Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-14 / 192. szám

Vasárnap, 1960. augusztus 14. SOMOGYI NÉPLAP •0- Qf ^ o % OOOCXXXXXXXXXSCOOOOOOCXXMOOOOOOOOOOOOOOtXX Egy rafinált német horgász MSCHHANDLUNO Hamis nyomon s* \\ I • v- 1 ,11 '( \ ‘v- /; U un ni /- Vs >t*f A'/'r/ vn­— Azt hiszem, Olga, hogy a zsírt már odateheted a ser pengőbe. U m*S**J+ a «*, JE—' S,* 'S 4* * • v (6' * j V' t». v^;:, * \b,'f* tfi1, v t • • áN iö 3F J » í ?** ti ■c fSSK? ■ aiji © Mihail Zoscsenko: A S Á R C I P Ő Hát igen, nem nehéz dolog — Közönséges sárcipő — Mondom neki: a villamoson elveszíteni a mondom. — Tizenkettes szú- — Adj írást. Elveszett a sár­sárcipőt. mű. cipőm. Különösen, ha oldalról — Nálunk talán tizenkét- — De csakugyan elvesztet- nyomják az embert, és lentről ezer tizenkettes sárcipő is van ted-e? — mondja-. — Vagy valamelyik utas rátapos a ké- — mondják. — Azt mesélje egyszerűen félrevezetsz? Talán “ ------‘ és el, mik az ismertető jelei. feleslegesen akarsz közszük­— Az ismertető jelel — ségleti cikket megkaparintani, mondom — afféle közönséges — Istenbizony — mondom ismertető jelek.: a kérge per­sze elnyűtt, bélése nincs, a bélés elkopott. — Nálunk — mondják —■ ilyen sárcipő talán ezernél is igazolványt hoztál több van. Nincsenek holmi kü- vlllamosúrsaságtól, regre — ennyi az egész, volt-nincs sárclpö. Sárclpőt elveszíteni egyene­sen gyerekjáték. Az én sárcipőmet egy szem­pillantás alatt vették le. Me­rem állítani, annyit sem mondhattam: mukk! Felszálltam a villamosra elvesztettem. Így szólt a házmegbízott: — Természetesen nem bíz­hatok a szóban. Persze, ha volna a hogy el­mindkét sárcipőm megvolt, lönös ismertető jelei? vesztetted a sárcipődet, akkor Leszálltam a villamosról — — Akadnak különös ismer- kiadtam volna az írást. De így látom, hogy az egyik sárcipő tetőjelei is — mondom. — Az nem tehetem, a lábamon van, de a másik orra majdnem teljesen elsza- Mondom: nincs. A cipőm megvan, l.á- kadt, épp csak fityeg rajta. — De hiszen ők küldtek ide. tom, a zoknim is. Az alsónad- Sarka jóformán nincs, A re- Azt mondja a házbizalmi: rágom is a helyén. De a sár- rok ugyanis elkopott. Az ol- _ Akkor írj nekem nyilat­s za dalai —r mondom — még meg- ;C020f0( lehetősek, legalábbis eddig még kitartottak. — Üljön le ide —.mondják az — Mindjárt utánanézünk, to- Egyszerre csak hozzák ám a sárcipőmet. No, szörnyen megörültem. Egyenesen meghatódtam. a nyi­Mondom én: — Aztán mit írjak latkozatba? Mondja 6: — Írjad: ekkor és ekkor el­vérzett a sárcipőm. És így to­vább. Csatolom az illetőségi cipó nincs. Az ember persze nem ladhat a villamos után. Lehúztam a megmaradt sár- cipőmet, becsomagoltam újságba, és így mentem vább. Munka után, gondolom ma­gamban, majd megkeresem. Igaz jószág nem vész el! Va­lahol majd csak meglelem. Munka után elindultam ke- remek emberek — gondolom resni. Mindenekelőtt kikértem —, mennyit fáradoztak ezért egy ismerős kocsivezető véle- a fél pár sárcipőért, menyét. Mondom is nekik: ■A kocsivezető imigyen vi- — Köszönöm, barátaim —­gasztalt, mondom — koporsóm bezár­_ örülhetsz — mondja —, táig hálás vagyok érte. Adják teljék csak, minden huzavona h ogy a villamoson veszítetted hamar ide. Tüstént fölhúzom, és bürokrácia nélkül kiadták a el. Más nyilvános helyért nem Köszönöm, köszönöm. sárcipőmet, kezeskedem, de ami a villamo- — Szó sincs róla, tisztelt Miután felhúztam a sárci- son vész el — szent dolog, elvtárs mondják—, nem ad- pót, ,nagyon mc'f’-etódtam. Van egy raktárunk, ahol a ta- jvk oda. Mit tudjuk mi — ta- Lám, gondoltam, c' ' em­iatt tárgyakat őrzik. Menj oda, Ián nem is maga vesztette el. berek dolgoznak. V '■■■-. má­— De én vesztettem el — sutt töltöttek volv .......>í időt m ondom. — Akár becsületsza- a sárclpőmmel? K-hajították vamat adhatom. volna és kész! De itt egy hé­Erre így szóltak: tlg sem jártam utána, és már­Elhisszük, és minden is kiadták. Lám, gondolom, derekasan igazolványt az ügy tisztázásá- dolgozik ez a szerv. És milyen >g_ Megittam a nyilatkozatot. Másnap megkaptam a szabály­szerű igazolványt. Ezzel az igazolvánnyal el­mentem a raktárba. És, kép­és hozd el a sárcipődet. Szent dolog. — No — mondom —, kö­szönöm. Igazán nagy kő esett le a szivemről Főképpen, mert « "»S valószínű, hogy ezt a sárcipőt ön veszítette el. De nem ad­arról, hogy valóban elvesztette a sárcipőjét. Hitelesítse ezt a — Pénzt vagy életet! — Gengszter úr! Vigye el a feleségemet, ő az én életem. W.WWWWWAMWW'JVWWWeWAVAÍVyWWWWWW WWWhnWJWWWWWWWWWW Hazánk irodalmi életében megyénk nem játszott nagy szerepet. Kevés jelentős ha­gyományunk van e téren. An­nál fontosabb, hogy különös gonddal ápoljuk azt a keveset, ami van. Mai rejtvényünkben megyénk irodalmi hagyomá­nyaiból rejtettük el a legjele­sebbeket. majdnem új. Mindössze har­madik éve hordom. Másnap elmegyek a raktár­ba. ,— Nem kaphatnám vissza a tényálladékot a lakóbizottság- sarcipömet, kedves barátaim? gal< és akkor minden fölösle- — mondom. — Leszedték a ges huzavona nélkül kiadjuk villamoson. azt, amit törvényesen elvesz­— Miért ne? — mondjak.— tett Miféle sárcipő? Mondom: Egyedül az bosszant, hogy az platt a hét alatt, amíg utá- na tártam, elvesztettem az első hatjuk ki. Hozzon igazolványt sár cipőmet. Állandóan a hó­Somogy irodalmi hagyományai Vízszintes! t. Bernath Aurél re­génye, melynek legnagyobb része megyénkben játszódik le. 16. Rez- dítve hangot ad. 17. Bibliai név. 18. Csillagkép. 19, Az öregedés jele. SÍ. Az áru új értékét rájegyzl. 24. Eszköz nélkül üldögél. 23. A titok elmondása ez. 27. A testhez tarto­zó bőrdarabot. 29. Ételízesítőt. 31. Félig ózon! 33. Vissza: eseh ál­lamférfi, 1935—38-ig köztársasági elnök. 34. Állóvíz, 36. Vissza: ügy­nök, 37. Árva Katalin. 38. Szilárd anyagból készült hengerpalást. 40. Baromfifajta. 41. Keresztül. 42. Szárazvölgy. 43. Kevert kor! 44. Olasz kikötőváros (ék.-hiány). 46. Ifjabb, latinul. 49. Csont németül. 50. Vissza: vágja. 51. Ütő eszköz. 52. víztartály. 84. Európa legna­gyobb folyója. 55. Francia Író es költő, regényei bámulatos képze­letről tanúskodnak. 56. A mai so­mogyi irodalom egyik ismert prózairója. 60. Rétről való. 61. Sporteszköz. 63. Fő világtájat. 64. Nagy település. 66. Azonos mással­hangzók. 68. Kicsi Imre. 70. Más­salhangzó kiejtve. 72. Bánatos. 73. Főnév kérdőszava. 74. Befejezés. 76. Koponya szőrzete. 78, Becézett Ilona. 80. Természettudományi Is­meretterjesztő Társulat. 81. Na­gyon csodálkozik. 83. A XX. szá­zad elejének Somogyból szárma­zott Jelentős Írója. 87. Zsidó néme­tül, 88. Orrával földet forgat (fél­múltban). 90. Gyengén főzöm. 91. öreg. 93. Feltételes kötőszó. 95. Megkinozták ..............-ba kötötték. 9 7, Porció. 98. A Rajna legnagyobb jobboldali mellékfolyója. 99. An dem összevonva. 100. Áldást oszt. 102. Vissza: veszteséget. 104. Erdei állat. 105. Gabonakereszt. 106. Vo­natkozó névmás. 107. Építkezések­nél használatos gép. 109. írástudat­lan. 110. Vissza: harci. 111. Erősen érvelő valami mellett, 112. Félig arra. 113. I. T. 114. Félig régi! 115. Ékezethibás munkahely. 116. Ma­jomnév. 117. Tanuló. 119. Fekete István regényének elme. 121. M- mel az elején sötétség. 122. Szemé­lyes névmás. 123. Anyai ágon Szöl- lőssyörökről származott Jelentős regényírónk. 124. A. S. Függőleges. 2. Penget része. 3. Vissza: Fiatal nő. 4. Bokron termő gyümölcs (ékezetfelesleg). 5. A harmadikos. 6. E község lakói közt hajdanán gyakorta találtunk iro­dalmi nevezetességeket. 7. Kiveze­tő. 8. Pengő mássalhangzói. 9. öreg. 10. Erőt gyakorol rá. 11. Af­rika legjelentősebb folyója. 12. In­díték. 13. Eladásra kerülő tárgyra. 14. Táncmulatságot. 13. Orosz hlm- nemű ő fonetikusan Teles dai- eyűjtőnk, maga ’ dalo­kat. 20. A felvil' tv kül­lője Somogybán is „..„ulapozt» hírnevét. 22. Férfinév (ék.-hiány). 23, Tetőpont, az égnek merőlege­sén a megfigyelő feje feletti pont­ja. 25. Eztán betűi keverve. 26. Izomfajta. 28. Jól, nagyon olaszul, vissza. 30. S. N. S. 33. Ablakvédő. 34. Bizonytalanságot kifejező szó. 33. Országos Társadalombiztosító Intézet. 37. Kevert gitár. 30. Idős hozzátartozója. 42. Vissza: légne­mű víz. 43. Összegyülemlett genny. 45. A régi »Palus Meotis«, a Szov­jetunió fekete-tengeri partvidékén sekély beltenger. 47. A helyemet betöltő. 48. Tanít. 49. italos, 51. B. O. Ö. 53. Dél-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat. 56. Cigarettát fo­gyaszt. 57. Kötszer. 56. V. L. E. 59. Végtag. 62. Mutatószó. 65. Erős sze­szesital. 67. Ijesztő alak. 69. Lá­nyoknak kedvelt játékszere. Római számok: 50, luo, 500, 1000. 73. Római 1499. 75. Német jól. 76. Mássalhangzó kiejtve. 77. Nem rosszba! 78. Gyengén mozog. 79. Fazon magánhangzói. 80.'Zuhanyo­zó. 82. Maró folyadék. 83. Köny- nyen gyúlá anyagra. 84, Rászúrja. 85. Emberi tulajdonság, 8(1. Két szó: sír és az egyik szülő. 87. Érkezik. 89. Igen csúnya. 92. Nőnemű né­met névelő. 94. Közlekedési vona­lak, vízfolyások föld alatti vezeté-, Bére szolgáló végleges kiépítésűi létesítmény. 96. Vissza: a téli Ba­laton nevezetessége. 98. Főlvagda Iá. 99. A folyamatos mozgást gátol-i j ja. 101. Angol tengerész, körülha-í másétt volnának Ott. jozta a Földet. A burgonyát ő ho-J Még egyszer megnéztem a rosltptta meg Európában. 103, So-« „. mogyi község. 103. Magasabb fej-pt sár cipót és elmentem lettségü növények szárának kül-( sö szövetrétege. 106. Csattanóval végződő, főleg élőszóban terjedő, rövid, vidám történet, 108. U, L. I.i 110, Szerző. 117. Igen oroszul. 118.1 Konok Ottó. 119. Igekötő. 120. Mu-i tatószó. . 1 nőm alatt szorongattam, be­csomagolva, és nem emlék­szem, hol hagytam el. Annyi bizonyos, nem a villamoson, Mc-st aztán hol keressem? T'Áél szemben megvan a másik sárcipöm. Kitettem a kemódra. Néhanapján, ha elkedvetle­nedett, elég egy pille,ntást vet- Anenten , ___ „ lel­k em. ... . . , .... Bizony, gondolom magam­— Mar hogyne adnának. Az h derekasan dolgozik a hi a dolguk, hogy adjanak. Mi ’ — Barátaim, szent elvtár­saim, de hiszen a házban nem f tudnak erről a tényálladékról. , 1! Könnyen lehetséges, hogy nem J1®™ ® sárcipőre, s Ane 5 adnak ilyen papirost. í«önnVü es nyugodt lesz a Erre így válaszolnak: 2 3 4 5 6 7 8 9 10 TI” 12 13 14 15 1^ Iliül min 17 18 Ili i! 19 20 21 22 23 !!!:! imi 24 iiiiii 25 26 Ili 27 28 11 !!