Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-06 / 106. szám
m SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek. I960, májas &. Hruscsov előadói beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának csütörtöki ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) zalékot költöttek a védelem szükségleteire. A fegyveres erők újab'b jelentős csökkentése lehetővé teszi, hogy tovább mérsékeljék a költségvetés honvédelmi előirányzatait is. Jelenleg a Szovjetunió rendelkezik . minden szükséges tartalékkal ahhoz, hogy már az idén megkezdje a munkások és alkalmazottak adóztatásának megszüntetését. Az adó aránya a költségvetési bevételekben eddig is következetesen csökkent. A második világháború óta hozott intézkedések következtében a lakosság már eddig is 13 milliárd rubellel kevesebb adót fizetett évente. Megszüntették az államkölcsön kibocsátását, a kötelező beszolgáltatást. Mindez számottevően megnövelte a lakosság jövedelmét, és a takarékbetétek gyors gyarapodását eredményezte. Csupán két év alatt 20 milliárd rubellel növekedtek a takarékbetétek: jelenleg több mint 50 millió betéttulajdonos 105 milliárd rubelt • tart takarékban. A Minisztertanács — folytatta Hruscsov — javaslatot dolgozott ki a kereseti adó fokozatos megszüntetésére, és az erről szóló törvényjavaslatot benyújtja a Legfelső Tanácsnak. — Az adók teljes megszüntetéséhez időre van szükség, mert' figyelembe kell venni az állam lehetőségeit. Ez év október 1-től 1965-ig szakaszonként kell megvalósítani az adóztatás megszüntetését. Először az1 alacsonyabb keresetű dolgozók adóiról mond le az állam. A törvényjavaslat adómentessé teszi a havi 2000 rubelt el nem érő kereseteket. így a munkások és alkalmazottak 99,4 százaléka magasabb fizetést kap majd kézhez. A 2000 rubelt meghaladó fizetések adóztatását úgy szüntetik meg, hogy a fizetés ösz- szegét az eddigi adó összegével csökkentik,' tehát ezek a dolgozók változatlan • keresetben részesülnek. A kereseti adó teljes megszűnése után 59,4 millió dolgozó keresete az eddigi adó összegével, néhány millió dolgozó keresete az eddigi adó felével növekszik, kisebb létszámú dolgozó réteg keresete pedig nem emelkedik. A kereseti adókkal, egy időben megszüntetik az agglegények és a kiscsaládos állampolgárok megadóztatását is. A munkások és alkalmazottak jövedelme az adóztatás megszüntetésének eredményeképp pen 1966-ig körülbelül évi 74 milliárd rubellel emelkedik. Az adók megszüntetésével egy időben’ folynak a XXI. kongresszus által előirányzott intézkedések a minimális bérek emelésére is. Az adók eltörlése, azt is szolgálja, hogy csökkenjen a különbség az alacsony és a magas fizetések között. A mezőgazdasági lakosság háztáji gazdaságának megadóztatásáról szólva Hruscsov kijelentette, hogy ezt az adót átmenetileg fenn kell tartam, mert bizonyos szerepet játszik a kolhozok" munkafegyelmének megszilárdításában, a kolhozisták jövedelmeinek szabályozásában. Idővel a kolhozok jövedelme még nagyobb mértékben fokozódni fog, s ez lehetővé teszi, hogy még teljesebben kielégítsük a közös gazdaság, szükségleteit és a kolhozisták egyéni szükségleteit egyaránt. Eközben egyre csökken majd a háztáji gazdaság szerepe, s így megérlelődnek a feltételek a mezőgazda- sági adó eltörlésére is — mondotta. Ezután Hruscsov felvetette a szovjet rubel értéke megnövekedésének kérdését, a jelenlegi árrendszer megváltoztatását. A Szovjetuniónak szilárd valutája és stabil pénzrendszere van — mondotta. — Még inkább szilárdult a rubel árufedezete, amit az is bizonyít, hogy a lakosság takarékbetétei szakadatlanul növekszenek. Ugyanakkor a béralapot,' az ipari össztermelést, a kisipari áruforgalmat és a költségvetést már billiókban kell kifejezni. Ezért szükségessé vált, hagy a rubel aranyalapját fokozzuk. és felülvizsgáljuk az árrendszert — mondotta. Mint mondotta, a Szovjetunió Minisztertanácsa elhatározta, hogy 1961 elejétől fogva az