Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

Vasárnap, 1960. július 17. 7 SOMOGYI NÉPLAP <2g O Ismeretterjesztő előadás a Balatonon — Miről szeretőnek legközelebb hallani? — Arról, hogy hogyan lehetne legközelebb az előadóterem he­lyett ágyban aludni. Egy „megbecsült“ népművelési munkás — Aítgr múlt éjfél. Fél három. De csak azért jöttem, hogy üdvözöljelek, mert tíz perc múl­va indul a vonatom Marcaliba. Orvos és az autó — Nem tud választani doktor úr? — Hát tudja, legszívesebben Vol­gát vennék . . . De hát azzal jár a megyei elnök is . . . Hátha meg­szólnak érte . . . Öröm és bosszúság nyári táborozás idején Vajon mi a fontosabb, az egészségünk vagy a kocsi? Kép szöveg nélkül Pálóczi Horváth A XVIII—XIX. század nagy dallamgyűjtőjéről szólunk e rejtvényben, aki munkásságá­nak nagy idejét Somogybán töltötte el. Irt tudományos könyveket, gyűjtötte a népda­lokat, szólásokat. Vízszintes: 1. Kazinczy írta Horváth Adámról. 16. Dél­európai főváros. 17. Kutya te­szi. 18. Kijut. 19. Női név. 20. Becézett női név. 21. Vissza: földi maradványa. 23. Vissza: ruhát készít. 25. A Duna jobb­oldali mellékfolyója, mely Grandünbenben ered. 26. Vég nélküli állatlakás. 27. V. N. U. R. 28. Olajos növény, hintelék. 30. Majnem mekeg. 32. Tiltó szó. 33. Szórakozás. 34. Épület­maradványok. 36. Égy időben született testvér. 38. Hon. 39. Sarki (latinul). 41. Vissza: el­tartója. 43. Keserűvíz márka. 44. Ebben a Somogy megyei községben halt meg Pálóczi Horváth Adám. 46. A hang le­írt képe. 48. ősanyánk. 49. Ellentétes kötőszó. 50. Egy la­tinul. 52. Már a múltban (ék. hiány). 53. Papírra vet. 54. Észak-Olasz tartomány. 55. Az anyag kis részecskéi. 57. Két­jegyű mássalhangzó. 58. So­mogyi ősi mocsármaradvány. 60. »A BORIS« keverve. 62. ö. K. E. 64. Azonos a vízszintes 20-szal. 65. Fél többes! 67. Le- ánder magánhangzói. 68. Vég nélküli ebéd. 70. Piszok. 72. Talajféleség. 74. Életre kel. 75. Virág része. 76. Költeményfaj, amelyben lírai hangulat, dal­szerűség és drámai lüktetés egyesül. 78. Levegőjárás. 79. Névelős vágófelület. 80. Te­hénhang. 81. Taszít. 82. Ke­mény anyag. 84. Vissza: élesí­ti. 86. Helyhatározórag. 87. Francia négyszög, a francia kártya egyik színe. 88. Fa né­metül. 90. Vissza: kergető. 91. Kötőszó. 92. Becézett Károly. 95. Van, jövő időben. 97. Vi­gyázó. 98. Zúzza. 99. Somogyi folyó. 102. Páros tiltószó. 103. Magasodik, megnyúlik. 105. Igekötő. 106. Becsap. 108. Ige­kötő. 109. Nevek előtt hasz­nált rövidítés. 110. Pálóczi Horváth Adám életének leg­maradandóbb alkotása. Függőleges. 1. Kazinczy tün­tette ki barátját e névvel. 2. égitest. 3. Mutatószó. 4. Zala fele! 5. Magyar harcos Thö­köly és Rákóczi szabadsághar­caiban. 6. Orosz férfi név. 7. Bolygórendszer. 8. Ceglédi Ti­bor. 9. Egyszerű gép. 10. Fél albán főváros! 11. Fizettsége. 12. Közelkeleti. 13. Januári szélei. 14. Gyakori török név. 15. Német egyetemi város a Rajna partján. 21. Női név. 22. Keretbe. 24. Ékezethibás ko­sár. 27. Virágtartó. 28. Apró­termetű, hegyesszámyú lep­ke. 29. Éveinek száma. 31. Sár­ga, németül. 33. A csomagolás súlya. 34. Dűledezve. 35. Ki­érő. 37. Sok ideje van (ék. hiány). 38. Hazaváró. 39. A hinduk és más ázsiai népek templomainak elnevezése (d helyett t). 40. Hangzatosán. 42. Vissza: cselekedet. 43. Már húsz éves korában megvolt Pálóczinak ez a végzettsége. 44. Pióca. 45. Mes­terségesen épségben tartott emberi hullák. 47. Pálóczi má­sik végzettsége. 49. Női név. 51. Sohase, röviden. 54. Piros Anna. 56. Kicsinyítő képző. 58. Érthető hangokat ad ki. 59. Komárom megye e helységé­ben született Pálóczi Horváth. 61. Majd később jó lesz neki. 63. Igen piszkos. 65. Állati testet fed. 66. Nyakbavaló pré­mek (ék. hiány). 69. Belső ré­szét kiszedő. 71. Vissza: a be­Adám tegség egyik tünete. 72. Felté­teles kötőszó. 73. Köd szélei. 74. Hiányos kézi! 76. Hajszá­rító. 77. Juhok közös szállás­helye. 79. Azonos a függőle­ges 1-el. 80. Női név. 83. Ha­talmas. 85. Itt töltötte élete nagy részét Pálóczi. 87. Somo­gyi község. 89. Vissza: tető al­ja. 92. Vissza: mindig létező. 93. Hamis. 94. Vissza: a fa részén. 96. Csomagoló eszköz. 99. Nyugszik ellentéte. 100. Testtartás, színészkedés. 101. S. A. Z. 104. Azonos magán­hangzók. 106. Mássalhangzó kiejtve. 107. Kiejtett mással­hangzó. 109. Vissza: igekötő. V.irkonyi imréné 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 H 12 13 14 15 > V 16 iiiiii 17 :::::: 18 19 20 Ü 21 Iiiiii 22 iiiiii 23 24 :::::: 25 26 iliiii 27 iiiiii iiiiii 28 29 ill!! 30 31 Üiiii 32 :::::: 33 iiiiii 34 * 35 ::K:: 36 37 {Dili jjijjj 38 :::::: 39 40 iiiiii 41 42 üiiii 43 iiiiii 44 45 ::::K 46 47 48 49 Jlilli 50 51 iiiiii 52 53 ü Is* ansi 55 56 Üiiii 57 [HŰ: 58 iiiiii :::::: 59 Üiiii 60 61 HIHI 62 63 iliiii 64 iiiiii 65 66 Üiiü 67 :::::: 68 69 70 71 iiiiii iiiiii 72 73 iiiiii 74 !|jj| 75 iiiiii 76 77 iiiÜi 78 üiiü 79 iiiiii 80 üiiü 81 li. 82 83 üiiü 84 85 86 87 88 89 ülill 90 91 :::::: :i:ü: 92 iiiiii 93 94 ;!!!!! 95 96 Üiiii 97 llllli 98 99 100 101 ÜÜH 102 103 104 105 106 107 :::::: üiiii 108 !!!=:: j!°9 ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ BBII 110 1 ■■■■ ■■■■ ■ IBI ■ ■■■ h Darvas Szilárd: EGY DERŰS SZOBATÁRS Az öt ember közül négy aermedten nézett egymásra, amikor a gondnok közölte velük, hogy közösen kapnak egy nagy szobát, egyenesen a Balatonra néző ablakokkal. A műszerész kijelentette, hogy ez nem nyaralás, és in­kább nézzenek az ablakok görbén a Balatonra, de őt te­gyék külön szobába. Ugyanezt a nézetet vallotta a másik három is: a szta­hanovista vasutas, a sovány, de markáns arcú mérnök és a húsipar egyik robusztus külsejű dolgozója. Olyan murit csaptak, hogy az ember azt hihette volna, kiskorukban a Balaton körül kergették őket, ha nem kaptak külön szobát. Pedig hárman közülük az idén voltak először a Balatonnál. Csak az ötödik, Jóskafi, a mindig derűs színházi rendező 'maradt ezúttal is vidám. — Elvtársak — mondta segítségére sietve' a gondnok­nak —, nincs igazatok. Gondoljatok arra, milyen sokan nyaralnak az idén itt a víz mellett. Csak sztahanovistákból Balatont lehetne rekeszteni. Egyikünknek sincs joga meg­fosztani a másikat az üdülés lehetőségétől. Szép nagy szo­bát kapunk, esténként elalvás előtt vicceket mesélünk és különben is a nap nagy részét a vízben töltjük. Ügy fo­gunk élni, mint egy kis család ... Jóskafi szavai nem maradtak hatástalanok. A másik négy elszégyellte magát, s kofferjeiket megemelve megkezd­ték a balatoni honfoglalást. A szobában már teljességgel felengedett a hangulat, mert a szoba valóban nagy és szép volt, az ablakok tényleg a Balatonra néztek, sőt időnként a Balaton is visszanézett. Mindezeken túl pedig Jóskafi, a ren­dező ideális szobatársnak ígérkezett: kipakolás közben nagy­szerű színházi anekdotákat mesélt, tanácsokat adott és meg­kínálta őket valami ehetetlen süteménnyel. Egyszóval való­sággal lelke lett a kis társaságnak, amely áldotta a sorsot, hogy ilyen remek embert vezényelt körükbe. . Ilyen előzmények után köszöntött rájuk az este, mi- koris mindnyájan korán aludni tértek, hogy kipihenjék a kezdeti fáradalmakat. Éjféltájban azonban borzalmas lárma törte meg a szo­ba csendjét. Mintha a Niagara vízesés, egy végsőket hörgő oroszlán, és egy újonnan üzembe helyezett gözfűrész egye­sültek volna valami kiadós éjjeli zene erejéig. A felriadt szobatársak: a műszerész, a sztahanovista vasutas, a so­vány, de