Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

a Vasárnap, 1960. május 22. 3 SOMOGYI NÉPLAP Darányi reménykedés Amikor azt kérdez­tem a darányi Űj Élet elnökétől, Gás­pár Józseftől, hogy nevezzen meg egypár olyan szövetkezeti ta­got, aki jól dolgozik, meglepetésemre az­zal válaszolt, hogy ő bizony nem tud mon­dani. — Aztán miért nem? — Hát azért, mert nálunk most minden­ki úgy dolgozik, mint még soha. Van is lát­szata ennek a példá­san szorgalmas mun­kának. A tavasziakat idejében elvetettük, a napokban pedig el­készülünk a korai nö­vényápolási munkák­kal is — szaporázza szavait Gáspár József. Lemalacozott tíz anyakoca - újságolja az elnöknek Szári József Az Űj Élet kétéves múltra tekint vissza. 1958 februárjá­ban 19 család alakította meg 140 hold szántófölddel. Az el­ső év nem zárult valami szép eredménnyel, mert ahogy a ta­gok mondják, hiányzott a ha­tározott, erős kezű vezetés. Tavaly sok töprengés után úgy határozott a szövetkezet vezetősége, hogy felkérik a he­lyi gépállomás főmezőgazdá­szát, Gáspár Józsefet: jöjjön el a szövetkezetbe elnöknek. A fiatal főmezőgazdász a ve­zetőség kérésének szívesen tett eleget. De még alaposan körülnézni sem tudott, máris jött a felfej­lődés. S ezzel együtt a megol­dásra váró problémák özöne. A régi tagok nagy része ugyanis kisparasztokból és földnélküliekből állt. Az új ta­gok közül pedig többen csak a földet tudták beadni, de hozzávaló munkaerőt nem, mert már nagyon kiöregedtek a munkából. A felfejlődés után a szövetkezetnek 136 munkaképes tagja és 600 hold szántóföldje volt. Összefogás­sal minden munkát idejében és kifogástalanul el lehetett volna végezni. Nem így tör­tént. A föld nélküli tagok kö­zül néhányan úgy vélekedtek, hogy ők bizony nem dolgozzák meg a »más« földjét. A szövetkezet újdonsült elnö­ke érvelt, magyarázott, és en­nek nem is maradt el az ered­ménye. A tagok jelentős része becsületesen dolgozott egész éven át. De a munkák elvég­zéséhez szükség lett volna minden emberre. A »más« földjét emlegetek nehezen ér­tették meg, jaogy a szövetke­zetben közös a munka is, a ha­szon is. Az őszinte beszélgetések lassan-lassan ezeket az embe­reket is jobb belátásra térítet­ték. A látogatás napján egész nap esett az eső, a határban nem lehetett dolgozni. A szö­vetkezet központjában azon­ban szorgalmas munka folyt. A női munkacsapatok tagjai számára találtak tennivalót bent is. Gadácsi Sándorné, Ko­vács Ferencné, Sós Józsefné, Itt lesz a központi major az új istálló környékén. Ádám Józsefné és Gyuri Já­nosáé a raktárban az abrak­nak szánt csöves kukoricát rakták zsákokba. A másik munkacsapat tagjai pedig a morzsológépbe öntötték fel a kukoricát, és a kövér szemeket ismét zsákokba eresztették. Ellátogattam a hízómarha­istállóba is. Itt megismerked­tem Vágner Sándorné állat­gondozóval. aki sokat változott, amióta a közösben van. Így mondta: — Jobban vigyázok a jószágokra, mint a szemem fényére. Ezek nemcsak az enyé­mek, hanem valamennyiünké. Ezekből várjuk legközelebb a jövedelmet, amire nagyon szá­mít a tagság. Nem tudnám el­viselni, ha az én hibámból történne velük valami baj. Ellátogattunk a sertésszállá­sokhoz is. — Tíz anyakoca az éjszaka lemalacozott, és a ma- lacozási átlag tíz — újságolta örömmel Szári József állatte­nyésztési munkacsapatvezető. — Tavaly még csak 50, az idén már 200 hízott sertést adunk az államnak — vette át a szót az elnök. — Ha minden jói megy, akkor meglesz a 250 is — fűzte tovább a szót elgon­dolkozva. Megnéztük a Nagy­rét szélén épülő új, korszerű magtárpadlásos marhaistállót is. — A többi istállót is ide építjük. Itt lesz a központi ma­jor — mondta a rétre mutat­va az elnök, és már sorolta is a terveket. — A növendékeknek a nyá­ri szállást még ebben a hónap­ban elkészítjük, aztán sor ke­rül a favázas sertésszállások és istállók építésére. Harminc forintot ter­veztünk zárszámadás­ra, de ha úgy sikerül a nyár, mint ahogyan a tavasz, akkor 36 fo­rintot oszthatunk. Az­tán veszünk egy Ze- tort is — magyarázta az elnök. Hát ez a darányi Űj Élet reménykedé­se. A megélhetés fo­rintjait annál hama­rabb zsebbe csúsztat­hatják, minél hama­rabb kihasználják a lehetőségeket. Németh Sándor Mit tettek a nagyatádi járásban a művelődéspolitikai irányelvek valóra váltásáért ? BERKESI ANDRÁS (36) István órákat töltött a kert­ben, sétált a park fái és a vi­rágágyak között, gondolatait az álmok és az ábrándok szí­nes fonalával hímezte. Látta maga előtt a végtelen óceán sima tükrét, csodálatos városo­kat, idegen, új tájakat, és ilyenkor szeretett volna útra kelni, repülni a magasba, vagy belekapaszkodni valamelyik felhővitorlásba, és menni, szá­guldani az új világ felé, az ő új hazája felé, ahol egy ideig gyökeret kell eresztenie. Nem érzett honvágyat. Pál atya rendelkezésére magyaros kosz- tot kapott. Johamn-nal keveset beszélt. Az inas még kérdései­re is igennel vagy nemmel vá­laszolt, vagy pedig csak eny- nyit mondott: — Nem tudom, uram! — A fiúnak először fur­csán hangzott az új megszólí­tás, hiányzott az elvtárs szó, amit odahaza már megszokott. Nagyon kellett vigyáznia, hogy Véletlenül se csússzék ki száján az elvtárs megszólítás. Ideg- rendszere megnyugodott, arca visszanyerte régi színét, már arra is volt kedve, hogy regge­lenként szokásos tornagyakor- latait elvégezze. Érezte, hogy életkedvével együtt ereje is kezd visszatérni. A villa kertjében volt egy húszméteres fedett uszoda, mel­lette kis tornacsarnok. István engedélyt kért, hogy használ­hassa. Ablakából látta, hogy reggelenként több fiatalember érkezik gépkocsin, és nevetgél­ve, vidáman mennek az uszoda felé. Pál atya elmagyarázta, hogy •z uszoda az amerikai katonai nw w misszióé, és azok járnak oda, de megpróbál engedélyt kérni tőlük. Délután már kö­zölte, hogy bármikor mehet. István Johamntól kért egy úszónadrágot, és boldogan ro­hant a csarnokba. Négy-öt fia­tal amerikai fiatalember és egy-két csinos, jó alakú lány lubickolt a vízben. István né­metül köszönt. — Hello, boy! — kiáltották vissza az ameri­kai fiúk. István gyorsan levet­kőzött. Mikor a mecence szé­lére ért, a fiatalemberek és a lányok is megnézték. A fiú majdnem tökéletes alakú volt. Csak így levetkőzve látszott, hogy milyen pompásan kidol­gozott izmai vannak. Széles válla, domború mellkasa, kes­keny csípője, hosszú, izmos láb­szára egy hivatásos atlétának is becsületére vált volna. Kék szeme mosolyogva csillogott. Teleszívta tüdejét levegővel, és hatalmas ugrással eltűnt a víz­ben. A két amerikai lány ösz- szenézett. István feljött a víz alól, és szép stüusos úszással szelte a vizet. — Tarzan — nevetett az egyik lány. A fiú izmos háta kiemelkedett a vízből. Lába, mint a motor, szédületes gyor­sasággal járt. Mintha levegőt nem is venne, fejét a vízbe fúrva úszott. Fél óra múlva kimászott a partra. Kifújta magát. Barna, izmos testén csillogtak a víz- cseppek. Gyorsan ledörzsölte magát, felöltözött, és felment szobájába. Mintha újjászületett volna. Meguzsonnázott és lefe­küdt. Mély, egészséges ásóm­ba merült, Arra ébredt, hogy Johann megérintette a vállát. — A tisztelendő úr kéreti. István felugrott. Bement a fürdőszobába, megmosta arcát, megfésülködött, és ruganyos léptekkel szaladt le a lépcsőn. Pál atya mosolyogva fogadta. —- Jöjjön, fiacskám, bemuta­tom Clairk kapitánynak, a misszió vezetőjének. A fiú keményen megszorí­totta a jóképű amerikai