Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-15 / 218. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, I960, szeptember 15» Sok kicsiből egy nagy filmszínházaink műsorából Annyi széthúzás, külön uta­kon járás, erő-szétforgácsolás után öröm olyan lelkesítő hírt hallani h>gy egy járási szék­helyen ráébredtek arra, csak akkor lehet eredményesen dol­gozni, akkor lehet igazi kultúr- életet teremt ', ha összefo­gunk, s közösen, együtt csinál­juk azt, amit eddig külön vé­geztünk. Csurgón sok tévúton járás, keresgélés után értek el addig a pontig, hogy kimond­ták: fabatkát sem ér az, ha minden üzem, minden intéz­mény csak a saját kis együtte­sével törődik, az egész köz­ség kultúrélete »-látókörén« kí­vül esik. inogjunk végre össze, adjuk oda színjátszó csopor­tunkat, táncosainkat, éneke­seinket, s teremtsünk erős, központi együttest. A Csurgói Járási Művelődé­si Házban az utóbbi időben sok igazgató megfordult, s ez is nagyban gátolta az »egv kézbe a kultúrélet« elv megvalósítá­sát. Bartol Antal személyében fiatal, lelkes igazgató került nemrégiben a művelődési ház élére, s Bogdán Jenő járási művelődésügyi felügyelővel összefogva nekikezdett a köz­ponti együttes létrehozásának. Még csak az első lépéseket tet­ték meg, de ezek a legfonto­sabbak, hisz a »diplomáciai tárgyalásokat« jelentik: hajlan- dóak-e az üzemek, a ktsz, az fmsz támogatni a közös együt­tes megteremtésének tervét? A községi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülése megtárgyalta a művelődési ház tervét, s a központi együt­tes létrehozását is megvitatták. Az elképzelés megállta a pró­bát már ezen az értekezleten is. A támogatást megígérte a községi tanács és mások is. A Napsugár KTsz nem sokkal az ' értekezlet után értesítette a művelődési otthon vezetőit: tá­mogatják a központi együttes létrehozását. Eddig az volt a fő hiba, hogy a művelődési ház régi igazga­tói nem mentek el az üzembe, a ktsz-be, az fmsz-hez. Nem tárgyaltak velük a helyszínen. Bartol elvtárs a járási műve­lődésügyi felügyelővel meglá­togatta a vállalatok gazdasági vezetőit, s megbeszéli velük az együttműködés minden ágát. S azokkal a fiatalokkal is be­szélnek, akik majd a központi együttesben dolgoznak. A kezdet kezdetén van a központi p—’üttes létrehozása: sikerről még nem beszélhe­tünk. Ez csak akkor érhető el, ha mindenki szíwel-lélekkel támogatja ezt a talpraesett, életképes elképzelést, ha az értetlenség, szűklátókörűség sehol sem gátolja a központi együttes megteremtését, ha mindenki olyan készségesen áll az ügy mellé, mint a Nap­sugár KTsz. Bartol Antal így vélekedik a központi együttes megalakítá­sáról: — Eddig se az elven, inkább a néven lovagoltak né- hányan. Kié lesz, kihez tarto­zik a központi tánc- és szín­játszó együttes és énekkar?1' Csurgó együttese lesz. Ilyen- * féle néven szerepelünk majd. ] A ktsz-nek, a gimnáziumnak * és a művelődési háznak is van tánccsoportja. Ebből alakítjuk] meg a központi együttest. A] földművesszövetkezet és a Fa­ipari Vállalat színjátszó cso­portja igen jó. Az ő embereik alkotnák a központi színjátszó együttes gerincét. S- megalakí­tanánk a központi énekkart is. Szó volt arról, hogy munkás-, pedagógus-énekkar alakul, ehelyett inkább a központi lét- ] rehozását, szorgalmaztuk. Jól határozott a Csurgói Já­rási Művelődési Ház, amikor j a központi együttes megterem-, tésének útjára lépett. Na­gyobbat, színvonalasabbat hoz-| hat majd Csurgó és környéke* kultúréletébe a megalakuló ’ központi együttes. Lajos Géza* Vörös Csillag MESTERDETEKTÍV K3BOttSGb4.il Tízéves a Szépirodalmi Könyvkiadói Tíz évvel ezelőtt, 1950-ben több azonos profilú könyvkiadó nemzeti vállalat összevonásá­ból alakult meg a Szépirodal­mi Könyvkiadó. Az új könyvkiadónak az el- ső években nemcsak a magyar, hanem a világirodalmi művek megjelentetése is hatáskörébe tartozott, amíg a feladatok megnövekedése szükségessé nem tette a kétféle profil szét­választását. ' Ettől kezdve mindmáig a Szépirodalmi Könyvkiadó, — néhány nagy példányszámú sorozattól elte­kintve — kizárólag magyar iro­dalmi műveket jelentet meg. Megalakulásának első percé­től a párt művelődéspolitikai célkitűzéseinek megvalósításá­ra törekedett, s első tíz eszten­dejének szép eredményei és apró botlásai szervesen kap­csolódnak kulturális életünk egészének fejlődéséhez. A tár­sadalom szocialista átalakulá­sának szolgálatában közkincs- csé tette a haladó szellemű irodalom nagy alkotásait, s minden erejével segítette az új magyar irodalom kibonta­kozását. Üj írókat fedezett fel, egyengette az egyre na^vobb számban jelentkező fiatal írók útját, és megismertette az ol­vasókkal a felszabadulásig emigrációban élő magyar írók műveit. ..wködésének első év-1 tizedében 1960 művet jelente- tett meg 24 700 000 példányban.1 A fennállásának tizedik év-: fordulóját ünneplő Szépirodai-3 mi Kiadónak kívánunk az el-i következő évtizedekre szólóan! is eredményes, jó munkát! Ez a film színes fantáziával gúny ölje ki nemcsak a széria­szám kreált csodádé lektívek jól leplezel: ostobaságait, hanerr a detektívregény-kul túsz virágzásáho; szükséges olvasói hi­székenységet is. Két ségtelenül kritikai élr van a filmnek éppel azáltal, hogy akár egyetlen kockáját is képtelenek vagyunk komolyan venni. Pa­zar ötletek egész so rából áll a film. Hans Quest rendező játszi könnyedséggel bonyo­lítja a cselekményt. A film fő attrak­ciója természetesen maga a páro,tlan szi matú és logikájú Nick Knatterton, aki­nek Sherlock Hol­■nes-i öltözéke alatt páncéling és rettent­hetetlen szív rejtezik, zsebében viszont mag­netofon, elektromos csővágó-apparátus, fogsorában pedig pre­cíziós acélfürész, hogy legszorultabb helyzetéből is pilla­natok alatt »kivághas­sa« magát. Nick Knattertont Carl Lief- fen alakítja sziporká­zó szellemességgel. Szabad Ifjúság MOZART Huszonkét tanfolyamot indítanak a fonyódi járás nőtanácsai A tavalyihoz hasonlóan az idén is kiveszik részüket a népművelésből a fonyódi járás nőtanácsai. Tavaly mintegy íélszázan irati,. ztak be a dol­gozók esti általános iskoláiba, hogy elvégezzék a hetedik— nyolcai. osztályt. Az idén ugyancsak sokat tesznek az asszonyok a beiskolázásért. A pedagógusok segítségével meg­magyarázz ' k az anyáknak: ta­nulni nem szégyen, sőt erény és szükséges is, hogy pótolják, amit önhibájukon kívül el­mulasztottak fiatal korukban. Minteov 50—60 asszony jár majd pártoktatásra A nőtanácsok 22 tanfolya­mot szerveznek a falusi lá­nyok és asszonyok részére. Igen kedveltek a sütő-főző tan­folyamok. Nagyon megszeret­ték a nők a hímző-tanfolyamo­kat is. Balatonszentgyörgyön csuhéfonást tanulnak. A tanfolyamokat felhasznál­ják arra is, hogy különböző ne­velési, politikai kérdésekről is felvilágosítsák a részvevőket. Szerkesztői üzenetek Dr. Hollósi, Balatonfenyves Karl Hartl rendező igényesen vitte film­re a zene tragikus sorsú titánjának alak­ját. A pompás kiállí­tású színes osztrák fiima 'zenés életrajzfil­mek szokásától elté­rően Mozart életének utolsó hónapjait vará­zsolja elénk. A csá­szári udvar zeneszer­zője meg ill sikerei és világhírneve teljében is nyomasztó anyagi gondokkal küzd. A jakobinusnak tartott Mozartot, a rebellis Az 532-es pavilon kis alapte­rületű, raktára nincs, s ez meg-]! nehezíti a tárolást. Kékkúti vi-\ két azért nem árusítanak. A? tejjel kapcsolatban közöljük,? hogy hűtőberendezés hiányé-? ban romlandó áru nagyobb? mennyiségben való beszerzé- ? sét a Somogy megyei Élelmi-? szer Kiskereskedelmi Vállalat? nem engedélyezheti. A boltve-? zető saját elhatározásából áru-? sított tejet, s szeptember 1-én? jogosan szüntette ezt meg. Ar-? ról értesültünk, hogy még eb-? ben a hónapban mindennemű^ árusítás megszűnik az 532-es J számú pavilonban, mivel ezi csupán idényjellegű. ? Deák Ferenc, Kovács And-i rás, Fonyód: Levelükben nemi említettek pontos adatokat ésj tényeket, s mivel címüket * sem írták meg, az illetékesek­nek nem volt módjukban pa­naszukat orvosolni. Kérjük, ír­jál* meg a lakáscímüket, néhány adatot is közöljenek, hogy pa­naszukat kivizsgálhassák, s megszüntethessék annak okát Laczó István, Hajmás: Kér­jük, írja meg, milyen adót em­lített levelében, és mikor fi­zette azt be. Ezenkívül mun­kahelye címét is közölje szer­kesztőségünkkel, mert kérésé­nek csak ezeknek az adatok­nak birtokában tudunk utána­járni. Mióta vannak amerikaiak ? Alig néhány évtizeddel ezelőtt az volt az általános felfogás, hogy alig három-négyezer éve laknak az amerikai kontinensen, s az amerikai őslakók ázsiai nomádok voltak, akik a Bering-szoroson ke­resztül vándoroltak Amerikába, és lassanként dél felé is letelepedtek. 1926-ban azonban az észak-ameri­kai New Mexikóban kb. tízezer évvel ezelőtti emberi települések nyomaira bukkantak. Üjabb ásatások alátámasztották azt a feltételezést, hogy az ameri­kai kontinens esetleg több évez­reddel korábban benépesült már. Még messzebb mennek azok a mexikói antropológusok és régé­szek, akik kutatásaik alapján azt állítják, hogy a jelenlegi Mexikó City környékén már 50 évezreddel ezelőtt is voltak emberi települé­sek. Ezt az elméletet támasztják alá a legújabb ásatások is, miután Mexikó Citytől 100 kilométernyire dél-keletre olyan leletekre bukkan­tak, amelyek azt bizonyítják, hogy ezen a területen már harmincezer évvel ezelőtt is voltak emberi te­lepülések. A leletek túlnyomórészt allati csontok, valamint azokból készített primitiv rrunkaeszKözok és fegyverek. Olyan csontdarabo­kat is találtak, amelyekre állatok körvonalait vésték. A MATUZSÁLEMEK ORSZÁGA Dr. Allen E. Bánik amerikai kutató a Himalája hegy­ségben felfedezte a matuzsálemek országát Bánik beszámol arról, hogy a kis, teljesen elfelejtett Hunsa királyságban 120 éves emberekkel találkozott, és olyan 80 éves asszo­nyokkal beszélgetett, akik 40 évesnek tűntek. Bánik nem állítja, hogy ebben az országban megtalálták volna az »örök ifjúság« italát, de véleménye szerint a hunsai lakosok an­nak köszönhetik hosszú életüket, hogy egész különleges módon válogatják és készítik el ételeiket. Állítólag a Hunsa királyság lakosainak élete alapján írta annak idején James Hilton »Elveszett horizont« című könyvét. Ebben egy mesés Himalája hegységbeli országról ír, amely már szinte olyan, mint a képzeletbeli édenkert. »Fiatalnak számít a 90 éves ember« — írja dr. Bánik az újonnan felfedezett királyságról. — Ebben az országban nagyon sokan érik el a 120 éves életkort, és néhány olyan emberrel is találkoztam, aki azt mondotta, hogy 140 éves.« Bánik úgy véli, hogy sikerült felderítenie ennek a népnek a titkát: »Ezek az emberek egészségesebben táplálkoznak, gyümölcsöket, diót, főzeléket, tejtermékeket esznek, és csak egyszer egy hónapban fogyasztanak húst. Egész másképp készítik ételeiket, mint mi. Ezt az elkészítési módot azon­ban nem tudjuk a mi civilizációnkban bevezetni, mert fő­zési módszereinkkel tönkretesszük az egészséges test számá­ra szükséges vitaminok nagy részét.« Csodálkozva írja Bánik, hogy e kis paradicsom lakói egyáltalán nem vetik meg az alkoholtartalmú italokat és a dohányt. Ezeknek az embereknek kb. 20 százaléka do­hányzik, és egész télen olyan helyiségekben lakik, amelye­ket a nyiVtt tűzhelyek miatt sűrű füst borít.« A Hunsa ki­rályság lakói ezenfelül gyakran üvegszómra isznak egy igen erős borfajtát anélkül, hogy az káros hatást tenne rájuk. Magasabb szintű gyógyszertechnikus-képzés indul szeptemberben A gyógyszertárak államosí­tása után egy évvel, 1951-ben kezdődött meg megyénkben a technikusképzés, ötvenkettő­ben már egyéves tanfolyamon folyt az oktatás, de még mun­kaidő után. Később az okta­tás idejét beszámították a munkaidőbe, s havonta egy­szeri konzultáción adtak szá­mot a technikusok előrehala­dásukról. A kezdeti technikusképzés­ben részt vehettek az általános iskola nyolcadik osztályát el­végzettek is, ha legalább egy­éves gyógyszertári gyakorla­tuk volt. A kezdetben nyolc-, majd tíz-, később tizenkét hó­napos tanfolyamot az idén — szeptember 20-a körül indul — felváltja a kétéves technikus- képző tanfolyam. Már koráb­ban szorgalmazták, hogy mind több érettségizett gyógyszerész­technikust képezzenek. A most megjelent tervezet egyetlen lehetőséget hagy a nem érettségizetteknek: akkor vehetnek részt a tanfolyamon, ha 1959. január 1-e előtt már gyógyszertári alkalmazásban voltak. Az ősszel induló két­éves oktatásra azok jelentkez­hetnek, akik nem töltötték be harmincadik életévüket, és megvan az előírt gyógyszertá­ri gyakorlatuk. A tanfolyam hallgatói a második év után képesítő vizsgát tesznek. Az oktatás minden "feddigi tanfo­lyamnál magasabb szintű ké- nesítést ad, s a végzett techni­kusok szélesebb hatáskörrel dolgozhatnak majd. Beaumarchais Figa­rójának komponistá­ját a császári inten- datúra a munkája apró részleteibe való rosszindulatú beavat­kozásokkal igyekszik megfosztani az alko­tásnak számára min­dennél nagyobb gyö­nyörűségétől. Mozart alakját a te­hetséges Oscar Wer­ner alakítja — meg­hökkentően jó maszk­ban, amely nyilván nem portrészerűen hasonlatos az ábrázolt archoz, de tökéletesen felidézi annak illúzió­ját. A film története Mozart utolsó szerel­mi fellángolását be­széli el a Varázsfuvo­la komponálásának hónapjaiban. A főszerepeket Jo­hanna Matz, Gertrud Küc kelmann, Nadja Tiller, Erich Kunz és Karl Skraup alakítja. Kutyaoltás — szépséghibával Dr. Nyíri Ede városi főállatorvos aláírásával idézést kézbesített a posta a kaposvári ebtulajdonosoknak. Az ebek veszettség elleni kötelező oltásának időpontját közölték a hivatalos papíron. Hétfőn meg is jelent a sok száz kis- és nagykutya-tulajdonós a Május 1. utca 101. előtt. Türelmesen várták, hogy megérkezzék az állatorvos. Meg is érkezett. Kedélyes hangon közölte az ebtulaj­donosokkal, hogy nincs szérum, fáradjanak oda szeptember 22-én. A felháborodás a legkülönbözőbb formában jutott kife­jezésre. A kutyák ugattak, gazdáik pedig szitkozódtok, íog- gal, mert sokan munkahelyükről jöttek el, hogy eleget te­gyenek a felszólításnak. S így ki fizeti meg a kiesett mun­kaidőt? Éppen ezért megkérdezzük a városi tanács mezőgazda- sági osztályát: ki a felelős ezért a tréfának is rossz félreve­zetésért? Buzgó kis kártevők Ilyenkor, is1' lakezdés táján érik a vadgesztenye, s nagy buzgalommal szedegetik össze a gyerekek. Szervezett gyűjtést indítanak, csoportosan száll- ják meg a gesztenyés területe­ket, s egymással versengve szorgoskodnak, kinek kerül több gesztenye a táskájába vagy a zsebébe. A gyűjtés nem újkeletű. Régen is kedvelték, s pipát, fejet és egyebet farag­tak a gesztenyéből. Most az iskolákban is szorgalmazzák gyűjtését, a '■ begyűjtöhelvekcn meg pénzt adnak érte, s ez alaposan fellendítette a »ke­resletei«. Iskola után egy-egy nagyobb kővel vagy téglada­rabbal körillállják a. gyerekek a gesztenyefákat, s ledobálják a gesztenyét. A kő vagy a tég­la azonban sok áoat is letör. S amikor véget ér a geszte- wrzés, s a gypr°kek elvónul- nak n.z ágakkal, l.evclnl‘1"3l bo­rított ta pl^l — hizo-n-” -inon dóTkodik az arra iáró. Bizo­nyára sokan kétségbe vonják a gesztenyegyűjtés hasznossá­gát, mikor a megtépázott lom­bokat nézik. S akkor is. ; mi­kor egy-egv kisfiú sírva 'gy haza, mert ráesett a kő... Pe­dig hasznos a vadgeszteiye- gyűjtés. Érdemes is vele fog- lalkozni. De csak módjával. Somogy! Néplap Az MSZMP Somog.v megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Teleron 15-19, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vál'alat, Kapós / r, Latinka S. u. 2. Telef n 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipar« vállalat kaposvári zenitben* Kaposvár, Latinka S. u. 6. Nyomdáéit felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Fosta. Elő­fizethető a helyi nostaí'ivat/' oknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11,- Pi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents