Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-03 / 182. szám

Szerda, 1960. augusztus 3. 3 SOMOGYI NÉPLAP A tsz minden dolgában segítenek a kommunisták Késő estig világodnak a ne- mesdédi Petőfi Termelőszö­vetkezet irodájának ablakai. Együtt vannak a tsz vezetői. Szabó György elnök, Beke Jó­zsef mezőgazdász, Vajda Fe­renc, Horváth János, Tislér József (ő a párttitkár) brigád­vezetők, Nagy Bálint v. b.-el­nök, Berták Illés v. b.-titkár — egytől egyig kommunisták. Mindennap meghányj ák-vetik — mégpedig kétszeres felelős­séggel _ mi a legfontosabb teendő, milyen munkának kell nekikezdeni, hol van lemara­dás. Ennek az együttműködés­nek köszönhető, hogy minden munkát gyorsan és zökkenő- mentesen végez el a tsz. Tislér József párttitkár úgy vélekedik, hogy az idén keve­sebb a kommunisták gondja- baja, mint a múlt esztendő­ben, az emberek jobban meg­fogják a munka végét. — Legjobban a múlt év ta­nította meg az embereket, Váltig mondtuk: »Emberek, ha nem dolgozunk, nem lesz semmi.« Nem vették komo­lyan intelmünket. Amikor zár­számadáskor kiderült, milyen gyenge eredményt értünk el, bezzeg felébredtek. Az idén aztán hallgattak tanácsainkra. Tavaly sehogy se tudtuk el­érni, hogy kétszer megkapál­ják a kukoricát. Most min­denki megművelte becsülettel a kimért területét. S ha sorra vennénk a me­zőgazdasági munkákat, ugyan­ezt tapasztalnánk mindenhol. Szorgalmasan, becsülettel dol­goznak a Petőfi Tsz tagjai. Persze nem csupán a tavalyi lecke nevelte meg őket, a kommunisták is tettek egyet s mást, hogy helyre jöjjenek a dolgok. Nem sajnálták a fá­radságot, elbeszélgettek a »ne­hezebb" emberekkel, meggyőz­ték őket, eloszlatták kételyei­ket, megcáfolták helytelen né­zeteiket. Azokkal is foglalkoz­tak, akiket megfelelőnek tar­tottak a párttagságra. Kisebb- nagyobb feladatokat adtak ne­kik, »kitapasztalták« őket. S az elmúlt havi taggyűlésen felvették tagjelöltnek Vastag József fogatost, Böröcz Ottó és Bencs Miklós pedagógust. A fogatosok között akadnak néhányan, akik szeretnek fe­ketefuvart vállalni, másfelé menni a legnagyobb dologidő­ben. Vastag József kiváló munkaerő, személyes példa- mutatásával és meggyőző sza­vaival rendet teremt a foga­tosok közt Ez lesz az első pártmegbízatása. Minden párttagnak megvan a maga feladata, a pártveze­tőség nem hagyja az embere­ket pártmunka nélkül tengni lengni. Horváth Gyula állatte­nyésztési munkacsapat-vezető Hegyi József párton kívüli ak­tívával összefogva az állatte­nyésztésben dolgozók nevelé­sét segíti. Akadtak, akik állan­dóan hangoskodtak. A min­dennapos foglalkozás azonban nem maradt nyomtalan: meg­csendesedtek. Vajda Ferenc növényter­mesztési brigádjában találha­tók a legöregebb tsz-tagok. Nem is hívják másként őket, mint »öreg brigádénak. Bi­zony keményen sarkára kellett állnia Vajda Ferencnek ara­tás előtt, hogy legalább 15 ka­szaerőt összeszedhessen. Ha nem állták volna a sarat a munkacsapatvezetők, nem tu­dott volna eredményt elérni, ö azonban szívósan, kitartóan serkentette jobb munkára az