Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-20 / 248. szám

Csütörtök, 1960. október 20. 5 SOMOGYI NÉPLAP Obiaiébik ue ják A kajszitermesztésnek kiváló lehetőségei vannak megyéikben Mikor lesz rend a Szántó Imre utcában? Többen szeretnénk tudni, mikor hozzák rendbe a Szántó Imre utcát, mikor lesz mind­két oldalán gyalogjárda. A pá­ros oldal járdáját már elkészí­tették, de jobbára motorkerék­párosok használják. A lakók esős időben nehezen közle­kednek, mert mindenütt sár van. Ráadásul némely házból az úttestre szórják a hamut, a kertből kikerülő hulladékot. Kérjük az illetékeseket, mi­előbb válaszoljanak, mikor rendezik végre a Szántó Imre utcát. Az utca egy lakója Több gondot a közös udvarra! Csaknem súlyos szerencsét­lenség történt a múlt héten a somogytúri Üj Somogy Ter­melőszövetkezetben. Szekeres István, a tsz egyik brigádveze­tője a közös lóistálló udvarán megcsúszott, s belezuhant az udvart borító feneketlen sár­ba. Felkelni nem bírt, s már fulladozott, mikor a szövetke­zet fogatosai észrevették, és segítségére siettek. A tsz veze­tősége több gondot fordíthatna a közös udvar rendbehozására. Nagy Ferenc v Somogytúr. Tegyék rendszeressé a bérfizetési! Az Észak-somogyi Állami Erdőgazdaságnál dolgoznánk, s szeretnénk, ha munkabérünket rendszeresen, az előre közölt időben fizetnék ki. Legutóbb például október 12-e helyett még 15-én sem kaptuk meg já­randóságunkat. Szeretnénk, ha rendeznék ezt a régi problé­mát. Takács László erdészeti dolgozó, Karád. Meddig lesz víz a sínek között? Mióta esősre fordult az idő­járás, a kaposvári vasútállo­más sínpárjai között állandóan bokáig érő víz áll. A vonatin­dulások és érkezések idején, mikor több ezer ember is meg­fordul az állomáson, szinte el­kerülhetetlen, hogy néhány utas bele ne lépjen a sínek közti »medencébe-«. Vajon nem lehetne elvezetni vagy kiszi­vattyúzni időnként ezt a vizet? Hisz amellett, hogy kellemet­len, könnyen balesetet is okoz­hat! Tóth Imre Kaposvár. & AZ ILLETÉKES VÁLASZOL „Van telefon, de nem használható“ címmel lapunk október 11-i számában levelet közöltünk. Az illetékes a következő vá­laszt küldte szerkesztőségünk­nek: »A berzencei Jobb Élet Ter­melőszövetkezet ez év júliusá­ban rendelte meg a telefont, s miután a költségelőleget be­fizette, augusztus 3-án a mun­kával kapcsolatos erősáramú keresztezések szabványosítását az Áramszolgáltató Vállalattól megrendeltem. A szabványosítási munkákat az említett vállalat csak a múlt hónap második felében kezdte meg, mivel azonban az ehhez szükséges borított vezeték el­fogyott, a munkát abbahagy­ták. A fogyasztói csatlakozók átalakítása a mai napig nem történt meg. Ennek hiánya miatt nem helyeztük üzembe a távbeszélőt. Ugyanis egy esetleges huzalszakadás mind a használókra, mind pedig a kezelőkre életveszélyes lehet. Tehát az üzembehelyezés el­maradásáért nem a levélben körzeti szerelőnek nevezett postát vonalfelvigyázó a fele­lős. Bánsági István, üzemvezető, Pécsi Postaigazgatóság, mű­szaki fenntartási üzem, Ka­posvár H. „Késre indult a busz“ címmel lapunk október 11-i számában közölt levélre az alábbi választ kaptuk az Autó- közlekedési Vállalat illetéke­seitől: »Az utólagos vizsgálat tanú­sága szerint nem fedi a való­ságot a levélírónak az az állí­tása, hogy a simonfai, zimányi és töröcskei járat 8—10 utas­sal indult el. Kevés autóbu­szunk van, ezért a meghibáso­dott járművet nem tudjuk azonnal másikkal pótolni. Ok­tóber 4-én több társasgépko­csink elromlott. A forgalmi szolgálattevő nem felelős a ké­sésért. Felsőmocsoládra végül is nem várakozó kocsit indított el, hanem a GA—12-23 rend­számú autóbuszt, amelyik elő­zőleg a simonfai, töröcskei és a helyi járatban közlekedett. Kalauzunk viszont hibát kö­vetett el, amikor más járatba beosztott kocsiba beszállította a mocsoládi utasokat. Ezért szóbeli figyelmeztetésben ré­szesítettük.