Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-10 / 85. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1960. április Ifc MIkojau Kasszemnél Bagdad (TASZSZ). Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese szombaton felkereste Kasszem tábornokot, iraki miniszterelnököt a hadügyminisztériumban. Mikojan és Kasszem szívélyes baráti beszélgetést foly- ; tatott. A szovjet vezető ellátogatott I Nagib Al Rubai dandártábornokhoz, az Iraki Államtanács elnökéhez is. Utána megkoszorúzta az Ismeretlen Katona emlékművét. Az iraki főváros utcáin mindenütt nagy tömegek éltették a magasrangú szovjet vendéget. (MTI) Tombroni bizalmat kapott az olasz képviselőházban Róma (MTI). Pénteken az olasz képviselőházban Tamb- roni kormánya megszerezte a beiktatáshoz szükséges többséget — de mindéin jel arra vall, hogy a politikai válság, különösein pedig a Keresztény Demokrata Párt válsága nem oldódott meg, hanem sofc tekintetben még csak súlyosbodott. Tambroni az újfasiszták 24 szavazatával jutott a miniszterelnöki bársonyszékbe, és ez a lény kiélezte a Kereszténydemokrata Párt jobb- és balszárnya között dúló harcot. A szavazás után alig egy órával a kereszténydemokraták balszámyának két ismert alakja, Guiilio Pastore tárcanélküli miniszter és Nulla Biaggl, iparügyi államtitkár benyújtotta lemondását a kormányfőnek. Politikai megfigyelők lehetségesnek tartják, hogy a kormány lemond, mielőtt még sor kerülne a szenátusi vitára. Ítélet a düsseldorfi perben Düsseldorf (ADN). A düsseldorfi üartamányi bíróság pénteken összesen 35 hónapi börtönre ítélte a nyugatnémet békemozgiatom hat képviselőjét. Ezt a fetllháboritó ítéletet a tartományi bíróság elnöke »a nép nevében-« hirdette ki a per 35 napig tartó tárgyalása után. Az ítélet kihirdetését a törvényszéki termet zsúfolásig megtöltő közönség felháborodással és tiltakozással fogadta. Az egyes ítéletek a következők: Erwin Eckert lelkipásztor, ál- lamtanácBos, a Nyugatnémet Békebizottság elnöke, a Békevilágtanács tagja, a Béke-Világtanács aranyérmének viselője — 9 hónapi börtön; Walter Diehl okleveles tolmács, a Nyugatnémet Békebizottság ügyvezetője, a Békevilágtanács tagja, a Béke-Vi- lágtanács aranyérmének viselője — 1 évi börtön; Johannes Oberhof lelkipásztor, a Béke-Világtanács tagja, a Béké-Világtanács ezüstérmének viselője — 3 hónapi börtön; Gerhard Wolrath, a Béke- Világtanács ezüstérmének viselője — 6 hónapi börtön; Gustav Thiefes, a Béke-Ví- íiágtanács ezüstérmének viselője — 5 hónapi börtön. (MTI) Az Izvesztyija Werter chicagói beszédéről Moszkva (TASZSZ). »Mivel ünnepelte meg Herter hivatal- I bálépésének évfordulóját?*' — ezzel a címmel közli az Izvesztyija szf mbati száma Matvajev I cikkét az Egyesült Államok I külügyminiszterének chicagói beszédéről. Herter ezt a beszédet hivatalbalépésének évfordulóján tartotta. Herter beszéde azt mutatja, hogy »a múlt terhe-« még mindig visszahúzza őt és az amerikai politikát a hidegháború dicstelen útjára. Herter egész ékesszólását latba veti, hogy megóvja a vi- I lágot a reménykedéstől és a I derűlátástól. Felhívja a nyu- ! gat-európai országokat, fegy- l verkezzenek, mivel Keletről -agresszió veszélye fenyeget«. E felhívás elsősorban Nyugat- Németországhoz szól. Az amerikai külügyminiszter műfelhá- borodást tanúsít amiatt, hogy Nyugat-Németországot -m'ilitarizmussal« vádolják. Nyugat- Európában — szerinte — »új Németország fejlődött ki, és Adenauer kancellár konstruktív vezetésével újjászületett a demokratikus rend.« Matvejev Hruscsov amerikai útjának fontosságára utalva így ír: »Herter említést tesz ugyan erről a látogatásról, de csak azért, hogy a nyilvánvaló tények ellenére arra a következtetésre jusson, mintha ez a történelmi jelentőségű esemény az erőpolitika folytatásának szükségességét igazolná. Az amerikai külügyminiszter beszédében vannak szólamok a békéről, a haladásról, a leszerelésről, a kollektív biztonságról, de ezek olyanok, mint a rosszul felrakott smink a színész arcán. A kollektív biztonságról szólva Herter olyan katonai csoportosulásokra gondol, mint az Északatlanti Tömb, a SEATO és a Cento«. (MTI) A dél-afrikai kormány nem hajlandó lemondani fajüldöző politikájáról Forrong egész Afrika London (MTI). Eric Louw dél-afrikai külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy kormánya nem hajlandó lemondani a »faji elkülönítés« politikájáról. Hangoztatta, hogy e politika egyes részeit módosítani lehet, de lényegében minden változatlan marad. A dél-afrikai gyarmatosítók nem hajlandók átadni az ország uralmát a lakosság túlnyomó részét alkotó néger többségnek. Fokváros. A Dél-Afrikai Unióban a kormány fokozott óvintézkedésekkel igyekszik megakadályozni, hogy az afrikaiak ismét harcba szánjanak jogaikért. Egy pénteken kiadott rendelkezés szerint újabb hat területi alakulatot mozgósítottak a »belső rend védelmére«. A rendőrség folytatja a razziákat. Pénteken Pimville-ben több száz afrikait letartóztattak. Az UPI közli, hogy a délafrikai rendőrség tisztjeinek »zseniális« gondolatuk támadt, amellyel orvosolni akarják a helyzetet. Több rendőrtiszt hivatalosan kérte, engedélyezze a kormány, hogy az afrikaiak szeszesitalt vásárolhassanak. Azzal érveltek, hogy a 22 esztendeje tartó szesztilalom megrontja a négerek és a fehérek viszonyát. Ha az afrikaiak szeszesitalt kapnak, »nem fogják fenyegetni a közbiztonságot«. Rio de Janeiro. Kubitschek brazíliai elnök pénteken megtiltotta, hogy Sao Paolo labdarúgó-csapata mérkőzéseket játsszon Dél-Afrikában. Az elnök hangoztatta, egyetlen brazíliai sportoló sem versenyezhet olyan országban, ahol »könyörtelenül« bánnak a négerekkel. Kampala. Crawford ugandai kormányzó pénteken rendeletet adott ki, amelyben Uganda egyik tartományát, Butgandát »forrongó területnek« nyilvánítja. A rendelet értelmében a rendőrség bármikor kimenési tilalmat rendelhet el, gyűléseket tilthat be, a legcsekélyebb gyanú alapján embereket tartóztathat le, és házkutatásokat tarthat. Párizs. Az AP közlése szerint Kamerunban csütörtökön éjszaka összetűzésed voltak afrikaiak és a rendőrség között. Duala kikötővárosban egyórás csata támadt 200 afrikai és nagyszámú rendőr részvételével. Az összetűzés során 25 afrikai és 4 rendőr meghalt, többen megsebesültek. mRhüDiLSiA vm •«§ lSHARPtVllBfv?een latna • vand erbJjwPa mm Bloemfontein tóUTOFÖD [Durbai AIF1RÜÍKA0 UNfl ;asr London. PofHüióbeth' irmanus Az afrikai kontinens legdélibb részén fekvő, 15 millió lakosú Dél-Afrikai Unió hetek óta a nemzetközi érdeklődés középpontjában áll. A Dél-Afrikai Unió kormányának fasiszta faji ideológiai alapon kiadott és az ország lakosságának több mint kétharmadát sújtó rendeletéi ellen ugyanis nagyarányú tüntetések zajlottak és zajlanak le. A rendőrség több városban — térképünkön keretben — a békés és védtelen tüntetőkre tüzet nyitott. A kegyetlen vérengzésnek ez ideig több száz halálos, illetőleg sebesült áldozata van. NEMZETKÖZI Szemle Bevallott és be nem vallott célok a genfi leszerelési konferencián Ezen a héten a genfi leszerelési tárgyalások ismét az érdeklődés előterébe kerültek. Hruscsov és de Gaulle tárgyalásain a leszerelés mint első számú probléma szerepelt. A kiadott szovjet—francia közös közlemény Is hangoztatja, hogy a két államférfi leszögezte: a leszerelés korunk legfontosabb és halaszthatatlan problémája. Hruscsov és de Gaulle — ugyancsak a közös közlemény szavaival -— kifejezte azt az óhaját, hogy a jelenleg Genfben folyó tízhatalmi tárgyalások »eredményezzék bizonyos összehangolt szempontok kidolgozását az általános és teljes leszerelés kérdésében«. Azt lehetett volna hinni, hogy ezek után a genfi Nemzetek Palotájának híres VII. számú üléstermében tanácskozó tízhatalmi konferencia munkája nagy lendületet kap, s a delegátusok végre hozzálátnak a leszerelés gyakorlati intézkedésednek megtárgyalásához. Nem ez történt. Ellenkezőleg, több mint három heti ülésezés után a konferencia visszakanyarodott oda, ahonnan éli aduit. Az öt szocialista ország és az öt nyugati állam küldöttei ismét'ar- ról vitatkoztak ezen a héten, hogy a konferencia voltaképpen miről tárgyaljon: a Szovjetunió által benyújtott általános és teljes leszerelésről vagy az úgynevezett nyugati tervről. Két terv — két cél Az olvasók ismerik a Szovjetunió tervét az általános és teljes leszerelésről, amelyet Hruscsov ismertetett elsőnek az ENSZ múlt évi közgyűlésén. Ez a terv gondoskodik arról, hogy több szakaszban, pontos határidők megtartásával fokozatosan leszereljék a haderőket, megsemmisítsék az atom- és hidrogénfegyvereket, és" megszüntessék a külföldi katonai támaszpontokat. S mindezt szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett. A szovjet terv célja: örökre megszabadítani az emberiséget a háború rémétől. Ezt az ENSZ-közgyűlés nyolcvankét tagállama egyhangúlag elismerte, amikor azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy a genfi leszerelési értekezlet lehetőségeivel élve találjanak konstruktív megoldást az általános és teljes leszerelésre. A másik tervnek, amelyet a nyugati hatalmak nyújtottak be Genfben, egészen más célja van. Maga a terv ködös, megfoghatatlan, sem pontos számokat, sem határidőket nem tartalmaz; felhő, amely megy valamerre, de nem tudni, merre — ahogy art a TASZSZ jellemezte, vagy rongyszőnyeg, ahogyan az angol New Statesman című lap nevezte. Egyetlen dologban konkrét és pontos a nyugati’terv: az ellenőrzés kérdésében. Rendkívül részletesen, szinte bőbeszédűen tárgyalja egy nemzetközi ellenőrző gépezet felállítását. Azt azonban, hogy mit ellenőrizzen ez a gépezet, kínosan elkerüli. Mi ennek a ködös nyugati tervnek a célja? Nem tételezzük fel a tapasztalt nyugati szakértőkről, akik ezt a tervet összeállították, hogy képtelenek lettek volna egy gyakorlati, hasznos tervezet összeállítására. Nem is erről van szó. A genfi tárgyalásokon Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes, a Szovjetunió delegációjának vezetője alaposan leleplezte a nyugati hatalmak valódi céljait. Kémkedés vagy leszerelés A nyugati hatalmaknak, amint ez az eddigi genfi tanácskozásokból kiderült, hármas céljuk van. Az első célt Herter amerikai külügyrmnisz- 'ter február 18-án az amerikai nemzeti sajtóklubban elmondott beszédében elárulta. Herter akkor azt mondta, hogy a genfi amerikai delegáció erőfeszítéseinek ki kell egészíteniük az amerilcai katonai programot. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy az amerikai delegáció utasításokat kapott Washingtonból: harcoljon ki Genfben olyan megállapodást, amelynek alapján amerikai katonai szakértők ellenőrzés ürügyén értesüléseket szerezhetnek a Szovjetunió katonai felkészültségéről. Ezért erőltetik a nyugati küldöttek Genfben az ellenőrzési gépezet felállítását. A második cél: mindenáron el kell kerülni, hogy egy leszerelési megállapodás következtében fel kelljen számolni a szocialista országokat körülvevő amerikai katonai támaszpontokat. A Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium még mindig azt hiszi, hogy ezzel a támaszpont-gyűrűvel »sakkban tarthatja« a Szovjetuniót, a Kínai Népköztársaságot és a népi demokratikus országokat. Amint tehát valamelyik szocialista delegátus felveti Genfben a külföldi katonai támaszpontok kérdését^ a nyugatiak azonnal viharos ellenkezésbe kezdenek. Ami a harmadik célt illeti, ez abból folyik, hogy Franciaország háborút visel az algériai nép ellen. A Szovjetunió leszerelési terve, előírja, hogy csökkentsék ’már az első szakaszban a Szovjetunió és az Egyesült Államok haderőit 2 100 000 főre, Anglia és Franciaország haderőit pedig egyenkint 650 000 főfe. Franciaországnak azonban csupán Algériában mintegy 600 000 katonája van jelenleg. Ha tehát elfogadná a szovjet javaslatot, a NATO- ban és az f anyaországban összesen 50 000 katonája maradna. Ebbe pedig a francia kormány nem hajlandó beleegyezni. A perspektívák íme, vázlatosan összefoglalva így fest az a két fajta mód, ahogyan a szocialista országok és a nyugati államok a leszerelési kérdést megközelítik. A két álláspontot — mint látható — mély szakadék választja el. Milyenek tehát ilyen körülmények között a genfi leszerelési értekezlet előtt álló perspektívák? A helyzet nem olyan rossz vagy kilátástalan, mint hihetnénk. A másik genfi értekezlet, az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről tárgyaló háromhatalmi konferencia jpgalább. ilyen nehézségek előtt állott. 17 hav} szívós tárgyalásokkal, a szovjet küldöttség rugalmas, célratörő javaslataival mégis sikerült az értekezlet munkáját jó vágányra vinni úgy, hogy a megegyezés küszöbön áll. Ugyanez várható a tízhatalmi leszerelési értekezleten is. S itt még talán 17 hónapig sem kell várnunk. Nemsokára összeül ugyanis a csúcskonferencia, amelynek napirendjén a leszerelés első helyen szerepel majd. Várható, hogy a csúcsértekezlet határozatai kimozdítják a leszerelési konferenciát a holtpontról. S addig is a szocialista országok küldöttségei, élükön a szovjet küldöttséggel, fáradhatatlan és türelmes munkával leplezik le a világ közvéleménye előtt a titkos nyugati szándékokat, elemzik.és magyarázzák a szovjet terv realitását, s igyekeznek kialakítani azt a légkört, amely meghozhatja a kedvező fordulatot. i Ez a fordulat előbb vagy utóbb biztosan elkövetkezik, hiszen a népeknek elegük volt a háborúból, s nem fogják vég nélkül tűrni, hogy a hidegháborús erők maradványai állandóan egy újabb világkatasztrófa Damoklész kardját lógassák a fejük felett. Herter pénteki sajtóértekezlete Washington (MTI). Herter amerilcai külügyminiszter pénteken sajtóértekezletet tartott. Foglalkozott a Genfben folyó leszerelési értekezlettel és a beterjesztett legújabb szovjet javaslattal. Azt állította, hogy az »nem tartalmaz semmi újat«. Hruscsov és de Gaulle múlt héten folytatott megbeszéléseinek tanulmányozása arra enged következtetni — mondotta Herter —, hogy a májusi párizsi csúcsértekezlet napirendjén első helyre a leszerelés kérdése kerülhet, de — hangoztatta — az Egyesült Államok számít rá, hogy Németország problémája és a vele összefüggő berlini kérdés is a napirenden lesz. Az értekezlet részvevői megkérdezték, helyeselné-e az Egyesült Államok az Adenauer-féle »népszavazás« megtartását Nyugat-Berlinben. Herter nem adott egyenes választ. Azt felelte, csupán any- nyit mondhat, hogy Adenauer nem terjesztette elő »hivatalos formában« sem neki, sem a nyugati szövetségeseknek a népszavazás tervét. Az atomfegyver-kísérletek megtiltásainak kérdésével foglaiKozva nem tartotta valószl-. nűnek, hogy sikerülne tető alá hozni három hónapon belül az észlelhető atomfegyver-robbantási kísérletekre vonatkozó szerződést, mivel »még sok' részletkérdést kell kidolgozni«, i Herter kijelentette, reméli, hogy a nyugati külügyminisztereit kedden Washingtonban Herter azt válaszolta: úgy látszik, Macmillan tisztázta í washingtoni látogatásakor tét: kijelentéseit idéző »pőntatlar tudósításokat«, és ezért ncrr óhajt a kérdéshez tovább, megjegyzéseket fűzni. kezdődő stratégiai megbeszélése kikovácsolja a nyugati szövetségesek egységes álláspontját a csúcstalálkozón szereplő kérdésekben. De ha a megbeszélés nem érné el célját — mondotta —, a nyugati külügyminiszterek május elején is találkoznak az isztanbuli NATO-értekezleten, majd közvetlenül a csúcstalálkozó előtt Párizsban. Elmondotta még: »Nagyon aggasztó fejleménynek« tartja, hogy a kubai kormány bírálja el n kommun istaeílenes és az ellenforradalmi megnyilvánulásokat. Herterheiz kérdéseket intéztek arról, hogy milyen formában juttatta kifejezésre Macmillan angol miniszterelnök. hogy Anglia nem helyesli az európai közös piac védővám-rendszerének gyors életbeléptetését. Merénylet a dél-afrikai miniszterelnök ellen Johannesburg (MTI). Szombaton* közvetlenül a Dél-Afrikai Unió mezőgazdasági és ipari kiállításának megnyitása után merényletet követtek el Verwoerd dél-a'rikal miniszterelnök ellen. A megnyitó beszéd elmondása után a miniszterelnök visszaült páholyába, majd egy-két perccel később egy fehér ember kétszer rálőtt. Az egyik golyó a miniszterelnök jobb szeme alatt hatolt be és arcának másik felén hagyta el a koponyát. A másik lövés - mint későbbi jelentések mondják — a miniszíe elnök közvetlen környezetének egyik tagját találta el. A merényletet kiskaliberű pisztollyal követték el. A merénylőt a rendőrség letartóztatta. Verwoerdöt kórházba szálií* tották, ahol az orvosi konzílium megállapította, hogy azonnali műtét szükséges. A dél-afrikai rádió megszakítva adását közölte a hírt* hozzátette, hogy a miniszterelnök állapota nem életveszélyes. Hírügynökségi jelentések viszont ag ellenkezőjét állítják.