Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-15 / 218. szám

Csütörtök, I960, szeptember 15. 5 SOMOGYI NÉPLAP A SOMOGYGESZTI ÚJ BARÁZDA TSZ-BEN Vajon mit csinálnak itt, a volt urasági pincében a so- mogygeszfji Új Barázda Tsiz tagjai? özv Pintér Jánosnétól, a tsz egyik nyugdíjasától kap­tunk feleletet. Elmondotta, hogy a tsz évekkel ezelőtt sa­vanyító üzemet rendezett be a pincében. Eddig kilenc cement- és öt fakádban állítottak elő savanyúságot. Ezekhez most tizenöt cementkádat építettek. A régi kádak már mind tele vannak. Egy-egy kádban tíz mázsa káposzta vagy ugyan­annyi csemegeuborka fér bele. Két kád uborkával, három kád vegyes savanyúsággal, nyolc kád paprikával, egy-egy pedig káposztával, illetve sa­látauborkával van tele. A töb­biben paprikát és káposztát fognak savanyítani. Az árut, melyet özv. Pintér Jánosné ké­szít nagy szakértelemmel, né­hány kaposvári üzemi kony­hán, valamint a piaci standon adják el. Épül az új cementkád. na Ónálló gazdaságból fejlett üzemegység m Üzemben a szeletelőgép. Mondom a megyei igazgató­ságon Szerényt János tervosz­tályvezetőnek: »Marcaliban jártam a minap, s nagyon sok szépet és jót láttam ott.« Mire ö: »Ne is hozd eszembe. Hej, de sajnáltam, hogy megszün­tették.« Persze, mert jól működő gaz­daság volt. Miért is szüntették meg 1959. január 1-ével? Célszerű átszervezés A Marcali Állami Gazdaság mintegy két és fél ezer hold szántót mondhatott magáénak. Két kisebb üzemegysége és csaknem félezer holdja szövet­kezetek kezelésébe került, ma­radt három nagyobb major va­lamivel több mint kétezer holddal. Kétezer holdas álla­mi gazdaság most, amikor már öt-hétezer holdas szövetkezete­ket is ismerünk? Persze, hogy célszerű volt »lefokozni« a marcali gazdasá­got. Ki legyen az új gazda? Ezen sem volt mit vitatkozni. Fenyveshez esik a legközelebb, meg hát a lápi gazdaságnak valóságos főnyeremény egy ilyen ásványi talajon viruló üzemegység. Nagy berek a minisztérium közvetlen irányítása alá tar­tozik. Ezért a megyei igazga­tóság a marcali vezetőket más­hova helyezte. Marcaliban csu­pán a főállattenyésztő maradt. S kezdhette a munkát a mar­cali üzemegység helyi ismere­tekkel nem rendelkező szakem­berekkel. El is kezdte. Ügy, hogy ide irányította a lápon megedződött mezőgazdászait, állattenyésztőit. Új szakemberek Strohmajer István a pálma­ion üzemegységből jött Mar­caliba ugyancsak üzemegység­vezetőnek. Helyettese, a fiatal Molnár András a kertészetet vezette, majd a főállattenyész­tő helyetteseként dolgozott Fenyvesen. Domonkos György beosztása nem változott, csak telephelye: előbb Pálmajorban | volt termesztési brigádvezető, most meg itt tölti be ezt a tisztséget. Illés Imre, az üzem­egység központi állattenyésztő­je az egyedüli, aki réginek vall­hatja magát e helyen. Üj em­ber néhány brigádnak a veze­tője is. Mire vitték másfél év alatt, abban az időben, amikor min­den dűlővel, minden táblával ismeretséget kellett kötniük? Feleljenek a kérdésre a ter­melési eredmények. Gazdag termés Az üzemegység fő termelési iránya számottevően nem vál­tozott, hanem csak annyiban módosult, amennyiben a Nagy­berek jól felismert érdeke meg­kívánta. őszi és tavaszi kalá­szost 730 holdon termel Mar­cali. Búzából 14,54 mázsát adott a vetésterület egy-egy holdja. A San Partore olasz bú­za 26,16 mázsás holdanként! át­laggal fizetett, a bánkúti pe­dig 24,10 mázsával. Cukorré­pájukat is szívesen fogadja a sárvári gyár. Takarmányt — ide értve a kukoricát, silóku­koricát, a pillangósokat és egy- nyáriakat is — 1130 holdon termesztenek. E növények ho­zama az üzemegység Valutája. Nem kell az összes abrak, szé­na és szalma Marcalinak, jut abból a Balatonnagybereki Ál­lami Gazdaság más üzemegysé­geinek is. Nagyüzemi gépesítés Igen, azt értjük, hogy Mar­cali takarmánnyal segíti a gaz­daságot. De kap-e érte cserébe valami hasznosat? Kap: nagy­üzemi gépcsoportot. Mert ho­gyan is takarították be a ga­bonát? Küldött Fenyves kom­bájnt. Nem egyet, sem kettőt, hanem a hétből négyet. S a si­lózás? Az is úgy megkészült, hogy alig lehetett észrevenni. Jött a központi brigád 5 siló­betakarító géppel, traktorok­kal, három teherautóval meg egy szerelőkocsival, s hét mun­kanap után dolgavégeztével tá­vozhatott. Tavaly ősszel 9 lánc­talpas traktor ekéje hasogatta a marcali agyagot jó mélyen. Az idén is így lesz, meg ve­tés is a központi brigád gond­ja. Ez már nagyüzemi módszer: nem aprózódik el a gépi erő megannyi üzemegységre, a köz­pont egy-egy üzemegységbe összpontosít kellő számú erö- és munkagépet. Persze 14 saját traktora is van a marcali üzem­egységnek. Három váza és két serleg Az állattenyésztés az üzem­egység legfőbb erőssége. Mar­caliban 159 koca szaporulatát nevelik fel — jelenleg 1167 ser­tést számlál az állomány. Ugyanitt tartják az 545 szarvasmarha nagy részét is. Négyföldesen 840 juh legelész. Sáripuszta — a tehenészetével régi jó hírnévre szert tett ma­jor — ma is hallat magáról. Istállóiban 110 tehén tejel, 15 bika, 129 üsző és 73 borjú nö­vekszik. Gümőkórtól mentes az egész állomány. Ez dr. Tütő Lajos, az üzemegység állator­vosának jó' munkáját dicséri. A pécsi kiállításra 23' szarvasmarhát vitt el, s díjként három vázát és két serleget ho­zott haza a Balatonnagybereki Állami Gazdaság. — A bemu­tatott állat mind a miénk — büszkélkedik Bende György, Sáripuszta állattenyésztési bri­gádjának régi vezetője. Vári József és Pandur István tehe­nészek, Lákovics József és Bo- hár József növendékgondozók változatlanul nagy lelkiisme­retességgel törődnek a jószág­gal. Ügy, mint amikor önálló volt a Marcali Állami Gazda­ság. * • * * Visszaesett-e Marcali 1959 januárja óta? Nem. Az önálló gazdaság helyén ma fejlett üzemegység dolgozik. Haszná­ra vált tehát az átszervezés Fenyvesnek is és a népgazda­ságnak is. Kutas József A húsellátás javítását szolgálják a sertésnevelés és -hizlalás új akciói Interjú az Állatforgalmi Vállalat Igazgatójával Termelőszövetkezeteinkben I elsődleges szerepe van az ál­latállomány fejlesztésének. A húsellátás megjavítására és a tenyészállat-nevelés fokozására átmeneti intézkedések történ­tek. Urai Ferenc, az Állatfor­galmi Vállalat igazgatója ezzel kapcsolatban lapunk munka­társának kérdéseire az alábbi válaszokat adta: — Mit tart a legjelentő­sebb intézkedésnek? — A szükséglet szüntelenül növekszik, ezért az a cél, hogy ne csak a termelőszövetkezete­ket, hanem a szövetkezeti ta­gok háztáji gazdaságait is be­vonjuk a tenyész- és vágóál­lat nevelésbe. Az intéz­el % előveteményeh hatása a búzatermés alakulására A búza termésátlagának emelése a célunk. Ahhoz, hogy jobb eredményeket ér­jünk el, több fontos tényezőt kell szem előtt tartanunk. A búza kifogástalanul előkészí­tett, tápanyagban és talajélet­ben gazdag talajt kíván. Az elövetemény legyen talaj gaz­dagító vagy legalábbis talajkí­mélő, hogy utána sok, felvé­telre alk .lmas, dús tápanyag maradjon a talajban. Olyan­kor kerüljön le az elővete- ménv, hogv talaiát idejében és jól előkészíthessük a búza ko­rai vetéséig. Ezeknek a feltételeknek leg­jobban a korán lekerülő pil­langósok — a bab, borsó stb. Dz őszi baromfileidolgozási idényre női és fériimunkások felvételének előjegyzését kezdjük meg. Elsősorban a régi beta­nított és szakmunkások jelentkezzenek. Munkaközvetítés szükséges A jelentkezés ideje szeptember 16-án, pénteken és 17-én, szombaton reggei 8—10-ig. Baromfifeldolgozó Vállalat (35947) —, valamint az őszi-tavaszi ta­karmánykeverékek felelnek meg, mert a búza vetéséig elég idő áll rendelkezésre a jó ta­lajelőkészítéshez. A pillangós évelő takarmánynöv jnyek — lucerna, vöröshere, baltacím — szintén kiváló elővetemé- nyei a búzának, ha tarlójukat legalább június végére feltör­jük. A pillangós növények mélyre hatoló gyökerei elkor­hadnak, és utat nyitnak a ta­laj mélyebb rétegeiben a fia­tal búzagyökereknek. Ugyan­csak a több éves takarmány- növények közelítik meg leg­jobban azt az előnyös hatást, amelyet Viljamsz a talaj tartó­san morzsalékos szerkezetének kialakításában a füves keve­réknek tulaidonít. A 2—3 éves füves takarmányok a búzának ugyancsak jó előveteményei feltételezve persze a tarló ide­jében való, nyári feltörését. Jó elővetemények azok a talajkí- mélő ipari növények is, ame­lyek korán lekerülnek, pl. a repce, len, mák, dohány A kukoricáról mint elővete- ményről külön meg kell emlé­kezni. A kukoricát — gyakor­lati tapasztalataink alapján — két okból nem tartjuk megfe­lelő búza-elő veteménynek. Rendszer., t későn kerül le ah­hoz, hogy talaját a megkívánt módon, jól és idejében készít­hessük elő vetésre. Gyenge búza-elővetemény, mert tö meges gyökérmaradványaival felemészti a talaiélőlényeket, s a búzanövény elől feléli a leg­szükségesebb kész nitrogén- tápanyagot. Fejlődését csak nitrogén-műtrágya adagolásá­val biztosíthatjuk akkor, ha műtrágya adagolásához kellő csaoa^év is hozzájárul. A hát­rányok ellenére is szükséges kukorica után búzát vetni. Az ebből eredő hibák megakadá­lyozására az eddiginél többet kell tennünk. Hiába értű. el ugyanis a vetésterület felén — jó előve­temények után — 10—12 má­zsa hol J"nkén ti átlagtermést, ha a terület másik felén, a ké­sőn betakarítható elővetemé­nyek után vetett gabona holdja csak 6—7 mázsát adott. Vilá­gos tehát, hogy ha búzater­mesztésünket haladó, korsze­rű alapokra akarjuk helyezni, akkor ezen a helyzeten javíta­ni kell. Ennek módja egyrészt a kései kukorica-elővetemény fokozatos csökkentése, más­részt a korábbi érésű, de emel lett is kielégítő termést szol­gáltató kukoricafajták elter­jesztése. Ezenkívül jobban kell nénszerűsíteni és alkalmazni a kukorica helyes művelését. El kell érnünk, hogv a búzát meg­előző kukorica alá elvégezzék a mélvs»á»tást, istállótrágyázzák és gondos növényánolásban ré­szesítsék a talajt. Helyes, ha a termelőszövetkezetek elsősor­ban azokat a kukoricafajtákat vetik és művelik négyzetesen, amelyek után őszi búza követ­kezik. Ebből a szempontból fő­leg a július és augusztus hó­napban megismétlődő soroló kapálásra kell különös figyel­met fordítani. A gyommentesen, porhanyóan és beéredve visz- szamaradt talajokon több má­zsával nagyobb terméshozamot érhetünk el. A mezőgazdasági termeles fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat előírja, hogy a gabonáüék nagyobb ter­méshozama érdekében a ieg jobb előveteményeket, elsősor­ban az őszi kenyérgabonafélék, különösen a búza részére kell biztosítani. E cél megvalósítá­sára, a növények helyes vetési sorrendjének kialakítása vé­gett készítsünk elővetemény- tervet. ElsősQrban azt érjük el, hogy búzát búza után ne vessünk. Ezért első feladatunk kedések közül talán a legjelen­tősebb az úgynevezett koca­kihelyezési akció. Ennek során a tsz-tagok háztáji gazdaságait jó külemű, továbbszaporításra alkalmas vemhes kocákkal lát­juk el. Így biztosíthatjuk a termelőszövetkezetek süldő alapanyag-igényeinek, a tagok háztáji igényeinek a kielégíté­sét, valamint az állam részére a háromdarabos süldőleszállí- lással az egyéb megyei szövet­kezetek és az állami vállalatok hízóanyag-mennyiségét. — Mennyi kocát helyeztek ki eddig a megyében? — 3780 szerződést kötöttünk, és 3090 kocát már le is szállí­tottunk. Kiváló sertéstenyész­tési hagyományokkal rendelke­ző termelőszövetkezetektől vá­sároltuk fel a kocákat, és eze­ket adtuk ki a háztáji gazda­ságokba. A búgatásokkal meg­teremtettük a későbbi falkásí- tás lehetőségét. Az akciób-n zös érdeket szem előtt tartva, az elért munkaegység arányá­ban juttasson a termelőszövet­kezet a tagok háztáji gazdasá­gainak abrakelőleget, más­részről a szövetkezetek a saját szaporulatból már a jövő év első negyedére szerződjenek le. Nem árulok el titkot, ha meg­említem, hogy jobban kifizető­dik a nagyobb súlyra való hiz­lalás. Egy példát említek: a 110—130 kilós fehér hússertést 15 50 forintért, a 130 kiló feletti fehér hússertést 16 forintért veszi át a vállalat kilónként. Nem ,kis kedvezmény az sem, kogy a tsz-tagokkal és az egyé­ni termelőkkel kötött szerző­dés után sertésenként 400 fo­rint kamatmentes előleget le­het felvenni. Ha a tag háztáji gazdaságában a sertéshizlalási keretszerződés alapján szerve­zi, irányítja a szövetkezet, és kellő számú hízott sertést egy időben adnak le, akkor a kö ös igen sok jó kocával járult hrz-; lebonyolítósi dí* — Hogyan alakult a sül­za a répáspusztai Első Ötéves Terv, a somodért Kossuth, a göllei Béke, a zamárdi Balaton, a pusztaszemesi Búzakalász, a hogy az elővetemény-terv I somogyszentpáli Béke, a tapso­alapján számba vegyük azokat a területeket, amelyeken ke­nyérgabonát akarunk termelni. Azokon a táblákon, amelyeken elkerülhetetlen a kenyérgabo­nának kalászos utáni vetése, ott gondosabban végezzük el a talajmunkákat — a tarlóhán­tást, a keverő- és vetőszántást —, és alkalmazzunk nagyobb adagú műtrágyát, a tarlóhán­tás előtt nitrogén-műtrágyát. Szőllősi Ferenc a répáspusztai Első ötéves Terv Tsz elnöke. nyi Rákóczi, a