Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-10 / 85. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1960. április Ifc MIkojau Kasszemnél Bagdad (TASZSZ). Mikojan, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese szombaton felkereste Kasszem tábornokot, iraki miniszterel­nököt a hadügyminisztérium­ban. Mikojan és Kasszem szí­vélyes baráti beszélgetést foly- ; tatott. A szovjet vezető ellátogatott I Nagib Al Rubai dandártábor­nokhoz, az Iraki Államtanács elnökéhez is. Utána megkoszo­rúzta az Ismeretlen Katona emlékművét. Az iraki főváros utcáin mindenütt nagy tömegek él­tették a magasrangú szovjet vendéget. (MTI) Tombroni bizalmat kapott az olasz képviselőházban Róma (MTI). Pénteken az olasz képviselőházban Tamb- roni kormánya megszerezte a beiktatáshoz szükséges több­séget — de mindéin jel arra vall, hogy a politikai válság, különösein pedig a Keresztény Demokrata Párt válsága nem oldódott meg, hanem sofc te­kintetben még csak súlyosbo­dott. Tambroni az újfasiszták 24 szavazatával jutott a mi­niszterelnöki bársonyszékbe, és ez a lény kiélezte a Keresz­ténydemokrata Párt jobb- és balszárnya között dúló harcot. A szavazás után alig egy órával a kereszténydemokraták balszámyának két ismert alak­ja, Guiilio Pastore tárcanélküli miniszter és Nulla Biaggl, iparügyi államtitkár benyújtot­ta lemondását a kormányfő­nek. Politikai megfigyelők lehet­ségesnek tartják, hogy a kor­mány lemond, mielőtt még sor kerülne a szenátusi vitára. Ítélet a düsseldorfi perben Düsseldorf (ADN). A düs­seldorfi üartamányi bíróság pénteken összesen 35 hónapi börtönre ítélte a nyugatnémet békemozgiatom hat képviselő­jét. Ezt a fetllháboritó ítéletet a tartományi bíróság elnöke »a nép nevében-« hirdette ki a per 35 napig tartó tárgyalása után. Az ítélet kihirdetését a tör­vényszéki termet zsúfolásig megtöltő közönség felháboro­dással és tiltakozással fogadta. Az egyes ítéletek a követke­zők: Erwin Eckert lelkipásztor, ál- lamtanácBos, a Nyugatnémet Békebizottság elnöke, a Béke­világtanács tagja, a Béke-Vi­lágtanács aranyérmének vise­lője — 9 hónapi börtön; Walter Diehl okleveles tol­mács, a Nyugatnémet Béke­bizottság ügyvezetője, a Béke­világtanács tagja, a Béke-Vi- lágtanács aranyérmének vi­selője — 1 évi börtön; Johannes Oberhof lelkipász­tor, a Béke-Világtanács tagja, a Béké-Világtanács ezüst­érmének viselője — 3 hónapi börtön; Gerhard Wolrath, a Béke- Világtanács ezüstérmének vi­selője — 6 hónapi börtön; Gustav Thiefes, a Béke-Ví- íiágtanács ezüstérmének vise­lője — 5 hónapi börtön. (MTI) Az Izvesztyija Werter chicagói beszédéről Moszkva (TASZSZ). »Mivel ünnepelte meg Herter hivatal- I bálépésének évfordulóját?*' — ezzel a címmel közli az Izvesz­tyija szf mbati száma Matvajev I cikkét az Egyesült Államok I külügyminiszterének chicagói beszédéről. Herter ezt a beszé­det hivatalbalépésének évfor­dulóján tartotta. Herter beszéde azt mutatja, hogy »a múlt terhe-« még min­dig visszahúzza őt és az ame­rikai politikát a hidegháború dicstelen útjára. Herter egész ékesszólását latba veti, hogy megóvja a vi- I lágot a reménykedéstől és a I derűlátástól. Felhívja a nyu- ! gat-európai országokat, fegy- l verkezzenek, mivel Keletről -agresszió veszélye fenyeget«. E felhívás elsősorban Nyugat- Németországhoz szól. Az ame­rikai külügyminiszter műfelhá- borodást tanúsít amiatt, hogy Nyugat-Németországot -m'ilita­rizmussal« vádolják. Nyugat- Európában — szerinte — »új Németország fejlődött ki, és Adenauer kancellár konstruk­tív vezetésével újjászületett a demokratikus rend.« Matvejev Hruscsov amerikai útjának fontosságára utalva így ír: »Herter említést tesz ugyan erről a látogatásról, de csak azért, hogy a nyilvánvaló tények ellenére arra a követ­keztetésre jusson, mintha ez a történelmi jelentőségű ese­mény az erőpolitika folytatá­sának szükségességét igazolná. Az amerikai külügyminiszter beszédében vannak szólamok a békéről, a haladásról, a le­szerelésről, a kollektív bizton­ságról, de ezek olyanok, mint a rosszul felrakott smink a szí­nész arcán. A kollektív bizton­ságról szólva Herter olyan ka­tonai csoportosulásokra gondol, mint az Északatlanti Tömb, a SEATO és a Cento«. (MTI) A dél-afrikai kormány nem hajlandó lemondani fajüldöző politikájáról Forrong egész Afrika London (MTI). Eric Louw dél-afrikai külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy kormánya nem hajlandó le­mondani a »faji elkülönítés« politikájáról. Hangoztatta, hogy e politika egyes részeit módosítani lehet, de lényegé­ben minden változatlan ma­rad. A dél-afrikai gyarmatosí­tók nem hajlandók átadni az ország uralmát a lakosság túl­nyomó részét alkotó néger többségnek. Fokváros. A Dél-Afrikai Unióban a kormány fokozott óvintézkedésekkel igyekszik megakadályozni, hogy az af­rikaiak ismét harcba szánja­nak jogaikért. Egy pénteken kiadott rendelkezés szerint újabb hat területi alakulatot mozgósítottak a »belső rend védelmére«. A rendőrség folytatja a raz­ziákat. Pénteken Pimville-ben több száz afrikait letartóztat­tak. Az UPI közli, hogy a dél­afrikai rendőrség tisztjeinek »zseniális« gondolatuk támadt, amellyel orvosolni akarják a helyzetet. Több rendőrtiszt hivatalosan kérte, engedélyezze a kor­mány, hogy az afrikaiak sze­szesitalt vásárolhassanak. Az­zal érveltek, hogy a 22 eszten­deje tartó szesztilalom meg­rontja a négerek és a fehérek viszonyát. Ha az afrikaiak sze­szesitalt kapnak, »nem fogják fenyegetni a közbiztonságot«. Rio de Janeiro. Kubitschek brazíliai elnök pénteken meg­tiltotta, hogy Sao Paolo labda­rúgó-csapata mérkőzéseket játsszon Dél-Afrikában. Az el­nök hangoztatta, egyetlen bra­zíliai sportoló sem versenyez­het olyan országban, ahol »kö­nyörtelenül« bánnak a nége­rekkel. Kampala. Crawford ugandai kormányzó pénteken rendele­tet adott ki, amelyben Uganda egyik tartományát, Butgandát »forrongó területnek« nyilvá­nítja. A rendelet értelmében a rendőrség bármikor kimenési tilalmat rendelhet el, gyűlése­ket tilthat be, a legcsekélyebb gyanú alapján embereket tar­tóztathat le, és házkutatásokat tarthat. Párizs. Az AP közlése sze­rint Kamerunban csütörtökön éjszaka összetűzésed voltak afrikaiak és a rendőrség kö­zött. Duala kikötővárosban egyórás csata támadt 200 af­rikai és nagyszámú rendőr részvételével. Az összetűzés so­rán 25 afrikai és 4 rendőr meg­halt, többen megsebesültek. mRhüDiLSiA vm •«§ lSHARPtVllBfv?een latna • vand erbJjwPa mm Bloemfontein tóUTOFÖD [Durbai AIF1RÜÍKA0 UNfl ;asr London. PofHüióbeth' irmanus Az afrikai kontinens leg­délibb részén fekvő, 15 mil­lió lakosú Dél-Afrikai Unió hetek óta a nemzetközi ér­deklődés középpontjában áll. A Dél-Afrikai Unió kor­mányának fasiszta faji ideo­lógiai alapon kiadott és az ország lakosságának több mint kétharmadát sújtó ren­deletéi ellen ugyanis nagy­arányú tüntetések zajlottak és zajlanak le. A rendőrség több városban — térképün­kön keretben — a békés és védtelen tüntetőkre tüzet nyitott. A kegyetlen véreng­zésnek ez ideig több száz halálos, illetőleg sebesült áldozata van. NEMZETKÖZI Szemle Bevallott és be nem vallott célok a genfi leszerelési konferencián Ezen a héten a genfi leszerelési tárgyalások ismét az érdeklődés előterébe kerültek. Hrus­csov és de Gaulle tárgyalásain a leszerelés mint első számú probléma szerepelt. A ki­adott szovjet—francia közös közlemény Is hangoztatja, hogy a két államférfi leszögezte: a leszerelés korunk legfontosabb és halasztha­tatlan problémája. Hruscsov és de Gaulle — ugyancsak a közös közlemény szavaival -— ki­fejezte azt az óhaját, hogy a jelenleg Genfben folyó tízhatalmi tárgyalások »eredményezzék bizonyos összehangolt szempontok kidolgozá­sát az általános és teljes leszerelés kérdésé­ben«. Azt lehetett volna hinni, hogy ezek után a genfi Nemzetek Palotájának híres VII. számú üléstermében tanácskozó tízhatalmi konferen­cia munkája nagy lendületet kap, s a delegá­tusok végre hozzálátnak a leszerelés gyakor­lati intézkedésednek megtárgyalásához. Nem ez történt. Ellenkezőleg, több mint három heti ülésezés után a konferencia visszakanyarodott oda, ahonnan éli aduit. Az öt szocialista or­szág és az öt nyugati állam küldöttei ismét'ar- ról vitatkoztak ezen a héten, hogy a konfe­rencia voltaképpen miről tárgyaljon: a Szov­jetunió által benyújtott általános és teljes le­szerelésről vagy az úgynevezett nyugati terv­ről. Két terv — két cél Az olvasók ismerik a Szovjetunió tervét az általános és teljes leszerelésről, amelyet Hrus­csov ismertetett elsőnek az ENSZ múlt évi közgyűlésén. Ez a terv gondoskodik arról, hogy több szakaszban, pontos határidők megtartá­sával fokozatosan leszereljék a haderőket, megsemmisítsék az atom- és hidrogénfegyve­reket, és" megszüntessék a külföldi katonai tá­maszpontokat. S mindezt szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett. A szovjet terv célja: örök­re megszabadítani az emberiséget a háború rémétől. Ezt az ENSZ-közgyűlés nyolcvankét tagállama egyhangúlag elismerte, amikor azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy a genfi le­szerelési értekezlet lehetőségeivel élve talál­janak konstruktív megoldást az általános és teljes leszerelésre. A másik tervnek, amelyet a nyugati hatal­mak nyújtottak be Genfben, egészen más célja van. Maga a terv ködös, megfoghatatlan, sem pontos számokat, sem határidőket nem tar­talmaz; felhő, amely megy valamerre, de nem tudni, merre — ahogy art a TASZSZ jellemez­te, vagy rongyszőnyeg, ahogyan az angol New Statesman című lap nevezte. Egyetlen dolog­ban konkrét és pontos a nyugati’terv: az el­lenőrzés kérdésében. Rendkívül részletesen, szinte bőbeszédűen tárgyalja egy nemzetközi ellenőrző gépezet felállítását. Azt azonban, hogy mit ellenőrizzen ez a gépezet, kínosan elkerüli. Mi ennek a ködös nyugati tervnek a célja? Nem tételezzük fel a tapasztalt nyugati szak­értőkről, akik ezt a tervet összeállították, hogy képtelenek lettek volna egy gyakorlati, hasznos tervezet összeállítására. Nem is erről van szó. A genfi tárgyalásokon Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes, a Szovjetunió dele­gációjának vezetője alaposan leleplezte a nyu­gati hatalmak valódi céljait. Kémkedés vagy leszerelés A nyugati hatalmaknak, amint ez az eddigi genfi tanácskozásokból kiderült, hármas cél­juk van. Az első célt Herter amerikai külügyrmnisz- 'ter február 18-án az amerikai nemzeti sajtó­klubban elmondott beszédében elárulta. Her­ter akkor azt mondta, hogy a genfi amerikai delegáció erőfeszítéseinek ki kell egészíteniük az amerilcai katonai programot. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy az amerikai delegáció uta­sításokat kapott Washingtonból: harcoljon ki Genfben olyan megállapodást, amelynek alap­ján amerikai katonai szakértők ellenőrzés ürü­gyén értesüléseket szerezhetnek a Szovjetunió katonai felkészültségéről. Ezért erőltetik a nyugati küldöttek Genfben az ellenőrzési gé­pezet felállítását. A második cél: mindenáron el kell kerülni, hogy egy leszerelési megállapodás következté­ben fel kelljen számolni a szocialista országo­kat körülvevő amerikai katonai támaszponto­kat. A Pentagon, az amerikai hadügyminisz­térium még mindig azt hiszi, hogy ezzel a tá­maszpont-gyűrűvel »sakkban tarthatja« a Szovjetuniót, a Kínai Népköztársaságot és a népi demokratikus országokat. Amint tehát valamelyik szocialista delegátus felveti Genf­ben a külföldi katonai támaszpontok kérdését^ a nyugatiak azonnal viharos ellenkezésbe kez­denek. Ami a harmadik célt illeti, ez abból folyik, hogy Franciaország háborút visel az algériai nép ellen. A Szovjetunió leszerelési terve, elő­írja, hogy csökkentsék ’már az első szakasz­ban a Szovjetunió és az Egyesült Államok haderőit 2 100 000 főre, Anglia és Franciaor­szág haderőit pedig egyenkint 650 000 főfe. Franciaországnak azonban csupán Algériában mintegy 600 000 katonája van jelenleg. Ha te­hát elfogadná a szovjet javaslatot, a NATO- ban és az f anyaországban összesen 50 000 ka­tonája maradna. Ebbe pedig a francia kor­mány nem hajlandó beleegyezni. A perspektívák íme, vázlatosan összefoglalva így fest az a két fajta mód, ahogyan a szocialista országok és a nyugati államok a leszerelési kérdést meg­közelítik. A két álláspontot — mint látható — mély szakadék választja el. Milyenek tehát ilyen körülmények között a genfi leszerelési értekezlet előtt álló perspektívák? A helyzet nem olyan rossz vagy kilátástalan, mint hi­hetnénk. A másik genfi értekezlet, az atom­fegyver-kísérletek megszüntetéséről tárgyaló háromhatalmi konferencia jpgalább. ilyen ne­hézségek előtt állott. 17 hav} szívós tárgyalá­sokkal, a szovjet küldöttség rugalmas, célra­törő javaslataival mégis sikerült az értekezlet munkáját jó vágányra vinni úgy, hogy a meg­egyezés küszöbön áll. Ugyanez várható a tíz­hatalmi leszerelési értekezleten is. S itt még talán 17 hónapig sem kell várnunk. Nemsoká­ra összeül ugyanis a csúcskonferencia, amely­nek napirendjén a leszerelés első helyen sze­repel majd. Várható, hogy a csúcsértekezlet határozatai kimozdítják a leszerelési konferen­ciát a holtpontról. S addig is a szocialista or­szágok küldöttségei, élükön a szovjet küldött­séggel, fáradhatatlan és türelmes munkával leplezik le a világ közvéleménye előtt a titkos nyugati szándékokat, elemzik.és magyarázzák a szovjet terv realitását, s igyekeznek kialakí­tani azt a légkört, amely meghozhatja a ked­vező fordulatot. i Ez a fordulat előbb vagy utóbb biztosan el­következik, hiszen a népeknek elegük volt a háborúból, s nem fogják vég nélkül tűrni, hogy a hidegháborús erők maradványai állan­dóan egy újabb világkatasztrófa Damoklész kardját lógassák a fejük felett. Herter pénteki sajtóértekezlete Washington (MTI). Herter amerilcai külügyminiszter pén­teken sajtóértekezletet tartott. Foglalkozott a Genfben fo­lyó leszerelési értekezlettel és a beterjesztett legújabb szovjet javaslattal. Azt állította, hogy az »nem tartalmaz semmi újat«. Hruscsov és de Gaulle múlt héten folytatott megbeszélé­seinek tanulmányozása arra enged következtetni — mon­dotta Herter —, hogy a máju­si párizsi csúcsértekezlet napi­rendjén első helyre a leszere­lés kérdése kerülhet, de — hangoztatta — az Egyesült Ál­lamok számít rá, hogy Né­metország problémája és a ve­le összefüggő berlini kérdés is a napirenden lesz. Az értekezlet részvevői meg­kérdezték, helyeselné-e az Egyesült Államok az Ade­nauer-féle »népszavazás« meg­tartását Nyugat-Berlinben. Herter nem adott egyenes vá­laszt. Azt felelte, csupán any- nyit mondhat, hogy Adenauer nem terjesztette elő »hivatalos formában« sem neki, sem a nyugati szövetségeseknek a népszavazás tervét. Az atomfegyver-kísérletek megtiltásainak kérdésével fog­laiKozva nem tartotta valószl-. nűnek, hogy sikerülne tető alá hozni három hónapon belül az észlelhető atomfegyver-rob­bantási kísérletekre vonatkozó szerződést, mivel »még sok' részletkérdést kell kidolgozni«, i Herter kijelentette, reméli, hogy a nyugati külügyminisz­tereit kedden Washingtonban Herter azt válaszolta: úgy lát­szik, Macmillan tisztázta í washingtoni látogatásakor tét: kijelentéseit idéző »pőntatlar tudósításokat«, és ezért ncrr óhajt a kérdéshez tovább, megjegyzéseket fűzni. kezdődő stratégiai megbeszélé­se kikovácsolja a nyugati szö­vetségesek egységes álláspont­ját a csúcstalálkozón szereplő kérdésekben. De ha a megbe­szélés nem érné el célját — mondotta —, a nyugati kül­ügyminiszterek május elején is találkoznak az isztanbuli NATO-értekezleten, majd köz­vetlenül a csúcstalálkozó előtt Párizsban. Elmondotta még: »Nagyon aggasztó fejleménynek« tart­ja, hogy a kubai kormány bí­rálja el n kommun istaeílenes és az ellenforradalmi megnyil­vánulásokat. Herterheiz kérdéseket intéztek arról, hogy milyen formában juttatta kifejezésre Macmillan angol miniszterelnök. hogy Anglia nem helyesli az euró­pai közös piac védővám-rend­szerének gyors életbeléptetését. Merénylet a dél-afrikai miniszterelnök ellen Johannesburg (MTI). Szombaton* közvetlenül a Dél-Afrikai Unió me­zőgazdasági és ipari kiállításának megnyitása után merényletet kö­vettek el Verwoerd dél-a'rikal miniszterelnök ellen. A megnyitó beszéd elmondása után a minisz­terelnök visszaült páholyába, majd egy-két perccel később egy fehér ember kétszer rálőtt. Az egyik go­lyó a miniszterelnök jobb szeme alatt hatolt be és arcának másik felén hagyta el a koponyát. A má­sik lövés - mint későbbi jelenté­sek mondják — a miniszíe elnök közvetlen környezetének egyik tag­ját találta el. A merényletet kis­kaliberű pisztollyal követték el. A merénylőt a rendőrség letartóz­tatta. Verwoerdöt kórházba szálií* tották, ahol az orvosi konzílium megállapította, hogy azonnali mű­tét szükséges. A dél-afrikai rádió megszakítva adását közölte a hírt* hozzátette, hogy a miniszterelnök állapota nem életveszélyes. Hír­ügynökségi jelentések viszont ag ellenkezőjét állítják.

Next

/
Thumbnails
Contents