Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-21 / 171. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1960. július 21* Szovjet jegyzék Washingtonhoz és Bonnhoz (Folytatás az 1. oldalról.) mánya felelőtlen politikájáért. A történelem tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy Németország újrafelfegyvérzé­sével foglalkozó országok ma­guk váltak a német agresszió első áldozataivá, A szovjet kormány a legko­molyabban figyelmezteti az Egyesült Államok kormányát, hogy az az út, amelyre lép, ve­szélyes következményekkel fenyegeti az európai népek bé­kéjét és biztonságát, s a kö­vetkezményekért minden fele­lősség az Egyesült Államok kormányára hárul. A szovjet kormány arra kényszerül, hogy olyan szüksé­ges ellenintézkedéseket foga­natosítson, amellyel szavatolja a Szovjetunió és szövetségesei biztonságát,. Európa és a vi­lág békéjét — fejeződik be az Egyesült Államok kormányá­hoz intézett jegyzék. A bonni korrAányhoz inté­zett szovjet jegyzék rámutat, hogy a szövetségi kormánynak a jelek szerint nem felel meg a nemzetközi helyzet javulá­sa, s az NSZK uralkodó körei­nek egész politikája a fegy­verkezési hajsza fokozásán, az államok között kialakult fe­szültség állandósításán alapul. A nyugatnémet militaristák olyan fegyverhez jutnak, ame­lyek katasztrofális következ- ménj'ekkel terhes katonai konfliktus kirobbantására használhatnak fel. A hónapról hónapra fokozódó revansis- ta mozgolódás, a szomszéd ál­lamok ellen szüntelenül han­goztatott területi igények, az NSZK "különleges történelmi küldetéséről« szóló elmélkedé­sek mind-mind mutatják, mi­lyen .céljai vannak az NSZK militarizálásának, miféle zász­lók alatt nevelik a Bundes­wehr katonáit. -- A gyorsított fegyverkezési intézkedések ismételten tanú­sítják: a szövetségi kormány nem azért tiltakozik a béke- szerződés megkötése ellen, mintha az ország egyesítéséi'"! gondoskodnék, hanem azért, mert igyekszik mielőbb fel­fegyverkezni agresszív céljai­nál megvalósítására. Az új amerikai—nyugatnémet kato­nai összeesküvés durván sérti azokat a kötelezettségeket, amelyek a feltétel nélküli ka­pitulációból és a szövetsége­sek egyezményeiből Német­országra hárulnak. j A szovjet kormány kénytelen emlékeztetni rá, hogy a feltétel nélküli megadás feljogosítja a szövetséges hatalmakat, min­den szükségesnek ítélt eszköz­zel biztosítsák a kapituláció céljainak megvalósítását — hangoztatja a jegyzék. A szovjet kormány befeje­zésül figyelmezteti a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányát, hogy minden felelős­séget viselnie kell mai csele­kedeteiért, valamint az ezek­re válaszul foganatosítandó akcióknak valamennyi követ­kezményeiért. (MTI) Leopoldville-i helyzetkép Leopoldville (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentései azt állítják, hogy a Leopoldville- be visszatérő Lumumba mi­niszterelnököt a parlament nem túlságosan kedvező han­gulatban fogadta. A szenátus ismételten kifejezi azt az igé­nyét, hogy Lumumba terjessze elő politikai programját. Mint az AP közli, Gizenga minisz- ' terelnökhelyettes a szenátus­ban bejelentette, hogy a prog­ram kész, és azt szerdán elő­terjesztik. A Lumumba-ellenes irány­zat vezetője a parlamentben Albert Kalonzsi, a Kaszai tar­tománybeli Baluba-törzs és .párt