Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-06 / 106. szám

VILÁG DPOl FTÁPH' FGYESÜLÜETEKi Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVII. évfolyam, 106. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1960. május 6. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a Tervhi­vatal elnökének a jelentését az 1960 első negyedévi terv tel­jesítéséről. A kormány elfogadta a föld­művelésügyi miniszter előter­jesztését a szerződéses nö­vénytermesztés, állattenyész­tés és hizlalás, valamint a ter­ményértékesítés egyes kérdé­seinek szabályozásáról, majd a közlekedés- és postaügyi mi­niszter előterjesztésére határo­zatot hozott új gépjármű fu­varozási szabályzat hatályba léptetésére, s módosította a vasúti személy-útipoggyász és expressz árufuvarozás szabály­zatának, valamint a hajózás árufuvarozási szabályzatának egyes rendelkezéseit. Tervszerűen, idejében és jól elvégezni minden műnkét — ez a jelszó a magyaratádi Március 8 Tsz-ben MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: •===:: Győzött a közös akarat t ÍÜliÉ (3. o.) jliiii OTTHONUNK (5. O.) TAVASZ (6. o.) g a Szovjetunióban: Megszüntetik munkások és az alkalmazottak adóit Ebben az évben befejezik az áttérést a rövidített munkaidőre Hruscsov előadói beszéde ...................... a Szovjetunió Legfelső Tanácsának csütörtöki ülésén (Tudósítónktól.) Kakasszó riasztja a hajnali csendet. Ébred a falu. Csiko­rogva csapódnak a kiskapuk. Munkába indulnak az állat- tenyésztők a magyaratádi Március 8. Tsz-ben. Har­kány Lajos, Topp Jakab és Csertei József együtt érkez­nek az istállókhoz. Ellor Gyuri bácsi, az örömmel újságolja, hogy az éjszaka ismét szaporodott az állomány két borjúval. Ez­zel 243-ra emelkedett a szarvasmarhák száma. Előbb megnézik a borjakat, aztán munkához látnak. Sietni kell, mert hatvan tehenet fejnek! Nincs még öt óra, amikor megérkezik Teicher Károly, a tsz főmezőgazdásza. Itt nem kell sokat időznie, mert amióta szarvasmarha minta- törzstenyészet kialakítását határozták el, azóta a tehe­nészek még nagyobb felelős­séggel végzik munkájukat. Szeretnék bebizonyítani, hogy megfelelnek a követel­ményeknek. Jelenleg a tehe- nenkénti 11 liter átlagos tej­hozammal második helyen állnak a törzstenyészetek so­rában, de természetesen az elsőségre törekednek. Balogh Pál és Ignácz György sertésgondozók sem akarnak lemaradni. Május­ban 40 koca ellését várják. Akkorra elkészül az új, 31 férőhelyes fiaztaitó. Ugyancsak májusban értékesítenek 102 hízott sertést is. Az állattenyésztés alapja a növénytermelés. Jól tudja ezt a főmezőgazdász. Miután végigjárta az istállókat, el­lenőrizte az etetést, és taná-, csókát adott, indul a határba.J Már várja Bank Antal és J Molnár Sándor, a két nö-» vénytermelési brigádvezető. J A munkaelosztás szerint ku-« koncát vetnek, és cukorrépát' sarabolnak Eddig 282 holdon« Moszkva (MTI). Csütörtökön délelőtt a Kremlben megkez­dődött a Szovjetunió Legfelső Tanácsának új ülésszaka. Dél­előtt — moszkvai idő szerint 10 órakor — külön-külön ülést tartott a Legfelső Tanács két r, . , „, , ,, . j háza: a Szövetségi Tanács Gondosan előkészített talajba j a Nemzetiségi Tanács. teszik a magot. Az őézi szán­tást kultivátorozták, majd hengerezték és simítózták. Elvetették az aprómagvakat. 220 holdat vetettek felül pil­langósokkal. Tehát a jövő évi takarmányról is gondoskod­tak. Erre az esztendőre pe­dig 287 holdon dúsan zöldell éjjeliőr a vöröshere és 20 holdon a ■ baltacím. Befejezték 15 hold kapáslucema első sarabolá- sát és az összes takarmány- vetés fogasolását A búza- vetésből 210 holdat küllőska- páltak. Az ős2á vetésekből 580 holdat fej trágyáztak. Tervszerűen, idejében és jól elvégezni minden munkát! Ez a jelszó a magyaratádi Március 8. Tsz-ben. Tartal­mat ad a jelszónak a tagság fegyelmezettsége, szorgalma, munkakedve. Száznál is töb­ben sarabolták a 100 hold cukorrépát. Nagy Józsefné, Tóth Gyuláné, de a. többi asszony sem fogja hagyni, hogy gaz nőjön a szövetkezet határában. Mózer István elnöknek és Végh János párttitkámak nehéz és fáradságos munká­ba került, míg elérték, hogy egyetlen közös célért dolgoz­zék az egész tagság. Sikerült megszüntetni az elmúlt év hibáit, és hasznosítani a ta­pasztalatokat. Nyugvópont­ra jutott a háztáji területek törvényszerű kialakítása, amivel egyetért a tagság is. Szép a magyaratádi Március 8. Tsz határa, és az így indu­ló munka után remélni lehet, hogy nem marad el a gazdag aratás sem. A Szövetségi Tanács ülését Lobanov, a tanács elnöke nyi­totta meg. A tanács meghall­gatta a mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését a pótképvi­selők megválasztásáról, majd elfogadta az ülésszak napi­rendjét. A napirend első pontja: Törvényjavaslat a munkások és alkalmazottak adóinak meg­szüntetéséről. A második na­pirendi pont keretében a ta­nács megvitatja azokat az in­tézkedéseket, amelyekkel 1960-ban befejezik az áttérést a rövidített munkaidőre. A harmadik napirendi pont ke­retében a tanács megvitatja a Legfelső Tanács elnökségének rendeletéit. Hasonló napirendet fogadott el ülésén a Nemzetiségi Ta­nács. A Legfelső Tanács két háza moszkvai idő szerint 11,00 óra­kor együttes ülésre ült össze. A Legfelső Tanács két házá­nak együttes ülésén Nyikita Hruscsov szovjet miniszterel­nök csütörtökön délelőtt elő­adói beszédet mondott a dol­gozók adóztatásának megszün­tetéséről és az életszínvonal emelésére irányuló egyéb in­tézkedésekről. Bevezetőül megemlékezett Lenin születésének 90. év­fordulójáról, és rámutatott, hogy Lenin legnagyobb emlék­műve az a gigászi munka, amellyel a szovjet nép építi a kommunizmust. A szovjet em­berek olyan szintre fejlesztet­ték népgazdaságukat, amely már most ámulatba ejti a vi­lágot, és még ragyogóbb táv­latokat tár fel. Hruscsov ezután megállapí­totta, hogy a dolgozók adóztatásának megszűnte tésérők vala­mint a rövidített munka­nap bevezetéséről szóló törvényjavaslat ismét meg­győzően példázza a szo­cialista szovjet állam po­litikájának békeszerető' voltát, tükrözi a kommu­nista párt és a kormány szüntelen gondoskodását a szovjet nép jólétének gya­rapításáról. Hruscsov ezután emlékezte­tett az SZKP 21. kongresszu­sának arra a megállapítására, hogy a hétéves terv teljesítése során szüntelenül fokozódik a szocialista üzemek termelése és felhalmozása, s végül is ez ad­ja majd a bővített szocialista újratermelésnek és az élet- színvonal emelésének egyetlen forrását. »Ilyen körülmények között szükségtelenné válik, hogy a lakosságot megadóztas­suk« — jelentette ki.* A munkások és alkalmazot­tak adóinak megszüntetése és az életszínvonal emelését cél­zó egyéb intézkedések hatal­mas politikai és gazdasági je­lentőségű állami akciók — folytatta. — Mindez ismét megmutatja a szocialista tár­sadalmi rendszer vitathatatlan fölényét. Ezeket az intézkedé­seket a kommunizmus felé ha­ladó Szovjetunió termelőerői­nek példátlan felemelkedése készítette elő. Hazánk ma a világ egyik legerősebb gazdasági hatalma, az emberiség haladásának vi­lágító fáklyája, a szabadságu­kért és függetlenségükért har­coló népek megbízható szövet­ségese és barátja, a béke és barátság támasza — folytatta Hruscsov. — A szovjet állam fejlődésének gazdag tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy né­pünk az egyedül helyes utat: a kommunizmus építésének út­ját választotta, és győzelme­sen halad e lenini úton. Soha, egyetlen évben sem fejlődtünk oly sokat, mint 1959-ben, a hétéves ‘terv első évében, jóllehet hazánk min­dig gyors ütemben haladt — mondotta Hruscsov —, s 1959-et a termelőerők gyors fejlődésében, a kommunizmus anyagi és technikai alapjának megteremtésében elért kima­gasló eredmények esztendejé­nek nevezte. Hruscsov bejelentette, hogy 1960. április 1-én már 16 millió szovjet dolgozó tért át hét-, illetve hatórás munkanapra. Ez év végéig valamennyi dolgozó áttér a rövidített munkanapra, 1964-ben pedig megkezdik a hat-, illetve ötórás munkanap bevezetését. A szovjet dolgo­zók munkanapja lesz a világon a legrövidebb. Ez a dolgozók kiemelkedő szociális vívmá­nya. A munkaidő csökkentésé­vel sehol sem csökken a bér, sőt a legtöbb iparágban emel­kedik is, különösen az alacso­nyabb fizetésű dolgozó réte­geknél. A kommunista párt és a szovjet kormány azért tett és tesz ily sokat a nép életé­nek megjavításáért, mert eb­ben látja egész tevékenységé­nek legfőbb célját» A szovjet kormányfő han­goztatta, hogy egyetlen tőkés ország kormánya sem képes olyan mélységesen humánus intézkedésekre, mint az élet- színvonal szüntelen emelkedé­sének biztosítása, az ingyenes és egyetemes társadalombizto­sítás, a fizetett szabadság, az ingyenes oktatás, az ingyenes orvosi ellátás bevezetése, a dolgozók teljes foglalkoztatott­ságának biztosítása. Ha a ka­400 ezer naposcsibét keltet az idén a Nagyatádi Keltetőállomás (Tudósítónktól.) Februárban kezdődött meg került földbe a hibridkuko-J a munka a Nagyatádi Kel- rica. Több mint 50 százalék-« tetőállomáson, s azóta már ban négyzetesen vetnek. * 162 ezer naposcsibét keltet­tek ki. Idei tervük 400 ezer, de ezt szeretnék túlteljesíte­ni. A keltetéshez szükséges tojást a körzetükhöz tartozó barcsi, csurgói, marcali és nagyatádi járásból vásárolják fel. Ezekben a járásokban több olyan mintaközség, tsz és állami gazdaság van, ahol fajtatiszta baromfit tenyészte­nek, s ezeknek tojásait át­adják a keltetőállomásnak. Az idén a csibék mellett 13 ezer kacsát is keltetnek. A naposcsibéket és kacsákat a BARNEVÁL útján értékesí­tik pitalizmus ezt megtenné, meg­szűnne kapitalizmus lenni — jelentette ki. Megjegyezte, hogy a munka­bér nem meríti ki mindazt, amit a szocialista társadalom az egyes embernek nyújt. Igen fontos, hogy növekednek azok a társadalmi alapok, amelyek­ből a dolgozók alacsony bérű, jó lakásokat építenek, bizto­sítják a dolgozók üdülését, in­gyenes orvosi ellátását, az óvo­dák, bölcsődék, kulturális és szociális intézmények hálóza­tának bővítését. Hruscsov hangoztatta, hogy a tőkés rendszerben nem va­lósulhat meg a dolgozók ős­régi álma: az adók eltörlése. A kapitalizmus valamennyi fejlődési szakaszán fokozta a lakosság megadóztatását. Kü­lönösen az imperializmus kor­szakában emelkedtek az adók, mert példátlanul megszaporod­tak a hadikiadások, és felduz­zadt az államapparátus. Hrus­csov több adattal mutatta ki, hogy az adók emelkedése és a dolgozók jövedelmének csök­kentése a kapitalista társada­lom fejlődésének törvénysze­rűsége. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország költségvetéséit össze sem lehet hasonlítani á tőkés országok költségvetései­vel. Ennek oka a két társadal­mi rendszer ellentétes voltá­ból, a szocialista és a tőkés ál­lam . funkcióinak különbözősé­géből származik. Minden túl­zás nélkül elmondhatjuk — folytatta —, hogy hazánk költ­ségvetésének szilárdságát bár­mely tőkés ország megirigyel­hetné. A szovjet költségvetés stabilitását mutatja, hogy a be­vételi oldal mindig meghalad­ja a kiadási oldalt. A szovjet költségvetés a békés gazdasági és kulturális építést szolgálja. Kiadásaink csaknem négyötö­dét a népgazdaság fejlesztésé­re, a nép anyagi és kulturális »színvonalának növelésére for- Jdítjuk. J A Szovjetunió költségvetésé­iről szólva Hruscsov hangoztat- « ta, hogy egyre csökkentik a Jhonvédelmi előirányzatokat. J 1960-ban mindössze 12,9 száza­lékot, míg 1955-ben 19,9 szá- j (Folytatás a 2. oldalon.) Zámbó Ferencné a gépbe rakás előtt osztályozza a tojá- Marton Lajos a gépbe helyezi a tálcára rakott tojásokat. sokat Váradi KÁrolyné a kikelt kiskacsákat ládákba rakja.

Next

/
Thumbnails
Contents