embereket. Szabó György tsz-elnök nagy segítsége a pártszerve­zetnek. Nyugodt, csendes fér­fi, s ami a legfőbb erénye, igen ért az emberek nyelvén. Amerre megfordul, elbeszélget a tsz ügyeiről-bajairól. Az aratás megkezdése előtt a tsz vezetői megtárgyalták, hogyan végezhetnek leghama­rabb. Abban állapodtak meg, kimérik családonként az arat- nivalót. Amikor tudomást sze­reztek az emberek a tervről, egyre-másra hallatszottak az ellenvélemények: jobb lesz brigádban aratni. A tsz vezetői alaposan meg­fontolták a dolgot, s úgy dön­töttek, hasznosabb az embe­rek elgondolását megvalósíta­ni. Nem is fizettek rá. A táb­lák egyszerre fogytak le, azon­nal elkezdhették a szántást. A brigádaratásnak köszönhető, hogy 300 holdon elvégezték a tarlóhántást a lehető leggyor­sabban. S ami legjobban da­gasztotta a keblüket, elsőnek arattak le a járásban. — Reméljük, a cséplésben ugyanígy megálljuk helyün­ket — mondja Tislér elvtárs. Az esős idő után nem tudták eldönteni, arassanak-e vagy csépeljenek. Bertók Illés v. b.- titkár, Nagy Bálint v. b.-el- nök, Beke József mezőgazdász azt javasolta, előbb arassák le a zabot, csak aztán csépelje­nek. Közben a kepéket is meg­száríthatják. A tsz négy nap alatt meg is birkózott a zab­bal, s teljes erővel elkezdte a cséplést. Nagy könnyebbség, hogy a tsz minden dolgában segítenek a kommunisták, egy percre se hagyják magára a vezetőséget. A későig világító ablakok szin­te jelképei Nemesdéden a kommunisták munkájának. Lajos Géza GABONÁT ÉS DIADALT ADATOTT Az SZK-3-as szovjet kombájn kiváló munkájáról A somogyi allami gazdasá­gok tavaly ismerkedtek meg az SZK—3-as szovjet kom­bájnnal. Gépállomásainkra az idén először érkezett ilyen típusú arató-cséplő. Ezen a nyáron 114 szovjet kombájn segítette megyénk mezőgazda- sági nagyüzemeiben a gabona­betakarítást. Hogyan véleked­nek a gép működéséről a szak­emberek? Milyen emlékeket őriz a közvélemény az SZK—3- as munkájáról? Olcsón dolgozik A Balatonnagybereki Állami Gazdaság 1700 holdon termelt kalászost. A betakarítást tel­jesen gépesítették. Az öt ma­gyar és a két új szovjet kom­bájn mellett számítottak az aratógépeikre is. Amikor azon­ban az SZK—3-asok bemutat­koztak, mehettek a kévekötő­gépek a termelőszövetkezetek­be. — Nagy teljesítményű beta­karítógép az SZK—3-as — mondja Iványi László, a me­gye legnagyobb gazdaságának főmérnöke. — Jó az új kom­bájn azért is, mert olcsón dol­gozik. A népgazdaság számára ugyanis nem mindegy, hogy milyen áron kerül a magtár­ba a gabona. Számításaink szerint az EMAG-kombájm 1,80, az SZK—3 pedig 1,15 fo­rintért takarít be egy-egy má­zsa szemtermést. A második menet A kéfmenetes karítási módszer az SZK—3-asok gabonaibeta­alkalmazása megjelenése révén vált lehetővé. Az arató­cséplők ugyanis a búza viasz­érése idején tétlenségre voltak kárhoztatva, csak később, az úri. koimfoájnérett gabonát vág­hatták. Megyénk állami gaz­daságai az idén kaptak rendre vágó aratógépeket. Az általuk viaszérésben learatott árpa vagy búza néhány napig ren­den