Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-10 / 136. szám

Péntek, 1960. június 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP »Legjobban a fiatalokat szeretem A növényvédelem szolgálatában MUNKATÁRSAI azt mond­ják Varga Margitról, a rezsi­műhely pártszervezetének tit­káráról, hogy szerény, szívós, következetes munkás. Ennél pontosabb, találóbb jellemzést nem is lehetne adni róla. ' Ne­héz területen dolgozik. A kar­bantartó részleg, a TMK-mű- hely, a kazánház, a villanysze­relő részleg és a rezsiműhely munkásaival kell foglalkoznia. Nem könnyű ez, hisz szétszór­tan dolgoznak, s csaknem mind férfiak, ö azonban állja a sarat. Állta 1956-ban is. Az elsők között jelentkezett az MSZMP-be, egy percre sem ingott meg. Az emberek ezt a következetességet és hűséget tisztelik benne. Tekintélyének ez az alapja. Foglalkozása se­gédmunkás, zsírzó. Becsületes munkájáért a Könnyűipar ki­váló dolgozója címmel tüntet­ték ki. Az emberek szívesen fordul­nak hozzá, ha valami bajuk, gondjuk van, mert tud iák, hogy nem marad orvosolatlan, elintézi, ha egy mód van rá. Csaknem minden nap meglá­togatja a részlegeket, elbeszél­get a munkásokkal. A rezsimű­hely több dolgozója kislakást épít. Ha valamire szükségük van az építkezőknek, Varga elvtársik) szívesen kilincsel, amíg el nem intézi a kérést. Ezeket mondták el róla a Textilművekben. Állandóan délelőtt dolgozik Amikor ke­restem, épp szabadságon volt. Elmentem hozzá. A város szélén lakik, a Mátyás király utca 8-ban. Édesanyja hagyta, rá ezt a kis házat. 280 négy­szögöl kert tartozik a házhoz. Egy nap szabadságot vett ki, hogy megkapálhassa a kukori­cát és a krumplit. A munkából hazaérkezve mindig a kertbe vezet első útja. »Jólesik egy kis friss levegő a benti után« — mondja. HAT ÉVIG állandóan éjsza­kás volt. A honvédségnél és a Tejüzemben dolgozott akkor. Ezért örül a mostani beosztá­sának. Több idő jut olvasásra, rádióhallgatásra. Moziba is gyakrabban jár. Mindig van el­foglaltsága. Ha nincs gyűlés, értekezlet, megbeszélés az üzemben, otthon is van mivel eltölteni az időt. — Olyan gyorsan telnek a napok — mondja, majd kis szünet után hozzáteszi: — Én nem tudom, mit jelent unat­kozni. Negyvenhat éves, haja mégis galambősz. Kék szeme azonban fiatalosan csillog. Amikor munkájára terelődik a szó, igyekszik minden érdemet el­hárítani magától. — Nincs olyan munkahely, ahol ne volna párttag. Meglá­togatom őket, elbeszélgetek a dolgozókkal. Az egész párttag­ság segít a nevelő munkában. A legtöbb támogatást Scherer Józseftől, Törő Istvántól és Kis Papp Jánostól kapom — mondja csendesen. S Minden áldott nap fél ötkor kel, hatkor már ben van az üzemben. Tíz órakor, amikor a fele gépet lezsírozták, pihennek egyet társnői, megmossák ola­jos kezüket, megreggeliznek. Ö ilyenkor végzi a legfontosabb megbeszéléseket. Nemrég pél­dául a kazánházba ment be. Hamarosan csoportba verődtek a dolgozók, s megvitatták, miért nem ülhetett össze a csúcsértekezlet, hogyan hiúsí­totta meg azt az Egyesült Ál­lamok. NAGYON SZERETI a fiata­lokat. A rezsdműhely kiszesei Tanúi voltunk annak az erő­feszítésnek, amelyet a Finom- mechanikai Vállalat a Szabó­iéi e görgős eke gyártástech­nológiájának kidolgozásáért, a gyártás feltételeinek megte­remtéséért tett. Tudjuk, hogy mennyit vesződtek, míg végre rájöttek arra, hogyan kell ki­dolgozni a görgő palástját úgy, hogy sorozatban gyárthassák. Talán ezért volt kellemetlen az a minap kapott hír, hogy mégsem a Finommechanikai Vállalat, hanem a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gép­gyár fogja készíteni a görgős ekét. Ezt a hírt két másik követ­te. Az egyik egy levélben ér­kezett. Feladója a Budapesti Mezőgazdasági Múzeum igaz­gatósága. Ha nem kérés lett- volna benne, talán gratuláció­nak is beillene. Röviden így foglalható össze: »A Finom- mechanikai Vállalat által ké­szített Szabó-féle görgős ekét láttuk az Ipari Vásáron. Mi­vel olyan nagyszerűen sike­rült, szeretnénk belőle egyet múzeumunk gépmodell-gyűj- teményében elhelyezni. Kér­jük, hogy...« Ez kétségtelenül jó bizonyít­vány a görgős ekéről. Csák ép­pen kevés kárpótlás azért az áldozatért, amelyet a Finom- mechanika ez új gyártmányá­nak a kialakításáért hozott. Ha I ...« egy évig az irodás alapszerve­zettel közösen tevékenykedtek. Nem a legjobban ment a KISZ munka. Amikor önállósították magukat, minden támogaást megadott a KISZ szervezetnek. Titkárt neveztek ki. Állandóan foglalkozott a vezetőségi tagok­kal, eljárt a gyűlésekre. S ma ez a legjobban dolgozó KISZ- szervezet. Szívesen beszél a fiatalokról, de arról már nem, hogy ő hogyan segítette hozzá őket az elsőséghez. Nem szeret dicsekedni. — Nagyon sok társadalmi munkát végeztek a kiszesek. Büszke vagyok rájuk. Egyikü­ket most vesszük fel tagjelölt­nek ... Legjobban a fiatalokat szeretem. Talán azért, mert egyszerűek, őszinték. Jó szóval minden elérhető náluk. Ra- gaszkodóak. Az a véleményem, hogy elveszett fiatal nincs, csak foglalkozni kell velük. ez a profil elveszik a vállalat számára, káros következmé­nyekkel járhat. A Finommechanikai Válla­latnál azt mondják, hogy a görgőseke-gyártás még profil maradhat számukra, nem ve­szik el, ha ... — úgymond — nem félünk kinyitni a szánkat. Egy jegyzőkönyv van ugyan­is a vállalat birtokában, s ab­ban egyebek között az olvas­ható, hogy a Mosonmagyaró­vári Gépgyár megrendel a Fi­nommechanikai Vállalatnál mintegy két-háromszáz görgős ekéhez szükséges görgőt. Ezzel mintha csak alátá­masztani akarná azt, amit a Somogy megyei Tanácsnál és az Országos Tervhivatalban is többen gondolnak. Vagyis: jó lenne, ha az eke vázát Mo- sonmagyaróvárott, a hozzáva­ló görgőket pedig Kaposvárott készítenék. Ez ésszerű lenne azért, mert a mosonmagyaró­vári gyárnak nem kellene a görgőgyártásra felkészülnie. A gyorsaság azonban csak az egyik szempont. Aligha volna érdemes Mosonmagyaróvárott újra pénzt áldozni a görgő gyártástechnológiájának ki­dolgozására, a gyártási folya­matok feltételeinek megterem­tésére, hiszen ezt Kaposvárott egyszer már elvégezték. Szá­molni kell azzal is, hogy ha a görgőket is elviszik a Éinom- mechanikától, akkor esetleg Szinte úgy érzi a ember, dü­börög az egész határ, mikor a kis dűlőúton bekanyarodnak a Zetar vontatta