Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-14 / 88. szám

TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET

I premizálásról

és a saját erőitől történő beruházásokról

Interjú az illetékes megyei vezetőkkel

Termelőszövetkezeteinket a megszilárdítás és a munkaszervezés gondjai közül most talán a legtöbbet foglalkoztatja a premizálás és a közös férőhelyek kialakításának kérdése. Megkértük az illetékes megyei vezetőket, hogy a két problémáról tájékoztassanak bennünket. A premizálási rendszerről Sasi János, a megyei tanács v. b.-elnökhelyettese, a beruházásokról Varga Károly, a Megyei Beruházási Iroda vezetője nyilatkozott.

— Mi a véleménye a megyénk termelőszövetkezeteiben mindinkább tért hódító premizálási rendszerről?

— A megyei párt-végrehajtó bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága már a múlt év őszén látta, mikor elemezte a szövetkezetek tevékenységét, hogy a kapásnövények ápolásánál és a szálastakarmányok betakarításánál a tagok aíiyagi érdekeltségét — a munkaegységeken túl is — növelni kell. Ezért a zárszámadó közgyűléseken, a tsz-elnö- kök, brigádvezetők, könyvelők tanfolyamain, valamint egyéb értekezleteken javasoltuk a szövetkezeteknek, hogy az előző évinél nagyobb mértékben alkalmazzák a premizálási rendszert. A növénytermesztésnél és az állattenyésztésnél egyaránt helyeseljük ezt a módszert.

— Hogyan dolgoztak ki a premizálási rendszert a termelőszövetkezetek, és milyen tapasztalatokat szereztek ez ideig?

— Szövetkezeteink 80—85 százaléka már ilyen módszerrel dolgózik. A premizálás módszerével gyakorlatilag a legtöbb helyen egyetértünk. A szövetkezetek többsége a termelési tervben jóváhagyott termésátlag túlteljesítése esetén a többlettermés 20—25 százalékát adja a tagoknak prémium címén. Például a holládi Egyetértés holdanként kukoricából 20 mázsás májusi morzsolt, burgonyából 80 mázsás terméshozamot tervezett. Ennek túlteljésítése esetén a többlettermés 50 százalékát adják a tagoknak. Ugyanakkor beszélni kell arról is, hogy a premizálás hibákra és helytelen nézetekre is ad alkalmat. Ezeket feltétlen helytelenítjük és megszüntetjük. Néhol a termésátlagot indokolatlanul alacsonyan állapítják meg, hogy több prémiumhoz jussanak. Tipikus példája ennek a balatonszentgyörgyi Csillagvár Tsz, melynek földje határos Hollád- dal, tehát talaj adottságokban lényeges eltérés nem lehet. Itt kukoricából 15 mázsás májusi morzsoltat, burgonyából 60 mázsás termést irányoztak elő, tehát jóval kevesebbet, mint Hollódon. A hibáknak van egy másik típusa is. Helytelen az a törekvés, amit a kadarkúti Béke Tsz-nél tapasztaltunk. Itt a premizálást úgy akarják megoldani, hogy az egy hold kukorica vagy burgonya megművelésére fordított munkaegységek 65 százalékát írják

csak jóvá. ezzel szemben a termés 20 százalékát természetben szándékoznak kiadni. Az ilyen premizálás a közös gazdaság rovására megy. ösz- szegezve azt mondhatom, hogy egyetértünk a premizálás ki- szélesítésével, mivel az anyagi jutalmazás ösztönzőleg hat a termelésre. Azonban felhívjuk a szövetkezetek figyelmét, nehogy a másik végletbe, a fent elsorolt hibákba essenek, mert ezzel nem segítik, hanem gátolják közös gazdaságaink fejlődését.

— Mi a helyzet a közös férőhelyekkel, mennyi beruházást kapott megyénk?

— Szövetkezeti megyévé válásunk következtében a legnagyobb problémát a közös férőhelyek kialakítása okozta. Megoldására a párt és a kormány nagy erőfeszítéseket tesz. Több mint 100 millió bekerülési értékkel biztosítja állati férőhelyek építését. Ebből az összegből 59 magtárpadlásos tehénistálló és két 100 férőhelyes szabadtartásos, fejőállásos, úgyneveze' ‘ kísérleti istálló készül el. Ezek közül 18 létesítmény építése 1959-ről húzódott át 60-ra, és most a tavaszi hónapokban fejeződik be; huszonhatnak az építését szintén a tavasszal kezdik meg, a további tizenhét most van az előkészítés szakaszában. Mivel az elsorolt építkezések nem fedezik a szükségletet, a termelőszövetkezeteknek törekedni kell az egyszerűbb létesítmények, pl. a szerfás istállók, süldőszállások, juhhodályok építésére. Kétszáz ilyen létesítményhez ad faanyagot a népgazdaság. A faanyagok diszponálása most van folyamatban. Az átvételek és a szállítás vontatottan halad, szükséges, hogy a tsz-ek az erdőgazdaságoknál kiutalt szerfát mielőbb átvegyék, hogy még a nagy mező- gazdasági munkák előtt megkezdődhessék, illetve nagyrészt elkészüljön az építés. Az épületek téliesítését a szövetkezet anyagi helyzetétől függően különböző módszerekkel, saját erőből kell elvégezni. Nem helyes, ha a szövetkezetek ettől a módszertől idegenkednek, mivel a nagyüzemi gazdálkodás egyik feltétele az állatok közös férőhelyen való mielőbbi elhelyezése.

— Miért előnyös a saját erőből történő beruházás?

— Sajnos, az a tapasztalat, hogy a szövetkezetek nem elég-, gé ismerik, hogy a saját erővel történő beruházás milyen je-, lentőségű a hitelelengedés, szempontjából. Tudni kell.i hogy a szövetkezet az általaj felvett hosszúlejáratú hitelből olyan összegű tiitelelengedéstj kap — ez különösen a két év-, nél fiatalabb tsz-ekre vonat-' kozák — ,mint a beruházásoknál felhasznált saját erő értéke.

— Mi számit saját erőnek?

— Saját erőnek számit a szövetkezet segéd- és szakmunkás munkaereje, a fuvar, a helyileg előállított vagy saját költségen vásárolt építési anyag és a saját pénzeszköz. Például ha egy 1 milliós beruházást igénylő istálló építéséhez a tsz 100 ezer forint saját erővel hozzájárul, akkor 100 ezer forint hitelelengedésben részesül. Azt is meg kell jegyeznem, hogy a hitelelengedés nem lehet több, mint az összes beruházások értékének 50 százaléka. Ha pl. egy 100 ezer forint értékű növendékistálló építéséhez a tsz 40 ezer forint hitelt vett fel, és 60 0Ö0 forint értékű saját erőt használ fel, akkor a hitelelengedés nem lehet több, mint a beruházás értékének a fele, tehát 50 ezer forint.

— Mi a tapasztalat a saját

erő felhasználásával kapcsolatban?

— Az elmúlt év tapasztalatai igen változatosak. Akadtak szövetkezetek, melyek nagyobb létesítmények építéséhez nem adtak hozzájárulást, viszont egyéb más vonatkozásban számottevő eredményeket értek el saját erőből. A szövetkezetek általában átalakításhoz, felújításhoz mozgósítják a saját erőt, s ez így helyes is, mivel ezzel a módszerrel olcsó és nagy mennyiségű férőhelyet tudnak biztosítani.

Jogtanácsosunk írja:

A tagok vitás ügyeinek elrendezéséről

Az Elnöki Tanács 1959. évi 7-es számú törvényerejű rertdelete módosításával kapcsolatosan kiadott rendelkezés a hatásköröket tisztázza. Meghatározza, hogy egyes vitás esetekben ki jogosult dönteni, illetve megszabja, hogy a tagok vitás ügyeikben jogorvoslásért kihez és mikor fordulhatnak.

Az alapszabály tartalmazza a tagok jogait és kötelezettségeit. Ennek megfelelően a tsz-tag a termelőszövetkezetnek okozott kárt köteles megtéríteni. Ugyanígy a termelőszövetkezet is megtéríti a tagjának okozott kárt. A tagsági viszonnyal kapcsolatban felmerült olyan vitás ügyekben, ahol a követelés értéke a 300 forintot nem haladja meg, a vezetőség hivatott első fokon dönteni. A vezetőség hatáskörébe tartozik továbbá a munkarend és a munkafegyelem megsértéséből, a munkabeosztásból, illetőleg a termelőszövetkezet belső igazgatásából származó vita, a munkán alapuló jövedelemrészesedésre vagy a szociális segélyre vonatkozó, illetőleg általában a tagsági viszonnyal kapcsolatban felmerülő vita eldöntése, ha a követelés értéke nem nagyobb 300 forintnál.

A vezetőségnek kártérítési kötelezettséget megállapító határozata ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni. A közgyűlés másodfokon hozott határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A kártérítési kötelezettséget megállapító közgyűlésen hozott elsőfokú határozat ellen azonban bírósági keresetet lehet indítani. Ugyanígy a bíróság előtt kereset indítható a lakásbérletből vagy a lakáshasználatból származó vitáról döntő közgyűlési határozat ellen, az átlépéssel Vagy a kizárással kapcsolatos vagyonjogi igényről döntő határozat ellen, kivéve a föld kijelölése tárgyában hozott határozatot. A termelőszövetkezet és tagja közötti, nem tagsági viszonyból származó vitás vagyoni ügyekben a bíróság dönt.

Kizárólag a közgyűlés hivatott dönteni a tagok felvételéről és kizárásáról, a bevitt Vagyontárgyak átvételéről és az ellenérték megállapításáról. A földjáradék mértékének meghatározásánál. a részesedésre vagy szociális segélyre vonatkozó, illetőleg általában a tagsági viszonnyal kapcsolatban felmerülő vita eldöntése, ha a követelés értéke a 300 forintot meghaladja, ugyancsak a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

A járási tanács végrehajtó bizottságához lehet fordulni a kizárás, a másik termelőszövetkezetbe való átlépés, illetőleg a tagsági viszony szüneteltetése tárgyában hozótt határozat ellen.

A termelőszövetkezet és tagja között a tagsági viszonyból származó vitás ügyek eldöntése az idézett rendelkezések szerint akkor is a felsorolt szervek hatáskörébe tartozik, ha a jogvita a tagsági viszony megszűnése után keletkezik, illetőleg a tagsági viszony megszűnése után kerül sor az igény elbírálására.

KÉRDÉSEKRE VÁLASZOLUNK

40 ezer gyümölcsfát ültetnek el a háztáji földeken

Megyénkben több mint 4 és fél millió gyümölcsfa van az állami gazdaságok, termelos/ö- vetkezeték és az egyénileg dolgozó parasztok birtokában. A gyümölcsösök területének növelésére az elmúlt év őszén és az Idei tavaszon majdnem 400 holdon telepítettek gyümölcsöst.

Ezenkívül a termelőszövetkezeti tagok háztáji területeiken is ültetnek gyümölcsfákat. A kedvezményes akció keretében 40 ezer alma-, szilva- és meggyfával gyarapodik a megye gyümölcsfaállománya. A nágocsi Szabadság Termelőszövetkezet tagjai például több mint 600-at ültetnek el háztáji kertjeikben, a lengyeltóti Táncsics Termelőszövetkezet tagjai pedig majdnem 300 csemetét kértek.

Az ingyenes akció keretében a szövetkezetek kopárfásftdsa- ként és az utak mentén újabb 30 ezer fát ültetnek eL Adánd termelőszövetkezeti község például 1300 alma- és meggyfát igényelt erre a célra.

Kreka István, Toponár. A szövetkezőibe bevitt földje után föld járadék illeti meg, függetlenül attól, hogy 73 éves lévén a közös munkában nem vehetett részt. A földjáradék mértéke aranykoronánként — a közgyűlés határozatától függően — 5—10 kg búzaérték. Az öreg és munkaképtelen tagok részére a többi tagra egységesen megállapított összegnél nagyobb földjáradékot juttathat a közgyűlés. A szövetkezet a szociális alapból segélyezi a keresőképtelenné vált tagjait. A havi 260 forintos munkaképtelenségi járadékot az Országos Nyugdíjintézettől (Budapest, j V., Guszev u. 10.5 kell kérelmezni. A kitöltött és igazolással ellátott űrlapot erre a címre küldje a szövetkezet vezetősége.

