Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-22 / 120. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1960. május 22. Kádár János elvtárs beszéde NEMZETKÖZI Sie ff L E (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió valóban nem képviselhetett ennél igazságosabb, lojálisabb, helyesebb álláspontot. Ügy hiszem, e tekintetben egyetértés van nálunk — nem csak itt a teremben —, hanem a magyar nép széles rétegei között is, hogy a Szovjetunió és személy szerint Hruscsov elvtárs újabb, nagy szolgálatot tett a béke ügyének Párizsban. Ezért azt is kijelenthetjük, hogy pártunk, kormányunk, népünk helyesli és támogatja ezt az igazságos, helyes álláspontot, a szovjet kormány következetes békepolitikáját. (Nagy taps.) — Mi a magunk erőihez képest még nagyobb odaadással küzdünk a jövőben a békéért, önmagunkban nem vagyunk hatalmas tényezői a nemzetközi életnek, szövetségeseinkkel együtt azonban igen. Nekünk is határozott és világos az álláspontunk: politikánk, külpolitikánk változatlan marad. Mindenkor a leghatározottabban visz- szautasítjuk, ha valaki azzal a szándékkal lép fel velünk szemben, hogy beavatkozzék a magyar bel- ü gyekbe. Kész örömmel és szívesen fogadunk viszont mindenkit, áld. jószándékkal közeledik hozzánk, s a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését szolgálja. Mi ezt akarjuk, s bármilyen nemzetiségű, politikai állásfoglalásé ember bejöhet Magyarországra, ha az ajtón akar bejönni, kopogtat, ahogy illik és nem a háztetőn vagy az ablakon akar bemászni. Ez a mi álláspontunk. Itt van például az ipari vásár. Nem is tudnám hirtelen megmondani, hogy hány országból jött tőkés cégekkel találkozhatunk ott. Kijelenthetem önöknek, nem csak udvariasságból üdvözöltük őket, hanem- belső meggyőződésből. Elhozták termékeiket, főleg iparcikkekkel jelentkeztek. Nézi az ember ipari termékeiket, s némelykor haragszik is, nem is rájuk, hanem saját magára, mert az az érzése, hogy egykét dologban még jobb az övéké. Az az érzésünk, hogy ha neki fognánk, mi is tudnánk olyat csinálni. Másik terméküknél meg örül az ember, mert amit látunk, az gyengébb, mint a mianké, és amiatt inkább nekik kellene restelkedniük, mint nekünk. Általában őszintén, tiszta szívből üdvözöljük azt az elhatározásukat, hogy idejöttek, kiállították termékeiket, ázt a szándékot, hogy üzletet akarnak kötni. Üdvözöljük a kereskedelmi kapcsolatok további szélesítését. Az a meggyőződésünk, hogy ez kölcsönös szándék, s nagy szolgálatot tesz a béke ügyének. Ez a mi álláspontunk. Ilyen törekvések jellemzik politikánkat a más társadalmi rendszerű országokkal való kapcsolatok alakításában. Megmondjuk azonban nyíltan, hogy ez nem jelenthet egyoldalú viszonyt, nem várhat senki udvarolga- tást. mert ez a politikában nem használható módszer. Mindkét félnek óhajtania kell a közeledést, és mindkét félnek meg kel] tennis a maga lépését. A Szovjetuniót mindenkor a béke érdeke vezette. Az elmúlt napoknak többek között talán az a haszna is meglesz, hogy bizonyos más tényezők is megértik; a népek jövőjéért mindkét fél felelős. Bízunk abban, hogy elkövetkezik bizonyos mértékű kijózanodás és bízunk abban is, hogy megfelelő időben létrejön majd a csúcstalálkozó, még pedig olyan körülmények között, hegy mindkét fél őszintén akarja és mindkét felet a megegyezés őszinte szándéka vezeti a tárgyalóasztalhoz. Befejezésül négy fő tenni- vaüira hívta fel a figyelmet Kádár János. Először is következetesen hirdessük igazságunkat, minden új kérdést alaposan tárgyaljunk meg, hiszen élő, eleven emberekkel van dolgunk és senkit se vegyünk úgy, hogy az már vég kép megvan győzve. Fennhangon és büszkén hirdessük a magunk igazságát: Magasztos eszme és gyönyörű cél a szocialista társadalmat felépíteni, az emberiség békéjét megőrizni és tartóssá tenni. A másik: dolgoznunk kell. Hazánkban mostanában nagyszerű dolgok születtek, de ha akarunk, még tudunk jobban dolgozni. Gondolnunk kell azonban arra — és ez a harmadik —. hogy több állhatatosságra, egyenletességre van szükség mindenben, több kitartásra a célhoz vezető úton. Tehetség is van. erő is van elegendő. Tartalékaink is bőven vannak. Erősítsük összefogásunkat, egységünket, dolgozzunk még következetesebben magasztos céljainkért. Végül tovább keil erősítenünk a nemzetközi vonalon vallott és hirdetett szolidaritásunkat, hiszen a béke erői azért hatalmasabbak — az emberek ma azért élhetnek békében — mert a szocializmus, a haladás erői összefogva erősítik napról-napra sorainkat. Az idei tavasz népünk szép tavasza. Ipari tervünket az első négy hónapban túlteljesítettük, az emberi' munka legkülönbözőbb alkotó műhelyeiben nagyszerűek az eredmé- mények, aki látni akarja egy részét, menjen ki a budapesti ipari vásárra. Felülvizsgálják az amerikai kormány politikáját Washington (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint az amerikai szenátus egy albizottsága, amelynek feladata, hogy ellenőrizze az Egyesült Államok politikáját irányító gépezetet, előkészíti az Eisenhower-kormány politikájának felülvizsgálását. Jackson szenátor, az albizottság elnöke kijelentette, a vizsgálat" alkalmával nem szándékoznak foglalkozni olyan kérdésekkel, mint például a Szovjetunió fölött május 1-én végrehajtott kémrepülés és az a mód, ahogy az amerikai kormány az ügyet kezelte. Hangoztatta azonban, hogy az ilyen kérdések mégis szóba kerülnek majd, amikor megjelenik a bizottság előtt a beidézett Herter külügyminiszter és Gates hadügyminiszter. A tervek szerint június elsején kezdődő vizsgálatot az albizottság bizalmasan kezeli majd. Engle szenátor ugyanakkor kijelentette, hogy a kongresz- szus mindkét házának együttesen és »minden kertelés nélkül-« meg kell vizsgálnia a kémrepülések ügyéi. A földek is szépek, s így minden reményünk meg lehet arra, hogy ezt a szép tavaszt még szebb nyár, még jobb aratás, még jobb betakarítás követi. Kádár János hosszantartó, nagy tapssal fogadott beszéde után több felszólalás hangzott el, majd Schütz Árpád, a Hazafias Népfront budapesti bizottságiak titkára válaszolt a f els zólalásokra. A' tanácskozás végeztével ülést tartett a Hazafias Népfront budapesti bizottsága, megválasztotta az elnökség tagjait és vezetőit. A Hazafias Népfront budapesti bizottságának elnöke: ár. Harrer Ferenc, országgyűlési képviselő. Alel- nök: ár. Pesta László, országgyűlési képviselő, a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottságának elnökhelyettese, dr. Kovács Máté egyetemi tanár és Deák Lívia, az MSZMP budapesti bizottságának osztályvezető helyettese, titkár: Schütz Árpád, titkárhelyettes: Perlaki Gyula. A küldöttek között van Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára,' Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Barcs Sándor országgyűlési képviselő, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója, dr Harrer Ferenc, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának elnöke, Pesta László, a Hazafias Népfront budapesti lizottságának talel- nöke, a budapesi Békebizott- ság elnöke, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Schütz Árpád, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára, Veres József, Budapest főváros tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke, Richter József esztergályos, a Szocialista Munka Hőse, Läufer Mi- hályné munkásnő, Veies Károly autószerelő, Bulla Elma Kossuth-díjas kiváló művész, Komlós Juci érdemes művész, Hajdú Péter református esperes. (MTI) A Pentagon bajai NÉHÁNY NYILATKOZAT TÜKRÉBEN M őst már csökkent Nyugaton a csúcsértekezlet nyilvánvaló kudarca után, a' hét elején mesterségesen magasra "szított pánikhangulat. Nyugati hírforrások tanúsága szerint — itt-ott már józanabb hangokat is kezdenek megütni. Egyébként rendkívül jellemző, hogy nyíltan mindössze a következők merték kifejezni, hogy támogatják a gyalázatos amerikai légi kalózkodást: Huh Csüng Dél-Korea új Li Szín Manja, Csang Kaj-sek, a tajvani báb, továbbá Serrano, a Fülöp-szi- getek külügyminisztere. Hiába, ez újra igazolja a régi magyar közmondás bölcsességét: »Madarat tolláról.. .« Ezzel szemben egyre szaporodnak az olyan nyilatkozatok és kommentárok, amelyek azt mutatják, hogy Nyugaton sokan igyekeznek elhatárolni magukat az amerikai provokátoroktól. Stevenson, az Amerikai Demokrata Párt egyik vezetője például kijelentette, hogy a Köztársasági Párt uralmának nyolc esztendeje alatt rengeteg kárt okozott Amerika tekintélyének a nemzetközi porondon, s addig nem lehet a Szovjetunióval eredményesen tárgyalni, amíg a Köztársasági Párt van hatalmon; a Köztársasági Párt sorozatos hibákat követett el, a legutóbbit most Párizsban. Montgomery angol tábornok véleménye szerint jobb lett volna, ha Eisenhower azt mondja, hogy nem volt tudomása a kémrepülésről. Segni olasz külügyminiszter a parlament külügyi bizottságában kijelentette, hogy a N ATO-nak módot kell keresni új tárgyalásokra a Szovjetunióval, s hogy Olaszországnak semmi köze sincs az amerikai kémrepülésekhez. Milyen következtetéseket lehet levonni ezekből a nyilatkozatokból, amelyekhez hasonlókat még szép számmal idézhetnénk? 1. ‘ Már most élesedik az amerikai elnök- választási harc (mint ismeretes, az idén novemberben választják meg az új amerikai elnököt). Aziránt senkinek semmi kétsége sincs, hogy mindkét párt az imperializmust támogatja, tehát lényegében azonos politikát visz. De mindenesetre jellemző, hogy Stevenson — és egy nappal korábban Kennedy, az egyik legesélyesebb demokrata párti elnökjelölt is — azzal "a jelszóval indult a választási csatába, hogy Eisenhower sorozatos külpolitikai hibáit, például mostani párizsi baklövését ostorozza. Az amerikai közvélemény tehát korántsem áll olyan egységesen Eisenhower politikája mögött, mint ahogyan azt a Pentagon és a hidegháborús körök Eisenhower rendkívül gondosan megszervezett és előkészített washingtoni fogadtatásával is bizonyítani akarták. 2. Montgomery nyilatkozata arra mutat, hogy az angol vezető körök is igyekeznek távoltartani magulait az amerikai provokációtól. Macmillan ugyan Párizsban — éppen úgy, mint de Gaulle — természetesen nem foglalhatott nyíltan állást Eisenliov. errel szemben, s nem is várható, hogy az angol kormány részéről valamilyen hivatalos nyi- atkozat elhangozzék, amely hangsúlyozza az angolok szembenállását az amerikai politikával, viszont már most bizonyosnak látszik: Anglia rendkívül nagy aggodalmat érez amiatt, hogy — legalábbis átmenetileg — az Egyesült Államok szemében nyilvánvalóan megnövekszik majd Adenauer tekintélye, s‘ hogy mindez Anglia rovására történik a NATO-ban. Anglia féltő gonddal őrködik a nyugati táborban kivívott második helyén, s ezért nyilván e’lenezni fogja, ha az amerikaiak megkísérlik majd Nyugat-Németor- szágot előtérbe helyezni. Montgomerynek, a nyugalmazott tábornoknak természetesen könnyebb a nyilvánosság előtt bírálni az amerikai politikát, mint Macmillan miniszterelnöknek, de bizonyos, hogy Montgomery lényegében a hivatalos angol politikai irányvonal szellemében nyilatkozott. 3. Rendkívül tanulságos az a következtetés is, amelyet Segni nyilatkozatából vonhatunk le, annál is inkább, mert feltűnő, hogy számos más ország is, amely a NATO-hoz és a CENTO-hoz tartozik, igyekezett hivatalosan is kifejezésre juttatni, hogy nincs köze az amerikai légikalózkodáshoz. Gondoljunk csak arra, hogy Norvégia és Pakisztán is tiltakozott az Egyesült Államok kormányánál a kémrepülések miatt. Ez arra mutat, hogy Amerika legközvetlenebb partnerei is csak vonakodva követik az Egyesült Államok kormányának hidegháborús politikáját. Mindez teljesen igazolja Thorez elvtárs szavait. Tho- rez a napokban egy nagygyűlésen fejtette ki, hogy az atlanti koalíció megingott. A teljesség kedvéért persze meg kell jegyezni azt is, hogy számos nyugati személyiség — a többi, között például Zorlü török külügyminiszter — a nyugati egység szükségességét hangoztatja. Ez azonban már nem valódi szolidaritás, hanem csupán annak látszata, s nem takarhatja el az imperialista katonai tömbökben egyre jobban jelentkező széthúzást. Persze nem lenne helyes, ha egy-egy nyilatkozatból túlságosan is messzemenő következtetéseket vonnánk le. Mindenesetre annyit nyugodtan megállapíthatunk e nyilatkozatok fényében, hogy a Pentagonnak és az amerikai hadirészvényeseknek a provokációja éppen az amerikai kormánynak okoz újabb és újabb gondokat. De hát emiatt csak hadd főjön az ő fejük, mi nyugodtan, magabiztosan haladunk tovább a régi úton: a tartós béke biztosításának útján. „Hruscsov beszéde eloszlatta a feszültséget Hruscsov berlini beszédének első nyugati visszhangja Berlin (MTI). Nyugati hír- ügynökségek a kara esti órákban részletes beszámolókban ismertették Hruscsov miniszterelnök beszédét, melyet pénteken délután a nagy-berlini Seelenbinder sporttesamokban mondott el. Hivatalos állásfoglalás még egyetlen nyugati kormány részéről sem hangzott el a beszédhez, hírügynökségi kommen tárok azonban általában azt tükrözik, hogy nyugati megfigyelők körében kedvező visszhangra talált a beszéd határozott és világos okfejtése és — mint a hírmagyarázók kiemelik — "békülékeny hangneme«. A Reuter párizsi tudósítója hangsúlyozza: "Hruscsov világosan kifejezésre juttatta, hogy az elkövetkező 6—S hónapon belül nem szándékozik dűlőre vinni a berlini kérdés megoldását-. A tudósító ugyanakkor hozzáfűzi, Hruscsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió és az NDK nem lesz hajlandó soká várni, és feltétlenül joga van a különbekeszerződés megkötésére, mint ahogyan azt az Egyesült Államok Japán esetében tette. A Reuter tudósítója megfigyelőket idézve hangoztatja, a beszéd megerősíti, hogy a szovjet miniszterelnök valóban csúcsértekezletet akar. Az. AFP első kommentárja azt emeli ki, hogy Hruscsov "nem állott elő ultimátummal« Nyugat-Berlin kérdésében. Mint a Reuter jelenti, Bonnban "megkönnyebbüléssel fogadták« Hruscsov beszédének Berlin státusáról szóló részeit. Tájékozott nyugatnémet körökben rámutatnak a beszéd bé- külékeny hangjára. Londoni diplomáciai körökben — mint a Reuter jelenti — úgy vélik, hogy Hruscsov beszéde «eloszlatta a párizsi csúcsértekezlet kudarca következtében előállott helyzetből fakadó, tényleges feszültséget« Az angol fővárosban jelentős megkönnyebbülést okozott, hogy — mint a beszédből kitűnik —r »Berlin kérdésében nem kell számítani egyoldalú szovjet lépésre anélkül, hogy előbb ne kísérelnék meg ismét tárgyalások útján rendezni a kérdést.« * * * New York (MTI). Mint a Reuter közűi, a New York Herald Trubune Hruscsov szovjet miniszterelnök pénteken Berlinben elhangzott beszédéből — az amerikai vezető körök véleményét hangoztatva — örömmel állapítja meg, hogy a szovjet miniszterelnök nem. óhajtja egyoldalúan azonnal rendezni a berlini és a német kérdést, hanem megvárja a hat-nyolc hónap múlva tartandó csúcsértekezletet. A szovjet miniszterelnök részéről ez "lényeges hozzájárulás a feszültség csökkentéséhez ... a beszéd az enyhülés igen gyakorlati formája« — írja a New York Herald Tribune. London. • A munkáspárti Daily Herald szombati száma sajnálkozással nyilatkozik a csúcsértekezlet kudarcáról, és felszólítja Eisen- howert és Macmillant, fékezze meg a kardcsörtető katonai vezetőket. A lap rámutat, hogy a Nyugat hasztalan igyekszik meggyőzni a Szovjetuniót békevágyáról, ha az angol és amerikai "katonai kérkedők a harci dobot verik«. Bertrand Russel, a neves filozófus a Times című angol lapban felszólítja a semleges országokat, igyekezzenek közvetíteni a Kelet és a Nyugat között. Beirut. A Libanoni Békebizottság pénteken nyilatkozatban ítélte el az amerikai imperialistákat, mert meghiúsították a csúcs- értekezletet. Önt 9198 Vásár előtti vásár alatt és vásár után is nagy áruválasztékkal várja V vásárból hét megálló a 70-es trollival