markáns arcú mérnök és a húsipar robtisztus kül­sejű dolgozója egymásután, de egyforma rémülettel ugrot­tak ki az ágyból. Csak Jóskafi, a rendező aludt toi'ábbra is derűsen, fé­lig nyitott szájjal, a kiegyensúlyozott ember boldog nyu­galmával. Aludt és horkolt... ö volt a Niagara, a gözfűrész és a haldokló oroszlán egy személyben. Eleinte csendesen simogatták, hogy ébrenlétre keltsék, később rázogatták, majd — a húsipar robusztus külsejű dolgozójának tanácsára — figyelmeztető pofonokat kentek le neki, hajnaltájban pedig összerúgdalták. Mindez nem használt: Jóskafi ugyan minden egyes al­kalommal felébredt, de a következő pillanatban már bo­csánatkérő mosollyal tovább aludt, aludt recsegve és vidá­man. Csak úgy rengtek a Balatonra néző ablakok. Másnap a szobatársak együttes kérelmére az örökké vidám és derűs Jóskafit átköltöztették egy háromszemélyes szobába. Uj szomszédjait a gondnok messzemenő körülte­kintéssel választotta ki. Az egyik mind a két fülére nagyot hallott, a másik pedig lelkibeteg volt, mert egy évvel ez­előtt valami kérvényt adott be a KIK-hcz és azóta teljes apátiába merült, miért is a világ dolgai nem érdekelték. Egyetlen együtt töltött éjszaka elég volt azonban ahhoz, hogy a rendező mindkettőjüket életre galvanizálja. A lelki­beteg, akit eddig semmi sem hozott ki a sodrából, mert KIK-mérgezése volt, éjszaka őrjöngeni kezdett, a nagyot­halló pedig felkeltette a gondnokot, és közölte vele, hogy itt meg lehet süketülni. Harmadnapra Jósloafi számára kiürítettek egy teljesen félreeső szobát. Mindezt a sovány, de markáns arcú mérnök mesélte el nekem, és' egyszerre megvilágosodott előttem az a mély­értelmű beszélgetés, amelyet pár hete Jóskafinéval, a ren­dező feleségével folytattam még Pesten. Mesélte, hogy férje a Balatonnál nyaral. — Úgy hallom az üdülök kicsit zsúfoltak — jegyeztem meg. — Ö, én nem féltem a férjemet — mondta könnyedén. — Minden évben kihorkolja magának a külön szobát... Gyermekésszel A FAGYLALT — ötven filléres fagyit ké­rek — nyújtózkodik a kis "Ági a pultnál. — Vaníliát, kókuszt, csokit, mogyorót, málnát, ep­ret, barackot, citromot és ka- ramellt. — Mást nem kérsz? — Miért, milyen van még? A GRIFFMADÄR A tanítónéni a griffmadárról beszélt az iskolában, és köz­ben megjegyzi, hogy ilyen ma­darat bizonyára egyik gyerek se látott még. Péter jelentke­zik. — Mi az, Péter? Te talán láttál griffmadarat? — Láttam bizony — mondja —, amikor a tavasszal a Ba­konyban jártunk. Csak sajnos, később kiderült, hogy az se griffmadár volt. IGERAGOZÁS — Hogy van az iszik ige jö­vő ideje? — kérdezi a tanító. A kis Andris gondolkodik egy keveset, aztán kivágja: — Részeg. AZ ÜJ MAMA Rövid özvegység után újra megnősül Tamás édesapja. Es­küvő után bevezeti a házba az asszonyt és így szól fiához. — No, édes fiam, itt az új mama, akit neked megígértem. — Édesapám — szól erre Tamás —, úgy látom, téged alaposan becsaptak. Ez a ma­ma egyáltalán nem új. ÉRTEKEZÉS A SOROL Azon vitatkoznak egymás közt a gyerekek,' hogy tulaj­donképpen mi a só. A vitát Péter zárja le: — A só olyan fűszer, amely minden ételt elront, amelyik­ből hiányzik. Anekdoták Valaki ezt irta barátjának! Küldök neked egv öltönyt, és ezt 'a levelet annak baloldali zsebében találod«. , * * * Üt jelző tábla állt a követke­ző felírással: »Ez az utacska B-be vezet, de aki nem tud ol­vasni, menjen a nagy úton.« , * * * Egy bolond találkozott a kollégájával és mondta neki: »Hiszen te meghaltál, ahogy hallottam«. Mire a másik ezt felelte: »De láthatod, hogy élek.« Az első ilyképpen hatá­rozott: »Az, aki ezt nekem mondta, sokkal szavahihetőbb ember, mint te.«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents