Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-11 / 215. szám
Vasárnap, 1960. szeptember 11. 5 SOMOGYI NÉPLAP CSAK BIZTOS ALAPRA LEHET A MEGYEI TANÁCS őszi- téli népművelési tervében egy központi irodalmi színpad létrehozása is szerepel. Megalakításának határideje december 31., tehát csaknem négy hónap van hátra ad^ig. Sok runden történhet ennyi idő alatt, jó is, rossz is, mégis érdemes. jóslásba bocsátkozni. A terv szerint az irodalmi színpad a Munkás Színjátszó Stúdió, a Megyei Könyvtár Irodalmi Színpada és a Csiky Gergely Színház közreműködésével szerepelne. Itt érdemes egv kicsit megállni, s alaposabban megvizsgálni ezt az elképzelést. Kaposvárnak szüksége van irodalmi színpadra, hiszen a marcali, nagyatádi, csurgói, bogiári és barcsi irodalmi szín- isd működése bizonyítja: lehet dolgozni, csak szív, lelkesedés és határtalan irodalomszeretet szükségeltetik hozzá. A terv helyességét tehát senki se vitatja, legfeljebb a kivitelezés körüli bizwnytalanság aggasztó. Mert miről van szó? A színpad szerepéről, cél iáról nagyszerű megfogalmazásban ro ilatkoztak a megyei tanács művelődésügyi osztályán, de a gyakorlati részeknél már nem voltak ilyen magabiztosak. S ez azt bizonyítja, megint belekerül valami olyan az őszi-téli tervbe, amit »fenn sütöttek ki-«, de nem hánytak- vetettek meg részletesen azokkal, akiknek munkáján áll vagy bukik az egész kivitelezés. így például Pellérdi Gyulát, a Munkás Színjátszó Stúdió vezetőjét sem kérdezték meg, nem voltak kíváncsiak észrevételeire, pedig a központi irodalmi színpad magját a stúdió tagjai képeznék. HA KÖZPONTI irodaim; színpadot akarunk létrehozni, méghozzá életképes színpadot, akkor biztos alapra kell építeni. De lehet-e szilárd az alap, amikor már a tervezésnél a felhőkben járunk, s nem a bizton ságos talajról indulunk el? Rossz gyakorlat az, hogy a vezetők elhatároznak valamit, s csak azután közlik tervüket az érdekeltekkel. A színház igazgatójának is tettek említést az irodalmi színpad létrehozásé ról, a könyvtár irodalmi színpadának vezetőjével is beszéltek, de ez nem elég. Mielőtt belekerült a tervbe, le kellett \ Ina ülni a színház és a színÉPÍTENI padok képviselőivel, s egyeztetni a művészi elképzeléseket, mérlegelni a lehető legjobb megoldást. Mert enélkül még az épkézláb ötlet is sikertelenné válhat, megbukhat. A Munkás Színjátszó Stúdió is, a könyvtár irodalmi színpada is elkészítette már tervét. Azonban ez felborul, mert működésüknek a központi irodalmi színpad programjába kell — legalábbis a tervek szerint beleilleszkednie. Tehát ha majd lesz vezetője a központi irodalmi színpadnak, ha majd ki alakul egy művészi elképzelés, s ezt tervbe is rögzítik — akkor a Munkás Színjátszó Stúdió, a könyvtár irodalmi színpada köteles eddigi tervét felborítani s újat készíteni. S itt lyukadunk ki oda: nem a legjobb az az elképzelés, hogy legyen központi irodalmi színpad is, de maradjon meg kü- lön-külön a Munkás Színjátszó Stúdió és a könyvtár irodalmi színpada. Ez előbb-utóbb az erők szétforgácsolását okozza, s az is felbomlik, az is megreked, ami most jól működik. Jezeri Zoltán, az SZMT kul- túrfelelőse is azon a véleményen van: amíg nem tudunk helyet biztosítani a központi irodalmi színpadnak, addig nagyon nehéz állandó együttest kovácsolni. A Munkás Színjátszó Stúdió tagjai még csak el- próbálgatnak, s előadást is tartanak az SZMT klubhelyiségében, de a központi irodalmi színpadnak ez már nem elég. Ahol a szakszervezeti székház felépüléséig otthonra találhatnának, oda nem bocsátják be. Ott van a kitűnő előadóterem színpaddal a KIOSZ székházában, de az értetlenség nem engedi oda az irodalmi színpadot. A csurgói járásban központi együttest hoznak létre az üzemek, a ktsz, az fmsz színjátszóiból, táncosaiból. A sokból egyet, erőset. S ez a jó. CSAK ÍGY LEHET hozzáfogni a központi irodalmi színpad megalakításához is. S ez a központi együttes szerepelhet tcbbfelé is, a könyvtár, a szak- szervezet ugyanúgy felkérheti szereplésre, mintha a saját külön együttese volna. De így egy kézben összpontosulna az irányítás, nem apróznák a szereplők sem két-, sőt háromfelé az erejüket. Félmegoldásokkal nem jutunk célhoz, s a központi irodalmi színpad létrehozása hely, megfelelő körülmények és csak egy együttesbe való tömörítés nélkül — fából vaskarika. Lajos Gém Fonodái ipari tanulók oktatását kezdték meg a Textilművekben Eddig betanított dolgozók végezték a fonodái munkát. A jelentkezők csupán egy tanfolyamon vettek részt. Ez év elején indult először négyhónapos szakmásító tanfolyam, melyen a már három éve fonodái alkalmazásban lévő dolgozók képezhették tovább magukat. Egyebek között géptant, technológiát, anyagismeretet tanultak. A tanfolyam elvégzése után segédlevelet és ötszázalékos fizetésemelést kaptak a hallgatók. Eddig tizennégyen vizsgáztak le, közülük hatan kiváló eredménnyel. Az őszszel újra indul ilyen tanfolyam. Az előadásokat az üzem mérnökei, technikusai tartják. Megkezdték a fonodái ipari- tanuló-oktatást is. A tanfolyamra a 15. évüket betöltött, általános iskolát elvégzett fiatalok jelentkezhettek. Jelenleg harmincán járnak az egyéves ipari tanuló-oktatásra. Csattanó válasz Delft polgármestere kifogásolta Jan D emui (Jer festőművész egyik képét, «-ön valószínűleg életében nem sok szépet láthatott-« — mondotta gúnyosan a polgármester. «-Így van - válaszolta a festő —, főként polgármestereket, városi tanácsosokat és azok feleségét festettem.-« Foto-szakkört, nyelv- és kézimunka-tanfolyamot, a dolgozóknak esti iskolát szerveznek Balatontöidváron Eseményekben gazdag hónapokban lesz részük a bala- tonf öld váriaknak. A pártszervezet, a tanács a helyi tömegszervezetek vezetőivel egyetértésre jutottak a téli programban. Kilenc előadást tartanak majd az őszi-téli időszakban a következő címekkel: »A gazdaságos baromfitenyésztés-«, »A nyugdíjtörvény ismertetése-, »Az alkoholizmus és más káros szenvedélyek elleni harc«, »Mai szemmel a csodákról, a babonákról és a túlvilágról«, »Az iskolareform és az ifjúság nevelése«, »Hogyan védekezzünk a fertőző betegségek ellen«, »Parasztmozgalmak Magyarországon«, »Nemzeti felszabadító mozgalmak' Afrikában«, »A községfejlesztés a nép szolgálatában«. S kik lesznek az előadók? Tanácselnök, pártvezetőségi tag, járási tanácstitkár, történelem szakos tanár, orvos — olyanok, akik jól ismerik azt a területet, amelyről előadást fognak tartani. Teljes a megegyezés a különböző tanfolyamok szervezésében is. Így az MSZBT orosz és német nyelvtanfolyamot indít, lévén Balatonföldvár igen fontos idegenforgalmi hely. A nőtanács kézimunka-tanfolyam szervezését vállalta magára. A KISZ foto-szakkört alakít. Szabii Gizella elvtárs, a községi tanács elnöke elárulta, hogy a tanácstagokkal egyetértve a legközelebbi tanácsülésen legalább ötezer forintot szavaznak meg erre a célra. Még ebben az évben el akarnak menni Csák várra, mert úgy hírlik, ott nagyon jól működő foto- szakkör van. A pedagógusok megszervezik a dolgozók esti iskoláját. A felsoroltakon kívül ankétot rendeznek a könyvtárral, november 7-én szavalóverseny lesz. Egy férfikórus megszervezése is folyamatban van. A tervek minden dicséretet megérdemelnek. Most csak az a kérdés, hogyan tudják valamennyit valóra váltani. Reméljük, fél—háromnegyed év múlva arról adhatunk majd