Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-11 / 189. szám
Csütörtök, 1960. augusztus II 5 tOMOGVÍ NÉPLAP QtftUj 1/ — gj'ó^nlással és bosszúsával November 7-elkészül a Vöröshadsereg úti híd Mindenki panaszkodik, ha szóba kerül. A község lakói így: mivé lehetne fejleszteni, kiépíteni a fürdőt, ha megfelelően gondoskodnának róla. A fürdővendégek pedig az elhanyagoltság, a lehetetlen állapotok miatt zúgolódnak, melyek a csokonyavisontai gyógyfürdőnél uralkodnak. Naponta több ezren Keresik itt a gyógyulást. A Dunántúl minden tájáról jönnek ide Akadnak olyanok is, akik betegségüket végighurcolták már az ország minden gyógyfürdőjén, sőt néhány külföldit is megjártak már, de erre esküsznek mondván, ennek van a legnagyobb gyógyhatása. Meggyógyult betegek Bizonyára elgondolkodtak már többen a forrásnál, a gőzölgő csőnél, amint ömlik a 75 fokos víz,, és folyik ki a rétre percenként 280—300 liter (minden haszon nélkül), vagy ott a tábla előtt, ahol fel vannak tüntetve mindazok az anyagok, melyeket a víz tartalmaz, vajon melyik az, amelyik a reumát gyógyítja: a nátriumklorid, a kálciumhidro- carbonát, a nátriumjodit vagy a sok-sok vegyület összhatása, esetleg a két különleges alkotórész, amit a végére írtak — a fluor és az arzén? Sok gyógyulásról beszélnek a fürdőben, s talán Bandi bácsi, a kerékpármegőrző — aki már régóta teljesít itt szolgalatot — tud a legtöbbet mondani erről. — Jött ide, kérem, egy olyan férfi, aki négy hosszú évig r.em bírta mozdítani végtagjait. Három napi itt-tartózko- dás után már egyedül fésülkö- dött. Hoztak ide egy 13 éves kislányt, akkor még csak ez az árok volt itt, ni! Elszorult a szívem, mikor beletették a vízbe szegény kis mozdulatlant. Két hét után már itt sétálgatott az apjával. Nagyon örültem én is. Aztán meg sok nyomorult asszonyt láttam már, tolókocsival vitték öklét a víz szélére, és egy sem ment el gyógyulatlan. Sokan emlékeznek arra a barcsi asszonyra, akit a férje szerkesztette csigával engedtek a vízbe, s bot nélkül távozott. A múlt hónapban egy összegörnyedt né- ne botozgatott el mellettem Mégis lehet? Örvendetesen fejlődik a sertés- állomány a csurgói járás termelőszövetkezeteiben. Ügy szólván valamennyi közös gazdaságban szükséges több állatférőhelyet teremteni. Ebben n munkában számítottak a Csurgói Faipari Egyszer csak ideállt ám elém felegyenesedve. «-Rövid lett a botom« — mondta, s még a ráncai is mosolyogtak. Vastag könyv betelne a gondiioknő által őrzött füzetben foglaltakkal is, melyeket a gyógyult távozók írtak. Szerettem volna magam is látni egy gyógyultat, s bevezettek a szállásra. Éppen ebédelt Bánicz Vendelné istvándi lakos. — Teljesen béna voltam, feldagadt, elkékült lábakkal, izületi bántalmakkal jöttem ide tavaly. Gyógyultan távoetam. Az idén újra csak itt vagyok, hogy tovább javuljak. , „Beteg" állapotok Nézzük meg közelebbről, milyen körülmények között vannak itt a betegek. Először arról érdeklődtem, hogyan lehet idejutni. Vonattal, taxival és gyalog — mondták. Legtöbben vonattal érkeznek, körülbelül 800—900 méterre van a megálló. Onnan hozzák a járni nem bírókat, vagy vonszolják magukat az áhított víz felé a betegek. Pedig közelebb is megállhatna a vonat, hiszen mikor újra nekiindul, itt zakatol el a fürdő előtt 50 méterr \ Vajon mi az akadálya annak, hogy itt álljon meg közvetlenül a bejárat előtt? Az érkezők lakás után néznek. A két tízágyas deszkabódé nagyon siralmas állapotban van. Befúj rajt a szél. A bony- nyai Sárközi Pista bácsi a hideg időkben úgy meghűlt itt, hogy betegebben távozott, mint ahogy idejött. Legalább százszemélyes szálloda kellene ide — ez az általános vélemény. Ez egyelőre elég lenne. Mert mi a helyzet? A betegek legnagyobb része a faluba kényszerül, s gyalogosan vagy taxival mennek a fürdőbe. A vendéglátó egység szűk, korszerűtlen kis helyen dolgozik. Kerthelyisége is kicsi. Csupán száz ebédet főzhetnek a csöpp konyhában, többet nem engedélyeznek. Ez nagyon kevés. A tavalyi viszonyokat sírják sokan vissza, amikor 250 —300 ebédet is készíthettek. Felháborodnak azon is a vendégek, hogy tavaly óta megdrágultuk az italok. 4,70 forint egy pohár sör, 1,90 forint egy üveg sr.óda. Ez azért van, mert negyedosztályú helyett har- madoszfályúvá lépett elő a vendéglátó. Ráadásul mindig kevés as italáru, pedig ahogy Papp Lajos vezető mondja, a múlt héten 24 hektoliter sört hoztak, és három nap alatt elfogyott. Az egész fürdőtelep rendkívül primitív. Az egyik medence fölött egy valamikor fehérre meszelt deszkabódé áll — ezt nevezik fedettnek. Már az idény alatt javították, így most legalább nem esik be az eső rajta. Hűvös időben tömve van. Bár sokan ilyenkor is inkább a szabadba mennek az orrfacsaró bűz miatt. A zuhanyozó rossz. Az idén még nem is használhatták, így előzetes tisztálkodás nélkül vonulnak az emberek a kicsi medencébe. A kerítés mellett árok húzódik. A felkevert iszaptól szürke. Sokan üldögélnek itt is, néhányan vállukra rakott iszappal, mert azt tartják: ebben a gyógyerő. Mind a iedetf, mind a szabadban lévő medencében gyerekek hancúroznak egész kicsinyektől, kétévesektől kezdve. Amellett, hogy fröcskölésükkel, labdázásukkal, játékukkal zavarják a betegeket, egész biztosan nem ártalmatlan számukra ez a víz. A földes, kicsi kabinokban még szeget sem láttam, nemhogy fogast, örül, aki tud szerezni, hiszen csupán harminc van belőle, pedig legalább háromszázra lenne szükség. És a többiek mit tesznek? A bokrokban öltöznek, vetkőznek, s a legnagyobb aggodalmaknak vannak kitéve, hogy mi történik holmijukkal. Néhányan « nyitott medence szélére teszik ruhájukat, s ott van addig, míg a godnoknő észre nem veszi, ugyanis a töltésen való tartózkodás és a csomagok elhelyezése tilos. Így aztán vagy sorsára hagyják holmijukat, vagy olyan helyre teszik, ahova odalátnak, talán valamelyik fára akasztva, s amíg füród- nek, szemüket le sem vehetik róla. Orvosság: több kabin! Amiatt is panaszkodnak, hogy hetenként csak háromszor fürödhetnek teli medencében. Ugyanis két nap után leengedik mindkét medencében a vizet. Amíg megtelik és annyira kihűl, hogy bele lehet menni, két nap szükséges. Ha már nincs négy medence, hogy váltani lehessen, legalább egy tartály kellene, ahol felfoghatnák a rétre folyó vizet, s ezzel a kihűlt vízzel tennék folyamatosabbá a fürdést. Létesíthetnének palackozót is, hogy gyógyvizet küldhessenek azoknak, akik ettől várják a gyógyulást. Állítólag bizonyos