Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-19 / 169. szám
Kedd, 1960. július 19. s SOMOGYI NÉPLAP Elvégzik-e szeptemberig a 13 millió forintos felújítást a Cukorgyárban ? r Uj mezőgazdasági szakkönyvek A Mezőgazdasági Könyv- és Az idén országosan nagyobb cukorrépatermés várható a tavalyinál. Ennek feldolgozása valamennyi cukorgyárra nagy feladatot ró. A Kaposvári Cukorgyár területén a múlt évben 21 800 vagon répa termett. Az eddigi becslések szerint az idei termés 26—28 ezer vagon lesz. A tavalyi kampány szeptember 21-től január 13-ig tartott, s az utolsó napokban már befagyott a répa az úsztatóba. Emellett a kampány vége felé csökkent a répa cukortartalma, tehát anyagi veszteséggel is járt a kampány elhúzódása. Most előbb kell megkezdeni a kampányt. Az égető kérdést, hogy elkészülnek-e a karbantartással és felújítással, megindulhat-e a feldolgozás a tervezett idő (szeptember 21.) előtt, a múlt héten vitatták meg a Cukorgyár műszaki dolgozói, brigádvezetői és munkásai. Az értekezleten Tabák Lajos igazgató és Écsy László főmérnök ismertette a gyárra háruló feladatokat, melyeknek elvégzése szükséges ahhoz, hogy szeptember elején megkezdhessék a répa feldolgozását. Addigra be kell fejezni a 13 és fél millió forint értékű felújítási munkákat. A karbantartás nagyobb üteme mellett azonban vigyázni kell a munka minőségére is, nehogy a kampány alatt álljon le a gyár. A kettős feladat, hogy gyorsabb és jobb minőségű felújítást végezzenek a dolgozók, nagy munkát jelent a műszaki alkalmazottaknak és a brigádvezetőknek is. Elsősorban nekik kell megoldást találni arra hogy csökkentsék a munkák elvégzésének idejét. Tabák és Écsy elvtárs beszámolója után a jelenlévők észrevételeket, javaslatokat tettek. Decsi János nyersgyári művezető felhívta a műszakiak figyelmét, hogy tartsák nagyobb ellenőrzés alatt az oxigénpalack használatát. Sokan villany helyett is oxigénnel hegesztenek. Takács József, a finomító dolgozója lemezvágó-ollót kért, mert ennek hiánya akadályozza a munkát Laki László brigádvezető a pártszervezet nevében is kérte a dolgozókat hogy vizsgálják meg, hol lehetne még több időt megtakarítani. Majd brigádja nevében felajánlotta, hogy a víztelenítő csiga berendezését a tervezett 1015 óra helyett 950 óra alatt elkészítik, s húsz százalékkal csökkentik az anyagfelhasználást Ezután már egymás után következtek a felajánlások: A kazánkovács-brigád írásban nyújtotta át vállalását: a párolótesteknél végzett munkánál 15 százalékkal kevesebb anyagot használnak fel a tervezettnél, s augusztus 20-ra befejezik a karbantartást. Jezeri Viktor csoportja még ebben a hónapban hat dolgozót átad más munkákhoz. Az ács brigád felajánlotta, hogy saját feladata mellett ezentúl más irányú munkát is elvégez. A többiek is magukévá tették az elhangzottakat, s gondolkodnak, hogyan lehetne meggyorsítani a karbantartás befejezését. A felajánlásokat valószínű újabbak követik. Nem kétséges, ha olyan lendülettel dolgoznak, mint amire a gyűlés hangulatából következtetni lehet, akkor szeptember elején megindulhat a gyár. Folyóiraitkiadó Vállalat gondozásában a közelmúltban több új szakkönyv jelent meg. Dr. Bordás Sándor: Növényvédőszerek című munkája részletesen ismerteti a növényvédőszerek gyártásától kezdve a fel- használás összes részfolyamatára kiterjedő tennivalókat a tényleges vagy a lehetséges mérgezés elhárítására. Az esőz- tető öntözőberendezések működését tanulmányozhatják az olvasók Alcser és társai könyvéből. Bartos—Mór ász—Sárkány— Unk: A mák és termesztése című könyvben a termesztőknek adnak útbaigazítást e növény agrotechnikájáról, betakarításáról és a mag tárolásának tudnivalóiról. A magyar szakirodalomban régi hiányt pótol a kiváló csehszlovákiai szerző, Brecher Gyula A magismeret atlasza című könyvének magyar nyelvű kiadása. Elsősorban a szakemberek részére íródott Bartos és társai: Szerződéses gazdasági magtermesztés című könyve. A szerzők arra törekedtek, hogy a magtermeltető vállalatoknál végzett munka tapasztalatait adják közre. Az anyag bőséges útbaigazítást ad az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek számára is a szerződéses termesztés előnyeiről és agrotechnikájáról. A háztáji állattartás című, második, átdolgozott kiadású könyv célja az, hogy a nagyüzemi gazdálkodós útjára lépett parasztság háztáji állattartásának szakszerűbbé, gazdaságosabbá tételéhez adjon útmutatást. A könyvet a szövetkezetek állatgondozói is felhasználhatják. Jeszenszky Zoltán: A szőlő talajművelésének gépesítése, dr. Nagy Barnabás: Gyümölcsdarazsak, Molnár—Cs. Nagy— Szalay: A dinnye termesztése, Prohászka Ferenc: Szőlő és bor című könyve ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot. Scholz Albin az 1958 szeptemberében Budapesten megtartott Nemzetközi Borverseny tanulságait adja közre. Európa talán legtöbbre értékelt vadja a szarvas. Becsét legfőképpen agancsa, e kedves vadászemlék adja. Természeti adottságaink igen kedvezők az agancsfejlődésre. A magyar erdőkből származó agancsok számtalan díjat szereztek a nemzetközi kiállításokon. A magyar szarvas, az áhított kapitális bika kifejlesztéséhez elengedhetetlen az állomány gondos, szakszerű kezelése. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat ismerhetik meg Szederjei Ákos: Szarvas című könyvéből az olvasók, elsősorban a vadgazdaságok hivatásos dolgozói és a vadásztársaságok tagjai. Ugyancsak az erdészeti szakemberek részére írta meg Van- csura Rudolf, az Erdőmérnöki Főiskola adjunktusa Lombos fák és cserjék című művét. A könyv a hazánkban előforduló őshonos és gyakrabban ültetett fákat és cserjéket is ismerteti. A fákat az eredeti termőhelyükön készült felvételek mutatják be. R. F, Közlekedési rendőrrel Nagyatádon Reggel öt óra van. Lassan megindul a forgalom. Motorosok, kerékpárosok és gyalogosok sietnek munkahelyükre, vagy éppen haza az éjjeli műszakból. A közlekedési rendőrrel a Széchenyi téri park sarkánál állunk. Szabálytalanul haladó kerékpárosok közelednek felénk, hárman egymás mellett hajtva. Könnyen baleset származhat ebből. A járőr figyelmezteti őket. Megígérik, hogy ezentúl szabályosan közlekednek. A Danúvia Csepel KX 86-65. rsz. motorkerékpáros a kanyarhoz érve nem jelzi az irányváltozást, csak akkor, amikor észreveszi, hogy bekanyarodik vele szemben egy tehergépkocsi. ö is megússza egy figyelmeztetéssel. A forgalom egyre élénkebb lesz. Az egyik 125-ös Csepel motoros pótutasával a piacra siet. Az utasnak — 50 év körüli nénike — mindkét kezében nagy karkosár lóg, tele gyümölcscsel, zöldséggel. Nem is sejtik talán, hogy a jóindulatú figyelmeztetés esetleg balesettől óvja meg őket. A kanyar felé egy gyorsan robogó tehergépkocsi közeledik mit sem törődve a KRESZ szabályával, miszerint a kanyarban a megengedett legnagyobb sebesség 5 kilométer és nem 30. Az FB. 09-78. rsz. ÉPFU gépkocsi vezetőjétől a járőr elveszi a betétlapot, és gyorshajtásért feljelentést tesz ellene. A KOHUSZ FA 05-96. rsz. gépkocsijának vezetője szabálytalan, hiányos menetlevéllel akarja