Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-27 / 202. szám

Szombat, 1960. augusztus TI.

3

SOMOGYI NÉPLAF

Értékes takarmány a silókukorica tejes érésben kezdjük meg betakarítását

A termelőszövetkezetek eredményei világosan mutatják, hogy a megye mezőgazdasági termelése, és annak fejlesztése jó irányban halad. A szálas takarmányok termőterülete megnagyobbodott, a minőség javult, s ráadásul soha olyan sok lucernát, vörösherét és szénát nem takarítottak be, mint az idén.

Bőségesen fedezhető a szállás takarmány-szükséglet, ha a sarjukat is idejében lekaszál,iák, és veszteségmentesen betakarítják.

A silókukorica betakarításának az ideje is elérkezett. Tsz-eink több mint 10 000 kát. holdon vetettek silókukoricát, hogy biztosítsák az állatok vizenyős téli takarmányát. A múlt évinél jobban kell megszervezni ennek a fontos takarmány- növénynek a betakarítását. Az első feladat, hogy az érési időt helyesen állapítsák meg, és akkor arassák, amikor a legnagyobb tömegű, tápértékű takarmányt szolgáltatja, a legkedvezőbb az emészthetősége és étrendi hatása. Ez az időszak a viaszérés ideje. A viaszérés állapota azonban viszonylag rövid ideig, a kukoricafajtáktól függően 10—15 napig tart. Ezért

a silótakarmány betakarítását már a tejes érés áll apotában el kell kezdeni.

Szükséges ez azért, mert nagyobbik része a viaszérés állapotában kerül aratásra. Ugyanis a jelenlegi gépi kapacitás mellett mintegy 20 napra van szükség a fővetésű silókukorica betakarítására. A silókombájnok a típustól függően 6— 12 kát. holdat tudnak naponta learatni. Teljesítményüket befolyásolja, hogy mekkora a területegységre jutó átlagtermés, és a szállítási munkákat hogyan szervezték meg. A tsz-ek többségében a holdankénti hozam meghaladja a 200 métermázsát, sőt a ráksi Üj Élet, a somogyjádi Augusztus 20., a homokszentgyörgyi Zöldmező Tsz-ben és még több közös gazdaságban a 300 mázsát is. Üzemszervezési kérdés, hogy egyik legfontosabb takarmány- növényünket, a silókukoricát milyen érési stádiumban takarítják be. Arra kell törekedni, hogy

a terület nagyobbik részét okvetlenül viaszéréskor arassák le,

A teljes érésben betakarított silókukorica már elfásodott, nem zöld takarmány jellegű, s emészthetőség szempontjából sem a legmegfelelőbb. A betakarítás elkésése 30—40 százalékkal csökkentheti a silókukorica takarmányértékét.

A betakarítást úgy kell megszervezni, hogy a kombájn folyamatosan arathasson. A távolságtól függően kellő számú szállító eszközt állítsanak be, s azokat lássák el magasítóval, hogy nagyobb tömegű szilázst szállíthassanak. A teljesítmény fokozható a lerakodási idő csökkentésével. Ennek egyik módja, hogy egyszerűbb lehúzó szerkezetet alkalmaznak. A silókukoricát lehetőleg a táblához közeli helyen silózzák, ezzel is növelhető a szállító eszközök kapacitása, és a legkedvezőbb érési időben fejezhető be a silózás. A legtöbb gondot mindig a szállítási nehézségek okozzák. Az idén már arra törekedtek a termelőszövetkezetek, hogy

a vetésre kerülő táblák ne legyenek nagy távolságra a felhasználási helyekhez.

Ahol előrelátóan tervezték, ott a táblák kijelölésekor figyelembe vették a feltakarmányozási helyek közelségéből fakadó üzemi előnyöket.

Másodrendű kérdés, hogy árok- vagy gödörsilókban helyezzék-e el a szilázst, palán- kok vagy kazlak közé rakják-e a felszecskázott silókukoricát. Bármelyik formát választják is termelőszövetkezeteink, a legértékesebb takarmányt akkor készíthetik, ha azt megfelelő érési időben összehordják és tömörítik.

Nagy gondot kell fordítani

a silótakarmány tömörítésére.

E célra a lánctalpas traktorok a legalkalmasabbak. Ha tökéletes a tömörítés, nem indulnak káros erjedési folyamatok, és így ízletes, magas keményítő értékű takarmányt juttathatnak a haszon- és hízóállatoknak. A siló beíöldelése a tartósítási eljárás utolsó művelete.

A helyesen végrehajtott silózás és a silótakarmány okszerű feletetése csökkenti a hús és a tej előállítási költségét, ez pedig végső soron a jövedelmezőbb gazdálkodás

eredményeiben mutatkozik

meg. Ezért kell a silózást valamennyi termelőszövetkezetben azonnal megkezdeni és úgy végrehajtani, hogy a legnagyobb takarmányértéket állítsák elő.

Molnár Imre

megyei főmezőgazdász

Táskái faluvég.

120,3 százalékra teljesítette téléves tervét a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat

Csaknem száz egység tartozik a Vendéglátó Vállalathoz. Ellátásuk, irányításuk az egyre növekvő igények miatt évről évre nagyobb gondot jelent. Balogh Lajos igazgató és Farkas György főkönyvelő arról nyilatkozott, hogyan sikerült vállalati tervüket az első félévben 120,3 százalékra teljesíteni.

— A Balaton-parti egységek a tavalyi 4 millió forinttal szemben eddig 7 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. Az elhanyagolt helyeket rend • behoztuk, két év alatt 3 millió forintot fordítottunk erre. A Ealaton-partra és Kaposvárra is sok új gépet kaptunk, ezek természetesen megkönnyítették munkánkat. Az ellátás általában megfelelő, húsból kifogástalan, nalból kevésbé. Sörből az első félévben 10 000 hektoli- tér fogyott el, 25 százalékkal több, mint tavalv. Eddig 900 mázsa fagylaltot adtunk el. Bevált a fonyódi présház: havonta 80—90 000 forintot hoz.

A munkaerőellátás gondot okozott, ugyanis a nyári idényre 3—400 embert kellett felvenni. A vállalat igyekezett a múlt években jól bevált szakembereket alkalmazni, és gondoskodott a szakember-utánpótlásról is. Tizenkét fiatalt szerződtettek le tanulónak. Az egységvezetők és felszolgálók részére minden évben szakmai továbbképző tanfolyamot indítanak.

Növekszik az érdeklődés a szerfás építkezések iránt a tahi járásban

A tabi járásban egyre nö- épített, illetve épít Akad növekszik azoknak a tsz-eknek a száma, melyek látják a szerfás építkezések előnyeit. A szerfás építkezés lehetővé teszi a közös állatállomány mielőbbi összevonását, fejlesztését. Ezek az épületek egyszerűek, nádfe- delesek. A szövetkezet saját építőbrigádja könnyűszerrel, gyorsan elkészíthet egy-egy ilyen létesítményt.

Kisbárapátiban, Samogyeg- resen, Törökkoppányban, So- mogyacsán, Miklósin, Kányán, Karádon, Kapolyon, Tengődön, Eonnyán, Bábonymegyeren már készen állnak a szerfás íiaztatók. Andocson a napokban készült el egy 20 férőhelyes fiaztató. A járás több köz-]T ségében javában folynak ar szerfás építkezések. A fiadi Le riin Tsz-ben 20 férőhelyes, a, zalai Előre Tsz-ben 16 férőhelyes fiaztatót hoznak rövidesen

hány szövetkezet, ahol húzódoznak az egyszerű, szerfás építkezéstőL A szorosadi Üj Élet minden anyagot a helyszínre szállított, de mégsem kezdték meg az építkezést, mert más típusút akartak. Pedig már készen is lehetne az épület Sérsekszöllősön is nagyon vontatottan megy a munka. Más akadályok is előfor dúlnak. Amint Bíró István, a járási tanács illetékes előadója elmondotta, a zicsi Búzakalászban 100 férőhelyes növendék- marba-istálló, a sómogymegy- gyesi Győzelem Tsz-ben baromfiól építését vállalta a Tabi Műszaki KTsz. A munkát

azonban még el sem kezdhették, mert nem kaptak anyagkiutalást a KISZÖV-től. A Fel- sőmocsoládi Kisipari Termelő- szövetkezet 100 férőhelyes növendékistállót épít a kisbár- apáti Kossuth Tsz-nek, ám úgy készül ez a létesítmény, mintha csak a jövő évben akarnák befejezni a ktsz szakemberei.

A helyi hibák és fogyatékosságok ellenére elmondható* hogy az utóbbi időben nőtt az érdeklődés a tabi járásban a szerfás épületek iránt, és gyorsult az építkezés üteme. Az eddiginél nagyobb erőfeszítéssel teljesíti éves építkezési tervét a járás.

AZ ÚJ MUNKATÁRS

Néhány napja fiatal női hang jelentkezik, ha a városi tető alá a szövetkezeti építő-£ KISZ-bizottságot keresi az

brigádok.

Szerfás növendékmarha-is- tállót a somogyegresi Március 15., a kapolyi Kossuth, a tö- rökkoppányi Rákóczi, a some gyacsai Aranykalász

i| ember telefonon.

— Nem, kérem, Kovács elvtárs nincs benn, itt a helyette se, Tóth Erzsébet beszél.

Igen, Tóth Erzsébet, a Ka- Tszi, posvári Textilmüvek fonónö- je már új munkahelyén, a városi KISZ-bizottságon dolgozik. Politikai munkatárs.

az üzembe, az A műszak alapszervezetének szervező titkára lett.

S amikor Törkenczi Erzsi az üzemi csúcsvezetőségbe került, őt választotta meg a tagság titkárául.

— Nem volt valami nagy gyakorlatom még akkor, de az ■dősebb elvtársak segítettek. És az is nagy segítség volt, hogy a fiatalok bizalommal

Az asszony idegesen felpattant

— Hát, ezt aztán nem. Ezt semmi esetre sem.

Az urak sötét ruhában, a báróné kisestélyiben, a nyakában háromsoros szürke gyöngy

»■Holnap este együtt vacsoráz- nem akart tágítani a konyakté hatnánk.-« mától, és megkérdezte:

Vacsora után Elvira meghív- — Mi a kedvenc konyakmár-i ta az urakat feketére; »talán kája, őrnagy úr? akad egy üveg pezsgő is...« — Ö, nekem nagyjából;

A vacsora kissé feszes hangú- mindegy. Csak konyak legyen latban telt el, bár E'vira iga- és francia. De, ha választhatok,

zán mindent elkövetett, hogy a magam részéről a »Courvoi-^Zajdonképpen mikor összemelegítse az urakat. De sier«-t kedvelem.

Dublac, aki különben sem volt — Tg®11. ez kitűnő márka. __ ______________

e

lfogulatlan természet — Sajnos, a legjobb évjáratoka.•^amelybe, ha egyszer belekós- elsősorban a baráthoz.’ D idáig még nem jutott el —, az a boche-ok kipusztították, őrnaggyal szemben különösen Elvira éppen töltögette a tartózkodó volt, sőt kezdetben poharakat, most megállt kézé

Honnan jutott el az egykori hozzám fordultak ügyes-bajos böhönyei kislány, a tanács dolgaikkal.

Ivóit adminisztrátora eddig, az fokos megfontolást követelő Ifunkcióig?

Mosolyog, amikor arról kérdezem: hol is kezdődött, s tu- jegyezte

— Erzsikém, szólj, légy szíves, hogy javítsák meg a gépem ... — Te Erzsi, megismerkedtem egy fiúval és ...

Igen, ez jólesett Erzsinek.

nyaklánc, bal keze kísujján egyenesen barátságtalan. Elvi- hen üveg, zavart pillantást: Ne ugrálj. Mitől félsz? Én széles aranygyűrű, piros kőbe ra lakásén, feketézés közben vetett Kahnra, de annak egyet-: . ---------—’— - - - —.................. x- — -~ - len arcizma sem rándult, sőt.:

i

tt a megszálló hatalomhoz tartozom Most is, édeském.

— Mi vagy te tulajdonképpen?

— Az amerikai titkosszolgálat tisztje vagyok... Hardy őrnagy, ha elfelejtettem volna még bemutatkozni neked.

Elvirának tátva maradt a szája: — És ezt hogy csináltad?

vésett címerrel; Dublac időnként megelégedetten pihentette rajta a szemét, egy gazdag ember önérzetével: »Igaz, hogy te karcsúbb is vagy, és valószínűleg fiatalabb is, és úgynevezett amerikai úriember vagy, de ez a pompás asszony mégis csak az enyém, aki kövér vagyok, öreg, vagy legalábbis nem egészen fiatal, és

kissé felengedett, és még proponálta:

— Adhatna valami italt, kedvesem.

— Pezsgőt? — kérdezte Elvira.

— Talán előbb igyunk egy pohár konyakot.

— Magam is a Konyak pártján vagyok Kahn.

— Majd elmondom egyszer, francia paraszt vagyok, mégha jó leszel, és okosan visel- hozzá a javából.« Körülbelül kedsz. ez a gondolat bújkált kimon—„Pokoli... — mondta El- daUanul, de eléggé érthetően vira, és felhajtott egy pohár Dublac tekintetében.

valami gúnyos kis mosoly je-: lent mee a szája körül.

— A boche-ok sok kárt okoz-; tr.k Franiaországnak — mondta nyugodtan.

— Azt hiszem, ez túl enyhe: fogalmazás, őrnagy úr. Ami, engem illet, a fiamat veszitet

— vetette közbe tem el. Tizennégy éves volt, és: megölték, mint ellenállót. Egy

hős!

el magát az ifjúsági mozga- Nem mint KISZ-titkárhoz jöt- lommal, azzal a munkával, tek ugyan az emberek, hanem - - r belekós- elsősorban a baráthoz. D- <**

ltolt az ember, már nem tudja a kettő elválaszthatatlan, ío.bbahagyni.

— Az úttörőknél?...

— Talán. Régen volt, nem [emlékszem már vissza elég $pontosan. Az biztos, hogy az

áttörőmozgalom sokat számí- itott.

De még többet a DISZ, a

— Aki nem jó barát, az nem lehet jó KISZ-titkár — vélekedik Erzsi a munkájáról.

Aztán jött a nagy élmény. A bécsi VIT.

— Kubacska elvtárs szólt, hogy szeretne velem beszélni. Felmentem hozzá az irodába.

7 extilművek harcos, fiatal Azt mondta: javasoljak valaMajd Dublachoz fordulva tizennégy éves gyereket a hozzátette: — Páratlan ital a német hadsereg... francia konyak. Ha semmi Kahn felelni akart valamit! mást nem adtak volna önök a de Elvira bokán rúgta az asz-: világnak, ezért egyedül is tisz- tál alatt.

pezsgőt. Ez még neki is sok volt, pedig ő aztán igazán megtanulta, hogy semmin se csodálkozzék.

— Na, gyere ide szépen, és ne vágj ilyen buta arcot — s

_ . . , . telni kellene minden kultúrEgy étteremben vacsoraztak Pranrianrszáeot.

— Egészségükre, uraim

embernek Franciaországot. mondta gyorsan, és felemelte a! hármasban. Nem ez volt egyéb- Elvirán, miközben pohara- poharát. — Ha ez talán nem is! kent az első este, hogy Elvirá- kát rakott az asztalra, ideges a légi óbb évjárat, de »Cour-: múltból elő- vibrálás futott végig. Mint voisier«...