sávolyi Üj Élet, a balatonszentgyörgyi Csillag­vár és az ordacsehi Március 15. Termelőszövetkezet. — Mi a helyzet az idei és az 1961. évi háztáji szerződé­sekkel? — Erre az évre 16 ezer ház­táji sertés hizlalására kötöt­tünk szerződést a jövő évre, ez ideig 833-ra. Vállalatunk elő­terjesztésére határozatot ho­zott a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága, melyben a ser­téstenyésztés növelése céljából a következőket javasolja: a kö­dőfelvásárlás? — Augusztus 31-ig 14 300 süldőt vás,árolt fel a vállalat, ebből 12 100-at juttattunk a termelőszövetkezeteknek. Az a javaslatunk, hogy a szövetke­zetek fogadják a 13—15 kilós malacokat, mert később egyre kevésbé tudjuk kielégíteni az igényeket. Az állattenyésztés fejlesztése, szükségszerűen meg­kívánja a férőhelyek számának szaporítását, s ami most a leg­célszerűbb, a szerfás épületek létesítését. Hogy mennyire he­lyes ez, arra a többi között példa a somodori és a holládi szövetkezet saját erőből épített sertés-, illetve növendékmarha- szállása. APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként 1,— Ft, vasár- és ünnepnap 2,— Ft. Az első szó két szónak számít. Legkisebb hirdetés 10 - Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap- Kiadó vallalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják és telefonon is be­mondhatják hirdetéseiket. ADÁS-VÉTEL: Életjáradékra házat vennék Ka­posvárott vagy környékén. Cím a kiadóban. (689) A Pázmány P. u. 11. sz. ház rész­ben beköltözhetően eladó. (682) Berva motorkerékpár építkezés miatt sürgősen eladó. Cím a kiadó- (3155) ban. 125-ös Danuvia, 1959-es kiadású, príma állapotban eladó. Folk Jenő, Karád, I. 9. (G93) A Fácános út 6. sz. alatti családi ház — egy szoba, konyha, speiz, kisebb melléképülettel — 800 n-öl területtel, beköltözhetőséggel el­adó. Harangozó József. (35942) Somogyaszalóban a Rákóczi u. 28. sz. alatt használt pala sürgő- sen eladó.__________(35941) Magános kertes ház eladó be­költözhetőséggel. Kölcsey u. 10. (35948) Super-odina fényképezőgép Vil- lux hálózati örökvakuval (lottón nyert) eladó. Kövér Anna, Segesd, Kanizsai u. 24. (3161) Lonka-hegy 37. sz. alatt családi ház beköltözhetően eladó, tetszés szerinti nagyságú gyümölcsös te­lekkel. Érdeklődni: ugyanott, dél- után 4 óra után. (35919) Eladó világos háló, 7 db. Petőfi utca 48., 2. ajtó.______ (35952) Bontásból gerenda, szalufa, pad­lásdeszka, tetőcserép, ajtók, abla­kok eladók. Nádor u. 14. (35958) Jókarban lévő használt ajtó el­adó. Dimitrov u. 69. (35959) Telchammer páncéltőkés, rövid zongora, ugyanott világos háló­szobabútor is eladó. Kanizsai utca 39- sz. (35955) Pannónia motorkerékpár jó álla­potban eladó. Május 1. u. 23.# Szvetnyik András. (35956) Nagyobb méretű szobaasztal el­adó. Hunyadi János u. 26. (35954) CSERE A Balázskertben Kaposvárod há­romszobás (baromfi-, disznótartá- sos) lakásomat elcserélném hason­lóért. Báli Ferencné. (35943) Pest melletti kétszobás összkom­fortos szolgálati lakásomat elcse­rélném kaposvári hasonlóért. Ér­deklődni 35957. számon a Magyar Hirdetőben. (35957) ÁLLÁS Mezőgazdászt, nagy gyakorlattal rendelkezőt, azonnali belépéssel alkalmazunk. Termelő zöv kezet* Csorna. (35939)

Next

/
Thumbnails
Contents