igazolni utazása cél iát. A járőr felírja az adatokat további intézkedés végett. B. Ferenc 20 éves atádi fiatalember fittyet hányva a park bejáratánál lévő figyelmeztető táblára — a parkban kerékpározni tilos! —, kerékpárján robog ki a sétányról. Az igazoltatásnál kiderül, igazolványait otthonhagyta. A személyi adatok bekerülnek a rendőr füzetébe. A fiatalember erre szemtelenül, cinikusan megjegyzi: — Legalább vettem volna észre, hogy itt áll, akkor másfelé mentem volna. A KY 03-83. rsz. motor tulajdonosa sincs tisztában a közlekedés rendjével. Kanyarban előzi meg a szabályosan közlekedő járműveket. Megállításakor még méltatlankodik. Szabálytalanságáért tőle is elveszik a betétlapot. A legtöbb baleset a gyorshajtás következtében fordul elő. A közlekedési szabályok pedig a kerékpárosokra is vonatkoznak. Sok esetben ők a baleset okozói. Az igazoltatást, az ellenőrzést mindenkinek úgy kell fogadni, mint saját és embertársai testi épségének védelmét. D. S. E pillanatban már meg is jelent Lammerding tábornok egész tisztikarával. A németek komor arccal vonulták fel, némán és sötéten. Lammerding a franciák felé fordult, tisztjei félkörben álltak mögötte. — Nincs sok beszédem önökkel — mondta, s hangja vészjóslóan recsegett. — Önök tudják, hogy a francia nép nem állta meg a hűség próbáját. Mi békét és barátságot hoztunk Franciaországnak- Önök ezt azzal viszonozták, hogy orvul megtámadják harcoló fiainkat. Önök tudják, hogy Tul- le-ben megtámadták a helyőrséget, és megöltek német katonákat. Minden megölt német katonáért négy francia felel az életével. Nyomban látni fogják, hogy mi nemcsak fenyegetőzünk. Még csak annyit: önöket személyükben is felelőssé teszem, hogy egyetlen német katonának se görbüljön meg a hajaszála, hogy a német katonai alakulatok mozgását senki se akadályozza, s a francia hatóságok és a polgárság maradéktalanul és habozás nélkül végrehajtsa parancsainkat. Kincs több mondanivalóm! Lammerding ezzel hátat fordított a franciáknak, és valamit odaszólt a mögötte álló tisztnek, aki erre futólépésben az udvar közepére rohant és elüvöltötte magát: — Maschinengewehrabteilung zu mir! A géppuskás szakasz felvonult és elhelyezkedett vagy száz lépésnyire az udvar hátsó szegletében várakozó tulle-iek előtt. Ebben a pillanatban a tulle-iek csoportjából kivált egy kis ember, sapkáját kezében szorongatta, ősz haját felborzolta a szél. Néhányan megismerték: a tulle-i molnár volt. Szűkszavú, csendes ember, kicsit féloldalasán járt; egyszer megnyomta a zsák, amibe sót tettek gabona helyett, hogy megtréfálják. A tulle-i molnár néhány lépést tett előre, majd hirtelen megállt, kihúzta magát és felemelte a bal karját: — Éljen Franciaország! Éljen a szabadság! — kiáltotta, s már kattogtak is a gépfegyverek. A tulle-iek sorai meginogtak, de a kis molnár még állt és újból kiáltotta: — Éljen Franciaország! Éljen a szabadság! E szent szavakkal az ajkán halt meg. Percekig tartott az egész. Valami fojtó, édeskés szaggal telt meg a levegő, a magas kőkerítésen túl autók robogtak, valahol a város túlsó végén felsikoltott egy gyársziréna, hosszan, élesen vijjogott. Volt valami fenyegető és félelmes ebben, irdatlan mélységekből feltörő fájdalom és iszonyat hangja.;: Vagy talán csak itt hangzott így, a régi laktanya udvarán, ezen a párás reggelen, amikor a gépfegyverek egyszerre elhallgattak..: II. Rochechouart-tól mintegy tíz kilométernyire van egy csárda, a »Chez Fleury«. Kecses kis épület, magas tetejét nád fedi, falai terméskőből vannak, s néhány vörös téglás lépcső vezet a bejáratához. Bent kockás abrosszal letakart kis asztalok, nádfonatú alacsony székekkel. A hátsó szobában vörös téglából rakott kőpárkányos kandalló áll, rajta néhány régi, már majdnem fekete cinkan- csó. A kandalló mellett a sarokban nagy kecskelábas asztal, mögötte fényesre ült pad támaszkodik a falnak. Ebbe a sarokba szoktak behúzódni a szerelmespárok, akik meg-meg- áilnak itt egy éjszakára. Fle- ury mester valamikor a párizsi »Maxime« főszakácsa volt, s régi vendégei később is felkeresték, ahogy mondani szo- ! »messze földön h:r~" ' ' ’- jéért«. Persze azért is, mesrt » világ szeme elől sehol sem lehetett úgy elbújni, mint a »Chez Fleury« csárdába. Legalábbis így volt a háború kitöréséig: azóta kevesebb a benzin és több az igazoltatás. A »Chez Fleury« most a környék gazdáiból él, meg a fuvarosokból, akik nehéz teherautóikkal erre száguldoznak, s meg-meg- állnak egy pohár borra. Ezen a délutánon a kandalló melletti sarokasztalnál hatan ülnek; a környék falvainak polgármesterei; most jöttek Limoges-ból, hazafelé igyekeznek. A kocsma különben üres; az öreg Fleury a bárpult mögött figyeli a bejáratot, kilát az országutra is, meg különben is, erre gyalogos ember nem jár, a motorberregés neszét pedig messziről hallani. Hiszen olyan áhitatos, mély csönd borul a tájra, oly távolinak tűnik innen minden, ami felveri az erdők és a lelkek nyugalmát. Szótlanul ülnek azok is ott a kandalló mellett; mélyen lehajtott fejjel, gondba merült arccal néznek maguk elé. Rágják magukban a kérdést, amely elől nem lehet kitérni, amelyre nem lehet aludni egyet, mint általában szokták. Dönteni kell, most azonnal, mert az erdők felől már ereszkedik le az este, s egy-két órán belül otthon kell lenniük. — Folytatjuk — I Új üzemrész a Csurgói Napsugár KTsz-ben A Csurgói Napsugár KTsz egy korszerűen berendezett vegytisztító üzemet indított be a közelmúltban. Az építkezés és a berendezés 250 ezer forintba került. Az üzemben egyelőre v egy tisztítást és festést vállalnak, de tervbe vették a fehérneműk kilós gyorsmosását is. Ezt az ősszel szeretnék bevezetni. A tisztítást és festést idáig 3—4 hét alatt készítették el, ezt az időt most az új gépekkel egy hétre csökkentették. Csurgó központi részében átvevő helyet is nyitott a ktsz. Futó Andorné a Tri-gépbőt szedi ki a ruhát, Horváth Anna másodéves Ipari tanuló a centrifugális gépbe helyezi a ruhát, a festett áruból kinyomatja a vizet, Laklia István, a részleg vezetője a kitisztított ruhát vasalja. Körülményes átszállás Fonyódon A MÁV Igazgatóság a vasúti menetrendet úgy változtatta meg az üdülők érdekében, hogy Kaposvárról szombatonként egy óra körül vonat indul Fonyódra. A szerelvény Fonyódig megállás nélkül közlekedik. Így az utasok elérhetik a Budapest és a Balaton- szentgyörgy felé közlekedő vonatokat is. A fonyódi állcmásfőnökség azonban július 9-én egy kis kellemetlenséget iktatott közbe. A Kaposvárról érkező, és a Budapest, valamint Szent- györgy felé irdu’ó vonatok közé két hosszú teher szerelvényt állított. Az utasok ide-oda fut« kosták a hosszú tehervonatok mellett, keresték az átjárót a két személyvonathoz. Egy részüknek a gyerekekkel és terjedelmes pcdgyásszal már a mozgásban lévő vonatra kellett felugrálni. Nem lehetne más megoldást találni? Ha a tehervonatot máshova nem lehet állítani, legalább kapcsolják szét, hogy az utasok a személyvonatokat — minden különösebb futko- zás és idegeskedés nélkül — elérhessék. Schmuck FerenS Somogyszob, Nagybarétí