amikor valaki késsel porcelá- — Nem is a legrosszabb —\

nájc valahonnan a

Ődahúfte^agához^Mrát, aki- b^ant eSy barat^ es non kapirgál, úgy hatott ez a jegyezte meg Kahn, és csettin- - . ' A'/t ti Till ni I I f« ^0,11 orvs ac _ 4-^+4- 10 T r í*"vl rr /—VT r /“VI

hamisítatlan német szellemes- tett is hozzá a nyelvével.

ség. Szerencsére Dublac csak egy morgással reagált, és Elvira, sietett elterelni a figyeicsszéhozta Dublackal. ’ Dublac elővillant hosszú, fehér comb- mondogatta is: szívesen meg- ja. Kahn belecsókolt az asz- ismerkedem a barátaiddal, szony nyakába, és közben a Magában pedig ezt gondolta:

keze besiklott a pongyola alá. sohasem árt, ha magam nézem met a konyaktemarol Elvira felsóhajtott: meg ezeket az alakosat. Tudni

__ Ne bánts, kérlek... akarom, ki ólálkodik a házam

* ’* * körül. Praktikus észjárású emEgy héttel később ugyanezen bér volt, és semmi sem zavar- a helyen ültek Elvira lakásá- ta annyira, mintha valami is- ban, csak ezúttal Kahn nem meretlent érzett lappangani a viselte Dublac pizsamáját, már háttérben. Erről a Hardy őreink azért sem, mert Dublac nagyról is addig beszélt Elvi- szántására. te jelen volt. ra, amíg Dublac felvetette: Dublac azonban, úgy látszik,

— Hát, ami azt illeti, Franciaország adott egyebet is a világnak ... — jegyezte meg

halkan.

— Ő, igen — felete Kahn, az orleáns-i -szüzet és Napóleont, csapatokkal Mind a kettőt az angolok bősz- gyorsan.

— Igen, kezdünk lassar: egyenesbe jönni — mondta: Dublac. maid barátságos arccal fordult Kahnhoz. — Ön kitűnően beszél franciául. őr nagy űr. Járt már nálunk? <

— Ó, igen, a háború alatt, j Elvira megint ideges lett: j

Úgy érti, hogy az invázió^: tette hozzá;

— Folytatjuk —

gárdája, amely 1954-ben, amikor Erzsi az üzembe került, mentogta kezét, s féltőn vigyázott lépéseire.

— Emlékszik még, mi volt akkor?

— Nagy, nagy lelkesedés. Mind a munkában, mind a ■inozgalomban. Sok vitatkozással eltöltött este, útkeresés...

Csoportvezető lett a Díszben.

Aztán jött az ellenforradalom.

És 1957 márciusa. Amikor Kaposvárott elsőként alakult [me~ a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség.

Erzsi ott volt az első perctől, a szervezés első pillanataitól kezdve. S akkor érezte :sak igazán: szükség van a munkájára segitségére.

> Felfigyelt a vállalat párt- szervezete a lelkes kislányra.

! — Erzsi, volna kedved isikolára menni? — állított be Ihozzá a gépek mellé egy nap iNagyvári László.

[ Eay hónapig tanult akkor, ’ismerkedett a KISZ szervezeti [felépítésével, majd visszatérve

kit, akit ki lehéfne küldeni Becsbe. Én meg rr.on Ham a lányok nevét, munlcatársaimat, hiszen jól ismertem őket. s nagyon örültem volna, ha sikerül kijutni valamelyiküknek az osztrák fővárosba.

— Téged találtunk a legalkalmasabbnak, hogy Kaposvár KISZ-fiataljait képviseld a találkozón — mondta ekkor Kubacska elvtárs. És én nem tudtam: sírjak-e vagy nevessek az örömtől. Először utaztam külföldre.

* * *

Nehéz volt elhagyni az üzemet, amely hat évig otthoniul szolgált, nehéz volt elbúcsúzni a barátoktól, elvtársaktól.

— Látja, most itt vagyok — mutatja Erzsi új birodalmát.

Még egy kicsit szokatlan, hiszen nincs gépzaj, csak a telefon cseng néha. És akkor felveszi a kagylót.

— Tessék, Tóth Erzsébet politikai munkatárs beszél...

Poiesz György