tiszt kezét. — Üljön le; István leült. Kíváncsian néz­te Pál atyát és a mosolygó, kedves arcú tisztet. — Fiacskám, azért kérettem, hogy közöljem magával, lénye­gében elintéztük az ügyét. Amint látja, itt van az útle­vele, a beutazási engedélye, az egyetemi felvétele. Hátra van azonban egy kis formai dolog elintézése vagy tisztázása. De ezt majd a kapitány úr ismer­teti. Clairk mosolyogva megszó­lalt Folyékonyan beszélt né­metül. — Arról van szó, Krasznai úr, hogy parancsnokaim részé­ről bizonyos aggályok merül­tek fel. — Értem — mondta a fiú. — Magam részéről ezt buta­ságnak, vaskalaposságnak tar­tom, de hát én csák kapitány vagyok, és a parancsnokkal nem vitázhatok. Ezt megérti, ugye? — Természetesen — felelte István, és Pál atyára nézett A pap biztatóan hunyorgott rá. — Főnökömben, az ezredes úrban, amikor a beutazási ké­relméhez csatolt életrajzát ol­vasta, felmerült az a gondolat, hogy ön, Krasznai úr, hátha kommunista ágens. István megdöbbent. — Én — folytatta a kapi­tány — nagyot nevettem ezen • szerintem helytelen óvatossá­A Nagyatádi Járási Párt-VB legutóbbi ülésén az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei­nek végrehajtását tárgyalták meg. A beszámoló jelentés, a brigádvizsgálatok és a vita alapján az alábbiakban ele­mezzük az e téren végzett munkát. • * * Az MSZMP művelődéspoli­tikai irányelveit 1958 decem­berében és 1959 januárjában *dj értekezleten ismertették. JCnnek alapján minden község és üzem kidolgozta kulturális tervét A KISZ-szervezetek, a szakszervezeti bizottságok, va­lamint a járási és községi ta­nácsok is megtárgyalták az el­veket és a gyakorlati feladato­kat Ennek ellenére több köz­ségi párt- és tanácsszerv nem látja tisztán az irányelvek megvalósításából rájuk háruló munka sokrétűségét. Akad egy­két olyan község is, mint pl. Görgeteg és Kuntelep, ahol a pártszervezet, a tanács vezetői a mai napig sem értették meg az irányelvekben foglaltak fontosságát, és passzív maga­tartásukkal hátráltatják a pe­dagógusok e téren kifejtett erő­feszítéseit. A munkások között végzett kulturális nevelőmunka A járási székhely üzemeiben, a szakszervezeti bizottságok kulturális munkájában nem mindenütt vált tudatossá e munka fontossága. A Konzerv­gyárban az sz. b.-titkár maga sem veszi komolyan a dolgot. A Kormos ég című dráma nagyatádi előadására való kö­zönségszervezéskor helytelen nézeteiket vallott Üzemükben az elmúlt évben semmiféle szakmai továbbképzés nem folyt. A fonalgyári sz. b.-el- nök ezzel szemben szívesen és hozzáértően foglalkozik a kul­turális munkával, s tevékeny­ségét egy nyolc tagú kommu­nista aktívacsoport segíti. Az erdőgazdaság szákszervezeti bizottsága is egyre határo­zottabban igyekszik valóra váltani az irányelvekben fog­laltakat. Az üzemekben álta­lában minden tárgyi és sze­mélyi feltétel biztosítva van. A járási pártbizottság hatá­rozatának megfelelően a járá­si művelődési ház vezetősége és a mellette működő Népmű­velési Tanács sokat tett azért, hogy különböző központi mű­vészeti csoportok alakuljanak. Egyes üzemek helytelen maga­tartása miatt azonban a kitű­zött célokat csak részben ér­hették el. Nem sikerült létre­hozni a munkáskórust, az ön­álló fúvós zenekart. Ez utób­bit főként megfelelő hangsze­rek hiányában. A Dél-Somogyi Erdőgazdaság nagyatádi köz­pontja a közelmúltban vásá­rolt ugyan 20 ezer forint ér­tékű dzsesszzenekari felszere­lést azzal a céllal, hogy üze­mükben tánczenekart hozza­nak létre ahelyett, hogy e pénzből a kialakulóban lévő központi fúvós zenekarnak vásároltak volna hangszereket. Ugyancsak náluk fordult elő, hogy a központi színjátszó cso­portban és az irodalmi szín­pad munkájában szereplő dol­gozóknak megtiltották a rész­vételt. Az erdőgazdaság veze­tőinek végre meg kellene ér­teniük, hogy az ilyen maga­tartás kerékkötője az irányel­vek megvalósításának. Amíg egyes üzemek és intézmények (ktsz és földművesszövetkezet is) azon vitatkoznak, hogy kié a csoport, ahelyett, hogy egye­sítenék erőiket, addig igen ne­héz lesz létrehozni a központi művészeti csoportokat. Erre vonatkozóan a párt v. b. ha­tározatot hozott, s ennek nyo­mán rövidesen gyökeres vál­tozás várható. A művelődési ház aktívahá­lózatának segítségével biztosí­tani tudta a haladó tárgyú, előremutató témájú előadások, műsoros estek és egyéb ren­dezvények munikásközönségét. A munkásnők kulturális fel- emelkedésének üteme meg­gyorsult, egyes területeken számottevő eredményt értek el. Az ismeretterjesztő előadá­sok hallgatóságának fele mun­kásasszony. Szívesen látogat­ják a filmszínház előadásait is. Közülük sokan tevékeny­gon, mivé! tudom azt, hogy Pál felejtse el, hogy ön elhagyta! atya által ajánlott embereknél illegálisan Magyarországot. És. ez nem áll fenn, de ezredesem akkor hagyta el, amikor a* hajthatatlan maradt Persze, rendőrség nyomozást folytatott» megértem a jó öreget, mert va- ön után. Ebből, fiacskám, az* lóban a vörösök most üyen következik, hogy ön a szóké-) módszerrel dolgoznak. — De kérem, kapitány űr:;. — dadogta István. — Tudom, tudom, Krasznai úr. Ezt beszéltük meg éppen Pál atyával. Az ezredes úr csak akkor írja alá az útlevelet, ha maga bizonyítja, hogy nem kommunista ügynök.; s sével bizonyította azokat aj bűncselekményeket, amelyek-» kel gyanúsították. — De..; — Várjon, fiacskám. Tudom,: mit akar mondani. De nem fog: találni egyetlen embert sem, aki hinne az ön ártatlanságá­ban, mert a kérdést a vörösök úgy állítják fel: aki nem bű-: kednek valamilyen szakkör« ben vagy tanfolyamon. Az üzemi KISZ-szervezetek tartalmi munkája sokat ja­vult a határozat megjelenése óta. Az üzemi klubokat és a művelődési ház társalgóját egyre inkább fiatalok népesí­tik be estéről estére. Intézke­dések történtek a munkások általános és középiskolai le­velező oktatásba való beisko­lázására. A felvilágosító mun­ka azonban nem kielégítő. Egyik-másik üzemi vezető szubjektív elgondolása miatt nem sikerült a lehetőségeket kellően kihasználni. A Fonal­gyárban jelentkező 27 főből mindössze nyolcán vesznek részt az oktatásban. Akadnak olyan üzemi vezetők is, akik nem igyekeznek megszerezni az általános műveltséget. Jó lenne, ha végre megértenék, hogy aki nem tanul, az lema­rad. Van rá idő és alkalom, hogy minden vezető megsze­rezze a beosztásához szükséges iskolai végzettséget. Az üzemek többsége rendel« kezik könyvtárral. Az olva­sottság terén azonban igen tarka kép tárul elénk Az er­dőgazdaság központjában a 86 dolgozó közül 79 rendszeres olvasója a könyvtárnak, közü­lük 30 fizikai munkás. 14 féle újság, folyóirat áll rendelke­zésre. A Fonalgyárban viszont a dolgozóknak alig tíz százalé­ka veszi igénybe az üzemi könyvtárat. A szakmai könyv­tárat pedig még a műszaki ve­zetők sem igen használják A könyv iránti szeretet erő­södését bizonyítja, hogy a já­rási könyvesbolt 1958. évi 375 ezer forintos forgalmával szemben 1959-ben 450 ezer fo­rint értékű könyvet adott él. Nagyatádon a Népszabadság­ból, a Somogyi Néplapból és a Szabad Földből minden házba jut egy-egy példány. Ha figye­lembe vesszük a többi sajtóter­méket is, akkor megállapítha­tó, hogy nemigen akad olyan ember a községben, aki vala­milyen újságot, folyóiratot ne olvasna. A falun végzett kulturális nevelőmunka A dolgozó parasztok közöt­ti ismeretterjesztő munka színvonalát megfelelő előadók révén igyekeztek emelni az el­múlt esztendőben. 1959-ben 550 ismeretterjesztő előadást tartottak a járásban 25 ezer hallgató részvételével. Ez év első negyedében 300 előadá­son 14 ezer hallgató jelent meg. Az előadások túlnyomó része - mezőgazdasági témájú volt, nagy része pedig az ate­ista propagandát szolgálta. Négy községben olvasókört szervezett a nőtanács, ezen­kívül 20 különböző szakkör­rel, 9 színdarabbal, 4 műsoros esttel és több kiállítással se­gítették tartalmasabbá tenni a járásban folyó kulturális mun­kát. A félreeső települések la­Ezt hogyan tudom «1 be- nős, az nem szökik meg. Csakgkói közti kulturális munkára bizonyítani? — A fiúval forog­ni kezdett a világ. — Jogos a kérdés. Valóban, egy feltételezés ellenkezőjét hogyan lehet bebizonyítani? Pál atyával találtunk egy meg­oldást. Kíváncsiak vagyunk a véleményére. — Köszönöm szépen: -.i — Nos, arról van- szó — foly­tatta a kapitány —, hogy visz- szamegy Budapestre. Egy meg­adott helyről elhoz számunkra, illetve az ezredes úr számára valami üzenetet. Nyilván, ezzel bizonyítani fogja, hogy ön, Krasznai úr, nem a bolsevisták megbízásából jött hozzánk. Ez­zel meggyőzzük Donován ezre­des urat, és ön előtt nyitva az egyetem kapuja. — De kapitány úr;. — Fiacskám — vágta el közbeszólásával a fiú megkez­dett beszédét Pál atya. — Higy- gye el, hogy mi nagyon, de na­gyon átgondoltunk mindent. Segíteni akarunk magán. De bizonyos illúziókkal le kell szá­molnia. ön évekig élvezni fog­ja az amerikai kormány ven­dégszeretetét, minden támoga­tást az lép át illegálisan a határon,irtaz elmúlt évben nagyobb gon- akinek vaj van a fején. Ezek * dot fordítottak. Ennek ered- azok az illúziók, melyekkel leSményeként az idei Fels zabad u- kell számolnia. . < lási Kulturális Szemlére öt — Értem — felelte a fiú. —5 olyan település nevezett be, Arca sápadt volt. gmely eddig hasonló megmoz­— A dolog különben is ve-*dulásban nem vett részt. Hat szély télén. Clairk kapitány * köny vkölcsönző állomás léte­mindenben segítségére lesz. Ei-i^sítésével olyan helyekre is el­mondja, hogy mit kell csinál-; nia. — Igen — nevetett a kapi-i tány. — Gyerekjáték a dolog. Én átteszem önt még ma éj-! jel a határon. Ott semmi ve-; szély nem lesz. Egy bizonyos) ponton, amit majd a térképen! megmutatok, egy gépkocsi fog-; ja várni. Megfelelő irattárról: is gondoskodtam. A gépkocsi; felviszi Budapestre. Holnap; ebéd után bemegy a Széchenyi Könyvtárba. Kikéri az Orvosi; Szemle 1896. évi kötetét. Ezt: minden orvostanhallgató kér­heti. A 375-ös oldalon talál egy; borítékot. Vékony hártyapapír] borítékot. Magához veszi. (jut a könyv, ahol azelőtt nem­igen jutottak hozzá. A nagy- [állási 60 kötetes vándorkönyv­tárnak 45 rendszeres olvasója [van. A községfejlesztési alap­iból is legtöbb helyütt jut kul­turális célokra. Az öntevékeny i falusi kultúrcsoportok munká­jában fő feladatként szerepelt [a helyes műsorpolitika kiala- íkítása és a művészi színvonal [megjavítása. Mindkét célkitű­zés megvalósításával említésre [méltó eredmények születtek. »Jelenleg 88 különböző öntevé­keny művészeti csoportban [mintegy 1700 fő tevékenykedik. A párt-végrehajtó bizottság [határozatot hozott, hogy az [irányelvek megjelenése óta el- [telt időszak munkájáról az íagit.-prop. osztály járási párt­Ugyanakkor azt a borítékot,^bizottsági ülésen is számoljon megkap, hogy kiváló or- ameiy^ én adok önnek, bele-* be, és terjesszen elő megfelelő vos legyen. Nem túlzott igény / .. _ . fi. ’ .. . , . , * .... teszi a könyvbe. Ennyi azJhatározati javaslatot a hibák ^kijavítására. az ő részükről, ha bizonyos ga­ranciát kémek a menekült egész, személyekké! kapcsolatban. Ne — Folytatjuk. — Dorcsi Sanda»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents