Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1960. május 1. Két sfkei* között Bene Jenő szocialista brigádjának minden tagját látta már városunk lakossága. Ök álltak a kétkerekű létrákon, ők szerelték a fénycsöveket, amikor a múlt évben neonvilági- tást kapott Kaposvár több tere és utcája. Be is mutatkoztak akkor. A bemutatkozás hosszabb időt vett igénybe. (Október- től november 7-ig tartott.) A brigád ugyanis azt vállalta, hogy november 7-e tiszteletére befejezi a neoncsítást. Az első bemutatkozás sikerrel járt. Olyannyira, hogy elnyerték a szocialista brigád címet, a KISZ megyei bizbllsásá’-ak vándorzászlaját, Bene Jenő brigádvezető pedig a nehézipar kiváló dolgozója kitüntetést. Azóta több munkahelyen dolgoztak már. A brigád tag­jai most a Toponári úti trafóállomás környékén rakják a magasfeszültségű földkábel-vezetékeket. álag 126 sz$z0,,ikos egyénenkénti teljesítménnyel. Ott találjuk árkot ásva Vn-aa Lajost, Alabárdos Lászlót, Fekete Páris Latost, Szabó gyöt, Lajos Józsefet, Rezi Gyulát, Bogiári Károlyt és K "er Pétert, Mint a Déldunántúli Áramszolgáltató VáUai’st egyik ve­zetéképítő bi’igádja kidolgozta már a szocalista brigád cím elnyeréséhez szükséges versenyfe’tételeket. Csak amíg a másik három brigád még az első, ők mái' a másodszori cí­mért küzdenek. Miközben munkájukat csoportokra bontva végzik, szem előtt tartják ezeket a feltételeket. Legfontosabb feladatuknak a termelékenység fokozását tekintik^ Mondják, hogy 126 százaléknál tartanak, és ezt mindig el akarják érni. Í zért anélkül, hogy a létszámot növelnék, rendszerint határ­idő előtt elvégzik a munkát. Pontokat szerezni a versenyben — ez a cél. Márpedig ha a raktárnak visszaadják a zsákokat, a ládákat, az egyéb hasonló eszközöket, akkor minden visz- szaszolgállatott 100 forint érték után egy pont jár a brigád­nak. Ha jó munkamegszervezéssel úgy elkerülik az idegen fuvar igénybevételét, hogy annak költsége az anyagérték 5 százaléka alatt van, újabb pontok jelentenek előnyt a bri­gádnak a versenyben. A baleset elkerülésére a pontszerzés szempontjából azért kell különösen vigyázni, mert ha a bal­esetből eredő kiesett munkanapok száma a ledolgozott mun­kanapok számának 1 százalékát eléri, akkor a balesetmen- (ességet jelentő 100 pont mind odaveszik. Ha nem is naponta, mint a neoncsításnál, de most is gyakran van műsoron balesetelhárítási megbeszélés. Egyedül a brigádvezető szakmunkás. A többiek segédmunkások. So­kat kell őket tanítani, hogy elkerülhessék a veszélyt. Itt min­denki egyel akar: csatát nyerni. Hárman beiratkoztak a vál­lalati szakmunkásképző tanfolyamra. Varga Lajos. Alabárdos László és Fekete Páris Lajos is érzi, hogy a brigád tagjaitól milyen sok segítséget kap a tanfolyam elvégzéséhez. Távoli munkahelyeken esténként gyakran barátja a brigádnak a szakkönyv. Eredményesen tanulnak, kicserélik tapasztalatai­kat az ideiglenes szálláson, a kis falusi házak szobáiban. No persze, a vidámság, a szórakozás se hagyja el őket. A kis gumilabda elmaradhatatlan útitársuk. Munka után gyakran rúgják a réten. Lehet, hogy a brigádpénztárból — mert ilyen- is van — hamarosan futballt vesznek. Olyan terv is van, hogy egyforma sapkát vásárolnak. Amikor egy-egy munka­helyről elmennek, a falusiak szeretettel búcsúznak tőlük, s azt mondják róluk, hogy derék, tisztességes, jó dolgos embe­rek, akárkik is. Vajon csak a falusiak vélekednek így? Fekete Páris Lajos érettségivel dolgozik az építőbrigádban, szülei értelmi­ségi emberek, de nem szégyelli megfogni a lapátot. Nemrég egyetemi felvételi vizsgára utazott. A brigád minden tagja drukkolt érte. Amikor visszajött, örömmel újságolta, hogy jól ment a vizsga. És még valamit: a professzorok megtudták, hogy szocialista brigád tagja. Tisztelettel néztek rá, és meg­becsülésüket kifejezve szorítottak vele kezet. Egyelőre ennyit a Bene-brigádról. Talán találkozunk a nevükkel máskor is. Talán? Biztosan! Velük együtt mindenki bízik abban, hogy a második sikert is elérik. Az ötödik Bölcsőde társadalmi erőből A Szigetvári utcai napközi mellett levő romos telket em­berek szorgos serege lep: el. Bontják az 1945 óta romokban heverő ház maradványait, az ép téglát szép sorba rakják, egyengetik a földet. Vasutasok valamennyien. ötvenhatan jöttek a MÁV kaposvári állo­másáról, fizikai és irodai dol­gozók, köztük mozdonyveze­tők, lakatosok, fékezők, forgal­mi szolgálattevők. Itt dolgoz­nak három napon át, hogy se­gítsenek a donneriaknak a 40 személyes bölcsőde felépítésé­ben. forgalom KISZ-titkára is a szorgoskodó dolgozók között van. Bojtos János fiatal vas­utas — akinek a családja most szaporodott meg egy gyerekkel — is részt vesz a társadalmi munkában. Gács Attila kör­zeti tanácstag szintén itt se­rénykedik, pedig az ő fia már kinőtt a bölcsődés korból. Halomvári György, a városi tanács titkára és Szekér László mérnök a bölcsőde tervrajzát mutatja, amit Deni János mér­nök készített el társadalmi munkában. Kétmillió forint­ba kerül az építkezés. Októ­Gyapotos a válla, a kendője, s az ujjain számlálja a neve­ket: Major Károlyné, Bartos Gyula, Pappné, Rotkó Imre ... no és ötödiknek Kaszás Erzsi fonónő, vagyis jómagam ... — ... Láttuk Moszkvát, Le- ningrádot. Voltam a Kreml­ben, a körmoziban, a képtár­ban, a Lomonoszov-egyetemen, a Lenin—Sztálin Mauzóleum­ban — mondja. — Tudja, ott ezrek állnak sorban. Bennün­ket előre engedtek. Úgy érez­tem, sírnom kell az elérzéke- nyüléstől. Akkor arra gondol­tam, hogy soha még csak ál­modni sem mertem volna ar­ról, hogy valaha erre a helyre léphetek. Ő, Leningrad na­gyon kedves város volt. Sose felejtem el azt a pillanatot, amikor az Auróra cirkáló fe­délzetére léptem. De nem tu­dom ám így Icapásból elmon­dani, hány helyen fordultam meg, hol szórakoztam, hány szovjet fiatallal táncoltam. De ha kiváncsi, van jegyzetünk, részletesen beszámolhatok. — Gondolom, hogy nagy él­mény van a jegyzetlapok iz­gatottan irt soraiban — mon­dom. — De Moszkva helyett, ha megengedi, beszéljünk most arról a szovjet gyártmányú fo­nógépről, amelynek segítségéi­vel maga Moszkvába indulha-> tott. — Igen. Hát elnézést. Tulaj­donképpen itt kellett volna kezdenem. Egyike voltam azok­nak a dolgozóknak, akiket a Textilművekből jó munkáju­kért kétheti jutaiomildülésre a Szovjetunióba küldtek. Azt mondják, hogy jól szerepelek a munkaversenyben. Én min­dent megteszek az idén is azért, hogy az üzem jó ered­ménnyel zárhassa az évet. Hat év óta ezt teszem ... A fürge mozgású, szapora szójárású Erzsi hirtelen léleg­zetet vesz, mint akinek megint eszébe jutott valami Moszkvá­ról. — Igen, tudja, az órámat még ott, a Vörös téren a Kreml toronyórájához igazítot­tam. Az első munkanapon eh­hez igazodva jöttem dolgozni, persze vísszáhajtva. A munka, az utazás után is jól megy. Nem mondom, időnként el-el- kalandoznak gondolataim. De élményeimmel majd inkább akkor foglalkozom többet, ha kezembe veszem a Moszkvá­ban vásárolt fénr/.tépezőgépet, és hallgatom az ott vett lemez­játszót. — Ne tegye őket messze a tavaly kapott Munka Érdem­éremtől — mondóm. — Azt hiszem, sok közük van egy­máshoz. Régi vágyuk már a vasút túlsó oldalán lakóknak egy bölcsőde, hogy ne kelljen ap­róságaikat korán reggel a vá­ros másik felére vagy az üze­mi bölcsődébe cipelni. Pénz azonban nem volt rá, s ezért nemcsak a Donnerban, hanem a város másik részén lakók is megértéssel fogadták a városi tanács jávaslatát: építsék fel a bölcsődét társadalmi erőből. A vasutasok kezdik a mun­kát. Az ünnepélyes kapavágás el is maradt, mert korán ér­keztek, s nem nézegetni ha­nem dolgozni jöttek. 150 köb­méter föld elszállítását, a ro­mos tégla kiszedését, 3 köbmé­ter fal felhúzását vállalták. Teljesítik is, sőt még ennél többet is Végeznek. Ugyanis ötvennél is többen jelentkez­tek erre az önkéntes mun­kára, pedig a vasút vezetői csak 30 dolgozót akartak fel­kérni rá. A lelkesedésre jel­lemző, hogy bár a nődolgozók közül senkit sem hívtak, mégis eljött Erdős Józsefné és Kása Józsefné. Szentiványi Győző, a rakodási főnökség ve­zetője, Betlehem László, a vas­út párttikára, Horváth Gyula, a forgalom sz. b.-elnöke, Nagy Zoltán, a fűtőház, Varga Ká­roly, az állomás szolgálatveze­tője, Széchenyi Zoltán sz. b.- elnök, Doma József, a forga­tóm párttitkára, Molnár Pál, a berben már hozhatják is ide gyermekeiket a környékbeliek. De addig sokat kell még dol­gozni. Munkaerőben nem lesz Most holt idény van a Nagy­atádi Konzervgyárban. Az el­múlt gazdasági év készítmé­nyeinek kiszerelését, a munka­helyek karbantartását végzik. Szorgalmasan készülődnek az idei évadra, amikor a tavalyi­nál több és jobb minőségű árut szállítanak majd a kül- ós a belkereskedelemnek. A kongresszusi munkaver­senyt tovább folytatják a dol­gozók. Április 4-e tiszteletére a gyár azt vállalta, hogy ex­port tervét 10, belkereskedel­mi tervét pedig 3 százalékkal túlteljesíti, az egy munkásra eső eredeti 8787 forintos ter­melési értékkel szemben pe­dig 9500 forintot ér el. Sajnos a külkereskedelem nem igényelt megfelelő meny- nyiségű árut, így a felajánlá­suk első részét nem tudták hiány, segít jóformán az egész város. Vermes Vilmos tanár, nép­front-bizottsági tag vállalta, hogy ipari tanulók segitségével az összes villanyszerelési mun­kálatokat elvégzi. Szabados József festő harmadmagával egyheti munkát ajánlott fel. Rubecz János 10 000 téglát fu­varoz el. A Faipari Vállalat el­készíti az ajtókat, a Somogy megyei Útépítő Vállalat a be­tonmunkákat végzi el, ezen­kívül 50 köbméter föld rende­zését, 60 köbméter homok szállítását ajánlotta fel. A Víz­művek a víz bevezetését, 30 köbméter föld rendezését, a Kefeüzem 100 köbméter föld rendezését vállalta.'Az Áram- szolgáltató Vállalat teher­kocsit, lovas járművet ad, s 20 000 téglát szállít. A Finom­mechanikai Vállalat végzi el az összes lakatos- és szerelő­munkát, ezenkívül 100 köbmé­ter föld rendezését ajánlotta fel. A Somogy megyei Építő­ipari Vállalat 200 köbméter fal felhúzását vállalta. Dolgoz­ni fog egy napot a bölcsőde építkezésénél a városi tanács teljes apparátusával, a kiske­reskedelmi vállalatok, a Írisz­ek, az AKÖV, a Tatarozó, a Cukorgyár, az Erdőgazdaság. S ha majd állni fog a böl­csőde, hirdeti: Íme, az össze­fogásból milyen szép ered­mény született. S zalai László teljesíteni. E2t azonban má­sutt pótolták. Belkereskedelmi tervüket 10,4 százalékkal túl­teljesítették (ez csaknem há­rom- és félszerese a vállalás­nak), az egy főre eső termelési értéket is majdnem megkét­szerezték: 16 200 forintot értek el. Május 1-én 9000 forint jutal­mat osztanak ld. A múlt gaz­dasági évben a különböző cél­prémiumokkal együtt már 30 ezret kifizettek. Mivel készít­ményeiknek több mint felét külföldre szállítják, fontos, hogy tovább javítsák a minő­séget. Az export tervet 8,2. a belkereskedelmi tervet pedig 9,7 százalékkal akarják túltel­jesíteni. Míg a Konzervgyárban a holt szezon alatti teendőket végzik, addig a szemközti VERSENYBEN A NAGYATÁDI Ü2ÍMEK KONZERVGYÁR Nem, sírni nem szabad. Ne- életkedvet? A szellemi frisse- — El. Egyszerre két éltet vetni kell, mindig csak nevet- séget? Ez kevés még akkor is, akartam letenni, de nem enged­ni. Bénán? Tizenöt év óta ágy- ha a könyv elűzi az álmatlan ték. Tovább akartam tanulni, hoz kötve is? Igen’ éjszakák magános töprengését, de mikor a kezem kikészült, A 21 éves lány szemében Valami másnak kell itt lennie elment egy kicsit a kedvem, mosoly játszik. Pedig az imént — gondolom, amint körülné- Most megint visszajött. Meg­vette be az altatót, fáj a feje. zek Júliáék tiszta, szépen be- operálnak és tanulok. Lába, elsatnyult keze görcsbe rendezett Kanizsai utcai ud- — Munka! — kiáltja valami is építője? Persze mindent merevedik, a két ■mankó, vari lakásaba, ahová behallat- bennem a választ az iménti nem látni az autóból. A múlt­amely ott áll az ágyánál, ráve- szik a gyerekzsivaj. A falon kérdésemre. A munka tartja kor az újság fényképéről csa­ti sötét árnyékát. Az imént egy szépen kivarrt góbiéin. benn a lalket. A góbiéin, a dálta meg a Beloiannisz utcai új lakóháziömböt, amelyről szívja magéba a képeket. In nen látta a Textilműveket, at vasgyárat, az új lakásokét, a| megváltozott, új életet hirdetői várost. De szép is ez az új\ világ — nyilallik szívébe ílyen­TÉGLAGYÁRBAN kor. Vajon lehet-e egyszer ő: életet, az embereket, ha dol­goznak, ha ünnepelnek, ha da-j lolva felvonulnak. Egyszer ta­azon töprengett, hogy a siker­telen műtét után még egyszer megoperáltatja csuklóját, amelybe műanyag-merevítőt helyeztek. Majd ezután a má­sik kezét is műtétre tartja. Csendben megmondja a nevét: Kindler Júlia. _ ? t- ó rrti ítiijhíítí tériünk n. ceruza A hirtelen közénk szakadt tegségem alatt készítettem. amellyel sorokat ír, amellyel Un majd ez is sikerül. Sikerül csendben kavarognak bennem Meghökkenek. Tekintetem a százan és százan kenyeret ke- ni keU- Bár állapota edd’g a gondolatok. Az egyik pilla- toalettra tett hat kis horgolt resnek. Igen, a ceruza, amelyet CS{Lk r^zábbodott, aki azon-l natban az a kép win előttem, teritőcskére esik. e szobában egy kislány na- bö,n Unulni akar, aki az életrejj amint 1944-ben a légiriadó — ...Azokat is — folytatja, gyón szeretne megfogni, leírni Részül, annak, tervezni, élni\ alatt betegen, gipszbe rakva Ránézek a kezére. Ujjai görcs- vele a könyvek képleteit, a keU< . akármilyen helyzetben igyekszik a pincébe vonszolni fonódnak. Aztán befejezi a mondatokat. Annyira szeretné ^an **• Mosolyával vívja a ret-j magát a hétéves kis Júlia. A mondatat: _ Tudja, a bal ke- megfogni, hogy képes lesz új- tenetes harcot, lépcsőn leesik, ráadásul meg- zem uojt használható akkor, hói sebészkés alá nyújtani a Kopognak. Anyja jön a műn-: fázik. Állapota rosszabbra for- mikor ezefc készültek. Mindent karját. Munka, hát ilyen cső- kából. Kezében gyöngyvirág■' dúl az egyik napról a másikra azzai kellett csinálni. Azóta az dálatos a te erőd? így tudsz csokrot szorongat, és odaadd megbénult életvidám kislány- ^ teljesen tönkrement. De, lelkesíteni? Kacagtatni? Él- lányának. Meg kell neki venni) nak. Hogy bírta ki tizenöt meg! Biztosan meg fogom ope- tetni és buzdítani? minden virágot, éven át ezt a rettenetes sor- ráltatni> ^ meghívjam fogni sót? Hogyhogy nem felejtett el mosolyogni, hogy nincs egy zokszava? ... Olvas? Hm. Igen. Hát ez is valami, különösen, ha — mint ő is — valaki egy egész megírom, ozereinem eive- válaszul újságokat rak elém. könyvtárra való könyvet és Oeznt a technikumot. Fejénél rádió áll, meg aztán, újságot elolvasott. De hát ez Gyorsan számolni kezdek: mikor taxival megy a kórház­egymagában képes ilyen sze- — Akkor ezek szerint maga ba. az ablakon át látja a vá- rencsétlen helyzetbe került elvégezte betegen az általános rost, az embereket. Homlokát «yereklányban megőrizni az iskolát, nekinyomja az üvegnek, ás már javában termelnek. Már­cius 19-e helyett már 14-én megindult a nyersgyártás. A kemencét húsvéthétfőn gyúj­tották be, előbb azonban rendbehozták a hosszúra nyúlt tavalyi égetés után. Az idén 6 millió égetett tég­lát kell készíteniük. Ehhez 6 millió 700 ezer nyerstégla szükséges. Fél millió forintos emelkedést jelent ez a múlt évi termeléshez viszonyítva. A anyja szokott beszélni. Ügy) volt ugyanis, hogy ide jönnek) lakni egy utcafronti lakásba. Neki az kellene, hogy lássa azSa tavalyival. Csupán a szárító- lémákat. Erinek is része” volt vezettek be, s ezzel egyenle­tessé vált az égetés. A dolgozók a múlt esztendő­ben már megmutatták, hogy lehet rájuk számítani. A Tég­lagyári Egyesülés versenyében másodikak lettek. Jutalmul egy televíziós készüléket kap­tak. (Sajnos még mindig n'ncs felszerelve.) A versenyt most sem hanyagolják el. Az üzemi bizottság rendszeresen elemzi a munkát, az értekezleteken feltételek nagyjából azonosak megbeszélik a termelési prob­£hely bővül. Viszont a kémén- abban, hogy első negyedévi "énéi hétnapos munkahetet tervüket teljesítették. A FONALGYÁRBAN a ceruzát . . — A ceruzát? — fordulok hát honnan ismeri ez a vissza. — Milyen ceruzát? lány a mi új életünket, ami­, , , , , kor tizenöt év óta nyomja az — Hát amelyikkel a lecké- agyat? két megírom. Szeretném elvé­Hirtelen az jut eszembe, _ Szagold csak meg, kis hogy a tanulás az életnek szól. lányom — mondja, s nyitja az$ :28 brigád versenyez egymás- :sal az anyagtakarékosságért, ■a minőség javításáért és a ter­melékenység emeléséért. Kö­röttük hat a szocialista brigád címért is megindította a küz­delmet. Már tavaly nyáron : megalakultak ezek a brigádok, azonban a vállalat vezetősége :gyikét sem találta megfelelő­ablakot, mélyet szív a friss le-gnek a szocialista címre. Tudni­4b n vegéből —, tudod, odakint már virágba borultak a fák. Ügy hangzik ez ebben a szo­bában, mint a zokogás, ame lyet lassan elűz a mosoly. 4* illik nem voltak megfelelő célkitűzéseik, melyek a Fonal­gyár sajátos körülményeit fi­gyelembe véve elérhetők let­bizakodó 'tek volna- A hat briSád 8*°n- ában nem keseredett el. Üj .szempontokat dolgoztak ki. s Szegedi Nándor^ folytatták a küzdelmet. Szépen szerepeltek a felszabadulási munkaversenyben is. Az áp­rilis 4-i értékelés szerint az elsők között volt a szó-ialista brigád címért küzdő Sontogy- odri-brigád 107 százalékos eredménnyel. Szabó Józsefné csomagoló brigádja 108, az egyik legnehe zebb munkát végző brigád, Dukai Róbertné előorsózó bri­gádja pedig 105 százalékos eredményt ért el. Egyenletesen fejlődtek Béni Júliáék, akik januárban 105,3, februárban 106,3, márciusban pedig már 108,4 százalékra teljesítették havi tervüket.

Next

/
Thumbnails
Contents