feküdt, és közben meg­érett. Jött az SZK—3-as, fel­szedte rendről és elcsépelte a gabonát. így tehát korábban munkába állhatták az SZK—3- asok. »Hű a szovjet kombájn fel­szedi a rendről a búzát, nem szedné-e fel a borsót is?» — töprengett Simon István, a Tengődi Állami Gazdaság fő­mérnöke. A töprengésből ötlet, abból kísérlet és siker született. A gép jól vizsgázott a borsó- földön is: tiszta és töretlen magot adott. Az egész falu nézte Érthető, hogy az állami gaz­daságok megkedvelték ezt a gépet, hiszen már tavaly isme­retséget kötöttek vele. Szólni kell hát arról is, hogy hogyan fogadta a falu. A Nagyatádi Gépállomás há­rom új kombájnt kapott. Amint végeztek az összeszere­léssel, az egyik gépet ötvöskó- nyi határában, a kórház árpa­földjén próbálták ki. Úgyszól­ván az egész falu odasereglett. Böndi Lajos nagyatádi kom- bájnos Görgetegen lakik, s egyik vasárnap hazament gé­pével. Görgeteg legforgalma­sabb helyén állt az SZK—3-as. A kombájnos egész nap alig Varga Imre kéményseprő hét falu 1141 házának kémé» nyét tisztítja ki minden hónapban. Képünkön: Széplaki Sebestyénné kifizeti a kémény tisztítási díját. puska tussá! lökdősték az em­bereket. A téboly, amely min­denütt ott járt az SS nyomá­ban, a váratlan, gyors és bru­tális mozdulatok, növid, vak­í-" Nincsenek fegyvereink — mondta halkan az öreg. Graf, aki mögötte állott, er-j re géppisztolyával tarkón ütöt-i te. Az ütés olyan erős volt,' kantásszerű parancsszavak hogy az öreg elterült. Boos fél) zűrzavara váltotta fel az előb- kézzel felrántotta. A kis öreg­bi csendet. Az egész tér sásban volt, a férfiak a moz­falu úgy lógott a kezében, mint va-< lami élettelen bábu, csak sze-' — Ezt nem tudom kérem. En néztek egymásra, több oldalról csak ennek a falunak a dolgai- is kiabálni kezdtek, hogy itt val törődöm .:: nincsenek fegyvereik. — Hát igen, persze.:: ön — Ki tart kapcsolatot a csak ennek a falunak a dolgai- partizánokkal? — kérdezte val törődik .. -. Rosszul törődik Dickmann. a falu dolgaival, polgármester A morgás elült, dermedt né- úr! — és gúnyos mosoly jelent maság ülte meg a sorokat, meg Dickmann arcán, félelme- Dickmann várt. Nehéz per- tes, ördögi mosoly, ami ennek cek múltak el így. Dickmann a húsos, jellegtelen arcnak élesen az előtte álló szemébe gondosan leplezett gonoszságát nézett. Voltak, akik állták a egyszerre felvillantotta. Aztán tekintetét, mások elfordultak eltűnt a mosoly, és Dickmann vagy lehajtották a fejüket, de felé rohantak, és mögöttük do- mei élték, éles szürke kis sze-. bogott az SS-hajcsárok csíz- mei, amelyeknek fényét nemi maja. —i Los ::. los ::: rascher;: ? — hangzott megint, mély rokhangokon. bamáílyosátotta el se félelem,! se fájdalom — szinte diadal-Jmaradt«. Közben ideért Viharos taps to- másán ragyogtak. — Beszélj, kutya ■— üvöltőt-: győzött a sok kíváncsiskodó­nak válaszolni. Miután újra meg újra ismertette rögtönzött kiselőadásban a gép működé­sét, a falu lakóinak kérésére beindította a motort. Ámultak, bámultak a görgeti egyéni gazdák. Lakócsán ugyancsak a falu apraja-nagyja kiment a gabo­naföldre: nézték, nem marad-e szem a szalmában, nem hul- lik-e mag a tarlóra. Liptói Má­tyás megmondta nekik: >>Olyan az én gépem, hogy ns:n. szórja, hanem összegyűjti a gabona minden szemét.