Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-09 / 161. szám
Szombat, 1960. július 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP Meg kell találniuk a kivezető utat A NAGYÜZEMI BAROMFITENYÉSZTÉSRŐL Sertésfiaztatót épít az öt- vöskónyi Aranykalász Tsz. Július 20-ra kellene elkészülnie, de kétséges, hogy megépül-e addigra. A faluba utazó ezt a lassan növögető fiaztatót pillantja meg először. S olyan ez,, mint egy névjegy, sok mindent megállapít róla az ember. Hogy miért halad olyan lassan az építkezés? Egyszer fogat nincs, másszor ember, vagy anyag. S ez a hu zavona nemcsak az építkezésnél tapasztalható. Sok minden nehezen indiÚ Ötvöskónyiban. A vezetés nem egységes, min denki másként szeretne egy- egy dologhoz hozzákezdeni. Az intéző bizottság egy-egy ülése bizony éjfélekbe nyúlik, mégis nehezen állapodnak meg valamiben. Amikor az állatok összehordásáról, a kapásnövények kiméréséről, a premizálásról, az aratásról tárgyaltak, azért születtek olyan nehezen a határozatok, mert mindenki olyan döntést szeretett volna, ami elsősorban neki kedvez. Aki a nagy közösség érdekét tartotta szem előtt, nehéz helyzetben volt. Sokáig vitatkoztak arról is, hogyan arassanak. Végül abban állapodtak meg a tsz vezetői: nem munkaegységre végzik, hanem közepes termés esetén holdanként 120 kg búzát adnak. Sokat vajúdik a vezetőség minden intézkedés előtt, s a végrehajtás se megy simán. Nehezen tudják betartani a fegyelmet. Többen jogtalanul hordtak haza zöldtakarmányt, de ez ellen sem léptek fel erélyesen. Sokan nem jártak ki a mezőre dolgozni. Emiatt kétezer forintot fizetett ki a tsz a napszámosoknak. — Nincs kiforrott álláspontjuk a tsz vezetőinek — mondta Szabados Mihály, a járási pártbizottság munkatársa. — Csetlik-botlik a tsz-vezetés, — vélekedett Recsek Dezső tsz-elnök. Nem könnyű ez az esztendő. A sok kisparcalla miatt nem lehet nagyüzemi gazdálkodást folytatni. Az emberek fejében is a »-kisparcella« él még, nehéz az újat elfogadniuk. Szívós, mindennapi nevelőmunkára volna szükség, de itt van a bökkenő, hogy nincs aki törődne ezzel. Ki segítse, ki támogassa a tsz vezetőit, ki nevelje az embereket? Persze nyilvánvaló lenne erre a kérdésre azt felelni, hogy a párt- szervezet. Csakhogy ez nem olyan egyszerű. Ha a községi pártszervezet maroknyi tagja összefogna a tekintélyes pár- tonkívüliekkel, megsokszorozhatná erejét. De nem képes erre, mert a kommunisták szervezete csipetnyire olvad, ha munkáról, főleg a termelőszövetkezetben végzett politikai munkáról van szó. Vegyük sorra a pártszerve- , zet tagjait: Henner István állatgondozó. Volt pásztor is, apaállat-gondozó is. Szorgalmas, becsületes ember, amit rábíznak, szívvel-lélekkel elvégzi. De elfoglalt ember, s politikai felkészültsége sem megfelelő. Recsek Dezső tsz- elnök sokat vállal magára, igyekszik is elvégezni. Persze az elnöki teendő is temérdek elfoglaltságot ad, kevés idő jut' az emberek nevelésére. Ezzel a tsz-ben dolgozó párttagok névsorát le is lehet' zárni. Kér- kápoly Zoltán, a titkár gondnok a kórházban, felelős beosztásban van, nem mindig ér rá. Mégis szívvel-lélekkel dolgozik, kihasználja minden szabad idejét: járja a -házakat, beszélget az emberekkel. Bö- röcz Ilona pedagógus a KISZ munkáját segíti. A fiatalok elvállalták, hogy két vasárnap aratnak a tsz-nek. Hornyák Péter máshol dolgozik, keveset tartózkodik a faluban. Dr. Telkes József atádon, Vaczkó Mihály Kutason lakik, a parasztokkal csak akkor találkoznak, amikor az állomásra mennek, vagy onnan jönnek. — Keveset végezhet két ember — panaszkodik Recsek Dezső. —■ Nem tudunk olyan határozatot hozni, hogy »-na gyerünk, beszélgessünk az emberekkel, győzzük meg