Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-20 / 248. szám

SOMOGYI NÉPLAP Színházi őrjárat /vvvvvvvvwvwElőzetes jelentés helyett/vwywvwyw^I Vörös Csillag A MEGBILINCSELTEK Felcsattanó tapsok meghitt vezetőit, az üzemek, intézmé­zaja szűrődik be a nézőtérről a forgalmas öltözőfolyosóra, ahol lépten-nyomon a Bécsi diákok előadásán szerzett is­merőseinkkel találkozunk. Idő sincs szinte kimondani, hogy vége a második felvonásnak, mert lám, máris nyílik a vas­ajtó, s keretén valósággal özönlik kifelé a forradalmas Bécs megidézőinek csoportja. Természetesen itt van Csorba István is, a darabbéli Till- mann Tóbiás, aki nekihevülve foglal helyet egy ütött-kopott széken a portásfülke előtt. — Fel kell készülnöm a má­sodik felvonás nagy sörivásá­ra — mondja nevetve. De pihenésről szó sem le­het, hiszen a közönség köve­teiként járunk itt, következés­képpen látni, hallani szeret­nénk: művészeink hogyan él­nek a titkokat sejtető kuliszák mögött. Mi foglalkoztatja őket leginkább. Azután választ sze­retnénk kapni néhány olyan kérdésre is, ami viszont a kö­zönséget foglalkoztatja. így: milyen bemutatók következ­nek az évadnyitás után. S még valami... az a hír kapott szárnyra a városban, hogy Csorba István meg akar válni a kaposvári közönségtől, el­megy Pestre. Nos, ilyesmiről — mint ezt Csorba István mondja — nincs szó, és nem is volt szó. Három évre szóló szerződés köti a népszerű mű­vészt Somogyhoz. Az viszont igaz, hogy egy kis időre nél­külöznünk kell majd, mivel a Fővárosi Operettszínház »köl-- csőn kérte« négy hónapra a művészt, s Honthy Hanna partnereként vendégszerepei majd Budapesten egy bemu­tatásra kerülő Suppé-darab- ban. Szerencsénk van, mert íme a lépcsőn Farkas Annyval ta­lálkozunk össze. Ma még mint a Bécsi diákok játékos, köny- nyed Lénije lép elénk. El­mondja, hogy folynak már Sardou Szókimondó asszony­ság című zenés víg játékának próbái, e darabban ő játssza a címszerepet, amit izgalmas művészi feladatnak vall már előre is. A darabot Kamarás Gyula rendezi, és szereplőgár­dájában felvonul a prózai tár­sulat színe-java. Sallós Gábor igazgató készségesen mutatja be a Szókimondó asszonyság nemrég elkészült jelmezter­veit. Weingruber Éva jelmez- tervező remeke valahány szín­pompás kosztüm. A tervezőnő nevét ismeri már a kaposvári közönség, ő tervezte — szin­tén vendégként — a Hamlet jelmezeit is. De november 4-e még mesz- sze van... Így közelebbi ese­ményekre terelődik a szó. Sal­lós igazgató elmondja, hogy a rendezésében színre kerülő Tabi-vígjáték: a Különleges világnap ma, csütörtökön éli utolsó főpróbáját, amely meg­felel egy kis premiernek is, mivel meghívták a főpróbára a város kulturális életének nyék közönségszervezőit is. Mint minden bemutatót, a Különleges világnap első elő­adását is nagy izgalom előzi meg. A holnapi bemutatón dől el, hogy a felkészülés idő­szaka alatt megérett-e a szel­lemes Tabi-vígjáték a sikerre. Érdekessége az új színházi évad második bemutatójának, hogy színházunk három új tagja ez alkalommal mutatko­zik be a közönségnek. Szende Mária, Szlonka Márta és Fü- löp Mihály a holnapi bemu­tató előadáson válnak kapos­várivá. .. A jövő héten egyébként el­kezdődnek a negyedik bemu­tatódarab próbái is. Imre— Bojcsuk Üzlet az udvarban című bűnügyi drámája kerül színre a Sardou-darab után. Az ősbemutató rendezőjét, Bá­lint Györgyöt színészként is­mertük meg, színészként lát­hatjuk viszont a holnapi be­mutatón is. Ezt követően már rendezőként lép közönségünk elé. Hogyan élik művészeink a kuliszák mögött a színház hétköznapi életét? Kevés pi­henővel, mégis lelkesedve, bár nem mindig zavartalanul. El is mondjuk, miért... Is­meretes, hogy a megyei ta­nács — mely az utóbbi időben egyre kézzelfoghatóbb bizo­nyítékait adja színházszerete- tének — 6 milliós költséggel korszerűsíti színházunkat. A bővítés, a külső-belső tataro­zás után végre állandó