uezére. Kijelentette, meg­kísérli a Lumumba-kormány megdöntését, és az ENSZ-szel való együttműködés program­jával lép fel ellene. Az UPI hírügynökség szerint Lumum­ba híveinek tábora nagy, de a miniszterelnök a képviselő­házban nem rendelkezik több­séggel. i Lumumba kedd esti rádió­beszédében emlékeztetett az ENSZ-hez intézett korábbi üzenetére, amely szerint köte­lességének tartja, hogy más országok segítségét vegye igénybe,, ha az ENSZ nem ké­pes feltartóztatni a folytatódó belga agressziót. A Reuter leopoldville-i nyu­gati diplomaták véleményét idézve azt írja, hogy Lumum- bát a belga csapatok azonnali kivonására vonatkozó követe­lésében támogatja a Kongóban tartózkodó ENSZ-erőket nyúj­tó négy ország: Ghana, Tuné­zia. Marokkó és Etiópia. Ezek az országok támogatják továb­bá azt az elhatározását, hogy ha szükséges, erőszakkal is visszaszerzi Katanga tarto­mányt. Miközben fokozatosan ér­keznek az ENSZ-erők egységei Leopoldville-be, a városban lassanként helyreáll a minden­napi élet. Kedden már több üzlet ismét kinyitott. Ezek leg­nagyobb részét most az afri­kai személyzet vezeti, miután a belga "gazdák« elmenekül­tek. A 630 főnyi svéd zászilóalj útban Kongó felé Ghazából Kairóba érkezett. A zászlóaljat Kairóból repülőgépen szállít­ják Leopoldville-be. Az AP jelentése szerint az angol légierő gépei is részt vesznek a ghanai csapatok szállításában. Eddig 964 gha­nai katona érkezett Kongóba és létszámuk ^összesen körül­belül 2400 lesz. A szovjet sajtó az amerikai kémtevékenységről Moszkva (MTI). Az amerikai kímrepülőgép provokációi kap- csán az elmúlt napokban a szov­jet sajtóban több cikk jelent meg arról, hogy az Egyesült Államok felderítő szervei más módon is próbálkoznak kémtevékenységgel. A Krasznaja Zvezda például bosz- szabb cikket közölt arról, hogy a Varsói Szerződés alapján a Né­met Demokratikus Köztársaságban állomásozó szovjet alakulatokról az amerikai felderítő szervek min­den módon megpróbálnak adato­kat szerezni. A Szovjeíszkaja Rosszija szer­dán közölte K. Tromifov cikkét, amely ismerteti, milyen eszközök­kel próbálnak kém-adatokat gyűj­teni az amerikai felderítők a Szov- jelmr.óban. A cikk szerzője meg­állapítja: Allen Dulles nemrégen kör •itat tett Nyugat-Európában és többek között meglátogatta Ang- , Franciaországot és Nyugat- Nérretor~zágot. »Ar, út célja teljességgel vilá­gos: Allen Dulles felül akarta víz " "ni az Egyesült Államok eu­rón?.i szövet: égéseinek felderítő s-zr-vaí*, hogy még inkább akti- miáljr. r.k:v* munkájukat a Szov­jetunió ág a szocialista tábor or­szági A cikkben közölt adatokból ki­derül, hogy az amerikai felderí­tők nem egyszer diplomáciai munkatársaknak álcázzák magu­kat. N. Sz. Hruscsov amerikai lá­togatásakor például Moszkvában tetten érték az amerikai nagykö­vetség egy beosztottját, amint kémtevékenységet folytat. I960 ja­nuárjában több moszkvai nyugati nagykövetség beosztottja utazott Kurgan városába. Üközben a nyu­gati követségek beosztottai fény­képfelvételeket készítettek a vas­útvonal mellett fekvő fontosabb katonai objektumokról ipari és közlekedési berendezésekről. A tetten ért kémeknél különleges fel­jegyzéseket is találtak. Nem ritkán az imperialista fel­derítő szervek kémei beférkőznek a különböző hivatalos küldöttsé­gek soraiba is. Az egyik szovjet repülőgépgyárat nemrégiben pél­dául felkereste a nyugati repülő- gépgyártás szakembereinek kül­döttsége. A küldöttség tagjai kö­zül ketten a gyárban különleges feljegyzéseket készítettek, sőt megpróbáltak egyes alkatrészeket ellopni. Így például az egyik tet­ten ért kémnél megtalálták a su­gárhajtású repülőgépek turbinájá­nak lapátját, amelyet az egyik munkahelyről lopott el. Mint utó­lag kiderült, a két kém hamis ürü­gyekkel férkőzött a delegációba, semmi közük sem volt a repülő­gépgyártási szakemberekhez Szobolev szovjet küldött a Biztonsági Tanácsban megbélyegezte az Egyesült Államok Kuba ellen irányuló akcióiát kubai lapok Szobolev beszédéről Havanna (TASZSZ). A Cal­le, a Combate, a Noticias de Hoy és a Prensa Libre című havannai lapok vastagon sze­dett címek alatt közlik Szobo­lev szovjet küldött nyilatkoza­tát, mely szerint, ha Kubát tá­madás érr^é, a Szovjetunió megsegíti. »A kubai nép — írja a Calle — hálás Szobolevnek a Bizton­sági Tanácsban elmondott sza­vaiért: Ne bántsátok Kubát!« »Tudjuk — folytatja a lap —, hogy harcunkban nem va­gyunk egyedül, hogy a szocia­lista országok baráti kezet nyújtottak nekünk. A kubaiak tudják, hogy az ültetvényesek, a gyarmatosítók és a fegyveres támadók miért gyűlölik any- nyira a Szovjetuniót; azért, mert a Szovjetunió barátja né­pünknek, mert mellénk áll az imperialisták és lakájaik el­len folytatott harcunkban.« »A Szovjetunió népünk ér­dekeit védi, amikor meglec­kézteti ellenségeinket« — fe­jezte be a Calle a cikket. (MTI) Tüntetések Guatemalában New York (MTI). A Bizton­sági Tanács kedd délelőtti ülésén Szobolev szovjet kül­dött másfél órás beszédében foglalkozott az Egyesült Álla­mok Kuba ellen kifejtett el­lenséges akcióival, síkraszállt Kuba függetlensége és szuve­renitása mellett, és módosítást terjesztett elő az argentin— ecuadori határozati javaslat­hoz, amely Kuba panaszát az amerikai államok szervezete elé akarja utalni. Szobolev hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanácsnak meg kell akadályozni azokat a pró­bálkozásokat, amelyek célja a kérdést az amerikai államok szervezete elé Utalni, mert ez a szervezet az Egyesült Álla­mok befolyása alatt áll, s Wa­shington olyan határozatot tud elfogadtatni vele, amilyet ép­pen akar. A továbbiakban rámutatott, hogy az Egyesült Államok Ku­ba ellen, végrehajtott agresz- szív cselekedetei a nemzetközi békét fenyegetik. A két or­szág között felvetődött vitás kérdéseket tehát nem lehet re­gionális jellegűeknek tekinte­ni, mert ez ellentétben állana az ENSZ alapokmányának szellemével. Részletesen foglalkozott az Egyesült Államok latin-ame­rikai politikájával, és hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Álla­mok most Kuba ellen ugyan­olyan módszereket alkalmaz, mint amilyeneket annak ide­jén Guatemala demokratikus kormánya ellen alkalmazott. Figyelmeztette az Egyesült Ál­lamokat, tartózkodjék az ag­ressziótól Kuba ellen, mert — mint az ADN tudósítója írja — a szovjet nép nem maradhat közömbös, ha fegyveres inter­venciót hajtanak végre Kuba ellen. Az Egyesült ' Államok uralkodó köreinek nem szabad abban az illúzióban ringatniuk magukat, hogy a szovjet nép nem használná fel a maga ere­jét Kuba érdekében, ha Kuba ezt kémé tőle. Cáfolta azokat a híresztelé­seket, amelyek szerint a Szov­jetunió katonai támaszpontot akar létesíteni Kuba területén. A Szovjetuniónak olyan fegy­verei vannak — mondotta az AFP jelentése szerint Szobo­lev —, amelyeket, a Szovjet­unió területéről megfelelően alkalmazhat, s így nincs szük­sége támaszpontokat létesíteni más országok területén sem Kubában, sem másutt. Szobolev végül javasolta az argentin—ecuadori javaslat módosítását olyan értelemben, hogy abból töröljék az ameri­kai államok szervezetére vo­natkozó részeket. Bejelentette, hogy a határo­zati javaslat mellett fog sza­vazni, ha módosításait elfo­gadják. Befejezésül követelte, hogy a Biztonsági Tanács ítél­je el az Egyesült Államokat Kuba ellen irányuló agresszív cselekedetei miatt. Rövid szünet után Cabot Lodge, az Egyesült Államok képviselője emelkedett szólás­ra, és mint hogy érdemben nem tudta cáfolni az Egyesült Államok ellen felhozott váda­kat, kommunistaellenes szóla­mokkal igyekezett visszautasí­tó azokat. A Biztonsági Tanács végül szavazott az előterjesztett ja­vaslatok, illetve a módos:;. :ok fölött. A tanács .11 tagja kö­zül kilenc — a Szovjetunió és Lengyelország képviselője tar­tózkodott a szavazástól — meg-' szavazta az eredeti argentin— ecuadori határozati javaslatot, amelynek értelmében elha­lasztják a kubai panasz meg­vitatását mindaddig, amíg eb­ben a kérdésben állást nem foglal az amerikai államok szervezete. Ezzel a Biztonsági Tanács befejezte a kubai panasz meg­vitatását. A Pravda vezércikke a kommunista és munkáspártok bukaresti tanácskozásáról Guatemala (MTI). Guatema­lában egyre feszültebb a hely­zet. Mint az AP jelenti, ked­den este az előzőleg elrendelt gyülekezési és tüntetési tila­lom ellenére a főváros utcáin tüntetések voltak a rögtönbí- ráskodás- kihirdetése ellen. A tüntetők éltették a jelenleg száműzetésben lévő haladó gondolkozásé Jacobo Arbenz Guzman volt köztársasági el­nököt. A tüntetéseket a rend­őrség oszlatta szét. A guatemalai kormány ki- menési tilalmat rendelt el es­te 10 órától hajnalig. Ugyan­akkor felfüggesztette minden politikai párt tevékenységét. Moszkva (TASZSZ). A Prav­da szerdai számának vezércik­ke a kommunista és munkás­pártok bukaresti tanácskozásán hozott határozat jelentőségét méltatja. A vezércikkben a kö­vetkezők olvashatók: Egyre szilárdabbakká lesz­nek a szocializmus állásai, az imperializmus pozíciói pedig gyengülnek, mindenütt erősöd­nek és aktivizálódnak a béke, a demokrácia és a szocializmus erői. Nagy politikai és elméleti je­lentőségű, fontos dokumentum az SZKP Központi Bizottság plénumán elfogadott »Határo­zat a kommunista és munkás­pártok képviselőinek bukaresti tanácskozásáról«. Ez az ok­mány kifejezi pártunk vélemé­nyét a mai társadalmi^ fejlődés aktuális problémáiról,- azokról az elvi kérdésekről, amelyek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom előtt állnak. Az SZKP plénumának hatá­rozatai újra megmutatják, hogy pártunk hű a moszkvai nyilat­kozat és a békekiáltvány alap­elveihez. Ezeket a dokumentu­mokat a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom át­fogó harci programjának lehet tekinteni. A jelenlegi viszo­nyok között nagy jelentőségűek a nyilatkozat és a békekiált­vány marxista—leninista téte­lei. Teljes mértékben érvényes a békekiáltvány ismert tétele arról, hogy »ma már megaka­dályozható a háború, s meg­őrizhető a béke«. Pártunk szilárdan az alkotó marxizmus—-leninizmus tala­ján áll. »A marxizmus—leni- nizmus tanítása alapján —• mondotta Hruscsov elvtárs — magunknak kell gondolkod­nunk, alaposan tanulmányoz­nunk kell az életet, elemezni a jelenlegi helyzetet, és olyan következtetésekre kell jutnunk* amelyek a kommunizmus ja­vára válnak«. Ilyen elméleti következteté­seket és általánosításokat hagytak jóvá és fogadtak el a testvérpártok a marxista—le­ninista tudomány gazdagításá­ra, és Ugyanezt tette pártunk XX. és XXI. kongresszusán. Az SZKP plénuma rámutat tott, hogy a kommunista és 'munkáspártok előtt álló fel­adatok sikeres teljesítése meg­követeli, hogy továbbra is har­cot folytassunk a revízió niz- mus, a dogmatizmus és a szek- tásság ellen, mert azok ellent­mondanak a marxizmus—leni­nizmus alkotó jellegének, és akadályozzák a szocialista tá­bor, a forradalmi munkás- és felszabadító mozgalom összes erőinek felsorakoztatását az imperializmus ellen a békéért, a szocializmusért vívott küz­delemben. A nemzetközi kommunista mozgalmat egyesíti a munkás- osztály'és valamennyi dolgozó felszabadításának nagy céljaj A testvéri kommunista és mun­káspártokat összefogja és egy­ségbe forrasztja a marxista- leninista tanítás, s a gyakorla­ti megvalósításért vívott harc? A nemzetközi kommunista mozgalom helyes lenini úton halad nagy történelmi célja felé. Az egész nemzetközi kom_ munista mozgalom, a szocialis­ta tábor egységének oltalma­zása és erősítése, az eszmei fegyver tisztántartása, a mun­kásosztály ügyéhez, a marxiz­mus—lenini amis zászlajához való állhatatos hűség minden ország kommunista és mun­káspártjának szent kötelessé® ge. (MTI) '■ ■ t Macmillan védelmébe vette az amerikai kémrepüléseket Heves vita az angol alsóházban » London (MTI). Az angol al­sóház keddi ülésén Macmillan miniszterelnök hivatalos nyi­latkozatot tett a Szovjetunió területe felett lelőtt RB—47-es amerikai gép provokációs re- pülőútjáról. Egyszersmind is­mertette az angol kormánynak a július 11-i szovjet tiltakozó jegyzékre adott válaszát. Mint a TASZSZ jelenti, Mac­millan a tények meghamisítá­sával azt állította, hogy a szov­jet kormány alaptalanul tilta­kozik az amerikai gép berepü­lése miatt. Sőt, Macmillan azt állította, hogy »a szovjet kor­mányt súlyos felelősség terheli az amerikai repülőgépet lelövő szovjet pilóta eljárásáért«. Az angol miniszterelnök sze­rint — mint nyugati hírügy­nökségek jelentéseiből kiderül — nem tekinthető agresszív akciónak, ha Nagy-Britannia területét az amerikai légierő a nemteettközi légitérben folyta­tott »jogos cselekedetekre« használja. Macmillan kijelen­tette továbbá, »az angol kor­mány nem fogadhatja el a Szovjetunió jegyzékének azt a megállapítását, hogy az RB— 47-és gép megsértette a Szov­jetunió légiterét«. Az angol válaszjegyzék tá­mogatja az RB—47-es repülő­gépincidens tárgyában elfog­lalt amerikai álláspontot. Macmillan a kérdéssel kap­csolatban világosan kifejtetté, hogy továbbra is megmaradnak angol területen az amerikai katonai támaszpontok. Mint nyugati hírügynöksé­gek jelentik, Macmillan az al­sóház keddi ülésén felolvasta Hruscsov miniszterelnökhöz intézett személyes levelét. Macmillan a levélben meg­próbálja a Szovjetunióra hárí­tani a felelősséget a kelet— nyugati kapcsolatokban az utóbbi időben bekövetkezett kedvezőtlen változásokért, és megemlíti a genfi leszerelési értekezlet megszakadását, az RB—47-es repülőgép incidenst, valamint a Szovjetunió kor­mányának a kongói kérdésben elfoglalt álláspontját. A soro­zatos amerikai kémrepülésekét Macmillan úgy igyekszik fel­tüntetni, mintha azok csupán jelenségei és nem előidézői lennének a nemzetközi feszült­ségnek. A Hruscsov miniszterelnök­höz intézett levél felolvasása után heves vita kezdődött, amelyben a munkáspárti kép­viselők éles szavakkal bírálták a kormány külpolitikáját. Gaitskell, a munkáspárti el­lenzék vezére javasolta, hogy »Nyugat pozitív formában .já­ruljon hozzá a feszültség csök­kentéséhez«. Megkérdezte, va­jon a Kínai Népköztársaság és India nem vehetne-e részt a legfelsőbb szintű tárgyaláso­kon. Kétségbe vonta végül an­nak helyességét, hogy — mint mondotta — »amerikai repülő­gépek oly közel szállhassanak el a szovjet területhez«. A munkáspárti ellenzék ve­zére ugyanakkor teljes támoga­tásáról biztosította Macmillan miniszterelnököt Hruscsovhoz intézett levele tárgyában. Gaitskellnek ez az utóbbi megnyilatkozása hangos nem­tetszésre talált a munkáspárti képviselők soraiban, és egyre- másra hangzottak el a kor­mányt bíráló felszólalások. Zillicaus megkérdezte Mac- millant, szándékozik-e a kor­mány követelni az Egyesült Államoktól, hogy szüntesse be angol területekről a Szovjet­unió határain túlra irányuló berepüléseit, illetve szándéko­zik-e követelni a kormány az amerikai támaszpontok felszá­molását. Hughes1 munkáspárti képvi­selő rámutatott, hogy a mun­káspárti képviselők közül so­kan nem helyeslik Gaitskell­nek az angol kormányt támo­gató nyilatkozatát. Követelte, hogy intézzenek jegyzéket az Egyesült Államokhoz az RB— 47-es repülőgépincidens tár­gyában, és rámutatott: az ame­rikaiakat terheli a felelősség a legutóbbi provokációkért, ame­lyek a nemzetközi helyzet rom­lásához vezették. Macmillan a kérdésekre adott válaszaiban makacsul bizony­gatni igyekezett az amerikai támaszpontok fenntartásának »szükségességét«, csupán Ma­son munkáspárti képviselő kér­désére válaszolva ismerte be: »Tagadhatatlan, hogy egy or­szág határainak közelében vég. zett repülések feltétlenül bosz- szantóak az érintett ország számára, és mi sem örülnénk az ilyesminek«. Grimond, a liberális párt parlamenti vezére megkérdez­te, vajon Anglia szövetségesei egyetértenek-e a Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz in­tézett levéllel, és az »a tárgya­lások folytatását célzó új nyu­gati lépések előjátékénak te­kinthető-e?« Macmillan közölte, hogy tá­jékoztatta a levél tartalmáról Angila szövetségeseit. Munkáspárti képviselők bí­rálták az angol kormány kínai politikáját is. Harold Davies megkérdezte, vajon hajlandó-e most Macmillan meghívni Csou En-laj kínai miniszterelnököt John Stonahouse kifejtette, hogy véleménye szerint Mac- milían-nak örömmel kellene fogadni, ha meghívnák Peking- be és »békeközvetítő« szerepét kellene vállalnia Kína és a rövidesen hatalomra kerülő új amerikai kormány között. A kérdésre adott válaszában Macmillan hangoztatta, hogy »nem készül Kínába«, és né­zete szerint »a jelenlegi idő­pont nem alkalmas Csou En- laj meghívására sem«.

Next

/
Thumbnails
Contents