« Szovjet könyvkiállítás Kölnben Andrej Szmimov bonni szovjet nagykövet a napokban nyitotta meg a kölni vásár nagycsarnoká­ban rendezett szovjet tudományos- műszaki könyvkiállítást. A kiállí­tást a német—szovjet kulturális egyezmény keretében rendezték be, azon mintegy 2500 orvosi, mű­szaki, közlekedési, kézműipari, mezőgazdasági és természettudo­mányi tárgyú mű kerül bemuta­tásra. Nem hiányoznak a rakéták­ról, űrhajókról és űrhajózásról szóló legújabb szovjet művek sem. A kiállítás október 23-ig van nyit­va, anyagát novemberben Ham­burgban, decemberben pedig Frankfurtban mutatják be. Amint az újság hírül adta, ezen az őszön nagyarányú kaj­szibarack-telepítéshez kezde­nek a megye 19 termelőszövet­kezetében. Amikor e munká­hoz . hozzálátnak, szükséges megvizsgálnunk a kajsziter­mesztés lehetőségeit és az ed­dig szerzett nagyüzemi tapasz­talatokat. A gyümölcsenemek közül hazánkban a téli alma mellett a legfontosabb a kajszibarack. Versenyképessége a külföldi piacon — hazánk földrajzi fekvése és éghajlati adottságai folytán — a legnagyobb vala­mennyi gyümölcsnemünk kö­zött. A magyar kajszi ma a világpiacon igen keresett gyümölcs, és a 10 éves átlagban számítható 14—23 dolláros mázsánként! árával egyik gyümölcsnem ér­téke sem vetekszik. Különösen szembetűnő ez, ha figyelembe vesszük, hogy a nagyüzemi ter­mesztésben kilónkénti önkölt­sége 2—2,50 forint. Felvetődik gyakran a kérdés: nem volna-e helyesebb So­mogybán is elsősorban a téli alma termesztésével foglalkoz­ni? Erre egyértelmű nemmel válaszolhatunk. Jóllehet van­nak Somogynak az almater­mesztésre alkalmas területei, a megye egésze azonban éghajlati szempontból mégsem mondható almatemmesztésre kiválóan al­kalmasnak. Továbbá — hosszú távlatokat tekintve — a mi téli almánknak nincs olyan jó elhelyezési lehetősége a világ­piacon, mint á kajszinak, és az ára sem olyan magas. Egy mázsa téli alma világpiaci ára 12—20 dollár között mozog, ugyanakkor hazai önköltségi ára jóval meghaladja a kaj­sziét. Ma mar olyan államok is, amelyek azelőtt importból elé­gítették ki télialma-szükségle- tüket, nagy kiterjedésű terüle­teken telepítenek almásokat. Ennek következtében 1950 óta 86 százalékkal nőtt Európában az alma termelési aránya. Ez­zel szemben a kajszié csak 46 százalékkal emelkedett. Az almát tőlünk északabbra és nyugatabbra lévő országokban sikerrel tudják termeszteni. Ez azonban nem mondható a kaj­szibarackról. Ami a kajszi belföldi elhe­lyezését illeti, arról elmond­hatjuk: az einelkedő életszín­vonallal arányhsan nő a gyü­mölcsfogyasztás. Továbbá az iparilag feldolgozott kajsziba­rack egyik legfontosabb nyers­anyaga a gyümölcsöt feldolgozó konzerviparnak. Az elmúlt időben sem So­mogy megye, sem általában a Dunántúl nem volt kajszi­termesztő tájnak tekinthető. Azonban az évtizedek óta ki­alakult alföldi, Duna—Tisza közi termő tájról főleg a guta­ütés és a nagyobb hőmérsékle­ti ingadozások, elsősorban a ta­vaszi fagyok miatt a felszaba­dulást követően a Dunántúlra, így Fejér, Somogy, Baranya, Tolna megyékbe kezdett átte­vődni e gyümölcsnem termesz­tése^ APRÓHIRDETÉSEK Hl A DAS- VÉTEL |Ü Balatonfenyvesen kis nyaraló 800 n-öl belsőséggel megosztva is el­adó, vagy megegyezéssel elcserél­hető. Bővebbet levélben. Dóczi An­tal, Lenti. (3222) Kislakásépítők, figyelem! Hárs mennyezetdeszka korlátlan meny- nyiségben kapható a Szentbalázsi Erdészetnél. (3226) Panni robogó jó állapotban, üzemképesen eladó. Cím: Kántor, Rinyaújlak. (3223) Olcsón eladó két házhely rész­letre is. Érdeklődni: Virág u. 58/a. (24828) 125-ös kétüléses Csepel Danuvia fizetési könnyítéssel eladó. Érdek­lődni: gőzfürdő-udvar, csiszolóban. (24840) Szalufák, gerenda, léc kapható. Juhász, Szigetvári u. 20. (24841) Vennék hasznait kisfilmes