Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-16 / 141. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1960. június M, ft Japán minden részében megkezdődött a tüntető sztrájk 1 nyugati hatalmak megakadályozzák feladata teljesítésében a tizhatalmi leszerelési bizottságot Tokió. Szerdán a kora reg­geli érákban Japán minden ré­szében megkezdődött a tüntető sztrájk az amerikai—japán úgynevezett új biztonsági szer­ződés és Eisenhower látogatása ellen, továbbá a Kisi-kormány lemondásáért. A vasutas-sztrájkban részt vett Japán 90 magán-vasúttár­saságának munkássága. A két­órás sztrájk nagy forgalmi ké­séseket okozott. A vasútigazga- tóságok úgynevezett vasúti őrei munkára akarták kényszeríteni a vasutasokat, emiatt több he­lyen összetűzésekre került sor: Japán 202 legnagyobb posta- hivatalának dolgozói egyórás sztrájkjuk alatt gyűléseket tar­tottak. Később további hatezer hivatal követte példájukat; A gyárak és üzemeik munká­sai Japán jni-nden részében munkamegkezdéskor rövidebb- hosszabb sztrájkba léptek, gyű­léseket tartottak és tüntettek. A jelentés szerint megszakítot­tak munkájukat a japán kül­ügyminisztérium, pénzügymi­nisztérium és . nevelésügyi mi­nisztérium dolgozói is. Több helyen összetűzésre-ke­rült sor. A szerda reggeli jelen­tések szerint az összetűzések­ben 26 személy megsebesült. Tokió utcáin szerdán d T előtt ismét tüntetők töme­géi vonultak fel. A parla­ment előtt mintegy 35 000 főnyi tömeg követelte a «-biztonsági szerződés-« visz-i szautasítását. A parlamen­tet ötezer rendőr védte, A majdnem hatmilIMó japán sztrájkoló megmozdulását tá­mogatja a japán fiatalok óriási .tömege. A kandszai társadalomtudo­mányi társaság 158 tudósa kedden kiadott nyilatkozatában a Kisi-kormány lemondását és a parlament feloszlatását kö­vetelte. A kiotói egyetem taná­rai szövetséget alakítottak, a Japán Jogászok Szövetsége is elhatározta, hogy tagjai részt Eisenhower Manila (MTI). A Fülöp-szi- getekr amerikabarát kormánya rtágy tömegeket vonultatott fel kedden a Manilába érkezett Eisenhower «amerikai ízű« — konfetti-dobálássál tarkított fo­gadásához, de felvonultak fel­iratos táblákkal a látogatás el­len tiltakozó szakszervezeti ta­gok és diákok is, Eisenhower, akit amerikai polgári ruhás rendőrök és amerikai katonák sűrű fala zárt el a tömegtől, a repülőtéri üdvözlésre válaszolva elismer­te, hogy az »ellentéteik kikü­szöböléséről*t akar tárgyalni. Szerdán Eisenhower és Gar­da elnök egy órán át tanács­kozott, James Hagerty, Eisen­hower szóvivője később kije­lentette, hogy Garcia újból A tokiói hatóságok Eisenho­wer személyének védelmére máris elrendelték, hogy a bevo­nulási útvonal környékén már egy félórával Eisenho­wer megérkezése előtt le kell zárni a forgalmat, most pedig azt mérlegelik, hogy »baloldali szervezetek tagjainak« megtiltják a közlekedést a szomszédos utcákban is. A rendőrség főparancsnoka szigorú parancsot adott a japán Tokió (MTI). Tokióban szer­dán este sok ezer főnyi tün­tető tömeg áttörte a rendőr- kordont és behatolt a japán parlament területére. A nyugati hírügynökségek tudósítói arról számolnak be, hogy a késő esti órákban rend­kívül heves és véres harcok folytak a parlament területére benyomult sok ezer tüntető és a rendőrség között. A tüntetők botokkal és kö­vekkel támadtak a rendőrökre és több órán át megszállva tar­tották a parlament területének jelentős részét. Ütemesen hang­zott a kiáltás: »Akasztófára Kisdvel!« — »Hatálytalanítsák a japán—amerikai szerződést!« A tüntetők ledöntötték a par­lament bejáratának kapuit és a kapuk mögött utolsó bari­kádként felállított 16 rendőr­ségi teherautó közül hármat felborítottál^, nyolcat pedig fel­gyújtottak. Manilában »korszerű fegyvereket« kért az Egyesült Államoktól. A kora délutáni órákban Eisenhower beszédet mondott a Fülöp-szigeti parlament két házának együttes ülésén. A nemzetközi feszültségért »a kommunizmust« kívánta fele­lőssé tenni, majd azt bizony­gatta, hogy az Egyesült Álla­mok nem folytat imperialista politikát, r.eim imperialista cé­lok érdekében használja fel az úgynevezett külföldi se­gélyprogramot. Ezután javasol­ta, hogy az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek tekintsék egymást »egyenlő szuverén ha­talomnak«. Hagerty egyébként Manilá­ban kijelentette, még mindig nem áll módjában részleteket közölni Eisenhower japáni programjáról. rendőröknek, hogy Eisenhower japáni tartózkodása’ idején hajtsák végre »szilárdan az intézkedéseket«, mert »számí­tani Uhet rá, hogy nehézsé­gekkel keU szembenéznie a rendőrségnek, amikor ellátja Eisenhower elnök védelmét«. Az Eisenhower biztonságáról gondoskodó bizottság elnöke egyébként szerdán bejelentette, 35 000 »megbízható« személyt mozgósítottak. Nekik kell ki­egészíteniük a kivonultatott rendőrséget és katonaságot. (MTI) Az 5000 főnyi rendőrség csak este 11 órára (helyi idő) bírta véres harcok árán kiszorítani a tüntetőket a parlament te­rületéről. A tüntetés a parla­ment épülete körül és a kör­nyező utcákon ezután is foly­tatódott. Szemtanúk elbeszélé­se szerint a második világhá­ború óta nem láttak Tokióban egyszerre annyi mentőautót száguldani, mint szerdán esté, a parlament közelében lévő kórházakban pedig szükség­kórtermeket rendeztek be a sebesültek befogadására. A tüntetők egy jelentős cso­portja éjféltájban a parlament épületétől a központi rendőr- kapitányság felé vonult;, hogy tiltakozzék a rendőri terror el­len. A környező utcákon tel­jesen leállt a forgalom. A vá­ros több pontjáról tüzeket je­lentettek. Eddigi jelentések sze­rint a parlament épületénél le­zajlott harcoknak legalább öt halálos és körülbelül ötszáz sebesült áldozata van. Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint Kisi minisz­terelnök kormánya röviddel éjfél után (helyi idő) rendkí­vüli minisztertanácsra ült ösz- sze, hogy megvitassa a leg­újabb fejleményeket Az algíri katonai bíróság terrorítélete algériai kommunisták ellen Algír (MTI). Az algíri kato­nai bíróság hétfő óta zárt aj­tók mögött folytatta a tárgya­lásokat az 1955-ben betiltott Algériai Kommunista Párt ki­lenc tagjának perében és szer­dán már ki is hirdette a fel­háborító ítéleteket. Ahmed Akache-1, a per fő vádlottját, az Algériai Kommu­nista Párt titkárát, valamint Moine-1 és Caballerót húsz évi kényszermunkára, Catognit 15 évi kényszermunkára, Henri Alleget, az Alger Republicain című lap volt főszerkesztőjét tíz évi börtönre és 3600 frank pénzbüntetésre ítélték. Boillat és Tiffou vádlottakat felmen­tették. vesznek a tüntetésekben. Véres harcok a japán parlament területére behatolt tüntetők ezrei és a rendőrség között Rendkívüli minisztertanács Tokióban Izrael nem szolgáltatja ki Eichmannt Jeruzsálem. Az izraeli kül­ügyminisztérium szóvivője je­lentette, hogy a kormány nem változtatta meg szándékát, és Eichmannt bíróság elé állít­ják. Utalt arra, hogy a Szov­jetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia 1943-ban el­hangzott közös nyilatkozata is hangsúlyozta: A náci háborús bűnösöket azoknak a népeknek kett megbüntetniük, amelyek legtöbbet szenvedtek tőlük. Még az argentin kormány is elismerte azt a tényt, hogy Eichmann álnéven, hamis iga­zolványokkal élt Argentínában, és ott teljesen törvénytelen volt. A háborús bűnöst az Egyesült Nemzetek Szervezete is üldözte. Jóllehet 15’ évig si­került elmenekülnie az igaz­ságszolgáltatás elől, ez egyál­talán nem jelenti, hogy bün­tetlenül kell maradnia — fe­jezte be nyilatkozatát a szó­vivő. New York. Golda Meír asz- szony,. Izrael külügyminisztere szerdán Argentína ENSZ-kül- döttével az Eichmann-ügyről tárgyalt. Az argentin szóvivő még a megbeszélés idején kö­zölte, kormánya az Eichmann- ügyet az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa elé terjeszti, és követeli, hogy Izrael sajnálkozását fe­jezze ki, szolgáltassa vissza Eichmannt, és büntesse meg a háborúst bűnös »elrablásáért« felelős személyeket. Izrael azonban e követeléseket kere­ken visszautasította, és csupán arra hajlandó, hogy sajnálkoz­zék az események miatt. Montevideo. Uruguayban és Argentínában antiszemita pro­vokációkra került sor. Monte- videóban három zsinagóga mellett pokolgépeket helyeztek el. A robbanás jelentős anyagi károkat okozott, és egy embert megölt. Buenos Airesben főbb épületre zsidóellenes jelszava­kat mázoltak. (MTI) Tizenhárom dél-chilei heiységet fenyeget özönvízszerű árvíz Santiago (MTI). Vasárnap újból megindult esőzések tel­jesen megbénították az egész mentési akciót Valdiviában. A nagyszabású akciónak az a célja, hogy a földrengések kö­vetkeztében felduzzadt Rinihue és öt más közeli tó roppant vízmennyiségét elvezessék. A Rinihue szintje ugyanis mint­egy tíz méterrel emelkedett, mert a folyó medrét a földcsu­szamlások három helyen eltor­laszolták. A víz áradásszerű kitörésével csak napok múlva lehet szá­molni, ha a tó szintje újabb négy méterrel emelkedik, és eléri a normálisnál 14 méter­rel magasabb szintet. E5 né­hány nappal meghosszabbítja a halálra ítélt Valdiviának és környékének amortizálását Genf. A TASZSZ különtudó­sítója jelenti: Kedden Mezincesunak, a ro­mán küldöttség vezetőjének el­nöklésével a tízhatalmi lesze­relési bizottság megtartotta ki­tűzött ülését. Az ülésen elsőnek Moch francia megbízott szólalt fel. Továbbra is kitért az új szov­jet leszerelési javaslatok ér­demi megvitatása elől, kérdése­ket tett fel a leszerelés "külön­böző szakaszaira vonatkozó el­lenőrzés részleteit illetően. Utána Martino olasz megbí­zott azt a hálátlan feladatot vállalta, hogy védelmébe vet­te a külföldi katonai támasz­pontok fenntartását és külföl­di csapatok idegen területeken való állomásoztatását. Kijelen­tette, hogy ha megszüntetnék a nukleáris fegyvereket szál­lító eszközöket, ugyanakkor megszüntetnék az idegen terű-, leteken lévő katonai támasz­pontokat és kivonnák a csapa­tokat az idegen területekről, miként a szovjet javaslatok ajánlják, ez megbontaná az európai erőegyensúlyt, és alá­ásná a Nyugat biztonságát. Mezincesu román küldött felszólalásában hangsúlyozta, hogy az új szovjet javaslatok lényeges közeledést jelentenek a Nyugat álláspontjához. Zorin nyilatkozata A keddi ülésen fontos nyi­latkozatot tett Zorin, .a szov­jet küldöttség vezetője. Vissza­utasította a nyugati hatalmak képviselőinek) próbálkozásait, hogy elferdítsék az új szovjet javaslatok lényegét, és meddő­vé tegyék a bizottság vitáját, másodrangú kérdéseket vesse­nek fel, és ezzel eltérítsék a bizottságot a szovjet leszerelé­si program részletes és érdemi megvitatásától. Zorin hangsúlyozta, hogy a nyugati hatalmak meg akarják akadályozni korunk égető problémájának, a béke fenn­tartását biztosító megoldását. Befejezésül Zorin összegezte a leszerelési bizottság utóbbi napokban végzett munkájának eredményét, s megállapította: 1. Egyelőre még nem folyik érdemi vita a szovjet leszere­lési tervezet fő kérdéseiről. A nyugati hatalmak kitérnek ez elől, és lényegtelen kérdésekre igyekeznek terelni a bizottság figyelmét. 2. Ügy látszik, az Egyesült Államok képviselője elutasító álláspontra helyezkedik a szovjet javaslatok egyes alap­vető rendelkezéseivel szemben. Az Egyesült Államok politiká­ja a jelek szerint az, hogy meg- akadályozza az általános és teljes leszerelést, folytassa a fegyverkezési versenyt, fokozza a nemzetközi feszültséget. Az utóbbi időkben tapasztalt té­nyek? teljesen indokolttá te­szik ezt az értékelést. 3. A nyugati, küldöttségek ré­széről egyelőre semmi jel sincs olyan lépésre, amely kö­zeledést mutatna a Szovjetunió javaslataihoz, holott a Szov­jetunió sokban közeledett a nyugati hatalmak javaslatai­hoz. Ha ez a megállapításunk té­ves — hangsúlyozta Zorin —i ám juttassák kifejezésre a nyu­gati hatalmak megbízottai tényleges szándékaikat, he­lyezkedjenek határozott állás­pontra a szocialista országok által is helyeselt szovjet javas­latokkal kapcsolatban. Mi ké­szek vagyunk az ilyen tárgya­lásokra Sajnálatos, hogy a nyugati hatalmak egyelőre nem állnak készen erre. Ezért újra felszólítjuk őket, hogy kezdjék meg az általános és teljes leszerelési programra, a leszerelésről szóló szerződés előkészítésére irányuló érdem­leges tárgyalásokét. (MTI) De Gaulle tábornok rádióbeszéde Párizs (MTI). De Gaulle tá­bornok kedden ekte újból be­szédet mondott a francia rádió­ban, Beszédét belpolitikai «kér­déseknek és Algéria problémá­jának szentelte. Azt bizonygat­ta, hogy Franciaország talpra- állása megtörtént, az ország megindult az ipari nagyhata­lommá fejlődés útján, A köztársasági elnök Algé­riával kapcsolatos megnyilat­kozásaiban hangoztatta, hogy a múlt év szeptember 16-i nyi­latkozata megnyitotta az utat a békéhez, és bizonyságul azt említette, hogy már naponta négyszer kevesebb áldozata van a harcoknak, mint azelőtt. Ezután nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy garantálják az al­gériai nép önrendelkezési jo­gának szabad alkalmazását. Mint mondötta, »minden irány­zat« részt vehet a vitában, amelynek során leszögezik majd a népszavazás feltételeit, s ugyanakkor »minden irány­zat« szóhoz j,uthat a népsza­vazás előtti kampányban, il­letve a szavazás ellenőrzésé­ben. Korábbi nyilatkozataitól el­térően De Gaulle beszédében közvetlenül fordult a felkelés vezetőihez, akiket ez alkalom­mal már így is nevezett (eddig ugyanis a »lázadás külső szer­vezete« bonyolult névvel il­lette az FLN-t vagy az Algé­riai Köztársaság ideiglenes kormányát). Mint mondotta, Franciaország nevében várja őket, hogy velük megtalálja az elhúzódó harcok tisztességes rendezését. Utána mindent megtesznek azért, hogy az al­gériai népé legyen a szó. A döntés csak az övé lesz — hangsúlyozta. . A beszéd egy mondatában De Gaulle tábornok utalt ar­ra, hogy az eddigi algériai vá­lasztásokból kikerültekkel kí­vánja megvitatni az ország problémáit, amelyek majd nép­szavazásra kerülnek. A francia baloldal a beszéd elhangzása utáni első megjegy­zésként a nyilatkozatnak azt a döntő hiányosságát említi meg, hogy a köztársasági el­nök »t>ár«, de nem cselekszik annak érdekében, hogy meg­kezdődjenek a tárgyalások. De Gaulle rádióbeszédének visszhangja a párizsi sajtóban Párizs (MTI). De Gaulle tá­bornok keddi rádióbeszédét vezető helyen kommentálja a párizsi sajtó. A Figaro és szocialista Populaire tapsol a köztársasági elnök Al­gériáról tett kijelentéseinek. A baloldali sajtó hangsú­lyozza, hogy az államfő nem nyilatkozott az algériai har­cosok által követelt garanciák­ról, s hogy nem fogadja el a tárgyalásokat az önrendelkezé­si