Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-27 / 176. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1960. JffiHns 27. Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszakának megnyitásáról Július 26-án Budapesten megnyílt a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának 13. ülésszaka. Az ülésszak munkájában a tanács következő tagállamai­nak küldöttségei vesznek részt: Albán Népköztársaság, Bolgár Népköztársaság, Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság, Lengyel Népköztársaság, Magyar Népköztársaság, Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Román Népköztársaság, Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége. Az ülésszakon megfigyelők­kel képviselteti magát a Kínai Népköztársaság, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság. Az ülésszakon Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás— paraszt kormány elnökének első helyettese mondott meg­nyitót. Bevezetőjében köszöntötte a részvevőket és üdvözölte a csehszlovák népet abból az al­kalomból, hogy Csehszlovákia szocialista köztársasággá vált. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa közgyűlésének 13. ülésszaka- megkezdi mun­káját. Engedjék meg, hogy ülésszakunk megnyitása alkal­mából a tanács tevékenységé­nek politikai és gazdasági je­lentőségét néhány lényeges vonatkozásban érintsem. Korunk legfontosabb jel­lemzője, hogy a szocialista tá­bor töretlenül halad a szocia­lizmushoz, illetve a kommu­nizmushoz vezető lenini úton. A szocialista tábor országai a kommunista és munkáspártok vezetésével ragyogó sikereket érnek el a társadalmi, gazda­sági és kulturális élet minden területén. A szocialista tábor nemzetközi tekintélye a bé­kéért és a népek barátságának megszilárdításáért vívott harc­ban szüntelenül növekszik. A szocialista tábor mindezek alapján ma erősebb, ■ mint teg­nap, és holnap erősebb lesz, mint ma. Elvtársak! A szocialista tá­bor és a kapitalista országok kommunista és munkáspártjai bukaresti tanácskozása az el­múlt évek tanulságai, a béke erőinek nemzetközi megerősö­dése alapján joggal állapította meg, hogy az 1957-es moszkvai nj'ilatkozatban és békekiált­ványban foglalt elvek helye­sek. e nyilatkozatban megfo­galmazott politika jónak, idő­állónak bizonyult. Ezen az úton kell tovább haladnunk. Tisztelt közgyűlés! Orszá­gainkban a szocializmus építé­sében elért eredmények egyik forrása a közöttünk kialakult sokoldalú gazdasági együttmű­ködés, amely döntő mértékben a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa által kidolgozott elvek és kezdeményezett gya­korlat alapján folyik. Teljesen nyilvánvaló, hogy a szocialista országok gazdasági eredmé­nyeiben tükröződik mind az a tevékenység, amelyet a tanács fennállása óta eltelt években kifejtett. A tanács tevékenységének fő irányát a szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek, a gazdasági együttműködés kérdéseit tár­gyaló értekezletei határozzák meg. Jelen időszakban a ta­nács tevékenységének fő vona­lát az 1958. évi májusi és az 1960. évi februári moszkvai ér­tekezlet jelöli meg és a mi fel­adatunk, hogy pártjaink közös elhatározását következetesen valóra váltsuk és az . orszá­gaink között kialakult sokolda­lú gazdasági együttműködést tovább fejlesszük, az együtt­működésben mutatkozó hiá­nyosságokat megszüntessük. A tanács munkájának szá­mos eredménye közül most az 1965-ig terjedő időszakra szóló tervek koordinálását emelem ki. E munka eredményei a következő évek gazdasági si­kereiben jelentkeznek. A jelen ülésszak napirendjén szereplő kérdések megvitatását, az or­szágok felé szükséges ajánlá­sok kidolgozását további gaz­dasági fejlődésünk fontos ál­lomásának tekintjük. Tanácskozásunkon szerepel a hosszabb időre szóló távlati tervek elkészítésének