Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-28 / 151. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1960. június M. Hutvanesren tüntettek Oszakában as amerikai—japán ssersődés ellen Oszaka japán városiban több mint hatvanezren tüntettek az amerikai—japán »biztonsági szerződés« ellen. A tüntetők két menetben vonultak fel a város főútvonalán. Egy részük később ülősztrájkot kezdett az egyik középület előtt. A nagy létszámban kivonult rendőrség durva módszerekkel igyekezett megakadályozni az ülősztrájkot, erre összetűzésekre került a sor a tüntetők és a rendőrség között. A jelentéseik szerint több, mint 250 ember megsebesült, köztük 18 igen súlyosan. Tokió utcáin ugyanebben az időpontban »gyűlöljük Amerikái« jelszóval nagy tömegek vonultak fel az amerikai nagykövetség elé. A lemondásra készülő Kist miniszterelnök kormánya elhatározta, hogy megtorlással igyekszik megakadályozni a tüntetések folytatódását. Japánban új korszak nyílt meg — Kisd tolvaj módjára a nép háta mögött, Japán nemzeti érdekeit figyelmen kívül hagyva írta alá és ratifikálta az Egyesült .Államokkal megkötött katonai szerződést, most pedig lemondani készül — rrTöbb száz sebesült ja a Pravda. Senki előtt nem titok — folytatja a lap —, hogy a japánok miért lépnek fel a »biztonsági szerződés« ellen. A japán nép, amely nagy árat fizetett a militarizmus káros politikájáért, jól tudja, hogy az új katonai szövetség út a militarizmus feltámasztásához, az újabb katasztrófához. Az amerikai lapok általában megállapítják, hogy a japán— amerikai »biztonsági szerződés« meglehetősen bizonytalan alapokon nyugszik. »Teljesen nyilvánvaló — írja a Washington Post —, hogy Japánban új korszak, nyílt meg«, továbbá, hogy »a-fejlemények kimenetele még nem ismerhető fel«. A Washington Post végül arra a következtetésre jut, hogy »fiz elkövetkező Az argentin hatóságok letartóztatták dr. Menyeiét, az auschwitzi haláltábor »orvosát« — jelenti az UPI. Mint Varsóból jelentik, a Nemzetközi Auschwitz Bizottság összeállította azoknak a különböző rangú volt SS- tagoknak névjegyzékét, akik az auschwitzi koncentrációs években Japán kétségtelenül függetlenebb politikát folytat majd, és az Egyesült Államok japán kapcsolatait ennek a ténynek megfelelően kell majd módosítani. A New York-i ifjúság tiltakozása A New York-i »Advence« ifjúsági szervezet felhívással fordult a város lakosaihoz, vegyenek részt az amerikai— japán katonai szerződés ellen rendezett tiltakozó tüntetésben. A tüntetést június 30-án tartják New Yorkban. A felhívás rámutat arra, hogy a tüntetést nemcsak azért szervezik, mert támogatni kívánják a japán népet, hanem azért is, mert »mi, amerikaiak is érdekeltek vagyunk ebben a harcban. (MTI) táborban kegyeüenkedtek, és ma szabadon élnek, főleg Nyugat-Németországban. A jegyzékben 900 név szerepel. A bizottság a nyugatnémet bíróságok rendelkezésére elküldi azokat az okmányokat is, amelyeket a koncentrációs tábor levéltárában találtak meg. Letartóztatták dr. Men gélét „üpiisesov miniszterelnök barátságos fogadtatásra számíthat Ausztriában64 — mondotta Raab kancellár Becs (TASZSZ). Julius Raab osztrák kancellár vasárnap beszédet mondott a bécsi rádióban. A kancellár beszédének nagy részéiben Hruscsov csütörtökön kezdődő hivatalos látogatásával foglalkozott: — Alaposain felkészültünk a látogatásra. Lehetővé tesszük a szovjet miniszterelnöknek, hogy megismerkedjék Ausztria szellemi életével, de ipart, kézműipari és mezőgazdasági üzemeinket is megmutatjuk neki. Hruscsov miniszterelnök barátságos fogadtatásra számíthat Ausztriában, hiszen nem feledtük el, hogy ő kezdeményezte 1955-ben a szovjet külpolitikának ama változásait, amelyek lehetővé tették az államszerződés megkötését. Azt sem felejtettük el, hogy két évvel ezelőtt, amikor osztrák kormányküldöttség járt Moszkvában, a szovjet miniszterelnök jelentős könnyítést biztosított az olajszállítások kérdésében. Az amerikaiak genfi huzavonája már nyugati körökben is aggodalmat kelt Moszkva (TASZSZ). Ratiani, i Pravda genfi tudósítója a lap létfői számában megjegyzésedet fűz a tízhatalmi leszerelési nzottság háromheti munkájá- loz. Megállapítja, hogy a leszerelési tárgyalásokat a nyugati hatalmak álláspontja niatt nem sikerült kimozdítani t holtpontról. Szemmel láthatóvá vált a NATO-országok gen- i taktikájának válsága. A cikkíró ezután hangoztatja, íogy az amerikai küldöttség legatív álláspontja a nyugati törökben növekvő aggodalmat telt. Ha hitelt adhatunk a íyuga.ti sajtó állításainak — iegyzi meg —, akkor már májuk az amerikai diplomaták is cezdik megérteni, milyen veszedelmes helyzetbe kerültek. da a nyugati küldöttségek íem hajlandók végre konstruk- .ív munkához fogni Genfben, ikkor semmiféle washingtoni manőver nem háríthatja el róluk a közvélemény , elmarasztaló ítéletét — fejeződik be a cikk. (MTI) Ma, amikor az államszerződés immár ötéves, saját tapasztalataink alapján teljes világossággal megállapíthatjuk, hogy a szerződés és az utána vállalt semlegesség áldásos következményekkel járt Ausztria számára. — A szovjet—osztrák kapcsolatok a legutóbbi öt év alatt korrekt, baráti módon fejlődtek, és nagy örömünkre szolgál, hogy a közelgő tárgyalásokon nem kell majd bármiféle politikai nézeteltérésekről vitatkoznunk, ugyanis a meglévő világnézeti különbségek ellenére se létezik ilyen nézeteltérés. Tárgyalásaink legfőbb pontja gazdasági kapcsolataink további fejlesztése lesz — mondotta az osztrák szövetségi kancellár. (MTI) Heghalt Harry Polliit Sydney (Reuter). Üjzélandi és usztráliai látogatásáról haza- írőben az Orion óceánjárón 69 vés korában váratlanul el- unyt Harry Polliit, Nagy- .ritannia Kommunista Pártjá- ak elnöke, a nemzetközi mun- ásmozgalom régi harcosa, iarry Polliit 1929-től 1956-ig iltütte be a párt főtitkári Eisenhower hazaérkezett Washington (Reuter). Eisen- iio er elnök vasárnap hazaértett távol-keleti útjáról. Az nők megérkezése után nem itt nyilatkozatot, mindössze szál válaszolt egy laptudósító érdesére, hogy utazása »meg- ■hetősen jó« volt: Ferhat Abbaszt a hét végére várják Párizsba Seine et Marne megye székhelye, Melun, egy Párizstól délkeletre mintegy negyven kilométerre fekvő húszezer lakosú kisváros bevonul napjaink történelmébe. A megyefőnökség kétemeletes' épületében szombat óta itt folynak az első francia—algériai tárgyalások. A prefektúra előtti téren százával ácsorognak az újságírók, fényképészek és a kíváncsiak. Az épület szalonjában, a tárgyalóasztal mellett Bou- mendjel, egykori párizsi ügyvéd, jelenleg az algériai ideiglenes kormány tájékoztatásügyi miniszterének helyettese és Ben Yahia, az algériai miniszterelnök kabinetirodájá. nak 28 éves főnöke, maga is ügyvéd, foglal helyet szemben a francia kormány-megbízottakkal, Roger Morisszal, az algériai ügyek főtitkárával és Mace de Gastines brigádtábornokkal. Az első megegyezés az algériai és a francia tárgyalófelek között a jelek szerint megtörtént. De ez csak arra vonatkozott, hogy teljes hírzárlatot rendeltek el, nem hoznak semmit sem nyilvánosságra a tárgyalásokról. Boumendjel és Ben Yahia küldetése, mint ismeretes, arra szolgál, hogy előkészítsék a Ferhat Abbasz miniszterelnök vezetésével Párizsba induló algériai küldöttség útját. Hol laknak majd az algériai küldöttek, milyen biztonsági intézkedéseket hoznak vedel, műkre, hol folynak le a tárgyalások, mikor fogadja az algériai elnököt De Gaulle tábornok, mi a megbeszélések napirendje? — ezeket és ehhez hasonló kérdéseket vitatnak meg az előzetes tárgyalásokon. Az első algériai küldöttek körülbelül három napig maradnak Melunben. Ferhat Abbasz Párizsba érkezése nem esedékes a hét vége előtt Ügy vélik, hogy a küldöttek Tuniszba való visszatérése után néhány r.ap fog még eltelni,'amíg az algériai ideiglenes kormány elnökével az élén a küldöttség elindulhat. Természetesen azonban indulásuk feltétele, hogy az előzetes megbeszélések Melunben eredménnyel járjanak. A francia közvélemény — mondanunk sem kell — nagy örömmel fogadta a hírt, hogy megérkeztek az első algériai küldöttek, megkezdődtek az előzetes tárgyalások. A Debré- kcrmány szemmel láthatóan tart a népi nyomástól, a belügyminiszter betiltott minden gyűlést, tüntetést, amely az algériai kérdéssel lenne kapcsolatos. A határozat hivatalos in. dóka az, hogy biztosítani kell a jelenleg folyó tárgyalások zavartalanságát. V t »Franciaország jelenléte Algériában a világ egyensúlya szempontjából is szükséges. Franciaország és Algéria uniója magasabbrendű szükségesség« — hangoztatta a miniszterelnök. NEMZETKÖZI SzEMLE Elkövetkezik-e a tárgyalások időszaka Algériában ? Hat év óta folyik a francia gyarmatosítók (' zennyes háborúja Algériában. Hat év óta l-zenved és vérzik ez az ország. Egyetlen bűne, hogy népe szabadon akar dönteni saját sorsáról. Azonban ez a hat év neffi volt elegendő a modern felszerelésű, a haditechnika minden vívmányával ellátott francia hadseregnek, hogy kivívja a győzelmet, sőt a győzelem lehetősége is elveszni látszik a ködös és bizonytalan távoli jövőben. Túlzottan leegyeszerűsítenénk a kérdéseket, ha azt állítanánk, hogy pusztán a katonai kudarcok következménye De Gaulle június 14-i rádióbeszédének az FLN-hez elhangzott^ tárgyalási ajánlata, hiszen ennek számos igen fontos tényezője van még. Az azonban kétségtelen, hogy az algériai felkelők katonai eredményei igen jelentősen hatottak a párizsi elhatározásokra. A beszéd és következményei De Gaulle tábornok beszédében megerősítette régebbi nyilatkozatát az algériai önrendelkezésről. Ez — mint mondotta — az algériai háború »bonyolult és fájdalmas drámájának egyetlen lehetséges megoldása«. Kijelentette: »Minden irányzat részt vehet abban a vitában, amelynek során megállapítják majd a népszavazás feltételeit.« Megjegyezte azt is, hogy minden irányzat szóhoz juthat a népszavazás előtti kampányban, illetve a szavazás ellenőrzésében. De Gaulle ebben a beszédében fordult első alkalommal közvetlenül a felkelés vezetőihez, akiket így is nevezett, szemben a régebbi, a »lázadás külső szervezete« elnevezéssel. Új a beszédben az á kijelentés is, hogy várja a felkelés vezetőit abból a célból, hogy megtalálja velük az elhúzódó harcok tisztességes befejezésének lehetőségét, a harcosok és fegyvereik sorsának rendezését Eddig De Gaulle