jog garanciáiról. A l’Humanité így ír: Az államfő megismételte, hogy az algériaiak szabadon választhatnak, de nyomban a legutóbbi járási választásokra hivatkozott, mint a nép lojális megkérdezésének példájára, holott minden tárgyilagos megfigyelő egyetért abban, hogy az ezekből a választások­ból kikerült megyetanácsosok nem képviselnek semmit, sem­mi esetre sem képviselik a függetlenségéért hat éve har­coló népet. A köztársasági el­nök egy árva szót sem szólt azokról a tárgyalásokról, ame­lyek hivatva lennének megál­lapítani az önrendelkezési jog alkalmazásának garanciáit. De Gaulle tábornok lényegében csak ahhoz tartja magát, hogy újból meghívja az algériai ve­Ankara (MTI). Gürsel tá­bornok, a nemzetgyűlés jog­körét gyakorló nemzeti egy­ségbizottság elnöke, ideiglenes államfő és miniszterelnök kedd este elhangzott rádióbeszédé­ben a legerélyesebben állást foglalt az egyes politikai pár­tok bizonyos irányú tevékeny­sége ellen. A beszéd éle különösen Inönü volt köztársasági el­nök köztársasági néppártja ellen irányult. A forradalom — hangsúlyoz­ta a tábornok — nem valami­lyen személyiség vagy csoport érdekében történik. ' Bennün­ket legfőképpen a demokrácia megteremtése, a törvények és szabadságjogok tiszteletben tartása és •állampolgáraink, a parasztok és a munkások gaz­dasági előrehaladása vezérelt. Az ankarai katonai akadé­mia épületében ez idő szerint 48 volt minisztert és parlamenti képviselőt őriznek. Yassi szigeten pe­dig 385 személyt, főleg parlamenti képviselőt. A Reuter értesülése szerint Bayar volt köztársasági elnök és Mendefesz volt miniszterel­nök Yassi szigetére történt szállítása után verekedésekre zetőket, jöjjenek Párizsba »a fegyverek sorsának rendezésé­re«. A Libération szerint a tá­bornok továbbra is elutasítja a tárgyalásokat az önrendelkezé­si jog alkalmazásának garan­ciáiról. Számos francia politikus is nyilatkozott a De Gaulle-be- széd elhangzása után. Megál­lapítható, hogy a szélsőjobb- oldal szembefordul a köztár­sasági elnökkel. André Móricé volt miniszter »veszélyesnek« minősítette De Gaulle új meg­nyilatkozását. Roger Duchet, a jobboldali függetlenek fő­titkára kijelentette: nem. tá­mogathatja De Gaulle-t, mert egyre jobban eltávolodik a Francia-Algériá gondolatától. Az Algéria városaiból Pá­rizsba érkezett első visszhang azt mutatja, hogy az ultrák és az uszályukba sodródott euró­paiak csalódással fogadták az »algériaiak Algériájának« gon­dolatát is. Az FLN-hez inté­zett felhívás pedig egyenesen felháborodást keltett soraik-1 ban. a szigeterődben bebörtönzött hívei között. Bayar és Menderesz között szintén összetűzés támadt, amely a tettlegességig fa­jult. Az angol hírügynökség szerint Menderesz a Bajram ünnepe alkalmából felkereste a volt köztársasági elnököt. Mende­resz a cellába belépve boldog ünnepeket kívánt a volt ál­lamfőnek, majd hirtelen szem­be köpte Bayart. Bayar sem volt rest, hanem még mielőtt a jelenlévő őrök meglepeté­sükből magukhoz tértek volna, alaposan arcul vágta Mende- reszt. Az őrök nyomban köz­beléptek, és szétválasztották a verekedőket. A DPA a nemzeti egységbi­zottság egyik szóvivőjének ked­di nyilatkozatát idézve közli, hogy a Mend eresz-rendszer fele­lős politikusait egy hóna­pon belül bíróság el^ állít­ják. Az AP jelentése szerint az angol külügyminisztérium ked­den meglepetését fejezte ki azojkkal az ankarai hírekkel kapcsolatban, amelyek szerint Kurbanoglu volt közlekedési miniszter Londonban rejtőzkö­dik. a lelkesen került sor a két politikusnak A törökországi államcsínyt nem valamelyik párt nevében hajtották végre \

Next

/
Thumbnails
Contents