őket ennek, vagy annak a határozatnak a helyességéről." Né- hányan dolgoznak, sokszor túl sokat vállalnak magukra, mások viszont nem kapnak részt a munkákból. — Ez a baja ennek a párt- szervezetnek — magyarázza Szabados elvtárs. Ekkora területen, ilyen kevés párttaggal nem lehet komoly politikai munkát végezni. Minden brigádba kellene egy kommunista. Persze a pártszervezet megerősítése nem megy egyik napiról a másikra. Addig is a tömegszervezetek tagjait, a pár- tonkívüli aktívákat kell munkába állítani. A kommmunis- ták velük összefogva jobban segíthetik.a tsz vezetőit. Velük együtt gyorsan és maradéktalanul végre lehet hajtani a tsz vezetőség határozatait. Lajos Géza Érettségizett ipari tanulók — Olvastam az újságban, hogy lehet jelentkezni híradástechnikai műszerésznek — állított be egy most érettségiző fiatalember a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság kaposvári gócüzemébe, de Szigeti Tibor csoportvezető sajnálkozva fogadta. — Már lezártuk a jelentkezéseket, mert igen sok volt a páyázó, és nekünk csak egy tanulóra lesz szükségünk. Szakmák — csak érettségizetteknek Az 503-as számú Helyiipari Iskolában Pintér Kálmán igazgató elmondja, hogy számtalan olyan szakma van, amelyre csak érettségizett fiatalokat vesznek fel. így pl. elektro-, rádió-, autóvillamossági-, finommechanikai- és postaműszerésznek csak érettségi után lehet jelentkezni, de a többi szakmára is elsősorban gimnáziumot végzettek mehetnek, s a felvételnél előnyt is biztosítanak réstökre. — Nem mi vesszük fel a fiatalokat, hanem az üzemek- De a TRANSZVILL, az Építőipari Vállalat, a Cukorgyár és a Fényképész Ktsz már jelezte, hogy vett fel érettségizetteket — mondja Pintér elv- társ. — Igen, vettünk fel egy tanulót — tájékoztat Grábner Gyula, a Fényképész Ktsz elnöke. — Az idén Gömöri Adél kezdi meg nálunk tanulmányait. A Közgazdasági Technikumban érettségizett és a fényképész pályához érez kedvet Bárdos Károly, a Kereskedelmi tanulóiskola igazgatója arról tájékoztat, milyen szakmákra vesznek fel érettségizett fiatalokat — Szállodaportásnak, kirakatrendezőnek, s optikai—fotóüzletekbe ma már csak középiskolai végzettségű fiatalokat alkalmazunk. Tavaly két érettségizett portástanulónk volt, az idén viszont még csak egy fiatal jelentkezett, ő is cukrásznak. Megnövekedett érdeklődés Mint ahogy a postánál többen jelentkeztek a szükségesnél, a Finommechanikai Vállalatnál is 20 körül járt a felvételt kérők száma, bár mindössze csak 15 fiatal képzésére van lehetőség. Az Autóközlekedési Vállalat 57 új ipari tanulójából 8 érettségizett, de Ugyanezt el lehet mondani a többi üzemről is, hiszen mindenütt megjelennek a gimnáziumot végett fiatalok és szakmát kívánnak tanulni. A Helyiipari Iskolában és a Kereskedelmi Tanulóiskolában arra is gondolnak, hogy augusztus közepén még újabb középiskolát végzett lányok és fiúk kérik felvételüket valamilyen szakmunkás iskolába, hiszen akkorra várható az egyetemi és' főiskolai felvételi kérelmek ügyében a döntés, Ezért a felvételi vizsgák csak augusztus 15-én kezdődnek meg. Van tehát idő gondolkodni a szakmatanulásról. Megyénk termelőszövetkezeteiben kezd növekedni az érdeklődés a baromfitenyésztés iránt. A tervek túlszárnyalása bizonyítja ezt. Pecsenyecsirkéből 25 ezret terveztek, s ez a szám szinte megkétszereződött, a 15 ezres törzsállomány 20 ezerre emelkedett, a 700 kacsával szemben pedig már 1200 darab a somogyi szövetkezetek állománya. Főleg a víziszámyasok nevelését vállalják szívesen a tsz-ek. A somogyszentpáli Béke Tsz pl. 400 darab libát kért tenyésztésre, a nagybajomi Zöldmező pedig 200 darabot. A szövetkezetek a meglévő állományt tovább akarják fejleszteni, s ez azt bizonyítja, hogy érdemesnek tartják a velük való foglalkozást, mert rövid idő alatt juttatja őket jövedelemhez. Azok a tsz-ek, emelyek először vonakodtak meghonosítani a nagyüzemi baromfitartást, ma már egyre inkább gyarapítani akarják állományukat. így például az iharosi Üj Erő Tsz az idén 3000-re kívánja felemelni törzsállományát. A múlt években a tenyész- baromíi zömét más megyékből hozták be. A megnőtt igényeket most úgy próbálják kielégíteni a megye illetékes vezetői, hogy több árutermelésre berendezkedett telepnek ideiglenesen előnevelt jérce előállítását javasolták. Megfogadta ezt a javaslatot a kötcsei Jóreménység, a somogygeszti Űj Barázda Tsz is. A másik probléma, amely nehezíti a baromfitenyésztés ugrásszerű fejlesztését, az épületek hiánya. A termedőszövet- kezeték a férőhelyeket eddig főleg saját erőből hozták létre lakatlan cselédházak vagy más épületek átalakításával. Sajnos az állattenyésztési beruházási keretnek csak 0,29 százalékát biztosították erre a célra. Legalább háromszorosára lenne szükség. Néhány tsz épített ugyan baromfiszállást, a mernyei Március 15 Tsz 400, a sávolyi Űj Élet 1000, a ber- zencei Jobb Élet 600 férőhelyeset. De ezek a példák nem általánosak. Sok helyen nehézségekbe ütközik a saját erőből való építkezés. A könnyen emészthető baromfihús iránt az egész világon nagy a kereslet. A nagy államok már több milliárdos baromfi létszámmal dicsekedhetnek. A jövő évben az ideihez viszonyítva 200 százalékkal emelkedik a baromfitenyésztés megyénkben. A nagyobb arányú baromfitenyésztéshez és árutermeléshez már tudományos szakismeretekre van szükség. Éppen ezért helyes, ha a szövetkezetek a baromfifarmok létesítésénél fokozottabban veszik figyelembe a nagyüzemi szempontokat. Először el kell dönteniük, hogy árutermeléssel vagy tenyésztéssel kívánnak-e foglalkozni. Fontos, hogy a tenyész- anyag kifogástalan, egészséges legyen. Jól fejlődő állatokat pedig csak természetes körülmények között lehet tenyészteni. Árutermelés esetén a gyors súlynövekedés elérése a cél. Az árut minél előbb piacképessé kell tenni. A baromfifarm talaja középredekebb szögben érje a falakat. Az épület dél-délkeleti fekvésű legyen. Az északi falat jól kell szigetelni deszkával vagy nádpallóval. Az épületeknél ügyeljünk a szellőztetés! és fűtési lehetőségek megteremtésére, mert a baromfiaknak magas a hő- és tiszta oxigén igényük. A fűtési módozatok közül hazai viszonyaink között leginkább a fekvő füstcsöves fűtési rendszer terjedt el. A kis csibéknek az első héten 32 C fok a hőigénye. Az almozásnál a ló- trágyás, mély alom rendszerint nem válik be a tüdőpené-' szesedés és más betegségek Törzsállományt nevel a berzencei Jobb Élet vetkezet. Rácz Vendelné 880 csibét gondoz, melynek része a tenyészet alapját képezi majd. egy Zenés köszöntő a határban A nagybajomi határban pattogó ritmusú, fülbemászó dallamok hallatszanak. Az Állami Biztosító propaganda autója szolgáltatja a vidám zenét. A hangosbemondó egymás után sorolja a Zöldmező Tsz szorgalmas dolgozóinak neveit, s mindegyikük szép muzsikát kap ajándékba. A kombájn mellett dolgozók, vagy a kukorica kapálók ebérszünetben örömest hallgatják a köszöntőt. A szövetkezetnek mind a 800 családja háztáji biztosítási szerződést kötött, ezért keresi fel falujukat gyakran az Állami Bizkötött, kissé homokos és meleg legyen. Különös gonddal kell megállapítani a. talajvíz- szint magasságát. A .víz legalább 140—160 cm mélységben legyen, nehogy az épület falába felszívódhasson. A hideg, ködös, párás, szeles levegőt a baromfiak nem szeretik, nem bírják, ezért a ködhatáron felül kell építkezni. Kívánatos, hogy a napsugár télen minél hosszabb ideig, minél memiatt. Megfelelő aloms a fiú« részpor vagy a kukoricacsutka dara. Erdő, vagy erdő melletti terület, ahol sok a harmat és nedvesség, nem megfelelő a baromfiak számára. Tehát meleg padozat, megfelelő alom; szellőztetés a nagyüzemi baromfitartás fő követelménye. Ezek a tényezők szabják meg a termelés gazdaságosságát. Hírlapárusítás a földművesszövetkezetekhen (Tudósítónktól.) Régi kívánságot teljesítettek a felsőbb szervek akkor, amikor bevezették a földműves-, szövetkezeti boltokban a hírlapárusítást. Sok helyen eleinte — mint újtól — idegenkedtek ettől a munkától, de a lapárusítás hasznosságáról csakhamar meggyőződtek. Áprilisban mindössze 2000, májusban 5000, júniusban már 6000 forint volt az eladott hírlapok értéke. Különösen eredményes munkát végzett a nagyatádi fmsz, ahol júniusban 1200 forint értékű lapot adtak el. Jó volt a múlt hónapban a balatonboglái;i földművesszövetkezet 570, a ho- mokszentgyörgyi 247, a mező- csokonyai 173, a somogysárdi 170, a scmogyvári fmsz 173 forintos forgalma is. A javuló lapterjesztési munka sajnos azonban még nem általános. Furcsa például; hogy a marcali szövetkezet mindezideig egy fillért sem forgalmazott újságokból. A ba- latonlellei és a fonyódí fmsz sem adott el lapokat, pedig éppen a Balaton-parton — a bogiári fmsz példázza — nagyon eredményes lehet ez a munka. Lehetne sorolni még a csornai; a somogyjádi, nagybajomi szövetkezetei, ahol ugyancsak mellőzik a vendégek újságokkal való ellátását. Több gondot kell fordítani a jövőben erre; és remélhetőleg a földműves- szövetkezetek onnan vesznek példát, ahol a lapárusítás már igen szép eredményeket hozott. 250 EZER TÉGLA A TERV A kaposvári járás KISZ alapszervezeteinek életéből A hencsed termelőszövetkezet kiszesei legutóbbi taggyűlésükön elhatározták, hogy párosversenyre hívják a hedre- helyi termelőszövetkezet KISZ- alapszervezetének tagjait. A versenyfeltétel kimondja, hogy mindkét szervezet munkaegységkönyvet vált ki a tsz-nél, s a KISZ-tagok fejenként legalább három munkaegységet szereznek. A versenykihívást a hedrehelyiek elfogadták, s ennek eredményeként már meg is kezdődött a nemes vetélkedés. * * * A gigenagypusztai KISZ- \ alapszervezet tagjai a múlt \ évben learatták a beteg Köves J János gabonáját. Mivel egész- ségi állapota az idei nyárra sem javult meg, kérte a fiatalokat, hogy a múlt évhez haji sonlóan segítsenek neki. A KISZ-tagok taggyűlésen határozták el, hogy ez évben is elvégzik Köves János földjén az aratást. • * • Osztopánból érkezett a következő jelentés. A KlSZ-alap- szervezet tagjai már kétszer megkapálták a vállalt 5 hold kukoricát. Ezenkívül társadalmi munkában segítettek a beteg Takács Györgyné ’tsz-tagnak kiosztott területe megművelésében. * * » Mind nagyobb népszerűségre tesz szert a KISZ a nyolcadik osztályt végzett fiatalok körében. Somogygesztiben 10 úttörő, Gálosfán és Bőszénfán valamennyi nyolcadikos felvételét kérte a KISZ-be. * * * Útjavítási munkát végeztek a visnyejzéplaki kiszesek, melyért a községi tanácstól 500 forint jutalmat kaptak. A téli rendezvények bevételéből és a nyári munkákból így összegyűlt pénzen kétnapos kirándulást szerveztek a Balatonra, s hajóval még Badacsonyba is átmentek. Az alapszervezet 9 tagja lekaszálta és betakarította Kovács Pál másfél hold szénáját is. A kapo'yi Szabadság Tsz-ben Slezák Géza és Szladovics Jenő naponta •►—3 ezer vályogtéglát készít. Ha 60—70 ezer tégla összejön, szénporral kiégetik. A tégla egy részét saját építkezésükre használják, a többit eladják a szomszédos tsz-eknek. Első képünkön Slezák Géza vetőasztalra talicskázza a megkevert anyagot, a másodikon gyerekek segítenek Slezák Gézáné- nak a téglavetésben,
