Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP > MEGY! :i BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 180. sz ám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1960. július 31. A Nemzetközi Demokratikus Nőszöretség irodájának munkatársai Balatonbogláron Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 13• ülésszakáról A Magyar Nők Országos Ta­nácsának meghívására a kö­zelmúltban hazánkba érkezett a nemzetközi nőmozgalom négy vezetője: Carmen Solero, Coba Veltman, Elfriede Nav- jöles és Hortensia Gomez. Há­rom hétig tartó magyarorszá­gi tartózkodásuk során né- 'hány napig a balatonlellei SZOT-üdülöben. vendégesked­nek. A Somogy megyei Nőtanács kezdeményezésére a napokban baráti találkozót rendeztek a Balatonboglári Állami Gazda­ságban. A találkozón külföldi vendégeken kívül a fonyódi, nagyatádi, siófoki és a tabi járás termelőszövetkezeti asz- szonyai, a járási nőtanácsok titkárai, valamint a gazdaság vezetői is részt vettek. A Balatonlelléről érkezett vendégeket Horváth Sándomé, a Megyed Nőtanács titkára kö­szöntötte a gazdaság feldíszí­tett kultúrtermében. Elmon­Széll András, az állami gaz­daság igazgatója keresetlen szavakkal üdvözölte a megje­lenteket, s röviden tájékozta­tott a gazdaság kulturális és szociális létesítményeiről, az asszonyok fizetésének alaku­lás áróí Hortensia Gomez kubai kül­dött emelkedett ezután szólás­ra. Köszönetét mondott a szí­vélyes és megható fogadtatá­sért, az ajándékokért. A városban élő nők megtanul­tak traktort vezetni, s még számtalan módot találtak, hogy támogassák az agrárre- form végrehajtását. A nagy tapssal fogadott fel­szólalás után az állami gazda­ság vezetősége és a Megyei Nőtanács vendégül látta a megjelenteket. * Délután a küldöttek megte­kintették a kajszi- és az őszi­barack-szüretet, a gépi osztá­lyozást, valamint Európa leg­nagyobb szőlőszaporító iskolá­ját dotta: a baráti találkozónak az a célja, hogy ismertessék a somogyi lányok, asszonyok életét és munkáját, a külföldi vendégek pedig saját országuk asszonyainak békeharcáról be­széljenek. , Ismertette azokat az eredményeket, melyeket a megye asszonyai a termelés­ben, illetve a társadalmi élet­ben elértek. Beszédét így fe­jezte be: — Nagyon örülünk, hogy a mi kis tengerünk mellett töltik idejük egy részét, s alkalmuk nyílik megismerni megyénk asszonyainak életét. Kívánjuk, hogy érezzék magukat hazánk­ban nagyon jól, és visszatérve munkahelyükre mondják el: mint élnek és dolgoznak Ma­gyarország asszonyai, lányai. — Ügy érzem — mondotta —, hogy ez az üdvözlés nem­csak nekünk, hanem a világ valamennyi asszonyának szól. Manapság sokat hallanak Ku­báról, arról, hogy a kubai asz- szonyok milyen hallatlan ener­giával küzdenek az • • ország szabadságának, függetlenségé­nek megtartásáért. A mi országiunk mezőgazdasági jel­legű. A forradalom előtt hatalmas kiterjedésű földbir­tokok voltak. Fidel Castróék győzelmes szabadságharca után azonban felosztották a földeket, és szövetkezeti ala­pon indult meg a gazdálkodás. A mezőgazdaság átszervezését a nők teljes szívvel támogat­ták, s ennek során a városi asszonyok hathatós segítséget nyújtottak a falvak népének. Bolgár vendégek Szabadszálláson (Tudósítónktól.) A hazánkban tartózkodó bolgár delegáció tagjai a szám­viteli munkát tanulmányoz­zák. Pár napja a szabadszállá­si képesített kettős könyvviteli tanfolyamot látogatták meg. Végighallgatták az előadáso­kat, s különös figyelmet szen­teltek azoknak a módszerek­nek, amelyekkel a tananyagot oktatják. Ök ugyanis még nem kezdték meg a termelőszövet-, kezeti könyvelők oktatását. A vendégek látogatása után Vereczkei Imre, a Földműve­lésügyi Minisztérium csoport- vezetője tartott előadást a ter­melőszövetkezetek pénz- ás hitelgazdálkodásáról. A tanfo­lyam tananyagát érthetőbbé tevő színvonalas előadást mintegy ezer hallgató és a tanfolyam előadói kara hall­gatta végig Az előadást dr. Zemplén Ede tanfolyamvezető köszönte meg. 1960. július 26-tól 29-ig tartották meg Budapesten a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának 13. ülésszakát. Az ülésszak munkájában a KGST valamennyi tagálla­mának küldöttsége részt vett. A. Kelezi elvtárs, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, S. To-, dorov elvtárs, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, Apró Antal elvtárs, a Magyar Népköz- társaság Minisztertxmácsámak első elnökhelyettese, B. Leusch- ner elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, P. Jaroszewicz elvtárs, a Len­gyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, A. Birledeanu elvtárs, a Román Népköztársaság Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, V. N. Novikov elvtárs, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnökhelyettese, Sz. Vlna miniszter elvtárs, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság Tervhivatalának első elnökhelyettesének vezetésével, Az ülésszak munkájában megfigyelőként részt vettek a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársa­ság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság képviselői. A tanács ülésszakán Apró Antal elvtárs, a Magyar Népköz- társaság küldöttségének vezetője, a Minisztertanács első el­nökhelyettese elnökölt. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának ülésszaka megvizsgálta a KGST állandó bizottságának javaslatait és ajánlásokat fogadott el a ta­nács tagállamai közötti gaz­dasági együttműködés to­vábbi fejlesztésére. Javaslatokat tettek az euró­pai szocialista országok kom­munista és munkáspártjai képviselőinek 1960. februárjá­ban Moszkvában tartott me­zőgazdasági tapasztalatcsere értekezlete útmutatásainak végrehajtására vonatkozó in­tézkedéseire. Az ülésszak ajánlotta a KGST tagállamoknak, hogy tegyenek további intézkedése­ket a kenyér- és a takarmány­gabona termesztésének nö­velésére — elsősorban a kuko­rica vetésterületének bővítésé­véi — az állati termékek , és más mezőgazdasági termékek termelésének növelésére, a KGST tagállamok ilyen ter­mékekben mutatkozó szükség­leteinek maximális kielégítése érdekében. Az ülésszak ajánlotta a KGST tagállamoknak, hogy dolgozzanak ki javaslatokat a mezőgazdaság, a mezőgazdasá­gi gépgyártás és mezőgazda­sági célokra szolgáló vegyszer­termelés távlata időszakban való fejlesztésének főbb irá­nyaira és mutatóira, továbbá határozatot hozott, hogy a KGST szervei szervezzék meg ezekben az ágazatokban a to­vábbi szakosítás lehetőségei­nek tanulmányozását. Ajánlásokat hagytak jóvá a főbb energetikai berendezés- fajták, kőolajfeldolgozó beren­dezések, építőanyagok gyártá­Paprika- és paradicsomszüret sára szolgáló berendezések, gördülő csapágyak, drót­húzó sorok, hengerelt acél megmunkáló, valamint tej- és konzervipari berendezések gyártásának további szakosí­tására. Az ülésszak megvizsgálta és jóváhagyta a KGST állandó bizottságai által a főbb ter­mékfajták, elsősorban gépek és berendezések gyártásában a minőségi mutatók lényeges javítására irányuló javaslato­kat, figyelembe véve a gyár­tás szakosítására és kooperá­ciójára elfogadott ajánlásokat. Azzal kapcsolatban, hogy a tagországokban folyik az álta­lános távlati időszakra szóló népgazdaságfej l*ztési terv ösz- szeállítása, az ülésszak hatá­rozatot hozott a KGST tag­államok • terveinek összehan­golásával kapcsolatban a KGST szerveiben végzendő munka megszervezésére. Az ülésszak célszerűnek nyilvání­totta, hogy a terveket a tag­országokban egyöntetűen az 1980-ig terjedő időszakra dol­gozzák ki. Az ülésszak nagy figyelmet fordított a gazdasági és tudo­mányos műszaki együttműkö­désre, a közfogyasztási cik­kek termelésének fejlesztésére a KGST tagállamok lakossága életszínvonalának további emelése céljából. A KGST államok a köny- nyuiparj termelés tervezett nö­velésének biztosítására elő­irányozzák, hegy új termelő- kapacitásokat helyeznek üzem­be, kibővítik és korszerűsítik a működő üzemeket az élen­járó technika alapján. Az ülésszak megtárgyalta és jóváhagyta az építésügyi ál­landó bizottság beszámolóját, amely a KGST tagállamok együttműködését ismertette a korszerű építőanyagfajták ter­melésének fejlesztésére és az építésben való alkalmazása terén, figyelembe véve ezen anyagok termelésében a vegyi nyersanyagok széleskörű' fél­használását. Az atomenergia békés célok­ra való felhasználásában a KGST tagállamok együttmű­ködésének erőteljes, elősegítő-' sere az ülésszak úgy határo­zott, hogy az atomenergia bé­kés célú felhasználására ál­landó bizottságot alakít. Az ülésszakon jóváhagyták a kölcsönös gazdasági segítség ■ tanácsa ülésszakának eljárási szabályzatát és a KGST ál­landó bizottságai eljárási sza­bályzatának típustervezetét, amelyeket a KGST alapokmá­nyával összhangban dolgoztak ki. Az ülésszak jóváhagyta a KGST szervéinek a legközeleb­bi időszakra szóló munkater­vét, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 14. ülésszaká­nak előzetes napirendjét. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának 13. üléssza­kán szívélyes és baráti légkör­ben folyt a kérdések megtár­gyalása, s az együttműködés valamennyi vizsgált kérdésben megmutatkozott a nézetek tel­jes egysége. (MTI) Elfogadta az országgyűlés terv* és költségvetési bizottsága az 1959. évi állami költségvetési végrehajtásáról szóló jelentést A látrányi Alkotmány Tsz-ben Juhász Józsefné, Kenyér Lászlóvá és Tóth Erzsi szedik, az exportra kerülő pap­rikát Válogatják a paradicsomot. Egy vagon paradicsomot és 30 mázsa paprikát exportált eddig a tsz. A belföldi piacra 70 mázsa paradicsomot és 50 mázsa paprikát ad­tak a MÉK-nelt Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Olt Károly elnökletével szomba­ton tárgyalta az 1959. évi ál­lami költségvetés végrehajtá­sáról szóló jelentést. Az ülé­sen részt vett Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az országgyűlés elnöke, s jelen voltak az or­szággyűlés állandó bizottságai­nak elnökei is. A múlt évi költségvetés vég­rehajtásáról szóló jelentést Polanyi Szűcs Lajos, a pénz­ügyminiszter első helyettese ismertette. Hangoztatta: Je­lentősek azok az eredmények, amelyeket mind az elmúlt évben, mind az idén társadal­mi és gazdasági téren elér­tünk. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy erőinket összpontosítva kiküszöböljük a fejlődésünket még hátrálta­tó körülményeket. Az elkövetkező ülésszak leg­fontosabb gazdasági feladatai­ról szólva hangoztatta: Az iparban tervszerű intézkedé­sekre van szükség az alap­Az Elnöki Tanács összehívta az. országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az alkotmány 12. pa­ragrafusa (4) bekezdése alap­ján, az országgyűlést 1960. augusztus hó 4-én, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. (MTU anyagtermelés és a feldolgozó ipar közötti helyes arányok kialakítására. A tervek telje­sítését és túlteljesítését első­sorban a termelékenység nö­velésével kell elérni. Á terv túlteljesítése csak olyan ter­mékekben történjék, amelyek a belföldi áruellátást • és a nemzetközi fizetési mérleget javítják. A mezőgazdaságban szilárdí­tani kell az újonnan alakult és a régebbi szocialista nagyüze­meket, fejleszteni a nagyüze­mi gazdálkodást, emelni a munka termelékenységét, hogy még több árpt adjanak az or­szágnak. A beruházásoknál elsőrendű fontosságú a beruházási eszkö­zök szétfprgácsolásának meg­akadályozása, a tervezői és kivitelezői munka tovább javí­tása. Befejezésül megállapította: a meglévő fogyatékosságok el­lenére az ország pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott és szilárd. Továbbra is szükség van azonban a-gazdasági élet minden területén a legszigo­rúbb takarékosságra és a pénz­ügyi fegyelem megtartására. A jelentés /elhangzását kö­vető vita lezárása után a terv- és költségvetési bizottság, a múlt évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést egyhangúlag elfogadta és .úgy határozott, hogy azt az or­szággyűlésnek is elfogadásra ajánlja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents