Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-01 / 102. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1960. május L TASZSZ-jelentés a tízhatalmi leszerelési értekezlet pénteki üléséről Genf (TASZSZ). A tízhatalmi leszerelési bizottság, amely június 7-ig felfüggeszti munkáját, pénteki ülésén a közös záróközlemény tervezetéről tárgyalt. Zorin közölte, hogy a küldöttségek képviselőinek munkaértekezletén nem sikerült megállapodni a közös záróközleményben. Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada képviselői nem tudták megindokolni a szocialista országok küldöttséged által előterjesztett közlemény-tervezet elutasítását. A lengyel, a román, a csehszlovák és a bolgár képviselő sajnálattal nyilatkozott arról, hogy a nyugati delegátusok nem hajlandók elfogadni egy olyan zárókommünikét, amely összegezi a tizha- talmi bizottság másfél hónapos munkájának eredményeit. Bulgária, Lengyelország, Románia és Csehszlovákia képviselőd a pénteki ülésen zárónyilatkozatot tettek, majd Zorin, a szovjet küldöttség vezetője tett hasonló nyilatkozatot. Zorin áttekintette a bizottság elé terjesztett főbb keleti és nyugati okmányokat. Hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség mindig . hajlandó volt figyelembe venni a szovjet programhoz beterjesztett minden módosítást és kiegészítést. A Szovjetunió a nyugiati hatalmak kifejezett óhajára hozzájárult, hogy a teljes nukleáris leszereléssel összefüggő inhogy az egyetemes leszerelés alapelveit nem azért akarják tisztázni, hogy tovább lehessen haladni az általános és teljes leszerelés programjának kidolgozása irányában, hanem azért, hogy aztán visszakanyarodjanak a genfi tárgyalások elején beterjesztett nyugati tervhez, illetve _a terv ellenőrzési intézkedéseihez. Mindinkább az a véleményünk — állapította meg Zorin —, hogy a nyugati hatalmak most nem gondolnak az általános és teljes leszerelés alapelveinek és programjának kidolgozására, csupán abban érdekeltek, hogy a világközvélemény előtt palástolják az ENSZ- közgyűlés leszerelési tárgyú határozatának elutasítását. A szovjet küldöttség vezetője végezetül hangsúlyozta: A júniusban újrakezdődő leszerelé- ' ,si tárgyalásokon a szovjet küldöttség újabb erőfeszítéseket tesz, hogy megállapodás jöjjön létre az általános és teljes leszerelés konkrét programjához, hogy ezzel is közelebb hozza az emberiség nagy álmának megvalósulását — a háborúk kizárását az emberiség életéből. A pénteki ülésen a nyugati küldöttségek elzárkóztak a nyilatkozattételtől, csupán Jules Mach francia küldött tett rövid nyilatkozatot, amelyben rámutatott, hogy véleménye szerint a további tárgyalások hasztalanok a jelenlegi alapon. Kifejezte azt a ' reményét is, hogy a kormányfők értekezlete új alapot dolgozhat ki a tárgyalások folytatásához. (MTI) A magyar pártküldöttség Belorussziában Minszk (TASZSZ). A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely két napot töltött Brestben, pénteken reggel visszatért Minszkbe, a Belorusz SZSZK fővárosába- Kállai Gyula és a küldöttség többi tagja ellátogatott a minszki autógyárba. Az üzem dolgozói szívélyesen fogadták a magyar vendégeket. Kállai Gyula rövid beszédben megköszönte a meleg vendégszeretetet, és hangoztatta, hogy a küldöttség látogatásai, találkozásai a belorusz néppel még inkább megszilárdítják a magyar—szovjet barátságot. A gyárlátogatás után a küldöttség a Szmolevics kerületi Zaracsje szovhozba indult. Kállai Gyula ismertette az állami gazdaság dolgozóival a magyarországi tsz-mozgalom fejlődését Amikor a magyar vendégek megtekintették a gazdaságot, Kállai Gyula elbeszélgetett a szovhoz legjobb fejőnőjével, aki tavaly hatezer literes fejes! átlagot ért el. (MTI) tézkedéseket a leszerelési program legelső szakaszába hozzák. Zorin megállapította, - hogy a nyugati küldöttségek az altalános és teljes leszerelés szovjet tervével az általános és teljes ellenőrzés tervét állították; szembe! S ezzel komolyan megnehezítették a bizottság munkáját. A szocialista országok első lépésként azt indítványozták, hogy egyeztessék össze a tízhatalmi értekezleten az általános és teljes leszerelés elveit. A nyugati hatalmak azonban ragaszkodtak elutasító álláspontjukhoz, és még az egyetemes leszerelés alapelveit sem voltak hajlandók hosszú ideig megvitatni. Végül is belátták, hogy nem olyan egyszerű félretenni az ENSZ-közgyűlés határozaIsztanbul (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy a török nemzetgyűlés döntése alapján Törökország két legnagyobb városában, Isztanbulban és Ankarában három hónapos rendkívüli állapotot hirdettek ki. Ankarában több heves összetűzésre került sor a rendőrség és a tüntetők között. Nem hivatalos közlések szerint hárman meghaltak, többen súlyosan megsebesültek. Izmirben sok százan vonultak fel, itt azon ban a tömeg békésen szétoszlott. Hat ellenzéki lapot a hatóságok betiltottak. Az isztanbuli egyetemed egy hónapra bezárták, Mivel a sem voltak hajlandók elhagyni az egyetem épületét, a katonaság behatolt az épületbe. A város középpontjában es- | te kisebb tüntetések voltak, az j utcákat fegyveres katonák és 1 harckocsik szállták meg. ' g A nyugati köröket érthetően * nyugtalanítják a törökországi \ események. A New York Times elismeri, hogy Menderes török miniszterelnök megpróbálta visszaforgoftni a történelem kerekét, hozzáteszi azonban, hogy »Törökország rendkívül jól felszerelt hadserege remélhetőleg meg tudja akadályozni majd a forradalmat«. Három hónapos rendkívüli állapotot rendeltek el Isztanbulban ás Saharában diákok az éjszaka folyamán tát, mert egy ilyen lépést elitéi a világ minden népe. Zarin szerint a nyugati küllSzuronyokkal törték le az Isztambuli diákok sztrájkját döttségek április 26-i javaslata tartalmazta az első pozitív mozzanatokat, mégpedig a -hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés elveiről es feltételeiről. A további vita során azonban kétségessé vált a nyugati hatalmak őszintesége. Kiderült ugyanis, Isztanbul (MTI). Az AP jelenti, a török hadsereg harckocsikkal és páncélautókkal megerősített egységei szombaton behatoltak az isztanbuli egyetem épületébe, ahol háromezer diák folytatott ülő- sztrájkot. A hadsereg szuronyokkal kényszer!tette a diákokat a sztrájk megszüntetésére. Az egyetem épülete előtt a diákokat teherautókba kényMájus 5. körűi érkezik a felmelegedés, lagyosszentek helyeit langyos idő Szinte egész Európában tart még az évszakhoz képest hűvös idő. Hazánkban szombaton általában 10—13 fok volt a nappali hőmérséklet. A jelek szerint vasárnapra további javulás várható: a hőmérséklet általában 10—15 fokig emelkedik. A Meteorológiai Intézet táv- prognózis osztályán elmondották, hogy 5. körül valószínűleg erőteljesebb felmelegedés kezdődik, s az időjárás visszazökken a normális medrébe. Azt is lehetségesnek tartják a szakemberek — hiszen volt már rá számos példa —, hogy a »menetrend« szerint május 12-én érkező fagyosszentek a szokottnál előbb, már az elmúlt héten kiadták mérgüket, s a jövő héten várhatóan beköszöntő záporokkal, csendes esőkkel együtt járó langyos, jó nevelő időt már nem szakítják meg veszélyes fagyok. (MTI) * * » Belgrád (MTI). Pénteken ismét havazott Montenegróban és Jugoszlávia néhány más vidékén. Cattaro és Cetinje között szünetel az autóbuszközlekedés. A hótakaró vastagsága helyenként eléri a 30 centimétert. A szerbiai Szandzsák vidékét 20 centiméteres hótakaró borítja. A gyümölcsösökben okozott fagykár igen nagy. szeretették és gyűjtőtáboirokba szállították. A sztrájkolok között száz lány volt. A diáksztrájk letörése után az isztanbuli városháza előtt, ahol a NATO külügyminiszterei vasárnap kezdik meg tanácskozásukat, a tüntetők újabb csoportja sereglett egybe. LONDON A CENTO minisztereinek teheránd értekezletén semmit sem mondtak nyilvánosan a súlyos törökországi nyugtalanságokról, amelyek következtében Menderes nem vehetett részt az értekezleten, az ankarai és az isztanbuli fejlemények azonban rendkívül borús hangulatot idéztek elő Törökország szövetségesed körében. A Daily Telegraph vezércikke nagyfokú iróniát lát abban hogy miközben a jövő héten megnyílik Isztanbulban a NATO tanácsü’ése, amely testület feladata az ún. szabad világ védelme tenne, az alatt | a török demokrácia a halállal vívódik, mert nem vitás, hogy Menderes kormánya minden erejével a parlamenti rendszer lényegének elpusztításán buz- i gólkodik. nemzetközi Szemle Fájdalmas felülvizsgálat Dulles, az Egyesült Államok volt külügyminisztere még halála előtt, 1958 végén meghirdette, hogy elkövetkezhet »az amerikai külpolitika fájdalmas felülvizsgálatának« nehéz szakasza. Persze nem jószántából tette ezt, hanem azért, mert kicsúszott az utolsó támaszték is a »szakadék szélén járó erőpolitika« alól, megszűnt az amerikai fölény a rakétatechnikában és a világűrkutatásban. Azóta szinte hétről hétre láthatjuk, hogy ez a dullesi »felülvizsgálat« az Egyesült Államok külpolitikájának »fréjusi gátszakadását« okozta, s alapjaiban kezdi alámosni az amerikai világpolitikai elképzeléseket. Jellemzőek erre a dél-koreai események. A múlt heti szöuli tömegmegmozdulások idején Li Szín Man, a véreskezű diktátor még reménykedett abban, hogy a rendőrsortüzek és különböző politikai fortélyok segítségével fenntarthatja uralmát. Mikor a tüntetések kissé megcsillapodtak, homályos nyilatkozatot tett, hogy lemond minden politikai ténykedésről, és »csak« az elnöki tisztséget tartja meg. Hamarosan kiderült, hogy ez csak szemfényvesztés, és minden hatalmat továbbra is a kezében akar tartani. A népharag egyedül Szöulban félmilliós tömeget mozgatott meg, a tüntetők elsöpörték a katonaságot, a rendőrséget. Az országos megmozdulás láttára Li Szín Man lemondott, és páncélkocsin, erős katonai fedezettel szégyenteljesen elhagyta az elnöki palotát. Az események szűkszavú mérlege: az összeütközések következtében 171 tüntető meghalt, és összeomlott a korrupt, velejéig rothadt politikai rendszer, amelyet amerikai bábái a »felvilágosodott demokrácia példaképeként« emlegettek. Persze a bukott diktátor eddigi pártfogói most mindenféle sakhúzással kísérleteznek, hogy egyrészt a világ közvéleménye előtt valamiképpen elhatárolják magukat csődbe jutott ügynöküktől, másrészt továbbra is megtartsák Dél-Koreót az amerikai monopóliumoknak, hiszen az Egyesült Államok 4000 millió dollárt költött a szöuli rezsimre. Washingtont most az a kérdés gyötri, hogy hogyan kaphatna ugyanolyan megbízható csatlóst, mint Li Szín Man volt. Az effajta »akciók« közé tartozik az is, hogy az ideiglenes elnöki tisztségbe Huh Csöngőt csempészték be. Róla ugyanis ismeretes, hogy a japán megszállás idején éveket töltött az Egyesült Államokban, és jó kapcsolatai vannak az ottani vezető körökkel. Pedig a legutóbbi események azt mutatják, hogy a politikailag csődbe jutott rendszert nem lehet puszta személycserével megmenteni. Dél-Korea lakóinak egyszer s mindenkorra elegük van a külföldi függőségből, az idegenek segítségével nyakukba kapaszkodott diktátorokból. Korea népe az amerikai megszálló csapatok kivonását követeli Dél-Koreából, azt akarja, hogy összeüljenek Észak- és Dél-Korea képviselői, és megtanácskozzák az ország kettészakitottságának megszüntetését. Ezt mondja ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság politikai és társadalmi szervezeteinek Phenjanban hozott határozata, s hangsúlyozza, hogy az ország szabadságát és függetlenségét csakis külföldi beavatkozástól mentes összkoreai választások segítségével lehet biztosítani. Szöul utcáin csütörtök este röplapok jelentek meg, melyek sürgetik, hogy a nemzet válassza meg képviselőit az ország békés egyesítésének megvaJ ósítására. A dél-koreai események legfrissebb kihatása sem közömbös a Pentagon urainak. Csütörtökön délután a dél-koreai népet éltetve többezres tömeg tüntetett Isztanbulban és Ankarában a török kormány ellen. Követelte a nemrég hozott, politikai korlátozások megszüntetését. A rendőrség és a diákok összetűzésének néhány halottja és több sebesültje volt. Mindkét városban kihirdették a statáriumot. A nagy rendőri készültség ellenére pénteken Isztanbulban és Ankarában ismét megmozdult az egyetemi diákság. Aggasztó jelek ezek a NATO külügyminiszterei számára, akik a jövő hétfőn éppen a török fővárosban akarnak ösz- szeülni tanácskozásra. Az amerikai világpol itikai elgondolások gyengeségéről árulkodnak a. május I6-án összeülő csúcstalálkozó nyugati előkészületei is. Nincsenek egy véleményen maguk az amerikai vezetők sem. Míg Eisenhower szerdai sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy módot lehetne találni a kelet—nyugati közeledés elősegítésére például a leszerelés kérdésében és a kapésolatok fejlesztésében, sőt azt mondta, hogy a berlini kérdés megoldásában sem látja kizártnak a haladást, addig Nixon és Dillon minapi beszédeikben a napirenden szereplő nemzetközi kérdéseknek azokat a vonatkozásait hangsúlyoztak, amelyeknek élezése akadályozza kölcsönösen elfogadható határozatok kidolgozását. Macmillan hajlékonyságra szeretné bírni az amerikaiakat, viszont élesen szembekerült velük, mert nem támogatják Angliát a két nyugateurópai gazdasági tömb harcában. De Gaulle atomtitkokat és nagyobb beleszólást sürget magának. Adenauer nyugtalan, megkapaszkodik a nyugat-berlini status quo-ba, mert azt látja, hogy az amerikaiak hajlandók tárgyalni a nyugat-berlini helyzet normalizálásáról. Ezért minden eszközzel szítja a hidegháborút. Bármennyire hangsúlyozzák is Nyugaton, hogy teljes az egyetértés a csúcsértekezlet előtt, a jelek nem ezt mutatják. E huzavonákra és politikai bakugrásokra csattanós választ adott Hruscsov hétfőn a bakui ünnepi ülésen mondott beszédében. Hangsúlyozta, hogy a párizsi találkozón előbbre kell vinni az olyan halaszthatatlan kérdések megoldását, mint a leszerelés és a német békeszerződés, beleértve a nyugat-berlini helyzet rendezését. Rámutatott, ha, a nyugati'hatalmak nem óhajtják a Szovjetunióval együtt keresni a békeszerződés megkötésének lehetőségeit, »mi békeszerződést kötünk az NDK-val. Ebben az esetben érvényüket vesztik azok a jogok is, amelyeket a nyugati hatalmak a hitleri Németország fegyverletétele következtében az NDK területén élveznek, köztük az a jog, hogy fenntartsák Nyugat-Berlinben a megszállási rendszert... s hogy Nyugat-Berlint szárazföldön, vízen vagy levegőn át megközelíthessék.« Világos beszéd volt ez. Befejezésül Hruscsov hangsúlyozta, a szovjet kormány nem kíméli erőfeszítéseit, hogy a csúcstalálkozó eredményes legyen, és a népek elégedetten állapíthassák meg: új és fontos lépés történt a béke biztosítására. És az emberiség reménykedve tekint a csúcstalálkozó elé ... A dél-koreai kormány homályos ígéretekkel igyekszik lecsillapítani a tömegeket Phenjan (MTI). A dél-koreai eseményekhez fűzött kommentárjában a TASZSZ rámutat, hogy a dél-koreai államtanács (ideiglenes kormány), amelynek kezében van a hatalom, homályos ígéretekkel igyekszik lecsillapítani a tömegeidet és elterelni a tömegek felháborodását a közelmúltban lejátszódott véres eseményekért válóban felelős személyekről. A szöuli rádió jelentése szerint az államtanács tagjai közös nyilatkozatot adtak ki, amely szerint »igyekeznek majd úgy munkálkodni, hogy ne kerüljenek ellentétbe a nép reményeivel«, és »szilárdan el vannak szánva arra, hogy biztosítják a népnek a szabadságot és a demokráciát«. Minden képmutatásuk azonban nyilvánvalóvá válik a nyilatkozat további részében, amelyben azt állítják, hogy az országot »közvetlen kommunista támadás veszélye fenyegeti«. A Li Szin Man-féle véres rendszer ellen kitört felkelést pedig »kommunista kémek« buj- togatása eredményének tüntetik fel. A liszinmanista rendszer mélységes romlottságát egyes személyek visszaéléseivel próbálják magyarázni. Szöulban — a Reuter jelentése szerint — a kijárási tilalom még fennáll, de az élet kezd visszatérni rendes medrébe. A több mint egy hétig tartó zavargásokban a legfrissebb jelentések szerint 171 személy vesztette életét, 1428 sebesült meg, ezek közül 650 kórházi ápolásban részesül. Szintén a Reuter jelentése szerint az Egyesült Államok nagykövetsége, a dél-koreai kormány és az Egyesült Államok gazdasági missziója együttesen bejelentette, hogy a zavargások miatt négy nappal ezelőtt felfüggesztett amerikai »segélyprogramot« azonnal folytatják. F Q LD RENGÉS I R AN BAN • :T £ú H:'V;0.‘ ORSI A 6) :e u-fö ■m'-y WoAóadán AFG. -Afganisztán EA.K.l [gyesük Arab bWKözt.(Sziria) A.-Jordánia P. ‘Pakisztán SZ A ‘Szánd-Arábia ^ tOOOkm Teherán.Pestied f>' te*?" * nIúfgs I960. április 24-én délután a dél-iráni 17 000 lakosú Lar város két hatalmas erejű földlökés következtében elpusztult. A földrengés áldozatainak száma — előzetes becslések szerint mintegy 1500 fő, a város lakosságának közel 10 százaléka. Az április 24-i földlökéseket újabbak követik, melyek a mentési munkálatokat nagyban megne hezítik.
