Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-03 / 156. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Yasárnap, 1960. július S. Sztálinváros, 1960 Napsütésben járom a tízéves 800 személyes Dózsa Filmszín- mert elvégezték azt a többlet- Bztálinváros széles utcáit. A ház, akár a budapesti és vidé- munkát amelvet a tizedik fák mögött Magyarország leg- ki színtársulatok által gyakran kunkat, is.ameiyet a tizedik nagyobb üzemének, a vasmű- látogatott Bartók Béla Műve- evIorduio tiszteletere ajanlot- nek kéményei merednek a ma- lődési Ház, akár a múzeum i-ak fel. Egyébként itt lakik a gasba. Körülöttem vajszínű bukkan fel előttük, néznek és szemközti nagy ház egyik távépületek százai. A gyümölcs- csodálkoznak. A látogató nem fűtéses, kétszobás lakásában, csel és iparcikkel zsúfolt bol- is tudja, hogy először a mo- Azért jött le az utcára, hogy tokból özönlik az ember. A dern építészeti stílus vagy az emlékezzék, ö is azok között parkok körülvesznek, s bár- ragadta-e meg képzeletét, volt ugyanis, akik Sztálinvá- merre nézek, üde frisseség, kedv, lüktető életerő tűnik a szemembe. Ahol állok, itt valahol kezdték az építkezést 1950-ben. Csak a mérnökök tervrajzain lehetne nyomon követni, merre folytatták, míg felépült az 5200 lakás, a tömérdek középület, intézmény, a vasmű. Legfeljebb azt tudom megállapítani, hogy most hol tartanak az építők, ha elnézek arra, ahol az utca vége beleveszik a messzeségbe, ahol daru nyújtózkodik, ahol az idén is átadnak 485 lakást, és elkezdik 500 újnak és a 400 ágyas kórháznak, majd a cellulózgyárnak az építését. Mert a város most is nő. És az egykori kukoricaföld, amelyre építését tervezték, hogy mikor és hogyan tudtak rosban lerakták az első téglá- egyre kisebb lesz. pPületkölteményeket fel- kat_ Azóta sokan elmentek ülepítem. Aztán bemegy néhány ^ , .. ... , . cukrászdába, a Vigadóba, az nen' 1)6 rnost> a Szedik evfor- Aranycsillag Szálloda éttermé- dulóval kapcsolatos ünnepsé- A Május 1. utca egyik kára- be, onnan a szálló első emeleti az egykori barátok és "-«“!* ■ “wnövendékei mosolyognak róla. rán foigó hangulatlámpát, s Azt latolgatom, vajon kik Arcukról akaraterő, Önbizalom azt mondja, ejha, de ragyogó jönnek el közülük, és vajon a NYÁRI TERVEK • • •: 5200 lakás épült a pentelei fennsíkon. Tabló a kirakatban sugárzik, ök csak kis része annak a 420 tanulónak, aki a Kohó- és Gépipari Technikumban szerzi meg a bizonyítványt. Egy kis része annak a sok eztálinvárosá fiatalnak is, aki más iskolában, a gimnáziumban, a hat általános Iskolában, a balett- és zeneiskolában tanuk A következő kirakatokban közülük is látok jó néhányat a tablókon. Nem tudom, milyen lehet a bizonyítványuk. Azt azonban biztosan tudom a sztálinvárosi fiatalokról, hogy rendkívül munka- szeretők. Először akkor gondoltam erre, amikor felültem a város vidámparkjának két kilométer hosszú úttörővonatjá- na, és elképzeltem, milyen lelkesed« loboghatott a fiatalokban, amíg ezt a vasutat társadalmi munkában megépítették. De hát miért múlt időben beszélek, amikor itt vannak a Társadalmi munkában parkosítanak a Sztálin városiak. repülőparádéban, a fesztiválokban gyönyörködnek-e, vagy a meleghengermű felavatásának fognak-e jobban örülni. Azt is kigondolom — folytatja —, hogy mit csinálok ma. Azt hiszem, délelőtt elmegyek a Barátság ligetbe egy kis társadalmi munkára, aztán beteszem a takarékba a fizetésből megmaradt pénzemet Kifizettem a két szobáért járó 90 forintot, félretettem a pénzt az étkezésre, mindenki kapott ruhát a családban, a többi megy a takarékba. A takarékba, ahol az év eleitt a vendéglátás is! Ezek után , , ,,, nem csodálkozik azon, hogy a . fiatalok a város szélen ugyan- száz vendéglátóipari egység -le óta 12 millióról 16 millióra csak társadalmi munkában nagy forgalmat bonyolít le, s emekedett a betétállomány. épülő Barátság ligetnél is, és hogy a város vonzza az ide- ^ a munkás ismerősömet asoval, kapával dolgoznak geneket. A város újságja, a este ott láttam az egyik szóraazert, hogy necsak hat labda- Sztálinvárosi Hírlap nemegy- kozóheiyen családosmi Pedig rugopalya, versenyuszoda, ha- szer számol be külföldi ven- .. , nem is említette, hogy erre mennyit tett félre. Jól érezték magukat s idejében hazamentek. Zárórakor már csendes és nyugodt volt a város. Az utolsó vendéggel én is kijöttem az utcára. Ahogy utánanéztem a neonfénynél, észrevettem, hogy az épületóriások fala már nem olyan fehér, mint évekkel ezelőtt. A portól és az esőtől kicsit szürkébb lett, patinát kapott. Persze, hiszen e városnak már történelme van. Szegedi Nándor Ezernyi szórakozási, üdülési lehetőség várja ma a szabadságát töltő embert. Mehet a Balatonra, a hegyekbe, külföldre. Az utazást, a szabadságot térvezgetés, lázas készülődés előzi meg. Napjaink egyik új, elterjedt kérdése — s ez is jelzi a megváltozott körülményeket — ez: »Hol töltőd a szabadságod, hová utazol?« Erre voltunk kíváncsiak mi is, s kérdeztük meg. ezt néhány embertől. IS év után újra szülővárosomban Együtt számolta a napokat hétéves fiával Gerzsenyi Jó- zsefné, a Finommechanikai Vállalat betanított munkása. Még egy nap, még néhány óra, s indul velük a vonat Románia felé... — Tizenöt évvel ezelőtt jártam utoljára szülővárosomban, Nagybányán. Akkor 20 000 körül volt lakosainak száma, ma 65 000. Nagybányán lakik nővérem, bátyám, oly jó lesz e hosszú idő után látni egymást. Harminc napra szól az útlevelem. Nagyon várom, hogy ott lehessek, s remélem jól érezzük magunkat — mondja örömmel az alacsony fekete asszony. Látszik rajta, hogy gondolatban már rokonainál van ... Bizonyára jól érzi majd magát. A vállalat segítette az útlevél megszerzésében, s hozzájárult, hOígy mind a harminc napot szerettei körében tölt- hesse. Két hét jutalomüdülés Áll az igazgatója előtt, és nem akar hinni a fülének: — Két hétre a vállalat fonyódi üdülőjébe küldjük díjtalanul... Jó pihenést, utána pedig jó tanulást ... Fehér Jóska, a Ruhaüzem ipari tanulója szólni akar, elmondani, hogy hiszen már tavaly is volt jutalomüdülésen, s talán meg sem érdemli... Megérdemelte. Tanulótársai közül nemcsak szorgalmával, igyekezetével, hanem szerénységével is kitűnt. A vállalatvezetői egy évvel a tanulóidő letelte előtt felszabadították, mert kifogástalanul elsajátította a férfiszabó szakmát. Most tehát rövidesen Fonyódra utazik. Az ősszel pedig Budapestre megy, a Ruhaipari Technikumnak lesz 4 évig hallgatója. Utána visszajön Kaposvárra, erre kötelezi a szocialista szerződés, melyet a vállalat vezetőivel kötött, amikor megállapodtak, hogy havonta 250 forint ösztöndíjban részesítik. Húgomnak segítek ... Rövidesen nyugdíjba megy Acs Vilma, a Tejipari Vállalat legrégibb, 34 éve dolgozó vajadagolója. 1926-ban lépett szol. gálatba, s ez idő alatt mindössze egyetlen alkalommal volt üdülni. A múltban nem volt rá módja, most meg nemigen akaródzik már... — ötvennégy éves vagyok, nem szeretek ismeretlen helyre, idegen emberek közé menni. Kiveszem a szabadságot — 24 nap jár —, és húgom háztartásában segítek. Néhány éve voltam Hévízen ... Miiyen szép ott minden, sohasem felejtem el. Aztán a pártbizottság megbízott háziagitáció vég. zésével, erre is jut szabadságomból. .. Azt mondják, kevés lelkiismeretesebb ember van az üzem. ben, mint ő. Amikor dolgozni kell, nem ismer megállást, pihenést. Kár, hogy nem él a díjtalan üdülés lehetőségével, megérdemelné... Gyermekeimmel üdülök Farkas István, a Béke Szálló »Kiváló« jelvénnyel kitüntetett portása egész évben vendégeket vár és fogad. Most azonban ő készül vendégségbe. — A Balaton-partra, Boglárra megyek pihenni. Két gyermekemet, 12 éves fiamat és 5 éves kislányomat is magammal viszem. 10—15 napot töltünk Bogláron. Munkával töltöm szabadságom Most érkezett meg ötnapos országjárásáról Barcsi Lajos, a cseri iskola igazgatója. — Mivel tölti a szünidőt? — Július 25-ig minden kedden és pénteken ügyeletet tartok az iskolában — mondja.— Persze e napokon kívül is gyakori látogatója leszek az iskolának. 25—30-ig Balaton- szemesen igazgatói tanfolyamon veszek részt. Augusztus 25-ig iskolaellenőrzések lesznek, hogy a tanítási év kezdetére minden rendben legyen. Közben meglátogatom tanulóimat a máriai úttörőtáborban; Szabaaságomat tehát lényegében munkával töltöm ... Motortúrára megyünk — Hárman vagyunk jóbarátok — tájékoztat D ömölörfi Jené, a TRANSZVILL egyik szerelőpadja mellett... — Rajezi Jenő itt van az üzemben, Soós László pedig a Fi. nommechani kánál dolgozik. Mindhármójuknak van motorja. Már voltam barátaimmal Sztálinvárosban ... Most azt tervezzük, hogy együtt vesszük ki szabadságunkat, s töltünk el néhány szép napot a Balatonon. Elmegyünk Miskolcra is a rokonokhoz. Nagyon szeretnénk, ha ez a nyár jól sikerülne ... Valamennyiüknek ezt kívánjuk .. i S zalai László TÉGLAGYÁRI JEGYZETFK A meleghengermű fél kilométer hosszú csarnoka. nem a ligetben még sok más dégek látogatásáról is. Míg létesítménye is legyen a város- kettőt forduitam az utcán, öt nak. Ezek a fiatalok nem itt ^. születtek. Mégis ilyenek. Va- távolsági autóbusz állt meg az jón mit tesznek városukért Idegenforgalmi Hivatal előtt, majd a mostani tízévesek, akik Diákok, felnőttek bízták ma- itt látták meg először a nap- kat az idegenvezetőkre, világot? Bizonyara ennél is , , ,, , többet. Egyelőre még csak ar- ho& megnézzék a várost. S ra futja erejükből, hogy jól bizonyára így búcsúznak majd tanuljanak, és segítsenek ab- a külföldiekkel együtt: »Nem ban, hagy a parkrongálókat feiejtünk el, város, gyönyörű nyakoncsipjek s rendreutasit- sák. De ezt nagyszerűen esi- vagy-" nálják. 16 millió Nem felejtünk el, i varosl Leültem az egyik utcai pádra egy munkás mellé. Kérdez- Nehéz megkülönböztetni, ki tem tőle egyet s mást a város- az idegen és ki a bennszülött róJ Vasműről, amelyben Az idegenek arról ismerhetők fel leghamarabb, hogy sokat dolgozik. Mint mondta, sza- bámészkodnak. Mert akár a badnapos. Nyugodtan pihen, RAJTAVESZTETT EGY KONTÁR A Nagyatádi Járási Könyvtár Kígyósi Ferenc motorszerelő műszerésszel szokta javíttatni motorkerékpárját. Legutóbb csapágy- és főtengely cserére vitték el hozzá a motort. Amikor Kígyósi Ferenc elkészült a munkával, a könyvtár vezetője, Illés János elment a járműért, és kérte róla a hivatalos számlát. Ám a pecséttel és aláírással ellátott számla helyett a mester durva szavakkal illette a járási tanács néhány munkatársát, és megtagadta a számla kiadását. Rövid idővel később, amikor a könyvtár vezetője ismételten elment a motorért a kisiparos műhelyébe, már újra a régi alkatrészeket találtak a motorban. A mesterről ekkor lehullt a lepel. A számla kiadását ugyanis azért tagadta meg, mert már jó néhány hónappal ezelőtt beadta iparát, és jelenleg a baromfikeltető állomás szerelője, tehát munkát nem vállalhat. Tudta, ha számlát ad a csaknem félezer forintos munkáról, akkor az súlyosabb eljárást vonhat maga után. Persze a felelősségre vonás a A termelés A Tabí Téglagyárban jól indult a nyersgyártás. Annak ellenére, hogy új, úgynevezett magasított téglákat készítenek — ami több gondosságot igényel —, nem volt fennakadás. Első negyedévi tervüket 126 százalékra teljesítették. A második negyedév utolsó napjaiban is már 120 ezerrel túlszárnyalták a tervet. Ha az idő engedi, legalább 15 százalékkal készítenek több téglát a negyedévre előirányzott 3 milliónál. A tégla égetésénél már akadtak nehézségek. Az új tégla túlságosan nedvesen került a kemencébe, s ez növelte a se- lejtet. Az első negyedévben lemaradtak az égetési tervvel. Április óta azonban egyre javul az égetés. A napi tervet állandóan túlteljesítik, s egy hónap múlva pótolják a lemaradást. Fiatalok brigádja Amikor rendszeressé vált a munka egy szocialista címért küzdő brigád is megkezdte működését. A brigád célja, hogy a leggyakoribb hibákat megszüntesse. Eddig, ha a kocsitolók nem érkeztek vissza idejében a préshez, a gépnek le kellett állnia, mivel a nyerstéglát nem tudták elszállítani. Egy-egy ilyen leállás 4—5 percig tartott, s a sok négy-öt perc naponta elég tetemes idő- veszteséget okozott. A 12 fiatalból álló kocsi toló brigád elhatározta, hogy megszünteti ezeket a leállásokat. Ezenkívül a kocsitolóknál lehulló nyerstéglákat összeszedik. A brigád munkáját még nem értékelték, de a gyárvezetők véleménye szerint a nyersgyártás jó eredménye főképp neki köszönhető. Vidus György, Matyék László, ifj. Szilágyi Mihály és a többiek valameny- nyien szorgalmasak, s nemcsak a termelésben, hqnem a szakmai oktatáson is jól haladnak. „ Munka után Az idősebb dolgozók javarésze haza igyekszik. Otthon tesznek-vesznek a ház körül. Nem úgy a fiatalok. Őket a gyár KISZ-szervezete fogja össze. Ha letelt a munkaidő, gyakran látni együtt ' vidám csoportjukat. Szívesen járnak moziba vagy az új művelődési számla nélkül sem marad el. házba. A gyár kis kultúrhelyiségét is többször felkeresik, ahol asztalitenisz, rádió és lemezjátszó várja őket. Nemcsak szórakoznak azonban, hanem tanulnak is. Nagy részük rendszeresen részt vesz a politikai oktatáson. Nem hanyagolják el a társadalmi munkát sem. Segítettek a tabi művelődési ház építkezésénél, most pedig — hogy az elkészült — a parkosítás munkálatainál tevékenykednek. A KISZ-szervezet jó híre túljutott az üzem falain. Egyre több gyáron kívüli fiatal kéri felvételét ide. A sportolási lehetőségek is vonzzák a fiatalokat. Saját röplabda-pályájuk és új felszerelésük van a sportolóknak. A férfi-röplab- dacsapat járási bajnokságot nyert, s jelenleg a megyei spartakiádra készül. „Javult a munkafegyelem" A gyár vezetője, Földi Lajos elvtárs legalábbis ezt mvndja. Ha azonban megnézzük a tavalyi és az idei fegyelmi jegyzőkönyveket, kiderül, hogy az idén emelkedett a fegyelmik száma. _ ?? — Ez csak látszat — mondja Földi elvtárs. —-A több fegyelmi a szigorúbb vezetésnek tulajdonítható. Tavaly még elnéztük a kisebb rendellenességeket, csak súlyosabb esetben nyúltunk a fegyelmihez. Most nem így van. A legkisebb fegyelemsértést is megtárgyaljuk, a hibát elkövető dolgozót megbüntetjük vagy figyelmeztetjük. Súlyosabb fegyelem- sértés azonban alig akad. Fejlesztés előtt A Somogy megyei Tég’^gyá- ri Egyesülésnek a kin kező években lényegesen növelnie kell a termelést. Ehhez új gépek, korszerűbb gyárak szükségesek. A Tabi Téglagyárat jövőre felújítják, új gépsorral látják el. A teknős keverő és a szekrényes adagoló már megérkezett. Az új gépsorral a jelenlegi évi 12 millió tégláról 20 millióra emelik a gyár teljesítményét. (Kisméretű téglákat véve alapul.) A fellendülő nyersgyártáshoz természetesen a kemencét is bővíteni kell. Még hat-nyolc kamrát, sőt egy új kéményt is építenek a kemencéhez. Az új gépsorral jövőre jobb minőségű árut fognak készíteni. Roland Feren«
