Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-14 / 88. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1960. április H. NE KALLÓDJANAK A TEHETSEGEK! A kiállítás — melyet a váro­si tanács felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére rende­zett megyénk képzőművészei­nek alkotásaiból a Kilián György Ifjúsági Házban — vé­get ért. Április 3-tól 10-ig sokan for­dultak meg a kiállítás termei­ben, sokféle vélemény hang­zott el művekről, alkotókról, képzőművészeti életünkről magáról. Sok elismerés és gáncs nyert megfogalmazást. A látogatók többsége két do­logban egyetértett a kiállítást illetően. Először abban, hogy a témájában gazdag, megfogal­mazásában a ma felé közelítő kiállítás alig mutatott fel kész értékeket, mégis a kiállítás megrendezése hasznos volt, mégpedig azért, mert a felvo­nultatott képanyag előremuta­tó. A kiállító művészek közül jó néhányan méltók arra, hogy a mai napig is tespedt képző- művészeti életünknek lendítői legyenek. Gondolunk itt első­sorban Németh József, Völgyi Dezső, Ungvári Károly, Lov- rits Kálmán, Klimó Károly, Swierkiewicz Róbert, valamint a fiatal Varga József nevére. Egyöntetű véleményként hangzott el az is, hogy ezen a kiállításon a legszembetűnőbb az volt, ami hiányzott. Mi az oka a közvélemény ilyetén va­ló lecsapódásának? Az, hogy a felszabadulás 15. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás csak címében volt a somogyi festők népes családjáé. Való­jában a somogyi festők csak egy töredéke vett részt a kiál­lításon, zömükben pedig azok a festők, akiket a képzőművé­szet ügyét egzisztenciális kér­déssé bagatellizálok csoportja, a képzőművészeti munkacso­port tagjai szívesen neveztek (e kiállítás után bízvást mond­hatjuk: érdemtelenül) dilet­tánsoknak. Nos, a »dilettán­sok« vizsgája a vártnál is job­ban sikerült. S a vártnál erő­sebb hangon követelik képző­művészeti életük visszássá­gának mielőbbi felszámolá­sát, ezt követően pedig a sokat emlegetett kollek­tív boldogulás levegőjének, lehetőségének megteremtését. Ám ez utóbbi lehetetlent kí­sértő vállalkozás a sértődött-[ ségen köszörült csatabárdok végleges elásása nélkül! A közelmúltban egy vita; zajlott le képzőművészeti éle-! tünk helyzetéről, s felmerült az előbbre lépés igénye. A vi-'i Filmszínházaink műsorából vörös csillag MENNYEI POKOL A SZALVÉTAGYŰJTÉS j és következményei \ Nemcsak Somogybán, az or­szág minden táján lelkes hí­vei és tán kevésbé heves el­lenzői akadnak a szalvéta­gyűjtésnek. Anélkül, hogy bármelyik tábor sorai közé állnánk, el kell mondanunk az ugyancsak magasra szö­kött gyűjtőláz következmé­nyeivel kapcsolatos kifogá­sainkat. Ellátogattunk néhány üz­letbe. Az Ady Endre utcai pa- pír-írószer-boltban nem kap­ható egyetlen szalvéta sem csakúgy, mint a Kossuth téri háztartási és a Május 1. ut­cai sportszer-játékboltban sem. Ha kaptak valamit, az elenyészően kevés volt; egy­két óra alatt elfogyott. Lé­nyegében minden boltban ez volt a helyzet az év első ne­gyedében. A kereskedelem nemcsak a gyűjtők kívánsá­gait, hanem azoknak az igé­nyeit sem tudja megfelelően kielégíteni, akik étkezéshez szeretnének szalvétát vásárol­ni. A Vegypapírgyár nem győ­zi a termelést: intézkedések történtek új nyomógép felsze­relésére. A gyűjtők érdeklő­dését kihasználó és különbö­ző üzleti manővereket foly­tató intézmények eme tevé­kenysége mindenképpen el­ítélendő, s üdvös lenne meg- rendszabályozásukra nagyobb felelősséggel, körültekintés­sel gondolni (nemcsak pl. egy- egy vállalat érdekeit, hanem a lakosság igényeit is figye­lembe véve). Vitatkoztunk' régebben a magyar reklám jellegéről. So­kan teljesen feleslegesnek tartották a figyelemkeltő rek­lámozást, mások elismerték jelentőségét, de kifogásolták a nyugati országok reklám­őrületének fenntartás nélküli utánozását. Most az a helyzet, hogy legjobb reklám nálunk a szalvéta. Azonkívül, hogy az étkezés­nél használt szalvéták rová­sára terjeszkedik a reklám­irányzat (és okozza az ellátás kellemetlenségeit), hátráltat­ja a nyomdák munkáját is. (A vidéki nyomdák legtöbbje amúgy is felszerelés okozta nehézségekkel küzd.) Néhány példa a somogyi túlkapások közül: Mi szükség például arra, hogy a Kinizsi és a KMTE sportkör egy-egy meccs után vagy valamilyen rendezvény alkalmából több ezer szalvétával örvendeztesse meg szurkolóit?! A balaton- boglári malom is nagyszerűen működhetne anélkül, hogy át­építését embléma őrizné szal­vétákon. A Magyar Hirdető több vállalat stb. ezres, tízez­res rendelését közvetíti. Az ügyészség, a KXOSZ, a Sport­horgász Egyesület, a TIT, a Cseri úti Általános Iskola esetében még csak azt sem fogadhatjuk el, hogy nagy­szerű reklám számukra a szalvéta. S az itt fel nem sorolt in­tézmények, vállalatok, külön­böző szervek, fmsz-ek és ktsz-ek stb. vezetői vagy fe­lettes szervei is megfontol­tabban foglalkozhatnának ez­zel a problémával. Legaláb­bis addig, amíg például a sió­foki fmsz százezres, közvetle­nül a gyártól történő szalvé­tavásárlása (és másoké) is előidézője az étszalvéta-ellá- tás állandó elégtelenségének. tán elhangzottakat summáztuk is lapunk hasábjain. Akkor azt gondoltuk, hogy vége szakadt a képzőművészeti életet egy helyben topogásra kényszerítő torzsalkodás-özönnek ;t:zal a kihívással, amelyet a képző- művészeti munkacsoport tag­jai tettek meg. Szólt pedig a vitát elvágó kihívás így: Ver­senyezzenek a művek! Dönt­sék el a művek, hogy ki visel­heti a festőművész nevet, A városi tanács e fenti fel­szólításnak eleget téve rendez­te meg ezt a most véget ért kiállítást. A versenykihívást tévők azonban nem vettek részt utána a kiállításon. Sem a korábban adott szó, sem az ünnepi alkalom nem ihlette meg a munkacsoport tagjait... vagy újólag csak a vezetés szellemével van a baj ? Azzal a szellemmel, amely nem képes maga körül és a képzőművé­szeti életben harmóniát te­remteni, csupán diszharmó­niát? Képzőművészeink való­ban képtelenek lennének egy nyelven beszélni? A jelek arra mutatnak, hogy az újat igénylők még jó ideig magukra maradottan és meg nem értetten hadakozhatnak a munkacsoporttal, amelynek iránytűje még ma is — a nyílt bírálatok után — az elvtelen- ség, az egzisztencia-féltés és így tovább. Közben pedig, ha nem vigyázunk, a tehetségek kallódnak tovább. Ez pedig olyan fényűzés, amit semmi­képpen sem engedhetünk meg magunknak, hiszen megyénk képzőművészeti hagyományai gazdagok, s ezek a hagyomá­nyok ápolásra, folytatókra várnak! László Ibolya A távolban ősi templomok romjai | hirdetik Egyiptom év­ezredes kultúráját. Néma szfinkszóriások j közelében terem a fellahok verejtékes munkájának gyümöl­cse: a cukornád. Ameddig a szem el- ; lát, mindenütt cukor­nád borítja a termő­földet, a pasa hatal­mas birtokait és a fellahok kis f öl decs- kéit. '’ö' Ebben az esztendő? ben a fellahok földee olyan termést hozott, mint még sohaA. A nagyszerű eredményt Ahmednek, Saber ef- fendi fiának köszön­hetik, aki Kairóban elvégezte a mezőgaz­dasági főiskolát, s a tanultakat most saját falujában hasznosítja olyan sikerrel, hogy a fellahok termését a részvénytársaság* tel­jes egészében felvá­sárolja. A. pasa felháboro­dottan veszi tudomá­sul, hogy ez alkalom­mal nem az ő cukor­nádtermését veszi meg a részvénytársa­ság, és unokaöccsé­c f sáT gg. sgsi JfLj^ SSBtmfa § í % wMmm! I xí iSL ^É| ÍY 1 'i t vei, Riad bejjel együtt • bosszút for­ral. Ezen a napon tér haza hosszú külföldi tanulmányút járói a pasa lánya, a bájos Amal. Alig várja, ho*gy ismét láthassa gyermekkori pajtását és barátját, Ahmedet. Az első tala’hozásnál még a múlt emlékeit elevenítik fel, de a gyermekkori pajtás­ság helyét egyre in­kább elfoglalja egy új, nagy érzés, a sze­relem. Egy este Riad bej — híven a pasával közösen kieszelt bosz- szútervéhez — ki­nyitja a zsilipeket, és a víz elönti a fella­hok földjeit. Oda az egész termés. A fel­lahok elkeseredetten keresik a tettest, és a pasa álnokúl meg­ígéri nekik, hogy mindent megtesz a bűnös kézrekeritésé- re. Es Riad bej való­ban azon fáradozik, hogy bűnöst találjont persze nem az igaziti hanem olyat, akit ma­ga helyett kiadhat a fellahoknák. SZABAD IFJÚSÁG YERMEKEK A bolondságnak nincs határa A párizsi Express c. lap írja Egy párizsi galériában gondosan megválasztott szűkkörű »•előkelő­ségek'« jelenlétében mutatta be Yves Klein azt a produkciót, ame­lyet ő »modern festőművészetnek« nevez. A meghívott közönség üres, hófehérre meszelt falú teremben foglalt helyet. A »művész« egy elegáns mozdulattal jelt adott háttérben elhelyezett zenekarnak amelynek hangjai »aláfestették« a furcsa képzőművészeti eseményt A bevezető hangok után három teljesen meztelen fiatal nő jelent meg a teremben, mindegyikük kö­zönséges vödröt vitt a kezében. Az ember azt hihette, takarító asszo­nyok, akiket valamilyen gonosz dzsin tudtuk nélkül pőrére vet­kőztetek, s most a padlót készül­nek felsikálni. Yves Klein ismét jelt adott, mire a meztelen nők le­tették vödrüket, és kiemeltek ab­ból egy mélykék festékbe mártott szivacsot. A festékes szivaccsal bemázolták magukat, majd - művész hangtalan utasításainak megfelelően — különböző testré­szeiket a fehér falhoz dörzsölték A meghívott közönség döbbent csendben, bűvölten nézte »a mű születését, és akadtak köztük szép számmal, akik »csodálatosnak- ! minősítették az eredményt. a m^jgjüdúj Még jóval a film forgatásának meg­kezdése előtt az egyik moszkvai lap riportot közölt egy fiatal asszonyról, aki négy kis árvát foga­dott örökbe. Senki sem kényszerítette erre, önként vállalta és áldozta fel nyugal­mát a gyerekek bol­dogságáért. Anya akart lenni, eddig még nem ismerte ezt az érzést. Nem lehetetlen, hogy « megtörtént eset ragadta meg a grúz filmeseket. Ala­pul vették az újság­hírt, és történetet al­kottak belőle, élettel és érzelmekkel telí­tették. A film meséje nem bonyolult. Tulajdon­képpen egyetlen kér­désre ad feleletet. Le­het-e más gyermekét édesanyaként szeret­ni? A film napjainkban játszódik, egy grúz város mindennapi éle­te elevenedik meg előttünk. Hősei hét­köznapi emberek. Data, a fiatal moz­donyvezető korán öz­vegységre jut, s egye­dül marad két kis gyermekével. A ki­csik egy véletlen folytán megismerked­nek Natóval, a ked­ves és finom lelkű egyetemi hallgatónő­vel. Szeretetne vágy­va hamarosan szívük­be zárják. Nato mind gyakrabban tölti, ide­jét a kis családdal, és a férfi csakhamar A minap érdekes előadást hallgattunk meg »Küzdelem az alkoholizmus ellen-» címmel. Tekintettel a korunkban nemzetkö­zi jelleget öltő akció­ra, amely ha nem is a prahibíciős törvényt célozza, de az alko­holfogyasztás mér­tékletességét hirdeti, igen nagyszámú hall­gatóság előtt zajlott le a vetített képek­kel, színesebbé tett előadás. Mivel e nemes szándékú előadás csak közvetve érde­kes a józan polgár számára, meglepő volt, hogy az ismert nagyivók közül csu­pán néhányan — bi­zonyára csak a csa­ládi p.esszií hatására —■ jelentek meg. Hasonlóképpen ha­tottunk egypáran ked­ves idősebb bará­tunkra, akiről az a hír járja, hogy az összes múzeumokból ki van tiltva, mivel képes leinni a kí­gyókról a spirituszt is. Ez talán nemigaz. de az bizonyos, hogy a vizet mosdáson kí­vül nem tiszteli kel­lőképpen, még üdítő szódavíz formájában sem. Szóval az öreg bo­hém hosszas unszo­lásra velünk tartott. Igen tanulságos volt az előadás, mely népszerű formában mutatott rá az ivás, helyesebben az alko- hölfagyasztás káros hatására. Vetítettek olyan felvételeket is, amik, a máj borzal­mas elváltozásait áb­rázolták: duzzadt, szétesett, elképesz­tően szétrombolt sej­tekkel. Nem tudomá­nyos snemmel nézve néha még gusztusta­lan is voU. Szóval borzasztó volt nézni. A delirium tremens különböző megnyil­vánulásai — pedig azok is rémesek vol­tak — nem váltottak ki olyan hatást, mint a fent említett belső­rész fantáziát kime­rítő torzulásaitól. Kifelé jövet álta­lában erről tárgyal­tak az emberek. Mi is ennek hatása alatt voltunk, és hálálkod­tunk, hagy nem va­gyunk e káros szen­vedély, az alkoho­lizmus rabjai, és hogy néha beleestünk egy­egy lumpolásba, már ez a tény is meg­mozgatta lelkiismere­temet. Óvatosan ta­pogattam oda, hol a májamat sejtettem, és közben megkér­deztem öreg baráto­mat, aki láthatóan letört, és gondterhelt arccal lépegetett mel­lettem. — No, Feri bá­tyám, mit szólsz hoz­zá? Láttad, milyen hatással van az alko­hol a májra? Mi a véleményed? Az öreg megállt, széttárta karjait, hümmögött, majd szomorúan, lehajtott fejjel csöndben meg­szólalt: —» Nem eszem töb­bé májat. Somogyi Géza feleségül veszi. Bol­dogan élnek. A gye­rekek rajongással ve­szik körül barátsá­gossá és meleggé vált otthonukban új anyjukat. Kiegyensú­lyozottan, szépen él­nek, míg egy napon Data találkozik volt szerelmével, Teóval. Régi szenvedélye újult erővel feléled- Nem ura többé ön­magának, mindent el­hagy, feleségét, ottho­nát, gyermekeit, és követi szerelmét. Na- tót ös&zeroppantja a csalódás és fájdalom, Elmenekül otthoná­ból. Az induló vonat ablakából megpillant­ja a sínek közt roha­nó két magára ma­radt kis árvát. Meg­érti, hogy a kicsik nem lehetnek meg nélküle. Egyszer már elvesztették édes­anyjukat, egy újabb veszteség végzetes lenne számukra. Az egész filmből a gyermekek iránti végtelen szeretet su­gárzik, tele érzelem­mel, hamis érzelgős­ség nélkül. Finom és kifejező árnyalatok­kal visszaadja a jel­lemek eredetiségét, a bonyolult, gyakran ellentmondó és a lé­lek legmélyén rejtőző emberi érzelmeket. iiiiiiiiiiii APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetés ára: hétköznap szavanként 1,— Ft, vasárnap 2,— Ft. Legkisebb hirdetés 10 szó. Az első szó két szónak számít. Hirdetéseket íelvesz a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 15-16. A vidékiek postán is feladhatják hirdetésüket. Arát a megjelenés után közöljük a feladóval, s befizetési csekket küldünk. iiiiii ADÁS-VÉTEL iiiiii A Vorosílov utca 7. sz. alatti két­szobás ház eladó. Érdeklődni dél­után 5—9-ig. (11388) Contax D Biotar 2 és Sonnar teleobjektiwel, tartozékokkal el­adó. Petőfi mozi, Csurgó. (11581) Vennék 100-as berúgós Sachs mo­tort bármilyen állapotban, eladnék Panni robogót jókarban. Mózes Ferenc, Tapsony. (11399) Szőlőkaró, fűrészelt és nőtt (szabványon aluli kedvezményes áron) kapható a Dél-Somogyi Állami Erdőgazdaságnál, Nagyatád. (11583) Méhes, 30 család (orsz. kisméret) olcsón eladó. Jakabné, Kaposvár. Ezredév u. 7. ________________ (5011) F ényezett sötét hálószobabútor és 1 db mézpergető eladó. Érdeklőd­ni: Pappné, Fehérnemű Ktsz. _________________ (11389) B atéban közvetlenül a vasúi állo­más mellett ház eladó melJékéoü- 1 etekkel együtt. Érdeklődni: Baté, Petőfi u. 18. sz. alatt. (5013) ill ÁLLÁS ji! Hosszú gyakorlattal szakácsnő elhelyezkedne. Cím a Kiadóban. ________________________________(11383) 6 órai munkaidőre 500 forintos bérrel fiatalkorú fiúkat felveszünk. Parkettagyártó Vállalat, Cseri út 2. ___________________________ (50 51 G yakorlott kisvendéglő-vezetőt kérésünk azonnali felvé'elre. Je­lentkezni lehet a barcsi fm:z k?'z- ponti irodájában. (715801 Utókalkulátor többéves építőioa I rí gyakorlat ai elhelyezkedne, j Ajánlatokat 5000 as számra a M - gyár Hirdetőbe kérek, (5030) jjjlil HÁZASSÁG m 46 éves özvegyember házas á rőt kötne hozzáillő gyermektelen öz­vegy- vagy elvált asszonnyal. Föl­dem, állásom van. Komoty leve­lekre válaszolok. Leveleket »Vas­utas« jeligére a Kiadóba ké ek. (11584) :::::: VEGYES ______________________________ Hiiij V állalat nyugdíjas dolgozója ré­szére keres bérbe szoba-konyhás lakást megegyezéssel. Cím a Ki­adóban. (11556) Somogyi Néplap _Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISŰEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon- 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 15-16. Felelős kiadó: VV1RTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka s. u. 6. - 158J Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR Igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi pos a'-.ivataloknáj és postóskfzöesitőknél. Élőfizetési díj egy hónapra 11,- P%

Next

/
Thumbnails
Contents