« Nehéz terepen A Marcali Gépállomáson Bíró Jenőné üzemgazdász olyan fal­vak nevét sorolja, ahol az SZK—3-a?ök alapozták meg a kombájnolás becsületét. Csá­kány, Somogyzsitfa, Szőke- dencs, Kelevíz, Bize űj szövet­kezeteinek földjén is megtette a magáét a gép. A Csokcnyavisontai Gépállo­más körzetében szintén felfi­gyeltek a nyolc SZK—3-asra. Primon József a drávaszentesi határ minden dűlőjét bejárta, hogy betakaríthassa az Új Ba­rázda 17 hold őszi árpáját. Kása József gépe a babócsai Új Világ földjén esett át a tűzpróbán. Amit a kézi kaszák nem tudtak levágni, azt a ga­bonát kapta a kombájn. S a teljesen dőlt búzát mesterien levette a szovjet gép. Nagyra nőtt a mikei Rákóczi Tsz rozsa. A nagyatádiak kombájnja azonban megbirkó­zott vele. Gazdag volt a ter­més, 13,80 mázsát adott holdja. A megye déli részén a nagy esőzéskor megsüllyedt egy SZK—3-as. Hat traktor gyür- kőzöfct neki, hogy kihúzza. Vé­gül a »saját lábán« jött ki a lel ázott földből, Letették a kaszát Két új kombájnt kért Nagy­atádról a háromfal Űj Baráz­da. A szövetkezet örömmel fo­gadta a gépeket, s egyikre sa­ját zetorosát, Basa Ferencet ültette. Kifogástalan munkát végeztek a kombájnok. Ami­kor csaknem 19 vagon árpa és búza a magtárba került, megszólalt a paraszti maradi- ság: »Levágja a kombájn az összes gabonánkat, s ha mi nem arathatunk, akkor miből lesz meg az évi kenyerünk ?«(!) Magyarán mondva, követelték: »Vigyék el innen a gépeket!« Kétszer sem kellett ezt mondani, Péter Lajos, a gép­állomás főmezőgazdásza azon­nal intézkedett. Az egyik gé- (pet a lábodi Kossuth Tsz ha­tárába irányította. Alig kez­dett meg egy kis táblát, máris elvégezte. Az aratók 33 holdas sabonaföldön szorgoskodtak. Délben letették a kaszákat, s ültek a fák alatt. Elnökük, Katona József javasolta: »Ne engedjük el a kombájnt, hadd vágja le ezt is, ami délutánra az fo­*SZK—3-as. Jgadta. Az asszonyokat és a gyereke- te Boos —, mert összetörlek, két a templomba terelték. Két. Az öreg arcán mintha vala-J oldalról szorították és lökdös- mi kis mosoly jelent volna* ték őket. Nyolc férfi volt eb- meg. Boos megcsavarta a zekej ben a labb falu ember, de bal lábát térd fölött rendájához. Az öreg élettelenül^ amputálták még gyerekkoré- rogyott le a földre; koponyáját* Megállt az aratógép Jovanovics György darányi szerelő kapott az ajánlaton: persze, hogy vállalja az új kombájn vezetését. Szívesen dolgozik vele, csak legyen hol aratni. Darányban kezdte, az« tán a kálmáncsai Béke árpáját? búzáját, rozsát segített betaka­rítani. A szövetkezet vezetői látták, jól dolgozik az SZK—s 3-as. Ki is szolgálták szállító- eszközzel: ha megtelt a mag- tartály, nem kellett órákat áll­nia a kombájnnak, két-három vontató is hordta haza a ga­bonát. A kombájnbúzából osz­tott előleget a