Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-01 / 102. szám
Vasárnap, 1960. május L 3 SOMOGYI NÉPtAF Éljen május I., a dolgozók nemzetközi összefogásának nagy ünnepe! — Köszöntünk, Május! ár tegnap estére kelve zászlódíszt öltött a város ... Szerte a hazában és szerte a világon nemzetiszínű és vörös zászlókat lenget a tavaszi szél. Dolgozó népünk ma ünnepli a felszabadult májusok sorában a 16. szabad májust, az alkotó munkát és a nemzetközi proletariátus harcos szolidaritását. A zöldet és virágot bontó tavasz legszebb hónapja köszöntött íme ránk, bi- lincstelen kezében a békesség, a felszabadult öröm olajágával, és szólít együvé bennünket,, kik a hétköznapok munkaszabta törvényei szerint összetartozóak vagyunk. Egy család, egy raj. Dolgozók, alkotói és urai a rendnek, a csodákra képes munkás- hatalomnak. E napon az örömtől, jókedvtől örvénylő tömegben bizonyára vannak — nem is kevesen —, akik országnyi, sőt világnagy ünnepünkön felidézik majd a múlt májusokat. Amikor e kedves hónap első napját nem igy ülte meg a nép, amikor a Május 1. nem az alkotó béke, a valóra váltott álmok demonstrativ ünnepe volt, hanem erőgyűjtés, néha konspirativ készülődés arra a harcra, amit a haladásért, a szocializmus eszméinek diadaláért nem vívhatott meg más, csak a forradalmi munkásosztály. z ifjabb nemzedék emlékezetében nem égnek sötét színekkel az elmúlt májusok... Mi a májust szabadnák ismertük meg, olyan ünnepnek^ mely szól a munkáskezeknek, a reményeket bontó tavasznak, és szól bátorítóan, együttérzően, segítséget ígérőén azoknak a népeknek, amelyek a nemzetközi munkásosztály harcos ünnepét legfeljebb titokban vagy rendőrkordonoktól körülvéve ülhetik meg. A május 1. harcos kézfogás, egész világot ölelő szép ünnep. ígérete a végső győzelemnek. A költő túlcsordult szívvel az élet anyjának nevezte a munkát. Akkor még jövendölés volt csupán... Mi elmondhatjuk, hogy új életünk anyja valóban az orszagépítő nagyszerű munka. Hiszen mi takarítjuk be munkánk minden gyümölcsét, fáradozásunk, küzdelmeink nyomán a mi életünk szépül. Ezen a napon tehát a széppé lett életet is ünnepeljük — hatalmunkat és erőnket a további országépítő feladatok megvalósításához. A május — teljes pompájában, zászlókkal a házak homlokzatán, ünnepi ruhába öltözött emberekkel az utcákon és tereken —• kibontott szépségű leány. Ruhája hamvas_______________________________ z öld lomb, ékessége nemcsak a sók szirmat- bontott virág, a május ékessége az emberi elégedettség és öröm is. A természet kalendáriumában a májust a virágok hava néven jegyezte be minden idő. Igen, ez a hónap a boldog és gazdag kiteljesedés hónapja, a megállapodásé. Mert e hónap melege simogató, mint az anyai kéz, érlelő és ígéretes. Csupa virág, csupa illat. Csupa öröm, tervezgetés és elhatározás. A teljes díszében beköszöntő tavasz és a szocializmust építő munka ünnepe, és ünnepe annak a vérrel írt összetartozásnaki amit a világtörténelem lapjaira a nemzetközi proletariátus írt. zért köszöntik zászlóerdők, emelt fők hetven esztendő óta a tavasz első napját, ezért kiáltanak milliók harcos üdvözletét egymásnak országhatárokon túlra. A mi üdvözletünk szabad. És egyre több nemzet fiai köszöntik — hozzánk hasonlóan — szabadon a májust szerte a földön. Évről évre növekszik azoknak a népeknek a száma, amelyek letépik nyakukról a szolgaság jármát, egyre több lesz azoknak a nemzeteknek a száma, amelyeknek szintúgy emlék lesz csak a figyelmeztető tilalom, hogy: »Zászló ne lengjen, ének ne zengjen, csak robotoljon csöndben a remény.« Tizenhatodszor üljük meg az idén a kiteljesedett remény ünnepét, új életünk valóságát, amelyben nem kell osztályrészünkül elfogadni a robotot.., Szabadok vagyunk ... mégis, a május az új reménységek hónapja maradt számunkra. Május hordozza roppant méhében jövő évi kenyerünket, és táplálgatja földjeinket aranyat érő esőivel, áldja meg két kezünk munkáját, hogy dús legyen a betakarítás. Köszöntünk, május, békesség örömtüzes ideje! Ne félj! Elegen vagyunk ahhoz, hogy megvédjük életünket bevilágító fényességed, meleged és méltóságod. Elegen vagyunk messzehangzóan nagyot szólni, hogy téged, ünneplő kedvünket még csak meg &e közelíthessék az alattomos fagyok. Az olyan fagyok, melyek azt a régi és keserű tilalmat ismételhetnék el, hogy ne lengjenek a zászlók és ne zengjen az ének. ászlóink fennen lengenek, s énekszóval ünnepiünk, szabad májusunk, együtt a földkerekség népeivel, amelyekhez testvérként láncol bennünket a közös harc és a közös cél: a szocializmus eszméinek kivívandó végső győzelme! J [ 1902. KAPOSVÁR. Május 1-én daczára annak, hogy a rendőrség megtiltotta a felvonulást, mi nem fogadtunk neki szót, és csoportosan kivonultunk nagyon szép számmal és pedig: Kanizsa-, Berzsenyi-, Korona-, Fő-, János utcza és Búza-téren át az Abbáziába, ahol szavalatokkal és felolvasásokkal lelkesítették a nagy tömeget, amire délután 2 órakor szépen csendben visszavonultunk a Czl- pész és csizmadia szakegyesületbe. (Népszava, 1902. május SJ 1 1906. KAPOSVÁR. Május elsejének megünneplése rendkívül impozáns módon ment végbe. Már kora reggel, 9 órakor ösz- szegyűlt a munkásság az Angolkert felső részén, a gyűlés színhelyén ... Délután 2 órakor nagy tüntető körmenet volt, amelyen az összes szervezetek tagjai teljes számban vettek részt. Dal, szavalat és tánc keretében ért véget a kaposvári munkásság ünnepe. (Népszava, 1906. május 4.) 1 1911. BARCS. A munkásság méltóan ünnepelte meg itt is május elsejét, körülbelül 500—600 emberből álló tömeg indult el délelőtt 8 órákor a tüntető menetben a városon keresztül, visszamenet a templomtéren népgyűlést tartottak ... (Népszava, 1911. május 3J 70 esztendeje 1890. május 1-én ünnepelték először világszerte a nemzetközi munkásszolidaritás napját A Népszava, mely abban az Időben a Magyarországi Általános Munkáspárt hivatalos lapja volt, 1889. augusztus 25-én közölte a II. Intemacio- nálé határozatát: ".. .Dél-Franciaország küldötte indítványozza: A kongresszus kimondja, hogy meghatározott napon minden nemzet proletársága a munkásvédelem mellett minden helységben nagyszabású tüntetést rendezzen. E nap 1890. május 1-e legyen. E napon az egész világ munkásai nyilvános gyűléseken követeljék a 8 órai munkanap törvényes megállapítását s a helyi viszonyokra való tekintettel a kongresszus többi határozatainak foganatosítását. Az indítvány rövidvita után elfogadtatott.. .■* 1891. május l-én Orosházán a csen-Jörség elkobozta a munkásegylet zászlaját, és megtámadta a zászlót visszakövetelő munkásokat és parasztokat. A pártsajtó így készítette elő az első május 1-ét 1890-ben M unkások! Elvtársak! Ne feledkezzetek meg a munkásünnepségről! Tartsátok figyelemben az 1890. A KMP röplapja 1939. május elsejére. évi május hó első napját. Gondolkozzatok a nyolez órai munkaidő kivívása felett. Legyetek tekintettel ama előnyre, mely a munkaidő megrövidítése s különösen a nyolez órai munkaidő behozatala által reá- tok vár. Nevezetesen: Nyolez órai munkaidő mellett a test jobban kímélhető, és a munkás élete ezáltal hosszabb tartamú lehet. Nyolez órai munkaidő mellett több munkás talál alkalmazást, és ezáltal a sok munkanélküli munkát s így keresetet találhat. Nyolc órai munkaidő mellett emelkednek a munkabérek, mert a munkanélküliek, kik a munkabérek lenyomására felhasználtatnak, számarányukban csökkennek. Nyolez órai munkaidő mellett a szak- és önképzőegyletek, valamint a munkásgyűlések jobban lesznek látogatva. Nyolez óra! munkaidő mellett emelkedik a munkások beszerzési képessége, és ennek természetes következménye a nagyobb árufogyasztás, és ez több munkásnak alkalmazásával egyértelmű. Nyolez órai munkaidő mellett emelkedik a munkás keresménye« és ez lehetővé teszi, hogy a gyermekeket nem kell kenyérkeresetre felhasználni, hanem az iskolába lehet őket járatni, Nyolez órai munkaidő mellett a munkástömegek politikailag érettebbek s függetlenebbek lesznek. Nyolez órai munkaidő mellett a munkaidőnek további megrövidítése iránti szükség mindjobban felismertetik. Nyolez órai munkaidő mellett a munkás nem képez többé munkaeszközt, hanem elkezd ember lenni. A győzelem megérdemli a küzdelmet! Munkások, szervezkedjetek! (Népszava, 1889. december 29.) A DIKTATÚRA MÁJUSA... —Május elseje van!... — v kiáltás ujjongott, harsogott szerte. Ismerősök, ezernyi, tízezernyi ismerős mindenfelé. A gyárak, a házak felől özönlött a nép... A munkásszervezők, bizalmiak szervezték csapataikat. .. A szabad ég alatt, a házak s a gyárak udvarán folyt a díszítés, a készülődés. Városszerte Szamuely Tibor volt a főrendező. Erőteljes osztályharcos jelleget igyekezett adni az ünnepnek... Az óriási Szovjet téren volt a kerületben gyülekező. Szakadatlan mozgásban volt, hullámzott ide-oda az embersokaság. A zene nyolc-tíz helyen egyszerre harsogott. A káprázatos emberhullámzás, gyülekezés közepette egy magasra tartott, bekátrányozott óriási koporsót hoztak az ifjúmunkások. Itt nyugszik a kapitalizmus! — mésszel mázolva a felírás. Mögötte az ifjak rendezte díszkiséret és a torzfigurák. — Igaz, hogy Károlyi alatt ezt a koporsót egyszer már végighurcoltuk. Tehát kétszer temetjük a kapitalizmust... — hallani efféle vasas megjegyzést. És mindjárt rá a választ: — Fenét temettük... — kontrázott más valaki. — Hanem ha most Lenin segít, megmutatjuk... Végeláthatatlan hármas oszlopban hullámzott, hömpöly- gött a menet végig a Lenin úton. A selymes, aranyozott bíborvörös zászlók ide-oda hajladoztak. Minden új ezeken a zászlókon, miként az egész felkészülődés... Nagy öröm a tömeg arcán és határtalan lelkesedés. Diadalkapuk, vörös tribünök, óriási Marx-, Lenin-szobrok és roppant nagy pirulátok, öt- , ágú vörös csillag, földnömb és pörölyös munkás. Virágok,1 pálmák, kertek, mintha csak virágoktól terhes, roskadozó ágaikkal indultak volna el: festők, szobrászok legszebb remekművei. A sok vörös kárpit tündököl. Szalagjaikat mintha csak egyenest a Napból hasították volna. — El lehet tévedni a városban — hallani a megjegyzést. Óriási emberfolyamok hordják össze drágagyöngyeiket. Mint roppant tengerbe, ömlött a Ligetbe a fél millió ember: vasasok, fások, színészek, mozisok, vasutasok a lokomo- tívval, vágóhídiak, nyomdászok, szabók, cipészek, kőművesek és rengeteg más szakma, gyár, hivatal. Tornászok, turisták, ifjúmunkások, katonák és talpig fehérben, pirosban — gyermekek. Mint valamely mesehajó úszott előre az egész felvonulás, újból és újból ismétlődve és mégis ezerféleképpen, színesen, változatosan, káprázatosán, és nyomában az öröm valamely megnevezhetetlen formában: ujjongó érzés. A futórózsákkal telitűzdelt népbiztosi autóról a közoktatás vezetője sugárzó arccal szónokolta: — Az első nagv találkozás. am »bi nem S»r-»iá nvrtrikrata. Rámába kellene foglalni a diktatúrának ezt a nagy jelenetét, hogy örökre megmaradjon... Rajta kívül még seregnyi agitátor szónokolt, ifjúmunkások röpiratot osztottak és a Vörös Újság ünnepi számait, Színház a szabadban. Tánc, zene, játék és sport. Huszonhétezer gyermek a Margitszigetre vonult... És folyt a toborzás a Vörös Hadsereg számára. (Űj Március, 1929. március. 108—109 old.)