eddigi tízrubeleseket új egy- rubeles pénzegységre váltja be, tehát tízszeresére növeli a rubel értékét. Ez az intézkedés semmiféle veszteséget nem ró sem az államra, sem a lakosságra. Egyszerűen arról van szó. hogy minden ár és minden bér, nyugdíj, ösztöndíj,-stb. tízszeresére csökken. Ez nagy- m<?rtékDen egyszerűsíti majd a fizetési és elszámolási technikát. növeli az automaták alkalmazását a kereskedelemben. Három hónap alatt cserélik ki a régi típusú bankjegyeket és váltópénzeket. Hruscsov hangoztatta, hogy az árrendszer megváltoztatása még szilárdabbá teszi a szovjet rubelt, és lehetővé teszi az anyagi eszközök ésszerűbb fel- használását. Ugyanakkor meg fogjuk változtatni a rubel és a külföldi pénznemek árfolyamát, ez azonban nem jelent majd veszteséget sem a külföldi államoknak, sem a Szovjetuniónak — mondotta. A szovjet kormányfő ezután a közszükségleti cikkek termelésének kibővítéséről szólt. Megállapította, hogy az adóztatás megszüntetése és a dolgozók jövedelmének fokozódása növelni fogja a vásárlóerőt, és megköveteli a piaci árubőség fokozását. A közszükségleti cikkek jelenlegi termelése oly gyorsan emelkedik, hogy máris meghaladja a hétéves tervben előirányzott évi mutatószámokat. Az idén például a Szovjetunió 7,9 milliárd méter szövetet ter* A 'szovjet kormányfő- ezután a küszöbönálló négyhatalmi csúcsértekezletről szólott. Kijelentette: a közeli múlt arra kötelez bennünket és háborús szövetségeseinket, hogy ápoljuk és védelmezzük a békét, végleg tegyünk pontot a háború után, és biztosítsuk, hogy ne törhessen ki új háború, ne robbanthassanak ki világégést Hitler újdonsült utánzói.- Az első és legfontosabb nemzetközi kérdésként Hruscsov a leszerelést említette. Mi e probléma legradikálisabb megoldását:' minden állam teljes leszerelését, a hadviselési eszközök megsemmisítését, a hadsereg feloszlatását javasoljuk — mondotta. — Igyekszünk meggyőzni tárgyaló partnereinket, hogy ez lenne a legjobb megoldás. Ha megvalósul az általános és teljes leszerelés, akkor éppen ilyen általános és átfogó ellenőrzést is lehet teremteni — mondotta. Második fontos kérdésként jelölte meg Hruscsov a német békeszerződés megkötését s, Nyugat-Boriin, ■ az ellentmon-, dások e veszedelmes csomópontja kérdésének, megoldását. Emlékeztetett, a Szovjetunió javaslatára: békeszerződést kötni a két fennálló német állammal, és ily módon végleg eltüntetni a második világháború maradványait Európában, rendezni a berlini helyzetet. Ha sikerül megoldani napjaink alapkérdéseit: a leszerelést és a német kérdést, beleértve a nyugat-berlini helyzet normalizálását, akkor a kelet—nyugati kapcsolatok megjavításának feladata magától megoldódnék — jelentette ki Hruscsov. Megjegyezte, bogy a nemzetközi enyhülés nem mindenkinek van Ínyére. Vannak még olyan tevékeny erők Nyugaton. amelyek! képtelenek megérteni, mennyire elengedhetetlenné vált a szocialista és a tőkés államok békés együttélése, mennyire esztelen minden olyan próbálkozás, hogy a jelen helyzetben folytassák a háborús szakadék szélén táncolás politikáját. Ügy látszik, mel, tehát többet, mint Franciaország, Anglia és a Német Szövetségi Köztársaság együttvéve. Az egy személyre jutó szövetmennyiség felhasználásában a Szovjetunió utolérte Olaszországot és Franciaországot, s három-négy éven belül maga mögé utasítja Nyugat- Németországot és Angliát Tavaly hatmillió tonna cukrot termeltek, tehát többet, mint Anglia, Franciaország, Nyugat- Németország, Olaszország, Dánia, Belgium, Ausztria és Hollandia együttvéve. Az SZKP Központi Bizottsága és a Minisztertanács megbízta az Állami Tervbizottságot, készítsen elő konkrét intézkedéseket a közszükségleti cikkek termelésének további emelésére, hogy a Szovjetunió gyorsabban utolérje az Egyesült Államok termelési színvonalát. A hétéves terv végén a Szovjetunió több közszükségleti cikk egy főre jutó termelésében utoléri. a legfejlettebb nyugat-európai tőkés országokat. Hruscsov kijelentette: Életünk tényei vei, munkánkkal és sikereinkkel cáfoljuk meg a burzsoá politikusok és filozófusok hazugságait arról, hogy a kapitalizmus biztosítja a legmagasabb életszínvonalat. Hajónk nyüt óceánba fut ki, és semmi sem tart minket visz- sza a kapitalizmussal folyó versengésben. Az emberek tudatában is mély és széles barázdát szántunk, megmutatjuk nekik, hogy nem a kapitalizmus, hanem a kommunizmus teremti meg az emberiség számára legjobb élet lehetőségét. A Szovjetunió mindig a nemzetközi munkásosztály élBonnbáü borii'tudnak belenyugodni a múlt háború- ■ ban elszenvedett vereségbe, ismét egy új háború kirobbantásának gonosztevő terveit szövögetik, még mindig a visszavágásról ábrándoznak, és arra várnak, hogy semmivé tegyék a hitleri Németország megsemmisítésének következményeit. Adenauer kancellár politikája arra irányul, hogy megteremtse a revans feltételeit, buzdítsa az új háborúra készülő revansistákat. Adenauer kancellár odáig ment, hogy a Szovjetunió térképére mutatva mennydörgi: ellenségünk a Szovjetunió. Ugyanígy bökdö- sött a térképre annak idején az eszelős Führer is, és mindenki tudja, hol végezte — jegyezte meg Hruscsov. — A nyugati hatalmak közreműködnek Nyugat-Németország felfegyverzésében. Részt vesz ebben Franciaország is, amelyet annak idején Hitler lerohant, és amelynek éppen • ezért leginkább kellene tartania a német militarizmustól. Nagyon kockázatos politika ez, és nyíltan meg kell mondanunk volt szövetségeseinknek: akarva, vagy akaratlanul, de sajátkezüleg harmadik világháborúra buzdítjátok a revansistákat, ha közreműködtök az NSZK felfegyverzésében. Egyébként természetes — folytatta —, hogy a mai nemzetközi helyzetben, a fennálló erőviszonyok mellett a nyugatnémet fegyverkezés önmagában véve nem jelent nagyobb veszélyt. Azonban Nyugat-Németország egymaga is kirobbanthatja a fegyveres összeütközést, és belekeverheti a nagyhatalmakat Gyakorlatilag máris erre irányul Nyugat-Németország jelenlegi politikája. Adenauer kancellár a revansisták kedve szerint foglal állást, amikor ellenzi a békeszerződés megkötését és Nyugat-Berlin szabad város megteremtését. Hruscsov hangoztatta,- hogy a nyugat-berlini kérdés megoldása minden németnek, de elsősorban a Német Demokraharcosának tekintette magát — folytatta. — Az élet azt mutatja, hogy a Szovjetunió eredményesen hajtja végre ezt a megtisztelő, de rendkívül felelősségteljes szerepét... Nem háborúval fogjuk terjeszteni a kommunizmus eszméit... A kommunizmus kézzelfogható sikerei mutatják meg az emberiségnek, hogy nincs más út az ember felszabadulására, anyagi és szellemi szükségleteinek teljes kielégítésére. Az imperializmus • prókátorainak rágalmaira válaszolva Hruscsov kijelentette: Miként nem lehet tenyérrel eltakarni a Napot, éppen így nem lehet eltitkolni a népektől az igazságot. A kommunizmus igazsága minden akadályt leküzdve utat tör magának... Elérkezett az az idő, amikor a szocializmus és a kommunizmus az eddigi politikai és szociális előnyökön kívül egyre sokasodó anyagi és szellemi javakat is nyújt az embereknek. A Szovjetunió ma mór megteheti, hogy a nehézipar fejlesztésének lassítása nélkül eltörölje a lakosság adóztatását, és növelje a közszükségleti cikkek termelését szolgáló beruházásokat. De egy percre sem szabad elhanyagolni a nehézipar fejlesztését, mert ez biztosítja, hogy ne térjünk le a lenini útról, és ne , hajoljunk meg a tőkés nyomás előtt A Szovjetunió azért érhette el eddigi eredményeit, mert a kommunista párt szilárdan és rendületlenül végrehajtotta Lenin végakaratát a nehézipar elsődleges fejlesztéséről, hű maradt a leninizmushoz. tikus Köztársaság lakosainak érdeke. A nyugat-berlini helyzet más európai népeket is aggaszt, mert ezek a népek — helyesen — feszültség! gócot látnak benne. Arról sem szabad megfeledkeznünk — folytatta —, hogy a nyugati csapatok nem a nyugat-berlini lakosság kérésére, hanem a