szín­ház jelleget nyer ez a közsze­retetnek örvendő - intézmény. Műhelyek, kellék-, bútor-, jelmez- és színfalraktárak, öl­tözők, zuhanyozók, próbate­rem és társalgó épülnek a nemrég elkezdett építkezés során. Ezenfelül négymillós költséggel korszerű elektromos berendezést is kap a színház trafóházzal és az első emele­ten elhelyezendő világító fül­kével. Van tehát remény arra, hogy a színházi estéket a jö­vőben nem zavarják meg a sok bosszúságot okozó áram­szünetek. Egyszóval kétféle munka is folyik a színházban, bizony előfordul, hogy az építőknek kényszerű munka­szünetet kell tartaniuk, mert a bontással járó zaj zavarja a színészeket a próbákban. De — mint ezt Sallós igazgató mondotta — ez a baj is or­voslásra talált. Amíg a zajjal, kopácsolással járó munkák ja­va lezajlik, négy hétre meg­kapta a színház a Béke Szálló nagytermét, s ott zavartala­nul folyhatnak a próbák. őrjáratunk ideje ezzel le is ( járt, búcsúzunk: viszontlátás-4 ra a holnap bemutatásra ke- 4 rülő Különleges világnap elő- < adásain! László Ibolya ' Ezt az amerikai 1 filmet, mely vádirat 'a faji gyűlölet ellen, Stanley Kramer ren dezte, a címszerepe­ket Tony Curtis és ,Sidney Poitier ala­kítja. Két fiatal, ösz- 1szeláncolt rab, fehér 1 és néger kényszerű , egymásra utaltság­ban, vad hajszában szökik üldözői elől. 1 Sebes sodrú folyón 1 kelnek át egymás léletét mentve; mély 1 gödörből kell ki- I mászniuk izmaik végső erőfeszítésé­vel. De mindig ! együtt, közös erővel, ) összebilincselve. A néger jól ismeri a 'féhéreket, nincsenek illúziói, tapasztalatai 1 keménnyé, megfcn- 1 tolttá, öntudatossá tették. A fehéret is 1 meggyötörte sorsa: a 1 rúgásokra mindig 1 »köszönöm«-mel kel- 1 lett válaszolnia, ku- 1 tyába sem vették, börtöntöltelék lett. És mégis: hozzálán­colt társa »csak« egy néger az ö szemében, méltatlan őhozzá, a fehér emberhez. De a vaslánc könyörte­len, összekovácsolja őket. Egy telep la­kói bekerítik a szö­kevényeket, s a ge­rendán átdobott kö­tél, a vérre szomjas emberek az amerikai lincselés szörnyű lég­körét teremtik meg. A fehér szökevényt talán még jobban megvetik, mint feke­te társát, hiszen egy négerrel tart együtt. S amikor a négert felszólítják, szégye- nítse meg fehér rab­társát, ő szembe kö­pi az egyik lincselőt. Itt indul meg a vál­tozás a fehér ember­ben. Amikor már nem köti össze őket a bilincs, amikor au­tón könnyűszerrel szökhetne ,meg üldö­zői elől, követi a né­gert, együtt várja ve­le elkerülhetetlen sorsát. Szabad Ifjúság LÉGY BOLDOG, IRINA JCéfiz&mÍLOÍLzetL kiállítás nyílt a zznelikalájkan Csütörtökön délután a Liszt Ferenc Zeneiskolában meg­nyílt a Kaposvári Cukorgyár képzőművész körének második kiállítása. Tab dk Lajos, a gyár igazgatója üdvözölte az érdek­lődőket és a gyár létszámban kicsiny, de lelkes festőit, raj­zolóit. A képzőművész kör második éve áll fenn. Ez a kiállítás azt tanúsítja, hogy a kör tag­jai lelkes tevékenységet fejte­nek ki. Alkotásaikat egy bi­zottság bírálta felül, s csak a legjobbakat engedte a kö­zönség elé. Szerecz László mérnök te­hetségéről, sokoldalúságáról tanúskodik a »Napfényes út« című ceruzarajz, az »Évsza- (■ kok« című kerámia, a fafara- í gású portré és több más alko- # tás. Ungvári Károly a cukor- f gyár életét örökíti meg több képén. Különösen a »Mész- kemencé«-vel és a »Cukorgyá­ri munkások«-kal ábrázolja hűen a gyárat, a lendületes munkát, de a »Műteremben« című képe is dicséri őt. Több képpel szerepel Molnár Sán­dor, dr. Czinkotai Frigyes. Molnár »Kaktusz korsókkal«, Czinkotai »Városi házak« cí­mű képe hívja fel alkotójára a figyelmet. A kállításon a kör fiatal tagjainak: Kovács Máriának és László Attilának is van egy-egy képe. Egy erős lelkű és jellemű nő boldogu­lásának göröngyös útját vázolja fel ez a film, egy olyan asszonyét, aki kiállja a háború sorscsapá­sait, a meg nem ér­tés töviseit, s végül megleli helyét a mun­kában, a közéletben és a szerelem nyugal­mában is. A film a háború után magára maradt asszony sor­sának valóságos en­ciklopédiája. A film­ben a drámai helyze­tet az teremti meg, hogy szerelem ébred az asszony és elesett férjének parancsnoka között. Ez a katona bízta rá férjére a ha­lált hozó feladatot. Irina előbb tele van váddal a férfi ellent de aztán mégis ki­nyújtja felé a kezét. A filmet Gyenyi- szenko írta és ren­dezte, a főszerepeket Gyegtyarjova, Koz- lenko, Kuszenko és Zadnyeprovszkij ala­kítják. ___u O tthonra talál a művelődés Attalában Hamarosan elkészül Attalá­ban az új iskola, melyet a községi tanács saját erőből építtet. Ha minden jól megy, a jövő hónap közepén már ott tanulhatnak az iskolások. Az új iskola nemcsak a tanu­lóknak szerez örömöt, hanem 1000 Ft-tól 22QQ Ft-ig a község felnőtt lakóinak is. Eddig nagy gondot okozott, hol gyűljenek össze a fiata­lok, hol tartson megbeszélést a nőtanács, a gazdakör. S fejtörést okozott az is, hová tegyék a községfejlesztésből vásárolandó ' televíziós készü­léket. Egy csapásra minden megoldódik, ha az új iskolá­ba költöznek a tanulók: fel­szabadul a régi iskolaépület. Míg az ötéves tervben sze­replő művelődési centrum el nem készül, ez a megüresedő épület lesz a művelődési ott­hon. Eddig ugyanis ez nem volt a községben. A régi isko­la három helyiségében talál­nak otthonra a kiszesek, a nőtanács tagjai. A télre terve­zett csipkeverő tanfolyam mar itt kezdődik el. Itt helyezi e a tanács a televíziós készülé­két Ide költözik át az iskolá­ból a sokat vándorolt könyv­tár is A tanács most három «er forintot fordít költségve­téséből ennek berendezesere, ötezer forintot közsegfellesz- tésből új könyvek vásárlására. A művelődési otthonban kezdik majd el a mezőgazda- sági szakkör foglalkozásait is. Tavaly tizenöten jártak a szakkör előadásaira, az idén már huszonötre emelkedett az érdeklődők száma. A hosszú téli estéket kelle­mesen tölthetik majd a köz­ség lakói a művelődési ott­honban, minden lehetőség meg lesz a jó klubélet megte­remtéséhez. A megrázó, izgalmas len- 1gyei film hőse egy kivégzőtá- ' borból szökött férfi, Henryk Vogel, aki különös módon, medvebőrbe rejtőzve vészeli 'át a nehéz időket. Henryk egy Zakopanéban lakó idős pro­fesszornál rejtőzik, akinek kis \fényképész műterme van. Itt lakik Michel is, aki illegális kommunista tevékenységet végez, s miután a németek megölik, Henryk ölti magára ,a medveruhát, s mókázik a 1 németek előtt, segítve a pro­cesszor munkáját. Henryk itt 1 ismerkedik meg Henneborg őr- \naggyal, aki kezdetben érdek­lődéssel fordul feléje — pszi­chológiailag érdekli az üldö- 1zött ember lelkiállapota —, később a hitlerista tiszt maga \szolgáltatja ki őt. A Szélvihart mutatták be a szulöki színjátszók (Tudósítónktól.) A szuloki KISZ-szervezet színjátszói korábban a -Csár­dáskirálynő« és a »Marica grófnő« bemutatásával nagyon szép sikert értek el. Az elmúlt télen hanyatlásnak indult a kultúráiét, emiatt a Somogyi Néplap meg is bírálta őket. A tavasszal aztán új vállalko­zásba kezdtek. Az »Elveszem a feleségem«-mel sikerük volt nfemcsak otthon, hanem Kál- máncsán és a Baranya megyei Kétújfaluban is. Ezen felbuz- I dúlva hozzáfogtak Dobozy Im­re Szélvihar című drámájá­nak tanulásához. Másfél hóna­pi tanulás után került sor a bemutatóra. A közönség fe­szült figyelemmel kísérte az előadást. A fiatal színjátszók tudásuk legjavát adták. A Csendes Imrét megszemélye­sítő Tóth Lajos és a Mácsait alakító Haracsi Imre — a kul- túrcsoport vezetője — igen jól szerepelt. A gárda többi tag­ja, köztük Lempel János, Rőszler Anna, Pintér Anna is alapos felkészültségről tett ta­núbizonyságot. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda* ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivat^ oknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11,- Ffc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents