mindenbe, ami idejét múlta, amit elítélt a történelem; azt a világot, amely a békét és a népek biztonságát fenyegeti. Nagyon elősegítette a békéért és a népek gyűlöletét kiváltó gyarmati rendszer felszámolásáért vívott harcot Kwa- me Nkrumah ghanai elnöknek, A világban az ENSZ megalakulása óta végbement változásokról szólva kijelentette: __ Ezekre a változásokra l egelsősorban az jellemző, hogy felnőtt a szocialista országok hatalmas tábora. Ma a szocializmus zászlaja alatt több mint egymilliárd ember él és dolgozik. A szocialista világrendszer létrejötte döntő jelentőségű az egész emberiség sorsára nézve. A szocialista országok nemcsak hogy megszülettek, hanem gyorsan meg is erősödtek, megvédtek forradalmi vívmányaikat, és kimutatták, hogy fölényben vannak a tőkés rendszerrel szemben a gazdaság, az életszínvonal, a tudomány és a kultúra fejlesztésében. A szocialista országok vezetnek a termelés növelésének ütemében, a világűr meghódításában, az atomenergia békés felhasználásában. Bennünket, kommunistákat azzal vádoltak, hogy az erőszak hívei vagyunk, hogy az embereket csupán a hatalom megszerzésére tudjuk mozgósítani, hogy lábbal tiporjuk az egyén szabadságát, de képtelenek vagyunk alkotni, ipart, mezőgazdaságot szervezni. Ma az egész világ tudja, hogy ott van igazi szabadság, ott fejlődik gyorsan a népgazdaság és a kultúra, ahol a nép győzedelmeskedik, ahol a társadalom szervezetének új rendszere jut diadalra, vagyis ott, ahol a szocialimus győz. Sekou Touré guineai elnöknek, Szukáménak, Indonézia elnökének, Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnöknek, Gamal Abdel Nasszernak, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének, Norodom Sziltanuk kambodzsai államfőnek és a többi független állam képviselőinek hozzászólása. Mély hatást tett Fidei Castro kubai miniszterelnöknek, a kubai nép hős fiának nagyszerű beszéde Más államférfiak felszólalásaiban is számos konstruktív javaslat hangzott el. Az imperialista világ képviselői, a gyarmati rendszer védelmezői sokszor nyütan, de gyakrabban leplezett módon mindent elkövetnek, hogy védjék pozícióikat, megtartsák állásaikat. És mint ahogy önök tudják, az ülésszakon néha olyan csaták zajlottak le, amilyeneket születése óta nem ismert ez a nemzetközi szervezet Az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakának első szakaszára az nyomta rá a bélyegét, hogy az új, a haladó harcolt a régivel, az idejétmúlttal; mindazzal, ami akadálya az új fejlődésének és növekedésének. N. Sz. Hruscsov ezután részletesen elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit és a szovjet küldöttségnek az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán kifejtett tevékenységét. A szovjet kormányfő a továbbiakban rámutatott, hogy az elmúlt tizenöt év alatt hatalmas változások történtek a gyarmati világban is. Gyarmatbirodalmak dőlnek össze, sőt mondhatnánk, hogy össze is dőltek, s most már csak a törmelékük recseg-ropog. Ázsiában megszabadult a gyarmati elnyomástól India, Indonézia, Burma, Ceylon és több más ország. Napjainkban rendkívül viharos erővel szabadulnak fel Afrika népei. Afrika sokat szenvedett népei végre emberi jogokat nyernek. Lehetetlen figyelmen kívül hagyni ezeket a nagy nemzetközi változásokat. Amikor a második világháború után megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Amerikai Egyesült Államok volt a világ ura. Ez az ország volt a leggazdagabb, gazdaságilag a legerősebb. Valószínűleg ezért döntöttek úgy, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyét az Egyesült Államokba tegyék. Földrajzilag ez igen sok nehézséget okoz, nem is szólva arról, hogy az Egyesült Államokban uralkodó viszonyok egyáltalán nem segítik elő egy nemzetközi szervezet rendes tevékenységét. Ha most kerülne sor az ENSZ székhelyének megválasztására, akkor az afrikai népek, a négerek aligha egyeznének bele, hogy olyan országba helyezzék a világszervezetet, ahol a négereket emberszámba sem veszik, a legszigorúbb faji megkülönböztetést alkalmazzák velük szemben, sőt olykor még meg is lincselik őket. A nemzetközi életnek ezek a tényezői, mint annyi más is, azt példázzák, hagy eljött az átértékelésnek, a legfontosabb világproblémák újszerű megoldásának ideje. N. Sz. Hruscsov ezzel összefüggésben utalt arra, hogy amikor az ENSZ megalakult, helyesen határozták meg legfőbb célját: a béke biztosítását, a feszültséget okozó és a harmadik világháború kirobbanását előidézhető kérdések rendezését A hangsúly egy olyan szerv megalakításán volt amely elintézhetné az országok között felvetődő nehézségeket és konfliktusokat. Éppen ezért alakult meg a Biztonsági Tanács. A szovjet kormányfő itt ismét utalt a világ politikai arculatának megváltozására, hangsúlyozta, hogy ma már a szocialista világrendszer országaiban él a földgömb lakosságának több mint egyharmada. A szocialista országok termelése jelenleg a világtermelés több Vnint egyharmadára rúg, az ipari és mezőgazdasági termelés sok ágában pedig a világtermelésnek csaknem a felét adják. A gyarmati rendszer roncsain új független államok keletkeztek, s ezek olyan politikát folytatnak, hogy kívül maradnak a katonai tömbökön és csoportosulásokon. Ilyenek: India, Indonézia, Burma, az Egyesült Arab Köztársaság, a Ghanai Köztársaság, Guinea, Nigéria és más államok. Jelentősen megváltozott az imperialista hatalmak volt nagy gyarmatainak helyzete is. Milyen jogon lehet Angliát ma nagy államnak, Indiát pedig nem nagy államnak tartani? Milyen jogon? Régebben minél nagyobb furkósbotja volt valakinek, annál nagyobbnak tartották. Anglia pedig a maga idejében a'legfőbb gyarmatosító birodalom volt. Tűzzel és vassal vetette maga alá az országokat, botot tartott a kezében, és úgy uralkodott. Csaknem a fél világot meghódította, s ez határozta meg nagyságát. A helyzet most megváltozott. A második világháború befejezése után Anglia kénytelen volt megelégedni kevesebbel, mint ameny- nyi korábban az övé volt. Az a tény, hogy Anglia jelenleg még megtartott és erőnek erejével kegyetlenül elnyom néhány gyarmati országot — ez csak hanyatlását jelenti, nem pedig erőinek felfelé ívelését. Franciaország szintén imperialista gyarmatosító hatalom, amely ugyanilyen módszerekkel tette magát naggyá, afrikai és ázsiai népek meghódításának és kegyetlen leigázásának útján. Ma ez a nagyhatalom több mint hat éve háborúzik Algériával, és sehogyan sem képes megmutatni nagyságát azzal, hogy megszüntetné kalózpolitikáját. Ma más idők járnak. A népek ma harcolnak, hogy leszámoljanak elnyomóikkal, gyarmatosítóikkal, sikeresen vívják harcukat a szabadságért, megvédik emberi jogaikat. Miért tartják nagyhatalomnak Franciaországot, és ugyanakkor miért nem tartják Annak idején igen helyes volt, hogy a Biztonsági Tanácsnak tizenegy tagja lett, s ezek közül öten — az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kína, Anglia és Franciaország — állandó tagként kerültek a tanácsba. Az ENSZ-et megszervező akkori politikusok bölcsességére vall, hogy a Biztonsági Tanácsban valamennyi nagyhatalmat egyenlő jogokkal ruházták fel, bár a szocialista országok annak idején abszolút kisebbségben voltak a világon. Akkoriban csak a Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság volt annak Indonéziát? Miért van az, hogy Indiának és Indonéziának az Egyesült Nemzetek Szervezetében más a helyzete, mint Angliának és Franciaországnak és miért nem állandó tagja például ez a két ország a Biztonsági Tanácsnak? Vagy vegyük az Amerikai Egyesült Államokat, amely továbbra is hatalmas kapitalista állam. De ha az Egyesült Államok korábban mint a fellendülő kapitalizmus országa bizonyos vonzást gyakorolt — ez a vonzóerő demokratikus burzsoá alkotmánya volt —, ezt ma már elvesztette. Az Egyesült Államok most reakciós állam, ahol a monopolkapitalizmus uralkodik; olyan állam, amely imperialista