szövetséges hatalmak megegyezésének értelmében tartózkodnak Nyu- gat-Berlinben. E körülmény ’minden jogalaptól megfosztja azokat a próbálkozásokat, hogy a nyugati csapatok nyugat-berlini tartózkodását a nyugat-berlini lakosság véleményétől tegyék függővé. Nyugat-Berlin kérdésének egyetlen helyes megoldása a szabad város megteremtése — hangoztatta Hruscsov. Ezután áttért a csúcsértekezlet előtti nemzetközi helyzet értékelésére. Mint mondotta, partnereinek legutóbbi lépései, nyilatkozatai és egyes cselekedetei sajnos egyelőre kevés reményt nyújtanak arra, hogy Kormányaik valóban kézzelfogható megoldásokat kutatnak. így például az a benyomás alakult ki, hogy egyes amerikai vezető kö- * rök még nem látták be, hogy szükséges a feszültség enyhítése és a vitás kérdések tárgyalásos megoldása, Herter, Nixon, Dillon és több más politikus legutóbbi beszédei rossz jelként hatottak. Ezek a politikusok nem éppen remény tkel tőén szóltak a május 16-án kezdődő tárgyalások előtt. Sajnos még borúsabbá teszi a helyzetet, hogy az Egyesült Államok elnöke helyeselte ezeket a beszédeket Hasonlóképpen sajnálatos Eisenhower elnök ama szándéka, hogy hét napra korlátozza jelenlétét a csúcsértekezleten. Hruscsov utalt rá, hogy ebben a kérdésben levelet váltott Eisenhower elnökkel. Mint mondotta, a szovjet emberek véleménye szerint ma mindenkinek legfontosabb dolog a béke megszilárdítása, a háború elhárítása. Ha pedig valaki jó előre korlátozik jelenlétének idejét a legfontosabb tárgyaláson, ez azt mutatja, hogy nem tanúsít kellő figyelmet az ott megvitatásra kerülő kérdések iránt. Nixon alelnöknek a csúcsértekezleten való részvételéről Hruscsov a következőket mondotta: — Nehéz elhessegetnem azt a benyomásomat, hogy Nixon úrnak kisebb gondja is nagyobb a vitás kérdések tárgyalásos megoldásánál, a feszültség, a hidegháború és a fegyverkezési hajsza megszüntetésénél. Attól tartok, hogy ha Nixon úrra bízzák a tárgyalások folytatását, valahogy olyan helyzet alakulhat ki, amit a közismert népi mondás így fejez ki: «-Kecskére bízzák a káposztát.A genfi atomértekezlet és a leszerelési értekezlet eddigi menete szintén nem tanúsítja a nyugati hatalmak megegyezési készségét, sőt mi több, az utóbbi időben egyenesen provokációs cselekményekre került sor. Hruscsov a szovjet kormány megbízásából ismertette a Legfelső Tanács képviselőivel az amerikai agresszív cselekményeket. Mint közölte, amerikai repülőgépek megsértették a szovjet határt, és berepültek a Szovjetunió légiterébe. Az utolsó előtti agresszív cselekményre április 9-én került sor, amikor egy amerikai repülőgép Afganisztán felől lépte át a szovjet határt. Nyilvánvaló, hogy ebben a határsértésben nem a baráti Afganisztán a ludas. Meggyőződésünk — folytatta Hruscsov —, hogy ez az amerikai repülőgép valahol Törökország, Irán vagy Pakisztán területén, tehát az agresszív CENTO-tömb területén szállt fel. Második agresszív cselekményként május elsején 5,36 órakor amerikai repülőgép behatolt a Szovjetunió légiterébe. A gépet lelőtték. Éppen úgy megsértette a szovjet államhatárt, mint az április 9-i repülőgép. Az összes adatok tanulmányozása után a szovjet kormány erélyesen tiltakozni fog az Egyesült Államoknál, és figyelmeztetni fogja: hasonló agresszív cselekmények megismétlődése esetén fenntartja magának a jogot, hogy kellő intézkedésekkel megvédje a Szovjetunió biztonságát — mondotta Hruscsov. Majd így folytatta: Azt hiszem, senki sera kételkedik benne, hogy van mivel válaszolnunk. Igaz ugyan, nincsenek színtelenül köröző bombázógépednk, amelyekről többször beszéltek amerikai hivatalos személyek. De vannak ügyeletes rakétáink, amelyek pontosan és el- háríthatatlanul célba találnak, mégpedig biztosabban, mint a járőrszolgálatos repülőgépek. Hruscsov ezután a legkomolyabban figyelmeztette mindazokat az országokat, amelyek az agresszív erők rendelkezésére bocsátják területüket. A Szovjetunióba behatolt amerikai repülőgép ügyét egyébként felvetik a Biztonsági Tanácsban is, mert az ehhez hasonló cselekmények igen nagy veszedelmet rejtenek magukban. Az amenkai agresszív imperialista erők az utóbbi Időben igen buzgón igyekszenek meghiúsítani a csúcsértekezletet, vagy legalábbis megakadályozni a világszerte várt megegyezést. A csúcsértekezlet előtt «beütemezett« agresszív cselekményekkel nyomást akarnak gyakorolni a Szovjetunióra, vélt katonai fölényükkel meg akarják ijeszteni a Szovjetuniót, hogy ezzel gyengítsék elszánt harcát az enyhülésért, a hidegháború és a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért. Megmondhatjuk azoknak az uraknak, akik azt a repülőgépet küldték, hogy bennünket hidegen hagynak próbálkozásaik, amelyekkel térdre akarnak kényszeríteni — folytatta Hruscsov. — A Szovjetuniónak módjá« ban áll visszavágni mindazoknak, akik nyomásukkal az agresszornak kedvező megoldást akarnak elérni. Hruscsov kijelentette, nem úgy értékeli az amerikai repülőgép határsértését, mint háború előtti erőpróbát és támadás céljából végzett katonai felderítést, hanem mint olyan katonai felderítést, amelynek célja az idegek feszítése, és amely arra irányul, hogy a Szovjetuniót visszavessék a hidegháborús állapotba. Mindez azért történik, hogy a hidegháború széttöredezett jegének darabjait ne engedjék elolvadni, újból összefagyasszák; s ismét visszatérhessenek a feszültség állapotába, s így az imperialisták adóikkal nyugodtan fosztogathassák a népeket, folytathassák a fegyverkezési versenyt, és háborús félelemben, engedelmességben , tartsák a népeket. A Szovjetunió — folytatta Hruscsov — ismét felhívja az Egyesült Államok kormányát, hagyjon fel a hidegháborúval, szüntesse meg provokációit más országok ellen. Mély meggyőződésem, hogy az amerikai nép — kivéve bizonyos imperialista, monopolista köröket — békét akar, és barátkozni, akar a Szovjetunióval. i * Hangoztatta, hogy a szovjet kormány a békés együttélés világos és következetes lenini politikáját folytatja. A Szovjetunió mindent megtesz, hogy megtalálja a vitás kérdések tárgyalásos megoldásának módjait. A Szovjetunió tiszta szívvel, jó szándékkal készül a párizsi csúcstalálkozóra, és minden erejét latba veti, hogy •kölcsönösen elfogadható megegyezést érjen el. A küszöbönálló csúcsértekezleten nagy erőfeszítéseket kell tenni az egyetemes béke megszilárdítására. AZ értekezlet résztvevőinek feladata, hogy megteremtsék az egészségesebb és valóban békés nemzetközi kapcsolatok alapját — fejezte be beszédét Hruscsov. Közlemény az SZKP Központi Bizottságának üléséről A Központi Bizottság felMoszkva (TASZSZ). Május 4-én ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Az ülés megvizsgálta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakával kapcsolatos kérdéseket, és néhány szervezeti kérdéssel foglalkozott Az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagjaivá választották Alekszej Koszigmi, Nyikola) Podgomijt és Dmitrij Poljanszkijt. Averkíj Ariszto- vat, az SZKP KB elnökségének tagját és Pjatr Poszpelo- vot, az elnökség póttagját felmentették az SZKP KB titkári tisztsége alól, mivel az SZKP Központi Bizottságának OSZSZSZK-irodájában végzett munkájukra kell összpontosíta- i niuk figyelmüket, mentette Nyikolaj Ignatovot, az SZKP KB elnökségének tagját a Központi Bizottság titkári tisztsége alól, mivel kinevezték a Minisztertanács elnökhelyettesévé. A Központi Bizottság felmentette Jeikatyerina Furcevát, az SZKP KB elnökségének tagját az SZKP KB titkári tásztséga alól, minthogy kinevezték 4 Szovjetunió művelődésügyi miniszterévé. A Központi Bizottság Frol Kozlovot, az SZKP KB elnökségének tagját az SZKP KB titkárává választották. Nyikolaj Beljajevet és Alek. szej Kiricsenkót , felmentették az SZKP KB elnöki “agsága, illetve az SZKP KB titkári tisztsége alól. (MTI) A Szovjetunió mindent megtes%9 hogy megtalálja a vitás hérdéseh tárgyalásos megoldásának módjait