kérdése. A távlati tervek elkészítése új­szerű és rendkívül nagy fel­adatot jelent, hiszen előrelá­tást követel 15—20 éves idő­szakra és 8 szocialista ország népgazdaságának összehangolt fejlesztési programját öleli fel. Ennek szükségessége — mint ismeretes —, azért merült fel, mert az egyes országok nép­gazdaságának leggyorsabb, legésszerűbb fejlődését meg­alapozó arányok kialakítása csak az említett hosszabb idő­szak figyelembevételével kép­zelhető el eredményesen és csak több ország termelőerői­nek összehangolt fejlesztése útján érhető el. A tervszerű, arányos fejlesztés törvénye ilyen módon nemcsak egy-egy szocialista országon belül tör magának utat, hanem fokoza­tosan érvényessé válik a szo­cialista tábor egészére is. Tanácskozásunk másik nagy. fontosságú kérdése a minőségi mutatók megjavításával kap­csolatos. A minőségi mutatók megjavítása lényegében a műszaki színvonal emelését/a műszaki haladást jelenti. Minthogy a műszaki haladás leggyorsabb útja a tudomány és a termelés terén az egyes országokban külön-külön elért eredmények ésszerű kombiná­ciója, az ebben a vonatkozás­ban már meglévő együttműkö­dés további kiszélesítése és az ezen alapuló eredmények - a szocialista társadalmi rendnek a kapitalizmus feletti végső győzelméhez szükséges techni­kai előfeltétel megteremtését segítik elő. Engedjék meg az elvtársak, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közgyűlésé­nek 13. ülésszakát, megnyis­sam és munkájához sok sikert kívánjak. „Kongó népének türelme fogytán van” Lumumba sajtóértekezlete New Yorkban NEW YORK Patrice Lumumba, Kongó miniszterelnöke hétfőn ismét tárgyalt Hammarskjöld ENSZ- főtitkárral Kongó helyzetéről. Később fogadta a sajtó több mint kétszáz képviselőjét, akikkel közölte, hogy felkérte Hammarskjöldöt, állapítsa meg a kongói belga csapatok kivonásának végső határidejét. Az ENSZ-főtitkár biztosította Lumumbát. minden erőfeszí­tést megtesz, hogy teljesíthesse ezt a kérést, és ilyen értelem­ben kíván tárgyalni küszöbön- álló brüsszeli tartózkodásakor. Lumumba hangoztatta, hogy Hamimarskjölddel főleg azok­ról a katonai intézkedésekről tárgyalt, amelyeket a helyzet Kongóban szükségessé tesz, továbbá a Kongónak nyújtan­dó technikai segítség lehetősé­geiről. "Kongó népének türelme fogytán ián* — mondotta, s kiemelte, kormányának az az álláspontja, hogy a belga csa­patoknak maradéktalanul tá­vozniuk kell Kongó egész te­rületéről — tehát azokról a • belga támaszpontokról is, aho­vá a kongói helyőrségekből visszavonultak —, mihelyt az ENSZ rendfenntartó erők el­foglalták helyüket. >*.4 belga katonaság ma is folytatja agresszióját hazánk ellen. Tehát amíg belga csapa­tok ixinnak Kongóban, nem állhat helyre a béke. A béke megbontásáért a felelősség a belgákra hárul és nem a kon­góiakra « — hangoztatta Lu­mumba és hozzáfűzte, felkérte Hammarskjöldöt, szorgalmaz­za a belga csapatok kivonásá­nak meggyorsítását Kérdésekre válaszolva Lu­mumba kijelentette, hogy a belga csapatok kivonásának Mérésében Kongó az ENSZ-re támaszkodik. A kongói kor­mánynak az az óhaja, hogy az ENSZ-csapatok a belga kato­naság kivonulása után segítse­nek helyreállítani a rendet, és nyújtsanak segítséget a fiatal állam új hadseregének meg­szervezésében és kiképzésében. Más kérdésekre Lumumba azt felelte, hogy hazája a »pozitív semlegesség« politi­káját kívánja folytatni. Ezután hangoztatta, »kénytelenek vol­tunk megszakítani diplomáciai kapcsolatainkat Belgiummal, mert ismételten megsértette a kongói—belga szerződést. Ha befejeződött a belga csapatok kivonása, mérlegelni fogjuk a diplomáciai kapcsolatok hely­reállításának lehetőségét«. Csőmbe katangai »miniszter- eSnök« elszakadási kísérletei­vel összefüggésben felvetett kérdésekre válaszolva Lumum­ba kifejtette, Belgiumnak Csőmbe támogatásával az a célja, hogy megfossza Kongót létének alapjától. "Kongó né­pének azonban szilárd elhatá­rozása, hogy megvédi hazája területének sérthetetlenségét és nem tűri Kongó feloszlatá­sát. Kongó egységes marad!*' A belga reakciós körök még Kongó függetlenségének ha­tálybalépése előtt megkezdték cselszövéseiket, hogy markuk­ban tarthassák Katanga tarto­mányt. Egyik ilyen cselszövé­sük, hogy miniszterelnöki címmel ruházzák fel Csombét, aki valójában csupán Katanga tartományi tanácsának elnöke. Csambénak tehát csak a köz­ponti kormány ellenőrzése alá tartozó korlátozott közigazga­tási hatásköre van. A kongói miniszterelnök hangoztatta, hogy kormányá­nak szándékában áll gazdasá­tól, függetlenül azok társadal­mi rendszerétől. Ezután azokkal a híresztelé­sekkel foglalkozott, amelyek szerint Belgium ötven éves szerződést kötött a Congo In­ternational Management Cor­poration amerikai vállalattal nyersanyag forrásainak kifej­lesztésére. Lumumba kijelen­tette, a vállalattal nem kö­töttek szerződést, csupán elvi tárgyalásokat folytattak. A szerződés megkötéséhez a kér­dés tanulmányozására kijelölt bizottság jelentése alapján a kongói parlament hozzájáru­lása lenne szükséges. Lumumba ezután elmondta, hogy New Yorkból Washing­tonba, majd Kanadába szándé­kozik utazni. Tervei szerint csütörtökön indul haza, hogy Leopoldville-ben találkozhas- sék Hammarskjöld főtitkárral. Az ENSZ főtitkárát Kanza, kongói ENSZ-küldött kíséri el útjára. Kuznyecov találkozott Lumumbával New York (TASZSZ). V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió je­lenleg New Yorkban tartózko­dó első külügyminiszterhelyet­tese találkozott Patrice Lu- m.umbával, a Kongói Köztársa­ság miniszterelnökével. Meg­vitatták a legutóbbi kongói eseményekkel összefüggő kér­déseket. A beszélgetésen szovjet rész­ről résztvett még A. F. Dob- rinyin, a szovjet külügyminisz­térium amerikai osztályának vezetője és P. D. Morozov, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselőjének helyettese. gi segítséget kérni több ország. (MTI) Cabot Lodge hamis térképpel próbálja igaxolni, hogy ax RB—47-es kémrepülógép nem követett el agressxív cselekedetet A Biztonsági Tanács hétfői ülése New York (TASZSZ). A Biztonsági Tanács hétfőn ösz- szeült, hogy folytassa az ame­rikai RB—47-es kém/epülőgép tárgyában benyújtott' szovjet panasz megvitatását. Az ülésen elsőnek az ameri­kai ENSZ-küldöttség vezetője szólalt fel. Henry Cabot Lodge ameri­kai delegátus megismételte az amerikai kormány légből ka­pott állítását, amely szerint a Szovjetunió határait meg­sértő RB—47-es katonai repü­lőgépet nemzetközi vizek fe­lett lőtték le. Hogy ezt az ál­lítást alátámassza, az ameri­kai delegátus valamiféle tér­képet mutatott fel, amely sze­rinte a repülőgép útját tükröz­te. Lodge elismerte, hogy az amerikai felderítő repülőgép teljesen kikapcsolta rádióbe­rendezéseit, amikor szovjet te­rülethez közeledett. Mégis igyekezett meggyőzni a Biz­tonsági Tanácsot arról, hogy az amerikai katonai hatóságok holmi »-műszaki« eszközökkel pontosan követni tudták a re­pülőgép útját. Lodge határozati javaslatot terjesztett be, amelynek cél­ja hosszas huzavonába ful- lasztani az ügyet és megaka­dályozni, hogy a Biztonsági Tanács elítélje azokat a békét veszélyeztető agresszív cse­lekményeket, amelyeket az amerikai katonai vezetés a Szovjetunió ellen követett el. Az amerikai határozati ja­vaslat egy szóval sem ítéli el a berepülést. Azt javasolja, hogy az incidens kiderítését bízzák külön bizottságra, vagy vigyék nemzetközi bíróság elé, jóllehet a szovjet jegyzékek már részletesen és bőségesen feltárták a provokációs bere­pülés körülményeit. Ezután V. Kuznyecov szov­jet megbízott mondott rövid beszédet. Kuxnyeeov felszólalása — Mindenekelőtt szeretném kijelenteni — mondotta —, mindaz, amit az Egyesült Ál­lamok képviselője arról mon­dott, hogy az RB—47-es kato­nai bombázógép állítólag nem sértette meg a Szovjetunió lé­giterét, elejétől végig durva kitalálás, melyét azzal a cél­lal agyaltak ki, hogy megté­vesszék az Egyesült Államok népét és a világ közvélemé­nyét. Nem elegendő szép sza­vakat mondani a »tudományos értesülésekről«. A kijelentés mögött nem állnak való té­nyek: a térképek — bármeny­nyire tetszetősen készítették is el őket — hamisítványok. Helyénvaló megkérdezni Lod­ge úrtól: Valóban úgy véli-e, hogy színpadias fogásai, ame­lyeket az utóbbi időben mind gyakrabban alkalmaz a Biz­tonsági Tanácsban, bárkit is meggyőzhetnek? Régesrég megérthette volna, hogy a Biztonsági Tanács nem alkal­mas hely az HyenMíatásvadász mutatványok számára. A diverzáns és kémfelada­tokra kiküldött RB—47-es ame­rikai fegyveres bombázógép megsértette a Szovjetunió ál­lamhatárait, és behatolt a Szovjetunió légiterébe. Ily- módon agressziót követett el országunk ellen. E cselekmény szervezői felelősséggel tartoz­nak tetteikért. — Az Egyesült Államok képviselője képmutatóan ját­szik az RB—47 repülőgép sze­mélyzete hozzátartozóinak ér­zelmeivel: ez példa nélkül ál­ló cinizmus. Mi megértjük a hozzátartozók érzéseit. Ezzel kapcsolatban azt szeretném mondani Lodge úrnak, hogy a könnyekért és szenvedésekért, amelyeket ezeknek a csalá­doknak el kell viselniük, a fe­lelősség teljes egészében a Szovjetunió határait megsértő amerikai repülőgép provoká­ciós berepülésének szervezőit terheli. Hozzájuk kell címezni a jogos kérdést azoknak, aki­ket a veszteség ért, és minden­kinek, aki a béke fenntartásá­ra törekszik: milyen jogon ját­szottak a személyzet tagjainak életével, amikor a repülőgépet egy nyilvánvalóan agresszív cselekedet végrehajtására irá­nyították az Egyesült Államok határaitól több mint 10 000 ki­lométerre? Lodge úr, legyen önnek elegendő bátorsága, hogy válaszoljon erre a kér­désre. A Pentagon és azok, akik annak tevékenységét jó­váhagyják, nem első ízben játszanak értelmetlen játékot saját agresszív politikájuk ér­dekében az alájuk rendelt em­berek életével. Ideje, hogy vé­get vessenek ennek! — A Szovjetunió határozot­tan ellenzi, hogy bármiféle vizsgálatot folytassanak, bár­miféle bizottságot alakítsanak. A Biztonsági Tanács kimerítő adatokkal rendelkezik, ame­lyek nyilvánvalóan és határo­zottan arról tanúskodnak, hogy az RB—47-es amerikai bombázórepülőgép, amelyet a Szovjetunió légi terében lelőt­tek, agresszív repülést hajtott végre. Az a javaslat, hogy hozzanak létre bizottságot va­lamiféle vizsgálat végrehajtá­sára, csak egy célt szolgálhat: összezavarni ezt a világos ügyet, megtéveszteni a közvé­leményt, és ilymódon kibújni a felelősség alól, amely a pro­vokációs repülés szervezőit terheli. Éppen ezért nincs szükség bizottságra, hanem el kell ítélni, és rendre kell uta­sítani az agresszort. Magától értetődik, hogy mint a Szovjetunió és néoe el­len irányuló rosszindulatú rá­galmat, a legerélyesebben fél­resöpri mindazt, amit a Szov­jetunió. politikájával kapcso­latban itt elmondtak. — Világos, hogy a hideghá­borús politika fokozásának hí­vei — akiknek Lodge úr szó­szólója — igyekeznek másokra hárítani a felelősséget és meg­téveszteni a közvéleményt. — Senkinek semmiféle csa­ló módszerek és mesterkedé­sek segítségével nem fog si­kerülni elkendőzni a népek elől az igazságot a Szovjetunió békeszerető külpolitikáját il­letően. — A szovjet kormány kö­vetkezetesen harcolt és har­col a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az egyetemes bé­ke fenntartásáért és megszilár­dításáért, s mindenképpen fej­leszteni kívánja valamennyi néppel az egyenlőségen alapu­ló kapcsolatokat. Sajnos, Lod­ge úr beszéde nem arról