politikát folytat, a gyarmatosítókkal halad együtt, sőt irányítja őket. Az Egyesült Államokban a tőke és a militarizmus mindent maga alá gyűr, mindent maga alá rendel, jóllehet fenntartják a demokrácia látszatát. Az Amerikai Egyesült Államok korábban messze kimagaslott gazdasági életének fejlettségével, erejével. Európától és Ázsiától óceánok választották el, és ez az Európában és Ázsiában dühöngő háborúk idején leküzdhetetlen gátat jelentett. Az Egyesült Államok, nem érezte saját bőrén, mjt jelent a háború, az éhség és a pusztulás. De az óceánok nem jelentenek többé áthidalhatatlan természetes erődítményt az Egyesült Államok javára. Az Egyesült Államok kiváltságos gazdasági helyzetét is elveszti. A Szovjetunió, a szocialista országok gigászi sikereket arattak gazdasági életük fellendítésében. Egy sor tudományág fejlődésében magunk mögött hagytuk az Egyesült Államokat. Hasonló a helyzet a közoktatás, a kultúra, a művészetek területéin, nem is beszélve a politikai és a szociális rendszer fölényéről, a szocialista országok népeinek erről a vívmányáról. A^ Amerikai Egyesült Államok elvesztette korábbi vonzóerejét. Most olyan erők működnek, amelyek taszítják az egyes országokat az Egyesült Államoktól. Ez lényeges változás. Maguk az amerikaiak mind ez ideig nem értették meg ezt kellőképpen, és meg kell mondani, hogy a világon még sok emberben nem vált ez tudatossá, ha érzik is ezt, még nem vonták le a következtetéseket a megváltozott viszonyokból. szocialista ország. Ezt az egyenjogú helyzetet ismerte el az ENSZ alapokmánya is, amely tartalmazta a nagyhatalmak egyetértésének elvét és a vétójogot. A világon annak idején a tőkés országok voltak fölényben. De az ENSZ megalapítói helyesen úgy gondolkodtak, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete csak akkor tudja ellátni feladatait, ha a többség — márpedig akkoriban a tőkés országok, a gyarmattartó hatalmak voltak többségben — nem fog visszaélni helyzetével a kisebbség kárára. Az Amerikai Egyesült Államok a nemzetközi küzdőtéren ma már nem olyan hatalmas ország, mint korábban, noha a kapitalista országok közül gazdasági és katonai vonatkozásban egyaránt az Egyesült Államok a legerősebb. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozásakor Kína nem volt egységes, és kevés ügyet vetettek rá. Ha a monopoltőke országai mégis bevonták a Biztonsági Tanácsba, ezt nyilvánvalóan azért tették, hogy hozzáláncolják a kapitalista világhós;, hogy a szocialista, marxista— leninista eszmék meg ne »fertőzhessék« Kínát. De a kínai nép maga döntötte el, hogyan éljen. A Kínai Kommunista Párt vezetése alatt a népnek a felszabadulásért vívott hősies harca győzelemmel végződött. Azok után, hogy Kína valóban népivé és kínaivá vált, és hogy kormánya valóban a nép törekvéseit tükrözi, az imperialista monopoltőke országai nem ismerik el, a kínai Kínát, ellenben elismerik az amerikai Kínát, az általuk megszállt Tajvan-szigetet. A népi Kínát az Egyesült Nemzetek Szervezetébe sem veszik fel, a népi Kína nem foglalhatja el törvényes helyét e szervezetben. Miért lehetséges ez? Kína talán eltűnt? Nem, Kína létezik! Kína van! Vagy talán már nem olyan nagy? Nem, Kína ma hatalmasabb állam gazdasági és politikai értelemben egyaránt, mint valaha is volt Kínát azért nem ismerik el, mert szocialista állammá vált Az a félelem, amellyel a szocialista Kína megjelenése az imperialistákat el- töltöttc, megfosztotta őket az egészséges gondolkodástól, ezért kezdték tagadni a kínai Kína létezését Ml jól ismerjük az ilyen helyzetet saját történelmünk tapasztalatai alapján. Hiszen a legveszettebb imperialisták hosszú időn át nem nagyhatalomnak, hanem csupán földrajzi fogalomnak tekintették a Szovjetuniót. Az Amerikai Egyesült Államok 16 éven át nem volt hajlandó elismerni bennünket. (Folytatás a 2. oldalon.) I Eljött a világproblémák^ újszerű megoldásának ideje Megváltozott a világ politikai arculata