Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-31 / 180. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, I960, július SL Bonn újabb provokációja Szovjet jegyzék a három nyugati nagyhatalomhoz A szovjet külügyminisztérium csütörtökön jegyzéket! nyújtott át az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország moszkvai nagykövetségének, amelyben szóvá teszi, hogy a nyugatnémet szövetségi gyűlés egy törvény hatályát kiterjesztette Nyugat-Berlinre. Az Egyesült Államokhoz intézett szovjet jegyzék teljes szövege a következő:-A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya szükségesnek tartja, hogy a következő kérdésben az -Amerikai Egyesült Államok kormányához forduljon. A Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlése ez év június 29-én az NSZK kormányának előterjesztésére törvényt hozott a rádióadásokról. A tör,vény előírja, hogy Nyu- gat-Berlin ben az NSZK külön szervet létesít: a Németország és , Európa számára sugárzott rádióadásokat ellenőrző megfigyelő tanácsot. A megfigyelő tanácsban a szövetségi gyűlés, az NSZK kormánya és több nyugatnémet társadalmi szervezet képviselői vennének részt. Ily módon ez a tanács, amelynek illetékessége egész Nyugát-Német- országra kiterjed, nyugatnémet állami szerv lenne, amely azonban nem Bonnban vagy mó.s nyugatnémet városban, hanem Nyugat-Berlinben székelne. A szovjet kormány 1959. november 11-i jegyzékében már felhívta az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra, hogy az NSZK kormányának effajta szándékai összeegyeztethetetlenek Nyugat-Berlin jelenlegi jogállásával, s intézkedéseket kért avégett, hogy a nyugatnémet hatóságok ne folyamodhassanak törvénytelen cselekedetekhez Nyugat- Berlinnel kapcsolatban. Az Egyesült Államok kormánya azonban nem tartotta szükségesnek, hogy - elhárítsa az NSZK uralkodó köreinek ezt a provokációs lépését. A szovjet kormány emlékezteti az Amerikai Egyesült Ál-- lomok kormányát, a nyugati hatalmak a Német Szövetségi Köztársaság alkotmányának jóváhagyásakor külön megjegyezték, hogy Berlin nem alkotó része Nyugat-Német- országnak, és a Német Szövetségi Köztársaság hatóságai nem igazgathatják a nyugat- berlini ügyeket. A szovjet kormány annak idején tudomásul vette a nyugati hatalmaknak ezt a nyilatkozatát. Nyugat- Berlin különleges státusát nyilvánvalóan és minden kétséget kizáróan jóváhagyták a múlt évi genfi külügyminiszteri értekezleten is, ahol ismételten rámutattak, hogy Nyugat-Berlin sohasem volt része és jelenleg sem része a Német Szövetségi Köztársaság felségterületenek. A szovjet kormány a szövetségi gyűlésnek a nyugat- berlini megfigyelő létesítésére hozott döntését nem tekintheti másként, mint a Nyugat-Berlinre való területi igény megnyilatkozását. A szovjet kormány kötelességének tartja kijelenteni, hogy nem ismert és nem ismer el semmiféle olyan törvényt vagy rehdeletet, amelyet az NSZK hatóságai Nyugatkapcsolatban hoZf Berlinnel nak. A szovjet kormány azéi\t harcolt és harcol, hogy me< állapodás útján rendezzék német békeszerződés kérdését és ezen az alapon oldják me< a nyugat-berlini kérdést. A] szovjet, kormány úgy véli. hogy az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és Franciaországnak a nyugat-berlini helyzetért felelős kormányai nem engedhetnek meg semmi olyan cselekményt, amely elmérgesítheti a berlini helyzetet, és újabb akadályokat gördíthetne az ilyen megállapodásos rendezés útjába. A szovjet kormány elvárja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya megtegye azokat az intézkedéseket, amelyek lehetetlenné teszik a Nyugat-Berlinnel kapcsolatban tervezett fent említett jogellenes cselekedeteket.