* * *

Fotó József, Darány. Szövetkezetük az elmúlt év tavaszán alakult, tehát a földművelésügyi miniszter rendelete értelmében a fát már nem a régi jogok szerint, hanem a teljesített munkaegységek arányában kell elosztani.

* * *

Kánya Lajos, Balatonkeresz- túr. Kérdéseire levélben részletesen válaszoltunk. Panaszát továbbítottuk a Fonyódi Járási Tánács VB Mezőgazdasági Osztályára. Kértük, hogy adjanak segítséget ügye elintézéséhez.

* * *

Nagy Lajosné, Karád-Teke- res. A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságukban történő szállításokhoz igénybe vehetik a közös fogatokat. A tag fuvarért a közgyűlés vagy a vezetőség által meghatározott térítést köteles megfizetni.

* * *

Vass Istvánná, Kadarkút. Háztáji terület az idős, munkaképtelen termelőszövetkezeti tagoknak is jár. Korára való tekintettel jogosult öregségi járadékra. A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványűrlapon a termelőszövetkezet vezetősége terjeszti fel az Országos Nyugdíjintézethez (Budapest, V., Guszev utca 10.).

* * *

Szerencsés Dezső, Üjvárfal- va. A 7-es törvényerejű rendelet értelmében a termelőszövetkezeti tag nemcsak a saját, hanem a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában lévő igásállatot is köteles bevinni a termelőszövetkezetbe. Ezek szerint, tehát mindkét lovukat be kell adniuk a közösbe.

* * *

Hajdú József, Inámpuszta. A gépállomás és a termelőszövetkezet vezetősége — érthető okokból és helyesen — a gyakorlott, szakképzett traktorosokat ülteti gépre. Ha kedvet

.■VrtCWW^W^-.

SZERETI A GÉPET

érez a traktorvezetői szakmához, kérje a szövetkezet vezetőségét, hogy küldje el tanfolyamra.

* * *

Mózs Eszter, Magyaratád. 88

éves édesanyja, mint tsz-tag jogosult a havi 260 forintos öregségi járadékra. Ezt a szövetkezet vezetősége és a községi tanács v. b. javaslata alapján kell kérelmezni az Országos Nyugdíjintézettől. Háztáji földet köteles adni a termelőszövetkezet és a szociális alapba helyezett pénzből, terményből is támogathatja idős tagjait.

Csonka József, Somogyszent- pói. Mivel az elhalt szövetkezeti tag örököse magánkisiparos, ezért közte és a termelőszövetkezet között, határidő nélküli haszonbérlet jön létre az örökölt földre. Az érdekelt kisiparos ettől függetlenül tovább folytathatja szakmáját. Egyéb földingatlanával, melynek megműveléséről eddig is ő gondoskodott, változatlanul szabadon rendelkezik. Nem lehet belépésre vagy eddig is egyénileg hasznosított földje bevitelére kötelezni azon a jogcímen, hogy apai öröksége a termelőszövetkezet használatában van. Ha azonban közös háztartásban élt apjával annak tsz-be történő belépésekor, akkor az ő — a kisiparos — földjét is be kellett volna adnia a közösbe. E mulasztás pótlásáról a helyi tanácsnak utólag is ’kötelessége gondoskodni. Ebben az esetben is megmaradhat magánkisiparosnak. Javasoljuk azonban, hogy mind a

Bordóilével permetezi a tahi Kossuth Tsz négy holdas gyümölcsösét Vati Gyula zeloros és Varga Rudolf gépkezelő, a Toponári Növényvédő Állomás dolgozójai

Az országútról jól látni, hogy a vasút melletti táblán egyenletes sebességgel halad a piros színű Belorusz. A napfényben csillogó gép hármasekéje után hosszú csíkokban barnáink a frissen szántott föld.

A gép vezetője, Kisignácz János, a

Csokonyavisontai Gépállomás egyik legjobb traktorosa kényelmesen ül a párnázott vezetőülésen. A tábla végére érve ismét befordul, hogy új fogást kezdjen. De mielőtt elindítaná a gépet, az eke kapcso- lórúdját Varga László főmezőgazdász segít- . ségével feljebb teszi, hogy az itt kezdődő enyhe domboldalon is megfelelő legyen a J szántás mélysége.

A pár perces szünetben beszélgetünk a magas termetű fiatal traktorossal. Persze csak az életévei alapján fiatal. Különben a gépállomás egyik legrégibb traktorosa. Az idén már tizenegy éve annak, hogy egy G—35-ös megszerettette vele egy életre a »szakmát«. Mert ahogy ő mondja, a traktorvezetés szakma a javából. — Csak szeretni kell a gépet, az meghálálja a szeretetet. Az én gépem még sohasem hagyott cserben engem. Ha hétfőn elindultam, szombatig nem álltam meg. Persze a karbantartásokra mindig volt gondom, és a kisebb javítási munkákat magam végeztem el.

S hogy ez az elv Kisignácz János mindennapi munkájában érvényesült, azt bizonyítják az eredmények is. Már évek óta a legjobb traktorosok közé tartozik. Kiemelkedő teljesítményéért Munka Érdemérmet kapott. A szép teljesítmény nála sohasem megy a minőség rovására. A vízvári Vörös Csillag Tsz tagjai nagyon megszerették munkáját. Mert lelkiismeretesen dolgozik.

Már az ősszel értesült arról, hogy kap egyet az érkező új gépek közül. De azért a téli gépjavítás során mindent kijavított a G—35-ösön. S amikor beköszöntött a jó idő, a régi géppel kezdte meg a munkát. Éjszakai műszakban dolgozott, és negyven normálhold tavaszi talajmunkát végzett el az új gép átvételéig. Amikor egyik reggel Simon József átadta neki az igazgató üzenetéi, hogy menjen be a gépállomásra, és vegye át az új gépet, madarat lehetett volna fogatni vele. Pedig akkor még nem tudta, hogy milyen traktort kap. Amikor elsőként neki adták át a szovjet Beloruszt,

maga, mind a közösség érdekééi ben kérje felvételét a termelől( jj szövetkezetbe.

Éj i * * *

szaka többször is fel-S Kummer kelt, és megnézte/ Szentiván.

szólni sem bírt meghatottságtól, gép a bejáratás alat az udvarában állt. Éj

hogy rendben van-e] minden. S csak akkor tudott nyugodtan aludni, ha a gép motorja egyenletesen za hatolt. Alig várta már, hogy a munká ban is kipróbálja. Amikor a bejáratás után kifordult az udvarról, ötéves kislánya megsiratta a piros traktort.

Az új géppel, ahogy mondja, nagyon elé-\ gedett. Beszélgetés közben gyakran néz a tisztára törölt traktor ra. Aztán elnézést;

kér, mert menniei kell. Ugyanis meg ígérte, hogy délre be fejezi ezt a táblát. Délután itt már megkezdik a burgonyaül tetést, és mit szólná-, nak a tsz-tagok, ha nem tartaná meg a szavát.

N. S.

György né, Gölle- Szociális támogatásban csak tagjait, nem pedig azok családtagjait részesítheti a termelőszövetkezet. A támogatásként adott juttatás mértékét a közgyűlés határozza meg. Férje forduljon segélyért a Kaposvári Járási Tanács VB szociálpolitikai Csoportjához.

* * *

Petőfi Tsz, Kőkút. Az alsó- tapazdi 152 hold föld szántási díja elszámolásának módját a megyei tanács tsz-csoportja megbeszéli a Magyar Nemzeti Bank Pécsi Területi Irodájával. Útmutatást a megyei tsz- csoporttól kapnak.

* * *

Ifj. Tarlós Károly, Kálmán- csa. Erdészeti szakiskolára akkor mehet el, ha ehhez megkapta a termelőszövetkezet hozzájárulását. Az ügy elbírálása nem a vezetőség, hanem a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Kérésének teljesítésére az 1960. évi 8-as törvényerejű rendelet II. fejezete 17. paragrafusának (2) bekezdésébe» foglaltak adnak módot.