gyomorbetegségekre is hoz javulást, és már gennyes vese- medence-gyulladásban szenvedők is meggyógyultak tőle. Az értékes víz pedig ömlik állandóan, és elfolyik a semmibe. Még néhány apróság. Nincs bekötő út. Száraz időben hatalmas por, esőben feneketlen sár keseríti meg a gyógyulást keresők napjait. Nincs villany, nincs iható vizű kút. Nem csoda, hogy a vendégek elkedvetlenednek ennyi bosszúság miatt. A fürdő a községi tanács tulajdona, de a földművesszövetkezet kezelésében van. így két szék között a pad alá esik a fürdő. Mikor oldódnak meg ezek a problémák? Mikor lesz végre egy gondos gazda, aki rendet teremt a csokonyavisontai gyógyfürdő táján? Merényi Károlyné A város új létesítményei között igen lényegesek a hidak. A Kapos szabályozása óta a régiek helyébe egymás után újak kerülnek. Kaposvár hidjai (a sétatéri kivételével) úgynevezett utófeszített eljárással készülnek. A Franciaországban megszületett elv lényege, hogy előbb elkészítik a híd betonvázát, utána acélkábelekkel megfeszítik, teherbíróvá teszik a szerkezetet. A Vöröshadsereg úti híd betonváza elkészült, s a múlt héten megkezdték a feszítést. Nagy szakítószilárdságú, 5 milliméter átmérőjű acélhuzalokból álló kábelekkel fűzik ösz- sze a híd két oldalát, majd 75 —75 tonna súly erővel húzat- ják mindkét részen. Ez a híd lelke. Tulajdonképpen a kábelek tartják az egész szerkezetet. Egyenként 150 tonna terhelést bírnak el, s a hídban összesen 168 feszül majd. Érdekessége a hídnak, hogy nyolc főtartón nyugszik, s ezek külön-külőn is »dolgoznak«, ellentétben a régi, hagyományos vasalású szerkezetekkel, amelyeknél a teher az egész hídra nehezedett. A híd nyolc-nyolc acélhengeren mozog. Ezeket a 75-ös szilárdságú hengereket az Er- zsébet-híd mozgósarujából esztergálták ki. Hatalmas „súly nyomja ezeket. A híd vasbetonszerkezete 274 köbméter, csaknem 770 tonna. Ugyancsak az Erzsébet-híd darabjaiból vágták ki a horgony zc/f ej eket, melyekhez a kábeleket kötik. A hatalmas erő, ami az acélhuzalokat feszíti, még ezt a 8 cm magas, rendkívül szilárd acélfejet is behajlítja: Mir elkészült a híd betonváza. A feszítést úgynevezett freiszini puskával végzik. Az alig félméternyi kis gépet nekitámasztják a horgany zófejnek, rácsatolják a kábelt, s 350—360 légkör nyomással húzat- ják. Ezzel a szerszámmal — mint a feszítőmester. Karnya László mondta — egy nagyobb házat is kimozdítanának helyéből. A puska ugyanis ezer légkör nyomással is működik. A dolgozóknak nagyon kell vigyázni a húzatás- sal. Ha valamelyi! szál véletlent' Kamya László feszítőmester, aii egy házat is elmozdítana ^freiszini puskájával-*. A híd feszítéséhez készülődnek a megcsúszik a kábelben, újra kell kezdeni a munkát. Hogy valóban el- végzik-e még egyszer, nem lehet ellenőrizni, ez csupán lelkiismeret kérdése. De még sohasem volt baj az eddig elkészült hidakkal. A feszítés legkisebb mozzanatát is feljegyzik egy naplóba. A híd ugyanis kísérleti munka. Az országban ez a kilencedik, Kaposvárott a harmadik utófe- szitett híd. Az észlelt adatokat az Útügyi Kutató Intézet és a Műszaki Egyetem egyik tanszéke dolgozza dolgozók, fel az utófeszített hidakkal kapcsolatos első magyar szakkönyv megírásához. A Vöröshadsereg úti híd