fény­képezőgépet. Cím 24842-es számon a Magyar Hirdetőben. (24842) Modern világos haLószobabútor, új kukoricamorzsoló, magtisztító eladó. Május 1. u. 77. sz. (24845) 104 n-öl telek belterületen építési engedéllyel eladó. Cím 24846-os számon Magyar Hirdetőben. (24846) CSERE Háromszobás összkomfortos, kertes lakásomat elcserélném ha­sonló kétszobásért. Ajánlatokat 24839-es számra a Magyar Hirde­tőbe. (24839) Egyszoba-konyhás, kamrás laká­somat elcserélném hasonló belvá­rosi lakásért. Tüskevári u. 5. (24843) V E G y F s Elvesztettem emlékként őrzött négyszögletes karórámat. Kérem a becsületes megtalálót (jutalom el­lenében) a Magyar Hirdetőben je­lentkezzék. 124844) Ezeket az új termőtájakat az állami gazdaságok alakítot­ták ki. így a ml megyénkben is beigazolódott, hogy a kajszi az a gyümölcs, melyet Somogy ég­hajlati és talajadottságait te­kintve elsősorban kell termesz­tenünk. Különösen alkalmas­nak látszanak megyénk ho­A Közúti Üzemi Vállalat H AR ÁCSOLÓ-RAKODÖ GÉPRE vidéki munkahellyel, villamosgépek kezeléséhez értő gépkezelőt felvesz. (24836) moktalajai közül az elég ma­gas fekvésűek, és azok, ame­lyek bizonyos mésztartalommal rendelkeznek. E tekintetben a legmegfelelőbbek a megye Ba- laton-parti területei. Mi a Balatonboglári Állami Gazdaságban például 260 hol­don termesztünk kajszit. A vi­szonylag nagy területűnek tű­nő kajszi gyümölcsös azonban a nagyüzemi viszonyok között nem jelent leküzdhetetlen ne­hézségeit. Hiszen a kajsziter­mesztés — a szedést kivéve — ma már gépesítve van. Meg­felelő széles, 10—12 méter sor­távolságú és 5—7 méter tőtá­volságú telepítés esetén a ta­lajmunkákat teljes egészében géppel végezhetjük, tehát fo- gatos, vagy kézi munkára egyáltalán nincs szükség. A gazdaságunkban alkalma­zott és bevált agrotechnika szerint a sárközökbe zöldtrá- gyanövényt vetünk, lehetőleg őszi vetésűt, melyet legkésőbb május közepéig leszánthatunk. A sorközökbe vetett zöldtrá­gyát bedolgozzuk a talajba, s utána az év folyamén a talajt annyiszor műveljük meg tár­csával, kultivá torral, ahány­szor a gycwnosodás ezt szük­ségessé teszi. A facsikokban pedig a fák vonalától jobbra és balra egy 1,5—2 méteres sávban semmiféle talajmunkát nem végzünk, hanem hagyjuk begyepesedni, de a kikelt gye­pet kaszálással állandóan ala­csonyan tartjuk. A 3 évesnél idősebb telepíté­sekben feltétlenül az előzőek­ben említett zöldtrágyázáshoz kell ragaszkodnunk, mert ez­által teljes mértékben isitálló- trágya nélkül oldhatjuk meg a szervesanyag visszapótlását Magától értetődő, hogy egyéb köztes növény termesztése a gyümölcsfák fejlődésére káros volna. Ha egyenletes évenkénti ter­mést akarunk elérni kajszi­fáinkon, akkor csak zöldtrá- gyanövény lehet a fák sorai között. Ha a zöldfa-ágyaként adott szervestrágyát holdan­ként 8—10 mázsa műtrágyával minden évben felültrágyázzuk, így a fák kifogástalan fejlődé­se mellett elérhetjük a 30—50 mázsás holcankénti termést. E művelési mód esetében a talaj­munkákat bármely a szántó­földi növénytermesztésben használt traktor-típus el tudja végezni, és így külön géptípus­igénye e tekintetben a kajszi­termesztésnek nincsen. A megfelelő táperő biztosítá­sán kívül a nagy termés eléréséhez a növényvédelmi munkák pontos elvégziése szük­séges. Igaz, hogy a kajszinak nincs annyi élősködő kártevője, mint például a téli aknának, azonban főleg a gombakárte­vők szokta benne kárt okozni. A megfelelő kapacitású lég- pori asz tascxs permetezőgép, mint a Rapidtox vagy a Maul- wurf-troktor permetezője ered­ményes munkát végezhet a kajszisokbam, melyeket általá­ban 3—5-szőr kell évente per­metezni. A permetezésnél a mészkénlé, a bordódé vagy a DNRB a leggyakrabban használatos szereke A kajszibarack szedése két­ségtelenül az összes munkák közül a legnagyobb, főleg azért, mivel az csak kézzel