| 29 30 iiiii! 31 32 11 33 Ilii! 34 35 Ili 36 !;!!!! 37 38 39 II 40 I 1 41 Ilii 42 Ili 43 44 45 !!!!!! i ji: Üli 46 47 48 iil! iiiiii 49 50 inn 51 iiiii IIIIII 52 53 iiiiÜ 54 55 Ili 56 57 58 59 iiiii! 60 ilill 61 62 iil 63 iiiiii 64 65 iiiiii 66 67 1 68 inni 69 iiiii: 70 iiiiii iiiiii 71 in 72 Ül 73 74 75 Ili nini 76 77 ilill IIIIII 78 79 Ilill! 11 80 81 82 ::i:n iiiiii 83 84 85 86 87 — ül 94” 88 89 Ilii90 ül 91 92 nnu :::::: 93 ' Ül”! 95 96 iiiiii 97 ü 98 99 100 101 Üiiii 102 103 iüüi 104 1! 105 1;; 106 107 108 iiiii 109 i iiüj 110 111 Ilii 112 IIH« m 113 IIIII 114 !!!!!! iiiiii 115 116 ■:::ü j 117 min | • 118 nun 11 119 120 Ül 121 LY 11 122 ill 123 iiiiii iiiiii 124 Iiiii! Másnap felkerestem a ház­megbízottat. vatal! Ezt a sárcipöt elteszem em­lékül. Hadd gyönyörködjenek benne az utódaim. (Gyöngyi László fordítása.) Illés Béla: ANEKDOTÁK BERNARD SHAW-RÓL Shaw 1931 nyarán ellátogatott a jából. Most végre látok olyan Szovjetunióba. Tagja voltam a ha- akik kizsákmányolják Ä a kiadókat, és látok kiadó­vában kezet fogott vele. Amikor akik sírnak, hogy az leszállt a vasúti kocsiról, egy ír írók megnyúzzák őket. Ezért a fiú (aki ugyanabban, a faluban , ,y ­született, mint Shaw) megszólítot- pillanatért erdemes volt élni., ta honfitársát. Beszélt arról, hogy milyen fogja tőbe ni"'a Szovjetunióban? - nehézségei voltak mint kezdő kérdezte Shaw. írónak: fi- M<s nera tudom - v41aB*°,ta a _ Első regényemet kerek- Ha én tíz évvel lennék fiats- gomban hatvan könyvkiadó labb, mint amennyi vagyok, soha­sem költöznék el innen - így utasította vissza. Már erek úgy Shaw. Honnét tudja, hogy a szovjet- tudtam postaköltséget szjrezni, unióban olyan szép az élet, amikor hoííV __ nyár lévén — eizálo­c sak pár perce van itt? Miért ér- ; , . tókeli olyan magasra a Szovjet- gositottam telikabátomat. Az- uniót, amelyet eddig még nem is- , is­merhet? — kérdezte tőle egy ut&n, rnikoi a regény moszkvai újságíró. ient (talán ismerik, egy box­hetvenöt éve élek más országok- bajnok története), a könyv ke- ban. Ezek után nekem igazán jo- , a«««« in­góin van arra, hogy tiszteljem, rek szám eppen hatvan kl­szeressem és becsüljem a Szovjet- £rt meg. Így azután egész uniót. Ha maga mindazt latta vol- ** ® na, amit én láttam, minden reggel életemben anyagi gondjaim megcsókolná a Szovjetunió földjét.- VQltak Ifjúkoromban nem Moszkvában az írók ebédet adtak Shaw tiszteletére. Ö az ebéden többek között ezt mondta: tudtam, miből éljgk, most pe­dig nem tudom, mit csináljak a pénzzel. Shaw-nak- egy gyermekotthon Végre elértem életem cél- megtekintése után - nagyon jó ,,, 7 , ....... , kedve volt. Ekkor megkockáztat­ját. Több mint ót évtizeden ke- tam egy tréfát. resztül volt dolgom kiadókkal mrko?nvitttÄ”v“aZdgT Jobban és írókkal. Eddig még mindig hasonlít az önről készült karika­túrákhoz, mint fénykénéihez. csak olyan írókat láttam, aki- ! két kizsákmányolnak a kiadók, k és olyan kiadókat, akik meg­gazdagszanak az írók munká­túrákhoz, mint fényképeihez.- Tudom - feieíle Shaw. - En ugyanis 75 esztendő óta olvan vi­lágban élek, amely alig több szá­nalmas karikatúránál. Mint okos ember - legalább külsőségekben, alkalmazkodom ...

Next

/
Thumbnails
Contents