tsz. A kálmáncsai Béke Tsz tag­sága okosan számított. Gabo­nájuk egy része még lábon állt, amikor átcsoportosítást hajtottak végre. Látták, hogy a búzával egykettőre végez a kombájn, megállították hát a saját aratógépet. Az emberek tüstént hozzáfogtak a keresz­tek behordásához és a csépiéi­hez. Kettő nem elég Első éves szövetkezet a nagy- bajomi Zöldmező. Gazdái so­kat tanakodtak: hogyan végez­hetnek mielőbb az 1280 hold kalászos betakarításával. —> Sok az a 12 hold, ami egy-egy kaszára jutna — mondogatták, s biztatták az elnököt, nézzen gép után. Papp József, a helyi gépállo­más főmezőgazdásza megértet­te, miről van szó, s két űj kom­bájnt igent nekik. A gépek Simon József és Balogh László kombájnvezetők irányításával úgy dolgoztak, hogy abban senki sem talált kifogást. Buz­dították is újból a tagok Tóth M. Sándor elnököt: »-Szerezz minél több ilyen gépet!-» S amikor megérkezett a negye­dik SZK—3-as, megeredt az eső. — Nagy megnyugvás szá­munkra, hogy az összes gabo­nánkat nem érte a határban az eső. Huszonhárom vagon szem. termés már a magtárban vám Az államnak kilenc vagonnyit adtunk át szerződéses alapon? Értékesítünk még hat vagon­nal. Jó a termés, jut eladásra? Másból most úgy sem tudunk pénzt csinálni — mondta a szövetkezet elnöke? * » * Lábodon Böhm József, Alsó- bogáton Pfeiffer Elemér állami gazdasági főmezőgazdász szin­tén a legnagyobb elismerés hangján szólt az SZK—3-asról; Mindenki, akitől érdeklődtünk? hasonlóan vélekedett. Néhá­nyan viszont szóvá tették a ki­sebb műszaki hibákat. A hű­tőberendezésre panaszkodtak (ami azonban nem gyártási? hanem beállítási hiba). Mégis, mindent egybevetve az a véle­mény alakult ki megyénkben, hogy az SZK—3-as szovjet kombájn, miközben vágta és csépelte a gabonát, egyúttal sikert, diadalt is aratott; Kutas József csoportban, a legfiata- gallérját az öreg nyakán, es* a negyvenéves Jacques, a teljes erővel odacsapta a kis£ mészárosa. Tagbaszakadt embert a csűr egyik tartóge-* A felvásárlás első tapasztalatai a marcali járásban (Tudósítónktól.) arca kőkeménnyé vált, szemei viUámlottak: — Hol vannak a. fegyverek? — üvöltötte. Az öreg nem veszítette el nyugalmát: — Nem tudok semmiféle fegyverekről. Ebben a faluban nincsenek fegyverek. — Figyelmeztetem, ha én ta­lálom meg a fegyvereket, nagy baj lesz! Az öreg vállat vont: — Nem mondhatok egyebet, senki sem mozdult, polgármester arcán Az öreg halvány valósággal kettéhasította a ge-J renda éle. Megkezdődött az új gabona felvásárlása a marcali járás­ban is. Ennek első tapasztala­- _ - _ . A fal mellől ebben a pilla-Xtairól beszélgettünk Erszt Ist­mosoly suhant át. »Nincs kö- értek a csűrbe, arccal a falnak előugrott valúkiAvánnal, a Terményforgalmi — U i-Á-Z l Hi- J w ,1 á ,, . r./Mi—ál/MllMÍ'olrioi1 C - - - __, <7^ J I- • r , ■ , • : Vallalat marcali járási kiren­ban, és ezért nem vitték el katonának. A nyolc férfit négy SS-legény kísérte. Amikor be­zöttünk áruló-< — gondolta, szorították az oradouriakat, s Aztán elszorult a szíve: »Még csak az öreg polgármestert ál- nincs .;; De hát kérdés, ki lították a csűr közepére. Boos, meddig bírja. Az embereket ez a tizennyolc éves suhanc nem egyforma anyagból gyúr- leverte az öreg fejéről a sap- ták.« kát: Végül Dickmarm törte meg — Nem tanultál tisztességet, a kínos csöndet. vén disznó! — üvöltötte, és ök­— Nos, jó;;; — csak eny- lével az öreg arcába sújtott, nyit mondott száraz, rekedt Az öreget elöntötte a vér, las- hangon. S aztán intett Kahn- san felemelte a kezét, hogy le- tudomásom szerint ebben a fa- nak: — Los! törölje a szakállára csorduló luban nincsenek fegyverek. Kahn rikácsoló éles hangjá- vért, de Boos géppisztolyával Dickmann most a férfiak ra megmozdult az oradouria- rávágott az öreg kezére. A csoportjához fordult: kát körülvevő SS-félkör. A — Ki mondja meg, hova rej- férfiakat nyolcas, tízes csopor­tettek a fegyvereket? Két perc tokba terelték, és a falu felé fájdalomtól, de fel se szisszent, alatt választ kérek, különben hajtották. Megint őrült roha- — Nos — üvöltötte Boos —, az egész falu megkeserüli. nás következett. Az SS-legé- előadod a fegyvereket! Egy- Aí emberek tanácstalanul nyék üvöltöztek, és hajszolták, kettő Jacques volt, a mészáros. Kés; villant a kezében, de gyorsabb volt, és beleeresztett egy sorozatot. A többiek, akik) a falnak fordulva álltak, há­tulról kapták a golyókat. Percekig tartott csak járási Graf^deltségének vezetőjével. Ű — Melyik tsz volt a legfris­sebb az idén? — A nemesvidi Alkotmány, gamely a búza cséplésével már az^csaknem 90 százalékban vég- . _ ,. . Szett, és késlekedés nélkül tel­egesz, es Boos csoportja mal xjjesítette állam iránti kötele- rohant is tovább. A templom Jízettségét. A cséplőgéptől 20 felé igyekeztek, nem akartakvagon gabonát adott át eddig, (ts túlteljesítette a szerződésben Jvállalt mennyiséget. Ezenkívül- ra vagon «.««* ~ húsz SS-legény vette körül. Ag“4.. vagon búzát szabadon * Pont «Po®»«* betett hal- bejáratnál K'hn üvöitözöttfadott f a valialatnak, a heten ■- tani. Az öreg arca eltorzult a J sS-pribékkel, akik egy la Í3Z újabb 2-3 vagonnal szapo­,. ... • -u 1 -u _ ö. »rodik a jelzesek szerint. Nem pos ladat cipeltek be a temp-« okkaJ eJ mögöttük a .iámba. -Jsomogyszentpáli Béke Tsz — Folytatjuk — £sem, amely ugyancsak teljesí­lemaradni a legnagyobb »mu-| latságról«. A templomot vagy! tette földadó-kötelezettségét? és megkezdte a 20 vagon szer­ződéses gabona szállítását is. — Milyen az eddig átvett búza minősége? — Az említett két tsz fej­lett agrotechnikai eljárásokat alkalmazott a termesztésben, így búzájuk elérte a 80 kg/hl súlyt. Ez szép eredmény, és a tsz-ek meg is kapták érte az előírt felárat. — Nem okozott-e különö­sebb gondot az esős időjá­rás? — Sok gabona bizony nedves volt, de az ilyen szállítmányo­kat egyenesen a barcsi, illet­ve a kaposvári szárítóba irá­nyítottuk. Szükséges, hogy a még keresztekben lévő gabo­nát a megyei operatív bizott­ság felhívása szerint kezeljék, így a különben jó minőségű szemet szárazon adhatják áh

Next

/
Thumbnails
Contents