átadásának határideje november 30. A Hídépítő Vállalat dolgozói felajánlották, hogy a hidat november 7-re elkészítik. Négy emelet magas szerszámgép M. Golovina mémöknő vezetésével a lenlngrádi Szverdlov gyárban megkonstruálták az »LF-21« típusú marógyalu-szerszámgépet, amely valóban gigantikusnak nevezhető. Magassága egy négy emeletes ház magasságának felel meg, súlya 460 tonna, és vasbeton talapzaton áll. Az őrlásgépen turbina- hengereket, géptesteket készítenek, amelyeknek egyenkénti súlya 100 tonna, ötvennégy darab, egyenként 635 kllowattos generátor üzemelteti a gépkolosszust, amely egymagában egy egész műhely munkáját végzi, és az az előnye, hogy megtakarítja a súlyos munkadarabok áthelyezését - különféle munkafolyamatok elvégzése céljából. Vállalat segítségére is: rönköket akartak vele fűrészeltetni, hogy legyen miből ólakat építeni. A vállalat segített is, de az utóbbi időben - exportkötelezettségei miatt - nemigen vágott deszkát a tsz-nek. A csurgói Búzakalász például mintegy negyed évvel ezelőtt két köbméter rönköt vitt a vállalat telepére. A rönkök - Ismételt kérések és sürgetések ellenére - még ma Is rönkök. A minap négytagú küldöttség kereste fel az üzemet. Galambos Lajos párt- titkár és Szilágyi Miklós főmérnök először vállalatuk nehézségeiről szóltak, majd egybehangzóan megígérték: »Most már értjük, miről van szó, s a sürgősségi sorrend szerint elvégezzük a bérfürészelést a tsz-eknek. Egyébként már megkaptuk az engedélyt a vasárnapi munkára Is.« A csurgói Búzakalász, a por- rogszentpáli Kossuth és a per- dóemajori Üj Esztendő Tsz vezetőivel ezúton közölhetjük: fűrészel deszkát a közös gazdaságoknak a Csurgói Faipari Vállalat! Lám, mégis lehet tettekkel is támogatni a szövetkezeteket, csak akarni keli. Avagy a megyei és járási szervek képviselői előtt nem illik úgy nyilatkozni, hogy »szeretnénk, de nem tudunk úr- ■á lenni a nehézségeken«! Péternek nevezem a fiút, csak azért, hogy fura története nehogy gúnyoros nevetésre ragadtassa a lányokat. Nem szeretném, ha bármiféle hátránya származna a dologból, elvégre nem csinált 6 semmi rosszat. Csak eltűnt. Egyszerűen eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. És méghozzá éjszaka, a sötétség leple alatt... Este 10-től éjfélig még őrségben volt, éberen vigyázott a tábor lakóinak álmára. Aztán jött a váltás. Péter megkönnyebbülten, álmos szemmel botorkált el a sátorig, és lefeküdt. Éjjel két órakor vették e ízre, hogy valaki hiányzik. Gondosan ellenőrizték a sátrakat, s a fiú ágya üres volt, de még meleg. Az őrség először nem szólt senkinek, hihetetlennek tűnt, hogy valaki egyszerűen felkerekedik, és világgá megy. A kísérteties szél azonban, mely végigsüvített a part mentén, s felkorbácsolta a tó tülírát, balsejtelmeket ébresztett a kutatókban. Még egyszer széthúzták a sátor lebernye- gét. Odabent egyenletesei szuszogtak a fiúk. Rohantak a partra, hátha a természeti tüneményben gyönyörködik Péter, hisz oly szép az ég alja arra Badacsony felé, s a hullámok szinte dübörögve csapódnak a parthoz. Sehol senki. Rohantak hátra a sátrak mögé, oda, ahová igyekezetükben nem szokták bejelenteni szándékukat a fiúik. Péter nincs, Pétert sehol se találták ... Nem lehetett várni tovább. Riadó! Igenis ébredjen fel mindenki, és mondja el, hol látta utoljára Pétert. Aztán majd keresésére indulnak. A táborparancsnok az egyik vezetővel csónakba szállt, a másik két fiú kíséretében rohant a rendőrőrsre. Felbolygatták az egész tábort, minden bokrot átkutattak a sötétben, s tahin tízszer is benéztek a sátorba az itthon maradók. A rendőrőrsre csaknem úgy törtek be, az ügyeletes még ki is kérte magának, összevissza kiabáltak: — Eltűnt! Nincs meg a Péter! Még éjfélkor láttuk! Segítsenek, fel kell kutatni... Nyomozást kell indítani... Eltűnt a táborból... Mi lesz ebből ...? Az ügyeletes csak hápogott, nem juthatott szóhoz a nagy hangzavarban. Végül is teli torokkal megjegyezte: — Biztosan elment a nőkhöz/.. — Az nem lehet... 6 nem olyan... különben is tizenegy éves — vágta rá az egyik fiú, s így lassan kiderült Péter személyazonossága. Adatait bediktálták, azt is, hogy fekete bozontos haja van, s feltehetően pizsamában ment el, mert hogy ruhája ott van az ágyán. Csengett a telefon. Utasítások röpködtek, s nem tudom biztosan, de lehet, hogy a rév- kapitányság rocsója is vízre szállt néhány kutatóval. Reflektor pásztázta a vizet, s odabent a táborparancsnok úgy látta jobbnak, ha lefekteti a gyerekeket. Sokáig nem tudtak még aludni, mesélték egymásnak az éjszaka nagy eseményét, újságolták, hogy már a szomszéd táborba is átmentek, és végignéztek minden ágyat. Ott is volt egy üres ágy, talán onnét is elment valaki. Minden izgalma melleit volt ennek az éjszakának némi romantikája is, ami nem hagyta most sem nyugodni a gyerekeket. Az őrtűz mellé a parancsnok ült, s minden idegszálával figyelt az éjszakában. De semmi nesz a szél zúgásán kívül, semmi hang, csak a hullámverés loccsanásai hallatszottak. — Péter nincs sehol, Péter megszökött! — így morfondírozott a parancsnok. De miért? Hisz nem bántotta senki, még csak nem is panaszkodott soha, nem volt miért... Virradt. S ezen a reggelen korábban volt ébresztő a táborban. Mire felöltöztek, 6s rendbe rakták az ágyakat, 'cl- jesen kivilágosodott, újra kezdhették a kutatást. Valakinek eszébe jutott az éjszakai észrevétel. Kié lehet az az üres ágy a szomszéd táborban? Elrohantak nagy izgalommal, s uramisten, ott feküdt Péter. Csakhogy lábtól, azért nem vették észre az éjjel. Mélyen, szuszogva aludt, ágyáról földre csúszott a takaró, s kezével a vaságy végét szorongatta. — Péter, Péter... hol voltál... mi van veled... — kiabáltak, s rázták a gyereket, ahogy csak tudták. S amikor mély álmából felriadt, olyan volt az arca, mint egy holdkórosé, hirtelénében nem tudta, hol van, és mit akarhatnak tőle. Ügy vezették át mezítláb saját táborába a parancsnok elé. Ráförmedtek tizfelöl is, s ő megszeppenten, sírásra vált hangon mondta el, mikor az álom utolsó maradványát is kitörölte szeméből: — Csak azt tudom, hogy felébredtem ... mert... mert ki kellett menni... De olyan álmos voltam ... Nem is láttam semmit, csak azt tudom, hogy ... hogy ... valahová lefeküdtem ... Nem volt hát szökevény a Péter, még csak a nőkhöz sem ment éjnek idején. De azóta minden takarodókor külön ellenőrzik, hogy Péter becsülettel elvégezte-e a dolgát, s megtalálta-e igazi helyét a sátor mélyén... Jávori Béla