« A szovjet • kormány hasonló szövégű jegyzéket intézett Nagy-Britannia és Franciaország kormányához is. (MTI) Nixon sajtóértekezlete Kennedy magyarázkodik Chicago (MTI). Az Amerikai Köztársasági Párt hivatalos .elnökjelöltjévé választott Nixon pénteken tartotta első sajtóértekezletét megválasztása óta. Nixon elmondotta, a jövő héten országos választási körútra indul, majd visszatér a fővárosba , a kongresszus augusztus 8-án kezdődő ülésszakára. Részletesen foglalkozott a párt alelnökjelöltjévé választott Cabot-Lodge személyével. Közölte, hogy elnökké választása esetén Cabot-Lodge irányítása alá helyezi »a hidegháborúval kapcsolatos ösz- szes, nem katonai jellegű tevékenységét«. * «•* Mint nyugati hírügynökségek jelentik, a Massachusetts állambeli nyaralójában tartózkodó Kennedy szenátor, a demokrata ' párt hivatalos elnökjelöltje pénteken nyilatkozott az újságíróknak. Ismeretes, hogy a párizsi csúcsértekezlet meghiúsulása után Kennedy hangoztatta, Eisenhower helyében bocsánatot kért volna Hruscsovtól az U—2 kémrepülésért. Pénteki nyilatkozatában Kennedy «magyarázkodni« kezdett. Tagadta, hogy ilyen kijelentést tett volna, és azt bizonygatta, hogy a köztársasági pártiak «tévesen idézték« ót.. Szerinte annak; idején csupán annyit mondóit, hogy «-helyénvaló lett volna sajnálkozást kifejezni, ha ez megmentette volna a csúcsértekezletet«. •• NEMZETKÖZI Sz EMLE Jelöltek és esélyek az amerikai elnök választ ásón LUMUMBA MONTREALBAN Növekszik az elégedetlenség Csőmbe „kormánya" ellen MONTREAL Lumumba kongói miniszterelnök pénteken délután Washingtonból Kanadába érkezett. A montreali repülőtéren tartott sajtóértekezletén Lumumba hangoztatta: az afrikaiaknak az a céljuk, hogy létrehozzák az Afrikai Egyesült Államokat. Kongó részt kíván venni az afrikai egység megteremtésében, hpgy eltávolítsák a gyarmatosítás által előidézett mesterséges sorompókat. Lumumba kijelentette, azért jött Kanadaba, hogy technikai támogatást kérjen. Kitért Lumumba a belga kormánynak arra a pénteki közleményére is, amely szerint 1500 belga katonát hazarendelnek Kongóból. Hangoztatta, hogy már korábban ki kellett volna vonni a belga csapatokat, és figyelmeztetett, a bejelentés »hasonló a szokásos belga propagandamanőverekhez-. A miniszterelnök végül szembefordult azokkal a híresztelésekkel, amelyek szerint a kongói kormány a hat tartomány konföderációját készíti elő. Hangsúlyozta, hogy a Kongói Köztársaság sohasem lesz szövetségi állam. Y\ ASHINGTON « Néhány órával Lumumba elutazása után az amerikai fő- férosban rövid közleményt adtak ki a kongói miniszter- elnök tárgyalásairól. A közlemény szerint Lumumba nagy jelentőséget tulajdonított a Kongóban tartózkodó belga, csapatok gyors és teljes kivonásának. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője minden erővel bizonygatni próbálta, hogy az amerikai kormány fenntartás nélkül támogatja az ENSZ kongói akcióját. Az amerikai külügyi szóvivő hangzatos kijelentéseivel ellentétben brüsszeli politikai körökben — mint az ADN jelentette — arra számítanak, hogy az Egyesült Államok fokozza beavatkozását Kongóban. Burdennak, az Egyesült Államok brüsszeli nagykövetségének washingtoni útját egy amerikai »-javaslattal-« hozzák kapcsolatba, amely szerint az Egyesült Államok az ENSZ lobogójával visszaélve át akarja venni a kongói belga