Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-16 / 219. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1960. szeptember 1& Meghiúsult az imperialisták újabb kongói államcsínykísérlete (Folytatás az 1. oldaltól.) Leopoldville (MTI). Á nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Lumumba miniszterelnök csütörtökön reggel kilenc órára sajtóértekezletet hívott ösz- sze. A sajtóértekezleten Michel, Lumumba sajtátitkára közülié az újságírókkal, hogy letartóztatták Mobutut, az imperialisták újabb államcsínykísérleté- nek szervezőjét. Michel nyilatkozatot olvasott fel, mely megállapítja, hogy Mobutu az imperialisták szolgálatában a törvényes központi kormány megdöntésére törekeMobutut letartóztatták dett.. A hadsereg azonban hű maradt kormányához, és meghiúsította az újabb agressziós kísérleteket. Mikor a katonák meg tudták, hogy Mobutu el akarja távolítani Lumumba kormányát, a miniszterelnök lakásához siettek, hogy megvédjék minden várható támadástól. Mint az UPI közli, Mobutu letartóztatásának hírét más forrásból is megerősítették. A Reuter jelentése szerint rövid idővel a sajtóértekezlet Után rendkívüli tanácskozásra ült össze a kongói szenátus. A kongói kormány nyilatkozata Párizs (TASZSZ). Mint az AFP tudósítója jelenti, Leo- poldville-ben csütörtökön nyilvánosságra hozták Patrice Lumumba kongói miniszterelnök alábbi nyilatkozatát: »A központi kormány tudatja Kongó népével: Mobutu vezérkari főnököt az imperialisták felbérelték, hogy államcsínyt hajtson végre a törvényes népi kormány ellen. Szerencsére nemzeti hadseregünk véget vetett e manővernek, katonáink Mobutu rádiónyilatkozata után haladéktalanul a miniszterelnök védelmére keltek, és felléptek, hogy megakadályozzák az imperialista agressziót. A nép szemtanúja azoknak a manővereknek, amelyeknek az a céljuk, hogy Kongót, elődeink szent földjét, a nemzetközi szervezet uralma alá hajtsák. A nép, amely megingathatatlan döntőbírója egyes kongói vezetők különféle manővereinek, egyesegyedül hivatott ítéletet mondani a társadalmi rend megsértőinek ilyenfajta akciói fölött. Nektek, a népnek kell ítélnetek, és az igazság végül is diadalt arat.« (MTI) Hammarskjöld javaslatai a közgyűlés kedden megnyíló ülésszakának megszervezésére New York (MTI). Hammarskjöld főtitkár javasolta, hogy az ENSZ közgyűlés szeptember 20-án megnyíló 15. ülésszaka december 17-éré fejezze be munkáját. Javasolta továbbá, hogy hetenként öt napón át ülésezzen a közgyűlés; szombaton délelőttönként pedig akkor tartsanak ülést, ha az szükségesnek mutatkozik. A kedden megnyíló ülésszak napirendi tervezetén 86 kérdés szerepel — több, mint az előző években bármikor. Hammarskjöld javaslatokat tett a közgyűlés általános ügyrendi bizottságának arra vonatkozóan, hogy bizonyos kérdéseket egyenesen a közgyűlés vitasson-e. ffieg, vagy utalják azokat előbb bizottságok elé. így többek közt javasolja, hogy a közgyűlés közvetlenül vitassa meg az ENSZ rendőri erőiről szóló jelentést, a gyámsági tanács összetételének kérdését, a kínai képviselet kérdé_ sét, valamint az úgynevezett tibeti és az úgynevezett magyar kérdést. A főtitkár véleménye szerint a közgyűlés politikai bizottsága elé kell utalni egyebek közt a leszerelés kérdését, a békét veszélyeztető amerikai agresz- szív cselekedetekről szóló szovjet indítványt, Algéria és Korea kérdését, a nukleáris fegyverkísérletek felfüggesztésének problémáját és a kozmikus tér. ség kérdését. Hammarskjöld javasolta, hogy utalják a különleges politikai bizottság- elé :a /déltirpli kérdést, a Biztonsági Tanács kibővítésénék problémáját, a Palesztinái menekültek kérdését, a dél-afrikai faji megkülönböztetés és az újonnan függetlenné váló országok támogatásának kérdését. * * * Az AP washingtoni jelentése szerint az amerikai külügyminisztérium javasolta, hogy Eisenhower hívja meg az ENSZ közgyűlés ülésszakán részvevő afrikai vezetők egy csoportját Washingtoniba. Az amerikai hírügynökség szerint a külügyminisztérium »-nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy a lehető legnagyobb mértékben megmutassák az amerikai vendégszeretetet az afrikai államférfiaknak«. Többek között tervezik Nkrumah ghanai és Sekou Touré guineai elnök, Modibo Keita, ■ . Syly/mus Plympo és Houpphouet-Boigny afrikai államférfiak meghívását; Átlátszó bonni cselvetés az ENSZ‘közgyűlés előestéjén Bonn (MTI). Diplomáciai megfigyelők megítélése szerint bonni kormánykörökben nyugtalanul tekintenek az ENSZ- közgyűlés küszöbönálló ülésszaka elé, mivel attól tartanak, hogy az idei ülésszakon valamilyen formában a német kérdés is a közgyűlés elé kerül. Azt pedig Bonn mindezideig igyekezett megakadályozni, ar-' ,ra hivatkozva, hogy a német kérdés »kizárólag a négy megszálló hatalomra tartozik.« A bonni kormány hivatalos tájékoztatója határozottan leszögezi, ha az ENSZ közgyűlésén olyan tervek, vetődnek fel, hogy a német kérdést Németország semlegesítése útján igyekeznek közelebb hozni a megoldáshoz, a bonni kormány .ezeket a terveket eleve elutasít úi. Megfigyelők szerint a bonni kormány elhatározta, hogy igyekszik elterelni a nemzetközi közvélemény figyelmét az újjáéledő militarizmus eme legutóbbi megnyilvánulásairól és ezért átlátszó cselhez folyamodott: az NDK-t vádolja »agresszív háborús előkészületekkel«. Csütörtökön délben színpadiasán előkészített sajtóértekezletet rendeztek Bonnban, amelyen a kormány szóvivője bejelentette, hogy a nyugatnémet hatóságok kezébe »csalhatatlan bizonyítékok« kerülték az NDK »háborús terveiről«, A szóvivő szerint e »bizonyítékokat« az NDK nemzeti néphadseregének egy Malikovszki nevű századosa hozta magával, aki augusztus közepén szökött át Nyugat-Németországba. Az állítólagos százados azon. ban nem jelent meg a sajtó- értekezleten, mert — mint a szóvivő mondotta — »az elhárító szervek személyes biztonsága érdekében így rendelkeztek«. A sajtóértekezleten résztvett újságírók ezután jogos gyanakvással fogadták az eléjük tárt »bizonyítékokat«, — állítólag az NDK-ban készített röpira- tok fotókópiáját és azoknak gyermeteg szövegét olvasva sokan közülük hangos kacajra fakadtak. A sajtóértekezleten meg nem jelent állítólagos százados »vallomása« szerint ezeket a röpiratokat »agitprop gránátokkal« lövik majd ki az NDK »támadó csapatai«, hogy megadásra szólítsák fel a katonaságot és a nyugatnémet városok lakóit. A primitíven megfogalmazott röpiratck szövegének alapos tanulmányozása után a nyugati újságírók közül is sokan leplezetlenül annak # véleményüknek adtak kifejezést, hogy átlátszó célú propaganda cselvetésről van szó; Meg kell büntetni a tömeggyilkos Oberländert Berlin (TASZSZ). A Német Demokratikus Köztársaság főügyésze levelet intézett Schaffer nyugatnémet igazságügyminiszterhez, amelyben újra követeli az NDK Legfelső Bírósága által gyilkosság miatt elitéit Oberländer kiadatását. Azonkívül a levél javasolja, hogy a bonni igazságügyminiszter az NDK főügyészségén tanulmányozza át a Ívovi tömeggyilkos peranyagát. A levél leleplezi azt a törekvést is, amely le akarja venni a felelősséget Oberlän- derről a Ivovi, tarnopoli, valamint más szovjet városokban szervezett és végrehajtott • tö- meggyilkos-ságért. (MTI) A Biztonsági Tanács csütörtök délutáni ülése New York (MTI). A Biztonsági Tanács csütörtök délután folytatta vitáját a kongói helyzetről. A délutáni ülésnek két szónoka volt: Mario Amadeo, Argentína küldötte, és James Wadsworth, az Egyesült Államok képviselője. Amadeo felszólalásában az ENSZ kongói szerepét fejtegette. Wadsworth, az Egyesült Államok küldötte beszédében szemmel láthatóan Zorin szovjet küldött szerdai felszólalására próbált válaszolni. Azt bizonygatta, hogy az Egyesült Államok az afrikai államok Leopoldville-ben megtartott értekezletén elhangzottakhoz csatlakozik, amidőn úgy véli, hogy Kongó »nem válhat a hidegháború színterévé«. Az amerikai küldött végül határozati javaslatot terjesztett elő, amely felhívja az ENSZ főtitkárát eddigi »erőfeszítéseinek« folytatására, s általánosságokat hangoztat a kongói helyzet, valamint a nemzetközi béke és biztonság összefüggéseiről. A tanács ülését ezután magyar idő szerint 20.00 óráig felfüggesztették. A Biztonsági Tanács megtagadta a Lumumhát képviselő küldöttség mégha Ugatását New York (MTI). A Biztonsági Tanács szerdán magyar idő szerint 20.17 órakor folytatta tanácskozását a kongói helyzetről. Eljárási vita folyt arról a kérdésről, jogos-e Guinea küldöttének az a kérelme, hogy véleményét nyilváníthassa a kongói küldöttség meghívásáról. A majd két órán át tartó vita után Ortona szavazásra tette fel a kérdést. A szavazásnál négyen — a Szovjetunió, Lengyelország, Ceylon és Tunézia — a guineai küldött meghallgatása mellett, öten — Nagy- Britannia, az Egyesült Államok, Franciaország, a csang- kajsekista küldött és Olaszország — ellene szavazott. Ecuador és Argentína tartózkodott a szavazástól. A szavazás után Zorin szovjet küldött hevesen vádolta a Biztonsági Tanács elnökét, és szemére vetette, hogy megsértette a Tanács belső szabályzatát. A szavazás — mondotta — megkülönböztető eljárás a Biztonsági Tanács, különösképpen az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország és Olaszország részéről az afrikai államokkal szemben. Diszkriminációs eljárás azért, mert megelőzőleg megadták a szót a jugoszláv képviselőnek. A vitában a lengyel küldött hivatalosan kérte, hogy a Lumumba képviseletében Kama elnökletével megjelent küldöttséget hívják meg a vitára. Zorin határozottan támogatta a lengyel javaslatot hangsúlyozva, hogy a Lumumba-kor- mány továbbra is Kongó törvényes kormánya, a kongói parlamenttől kedden teljhatalmat kapott, és a nép teljes bizalmát élvezi. A Biztonsági Tanács újabb szavazás során nem járult hozzá a Kanza-küldöttség meghívásához. * * * New York (MTI). A Biztonsági Tanács magyar idő szerint hajnali fél kettőkor folytatta az érdemi vitát a kongói kérdésről. Zorin szovjet külügyminisz- terhelyettes a nyugati mesterkedésekről szólva élesen bírálta a kongói ENSZ-parancsnok- ság és Hammarskjöld főtitkár tevékenységét, amely a NATO- hatalmak s különösen az Egyesült Államok érdekeit szolgálja. Kijelentette, hogy az ENSZ-parancsnokság a Biztonsági Tanács kongói határozataival szöges ellentétben beavatkozik Kongó belső ügyeibe, és semmibe veszi Kongó törvényes kormányát. Utalt a kongói repülőterek és a rádióállomás jogtalan lezárására, majd rámutatott, hogy Hammarskjöld főtitkár tudtával nem hajtották végre a belga csapatok kivonásáról hozott határozatot. Kijelentette, hogy a kaminai és a kitonai légitámaszpontok lényegében ma is a szakértőknek álcázott belga katonák kezében vannak. Ka- tangában minden európait felfegyvereztek, s ezenkívül húszezer fegyveres belga állomásozik a tartományban. A szovjet küldött ezután kijelentette, jóllehet az ENSZ már enyhítette a repülőterek és a rádióállomás ellenőrzését* de még mindig nem adta viszsza azokat a kormánynak. Ilyen politikailag fontos lépést Hammarskjöld csak a Biztonsági Tanács külön utasítására tehet. Zorin kiemelte, hogy Hammarskjöld az ENSZ zászlaja alatt kampányt folytat Lumumba központi kormánya ellen. Zorin hangsúlyozta, hogy a főtitkár kongói törzskarát nyugati, de különösen amerikai személyekből alakította meg. A szovjet küldött megnevezte Bunche főtitkárhelyettest és Corrdiert, akik a Kongó ellen irányuló nyugati összeesküvés vezéralakjai. Zorin beszéde után hosszabb szünetet tartottak, majd Hammarskjöld szólalt fel. A főtitkár nem tudott meggyőző érveket felhozni az ellene emelt vádakkal szemben, s csak azt hangoztatta, hogy beszámoló jelentése készen áll, és ahhoz nincs mit hozzáfűznie. Hammarskjöld után Mozsi Szlim tunéziai küldött rövid felszólalása következett, majd a Biztonsági Tanács ülését csütörtök délután fél négyre (magyar idő) halasztották. Lumumba levele az afrikai államok vezetőihez New York (MTI). Mint nyugati hírügynökségek közlik, Kama, a kongói törvényes kormány küldötte a Biztonsági Tanács tagjainak átnyújtotta Lumumba miniszterelnöknek az összes afrikai állam vezetőihez, valamint az ENSZ-tagálla- mok ázsiai-afrikai csoportjának elnökéhez intézett levelét. Ebben a kongói kormányfő az Egyesült Nemzetek Szervezetét teszi felelőssé azért, hogy őt vasárnap Leopoldville-ben letartóztatták, és élesen támadja a kongói ENSZ-parancs- nokságot, mert nem engedték, hogy rádióbeszédet mondjon. Lumumba levelében segítséget kér mindazoktól az országoktól, amelyek barátai Kongónak. A levélhez mellékelték Ka- szongo képviselőházi és Okito szenátusi elnöknek a táviratát. Mindketten felháborodásukat fejezik ki Lumumba vasárnapi letartóztatása miatt. Az ENSZ 15. ülésszaka fordulópont lehet világpolitikában a Moszkva (TASZSZ). Vaszilij Harkov, a TASZSZ szemleírója írja: Már most látható, hogy az ENSZ létezése óta a közgyűléseken sohasem vett részt any- nyi kormányfő, ahányan a küszöbönálló New York-i ülésszakra elutaznak. Ezt a szovjet kormány kezdeményezése tette lehetővé, amely Nyikita Hruscsovot, az egész emberiség által ismert békeharcost tette a szovjet küldöttség vezetőjévé. Miben rejlik a szovjet kezdeményezés nagy vonzereje? Miért támogatja a kezdeményezést az afrikai és ázsiai országok többsége? Azért, mert ezek az országok abból indulnak ki, hogy az elkövetkezendő ülésszak fordulópont lehet a nemzetközi viszonyok fejlődésében, jelentősen megjavíthatja azokat. Az államok vezetőinek jelenléte lehetővé teszi fontos nemzetközi problémák rendezését, amilyen mindenekelőtt a leszerelés kérdése. Az emberiség csak a leszerelés megvalósításával szabadulhat meg a háború rémétől. A független ázsiai és afrikai államok nemcsak megértik ezt, hanem harcolnak is érte. Ismeretes, hogy az afrikai és ázsiai államok New Yorkba utazó vezetői nem kommunisták. Külpolitikájuk alapját mégis a békés egymás mellett élés elvei alkotják, azok az elvek, melyeknek legkövetkezetesebb megvalósítói a kommunisták. Kétségtelen, hogy az ENSZ munkájában való részvételük új erőkkel gazdagítja a semlegesség! politika híveit. És ha a jelenlegi viszonyok az ENSZ- ben nem olyanok, mint néhány évvel ezelőtt, ez is a békeszerető ázsiai és afrikai államok érdeme. Az ENSZ ülésszaka a világ érdeklődésének középpontjában New York (TASZSZ). Az Egyesült Államok Kommunista Fártja Központi Bizottságának nyilatkozata kiemeli az ENSZ küszöbönálló ülésszakának rendkívüli jelentőségét, és követeli, hogy az Egyesült Államok térjen rá a feszültség enyhítésének politikájára. Ez az ülésszak azért jelentős — mutat rá a nyilatkozat —, mert részt vesz rajta a világ kiemelkedő államférfiainak többsége, köztük Hruscsov, a Szovjetunió Mirtíslztertanácsá- nak elnöke. A nyilatkozat a továbbiakban megállapítja, hogy az amerikai imperializmus , esztelen, agresszív hideg- háborús politikája juttatta a nemzetközi helyzetet a jelenlegi kritikus állapotHerter sajtóértekezlete Washington (TASZSZ). Herder, az Egyesült Államok külügyminisztere szerdán sajtóértekezletet tartott. Arra a kérdésre, milyen eredményeket várhat az Egyesült Államok Eisenhower beszédétől, valamint feltételezihető-e, hogy Eisenhower találkozni fog Hrus- csovval, Herter kitérőleg azt válaszolta, hogy nincs szándékában találgatásokba bocsátkozni ezzel kapcsolatban. Eisenhower minden további tervét, amennyiben ez szükséges lesz — a Fehér Ház közzé fogja tenni — mondotta Herter. Az újságírók megkérdezték Hertertől, feltehető-e, hogy Eisenhower lesz az egyetlen olyan nyugati vezető államférfi, aki meglátogatja a közgyűlés ülésszakát. Az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy e kérdéssel kapcsolatban nem mondhat semmit. (MTI) De Gaulle nem megy New Yorkba Párizs (MTI). De Gaulle tábornok nem utazik New Yorkba — jelentette be hivatalosan Párizsban a minisztertanács ülése után Terrenoire tájékoztatásügyi miniszter. A kormány döntött a francia ENSZ- küldöttség összetételéről. A küldöttséget Couve de MurviVe külügyminiszter vezeti. A tájékoztatási miniszter közölte, hogy a francia küldöttség az idén sem lesz jelen az ENSZ algériai vitáján. ba. Ennek a politikának azonban semmi köze az amerikai nép érdekeihez, az amerikai nép béketörekvéseihez —, hangsúlyozza a nyilatkozat. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának Központi Bizottsága követeli: — Az Egyesült Államok kormánya törekedjék az általános leszerelésre, szabadítsa meg a népet az elviselhetetlen fegyverkezési terhektől. Mondjon le a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága el nem ismerésének politikájáról, vonuljon ki az összes külföldi katonai támaszpontokról. Ne avatkozzék be Kuba belügyeibe, és támogassa Kongóban Lumumba kormányát. Kössön megállapodást a többi atomhatalommal az atomfegyverkísérletek megszüntetéséről, az atomfegyver minden fajtájának eltiltásáról, és a meglévő atomfegyverkészletek megsemmisítéséről. Az Egyesült Államok ne adjon atomfegyvert Adenauer Németországának, s térjen rá a békés együttélés politikájára, tárgyalásokkal rendezze a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fennálló vitás ügyeit, szüntesse meg a hidegháborút; Eisenhower elnök személyesen vezesse az Egyesült Álla- mo]c ENSZ-küldöttségét a köz- ülés küszöbönálló ülészakán. (MTI)
