Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-18 / 66. szám
Péntek, 1960. március 18. 3 SOMOGYI IffiPUM» 1950 óta tanács- és végrehajtó bizottsági tag Baksics József emlékezik és tervez 7/ endégek ülték körül az ' asztalt. Ismerősök, barátok a marcali laktanyából. S míg a beszéd fonala erre- arra kanyarodik, frissíteni kell a torkot is egy-egy pohárral. Az asszonyok és a kislány távolabb, a kályha mellett ülnek. Nemigen szólnak bele, csak figyelik a férfiemberek beszédét. Sajnálom, hogy megzavartam a beszélgetést; búcsúznék is el, de Józsi bácsi invitál: maradjak, s hozzanak még egy poharat, fordul az asszonyok felé. Igaz, ő csak vendégei kedvéért iszik, később elárulta, mert az orvos eltiltotta. Egy-két pohárka azért nem árthat, egészségünkre.< * * » A z életéről? Hol is kezd- je el? Igen, a termelő- szövetkezet. Tagja volt már 52-töl. 56-ban aztán felbomlott. Jó tszcs volt az! Hát. a mostani? Tavaly tavasszal alakult őszi kezdésre. Dehogynem, jó lesz ez is majd, csak a kezdés nem könnyű. Az ősszel sokan nem akartak dolgozni, egyszerűen nem jöttek el. A vezetőségi tagok meg néhányan még vetni kezdtek. S jórészt napszámosokat fogadtak. A tavasszal bűnbánó képpel jöttek sokan: — De jó, hogy helyettünk is vetettetek. Mert akinek van tartaléka jócskán, az is belátja elöbb- utóbb, hogy munka nélkül nem élhet meg az ember. A hidegek előtt vetettek már tavaszi árpát. Ha felenged az idő, nekilátnak megint, ha nem, akkor lehet a trágyát hordani. A nyártól raktáros a Búza- kalászban. Korábban választottak ugyan mást, de az azt mondta: addig nem vállalja el, míg nem végez a saját dolgaival. Ügy egyeztek meg az emberek, hogy terményeik egy részét a közösbe adják. ... Este szaladt valaki az elnökhöz: — Nem viszik be az iskolába a búzát (itt gyűjtötték), hanem haza a padlásra. — A mindenségit az ilyennek ... ! Baksics József aztán oda- állt az ideiglenes raktárhoz, s azóta is vezeti a raktárkönyveket, kimutatásokat. * * * E’ desapám kepés arató t j volt, nagyapám is — emlékezik. Tizenkét éves korában kimaradt az iskolából, harangozással, postaküldöncjéggel, napszámos munkával kereste a kenyeret. Milyen és mekkora volt az a kenyér... ? Számtalan eseménnyel mérni lehetne. Döntse el akárki magában: kívánná-e azt a sorsot gyermekeinek. .. Marika nyolcadikos. Mariskának ne szólítsam (csendesen, kedvesen mosolyogva kéri), mert... mert jobban tetszik neki amúgy. Minden bizonyítványa végig színjeles volt. Majd gimnáziumba megy, és orvos lesz. Bizony, vagy ha orvos nem is. gyógyszerész biztosan. Az lesz, egyszerűen, mert az szeretne lenni. S mert természetes, magától értetődő, hogy a kepés- arató-unoka diplomát szerezzen, ha tehetséges. Baksics József legkedvesebb tervei, ím, ezek. • * * F) e gondja van másra is. ^ Elnöke a Hazafias Népfront-bizottságnak. E funkcióját a párt- és egyéb szervezetekkel közösen munkálkodva látja legeredményesebben betölthetőnek. Legutóbb nagy ünnepségen a far lu asszonyait köszöntötték, ajándékozták meg. Három év óta igazgatósági tagja a böhönyei földművesszövetkezetnek. S helybeli ügyintézője. A télen harminc köbméteres jégvermet építettek (fele társadalmi munkában készült), hogy nyáron legyen hideg sör, málnaszörp. Gondolatai gyakorta visz- szatérnek az élete, a családja, a falu jövendőjének sorsát megszabó termelőszövetkezethez. öreg édesanyja 71 aratást ért meg már, de tavaly ő is beállt a kapások közé. Hogyne, tag a felesége is; a brigád vezetője már néhány munkaegységet tart nyilván neki. A második negyedévben meglesz a vetögép és a Zetor a pótkocsival. Akkor majd csináljanak a lovaikkal, amit akarnak, akik húzódoztak a közösbe vinni! Egy ember már tőlük is az iskolában van, hogy a gép megérkeztére megtanulja kezelésének mesterségét. * * * I . jságot olvas, és hall- gatja a rádiót. Minden este. Addig nem fekszik le, amíg tízkor a híreket nem olvassák fel. — Előbb tudom meg az eseményeket, mint aki másnap reggel az újságot nézi át — mondja, s most vesszük észre, hogy az ablakon csendben leselkedik az este. A csaknem ezer lakosú falu, Szenyér Simon József utcájának egyik során már betonjárda kopog a lépések alatt. Aki tiszta szándékkal jár, nem fél a kopogástól, az bátran mehet az útján. S ha akad, ki settenkedni jobban szeret, az vessen magára: a földes házelöket ez évben ismét két kilométeren borítja szilárd burkolat — jelképezve talán a kemény akaratú emberek hitét. V. P. ÖREGLAKI SZiÍMVETÉS Egy és más a Hazafias Népfront munkájáról 1959 szeptemberében hívta i össze először erdőgazdaságunk gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetősége nem hivatalos értekezletre valamennyi fiatal szakemberünket. Fiataljaink a beszélgetésen elénk tárolták életük kisebb-nagyobb ÖREGLAKON IS FORR, buzog az emberekben valami: jobbá, hathatósabbá tenni a Hazafias Népfront munkáját. Ha az eddigi tevékenységét számba vesszük, nem kell szégyenkezniük a bizottsági tagoknak, sok tett van a hátuk mögött, de azért akad még tennivaló. Béres Lajossal, az öreglaki népfront-bizottság elnökével beszélgetünk, s először az elmúlt hetek, hónapok eseményeit tárgyaljuk A téli hónapok állandó programja volt az ismeretterjesztő előadások rendezése. A népfront-bizottság nagy szeretettel, lelkiismeretesen szervezte meg ezeket az előadásokat. A tanácstagok segítségével szép számú hallgatóságot toboroztak mindegyik alkalomra A második előadásra már nem is kellett nagyon »verbuválni« az embereket. A hír gyors szárnyakon jár — mindenki tudta már, milyen érdekes dolgokról esett szó ez első előadáson.. Főleg az asszonyok gyűltek egybe a következő előadásokon. Mar- kolya Mátyás iskolaigazgató a hazafiságról, a gyermeknevelésről, dr. Ruda István orvos a szülésről és a gyermek- gondozásról tartott előadást. — Majd mindegyik előadáson jelen voltam — mondja Béres elvtárs. — Arról számolhatok be, hogy a szülők nem győzték elégszer elmondani, mennyire tetszett az előadás, milyen közvetlen, egyszerű volt a hangja. A gyermeknevelésről szóló előadáson történt. Markolya Mátyás megmondta: a ma iskolájának feladata kommunista fiatalokat nevelni. Másnap utcahosszat erről az egy mondatról beszéltek, vitatkoztak az emberek. Általában úgy vélekedtek: a pedagógusok eddig nemigen beszéltek erről. Pedig a szülőket érdekli, mi a célja, módszere a mai nevelésnek. Aki nem volt az előadáson, az is tudta másnap, miről esett szó. Annál nagyobb erénye nem lehet ismeretterjesztő előadásnak, mint hogy megmozgatja, gondolkodásra és vitára serkenti az embereket. Öreglakon sikerült a népfrontbizottságnak ilyen »napokig ható« előadásokat rendeznie. Terveznek még néhány előadást. Az érdeklődésre való tekintettel a Népfront mindenképpen megtartja ezeket az ismeretterjesztő estéket. Az idei tél tapasztalatait felhasználva állítják össze a jövő évi programot. Emelkedik a tárgykörök száma, több előadás hangzik majd el. Csak így lehet gyümölcsöztetni az idén felkeltett érdeklődést. SZEBBÉ TENNI, FEJLESZTENI A KÖZSÉGET, kényelmessé varázsolni a környezetet — ez a célja a községfejlesztésnek. A legtöbb esetben társadalmi összefogás köny- nyebbíti meg egy járda, út, óvoda építését, a villanyhálózat bővítését. Fuvarral, árokásással, tégiatisztítással és még számtalan más módon segítheti a lakosság az építkezést. S a lelkesítő, mozgósító, szervező a népfront-bizottság. öreglakon a tanácstagokkal együtt járták a házakat a bizottsági tagok. Minden embert megnyertek a társadalmi munkának. Nemrégiben értékelték, mit tett a Hazafias Népfront a község- fejlesztésért. Ugyanitt tárgyalták a hatvanas tervet. A népfront-bizottság tagjai ösz- szegyűjtötték a lakosság kéréseit, javaslatait, elképzeléseit, itt elmondták, megvitatták, s ennek szellemében határoztak arról, hogyan használják fel a községfejlesztésre fordítható pénzösszeget. ÖREGLAK IS TERMELŐSZÖVETKEZETI KÖZSÉG. Megváltoztak a körülmények) s ezt a népfront-bizottságnak nem szabad szem elől tévesztenie. Béres elvtárs így vélekedik erről: — Most nem 400 helyen dolgozik a paraszt, hanem legfeljebb 10—15 helyen. Egy- egy munkacsapatban 10—12 ember van. A népfront-bizottság tagjai könnyebben utat találhatnak az emberekhez. Most, hogy tsz-tagok lettek) nyíltabban megmondják véleményüket, szívesebben vitatkoznak. Most nagyobb erőt kell fordítanunk a közös munka megjavítására. Sokkal jobban kell támaszkodni az élenjáró emberekre, mert nekik nagy tekintélyük van a faluban. Munkánkban adódtak hibák, s ha ezeket megtárgyalva kijavítjuk, sokkal köny- nyebb lesz az előrehaladás. A népfront-bizottság gyakoribb összehívásával a feladatokat egyenlően oszthatjuk el. Mindent elmondtak, ami a Tanácskozás, fiatal erdő- gazdasági szakemberekkel szívüket nyomta a Wagner-oqy Amit mondottak, megszívleltük, 16. írta: Jan Petersen Fordította: Baló László pillanatban megérkezhet, és. Wagnerek lakásán megszólal T ó negyedórával a telefon... Egyszer.;. két- " Wagner az szer.:; háromszor.;: négy- portásszobájának tetőablakán szer.;: A szobában mély kopogtat. Külseje zilált, kacsend, csak a falióra tik-tako- bátja nyitva, lása hallatszik. Az utcáról be- — Kérem, legyen szíves - szűrődő fényben elmosódva kezdi izgatottan, amikor a bontakoznak ki a bútorok kör- portás felhúzza az ablakot. — vonalad: a falióra, az íróasztal, Sürgősen beszélnem kell a Iá- mi lesz akkor velem?!..: — az egész falat beborító széles nyommal... Inge Wagner, Felcsattanva .folytatja: — tölgyfaállvány a könyvekkel, második évfolyam ..: gépész- Azonnal el szeretném foglalni mappákkal, iratrendezőkkel,az mérnök-hallgató.:. Nagyon azt a beígért fővegyészi állást alacsony, gömbölyű dohányzó- sürgős lenne..: _ Ludwigshafenben! asztalka, amelyen tompán csil- A portás — barátságos arcú, — Csakhogy mi, kedves balog a krómozott dohányzókész- idősebb, szemüveges bácsi — rátom — mondja Rolling a let... És itt is, ott is, az író- rosszallóan vonja fel szemöl- legnagyobb lelkinyugalommal asztalon, a padlón szétszórt pa- döfcét: _ , — mi előbb az eredményt szepírlapob, könyvek, füzetek...: —1 Annyira sürgős, hogy még retnénk látni! Csak akkor beAz íróasztalon pedig állhata- néhány percet semvárhat? ... szélhetek a főnökkel a maga Wagner a lánya felé fordul:/problémáit. — Inge! — mondja, aztán# . , ,. sízánte kiáltja: — Inge! Hal-^mm y,-’ led, Inge? /mert rádöbbentünk, hogy seA lány apjára emeli pillan-^gítenünk kell, de nagyon sür- tását; úgy érzi, mintha valami/gősen! Igyekeztünk is minél nyomasztó, . delejes álomból$több problémát megoldani. SSS.’Ä p“ “*«* o-r“— Azt mondod, többször fi-^/tuk fiatal szakembereinket, gyelmeztettek telefonon. DeŰNémeth Vilmos igazgató meghat ki figyelmeztetett? Ki-#nyitó szaVaiban hangoztatta, „ , ,,, /hogy ismét módot adunk arra, ... ______, elharrtoan/ . . , m ann. — az ellenőrző analízis emeli fel kezét, megáll, körül-«h°Sy valamennyien sza a on eredménye ugyanis minden néz, aztán vadul, türelmetlent’lemondjanak véleményt az első később nak kell lenni. Kösse ezt a lei- egyetem kére Ruckertnek is! — Elő vigyázat? Nagyon helyes! Ez a téma melegen érdé- csoda? kel — feleli gúnyosan Neu- Wagner ijedten, kifakad: /tanácskozás óta eltelt időről. A — Érts meg végre, Inge!^fiatalok most is mindent el- Értsd meg; minden, amire fi-gmondtak, ami a szívüket gyelmeztettek, ’ ’ " " bekövetkezett! De Inge zavartalanul folytat-; •[nyomta. ia: Németh László kardosfai- Mindent el kellett votoa|erd6mérnök megemlítette: a mondanod az üzemben! Beszél-«fiatalok ma már részt vesznek ned kellett volna valakivel! #a mozgalmi munkában is. — Megtettem! — kiáltja# Akad köztük pártvezetőségi Beszéltem!... Neu-Í^g tosan berreg a telefon, tóan, élesen és hiába _____________a JIlaKŰ Wagner. - Beszéltem! .. Neu-^tag, többen tagjai a pártszerÁ tha- Hat P«rc múlva vége az elő- ludwigshafeni állásáról, kedves ™ann 15 a egrosszabbra gon‘^vezetnek, szakszervezeti funk- adásnak. * Wagner zavartan mered D „ , , ,,, 1 VVCtgdUCi zLdVCLX 10.11 XUCiCU r. Wagner feldúlt arccal gyámoltalan mozdularohan az igazgatosagi épület kijárata felé, kabátját Neumann, ha a doktor már itt 32 lesz nálunk! dől. Egy telefonfülkéhez , «ciot viselnek, es dolgoznak emek.« , ,. ,-------- !S. D _ Wagner hirtelen megáll. Inge jmunkaverseny sikeréért ’• Wagner csak nehezen t.~ Rp.w.p István technikus kérdően néz rá. Apja gyors# Be ne István technikus javafutás közben ráncigálva magára. A kapuban egy fehér köpenyes kolléga jön szembe, és barátságosan üdvözli: — Jó estét, doktor úr! nyékába húzódik, onnan kémleli a kaput. Fekete BMW gördül be az udvarra. Az autó megáll a portásfülke igazodik lanya apró ep- elhatározással megragadja kar-ísolta a vadkáros erdörészeken terhez, úgy szorítja Inge kar- ját -s behúzza a fülkébe. |dadandó illetmény£öldek bekarját, mintha soha többé nem akarná elengedni. Vaskerítéssel övezett, kertes, villaszerű lakóházak mellett bolycnga- nak. Széltében-hosszában senki sem látható, Wagner mégis 7 ülichné kijön lakásából,^kerítését, hogy a termést meg« ajtót nyitva hagyja,« a vadkárosítástól. a szemközti ajtóhoz siet, es,* megnyomja a csengőt. Varga János központi előÁz ajtó feltárul. Wagnerréj|adó, erdőmérnök sürgette a várakozón néz fiatal szom-^fiatal szakertxberek szakmai szédjára. ^továbbképzésének — Tessek ... Teások, Frau;1 S szintű rendezését. országos Javasolta, tot tesz. Ö, nem tudtam::: Hat perc múlva — hebegi. — Bocsánat ... Akkor majd kint megvárom..: TVT eumann kényelmesen ' hátradől a széken, hoszWagner se lát, se hall, kö- szút szippant a cigarettából, _____________ __^__ _ s zönés nélkül fordul ki a ka- mélyen leszívja a füstöt. Csak minduntalan elhallgat, megáll, pun; a kolléga elképedve bá- aztán felel Rolling kérdésére: körülnéz. Inge csillapítja, de múl utána. Futólépésben szeli — Hát igen: lassanként lek- hiába: apja egyre izgatottabb, át az ívlámpák fényében úszó várrá puhítottuk a doktor hangja remeg az idegességtől: Zülich... Jöjjön be. / gyárudvart. Egyszeire vissza- urat A házkutatás pedig — ...Te jól tudod, hogy so- zülichné ew pillanatig sa6-#hogy az erdogazdasagnal tarhőköl: kívülről autó közeledik. biztosan megadta a kegyelem- ha nem politizáltam. Engem hoz sem jut:, soha nem látta/tandó kísérleti bemutatásokra Wagner gyorsan egy épület ar- ? mindig csak a munkám érdé- még Wagnemét ilven állapot-^ hívják meg a fiatalokat is. Rolling elgondolkozva ütő- kelt, ez kötött le..: ban! Arca fakó és feldúlt, gon-^ j-Jr iarján Lászlóné erdőgeti cigarettáját a hamutartó- — Tudom, apám, tudom!... dósán ápolt., fekete haja kó#mdrnök ugyancsak a szakmai hoz. De ezt mindenki tudja! — bi- eosan hull a homlokára. MiJ továbbképzés re tett javaslaReméljük ... Reméljük:;, zonygatja a lány. — Túl söté- történhetett? «tot előtt. Rückert felmutatja me- gzdva] megpuhult az öregúr... ten látsz... —A férje telefonál — mond-/ Vajda Sándor erdőmérnök netleveiét. Csak Nem téved? — hangjából két- _ Nem! — vág közbe Wag- ja végül, összeszedve magát.—«felhívta a fiatal szakemberek kedés érződik. ner. — Egy percig sem ma- Azért hívott fel minket, mert/figyelmét az erdőművelési Ha én mondom! A doktor radhatunk!... Hidd el nekem, az önök készüléke valószínű-igmunkák jelentőségére. E minholnap estig, legkésőbb holnap azonnal mennünk kell! leg rossz... /kákban megmutathatják a fiaestig itt lesz Nyugat-Berlin- Inge nem szól. Lábai gépié- — Ó, nagyon köszönöm! —$tal szakemberek igazi képesseben! sen mozognak, tekintetét előre préseli ki magából W a gner n é, / Sei két, szakma iiánti szereteHát... Majd elválik! — szegezi, gondolatai mintha égé- és átsiet a szemközti lakásba.^tüket. jegyzi meg szárazon Rolling. szén máshol járnának, de meg- Wagner hallgatja a feleségét, J Szalui László erdőmérnök el- Egyébként... azt akarom gyötört, feldúlt arca «elárulja, aztán félbeszakítja: /mondotta, hogy utána mondani, hogy az elkövetkező mennyire megrázta mindaz, időkben még elővigyázatosabb- amit apja elmondott, voltam! — mondja eppen a portásnak, amikor Wagner elhalad mellettük. A sofőr cinikus nyugalommal köszönti: — Jó estét, doktor úr! Wagner süketen, rájuk sem nézve, sietve lép ki a kapun. A portás csodálkozik, Rückert is hátrafordul ültében, Béz. — Folytatjuk — az idősebb szakemberek mennyire figyelik a fiatalok munkáját, és hogy ha a fiatalok igénylik) szívesen segítenek az öregek. Lakatos Zoltán erdőmémök, fiatal erdészetvezető nagyon helyeselte a gazdaság vezetőségének gondoskodását, s megköszönte, hogy az elmúlt fél évben lakást, kapott az erdőgazdaságtól. Javasolta, hogy ha lehet, fiatal szakembereket is küldjön az erdőgazdaság külföldi tanulmányútra. Rumszauer János erdőmérnök nagy fontosságot talaj do- nított annak, hogy az erdőgazdaságban mindjobban kialakul az igazi baráti, elvtársi viszony a párttagok és a (pártonkívü- liek között. Szántó Gabor erdőmémök az építendő új erdészlakások helyének, típusának, berendezésének korszerűségével foglalkozott, és tett nagyon hasznos javaslatokat. Párkányi János technikus elmondotta, hogy volt idő, amikor megtévedt, és a munka értelmét nem értette meg. Most ígérte, úgy dolgozik a jövőben, hogy nem fognak benne csalódni. A tavalyi tanácskozáson még többen panaszkodtak, hogy a vezetők velük szemben bizalmatlanok, nem bíznak rájuk teljes értékű munkát, leszűkítették a fiatalok feladatkörét. Egy év sem telt el, és lám, mennyire megváltozott a helyzet: a tanácskozáson részt vett fiatalok közül számos a csoportvezető, szakfelügyelő, előadó, erdészetvezető, szakelőadó. Valamennyiük munkája felelősségteljes, és megfelelő szakmai képzettséget követel. Ezen a családias megbeszélésen még biztatóbb törekvésről tettek tanúságot. Hozzászólásaikból mindinkább kicsendült a gazdasági munkáért, a tervek teljesítéséért érzett felelősségük. Megbeszélésünk újra elérte célját. A vezetők és vezetettek még közelebb kerültek egymáshoz. Geleta Ferenc a Közép-Somoe’n Erdőgazdaság párttitkára.
