Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-12 / 163. szám

Redd, 1960. július 12. 3 SOMOGYI NÉPtiAP A Nagyatádi Járási ^ KISZ-bizottság munkájáról A KISZ megalakulása óta jelentős eredményeket értek el a nagyatádi járási alapszerve­zetek. A járási bizottság leg­utóbbi ülésén sommázták mindazt, amit az elmúlt okta­tási évben tettek az ifjúság ne­veléséért. , Az 1959—60-as esztendőben a kiszisták 65—70 százaléka vett részt politikai oktatásban. A különbőz» tanfolyamokon kívül sok fiatal hallgatta vé­gig a külföldön járt kiszisták élménybeszámolóit a Szovjet­unióról, Csehszlovákiáról és az NDK-ról. Szép számmal jelen­tek meg az ismeretterjesztő előadásokon is. Az elmúlt esz­tendőben a KISZ-szervezetek szinte kivétel nélkül bekapcso­lódtak a különböző művészeti csoportok munkájába Az ápri­lisban megrendezett Felszaba­dulási Kulturális Szemlén 24 alapszervezet színjátszói, tán­cosai, énekesei és szavaiéi vet­tek részt Javult a témaválasz­tás, eltűntek a fércművek falu­si színjátszóink műsorából. 'Üj kezdeményezés volt a különbö­ző szellemi olimpiászok, fejtö­rők megrendezése. A járási spartakiádon 300 kiszista spor­toló vett részt valamilyen sportág versenyében. Számot­tevő eredmények születtek az ifjúsági brigádok szervezése terén: a fonalgyárban 6, a kon­zervgyárban 10, a Dohánybe­váltó Vállalatnál 2, a tégla­gyárban 2, az erdőgazdaságban 2 ifjúsági brigád versenyez. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben 24 if­júsági munkacsapatot tartanak nyilván. A KISZ igyekezett a tőle tel­hető segítséget megadni az út­törőcsapatoknak is. Rajvezető­ket küldtek a csapatokba a munka segítésére. A járási út­törőtalálkozó sikeréhez a kék egyenruhás, KISZ-jelvényes és karszalagcs ifjúgárdisták is nagyban hozzájárultak. A Nagyatádi Járási KISZ-bi- zotfcság és az alapszervezetek nem fordítottak kellő gondot az elmúlt esztendőben a József Attila olvasó-mozgalom szor­galmazására. Állandóvá, folya­matossá kell tenni a fiatalok körében az olvasást. Ennek ér­dekében könyvtáraink sem tet­tek meg mindent. Ide sorolhat­nánk az ifjúsági sajtó termé­keinek — napi és heti lapok­nak — terjesztését, olvasását is! Nem sokat tettünk azért sem, hogy a jól dolgozó, pél­damutató kiszisták belépjenek a pártba Pedig a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetségnek egyik legfőbb kötelessége biztosítani a párt utánpótlását. Kevés a parasztfiatal szervezeteinkben, az összlétszámnak mindössze 28—30 százaléka. Az eddigi hibákért nemcsak a járási bizottságot és az alap­szervezeteket kell okolni, ha­nem párt- és tanácsi szervein­ket is. Több olyan esetről tu­dunk, mint a mikei vagy a szabási, ahol a tsz vezetői gá­tolják a KISZ munkáját. Ahe­lyett, hogy elősegítenék szerve­zeteink tevékenységét, aka­dályt gördítenek rendezvé­nyeik, munkájuk elé. Szabá­son például a művelődési ott­honban — ahol nagyon helye­sen, a fiatalok is helyet kap­tak — két termet is igénybe vett a Győzelem Tsz. És mind­ezt a községi tanács jóváha­gyásával. Most egy szűk kis teremben szorong a több mint 40 főt számláló szervezet a könyvtárral összeköltöztetve. ' A járási KISZ-bizottság megtárgyalta ás jóváhagyta az új munkatervet, mely fog­lalkozik a KISZ szám szerinti erősítésével, elsősorban a pa­rasztfiatalok között végzendő tagtoborzással. Űj szervezete­ket kell létrehozni Bakházán és Nagyálláson, ahol az elmúlt két esztendő alatt nem műkö­dött ifjúsági szervezet Ifjú Gárda szervezetet hoznak lét­re az ősz folyamán Somogy- szobon, Szabáson, Csökölyben, Mikében és Taranyban. Meg­szervezik a járási Ifjú Gárda találkozót. A járásból harminc KlSZ-tdtkár, tíz propagandista, öt leány-, öt sport- és öt kö-. zépiskolai felelős vesz részt a nyár folyamán továbbképző tanfolyamon, illetve egyhóna­pos KISZ-iskolán. A lábodi, a nagyatádi, a kutasi és a seges- di alapszervezetek védnökséget vállalnak az iskolai politechni­kai oktatás felett. A politikai oktatás terén igen fontos követelményként állítja elénk a terv, hogy a be­iratkozott fiatalok be is fejez­zék az oktatást. A kisásták- nak közre kell működniük a névadó-ünnepségek, KISZ-es- küvők gyakorlatának kialakí­tásában. Kollektív színház- és mozilátogatásokat, ankétokat szerveznek majd a fiatalok, s a munkaterv nem feledkezik meg a sporttevékenységről sem. Előkészíti továbbá az őszi alapszervezetí vezetőség-vá­lasztásokat és szól a KISZ kongresszusáról is. Dorcsi Sándor 48 óra alatt érkezik ^ a bogiári meggy £ Münchenbe | A Balatonboglári Államig Gazdaság gyümölcsösében többi mint 200 fürge kezű egyete-í mista és középiskolás lány —J az önkéntes ifjúsági építőtábort lakója — »szüreteli* a kitűnő? zamaté pándi meggyet. Eddigi majdnem 400 mázsányit szed-* tek. A termés nagy részét kül­földre szállítják. Gondos vá J 1 ogatás, osztályozás után ízlé-j sesen bélelt ládákba rakják, s külön erre a célra készült? hűtő-tehergépkocsiban köz vet-i lenül indítják útnak Csehszlo-J vákián keresztül Nyugat-Né-i metországba. A balatonboglári \ meggy ily módon 48 óra alatt? érkezik friss állapotban aj müncheni piacra. Eddig össze-j sen 320 mázsa meggyet expor-i táltak. c ísszőnijők a Kcwa dáuitám A nap per­aseiö síugarai megizzaszt jak a komlósdi határban hajlongó asszonyokat. Szedik az új- kramplit a Terv Tsz tagjai. Németh Vendel vidáman irá­nyítja a krumpliszedő gépet. Daru Jánosné munkacsapat- vezető, a tsz párttitkára épp a berületet méri Az előzőről már zsákba került a krumpli Az asszonyok áttelepülnek ko­saraikkal az utolsó részre. Két és fél hald burgonyát szednek fel ma. Már nem sok van hátra, jó másfél óra. Daru Jánosné visszafelé tart az ölezőveL Tarsoly Sándomé ~T állandóan viccelődő, cserfes Eehémép — évődve szól oda neki: — Te már a farkaskutyám­mal is megbarátkoztál. Meg­állj, egy oroszlánt veszek jö­vőre, s akkor nem jössz be a kapumon. Hogy az újságíró is megért­se a viccet, hozzáfűzi magya­rázatképpen: — Eleinte nemigen tudtam kijönni a munkacsapat-veze­tőmmel. Furcsa volt, hogy mindennap hívott munkába. Azóta meg is szerettem. Vendel bácsi nekündult az új sornak, a gép szórja a krumplit oldalra, az asszonyok kapkodják a kosarakba Dani Jánosné mosolyogva mondja: — Szorgosan dolgoznak ám a mi asszonyaink. S tudja kit várnak nagyon? Losonczi elv­társat. Meg akarják kérni, hogy küldjön nótát a rádióban a komiósdi tsz asszonyainak. A körülállók nevetnek, hogy Daruné elárulta vágyukat. — Eleinte nemigen kedvel­ték a közös munkát. A kimért területet mindenki becsülettel megművelte, de a csapatban végzett munkától húzódoztak. Akkor megmagyaráztuk, hogy mindkettő egyformán hasmos a tagnak is, a tsz-nek is. Köténye zsebéből kis noteszt húz elő. Fellapozza — Ebben írom, ki van itt a munkacsapat 13 női tagjából. Mondhatom, ritkán kell a »hiányzik«-jelzést a nevük mel­lé biggyeszteni. Kiss Józsefivé szintén mun. kacsapat-vezető, pártonkívüli, aktíva is. Az asszonyok mun­kájáról ő is lelkesen beszél: — Csak úgy ég a munka az asszonyok keze alatt. Amikor a répakapálás volt, 935 négy­szögöl jutott egy személyre, s három nap alatt megmunkál­tuk az egészet. Aztán a kuko­rica. ; : Daruné veszi át a szót: — Amikor tsz-közgyűlés volt, Kissmé, felszólalt, s el­mondta, hogy a közösben vég­zett munkából senki se vonja ki magát. Szavainak nagyon jó hatása volt. A napraforgó kapálást, az újkrumpli szedést, a szénagyűjtést közösen vé­geztük. Mondhatom, nem val­lottunk szégyent az asszonyok­kal. Az egyik nap délelőtt napraforgót kapáltunk, dél­után meg 70 kocsi szénát rak­tunk össze huszonnégyen. Es­te tízig kévét raktunk, vasár­nap meg hat kocsi szénát sze­dett össze a munkacsapat Egyelni olykor 90-en is vol­tunk. Most ‘már ott tartunk, ha valaki nem jön el, megmos­sák a fejét, haragszanak rá. Megérkezik Nagy József bri- gádvezeto. Ellenőrzi, hogyan halad a munka. Ő is elégedett a nőkkel. . — Nem kell biztatni őket, olyan nincs, hogy valaki egyál­talán ne jönne dolgozni. Elő­fordul, hogy egy-két napra ott­hon marad, de ez is ritkán. Monok Józsefné szerint azért dolgoznak ilyen szíwel-lélek. kel, mert bíznak a sikerben. Juhos Pálné így vélekedik: — Idén több lesz az oszta­lék, mint tavaly, ezért igyek­szik mindenki a munkával. «I it Kis pe edzők Az asszonyok között hét, lány is dolgozik. Kiss Lenke pél­dául most járta ki az általá­— Amikor szót ejtünk a legfontosabb vi-j 1 ágeseményekről Mostanában! , , leginkább Hruscsov elvtársi no6ft. Négy nap alatt 4,45 műn- utazásairól beszélgetünk... Sok! kaegységet szerzett. — A tsz vezetősége kikéri a nők véleményét. Ügy mondják: maguk vannak a mezőn, maguk tudják, mi ho­aszony dolgozik itt. Nem egyik! mindig napról a másikra, de fokoza­tosan el szeretnénk érni, hogy! a hozzánk legközelebb állókkal! megerősítsük a pártszervezetet.! A legszükségesebb feltétel gyan van — magyarázza Daru adva van. Daruné állandóan*! elvtársnő, aki nemrégiben lett 0tt dolgozik a mezőn az asszo-5 párttitkár. Munkáját minden ny0kkal, nem csoda hát, haj döccenő nélkül kezdte, hisz szeretik és szívesen beszélget-ijj eleget »tanoncoskodott« férje nei<; Vele komoly dolgokról,fi mellett, amikor az vélt a tit- még politikáról is. kár. k G. A Dráva aranya Tévedett volna az öreg halász? Dehogyis. Biztos volt ő a dolgában. Inkább csak a halászfiú bizonytalankodott, mi­kor azt mondta neki a vén -ragadozó«; — Tudod gyerek, hogy mi milyen bolondok vagyunk? Azt vesszük el a Drávától, ami a legértéktelenebb benne: a halat. Egész nap verejtékezünk és annyira se telik-az ösz- szefogott buta jószágból, hogy tisztességes gúnyát vegyünk magunknak. Pedig fiam, a Dráva igen gazdag. Aranybánya,._ A fiú elnézett a naptól fénylő, kanyargó folyón, és azon tűnődött, hogy milyen aranyról beszél a vén halász. Pedig amit ő mond, annak mindig van valami alapja. Dehát arany a Drávában? Igaz, egyszer ö is látott egy csillanó sze­met, de az oly pici volt és olyan ritkán lehet találni, hogy addig a halból ötször meggazdagodnak, mire a kibányászott aranyból csak betevő falatra is futja. Az öreg már régen meghalt. A halászfiú is felnőtt. Ma pedig Zákányban nem messze a téglagyártól, egy kotrógép hajol a Dráva vízébe és a partra hordja a finom szemcséjű kavicsot, amiből néhány méterrel odébb kútgyűrűt és egyéb műkövet készíthetnek. Kapós dolog. Elfogyna a háromszorosa is. Ha az öreg ha­lász élne, már megmutatta volna a kavicsot az egykor ér­tetlenül néző fiúnak: — Látod, ez az. Kavicsból van a Dráva aranya. Persze ennek az aranynak az értékét nem karátokban mérik. Hogy mégis micsoda érték, azt csak akkor tudja iga­zán az ember, amikor az építők rakni kezdik a milliókon készülő gyárak s lakóházak falait, és egyszer csak nem tud­nak tovább dolgozni, mert nincs betonelem. Betonelem, ami kavicsból és cementből készül. Minél többet építünk, annál inkább nő a kavics értéke. Nem olyan régóta a megyei tanács üzemelteti a zákányi ka­vicsbányát és ehhez kisebb kapacitású műkőtelepet is léte­sített. Egy, valahonnan a Dunáról kiselejtezett, s újra ge- nerálozott kotrógép kitartóan bányássza a vízből a Dráva aranyát. Könnyebb dolga van, mint néhány kilométerrel odébb az Építésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó nagy kavicsbányában a modem csehszlovák Skoda-kotró- gépnek, amely naponta 200 vagon kavicsot emel ki az or­szág különböző vidékein működő betonelem-gyártó télepek számára. E géppel több méter vastag földet kell előbb el­távolítani, hogy hozzáférjenek a drávainál jóval durvább felületű kavicshoz. A folyóban pedig alig egy méter a fedő­réteg. Nem csodálom, hogy az Építésügyi Minisztérium ka­vicsbányájának vezetője ezt mondja: — A tanácsnak igen nagy lehetősége van jó és sok kavics kitermelésére. Sokkal jobb, mint nekünk. Számunkra az em­lített hátrányon kívül az is kellemetlen, hogy csak két-há- rom évre elegendő a tó kavicskészlete. Ha kifogyott, köl­tözhetünk tovább. Nos, a Drávában 40 évre elegendő a készlet. Kézenfekvő tehát, hogy itt egy jóval nagyobb kapacitású műkőüzemet, épületbetonelem-gyártó telepet létesítsünk. Ilyen készlet mellett a kotrógép nem kényszerül vándorlásra, s a kavi­csot se kell szállítani. A gazdaságosságot tekintve az sem utolsó szempont, hogy csökkenthető a termelési költség. Ha ugyanis a kavicsot a bányánál dolgozzák fel betonelemmé, akkor minden köb­méter után 40 forint fuvarozási költséget és sok egyéb szál- lítgatást lehet megtakarítani. A készárut már közvetlenül az építkezésekhez lehet szállítani. A tanácsi kavicsbánya e kedvező lehetőségek ellenére is csupán 550 ezer forintot kapott ötéves fejlesztésre az eddigi tervjavaslat szerint. Ebből valóban alig lehet többet csinál­ni, minthogy felépítik a mintegy 100 méter hosszú, hősu­gárzóval ellátott csarnokot, amelyben télen is lehet majd dolgozni. Ennél azonban jóval többet kellene tenni ahhoz, hogy a bánya nagyrészt kielégítse a somogyi szükségletet, hogy az öt év alatt felépütö 800 lakáshoz, sok iskolához, tsz-istállóhoz legyen elég betonelem. Amikor elolvastam a Központi Bizottság határozatát az építő- és építőanyagipar fejlesztéséről, Zákányba utáztam. Megnéztem a kavicsbányát, de sokat hallottam arról is, hogy a falu és a környék nagy lelkesedéssel fogadná, ha fejlesztenék a bányát, mert közeli munkaalkalmat talál­nának a Dráva-parton. És akkor arra gondoltam, hogy a Központi Bizottság két határozatának szellemében járnánk el egyszerre, ha az eddig előirányzottnál jobban fejleszte­nénk a bányát, azaz hozzájárulnánk ahhoz, hogy építő­anyagiparunkat az építőipar feladataihoz mérten előbbre segítsük, és ugyanakkor a vidéki ipartelepítés ügyének is használnánk. Ahogy a Dráva partján sétáltam, a gondolatok közt mindig az öreg halász szavai jutottak eszembe a Dráva aranyáról. é De mit tehettél volna te, öreg halász? Láttad az aranyat, J és füstölögtél magadban, mert a két markoddal puszta pró- % bálkozás lett volna felszínre hozni. Azóta, hogy elmentél, i nemcsak az arany értéke lett sokkallta nagyobb. Tudod — i ha mi akarjuk —, már ki is tudjuk bányászni. És mi miért J ne akarnánk? Szegedi Nándor Túlteljesítették második negyedévi forgalmi tervüket a földmOvesszGvetkqzetek (Tudósítónktól.) A MÉSZÖV értékelte a me­gye földművesszövetkezetei második negyedévi forgalmi tevékenységét. Áruban nem volt hiány, hiszen több mint 160 millió forint értékű cikk állt a vásárlók rendelkezésére. A kiskereskedelem második negyedévi terve 199 millió 200 ezer forint volt. A mérleg azt mutatja, hogy a forgalom el­érte a 215 millió forintot, ami 107,8 százalékos teljesítést je­lent. A nagyatádi és a barcsi járás érte el a legjobb ered­ményt 116,8, illetve 111,2 szá­zalékos teljesítéssel, de a töb­bi járás is eleget tett tervfel­adatának. A vendéglátóipar hasonló eredményről adhat számot. A 39 millió forintos tervet 46 millióra teljesítették. E téren kivétel nélkül minden járás, sőt minden ímsz túlszárnyalta előirányzatát. 60 ezer hold növényápolást végeztek el eddig megyénk gépállomásai Gépállomásaink a körzetük­höz tartozó termelőszövetkeze­tekkel több mint 82 ezer ka­taszteri hold gépi kapálásra kötötték meg a szerződést. An­nak ellenére, hogy az aratás is jelentős mennyiségű gépet köt le, figyelemre méltó ered­Szántó Gyula, a jákói Aranykalász Tsz takarmányosa naponta 97 háztáji állatnak szállít zoldtakarmányt menyek születtek. Eddig hat­vanezer holdon végezték el a kukorica kapálását. A gépállo­mások közül különösen a fo­nói, az iharosberényi és a balatonkiliti ért el szép ered­ményt. A Fonói Gépállomás nö­vényápoló traktoristája Kiss Lajos Kazsok és Büssű határá­ban 900 kataszteri hold kuko­rica gépi kapálását végezte el, s ezzel a megye legjobbjai kö­zé küzdötte fel magát. Vetély- társa Visnyei Imre hatszáz hold kukorica gépi kapálásá­val érdemelte ki ez elismerést. Ezeknek a traktoristáknak kö­szönhetik, hogy a Fonói Gépál­lomás a leszerződött 9 ezer holdnyi kukorica kapálásából már több mint 8 ezret elvég­zett. Hasonló szép eredmé­nyek születtek az Iharosberé­nyi Gépállomás körzetében is. Szombatig közel 9 ezer ka­taszteri hold kukoricát kapál­tak meg. Itt Bogdán József traktoros több mint hatszáz hold kukoricát művelt meg a berzencei és a somogyudvar- helyi termelőszövetkezeteit határában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents