Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1960. május L TASZSZ-jelentés a tízhatalmi leszerelési értekezlet pénteki üléséről Genf (TASZSZ). A tízhatalmi leszerelési bi­zottság, amely június 7-ig fel­függeszti munkáját, pénteki ülésén a közös záróközlemény tervezetéről tárgyalt. Zorin közölte, hogy a küldöttségek képviselőinek munkaértekezle­tén nem sikerült megállapodni a közös záróközleményben. Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada képviselői nem tud­ták megindokolni a szocialista országok küldöttséged által előterjesztett közlemény-terve­zet elutasítását. A lengyel, a román, a csehszlovák és a bol­gár képviselő sajnálattal nyi­latkozott arról, hogy a nyugati delegátusok nem hajlandók el­fogadni egy olyan zárókommü­nikét, amely összegezi a tizha- talmi bizottság másfél hónapos munkájának eredményeit. Bulgária, Lengyelország, Ro­mánia és Csehszlovákia képvi­selőd a pénteki ülésen zárónyi­latkozatot tettek, majd Zorin, a szovjet küldöttség vezetője tett hasonló nyilatkozatot. Zorin áttekintette a bizott­ság elé terjesztett főbb keleti és nyugati okmányokat. Hang­súlyozta, hogy a szovjet kül­döttség mindig . hajlandó volt figyelembe venni a szovjet programhoz beterjesztett min­den módosítást és kiegészítést. A Szovjetunió a nyugiati ha­talmak kifejezett óhajára hoz­zájárult, hogy a teljes nukleá­ris leszereléssel összefüggő in­hogy az egyetemes leszerelés alapelveit nem azért akarják tisztázni, hogy tovább lehessen haladni az általános és teljes leszerelés programjának kidol­gozása irányában, hanem azért, hogy aztán visszakanyarodja­nak a genfi tárgyalások elején beterjesztett nyugati tervhez, illetve _a terv ellenőrzési intéz­kedéseihez. Mindinkább az a vélemé­nyünk — állapította meg Zo­rin —, hogy a nyugati hatalmak most nem gondolnak az általá­nos és teljes leszerelés alapelveinek és program­jának kidolgozására, csu­pán abban érdekeltek, hogy a világközvélemény előtt palástolják az ENSZ- közgyűlés leszerelési tár­gyú határozatának eluta­sítását. A szovjet küldöttség vezetője végezetül hangsúlyozta: A jú­niusban újrakezdődő leszerelé- ' ,si tárgyalásokon a szovjet kül­döttség újabb erőfeszítéseket tesz, hogy megállapodás jöjjön létre az általános és teljes le­szerelés konkrét programjához, hogy ezzel is közelebb hozza az emberiség nagy álmának megvalósulását — a háborúk kizárását az emberiség életé­ből. A pénteki ülésen a nyugati küldöttségek elzárkóztak a nyilatkozattételtől, csupán Ju­les Mach francia küldött tett rövid nyilatkozatot, amelyben rámutatott, hogy véleménye szerint a további tárgyalások hasztalanok a jelenlegi alapon. Kifejezte azt a ' reményét is, hogy a kormányfők értekezle­te új alapot dolgozhat ki a tárgyalások folytatásához. (MTI) A magyar pártküldöttség Belorussziában Minszk (TASZSZ). A Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége, amely két napot töl­tött Brestben, pénteken reggel visszatért Minszkbe, a Belorusz SZSZK fővárosába- Kállai Gyula és a küldöttség többi tagja ellátogatott a minszki autógyárba. Az üzem dolgozói szívélye­sen fogadták a magyar vendé­geket. Kállai Gyula rövid be­szédben megköszönte a meleg vendégszeretetet, és hangoztat­ta, hogy a küldöttség látogatá­sai, találkozásai a belorusz néppel még inkább megszilár­dítják a magyar—szovjet ba­rátságot. A gyárlátogatás után a kül­döttség a Szmolevics kerületi Zaracsje szovhozba indult. Kállai Gyula ismertette az ál­lami gazdaság dolgozóival a magyarországi tsz-mozgalom fejlődését Amikor a magyar vendégek megtekintették a gazdaságot, Kállai Gyula elbeszélgetett a szovhoz legjobb fejőnőjével, aki tavaly hatezer literes fe­jes! átlagot ért el. (MTI) tézkedéseket a leszerelési prog­ram legelső szakaszába hoz­zák. Zorin megállapította, - hogy a nyugati küldöttségek az altalános és teljes leszere­lés szovjet tervével az ál­talános és teljes ellenőrzés tervét állították; szembe! S ezzel komolyan megnehezí­tették a bizottság munkáját. A szocialista országok első lépés­ként azt indítványozták, hogy egyeztessék össze a tízhatalmi értekezleten az általános és tel­jes leszerelés elveit. A nyuga­ti hatalmak azonban ragasz­kodtak elutasító álláspontjuk­hoz, és még az egyetemes le­szerelés alapelveit sem voltak hajlandók hosszú ideig megvi­tatni. Végül is belátták, hogy nem olyan egyszerű félretenni az ENSZ-közgyűlés határoza­Isztanbul (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy a török nemzetgyűlés döntése alapján Törökország két legna­gyobb városában, Isztanbulban és Ankarában három hónapos rendkívüli állapotot hirdettek ki. Ankarában több heves össze­tűzésre került sor a rendőrség és a tüntetők között. Nem hi­vatalos közlések szerint hár­man meghaltak, többen súlyo­san megsebesültek. Izmirben sok százan vonul­tak fel, itt azon ban a tömeg békésen szétoszlott. Hat ellen­zéki lapot a hatóságok betil­tottak. Az isztanbuli egyetemed egy hónapra bezárták, Mivel a sem voltak hajlandók elhagyni az egyetem épületét, a katona­ság behatolt az épületbe. A város középpontjában es- | te kisebb tüntetések voltak, az j utcákat fegyveres katonák és 1 harckocsik szállták meg. ' g A nyugati köröket érthetően * nyugtalanítják a törökországi \ események. A New York Ti­mes elismeri, hogy Menderes török miniszterelnök megpró­bálta visszaforgoftni a törté­nelem kerekét, hozzáteszi azon­ban, hogy »Törökország rend­kívül jól felszerelt hadserege remélhetőleg meg tudja aka­dályozni majd a forradalmat«. Három hónapos rendkívüli állapotot rendeltek el Isztanbulban ás Saharában diákok az éjszaka folyamán tát, mert egy ilyen lépést el­itéi a világ minden népe. Zarin szerint a nyugati küll­Szuronyokkal törték le az Isztambuli diákok sztrájkját döttségek április 26-i javasla­ta tartalmazta az első pozitív mozzanatokat, mégpedig a -hatékony nemzetközi ellenőr­zés mellett végrehajtandó ál­talános és teljes leszerelés el­veiről es feltételeiről. A továb­bi vita során azonban kétsé­gessé vált a nyugati hatalmak őszintesége. Kiderült ugyanis, Isztanbul (MTI). Az AP je­lenti, a török hadsereg harc­kocsikkal és páncélautókkal megerősített egységei szomba­ton behatoltak az isztanbuli egyetem épületébe, ahol há­romezer diák folytatott ülő- sztrájkot. A hadsereg szuro­nyokkal kényszer!tette a diá­kokat a sztrájk megszüntetésé­re. Az egyetem épülete előtt a diákokat teherautókba kény­Május 5. körűi érkezik a felmelegedés, lagyosszentek helyeit langyos idő Szinte egész Európában tart még az évszakhoz képest hű­vös idő. Hazánkban szomba­ton általában 10—13 fok volt a nappali hőmérséklet. A jelek szerint vasárnapra további ja­vulás várható: a hőmérséklet általában 10—15 fokig emelke­dik. A Meteorológiai Intézet táv- prognózis osztályán elmondot­ták, hogy 5. körül valószínű­leg erőteljesebb felmelegedés kezdődik, s az időjárás vissza­zökken a normális medrébe. Azt is lehetségesnek tartják a szakemberek — hiszen volt már rá számos példa —, hogy a »menetrend« szerint május 12-én érkező fagyosszentek a szokottnál előbb, már az el­múlt héten kiadták mérgüket, s a jövő héten várhatóan be­köszöntő záporokkal, csendes esőkkel együtt járó langyos, jó nevelő időt már nem szakítják meg veszélyes fagyok. (MTI) * * » Belgrád (MTI). Pénteken is­mét havazott Montenegróban és Jugoszlávia néhány más vi­dékén. Cattaro és Cetinje kö­zött szünetel az autóbuszköz­lekedés. A hótakaró vastagsá­ga helyenként eléri a 30 centi­métert. A szerbiai Szandzsák vidékét 20 centiméteres hóta­karó borítja. A gyümölcsösök­ben okozott fagykár igen nagy. szeretették és gyűjtőtáboirokba szállították. A sztrájkolok között száz lány volt. A diáksztrájk letörése után az isztanbuli városháza előtt, ahol a NATO külügyminiszte­rei vasárnap kezdik meg ta­nácskozásukat, a tüntetők újabb csoportja sereglett egy­be. LONDON A CENTO minisztereinek teheránd értekezletén semmit sem mondtak nyilvánosan a súlyos törökországi nyugta­lanságokról, amelyek követ­keztében Menderes nem ve­hetett részt az értekezleten, az ankarai és az isztanbuli fejle­mények azonban rendkívül bo­rús hangulatot idéztek elő Törökország szövetségesed kö­rében. A Daily Telegraph vezércik­ke nagyfokú iróniát lát abban hogy miközben a jövő héten megnyílik Isztanbulban a NATO tanácsü’ése, amely tes­tület feladata az ún. szabad vi­lág védelme tenne, az alatt | a török demokrácia a halállal vívódik, mert nem vitás, hogy Menderes kormánya minden erejével a parlamenti rendszer lényegének elpusztításán buz- i gólkodik. nemzetközi Szemle Fájdalmas felülvizsgálat Dulles, az Egyesült Államok volt kül­ügyminisztere még halála előtt, 1958 végén meghirdette, hogy elkövetkezhet »az amerikai külpolitika fájdalmas felülvizsgálatának« ne­héz szakasza. Persze nem jószántából tette ezt, hanem azért, mert kicsúszott az utolsó támaszték is a »szakadék szélén járó erőpo­litika« alól, megszűnt az amerikai fölény a rakétatechnikában és a világűrkutatásban. Azóta szinte hétről hétre láthatjuk, hogy ez a dullesi »felülvizsgálat« az Egyesült Államok külpolitikájának »fréjusi gátszakadását« okoz­ta, s alapjaiban kezdi alámosni az amerikai világpolitikai elképzeléseket. Jellemzőek erre a dél-koreai események. A múlt heti szöuli tömegmegmozdulások idején Li Szín Man, a véreskezű diktátor még re­ménykedett abban, hogy a rendőrsortüzek és különböző politikai fortélyok segítségével fenntarthatja uralmát. Mikor a tüntetések kissé megcsillapodtak, homályos nyilatkoza­tot tett, hogy lemond minden politikai tény­kedésről, és »csak« az elnöki tisztséget tartja meg. Hamarosan kiderült, hogy ez csak szem­fényvesztés, és minden hatalmat továbbra is a kezében akar tartani. A népharag egyedül Szöulban félmilliós tömeget mozgatott meg, a tüntetők elsöpörték a katonaságot, a rendőr­séget. Az országos megmozdulás láttára Li Szín Man lemondott, és páncélkocsin, erős katonai fedezettel szégyenteljesen elhagyta az elnöki palotát. Az események szűkszavú mér­lege: az összeütközések következtében 171 tüntető meghalt, és összeomlott a korrupt, ve­lejéig rothadt politikai rendszer, amelyet ame­rikai bábái a »felvilágosodott demokrácia példaképeként« emlegettek. Persze a bukott diktátor eddigi pártfogói most mindenféle sakhúzással kísérleteznek, hogy egyrészt a vi­lág közvéleménye előtt valamiképpen elhatá­rolják magukat csődbe jutott ügynöküktől, másrészt továbbra is megtartsák Dél-Koreót az amerikai monopóliumoknak, hiszen az Egyesült Államok 4000 millió dollárt költött a szöuli rezsimre. Washingtont most az a kérdés gyötri, hogy hogyan kaphatna ugyan­olyan megbízható csatlóst, mint Li Szín Man volt. Az effajta »akciók« közé tartozik az is, hogy az ideiglenes elnöki tisztségbe Huh Csön­gőt csempészték be. Róla ugyanis ismeretes, hogy a japán megszállás idején éveket töltött az Egyesült Államokban, és jó kapcsolatai vannak az ottani vezető körökkel. Pedig a legutóbbi események azt mutatják, hogy a politikailag csődbe ju­tott rendszert nem lehet puszta személycse­rével megmenteni. Dél-Korea lakóinak egy­szer s mindenkorra elegük van a külföldi füg­gőségből, az idegenek segítségével nyakukba kapaszkodott diktátorokból. Korea népe az amerikai megszálló csapatok kivonását köve­teli Dél-Koreából, azt akarja, hogy összeülje­nek Észak- és Dél-Korea képviselői, és megta­nácskozzák az ország kettészakitottságának megszüntetését. Ezt mondja ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság politikai és társa­dalmi szervezeteinek Phenjanban hozott ha­tározata, s hangsúlyozza, hogy az ország sza­badságát és függetlenségét csakis külföldi beavatkozástól mentes összkoreai választások segítségével lehet biztosítani. Szöul utcáin csütörtök este röplapok jelentek meg, me­lyek sürgetik, hogy a nemzet válassza meg képviselőit az ország békés egyesítésének megvaJ ósítására. A dél-koreai események legfrissebb kihatása sem közömbös a Pentagon urainak. Csütörtö­kön délután a dél-koreai népet éltetve több­ezres tömeg tüntetett Isztanbulban és Anka­rában a török kormány ellen. Követelte a nem­rég hozott, politikai korlátozások megszünte­tését. A rendőrség és a diákok összetűzésének néhány halottja és több sebesültje volt. Mind­két városban kihirdették a statáriumot. A nagy rendőri készültség ellenére pénteken Isztanbulban és Ankarában ismét megmozdult az egyetemi diákság. Aggasztó jelek ezek a NATO külügyminiszterei számára, akik a jövő hétfőn éppen a török fővárosban akarnak ösz- szeülni tanácskozásra. Az amerikai világpol itikai elgondolások gyengeségéről árulkodnak a. május I6-án összeülő csúcstalálkozó nyugati előkészületei is. Nincsenek egy véleményen maguk az amerikai vezetők sem. Míg Eisen­hower szerdai sajtóértekezletén úgy nyilatko­zott, hogy módot lehetne találni a kelet—nyu­gati közeledés elősegítésére például a leszere­lés kérdésében és a kapésolatok fejlesztésében, sőt azt mondta, hogy a berlini kérdés megol­dásában sem látja kizártnak a haladást, ad­dig Nixon és Dillon minapi beszédeikben a napirenden szereplő nemzetközi kérdéseknek azokat a vonatkozásait hangsúlyoztak, ame­lyeknek élezése akadályozza kölcsönösen el­fogadható határozatok kidolgozását. Macmil­lan hajlékonyságra szeretné bírni az ameri­kaiakat, viszont élesen szembekerült velük, mert nem támogatják Angliát a két nyugat­európai gazdasági tömb harcában. De Gaulle atomtitkokat és nagyobb beleszólást sürget magának. Adenauer nyugtalan, megkapaszko­dik a nyugat-berlini status quo-ba, mert azt látja, hogy az amerikaiak hajlandók tárgyalni a nyugat-berlini helyzet normalizálásáról. Ezért minden eszközzel szítja a hidegháborút. Bármennyire hangsúlyozzák is Nyugaton, hogy teljes az egyetértés a csúcsértekezlet előtt, a jelek nem ezt mutatják. E huzavonák­ra és politikai bakugrásokra csattanós választ adott Hruscsov hétfőn a bakui ünnepi ülésen mondott beszédében. Hangsúlyozta, hogy a pá­rizsi találkozón előbbre kell vinni az olyan halaszthatatlan kérdések megoldását, mint a leszerelés és a német békeszerződés, beleértve a nyugat-berlini helyzet rendezését. Rámuta­tott, ha, a nyugati'hatalmak nem óhajtják a Szovjetunióval együtt keresni a békeszerző­dés megkötésének lehetőségeit, »mi békeszer­ződést kötünk az NDK-val. Ebben az esetben érvényüket vesztik azok a jogok is, amelye­ket a nyugati hatalmak a hitleri Németor­szág fegyverletétele következtében az NDK területén élveznek, köztük az a jog, hogy fenntartsák Nyugat-Berlinben a megszállási rendszert... s hogy Nyugat-Berlint szárazföl­dön, vízen vagy levegőn át megközelíthessék.« Világos beszéd volt ez. Befejezésül Hruscsov hangsúlyozta, a szovjet kormány nem kíméli erőfeszítéseit, hogy a csúcstalál­kozó eredményes legyen, és a népek elégedet­ten állapíthassák meg: új és fontos lépés tör­tént a béke biztosítására. És az emberiség reménykedve tekint a csúcstalálkozó elé ... A dél-koreai kormány homályos ígéretekkel igyekszik lecsillapítani a tömegeket Phenjan (MTI). A dél-koreai eseményekhez fűzött kommen­tárjában a TASZSZ rámutat, hogy a dél-koreai államtanács (ideiglenes kormány), amely­nek kezében van a hatalom, homályos ígéretekkel igyekszik lecsillapítani a tömegeidet és el­terelni a tömegek felháboro­dását a közelmúltban lejátszó­dott véres eseményekért váló­ban felelős személyekről. A szöuli rádió jelentése sze­rint az államtanács tagjai kö­zös nyilatkozatot adtak ki, amely szerint »igyekeznek majd úgy munkálkodni, hogy ne kerüljenek ellentétbe a nép reményeivel«, és »szilárdan el vannak szánva arra, hogy biz­tosítják a népnek a szabadsá­got és a demokráciát«. Minden képmutatásuk azon­ban nyilvánvalóvá válik a nyi­latkozat további részében, amelyben azt állítják, hogy az országot »közvetlen kommunis­ta támadás veszélye fenyegeti«. A Li Szin Man-féle véres rend­szer ellen kitört felkelést pe­dig »kommunista kémek« buj- togatása eredményének tünte­tik fel. A liszinmanista rend­szer mélységes romlottságát egyes személyek visszaélései­vel próbálják magyarázni. Szöulban — a Reuter jelen­tése szerint — a kijárási ti­lalom még fennáll, de az élet kezd visszatérni rendes med­rébe. A több mint egy hétig tartó zavargásokban a legfris­sebb jelentések szerint 171 sze­mély vesztette életét, 1428 se­besült meg, ezek közül 650 kórházi ápolásban részesül. Szintén a Reuter jelentése szerint az Egyesült Államok nagykövetsége, a dél-koreai kormány és az Egyesült Álla­mok gazdasági missziója együttesen bejelentette, hogy a zavargások miatt négy nappal ezelőtt felfüggesztett amerikai »segélyprogramot« azonnal folytatják. F Q LD RENGÉS I R AN BAN • :T £ú H:'V;0.‘ ORSI A 6) :e u-fö ■m'-y WoAóadán AFG. -Afganisztán EA.K.l [gyesük Arab bWKözt.(Sziria) A.-Jordánia P. ‘Pakisztán SZ A ‘Szánd-Arábia ^ tOOOkm Teherán.Pestied f>' te*?" * nIúfgs I960. április 24-én délután a dél-iráni 17 000 lakosú Lar város két hatalmas ere­jű földlökés kö­vetkeztében el­pusztult. A föld­rengés áldozatai­nak száma — elő­zetes becslések szerint mintegy 1500 fő, a város lakosságának kö­zel 10 százaléka. Az április 24-i földlökéseket újabbak követik, melyek a mentési munkálatokat nagyban megne hezítik.

Next

/
Thumbnails
Contents