Rapidtox gépek. A somogyjádi Augusztus 20. Tsz »vészjelzése« után a kór hallatára a növényorvos kiad­ta az utasítást a 130 hold cu­korrépa megmentésére. És ők máris itt vannak, hogy mielőbb megkezdjék a gyógykezelést. A közismerten lelkiismeretes, hét évi gyakorlattal rendelke­ző, kormánykitüntetett Bútor János brigádvezető a növények­hez siet. A zsenge leveleken csak úgy feketédnek a levél- tetvek. Szívásuktól sok levél már meg is fodrosodott. Lovaskocsi torpan meg a gé­pek gyors beállításán fárado- zók előtt. A szövetkezet kül­döttei érkeztek. Dobor István mezőgazdász és a brigádvezető között rövid megbeszélés fo­lyik. Megegyeznek: 100 literen­ként hatvan deka Wofatox. súlyos helyzetbe kerül a ka­posvári üzem. A Finommecha­nika sok időt és pénzt áldozott a görgős eke gyártásának elő­készítésére, s az üzem kapaci­tásának jó részét kötötte volna le, tehát számottevő profil. És ha a görgőket sem gyárthatja, ugyan mivel tölti ki a kapaci­tásában támadt űrt? Nehéz el­képzelni, hogy az év közepén valamiféle kifizetődő megol­dást, új profilt találnának he­lyette. Ha pedig ez így van, akkor mindenképpen növekszik a veszteséges gazdálkodás ve­szélye. Érthető, hogy a Finomme­chanikai Vállalatnál azt vár­ják reménykedve a Tervhiva­taltól, hogy kimondja: a gör­gőt Kaposvárott, az eke vázát Mosonmagyaróvárott kell gyártani. Várakozni persze nem könnyű, és a türelmet­lenségnek van alapja. Hiszen a Mosonmagyaróvári Gépgyár első rendelése ellenére sincs még semmi biztosíték arra, hogy a görgőt Kaposvárott gyártják. Utánajárással azon­ban már nemcsak más me­gyék, hanem mi is értünk el eredményeket városunk ipa­rosításában. Most lépéseket kellene tenni azért, hogy a görgőket Kaposvárott gyárt­hassák. Addig, amíg idejében van. Próbáljuk meg. Szegedi Nándor Az első gép Fülei Gyula veze­tésé-vei máris a tábla szélére kanyarodik. Hat méter széles­ségben légporlasz'ással fúvó- dik a védőszer a növényekre. Az emberek gumikesztyűkben és védősisakkal dolgoznak, na­gyon óvatosnak kell lenniük az erős méreg miatt. Amikor már Tar Gyula és Németh István Éetorja is megkezdte a mun­kát, Huszti János, a tsz másik mezőgazdásza könnyebben ér­zi magát. — Na, levéltetvek, halál rátok! — mondja meg­nyugodva. Reggel korán Váczi József gépe is ideérkezik Osz- topánból, így holnap már je­lenthetik Toponárra, a növény- védelem megyei központjába: — Négy gép új feladatokat kér. A Növényvédő Állomáson percenként cseng a telefon. Hívások, utasítások váltják egymást. Tíz mezőgazdasági mérnök, a szakképzett brigád- vezetők számtalan motoros­permetező és porozógéppel, va­lamint egyéb felszereléssel áll­nak a növényvédelem szolgá­latában. A fő munka, a burgo­nyabogár, a szövőlepke elleni védekezés még alig kezdődött meg, máris csaknem húszezer holdat teljesítettek 51 ezer hold éves tervükből. Vegysze­res gyomirtást mintegy 9 ezer holdon végeztek. Ügy gondol­ják, hogy az idén teljesíthetik 200 százalékra a tervet. A vé­dekezési munkákra az igény kétszer annyi lenne, ám a sze­szélyes időjárás sokszor meg­álljt parancsol a gépeknek. Szinte a jó idő minden percét ki kellett használniuk ekkora’ teljesítés eléréséhez. a közeljövőben csak újbur­gonyából mintegy 3—Í00 va- yonnyit sz llítanak külföldre. A szállítmányok növényvédelmi ellenőrzése is az állomás fel­adata. Külön zárszolgálati me­zőgazdász, Csontos Lajos irá­nyítja ezt a munkát. Megkez­dődnek a burgonya szántóföl­di szemléi is, melyeken szak­embereik is részt vesznek. Ké­szülnek a pillangós-magkárta- vők elleni védekezésre is; két­szeri porozást kell végrehajta­niuk ötezer holdon. A laboratóriumban a kísérle­tek, mikroszkopikus vizsgálatok végzésén, szaktanácsadáson* betegségek meghatározásán és a kutatómunkán kívül Mudich Antal időt szakít arra is, hogy egyelőre néhány tsz-nek rovar­gyűjteményt készítsen. Ezzel is segítséget kívánnak nyújtani a szövetkezeteknek a kártevők felismeréséhez. Kopházi Ferencné üzemgaz­dász a munkalapok ellenőrzése közben Csemela Imre gépcso­portvezetővel tárgyalja meg a gépek irányítását. Csérnél a elvtárs elmondja, hogy gépja­vítási költségük a tavalyinak alig a fele. Hogy ezt hogyan ér­ték elf Rengeteg alkatrészt há­zilag újítottak fel alacsony költséggel. De mint minden jó szakember, ő isi még jobb ered­ményekre törekszik. Nagyon szeretne egy műhelykocsit, így a megelőző karbantartást a helyszínen elvégezhetnék, s ke­vesebb lenne a műszaki kiesés; A gépek ritkán állnak mű­szaki hiba miatt. Zákáhy Imrét Gaál László szerelőknek most csak a motorkerékpárok ja­vítása ad dolgot. Sok baj van ezekkel a motorokkal! Nem csoda, havonta négyezer kilo­métert tesznek meg velük Péntek, Kupái, Kulcsár, Takács, Czémann mezőgazdászok, Hor­váth Imre és Lucz Bé­Lajos Géza AMÍG IDEJÉBEN VAN Gondolatok egy levél és egy jegyzőkönyv nyomán Peznlca István zetoros és Jéna Imre permetezőmester a vései Űj Élet 150 holdas burgonyatábláján permeteznek. BERKESI ANDRÁS « (52) «a «r «p nw .^-S?™osy m^gy? Nov?n,y’ p.vedo Állomás tavaly az utolso nem tudja, hogy mi vár ma­gára? 1 István már nem tudta tür­tőztetni magát. Szétoszlott agyában a hiszékenység köde, elrepült a dédelgetett álom, az ábrándok színes képei szürke, ragadós péppé váltak, undort, megvetést érzett. Világosan lát­ta az összefüggéseket. Mint a tárgyilagos néző előtt lepereg­tek a jól rendezett darab jele­István fogait összeszorítva nak. — Hangján érezhető volt uralkodott magán. Érezte, hogy az elkeseredés. Tehetetlensége valami csapdába került, mely­ből nagyon nehéz lesz kikászá­lódnia. Szerette volna már hal­lani az ezredes kérését, mert miatt közel állt a síráshoz. — Maga, fiatalember, súlyos netei> s látta magát Unalmas hiszi, hogy a mi engedélyünk és ... és ... most ki akarnak a harmadik helyre tor­használni. Tönkre akarnak ten- Vnászta fel magát az ország 19 ni... Nem bánom, csináljanak^ állomása közötti versenyben. ess ÄÄÄh»“« ® “•***« leülöm a páréves büntetésemet,«teljesítésben pedig a legjobb de nem leszek a maguk játék-/helyezést szerezte meg. Ho­szere... így an érték ezt el? — Pár év? Nem barátocs-/ ... kám. Nem pár évről van szó.J .. . ■ 1 e LS3.zgato így Annál többről. Az életéről. Ér-5válaszo1- ~ A munkafegyelem ^megszilárdítása sokat segített. ez a bevezető beszéd nem na­gyon érdekelte. Meglepő volt számára Donován ezredes őszinte, nyers hangja. Nem mosolygott, mint Clairk, nem udvariaskodott, mint Pál atya. — Arról van szó — folytat- lyeket adunk... nélkül letelepedhet valahol? Sehol! Érti? Európa egyetlen országában sem. Itt, nyugaton csak akkor érvényesülhet, ha p - . velünk szót ért, ha végrehajt- Jhr£^Í < ja azokat az utasításokat, me­szerepében a rutinos színészek között, akik mesteri ügyesség­gel fonják körül testét. Fel- rémlett előtte Éva mosolygós Pál ti!? Az életéről, mága szeren-/„TÍ , 8 , rsét.lon /Hathatos támogatást kaptunk Rebben a párt- és a szakszerve­zettől. Megköveteltük, hogy csétlen. — Az életemről? — döbbent meg a fiú. — Igen! Maga súlyosan vé Sminden munkaóra mögött meg­ta Donován —, hogy magának még egyszer vissza kell men­— És ha nem? Ha nem haj­tok végre semmit? — szólt köz­nie Magyarországra. Meg kell be dacos indulattal a fiú. szereznie Holub professzor ku­tatásainak eredményét... — Soha! — ugrott fel a fiú. •— Soha, soha... soha ... — Mondtam már, fiatalem­ber, hogy ne heveskedjék. F»- re semmi szükség nincs. Ma­gának vissza kell mennie, és maga vissza fog menni. — Az ezredes az utolsó szavakat erő­sen szótagolva ejtette ki. Hang­ja határozott és paran­csoló volt. — Nem! — mondta a fiú halkan, de belső meggyőződés­sel. — Én tudom, hogy nem fogok visszamenni. — Nyugodjon meg, barátocs- kám, majd mindent szépen megbeszélünk. — Inkább nem megyek Amerikába — kiáltotta István. — Ügy sincs kedvem maguk között élni. Van még más or- aság is nyugaton, ahol befogad­— Ha nem? Azt hiszem, ak­kor olyan helyzet elé állítja önmagát, melyet ezerszer meg fog bánni. — Mit akarnak velem csi­nálni? — Az magától függ... — Én nem megyek vissza Magyarországra, és nem lopom el Holub professzortól a kuta­tás eredményit. — Baj, nagy baj, fiatalem­ber. Ilyen módon két út áll maga előtt. Az egyik az, hogy mint kommunista felforgatót bezárjuk, a másik pedig, hogy visszaadjuk Magyarországnak. Én az utóbbi mellett döntök... — Tessék, adjanak vissza, legalább vége lesz mindennek. Inkább otthon ülök börtönben, mint maguknál. — Ha csak börtönről lenne szó... — mosolygott az ezre­atya nyájas ábrázata, Clairk kapi­tány és a többiek. Balga volt, mint egy hiszékeny gyerek, akit mesékkel vezetnek az or­ránál fogva. Vad gyűlöletet ér­zett ezek iránt az emberek iránt, akik hatalmukba kerítet­ték, kihasználva jóhiszeműsé­tett a kommunisták ellen. Tud-Síel,elo= ,azaz ket teljesit­ja, milyen híranyagot hozott/1110115, legyen. A tavalyi siker maga nekünk? Tudja vagy nemj^ra^kötelez bennünket, ^hogy tudja, a maguk törvényei sze-: 1 rint egyre megy. És ön ként vál­lalta a küldetést. Le sem tudja! tagadni. i — Nem igaz! — kiáltott a! fiú. — Maguk kényszérítettek... Del lu J UIAiI\.CL, IlL/gy Smegtartsuk ezt az előkelő he- _/lyet, sőt az élüzem-címre pá- aSlyázunk. 7 Porkoláb József főkönyvelő *az idei önköltség alakulását ^biztatónak látja. Bevételi ter­— Ezt maga sem gondolja5vdke^ műris 90 százalékra tel- komolyan! Mivel tudná ezt ott-/jesrtették. Fülöp Mihály főme- hon igazolni? De elég ebből aSzőgazdász, amikor ellenőrző ____________________ felesleges beszédből... — Az/körútjáról visszatér az állcmás­r Tyit fog kapni? Mi bűnt köve- ezredes csengetett. Johann lé-Jra, alig lép ki a gépkocsiból, tett el? Átszökött a határon 1 i, 1 gét, becsületes szándékát. Nem enged. Már azért sem. Inkább leüli odahaza bün tetését. Meny­Hozott odaátról egy levelét. Nem tudja, mi van benne. Ezért nem kaphat sokat. Leg­feljebb pár évet. De inkább le­üli, mint ezeknek az emberek­nek további játékszere legyen. Utóvégre még csak huszonhá­rom éves, még talán új életet kezdhet. Forrt benne a méreg és a gyűlölet. Bántotta a ke­gyetlenség, mely az ezredes szeméből áradt. Ajka remegett, hangja szenvedélyesen csen­gett, amikor megszólalt. — Nem érti, ezredes úr?! Nem teljesítek semmiféle uta­sítást. Gyűlölöm magukat. Al­pett be. >máris körülveszik ezernyi: — Kérem az őrnagy urat —^-problémával. Miután megad'a | parancsolta Donován. Johannj szó nélkül távozott. Kis idő? múlva megjelent az előzői égj eltávozott fiatal férfi. — Készen van az anyag?? Előhívtátok? a szempontokat, utasií ásókat, így nyilatkozik: — Nemcsak a tervteljesítés a [célunk. Javasoltuk például, hogy a burgonyabogár elleni [küzdelmet szövetkezeteink a — Igen — felelte dallamost fi tof tóra elleni védekezéssel hangon a kérdezett. Skapcsolják össze, fgy olcsóbb a des. — Ember, maga tényleg jasul becsaptak, hazudtak... — Mutasd! — Parancsoljon ezredes úr!j — Az őrnagy egy dossziét adott* át. Donován gyorsan átlapozta.? — Tessék, nézze meg, hogy? mit hozott. — Odanyújtotta aj dossziét. — Folytatjuk — védekezés, és a hozzá szüksé­ges bordódé felhasználása a [a termés mennyiségét is emeli. Főleg a barcsi járásban vé­geztünk ilyen jellegű propa­gandamunkát. ahol a vetőbur- igenya-szaporítás ezt különös- iképoen megkívánja. Elmondja, hogy megyénkből la esztergályosoknak azon­ban mindig akad mun­kájuk. Ha más elfoglaltsá­guk nincs, a díszkaput készítik; Czinkóci Gyula raktárosnak je­lenleg a sok adminisztráció ad munkát. A folyosókon csendesebben lépegetnek az emberek, hiszen fontos tárgyalás folyik a főme­zőgazdász irodájában Horváth Gyulával, a megyei növényvé­delmi felügyelővel. Pezseg az élet a Somogy me­gyei Növényvédő Állomáson. Vidáman dolgoznak Becker- 7léék az irodában, az emberek kint a földeken. A megye min­den járásában találkozni gé­peikkel, hiszen ebben az idő­ben dől el, mennyi termésük lesz szövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak. S munkaidő után? Akkor társadalmi mun­kában csinosítják a parkot* vagy a televíziót nézik. Merényi Károlyné Megkezdte termelését az első csehszlovák oxigén-konvertor A kladnói Egyesült Acélgyárak­ban a közelmúltban megkezdte termelését az első csehszlovák oxigén-konvertor. Az új termelési eljárásnak számos előnye van. Egy oxigén-konvertor hasonló idő alatt annyi acélt gyárt, mint egy 500 ton­nás martinkemence. A Thomas-el- járással szemben az acél minősége összehasonlíthatatlanul jobb. Az oxigénacélgyárak építési költsége 60 százalékkal olcsóbb a basonlö kapacitású martinacél-gyárakénAL

Next

/
Thumbnails
Contents