közönséges fegyverletételt követelt az algériai szabadságharcosoktól, s nem utalt a tűzszünet problémáinak esetleges vitájára. A tűzszünet feltételeiben való megegyezés, illetve a harcok megszűnése után tarthatják meg a választásokat, majd a választások győzteseivel kívánja megvitatni az államelnök az ország problémáit. A népszavazáson három lehetőség között választhat Algéria népe: Franciaország és Algéria teljes egyesülése; az Algéria és Franciaország közötti szövetség; végül az elszakadás Franciaországtól. Az FLN képviselői a beszéd után hivatalosan bejelentették, hogy készen állnak a- tárgyalásokra a francia kormánnyal. Mély szakadékok a nézetek között Amellett, hogy örömmel üdvözöljük a megvalósulás közelségébe kerüli fegyverszüneti tárgyalások lehetőségét, meg kell mondanunk azt is, hogy a nézeteltérések igen mélyek, és azt a tényt tükrözik, hogy a francia gyarmatosítók nem szívesen törődnének bele egy független és valóban önálló Algéria létrejöttébe. A tárgyalásokon a nézeteltérések egyik alapvető pontja feltehetően az lesz, hogy a francia kormány — legalábbis az eddigi jelek szerint — Párizsban csak a fegyverszünet feltételeiről, tehát csak katonai kérdésekről kíván tárgyalni az algériai ideiglenes kormány képviselőivel, és nem hajlandó arra, hogy az önrendelkezési joggal összefüggő politikai kérdések is szerepeljenek a tárgyalások napirendjén. Bár nem ismerjük a Párizsba utazó algériai küldöttség tárgyalási feltételei, helytállónak látszik az az elképzelésünk, hogy a fegyvernyugvásban és a fegyver-nyugvással kapcsolatos katonai biztosítékok adásában való megállapodás nehezen jöhet létre politikai jellegű biztosítékok nélkül. Még a londoni rádió is így utal kommentárjában a problémára: »Nem lehet józan ésszel elvárni az algériai felkelőktől, hogy belemenjenek a fegyverszünetbe és a csapatok szélnek eresztésébe, teljesen De Gaulle elnökre bízván azoknak a feltételeknek i jövendő letárgyalását, amelyeknek alapján megtartanák a népszavazást, s rábízva azt is, hogy mennyi idő teljék el a fegyverszünettől a népszavazásig.« • Ez az időszak pedig igen fontos elsősorban abból a szempontból, hogy amíg a francia elképzelés szerint a népszavazás végeredményeként a szövetségi megoldás valósulna meg, addig az algériai törekvések ezzel ellentétben a teljes függetlenség irányában kívánnak hatni. Ezért nagy jelentőségű a népszavazást megelőző egész időszak, és ezért szükséges, hogy már a katonai tárgyalások időszakában is tisztában legyen az algériai ideiglenes kormány a számára nyitva álló politikai lehetőségekkel. Az FLN azt akarja, hogy az önrendelkezés biztosítékait a két fél megegyezésével állapítsák meg, ugyanakkor azonban a francia kormány — legalábbis egyelőre úgy tűnik — egyoldalúan maga akar dönteni ezekről. Egy jövendő népszavazás pedig nem lehet hasonló a szokásos algériai választásokhoz, mert ebben az esetben nem lehet tényleges önrendelkezésről beszélni, csak a francia katonaság által irányított és ellenőrzött szavazási komédiáról, melynek eredménye eleve nem vitás. Mit tesznek majd az „ultrák"? Még kissé korainak tűnik arról beszélni* hogy mi történik, ha egyezség jön létre az algériai fegyverszünet kérdésében, és Algéria további lépéseket tehet a függetlenség útján; mit fognak -akkor tenni az »ultráik«, a gyarmatosítás puccsista bajnokai? Kétségtelen, hogy a francia kormány algériai politikája messzemenően számításba veszi a szélsőséges gyarmatosítók létét és érdekeit, ennek ellenére azt a lehetőséget sem lehet kizárni, hogy a tűzszünet aláírását esetleg katonai államcsíny követi. De Gaulle tábornok január után bizonyos változásokat vitt végbe az algériai hadseregben. Néhány, az »ultrák«-kal túlzottan szimpatizáló, magas beosztású katonatisztet nyugdíjaztak, másokat áthelyeztek, és az üresen maradt posztokat De Gaulle igyekezett saját embereivel betölteni. Ügy fest, hogy az algériai hadsereg most szilárdabb Párizs számára* mint januárban volt. Ugyanakkor az »ultrák« — akik távolról sem lelkesednek a bekövetkező tárgyalásokért — pillanatnyilag a várakozás álláspontjára helyezkedtek. Ez a várakozó álláspont azonban e pillanatban sem minősíthető teljesen passzívnak, mert egyfelől állandó törekvések mutatkoznak a hadsereg megnyerésére, másfelől pedig a tárgyalások esetleges előrehaladása ismét teljes erővel aktivizálhatja a fegyveres harcot is, beleértve az algériai francia gyarmatosítókat, A világ szeme a tárgyalásokon A békéért és a gyarmati népeik függetlenségéért folytatott harcnak jelentős állomása lehet az algériai fegyverszüneti tárgyalások megindulása és az algériai fegyvernyugvás esetleges bekövetkezése. Az a körülmény, hogy a francia kormány tárgyalóasztalhoz kényszerül az algériai ideiglenes kormánnyal, visszatükrözi a szocialista tábor erőfölényét az imperialisták fölött, visszatükrözi az algériai nép hősies harcának eredményeit, az Afrikában végbemenő óriási fejlődési folyamatot, de visszatükrözi az imperialisták közötti belső ellentéteket is. A helyi háborúk, mint amilyen az algériai, magukban hordják az egész világra kiterjedő háborús konfliktus kirobbantásának lehetőségét. Az algériai háborút nemegyszer a francia vezérkar Tuniszra is megpróbálta kiterjeszteni azzal, hogy Tunisz lerohanására tett javaslatot a francia kormánynak. Éppen ezért az algériai helyi háború megszüntetése jelentősen megszilárdíthatja a békét, újabb biztosítéka lehet annak, hogy kialakulhatnak a békés egymás mellett élés és a két rendszer békés versenyének kedvezőbb feltételei. Ez pedig végül is a szocializmus világméretű győzelmét segíti elő. Vasárnap kikiáltották a Malgas Köztársaság függetlenségét A szenátusi vizsgáló bizottság az U— 2-ügyről Az amerikai szenátus külügyi bizottsága közzétette jelentését az U—2 kémrepülőgép ügyében folytatott vizsgálatról. A jelentés szerint a bizottság nem tudott elegendő tájékozódást nyerni ahhoz, hogy megállapítsa, vajon az amerikai gép berepülése a Szovjetunió fölé igazolta-e a vállalt kockázatot«. A szenátusi bizottság jelentése a továbbiakban bírálja a magatartást, amelyet a kormány az incidens nyilvánosságra kerülése után tanúsított. w Tananarivo (AFP). Vasárnap kikiáltották a Malgas Köztársaság (Madagaszkár) függetPuszitító erejű tájfun száguldott vasárnap délután a fülöp- szigeti Manila felé. A károkról még nem érkezett jelentés. Szombaton több erős földlökést , észleltek a chilei Val- paraiisóban és környékén. Több épület fala bedőlt. Columbia északkeleti részélenségét. Az új köztársaság elöke Ciranana. (MTI) ben szombaton heves földrengés volt. Tokióban vasárnap reggel több másodpercig tartó földrengés volt, megmozgatta a japán főváros épületeit. A nyugat-németországi Kölnben és környékén szombatom földrengés volt, azonban az épületekben nem okozott kárt* Pusztító tájfun a Fülöp-szigeteken Földrengések világszerte t