támaszpontokat. LEOPOLDVILLE Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár és Ralph Bunche főtitkárhelyettes pénteken délután részt vett a kongói kormány minisztertanácsán. Az AP értesülései szerint első helyen szerepelt Katanga kérdése. Mint az AFP jelenti, Hammarskjöld és Bunche körülbelül két óra múlva távozott a minisztertanácsról, míg a kormány folytatta tanácskozásait. Egyikük sem volt • hajlandó újságíróknak nyilatkozni. « FLISABETHVILLE Elisabethville-ben fokozódik a feszültség és az ellenállás Csőmbe kormányával szemben. A rendőrséget készenlétbe helyezték, és egy vezető rendőrtisztviselő kijelentette: »«Zavargásokra számítunk.« LEOPOLDVILLE Maurice Pate, az ENSZ egyik kongói megbízottja pénteken kijelentette, a repülőgépeken Kongóba szállított élelmiszersegély elhárította az ínség közvetlen veszélyét, és lehetővé vált, hogy a segélyt felajánló országok a további küldeményeket hajón szállítsák Kongóba. Közölte, hogy a tejkonzerveket és a húskonzervek nagy részét a gyermekek között osztják szét Pate kifejtette, hogy az üzletekben és a piacokon ma kaphatók élelmiszerek — hiszen rendes körülmények között Kongóban termelik a lakosság ellátásához szükséges legfontosabb élelmiszereket —, mégis nyugtalanítónak tartja á helyzetet, mert a nagy helga ültetvények tulajdonosainak menekülése után ezeken a területeken a mezőgazdasági termelés egyelőre irányítás nélkül maradt, és ez érezteti hatását, továbbá, mert a kereset nélkül maradt kongóiak számát 150 000-re becsülik. (MTI) Befejeződtek az elnökjelölő kongresszusok az Egyesült Államokban: a demokrata párt is, a köztársasági párt is megválasztotta jelöltjét. Néhány nap múlva megkezdődik a választási hadjárat — ahogyan az amerikai lapok írják: ,— az ország történetének legnagyobb, , leghevesebb választási hadjárata. Ki az* a két ember, akik közül az egyik a Fehér Ház ura lesz, milyen programmal állnak a választók elé, s melyiküknek van több esélye a győzelemre? Ezek a kérdések nemcsak az amerikaiakat érdeklik, hanem világszerte mindenkit. A jelöltek John F. Kennedy, a demokrata párti elnökjelölt egyike a legtöbbet fényképezett politikusoknak a világon. Alig van olyan nyugati magazin, amelynek címlapján meg ne jelent volna a mindig mosolygó, jóvágású férfi arcképe. 43 éves, de alig látszik többnek harmincnál. Politikai karrierje egy családi határozat alapján kezdődött meg. 1944 augusztusában egy kórházban, ahol a csendes-óceáni háborúban szerzett sebesülése miatt feküdt, apja közölte vele bátyja halálát. »A Kennedy-csa- lád most már beléd helyezi minden reményét,' te fogod a politikai arénában győzelemre vinni színeinket, s ebben mindannyiunk segítségére számíthatsz.« Kennedy akkor 27 éves volt. 12 évvel később, 1956-ban már bekerült a szenátusba, s ma megpályázta az Egyesült Államok legmagasabb állását. Ez napóleoni karriernek számít. S mi e siker alapja? Röviden szólva az, hogy az elnökjelölt atyja, Jo- zeph Kennedy az első világháború kitörése óta kétszázmillió dollárt »-csinált«, Kennedy papa idejében Roosevelt mellé állt, s ezzei szerezte meg a politikai összeköttetéseit is. A 200 millió dollárból bőven jutott John F. Kennedy szenátornak. Egy amerikai szenátor ’évi politikai költségvetése átlagosan 38 000 dollár (a szenátort fizetés évi 22 500 dollár). Kennedy szenátoré azonban mindig meghaladta az évi 250 000 dollárt. A fiatal politikus, amióta csak bekerült a szenátusba, rendkívül óvatosan viselkedett. 1954-ben például, a Maccarthy boszorkányüldöző politikája elleni akció idején betegségére hivatkozva távol maradt a szenátusi ülésről. Más kérdésekben, mint például Algéria ügyében, liberális nézeteket fejtett ki, de úgy, hogy mindig elkerülte a túlságosán határozott állásfoglalást. Egyik barátja találóan jegyezte meg: »Amerikában az elnökjelöltnek nem szabad nyíltan kimutatnia, hogy a nagy problémákkal kapcsolatban ezt vagy azt az álláspontot támogatja. Sokkal inkább elvárják tőle, hogy akkor tudjon majd dönteni, amikor már a Fehér Házban ül. Véleményem szerint Kennedy jól fogja elvégezni a dolgát.« A köztársasági párti elnökjelölt, Richard Nixon sohasem tartotta magát ehhez az- elvhez. Mindig határozottan kifejtette véleményét. Ennek a véleménynek a lényege a kommunistaellen esség. Nixon politikai pályafutása is gyorsan ívelt fölfelé. 1945 augusztusában 26 kaliforniai napilapban hirdetés jelent meg a következő szöveggel: »Keresünk olyan képviselőjelöltet, aki nem rendelkezik előzetes tapasztalatokkal... Forduljanak elsősorban olyan fiatalemberhez, a körzet lakosához, a volt katonához, aki jólnevelt, nincsenek politikai kapcsolatai vagy kötelezettségei, de általában van némi fogalma az ország jólétéről.« Ezt a hirdetést a kaliforniai bankárok és üzletemberek úgynevezett százas bizottsága tette közzé, amely nem volt megelégedve Voorhiszel, az állam akkori képviselőházi tagjává], aki Roosveltet követte. Nixon ügyvéd, akinek nevét senki sem ismerte, jelentkezett a hirdetésre, s jelölését tíz perc alatt jóváhagyták. Bekerült a képviselő.házba. Választási kampányát már akkor is a kommunizmus elleni harc zászlaja alatt folytatta. Kommunistaellenességét érthetővé teszi, hogy szoros kapcsolatban áll a Bank Of Americával, a kaliforniai pénzcsoport bankjával, amelyhez az Egyesült -Államok legnagyobb raliéta- és repülőgépipari monopóliumai tartoznak: a Boenig, a Douglas és a Lockheed. Adtai Stevensoni, a demokrata párt egyik vezetőjét egyszer megkérdezték; ml történne, ha Amerika »Nixoniává« változna? Ezt válaszolta: -»Nixonia a rágalmazás, a megfélemlítés, a ravasz célozgatások, a hamis vádak, a névtelen telefonhívások, a könyöklés, a nyomás, a tülekedés országa, a váratlan rajtaütések és a hazárdírozás országa lenne.« Ebben a jellemzésben benne van talán az ellenpárt! politikus túlzása, de akkor is sokatmondó. A programok A két párt választási platformjában nagyon sok a közös vonás. Mindenekelőtt: mindkét párt a, kommunizmus visszaszorítását tekinti legfontosabb külpolitikai céljának. Mindkét párt döntő fontosságúnak tartja az Egyesült Államok katonai erejének növelését. A köz- társasági párt platformja ezt valamiyel brutálisáéban jelenti' ki: »Amerika biztonságának kérdésében nincs felső anyagi h^tár«, de lényegében a demokrata párt programja sem különbözik riválisáétól. Hasonlóképpen mindkét párt határozottan ellenzi a Kínai Nép- köztársaság elismerését. A többi népi demokratikus országról a demokrata párt nem beszél, a köztársasági párt viszont kimondja: »Fel kell használni minden békés eszközt, hogy hozzásegítse a rab nemzeteket a függetlenséghez.« • Belpolitikai tekintetben mind a két párt hangzatos szólamokat halmozott programjába. Erre nem érdemes sok szót vesztegetni, minthogy hozzátartozik, az amerikai választási kampányok technikájához. Mindent összevéve: nagy különbségek a két párt platformja között nincsenek,, csupán azt lehet megállapítani, hogy a köztársasági párté szókimondóbb, a demokratáké óvatosabb fogalmazású. Az esélyek A mostani elnökválasztás előtt semmiféle jóslatba sem lehet bocsátkozni. Minden szakértő azt hiszi, hogy fej fej melletti küzdelem lesz. Kezdenek kiraj zölódhi viszont azok a pontok, amelyeken a két párt az ellenjelölteket támadja. A köztársasági pártiak főleg há- r,om dolgot éleznek ki Kennedy ellen: 1. túl fiatal; 2. katolikus; 3. a csúcsértekezlet meghiúsulása ' után azt mondotta, hogy Eisenhower helyében ő bocsánatot kért volna. Tekintettel a hevesen szított szovjetellenes hangulatra, a köztársasági pártiak azt gondolják, hogy ez utóbbi döntő érv lesz Kennedy ellen. Nixont a demokraták ugyancsak - három pontban támadják: 1. nem eléggé megfontolt, túl gyorsan határoz; 2, személyében felelős az Eisenhower-rezsim baklövéseiért; 3. politikai múltja annyira kompromittálja, hogy képtelen lenne reális tárgyalásokat folytatni a Szovjetunióval. Körülbelül ezen az alapon indul meg a választási hadjárat. S ami bennünket illet, voltaképpen egy dolgot említhetnénk, ami megindokolhatná, hogy Kennedy győzelmét kívánjuk. Nixon valóban túlságosan lekötötte magát a gyakorlatban is az Eisenhower-féle politika mellett; Kennedy — kijelentése ellenére is — valójában még fehér lap, akit egy olyan helyzetben, amikor reálisan felvetődhet fegy magasszíntű nemzetközi találkozó lehetősége, nem nyomnának nyolc évi hidegháborús politikai, múlt terhei.. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának nyilatkozata Adenauer és Be Gaulle tárgyalásairól Párizs (ADN). A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága pénteken nyilatkozatot adott ki, és abban élesen elítéli Adenauer nyugatnémet kancellár párizsi látogatását. Ez á látogatás — állapítja meg a nyilatkozat, --annak a veszedelmes politikának újabb megnyilatkozása, amelynek célja a hidegháború folytatása és a fegyverkezési verseny fokozása«. De Gaulle és Adenauer a »Bann—Párizs-tengely« és az Atlanti Szövetség megerősítéséről tárgyalnak, úgy látszik, nem szűrték le a hidegháborús politika teljes vereségének tanulságait. Á személyi hatalomnak e két képviselője támogat, ja a bonni militaristák harcias magatartását, akik a német kérdésnek és Nyugat-Berlin kérdésének mindennemű rendezését elutasítják. Adenauer veszedelmes provokációra készül azzal, hogy a bonni parlament legközelebbi ülését Nyugat-Berlinben akarja megtartani. A, nyilatkozat éles szavakkal helyezkedik szembe azzal, hogy »Polaris«; típusú amerikai rakétákat adjanak Hitler volt tábornokainak kezébe, és hogy Franciaország földjén nyugatnémet támaszpontokat létesítsenek. A nyilatkozat rámutat, milyen súlyos az ellentét egyrészt De Gaulle-nak az Odera- Neisse-határ elismeréséről szóló nyilatkozatai, másrészt ama természetellenes szövetség között, amelyet a hódítási szándékait nem is leplező nyugatnémet kormánnyal tart fenn. A nyilatkozat végül kijelenti: A német—francia meg« értés és barátság nem valósítható meg a német milita- rízmus újjáélesztésével és a német imperializmus revansis- ta erőivel együttműködve. A német—»francia megértés egyetlen útja megteremteni a diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal, amely gyökerestül kiirtotta a német imperializmust. (MTI) Amerikai felderítő léggömbök India fölött Űj-Dellü (TASZSZ). Lapjelentések szerint India területe fölött amerikai gyártmányú felderítő léggömbök jelentek meg. Az amerikai léggömböket egy szomszédos állam területéről küldik India fölé — írja a Hindíj Times. A katonai jellegű adatokat gyűjtő gömböket különleges felszereléssel, távfényképézésre alkalmas kamerákkal és . rádió-adókészülékekkel látták el. . .