szádot. hogy a földváriak minden ígéretüket teljesítet ték. KÖNYVESPOLC Arnoud: A FÉLELEM BERE Arnaud A félelem bére című művének címlapja. Guatemala egyik nyomasztó légkörű városkájában különböző nemzetiségű gazdasági emigránsok és kalandorok élnek. Egyetlen életcéljuk, hogy ezt a kibírhatatlan vidéket elhagyhassák, azonban az útiköltség megszerzése elérhetetlen álom. Váratlan mego'dás kínálkozik: az amerikai kő- olajtársaság fiókvállalata te • herautóvezetőket keres, akik hajlandók életük kockáztatásával nitroglicerint szállítani. A sok jelentkező közül négyet találnak megfelelőnek két. teherautó vezetésére, s célhoz azonban egyik sem élei, mindegyik életét veszti Ebből a regényből készült a hasonló című film, amelyet 1955-ben nálunk is nagy sikerrel játszottak. Kamjén István: CSOSZANÉ meg a többiek Kamjén Tstván novelláinak nagyobb része a felszabadulás előtti idők falusi szegénységének és a városi proletároknak az életét mutatja be. Á novellák egy része már a felszabadulás utáni életről ad számot. Sajátos melegség hatja át az írásokat különösen a gyermekekről szólókat. Maltz: TÜZES NYÍL A történet a náci téboly tetőfokának időszakában játszódik le Németországban. Willy V.'egler, az egyszerű munkás, akit addig családján kívül semmi más nem érdekeit, rádöbben arra, hogy tétlenségével a hitleri gépezet kiszolgálójává vált. Adott pillanatban szénából nyilat forrnál* meggyújtja, és így ad jelt az av goi repülőknek az álcázott hadiüzem bombázására. A regény művészien rajzolja meg a Willy Weglerben végbemenő lelki átalakulást. AKCIÓBAN AZ SS Az SS tevékenységéről szóló c'okumentumok tükrében maga a német fasizrfms tárul elénk. Az okmányok során njomon követhetjük a hitlerista diktatúra gyilkos tevékenységét kialakulásától a csúfos bukásig. Sőt, szinte napjainkig, mivel a volt fasiszták és volt SS-tagok tevékenysége még ma sem ért véget. Nagyon elgondolkoztató és időszerű olvasmány ez a könyv. Sok új, | eddig ismeretlen dokumen- 1 tómmal bővíti a német fasizmusról alkotott ismereteink Ikörét. Karsai Elek—Pintér István: DARUTOLLASOK Az izgalmas riportkönyv 8 F-.rthy-féle »nemzeti hadsereg« megszervezését és dicstelen »haditetteit« mutatja be. Meg- inlágítja az 1919-es szegedi ellenforradalmi szervezkedés politikai hatterét, kulisszatitkait, az antanthatalma ekal való szoros kapcsolatát. Eloszlatja a »nemzeti hadsereg« hősiességéről és hazafisáyáról táplált hamis illúziókat. A kötetben ismertetett izgalmas téb v’eket még hitelesebbé és színesebbé teszik a függelékben közölt dokumentumok és fényképek. KULTURÁLIS MOZAIK Soiobov müveinek hatása Dániában í Otto Lindhardt, a e>St — Ezt se Nekem jegy kell. De a jegyet} tartózkodik, a TASZSZ-nak tőlem is megkaphatja, egy}adott nyilatkozatában elmonA pályamunkások már le- sínek kilengési engedékenysé- a csiga csúszott át az építmé- ványát. A kalauz megnézte, ídal dán kiadóvállalat igazgatófektették az újfajta, te- ge, ha átrobog rajta a gyors. nyen. visszaadta. f ja, aki jelenle" Mihail Soíohov herbiróbb talpfákat a kavics- A munkás felelőssége. Elet, — Gulyás elvtársi — szólt — Ezt se lyukaszthatom ki. ■! vendégeként a Szovjetunióban ágyazatra, de ezek nem is fá- halál. Ö most az életről gon- lázban a mellette Álló munka- 'T-’---- '— ’ r'- - ------' b ői vannak, hanem vasbeton- dolkodott. Nem éppen az élet- társának. — Maga tudja, mi bel, nem rothadnak, mint a fa- té-válás bonyolult folyamaté- van nálam otthon... Én hazafélék, nem is kell őket korha- ról, inkább arról a valóságról, ugróm ezzel a vonattal. Lehet, dás elleni szerekkel beitatni. mely ezen a szikrázó délelőt- hogy a kétórással már vissza — Az emberi elme kifejt tön, midőn ő itt hórukkozik, is jövök, de az is lehet, hogy mindent mostanában az anyag vizszintmérőzik, talán már be- csak az új munkahelyen találsűrűjéből — jutottak Ferinek tölti hangjával azt a fehér kozunk... Vegye magához a eszébe a pályamunkási tanfo- tiszta kis szobát, s az első pó- szerszámjaimat, lyam vezetője szavai hórukko- ..................................................................................................................... k is büntetéssel. Máris vette ki zsebéből blokkot. — Meddig akar utazni? — Áldásfalváig. ■ dotta: Solohov »Csendes Don* lás közben. Alapépítmény, pályafenntartás, felelősség, miegymás számítások. Édesapja, ahogy beszéli, mikor elment pályamunkásnak a vasúthoz, egyszerűen a kezébe nyomták az óriási villáskulcsot, az emelő vasat, lapátot. Vonatra ültek csoportosan, vagy kirugdosták talpukkal a kéttengelyes kis ■' vasúti kocsit a tetthelyre. Csak idők múltán vált kezükben a lya melegében, megszámozot- szerszám lényeggé, saját jó- tan dicséri a napfényt, szántukból, nem végeztek tan- — Más — gondolta — ilyen a\ és »ü j barázdát szánt az eke« lj című művei nagymértékben J elősegítették, hogy Dániában 5megértsék az utóbbi, évtize- — Áldásfalváig?... Iyen /a-j! dekben a Szovjetunióban vég- íu nincs is ezen a vonalon. J bement alapvető változásokat. , 5 A Güldendal kiadó a minap je__S lentette meg a »Csendes Don« C surka Péter: AZ ELSŐ • • • A Fellépett. A kocsiban megállt a peronon, bámult ki az ablakon, és folyamokat, mint a mai fiata- kor még otthon is marad. Vár. mintha idegen tájakon durulok. Mire? A hírekre. Mi van, ked- zsolt volna vele a személy. — Még akkor szülőotthon vés nővérkém?... Észreveszik, hogy meglógott? sem volt a faluban, mikor én Miért nem marad ő is ott- Okkal, ok nélkül, majd elbípályamunkás apám örömére a hon? Kiváltképpen most, mi- rálják. Rosszul tette, jól tet- családban elsőnek ébredtem er- kor innen estére haza sem me- te? Aki tettét majd elbírálja, re a világra. Bábaasszonyok hét. Itt Ítészen lesznek, s innen erősen vegye figyelembe, hogy voltak, petróleumlámpa füstje, nyolcvan kilométer: e szállnak az első kedves érkezésének iz- vak vigyázás, és korán her- le a vonatról. Egy hétig együtt galmas percei, az öröm, a fél- vadtak el a tejfehér jázminok, lesz a brigád, munkásszálló- tés emelték lábát fel a vagon Zűrzavaros gondolatok sza- ban laknak. Egyhetes lesz a lépcsőjére, önvád, öröm, nem- ladoztak összevissza a fejében, fia, mikor megláthatja, mert bánomság rohamozták, midőn Az ő Esztikéjét a csontszínű fiú lesz, bizonyisten. De ha lány megjött a kalauz. autó hajnalba repítette be a lesz, az se lesz olyan végzete- szülőotthonba. Az áldott kis sen nagy baj, főképpen ha asszony el se nyöszörintette ma- olyan gyönyörű jóság lesz, gát. Feri magára rántotta ru- mint az anyja. háit rendőrőrs, telefon, alig * * .* - Csoportjegyünk van. Páegy óra múltán Esztike mar a Tf onat futtyongott, egyen- ivamun'mink r loiozor, ineeítntt iohór *V<*™unKas vagy OK. — Nekem van! gott Feri — Dérpusztacsárda, de ezentúl én Áldásfalvának hívom. Elmondta, miért. Beszélt akadozva az áldásról, amire vár, az elsőről, akit már látni szeretne. A kalauznak görcsbe húzódtak ujjai a papír fölött, megállt a kezében a ceruza, nézett ki az ablakon, mintha a dombok hajlatain ugráló fényekben gyönyörködne. — Azért mégiscsak jegy kell,} kedves szaktársam ... Jövökí mindjárt... Megálló következett, végigsietett a hosszú kocsin, eltűnt. Feri a pénzét számolgatta. Kitelik-e a büntetéssel a jegy ára? Majd meglátja. Ha nem, akkor kiszáll Regőremecen, addig biztosan futja, onnan átgyalogol »Áldásfalvára«. A kalauz nem jött. Már »AZ-U dásfalván« állott a vonat. Fe-t'h n ■ Az elvtárs lépett fel az ^ kiszállt, markában a kiszá-J előbb? — Én ... Igen... Én.. — Van jegye? mított pénzt szorongatta. Hat nem jött, biztosan nem is1 akart. Lépegetett a kijárat fe-i lé, visszanézett. A szigorú ka-1 lauz a szerelvény végén állott,', mintha Feri elöl menekült vol-’ szülőotthon patyolatágyán fe- ' letesen lassított, fehér küdt. Fájdalomban mosolygó füstje magasra szállott, szét- ' Z3e azi most nem lyu- na. Mosolygott, integetett. Fe- szeme csillogása kísérte ki az foszlott apró darabkákra. A kaszthatom ki, mert bizonyá- ri úgy hallotta, hogy mondott kísérte az állomásig darabkák összeverődtek, é's ra nincs is magánál, de hiszem, is valamit. És ahogy sietett a mint újszülött báránykák lege- va9V nem hiszem, hogy az elv- falu felé, határozott, zárt ériésztek az ég ezüstjén. A vo- társ benne van a pályaműn- telemmel kongtak fülébe a szaruit jött lassan. Talán nem is hús csoportban. De ha benne is vak: mozgott, csak Feri látta úgy, volna... — Erőt, egészséget az anyámintha menne, mozogna. Mint Feri kivette munkás igazol- nak és a fiának. ajtón, s a korai vonathoz, melyben minden reggel munkatársaihoz csatlakozott. Alapépítmény, kavicsolás, a új kiadásának első kötetét 52 ezer példányban. Otto T -nd- | hardt szerződést kötött Solo- ibov »A hazájukért harcoltak« című új regény kiad ra, amelynek első kötetét az író novemberben fejezi be. »A dán olvasók ugyanúgy, mint más országok olvasói is, türelmetlenül várják Mihail Solohov új művét« — fűzte hozzá ja dán kiadó igazgatója. Ördöngöá filmcímek A leopőldville-i sajiótudósí- tóknak feltűnt, hogy az Alber- tum mozi műsora sajátos ösz- szefüggést mutatott a kongói eseményekkel. Az összetűzések kezdetén a »400 csapás« című filmet játszották. Amikor a belgák kezdték elhagyni az országot, a »Tolvajok szökése« című film került műsorra, az első ENSZ-csapatok érkezésekor pedig az »Ö, miért oly későm< című filmet vetítették. Egy százéves parasztasszony festményei a nemzetközi múzeumokban New York állam 250 lakosú [ Eagle Bridge nevű községében i él »Moses nagymama«, aki különleges, »naiv« festészetével 180 éves kora óta az egész világon ismertté tette nevét. Moses nagymama művészetét 1940-ben egy New Yorkban élő bécsi műkereskedő fedezte fel, s kiállítást rendezett a képekből »Egy parasztasszony művei« címmel. A képekre, amelyek a múlt századbeli amerikai vidéki életet ábrázolják, és különlegesen bájos színeikkel és formáikkal tűnnek ki, a világnak szinte minden szakembere felfigyelt. Moses nagymama művészetét eleinte sokan vitatták. Inkább az amerikai reklámnak tudták be az egészet, és az öreg néni képeit gyakran elnéző mosollyal szemlélték. Az idő azonban nem a kétkedőknek adott igazat. »Grandma« Moses — ahogyan mindenki nevezi — most szeptember 7-én ünnepelte 100. születésnapját, és elmondhatja magáról, hogy a világ tíz legismertebb múzeumában ott lógnak - festményei. Egy- egy képéért ma már 3—4000 dollárt is kap. 76 színház Csehszlovákiában Az elmúlt évben Csehszlovákiában 76 színház működött 102 színházi együttessel, s együttvéve 26 866 előadást tartottak több mint 12 millió nézi számára. 1937-ben Cseh- szlovakiabßn mindössze 52 színház működött, s ezek egy év alatt !"■ ezer előadást tartottak 5 millió néző részére. A felszabadulas után Szlovákiában fejlődött legnagyobb mértékben a színjátszás. Míg 1937- ben 600 előadást 300 ezer néző tekintett meg, ezzel szemben 1959-ben több mint 4 ezer előadást csaknem kétmillióim nézték meg. A szlovákiai színházak száma az 1937. évi háromról 1959-ben tizenháromra emelkedett. i