ta­núskodik, hogy az Egyesült Államok kormánya ugyanezen az úton kíván haladni. Ellen­kezőleg, ez a kormány tovább­ra is folytatni kívánja a békét veszélyeztető politikát. A Kuznyecov után felszólaló Pierson Dixon angol küldött igyekezett tisztára mosni a provokációkban bűnös ameri­kai katonai klikket, amelynek az angol kormány is bűnrésze­sévé vált a légitámaszpont rendelkezésre bocsátásával. Hasonló hangon szólalt fel az Egyesült Államok másik NA- TO-szövetségesének, Francia- országnak megbízottja, Ar- mond Bérard is. Ezzel véget ért a Biztonsági Tanács hétfői ülése. A követ­kező ülést keddre tűzték ki. Hruscsov üdvözlő távirata Fidel Castróhoz Az Amerikai Államok Szervezete augusztus 15-én tárgyalja a kubai panaszt Moszkva (MTI). A TASZSZ Szovjetunió szerepe ebben nem utolsó lesz. WASHINGTON Az UPI értesülése szerint az Amerikai Államok Szervezeté­nek bizottsága hétfői ülésén úgy döntött, hogy az Egyesült Államok ellen emelt kubai pa­nasz megtárgyalásának szín­helyéül Costa Rica-i San Jose városát, az ülésszak kezdeté­nek idejeként pedig augusztus 15-ét javasolja. A bizottság ja­vaslata fölött az Amerikai Ál­lamok Szervezetének tanácsa pénteki ülésén dönt. PEKING A Renmin Ribao kommen­tárt fűz Kína és Kuba között megkötött gazdasági és kultu­rális szerződésekhez és méltat­ja a kínai—kubai barátság el­mélyülését. Hangsúlyozza a lap, hogy a kínai nép lelkesen támogatja a kubai nép igaz harcét az amerikai beavatko­zás ellen. Valdivia válságos napjai Santiago de Chile (MTI). Hét­főn megkezdődtek a földren­gés sújtotta dél-chilei Valdivia válságos napjai. Mint a Reu- ter-iroda és az AP jelenti, a várostól 90 kilométerre lévő és a májusi földrengések követ­keztében roppant mértékben felduzzadt Rinihue-tó vize megindult a völgyekben lévő 12 kiürített falu és Valdivia fe­lé. Kéthónapos megfeszített ték és a hatóságok most tekin­tettel a veszélyre, elrendelték a még ott maradt 30—40 000 lakos távozását, s egyben ki­hirdették a riadóállapotot. Ha ugyanis nem sikerül szabályo­san levezetni a Rinihue fel­gyülemlett víztömegét, akkor a várost négy—öt méter ma­gas ár önti el, s elpusztítja azokat az épületeket is, ame­lyek a százezer lakosú város­jelenti, hogy Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke a kubai forra­dalmi ünnep alkalmából táv­iratban üdvözölte Fidel Castro miniszterelnököt. A szovjet kormányfő kiemeli táviratá­ban, hogy a szovjet nép nagy örömmel fogadta a független kubai állam megszületését, és n ély rokonszenwel kíséri a kubai népnek azt a lankadat­lan eltökéltségét, hogy meg­őrizze forradalmi vívmányait. Az üdvözlő távirat hangsú­lyozza, hogy a kubai forrada­lom új feltételeket teremtett a nemzeti felszabadító mozga1 lomnak további kibontakozá­sára. A kubai nép harca szer­ves része annak a közös küz­delemnek, amit a béke és a haladás erői a tartós béke biztosításáért vívnak. A Szov­jetunió — folytatódik a táv­irat — a függetlenségükért és szabadságukért küzdő népek érdekeinek védelmét és a bé­két szolgáló politikájához hí­ven kellő támogatást nyújt Ku­ba népének igazságos harcá­ban. Hruscsov hangsúlyozza táv­iratában, hogy ha fegyveres beavatkozás történik Kuba el­len, akkor Kuba megfelelő tá­mogatásban részesül. Kijelen­tem önnek — írja Hruscsov Fidel Castrónak —, hogy a munkával sikerült több gátat és elvezető csatornát építeni, de a mérnökök véleménye sze­rint a hatalmas, három millió köbméternyi víztömeg lezúdu- lása az új gátak átszakadása esetén katasztrófális következ­ményekkel járhat. Valdiviát eddig kétharmadrészt kiiirítet­ban a földrengések után még épen maradtak. Hétfőn a reggeli órákban nagyobb erővel kezdett utat tömi magának a lezúduló víz­tömeg, és VaJdivia alacso­nyabb fekvésű negyedei má# víz alá kerültek.

Next

/
Thumbnails
Contents