végezhe­tő. Az osztályozás gépesítése azonban már megoldottnak te­kinthető; A szedésben, mivel az nyáron van, részt vehetnek az iskolás gyermekek, akik könnyűszerrel meg tudják na­ponta szedni a 100—120 kg-ot is. Az új kajszibarackosok tele­pítésénél fontos tényező a meg­felelő terület kiválasztása. Ré­gimódi, elavult az a nézet, hogy a gyümölcsösöket a ko­pár, géppel nem munkálható, tápanyagban szegény hegyol­dalakra ajánlatos telepíteni. A nagyüzemben telepített kajszis nem esztétikai igények kielégí­tését szolgálja, hanem nagy jövedelmet biztosító, évenként . rendszeres termést adó, belter­jes kertészeti kultúrát jelent. Ezérta kajszibarackos ka' olyan helyre telepítsük, ahol a talaj- és a növényvédelmi munkákat géppel könnyen elvégezhetjük, ahol elegendő tápanyag van a gyümölcsfa részére. A fagy ve­szély elkerülése végett fontos, hogy a környékből kissé ki­emelkedjék a terület, továbbá a talaj jó vízgazdálkodású és kissé meszes legyen. Igen fontos tudnivaló, hogy a talajt forgatással lehet a legmegfelelőbben elő­készíteni a telepítésre. A talajt nyár végén, ősszel 70 cm mé­lyen meg kell forgatni géppel és egyúttal a javításra szoruló talajokba a laboratóriumi vizs­gálattal megállapított mennyi­ségű anyagot is be kell dol­gozni. A jól megforgatott ta­lajba akár ősszel, akár ta­vasszal telepíthetünk, sőt fagy­mentes napokon a tél folyamán is. Feltétlenül szükséges, hogy a rögösein megforgatott talajt a telepítés előtt elsimítózzuk. Javítja az eredési és serkentő hatással van a fák kezdeti fej­lődésére a telepítés alkalmával a fagödrökbe adagolt érett komposztos szervestrágya. A telepítés évében és az azt követő egy-két évben esetleg termeszthetünk köztesként va­lamilyen pillangós virágú nö­vényt. De ha a kajszitelepítés sikere és a későbbi bő termé­sek megalapozása céljából nem sajnáljuk a látszólagos ál­dozatot, akkor már az első év­től kezdve az előzőekben aján­lott zöldtrágyázást alkalmaz­zuk a fasorok között. Az új telepítéseknél a kaj­szifajták helyes arányának megtartása is fontos szempont. Itt elsősorban a piaci keresle­tet és az üzemi lehetőségeket vegyük figyelembe. Mivel a kajszi legjobban külföldön ér­tékesíthető, illetőleg a legma­gasabb árat a világpiacon fi­zetik érte, nyilvánvaló, hogy a fajták szállító képességé j döntő jelentőségű. A piacon kajszifajtáink közül a Rózsa­kajszik bírják legjobban a nagyobb szállítást gyümölcshúsuk szövetének sa­játságos felépítése miatt. A Rózsa kajszi a teljes érés álla­potát megelőző időszakban ká­rosodás nélkül meszire szállít­ható. Ez olyankor érik — július második felében és augusztus elején —, amikor a külföldi piacokra versenytársaink még nem tudnak kajszit szállítani. Ize és zamata mindenfelé meg­becsült, és a szüret üzemi le­hetőségei is jobbak, mint a ko­rábbi fajtáiké. Ugyanis a Ró­zsa-kajszi érése általában 3 hé­tig is elhúzódik, ezért köny- nyebben megszervezhető a szü­ret. Természetes, hogy a Rózsa­kajszi nagyobb mértékű ter­mesztése mellett a korábban érő és a belföldi forgalomban gyakran jobban megbecsült Magyar-kajszi termesztését is az előbbinél ugyan kisebb mér­tékben, de szorgalmazni kell. Nem ajánlható azonban az előbbi kettőtől eltérő egyéb kajszifajták termesztése első­sorban azért, mert. nagy tö­megű egyöntetű minőséget kell elérni. Lakatos András főkertész. Gosztcmyi Mária iparművészt ábrázolják képeink. Neve ismert nemcsak Somogybán, Budapesten, hanem külföldön is, hiszen munkáiból oda is szállítanak. Alko­tásait egy ízben kiállították a kaposvári múzeumban, és láthatók azok Budapesten a Herendi Porcelángyár Kígyó utcai szaküzletében is. A műveit elbíráló zsűri szerint munkái jó ízlésről és olasz behatásról tanúskodnak. A művésznő ugyanis fiatal korában mint politikai emigráns Olaszországban élt,

Next

/
Thumbnails
Contents